1.A zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet módosítása
(A zajkibocsátási határértéket megállapító határozatnak tartalmaznia kell:
a rendelkező részben:)
„ad) a zajforrás üzemeltetésére vonatkozó korlátozásokat;
ae) a zajkibocsátás csökkentése érdekében tervezett intézkedések végrehajtására vonatkozó kötelezést, az egyes intézkedések végrehajtásának határidejét.”
c) a zajkibocsátás csökkentése érdekében tervezett intézkedéseket, azok várható eredményét, és az intézkedések műszaki és adminisztratív megvalósításához, szükséges időtartamot.”
„3. § (1) A zajkibocsátási határérték megállapítása után minden olyan, az üzemi és szabadidős zajforrás területén bekövetkező változást, amely a határérték mértékét és teljesülését befolyásolja, a zajforrás üzemeltetője a 3. számú melléklet szerinti tartalommal köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak.
a) az üzemeltető és a versenypálya azonosítására szolgáló adatokat,
b) az adott naptári évben – a bejelentést megelőzően – a zajkibocsátási határérték alóli felmentéssel érintett napok dátumát és az azokon mért megítélési szinteket a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet szerinti kritikus pontra vonatkoztatva,
c) azoknak a napoknak a dátumát, amelyen az üzemeltető a zajkibocsátási határérték alóli felmentéssel élni kíván,
d) a felmentéssel érintett napokon megtartásra kerülő rendezvény vagy esemény megnevezését, jellegét, rövid leírását,
e) a felmentés idején a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet szerinti kritikus ponton várható zajkibocsátás mértékét az alábbi sávok egyikének megadásával:
ea) 45–50 dB,
eb) 51–55 dB,
ec) 56–59 dB,
ed) 61–64 dB,
ee) 66–70 dB.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti felmentéssel érintett napok dátumának megadásakor a korábbi felmentésre irányuló bejelentésekben szereplő napok közül csak azokat kell figyelembe venni, amelyeken a zajforrás zajkibocsátása ténylegesen túllépte a környezetvédelmi hatóság által a felmentéssel nem érintett napokra megállapított zajkibocsátási határértéket.”
„(1) Az üzemi vagy szabadidős zajforrás zajkibocsátását e rendelet előírása vagy a környezetvédelmi hatóság döntése esetén – az (1c) bekezdésben foglalt kivétellel – eseti méréssel kell meghatározni.”
(1b) Az (1a) bekezdésben foglaltaktól eltérő esetben az eseti zajmérés elvégzésére való kötelezésről a környezetvédelmi hatóság
a) a technológia és egyedi zajforrásainak jellege,
b) a védendő épületektől és területektől való távolság, valamint
c) a zajméréssel már vizsgált zajforrások vonatkozásában a rendelkezésére álló zajmérési eredmények
mérlegelésével dönt.
(1c) A 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet 1. melléklet 2.1. pontjában foglalt zajterhelési határértékek alkalmazását megelőzően a nemzetközi licenccel rendelkező versenypályák zajkibocsátásának ellenőrzésére az üzemeltető folyamatos mérésre alkalmas monitoring rendszert épít ki és helyez üzembe.
(1d) Az (1c) bekezdés szerinti monitoring rendszert az üzemeltető köteles minden nap 8:00–22:00 között folyamatosan üzemeltetni.
(1e) Az üzemi és szabadidős zajforrás zajkibocsátásának és a zajkibocsátási határérték teljesülésének ellenőrzésére vonatkozó vizsgálat módszerét a 4. számú melléklet tartalmazza.”
„5/A. § (1) Annak a nemzetközi licenccel rendelkező versenypályáknak az üzemeltetője, aki a 4. § (1a) és (1c) bekezdése vagy a 7. § (1) bekezdése alapján zajmérés végzésére kötelezett, a tárgyévet követő év március 31-ig – a 7. melléklet szerinti tartalommal – adatot szolgáltat a környezetvédelmi hatóságnak (a továbbiakban: éves adatszolgáltatás).
(2) Ha a környezetvédelmi hatóság a nemzetközi licenccel rendelkező versenypályák zajkibocsátásnak ellenőrzésére hatósági ellenőrzés keretében zajmérést végez, az éves adatszolgáltatás azon adatait, amelyek a környezetvédelmi hatóság mérési jegyzőkönyvében szerepelnek vagy az alapján előállíthatók, a mérési jegyzőkönyv alapján kell meghatározni.”
„7. § (1) A 4. § (1c) bekezdése szerinti monitoring rendszert az üzemeltetőnek a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet, valamint a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet módosításáról szóló 91/2015. (XII. 23.) FM rendelet (a továbbiakban: R1.) hatálybalépésekor már működő vagy engedélyezés alatt álló versenypályák környezetében 2017. december 31-ig kell kiépíteni és üzembe helyezni. 2017. december 31. előtt a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdés b) pontja szerint bejelentett napokon eseti mérést kell végezni.
(2) A 2. § (3) bekezdésének b) pontját az R1. hatálybalépésekor már működő vagy engedélyezés alatt álló versenypályák esetében a 2018. január 1-től induló eljárásokban kell alkalmazni.”
„(4) A nem közterületen megtartott, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló rendelet szerinti alkalmi rendezvény esetében e rendelet alkalmazása során
a) nappali időszakon a 6:00 és 23:00 közötti időszakot, éjjeli időszakon a 23:00 és 6:00 közötti időszakot kell érteni,
b) a zajtól védendő valamennyi területen a zajterhelési határérték nappali időszakban 65 dB, éjjeli időszakban 55 dB,
c) a b) pont szerinti határértékek megítélési szintben kifejezett értékek, ahol a megítélési idő nappal a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos 8 óra, éjjel a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos fél óra.”
„2/A. § (1) A környezetvédelmi hatóság a nemzetközi licenccel rendelkező versenypályák zajkibocsátási határértékét az üzemeltető kérelmének megfelelően
a) nappali időszakon a 8:00 és 20:00 közötti időszakot kell érteni,
b) a határértékek megítélési szintben kifejezett értékek, ahol a megítélési idő a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos 8 óra,
c) nappali időszakon kívül és napi tíz óránál hosszabb időtartamban – a versenypályához tartozó építmények üzemeltetését szolgáló épületgépészeti berendezéseken és a zárt építményben elhelyezett zajforrásokon kívül – tilos a nemzetközi licenccel rendelkező versenypályán környezeti zajforrást üzemeltetni.
(3) A nemzetközi licenccel rendelkező versenypálya üzemeltetője egy naptári évben legfeljebb az 1. melléklet 2.2. pontjában megjelölt időtartamra felmentést kap:
a) az 1. melléklet 1. pontja alapján megállapított zajkibocsátási határérték betartása, vagy
(4) A (3) bekezdés szerinti felmentést az üzemeltető nem veheti igénybe, ha a zajtól védendő területek között a különleges területek közül egészségügyi terület is van.
(5) A (3) bekezdés szerinti felmentés ideje alatt – amennyiben a felmentés alkalmazásának szándékát az üzemeltető a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdés b) pontjának megfelelően bejelentette – az 1. melléklet 2.2. pontja szerinti zajterhelési határértéket kell alkalmazni. Bejelentés hiányában, határidőn túl benyújtott bejelentés esetén a nemzetközi licenccel rendelkező versenypályára az (1) bekezdés alapján megállapított zajkibocsátási határértékek vonatkoznak.
a) nappali időszakon a 8:00 és 22:00 közötti időszakot kell érteni,
b) a határértékek megítélési szintben kifejezett értékek, ahol a megítélési idő a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos 8 óra,
c) a nappali időszakon kívül – a versenypályához tartozó építmények üzemeltetését szolgáló épületgépészeti berendezéseken és a zárt építményben elhelyezett zajforrásokon kívül – tilos a versenypályán környezeti zajforrást üzemeltetni.
(7) Az adott naptári évben a (3) bekezdés szerinti felmentéssel érintett napok számával egyenlő számú napon a nemzetközi licenccel rendelkező versenypályán – a versenypályához tartozó építmények üzemeltetését szolgáló épületgépészeti berendezéseken és a zárt építményben elhelyezett zajforrásokon kívül – nem üzemeltethető környezeti zajforrás.
(8) A (3) bekezdés szerinti felmentéssel érintett napok számának meghatározásakor az (1) bekezdés szerinti zajkibocsátási határérték túllépéssel tényelegesen érintett napok számát kell figyelembe venni.”
A zajkibocsátási határérték megállapításának módszere
1. Üzemi és szabadidős zajforrás zajkibocsátási határértéke (LKH) megegyezik a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabály szerinti zajterhelési határértékkel, ha:
a) közvetlen hatásterülete nem áll fedésben más üzemi vagy szabadidős zajforrás közvetlen hatásterületével,
2. Ha több, olyan zajkibocsátási határértékkel még nem rendelkező üzemi vagy szabadidős zajforrás határterülete áll fedésben, amelyek mindegyikére a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet 1. melléklet 1. pontja vagy 2. § (3) bekezdése szerinti zajterhelési határérték vonatkozik, akkor a zajkibocsátási határértékét az alábbi képlet segítéségével kell meghatározni:
LKH = LTH – KN (dB)
ahol
– LKH: az üzemi vagy szabadidős zajforrás zajkibocsátási határértéke,
– LTH: a védendő területen a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló miniszteri rendelet szerinti zajterhelési határérték,
– KN = 10 lgN, de legfeljebb 5 dB,
– N: azon üzemi vagy szabadidős zajforrások száma, beleértve az eljárások tárgyát képező zajforrásokat is, amelyek közvetlen hatásterülete az üzemi vagy szabadidős zajforrás közvetlen hatásterületével fedésben áll.
3. Amennyiben határértékkel rendelkező üzemi vagy szabadidős zajforrás hatásterülete fedésben áll a zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelem tárgyát képező üzemi vagy szabadidős zajforrással, és az érintett zajforrásoktól származó zajra a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet 1. melléklet 1. pontja vagy 2. § (3) bekezdése szerinti zajterhelési határérték vonatkozik, a kérelmező részére megállapított határérték:
LKH = LTH – 5 (dB)
ahol
– LKH: az üzemi vagy szabadidős zajforrás zajkibocsátási határértéke,
– LTH: a védendő területen a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló miniszteri rendelet szerinti zajterhelési határérték.
4. A 2. és a 3. pont szerinti számítási módszertől abban az esetben kell eltérni, ha:
a) valamennyi érintett üzemi vagy szabadidős zajforrástól származó zajra ugyanolyan mértékű zajterhelési határérték vonatkozik,
b) az érintett üzemeltetők közös kérelmet nyújtanak be a zajkibocsátási határérték megállapítására vagy módosítására, és
c) a b) pont szerinti kérelemben számszerűen megjelölik az egyes üzemeltetők által kért zajkibocsátási határértéket.
A zajkibocsátási határértéket ebben az esetben úgy kell megállapítani, hogy a zajforrásoktól származó együttes zajterhelés ne haladja meg a 2. pont szerint megállapítható zajkibocsátási határértékek összegét.
„1.2. A mérési pontok kijelölése a méréssel vizsgált területen
1.2.1. Eseti mérés esetén a mérési pontokat a zajforrás hatásterületén kell kijelölni.
1.2.2. A folyamatos mérésre szolgáló monitoring rendszer mérési pontjait úgy kell elhelyezni, hogy a mérési eredményekből a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló rendelet szerinti kritikus pont megítélési szintje közvetlenül vagy számítással megállapítható legyen.
1.2.3. A mérési pontok számát a vizsgálat céljának megfelelően (üzemi vagy szabadidős zajforrás zajkibocsátásának meghatározása, értékelése, a környezetvédelmi hatóság által megállapított zajkibocsátási határérték teljesülésének ellenőrzése) kell megválasztani, de a vizsgálat céljától függetlenül legalább annyi mérési pontot kell kijelölni, hogy a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló rendelet szerinti kritikus pont minden egyes részterületen kiválasztható legyen.”
2.1. Az eseti mérés folyamán (a mérőberendezés kiválasztásánál, a mérési pont és időtartam megválasztásánál, a mérési eredmények meghatározásánál, beleértve a háttérterhelés és a zaj esetleges impulzusos vagy keskenysávú jellege miatt szükséges kiegészítő mérési eredményeket is stb.) az MSZ 18150-1 vonatkozó előírásai, lőterek zajkibocsátásnak vizsgálata esetén az MSZ 15037 szabvány szerint kell eljárni.
2.2. Folyamatos mérés esetén az MSZ 18150-1 szabvány előírásai közül azokat kell alkalmazni, amelyek folyamatos mérésre is értelmezhetők.
2.3. A mérés a 2.1. és 2.2. ponttól eltérő módszer szerint is lefolytatható, ha az az MSZ 18150-1 szabvány vagy lőterek zajvizsgálata esetén az MSZ 15037 szabvány módszerével bizonyítottan egyenértékű eredményt ad.
3. A meghatározandó zajjellemzők
A vizsgálat eredményeként minden mérési ponton a vizsgált üzemi vagy szabadidős zajforrás zajkibocsátására jellemző LAM megítélési szintet kell meghatározni.
4. A vizsgálat eredményének értékelése
4.1. A vizsgálati eredményeket az üzemi vagy szabadidős zajforrás zajkibocsátási határértékével vagy a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet 2/A. § (3) bekezdése szerinti felmentés alkalmazása esetén a felmentés idejére vonatkozó zajterhelési határértékkel kell összehasonlítani.
4.2. A vizsgálati eredmények értékelését a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló rendelet szerinti kritikus pontra vonatkozó vizsgálati eredmény pontosságától függően, az MSZ 18150-1 szabvány vonatkozó előírásai szerint, vagy azzal egyenértékű eredményt adó módszerrel kell elvégezni.”
1. Az 5/A. § szerinti éves adatszolgáltatást az üzemeltető a zajmérés jellegétől függően a 2. vagy a 3. pont szerinti tartalommal készíti el.
2. Eseti zajméréssel vizsgált létesítmények éves adatszolgáltatásának tartalma
2.1. Az üzemeltető teljes neve, KSH statisztikai számjele és székhelyének címe,
2.2. Az adatszolgáltatásért felelős személy neve, telefonszáma,
2.3. A vizsgált létesítmény elnevezése, pontos címe vagy ennek hiányában egyik helyrajzi száma,
2.4. Az adatszolgáltatás tárgyévében bejelentett zajkibocsátási határérték alóli felmentéssel érintett napok vonatkozásában napi bontásában megadva:
2.4.1. az adott napon megtartott rendezvény, vagy esemény megnevezése, jellege
2.4.2. a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló rendelet szerinti kritikus pontok helye és a kritikus ponton mért mérési eredmények,
2.4.3. a versenypályán megtartott rendezvény kezdési és befejezési időpontja,
2.4.4. azoknak a napoknak a felsorolása, amelyen a versenypályán környezeti zajforrás nem üzemelt.
3. Folyamatos zajméréssel vizsgált létesítmények éves adatszolgáltatásának tartalma
3.1. az üzemeltető teljes neve, KSH statisztikai számjele és székhelyének címe,
3.2. az adatszolgáltatásért felelős személy neve, telefonszáma,
3.3. a vizsgált létesítmény megnevezése és címe vagy ennek hiányában helyrajzi száma,
3.4. a mérési pontok jele, helye, magassága és jellege táblázatos formában,
3.5. helyszínrajz, amely a vizsgált létesítményt, a zajforrásokat, a mérési pontokat és a zajforrás hatásterületén lévő zajtó védendő objektumokat ábrázolja,
3.6. a méréshez használt műszerek és berendezések típusa, gyártmánya, pontossági osztálya, hitelesítési bizonylatának másolata,
3.7. Napi bontásban megadva:
3.7.1. a helyszíni mérések végeredményei (beleértve a környezetvédelmi bírság megalapozásához szükséges adatokat) mérőpontonként,
3.7.2. a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló rendelet szerinti kritikus pont helye és a kritikus ponton mért mérési eredmények, vagy a kritikus pontra számított mérési eredmények, ha a mérési pont nem a kritikus ponton volt,
3.7.3. az adott napon megtartott rendezvény, vagy esemény megnevezése, jellege
3.7.4. a környezeti zajforrások napi működési ideje,
3.8. Összefoglaló, amely tartalmazza:
3.8.1. az adott naptári évben túllépéssel érintett napok felsorolását és az egyes napokon a túllépés mértékét,
3.8.2. azoknak a napoknak a felsorolását, amelyen a versenypályán üzemelő környezeti zajforrások működési ideje meghaladta a 10 órát,
3.8.3. azoknak a napoknak a felsorolását, amelyen a versenypályán környezeti zajforrás nem üzemelt.”
Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB)
nappal 06–22 óra
Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB)
éjjel 22–06 óra
2
Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek
45
35
3
Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület
50
40
4
Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület
55
45
5
Gazdasági terület
60
50
1.2. Az LAM megítélési szintet a zajkibocsátási határérték megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló miniszteri rendeletben a zajforrás mérésére meghatározott módszerben megadottak szerint kell értelmezni.
2. A nemzetközi licenccel rendelkező versenypályáktól származó zaj terhelési határértékei
2.1. A zajkibocsátási határérték alóli felmentéssel nem érintett napokra vonatkozó zajterhelési határérték
2.1.1. A nemzetközi licenccel rendelkező versenypályáktól származó zaj terhelési határértékei a 2/A. § (3) bekezdése szerinti felmentéssel nem érintett napokon
A
B
1
zajtól védendő terület
Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre nappal (08–20 óra) (dB)
2
Különleges területek közül az egészségügyi területek
45
3
Üdülőterület
50
4
Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület
55
5
Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület
60
6
Gazdasági terület
65
2.1.2. Az LAM megítélési szintet a zajkibocsátási határérték megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló miniszteri rendeletben a zajforrás mérésére meghatározott módszerben megadottak szerint kell értelmezni.
2.2. A zajkibocsátási határérték alóli felmentéssel érintett napokra vonatkozó zajterhelési határérték
2.2.1. A nemzetközi licenccel rendelkező versenypályáktól származó zaj terhelési határértékei a 2/A. § (3) bekezdése szerinti felmentéssel érintett napokon, a felmentéssel érintett napok maximális száma és a határérték mellett betartandó korlátozások
A
B
C
D
1
zajtól védendő terület
a felmentéssel érintett napok maximális száma egy naptári évben
határérték (LTH) az LAM megítélési szintre nappal
(08–22 óra) (dB)
a határék mellett betartandó korlátozások
2
Üdülőterület
40
60 dB
A felmentéssel érintett napok maximális számán belül egy naptári évben azoknak a napoknak a száma, ahol a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló rendelet szerinti kritikus ponton (a továbbiakban: kritikus pont) a zajterhelés meghaladja az 55 dB értéket legfeljebb 10 nap lehet.
3
Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű),
különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület
40
70 dB
a) A felmentéssel érintett napok maximális számán belül egy naptári évben azoknak a napoknak a száma, ahol a kritikus ponton a zajterhelés meghaladja a 60 dB értéket legfeljebb 30 nap lehet.
b) Az a) pont szerinti 30 napon belül azoknak a napoknak a száma, ahol a kritikus ponton a zajterhelés meghaladja a 65 dB értéket legfeljebb 10 nap lehet.
4
Lakóterület (nagyvárosias beépítésű),
a vegyes terület
30
70 dB
A felmentéssel érintett napok maximális számán belül egy naptári évben azoknak a napoknak a száma, ahol a kritikus ponton a zajterhelés meghaladja a 65 dB értéket legfeljebb 10 nap lehet.
5
Gazdasági terület
10
70 dB
nincs
2.2.2. A 2.2.1. pont szerinti LAM megítélési szintet a zajkibocsátási határérték megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló miniszteri rendeletben a zajforrás mérésére meghatározott módszerben megadottak szerint kell értelmezni.
