Balatonkenese Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2016 (XI.25.) önkormányzati rendelete

Balatonkenese Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 2. és 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46.§ (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya véleményének kikérésével, továbbá az 1995. évi LIII. törvény 46.§ (2) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint, a Veszprém Megyei Önkormányzat állásfoglalása alapján a következőket rendeli el:

A rendelet célja Balatonkenese Város közigazgatási területén, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezetvédelmi intézkedések hatékonyságának növelése, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása.

(1) A rendelet területi hatálya kiterjed Balatonkenese Város közigazgatási területére és a Balaton vízterületének közigazgatásilag Balatonkeneséhez tartozó részére.

(2) A rendelet hatálya kiterjed Balatonkenese Város közigazgatási területén lévő összes ingatlanra és valamennyi természetes és mesterségesen kialakult vagy kialakított vízfelületre.

(3) A rendelet hatálya kiterjed Balatonkenese Város közigazgatási területén azokra a természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre

a) akik vagy amelyek a (2) bekezdés szerinti környezettel kapcsolatban jogokkal rendelkeznek, vagy akiket vagy amelyeket kötelezettségek terhelnek, vagy

b) akik vagy amelyek a környezetet igénybe vevő, terhelő, veszélyeztető vagy szennyező tevékenységet folytatnak.

(1) Azokban az utcákban, ahol szennyvízcsatorna kerül kiépítésre, az ingatlantulajdonos köteles a közcsatorna üzembe helyezését követő 90 napon belül rákötni.

(2) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója (továbbiakban: tulajdonos) köteles az ingatlanán a csapadékvíz visszatartását elősegíteni különösen szikkasztó, nyílt csapadékelvezető árok, zárt rendszerű csapadékvíz elvezető csatorna vagy zárt rendszerű tároló tartály alkalmazásával.

(3) A csapadékvizet a közcsatornába vezetni tilos.

(1) Az élővizek által a partra hordott, a közvetlenül a vízparton található hulladék, uszadék összegyűjtéséről, elszállításáról és kijelölt lerakóhelyen történő elhelyezéséről a partmenti ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.

(2) Ha a csapadékvíznek az árokban történő akadálytalan lefolyását hulladék vagy hordalék akadályozza, az árok, vízfolyás kitisztítását az árokpart-menti ingatlan tulajdonosa köteles elvégezni.

(3) A csapadékvíz-elvezető árkok medrének, és műtárgyainak karbantartása, rendezése a tulajdonos, vagy kezelő feladata.

(4) A föld alatti zárt és a föld feletti nyílt csapadékelvezető rendszerbe szennyvizet vezetni vagy káros anyagot önteni tilos.

(5) Kútba szennyvizet vezetni vagy káros anyagot önteni tilos.

(6) Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező, közüzemi csatornahálózatba vagy a helyben való, engedélyezett módon történő tisztítás után befogadóba nem vezetett háztartási szennyvizet csak a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott módon gyűjtheti.

(7) Balatonkenese Város teljes területén tilos minden fajta veszélyes hulladék és veszélyes anyag földbe, folyóvizekbe, Balatonba juttatása, a talajnak és élővizeknek mindennemű szennyezése.

(1) Balatonkenese Város közigazgatási területén - az ingatlanokon keletkezett - avart és kerti hulladékot égetni szeptember 15. és május 15. között pénteki napokon 9:00 órától 16:00 óráig lehet.

(2) A belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos, az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot.

(3) E rendelet alkalmazása szempontjából avar és kerti hulladék a falomb, kaszálék, nyesedék, szár, levél, gyökér és egyéb biológiailag lebomló növényi maradvány.

(4) Az avar és kerti hulladékok kezelése - a levegőminőség veszélyeztetésének kizárása érdekében és a szerves anyag tartalom hasznosítása céljából - az alábbi módon ajánlott:

a. komposztálással,

b. beszántással/beásással a termőhelyen vagy

c. szelektív hulladékgyűjtés útján.

(5) Égetni csak száraz kerti hulladékot lehet. A füstképződés csökkentése érdekében az avart és a kerti hulladékot előzetesen szikkasztani, szárítani kell.

(6) A tűz begyújtásához légszennyezést okozó anyag (pl. benzin, olaj) nem használható.

(7) Tilos az avar és kerti hulladék égetése párás, tartósan ködös, esős időben, füstriadó és erős szél esetében.

(8) Az avar és kerti hulladék közterületen történő égetése tilos, azonban a polgármester a közterület tulajdonosa által megbízott szervezet részére felmentést adhat.

(9) A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni tilos és veszély esetén vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

(10) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

(1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóingatlanokban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad égetni.

(2) A fűtőberendezésben – a háztartásban keletkező papírhulladék és a veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék kivételével - hulladékot, egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot, légszennyező anyagot (különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket) égetni tilos.

(1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagot csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani.

(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál (az úttest felbontásánál) keletkezett port - terjedésének megakadályozására - vízzel kell locsolni.

(3) A por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell arra, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani.

(4) Bűzös, rothadó anyagot csak légmentesen lezárt tartályban szabad szállítani és a szállításig tárolni.

(5) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést, vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

(6) Bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe.

(7) Balatonkenese Város belterületi határától mért 1000 méteren belül, semmilyen szaghatással járó, bűzös, fertőzésveszélyes telep nem helyezhető el, és ilyen hatású tevékenység nem folytatható.

(1) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni az ingatlana allergiát okozó gyomnövényektől való megtisztításáról.

(2) A parlagfű irtásáról folyamatosan, de legkésőbb a virágzás előtt – az időjárástól függő gyakorisággal - kell gondoskodni.

(3) A területen található allergiás megbetegedést kiváltó növények irtását mechanikus módon és vegyszeres készítmények felhasználásával kell elvégezni.

(1) Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterület keletkezik annak – az egyéb jogszabályokban és egyedi kötelezésekben meghatározottakon túl – a roncsolt földterület rendezéséről is gondoskodnia kell.

(2) A község közigazgatási területén meg kell akadályozni mindenfajta káros hatású anyag, vagy hulladék talajba jutását.

(3) Azokon a közterületeken, ahol gépjármű és gyalogosforgalom nincs, törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen, és az ne vízzáró módon, kerüljön lefedésre.

(1) Balatonkenese Város közigazgatási határán belüli zöldfelületi rendszer, zöldterületek fejlesztési, fenntartási, felújítási feladatainak elvégzéséről – a rendezési tervben foglaltakat betartva – azok mindenkori tulajdonosa, kezelője köteles gondoskodni.

(2) A tulajdonos köteles betartani az ingatlanán a növények telepítési távolságára vonatkozó, 1. mellékletben lévő előírásokat.

(3) Az önkormányzati tulajdonban lévő közhasználatra átadott, közcélú zöldfelületek (közparkok, fasorok, fásított terek, közterek, játszóterek, sétányok, közlekedési területek zöldfelületei), továbbá közhasználatra közvetlenül át nem adott zöldfelületek (védő zöldterületek, védő-zöldsávok) kezelője az önkormányzat által megbízott szervezet, a Városgondnokság.

(4) A Városgondnokság felelős a kezelésében lévő zöldfelületek fenntartása érdekében szükséges mindenkori időszerű ápolási, növényvédelmi munkák folyamatos, színvonalas, a szakmai előírásoknak megfelelő elvégzéséért.

(1) A zaj- és rezgésszabályozás kiterjed minden alkalmi tevékenységből és rendezvényből eredő zajkibocsátásra, zaj- és rezgésterhelésre, valamint a szórakoztató és sportcélú repülésre.

(2) Balatonkenese Város közigazgatási területén nem üzemeltethető olyan berendezés, létesítmény és nem folytatható olyan tevékenység, amely a vonatkozó határértéknél nagyobb zaj- és rezgés-terhelést okoz, vagy kellemetlen, zavaró, veszélyeztető, károsító hatású.

(3) A kerthelyiségben, szabadtéren, zárt térben történő hangosító berendezés üzemeltetésre és zeneszolgáltatásra a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló miniszteri rendeletében foglaltak betartása kötelező.

(4) A hangosító berendezésekkel kapcsolatos zajvédelmi szabályozás vonatkozik

a) a szórakoztatás vagy hírközlés céljára,

b) rendszeresen vagy időszakosan üzemletett,

c) a szabadban vagy zárt térben elhelyezett hangosító berendezésekre, amelyek működése során a környezetet terhelő zajkibocsátás történik.

(5) A szabályozás nem vonatkozik a zárt téren belül az egyik helyiségből egy másikba átszűrődő, a szomszédos, egybeépített és más létesítménybe áthallatszó zajra.

(6) Szabadtéren és kerthelyiségben zenét szolgáltatni csak a polgármester engedélyével lehet, a kibocsátási határértékek betartása mellett.

(1) Tilos minden olyan zajkeltő tevékenység, amely

a. a közösségi együttélés alapvető normáit sérti, vagy

b. mások üdülését, pihenését, nyugalmát bármilyen módon indokolatlanul zavarja.

(2) A rendelet alkalmazása szempontjából zajkeltő tevékenységnek minősül különösen

a. a hangos rádiózás, magnózás, zenélés és éneklés,

b. a motoros kerti- és barkácsgépek üzemelése,

c. a gépjármű motorjának járatása, túráztatása,

d. ismételt dudálás, sípolás, fütyülés,

e. lármás játék és sport űzése,

f. az emberi hanggal vagy zajkeltő eszközökkel a közcsend és köznyugalom zavarása és

g. a mobil hangosító berendezés üzemeltetése.

(3) Tilos minden zajkeltő tevékenység

a. egész évben 20:00 és 8:00 óra között, és

b. szombaton, vasárnap és ünnepnapon 12 és 15 óra közötti pihenő időben.

(4) A Városban a környék csendjét zavaró, tartósan zajos munkát végezni 20:00 óra és 8:00 óra között csak akkor lehet, ha azt nyomós közérdek indokolja és azt a környezetvédelmi hatósághoz előzetesen bejelentik.

(5) Felhatalmazást kap a polgármester, hogy kérelemre, kivételes esetekben a csendes időszak alól felmentést adjon.

(6) A polgármester az engedélyt visszavonja, ha az üzemeltető a kibocsátási határértéket 3 esetben túllépi.

(7) A (3) bekezdésben meghatározottakat nem kell alkalmazni, ha a közölt hirdetmény közérdekű, így különösen az állampolgárokat érintő veszélyhelyzet elhárítására irányuló célt szolgál.

(8) Egy család lakására, vagy üdülésére szolgáló létesítménynél nagyobb épület építése a nyári hónapokban nem folytatható. Az I. fokú építési hatóság felmentést adhat ez alól, indokolt esetben, ha a kivitelező a zajkibocsátási határértéket tartani tudja

(9) Veszélyes mértékűnek minősül az a zaj is, amelyre – jellegéből adódóan – határértéket nem lehet előírni, vagy a zajkeltés azonos körülmények között nem ismételhető, de érzékszervi észleléssel megállapítható, hogy az emberek nyugalmát jelentős mértékben zavarja.

(1) A zajkibocsátási határérték betartását a Polgármesteri Hivatal ellenőrizheti. Amennyiben az ellenőrzés során az ellenőrzött szerv részéről a zajkibocsátási határérték túllépése állapítható meg, a mérés költségét meg kell térítenie.

(2) Kérelemre, kivételes esetekben a rendeletben megállapított zajkibocsátási határérték, illetve a csendes időszak alól, a polgármester felmentést adhat.

(1) A táj- és természetvédelem a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme.

(2) A helyi építési szabályzatban meghatározott övezetekben folytatható tevékenységek a külön jogszabályban a környezetterhelés jellege alapján meghatározott védőtávolság, védőterület megléte és a védelmi előírás megtartása esetén engedélyezhetők.

(3) A kijelölt védőterületen, vagy védőtávolságon belül az adott övezet rendeltetésével össze nem férő tevékenység – külön védelmi intézkedés nélkül – nem folytatható.

(4) Balatonkenese Város közigazgatási területén található országos és helyi táj- és természetvédelmi területek fenntartásáról, természeti állapotának fejlesztéséről, értékeinek megóvásáról gondoskodni kell.

(5) A Városkép és tájkép megőrzése céljából kiemelten védendő területek:

templomok

MÉM Erdőfelügyelőség bemutatókertje

Kossuth szobor és környéke

Kossuth Lajos utca

Bajcsy-Zsilinszky utca

Volt Gyermekotthon parkja

Református temető

Matacs erdő

Márkó hegy – Hosszúmező

Bögre hegy – Sándor hegy – Disznólejárói völgy

(6) A közigazgatási területhez tartozó balatoni partszakasz természetes környezete megőrizendő.

(1) Új erdő létesítésekor honos, a termőhely-típusnak megfelelő fajok telepítendők, erdészeti szakvélemény alapján.

(2) Új utca nyitásakor, valamint a meglévő utcákban – amennyiben a lehetőség adott – fasor telepítése szükséges.

(3) Az utak mellett csak a kialakított járdák és csapadékárkok figyelembevételével a Polgármesteri Hivatal Jegyzőjének engedélyével lehet – egységes utcaképi megjelenítéssel – növényzetet telepíteni.

(4) A telepítési engedély figyelembe veszi - a föld alatti és föld feletti - közművek helyzetét, a közlekedési területet – a kereszteződések beláthatóságát, a balesetveszélyt.

(1) Balatonkenese Város Önkormányzata környezetvédelmi alapot hoz létre.

(2) A környezetvédelmi alap létrehozásának célja, hogy hatékonyan segítse az Önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátását

a. a szükséges környezetvédelmi intézkedések végrehajtása,

b. a környezeti károk mérséklése,

c. a környezeti ártalmak megelőzése

d. a természeti értékek megóvása, és

e. a környezetvédelmi oktatás, nevelés területén.

(3) A környezetvédelmi alap bevételeit Balatonkenese Város közigazgatási területén

a. a környezeti ártalmak megelőzésére, a környezetvédelmi szempontból károsodott környezet javítása, helyreállatása érdekében,

b. a helyi természeti erőforrások és értékek megőrzésére, fenntartására,

c. a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi megőrzésére, vízvédelmére,

d. a környezetvédelemről szóló tájékoztatások, előadások költségeinek fedezésére,

e. környezetvédelemmel kapcsolatos felmérések, tanulmányok elkészítésére,

f. a környezetvédelmi oktatásra, nevelésre,

g. az emberi egészség védelmére, életminőség javítására, vagy

h. egyéb, a környezet védelmét elősegítő tevékenységre lehet felhasználni.

(1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Balatonkenese Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi környezetvédelem szabályairól szóló 28/2004.(VII.14.) önkormányzati rendelete és a rendeletet módosító 33/2004. (XI.15.), 34/2005. (X.28.), 1/2006. (I.31.), 11/2007. (V. 31.), 19/2012. (IX. 28.), 19/2013. (VIII. 30.) önkormányzati rendeletek.

Tömör István Jurics Tamás

polgármester jegyző

A rendelet kihirdetve:

Balatonkenese, 2016. november 25.

Jurics Tamás

jegyző