Kifejezéskereső
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 18/2016 (IV.29.) önkormányzati rendelete
a közterületek tisztán tartásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról1
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. életvitelszerű tartózkodás: egy magánszemély akkor tartózkodik életvitelszerűen egy ingatlanban, ha az számára ténylegesen életvitelszerű lakóhelyéül szolgál, onnan szervezi életét, ott folytatja az életviteléhez szükséges tevékenységeket, közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe annak kapcsán, valamint elsődleges elérhetőségi címeként jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál;
2. építési-bontási hulladék: a hulladékról szóló törvény szerinti építési-bontási hulladék;
3. családi házas lakóterület: a közszolgáltatási terület azon része, amely nem minősül tömbházas övezetnek;
4. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;
5. házhoz menő hulladékgyűjtés: a közszolgáltató által megvalósított olyan elkülönített gyűjtés, melynek keretében az e rendeletben meghatározott hulladékfajtákat a közszolgáltató az ingatlanhasználótól átvéve szállítás során is elkülönítetten kezeli;
6. háztartási hulladék: a hulladékról szóló törvény szerinti háztartási hulladék;
7. háztartási hulladékhoz hasonló hulladék: a hulladékról szóló törvény szerinti háztartási hulladékhoz hasonló hulladék;
8. hulladékgazdálkodási közszolgáltatás: a hulladékról szóló törvény szerinti hulladékgazdálkodási közszolgáltatás;
9.2 hulladék naptár: azon előre meghatározott ürítési napok jegyzéke, melyeken a vegyes háztartási hulladéknak, valamint az elkülönítetten gyűjtött hulladéknak az ingatlanhasználótól a közszolgáltató általi elszállítása megvalósul;
10. ingatlanhasználó: a hulladékról szóló törvény szerinti ingatlanhasználó;
11. járda: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 1. számú függelék I. b) pontja szerinti járda;
12. járdasziget: a KRESZ 1. számú függelék I. i) pontja szerinti járdasziget;
13. kijelölt rakodóhely: a KRESZ 15. § (6) bekezdése szerinti kijelölt rakodóhely;
14. Koordináló szerv: a hulladékról szóló törvény szerinti Koordináló szerv;
15. közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontja szerinti közterület;
16. lakóegység: lakóépület, valamint a jellemzően emberi tartózkodás – különösen pihenés, szállás, munkavégzés – céljára szolgáló építmény, amelyben az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, bérlője, illetve használója hulladékot termelhet;
16a.3 lakossági használt sütőolaj: lakossági eredetű konyhai sütőolaj és sütőzsír hulladék;
17. robbanásveszélyes anyag: a hulladékról szóló törvény szerinti robbanásveszélyes anyag;
18. szabadvezetésű járda: főhálózati szerepet betöltő gyalogos közlekedést – és nem az ingatlan közvetlen megközelítését – szolgáló járda;
19. települési hulladék: a hulladékról szóló törvény szerinti települési hulladék;
20. többlethulladék: az ingatlanhasználónál keletkező, a közszolgáltatási szerződés szerinti gyűjtőedény méretét meghaladó háztartási hulladék;
21. tömbházas lakóterület: Székesfehérvár Megyei Jogú Város külterületének valamint egyes belterületi területrészeinek szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló 7/2004. (II.24.) önkormányzati rendelete és Székesfehérvár Megyei Jogú Város Ráchegy szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló 34/2007. (XI.30.) önkormányzati rendelete mellékletét képező tervlapokon „Ln” építési övezetbe sorolt terület;
22. tűzveszélyes anyag: a hulladékról szóló törvény szerinti tűzveszélyes anyag;
23. útkereszteződés: a KRESZ 1. számú függelék I. k) pontja szerinti útkereszteződés;
24. vegyes hulladék: a hulladékról szóló törvény szerinti vegyes hulladék;
25. veszélyes hulladék: a hulladékról szóló törvény szerinti veszélyes hulladék;
26. zöldhulladék: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 385/2014. Korm.r. 2. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti zöldhulladék;
27. zöldterület: növényzettel borított közterület, különösen a közterek és közparkok;
28.4 Edényazonosító matrica: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatáshoz igénybe vett szabványos hulladékgyűjtő edény azonosítására szolgáló matrica, mely egy naptári évig érvényes. A matricán fel kell tüntetni legalább a tárgyévet és a szolgáltatási szerződésben feltüntetett edénytérfogatot.
A közterületek tisztán tartása
2. § (1) A települési környezet tisztaságának biztosítása érdekében Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat) háruló köztisztasági feladatok ellátásához – az e rendeletben foglaltak szerint – mindenki köteles hozzájárulni.
(2) Mindenki köteles tartózkodni a közterületek – különösen a zöldterületek – szennyezését vagy károsítását eredményező tevékenységtől, illetve magatartástól.
3. § A 4–7. §-ban foglaltak kivételével a közterületek tisztán tartása, a közparkok ápolása és gyommentesítése, a – közterületi parkok, parkolók, parkoló gépkocsik által elzárt területek, külterületi járdák és külterületi kerékpárutak kivételével – a burkolt területek és szabadvezetésű járdák síkosság mentesítése, valamint a hó eltakarítása Székesfehérvár Városgondnoksága Kft. feladata.
4. § (1) Az ingatlanhasználó köteles
a) az ingatlan előtti – úszótelek esetén az ingatlan körüli – járdát, járda hiányában egy méter széles területsávot, valamint a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területét gondozni, tisztán tartani, hulladék- és gyommentesíteni, a burkolt területeket síkosság-mentesíteni, valamint a havat eltakarítani;
b) az ingatlan előtti nyílt árkot és ennek műtárgyait tisztán tartani, hulladék- és gyommentesíteni, valamint a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagokat és a hulladékot eltávolítani.
(2) Amennyiben az ingatlant több közterület határolja, akkor az (1) bekezdésben rögzített kötelezettség az ingatlanhasználót valamennyi, az ingatlannal határos közterület irányában terheli.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben rögzített kötelezettség az üresen álló ingatlan tulajdonosát is terheli.
(4) Az ingatlanhasználónak a közterület tisztán tartása során keletkező hulladékot a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére rendszeresített hulladékgyűjtő edényben kell elhelyeznie.
5. § Az ingatlanhasználó köteles az ingatlanról a járda és az úttest fölé nyúló, a gyalogos- illetve a közúti forgalom biztonságát, és az elektromos légvezetékeket veszélyeztető, továbbá a forgalomirányító lámpa és a közúti tábla láthatóságát zavaró ágakat eltávolítani, és a nyesedéket elszállítani.
6. § Az üzlet vagy szolgáltató egység üzemeltetője a 4. §-ban foglaltakon túl az ingatlan területén lévő, közforgalom számára megnyitott magánutak, illetve parkolóhelyek tisztán tartásáról is köteles gondoskodni.
7. § (1) Közterületi rendezvény és vásár szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely üzemeltetéséről.
(2) A közterületen állat által okozott szennyeződés eltávolításáról az állat felügyeletét ellátó, ennek hiányában az állat tulajdonosa köteles haladéktalanul gondoskodni.
8. § (1) A közterületek közvetlen környezetében lévő növényzet mellett, zöldterületen, valamint alul- és felüljárók felületén klorid tartalmú vegyszerek használata tilos.
(2) Havat tilos felhalmozni:
a) útkereszteződésben,
b) úttorkolattól számított 8 méteren belül;
c) kapubejárat előtt, annak szélességében,
d) a járdasziget és a járda között,
e) a tömegközlekedési jármű megállóhelyén, valamint a jármű megállóhelye és a járda között,
f) a közszolgáltatási felszerelési tárgyra – különösen vízelzáró csapra, gázcsapra, víznyelő aknára –, valamint egyéb közérdekű létesítmény – különösen forgalomirányító lámpa, közvilágítási lámpaoszlop, hirdetőoszlop – köré,
g) a kijelölt rakodóhelyen és annak teljes hosszában a járdaszegély mellett,
h) a fák tövében és zöldterületen, ha a havat síkosság mentesítésre szolgáló anyaggal kezelték,
i) az utakkal párhuzamos közterületi árokba.
(3) A csapadékelvezető árokba tilos szennyezett vizet, valamint eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot belevezetni.
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás
1. A közszolgáltatóra vonatkozó szabályok
9. § (1) Az Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott kötelező közfeladatot a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás (a továbbiakban: Társulás) útján látja el.
(2) A Társulás a közszolgáltatási feladatok ellátása érdekében 2024. január 27-ig érvényes közszolgáltatási szerződést kötött a Depónia Hulladékkezelő és Településtisztasági Nonprofit Kft-vel és a „VHG” Velence-tavi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft-vel.
(3) Székesfehérvár Megyei Jogú Város közigazgatási területén a hulladékgazdálkodási tevékenységet a DEPÓNIA Hulladékkezelő és Településtisztasági Nonprofit Kft. (a továbbiakban: közszolgáltató) látja el.
10. § A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási terület határa Székesfehérvár Megyei Jogú Város közigazgatási területén az 1. mellékletben felsorolt utcákról megközelíthető ingatlanokra terjed ki.
11. § (1)5 A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához elsődlegesen igénybe vehető hulladékgazdálkodási létesítmény a Székesfehérvár-Csala, Pénzverővölgyi Regionális Hulladékkezelő Központ.
(2) Székesfehérvári lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy számára a közszolgáltató az (1) bekezdés szerinti hulladékgazdálkodási létesítményen túl a Csala-Pénzverővölgyi Hulladékudvar, valamint a Székesfehérvári Hulladékudvar (8000 Székesfehérvár, Palotai út 139) – mint hulladékgyűjtő udvar – igénybevételét is biztosítja. A hulladékgyűjtő udvar igénybevételre való jogosultságot a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány felmutatásával kell igazolni.
(3)6 Magyarország Kormánya által elrendelt veszélyhelyzet időtartama alatt a Polgármester jogosult a hulladékgyűjtő udvar nyitva tartását korlátozni, felfüggeszteni.
12. § (1)7 A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében a közszolgáltató gondoskodik
a) a szállítóeszközéhez rendszeresített, szabványos és edényazonosító matricával ellátott gyűjtőedényben gyűjtött;
b) a közszolgáltató által forgalmazott, a közszolgáltató emblémájával ellátott zsákban gyűjtött,
c) lomtalanítás során a közszolgáltató részére átadott, továbbá
d) a közszolgáltatás részeként üzemeltetett hulladékgyűjtő ponton, hulladékgyűjtő szigeten, hulladékgyűjtő udvarban, és átvételi helyen a közszolgáltató részére átadott
települési hulladék elszállításáról és jogszabályi előírásoknak megfelelő kezeléséről.
(2)8 A közszolgáltató a vegyes hulladéktól elkülönítetten veszi át a
a) a szennyeződéstől mentes papír-, üveg-, műanyag, és fém csomagolási hulladékot,
b) a lakossági használt sütőolajat,
c) a zöldhulladékot, továbbá
d) a lomhulladékot.
(3) A közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítésének feltételeiről és annak változásáról, a hulladék átvételének és elszállításának gyakoriságáról, a gyűjtési helyeiről, valamint az ürítési napokról a nyomtatott sajtó útján, az ügyfélszolgálatán és az internetes honlapján mindenki számára hozzáférhető módon köteles tájékoztatást nyújtani.
2. Az ingatlanhasználóra vonatkozó szabályok
13. § (1) Az ingatlanhasználó – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési hulladékot e rendeletben meghatározott módon gyűjteni, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást igénybe venni, a hulladékot a közszolgáltatónak átadni, és a közszolgáltatásért díjat fizetni.
(2) Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a keletkező hulladék teljes mennyiségére köteles igénybe venni.
(3) Az ingatlanhasználót nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség, amennyiben a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a 20. § alapján szünetelteti.
(4) A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó abban az esetben köteles a közszolgáltatást igénybe venni, ha gazdálkodó tevékenységével összefüggésben az ingatlanán keletkezett, háztartási hulladékhoz hasonló, nem elkülönítetten gyűjtött hulladékának kezeléséről a jogszabályi előírásoknak megfelelő más módon nem gondoskodik.
(5) Ha az ingatlan egyidejűleg gazdálkodó szervezet székhelye, telephelye, vagy fióktelepe és természetes személy lakóhelye vagy tartózkodási helye, a háztartási hulladékot és a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott tevékenysége során keletkezett, más módon nem kezelt hulladékot elkülönítetten kell gyűjteni.
(6) Az ingatlanhasználó a 11. § (1) bekezdése szerinti hulladékgazdálkodási létesítményben külön térítési díj ellenében helyezhet el települési hulladékot.
(7)9 Az ingatlanhasználó a 11. § (2) bekezdése szerinti hulladékgyűjtő udvarban térítésmentesen helyezhet el települési hulladékot az átadás-átvételi előírások betartása mellett.
(8)10 A közszolgáltató által az ingatlanhasználó részére megküldött edényazonosító matrica hulladékgyűjtő edényre történő felragasztása az ingatlanhasználó kötelessége.
3. A közszolgáltató és az ingatlanhasználó közötti jogviszony
14. § A közszolgáltató és az ingatlanhasználó között a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására vonatkozó jogviszony
a) a közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló szerződés (a továbbiakban: szolgáltatási szerződés) megkötésével vagy
b) a közszolgáltatás ingatlanhasználó részéről történő igénybevételével
jön létre.
15. § (1) A szolgáltatási szerződés tartalmazza különösen
a) a szerződő felek (a közszolgáltató és az ingatlanhasználó) azonosító adatait,
b) a közszolgáltatás igénybevételének kezdő napját,
c) a teljesítés helyét,
d) az ingatlanhasználó által használt gyűjtőedény űrtartalmát és darabszámát,
e) az ürítési gyakoriságot és az ürítés idejét,
f) a közszolgáltatás díj mértékét,
g) a közszolgáltatási díj megfizetésének módját, és
h) a szerződés megszűnésének feltételeit.
(2) A szolgáltatási szerződés ingatlanhasználóra vonatkozó tartalmi elemeinek valóságát a közszolgáltató jogosult ellenőrizni.
(3) A 13. § (5) bekezdésében foglalt esetben a gazdálkodó szervezetnek és a természetes személy ingatlanhasználónak külön-külön szolgáltatási szerződést kell kötnie.
(4) Az ingatlanhasználó személyének változása esetén a változást – a változást követő 8 napon belül – a korábbi és az új ingatlanhasználó együttesen köteles bejelenteni a közszolgáltatónak.
16. § A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására vonatkozó jogviszony 14. § b) pontja szerinti létrejötte azt jelenti, hogy a közszolgáltató az ingatlanhasználó számára a szolgáltatást felajánlja úgy, hogy rendelkezésre áll a közszolgáltatás teljesítésére azáltal, hogy a megjelölt ürítési napokon megkísérli a hulladék átvételét és elszállítását.
4. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj
17. § (1) Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáért közszolgáltatási díjat (a továbbiakban: közszolgáltatási díj) köteles fizetni.
(2) A közszolgáltatási díjat a Koordináló szerv által kiállított számla ellenében, a Koordináló szerv részére kell megfizetni.
(3) Az ingatlanhasználó a közszolgáltatási díjat számla ellenében, a Koordináló szerv jogszabályban meghatározott számlázási ütemezése szerint köteles megfizetni.
(4) A 15. § (4) bekezdése szerinti kötelezettség nemteljesítése esetén a bejelentésig terjedő időszakra a közszolgáltatási díjfizetési kötelezettség a régi és az új ingatlanhasználót egyetemlegesen terheli.
18. § Az Önkormányzat az ingatlanhasználó részére a közszolgáltatási díj fizetésére vonatkozóan nem állapít meg kedvezményt.
19. § A közszolgáltatási díj megfizetésével 30 napon túl késedelembe esett ingatlanhasználó esetében a közszolgáltató
a) a 11. § (2) bekezdése szerinti hulladékudvar ingatlanhasználó általi igénybevételét és
b) a 32. § szerinti házhoz menő lomtalanítást
a díjhátralék kiegyenlítéséig megtagadhatja.
5. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás szüneteltetése
20. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás szüneteltethető, amennyiben
a) az ingatlanon legalább egybefüggő 90 napig senki nem tartózkodik vagy
b) az ingatlan beépítetlen
és az ingatlanon hulladék sem keletkezik.
(2) A szüneteltetés feltétele, hogy a szüneteltetést kérő az ingatlanra vonatkozó érvényes szolgáltatási szerződéssel rendelkezzen.
(3) A szüneteltetés iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a közszolgáltatóhoz. A formanyomtatványhoz csatolni kell a 3. melléklet szerinti nyilatkozatot, és – amennyiben az ingatlanhasználó rendelkezésére áll – a szüneteltetés (1) bekezdésben meghatározott feltételeit igazoló további okiratokat is.
(4) A szüneteltetés (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételeinek igazolása esetén a szüneteltetés joghatásai a kérelem benyújtásának napjával – vagy amennyiben a kérelmező a kérelmében a kérelem benyújtását követő napot jelöl meg, akkor a kérelemben megjelölt nappal – állnak be.
(5) A közszolgáltatás legfeljebb 6 hónapra szüneteltethető, és a szüneteltetés iránti kérelem korlátlan alkalommal megismételhető.
(6) A szüneteltetés fennállása alatt bekövetkező, a szüneteltetést érintő bármely változást a kérelmező ingatlanhasználó köteles a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül a közszolgáltatónál bejelenteni.
6. A vegyes hulladék gyűjtésére, szállítására és kezelésére vonatkozó szabályok
21. § (1) A közszolgáltató a vegyes hulladék gyűjtésére
a) 60 literes,
b) 80 literes,
c) 110 literes,
d) 120 literes,
e) 240 literes,
f) 770 literes, valamint
g) 1 100 literes
gyűjtőedényt rendszeresít.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott gyűjtőedény használata a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó természetes személy ingatlanhasználót illeti meg. A díjszabás alkalmazásának feltétele a gyűjtőedény megléte. Az (1) bekezdés b)–g) pontja szerinti gyűjtőedény használatáról az (1) bekezdés a) pontja szerinti gyűjtőedény használatára való áttérést a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a közszolgáltató részére bejelenteni.
(3) A gyűjtőedény nagyságát és darabszámát a keletkező hulladék mennyisége és az ürítési gyakoriság alapján a közszolgáltató határozza meg figyelembe véve, hogy
a) társasház és lakásszövetkezet ingatlanhasználó esetén közös gyűjtőedényt kell használni,
b) gazdálkodó szervezet működési egységenként (albetétenként) az (1) bekezdés d)–g) pontja szerinti hulladékgyűjtő edényt használhatja.
(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a közös gyűjtőedény méretét lakóegységenként heti minimum 80 liter edénytérfogat figyelembevételével kell kiszámítani, és a számítás eredményét az (1) bekezdésben rögzített űrtartalomnak megfelelően felfelé kell kerekíteni.
(5) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti számítás eredménye az (1) bekezdés g) pontja szerinti űrtartalmat meghaladja, a gyűjtőedények méretét, darabszámát és az ürítési gyakoriságot az (1) bekezdés e)–g) pontjában meghatározott gyűjtőedények kombinációjával kell meghatározni.
(6) A közszolgáltató – erre irányuló kérelem esetén – bérleti díj ellenében gyűjtőedényt biztosít az ingatlanhasználó számára. A bérleti szerződést írásba kell foglalni.
22. §11 A közszolgáltató a hulladékgyűjtő edény azonosítását matricával végzi. A közszolgáltató a tárgyidőszakot megelőzően díjmentesen eljuttatja az ingatlanhasználó részére az edényazonosító matricát. Amennyiben az ingatlanhasználó nem kap matricát vagy a számára megküldött matricát elveszti, köteles jelezni a közszolgáltató ügyfélszolgálatán. Közszolgáltató a matricát díjmentesen pótolja.
23. § (1) Az ingatlanhasználó a gyűjtőedényt – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az ingatlan területén belül köteles elhelyezni.
(2) A gyűjtőedény közterületen történő tartós elhelyezése esetén a közszolgáltató, a közszolgáltatást igénybevevő, valamint Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala előzetes egyeztetése alapján történik a gyűjtőedény helyének kijelölése.
(3) Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni a gyűjtőedény és a gyűjtőedény tárolására szolgáló hely és annak környezete tisztán tartásáról, fertőtlenítéséről, valamint – a 25. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel – a gyűjtőedényből kiszóródott hulladék összegyűjtéséről.
24. § (1) A hulladékot a gyűjtőedénybe tömörítés nélkül kell elhelyezni. Amennyiben a gyűjtőedényt a benne lévő hulladék összetömörítése vagy befagyása miatt nem lehet kiüríteni, a gyűjtőedényt az ingatlanhasználó köteles üríthetővé, illetve használhatóvá tenni.
(2)12 Tilos a gyűjtőedénybe
a) folyékony anyagot,
b) tűzveszélyes anyagot,
c) robbanásveszélyes anyagot,
d) állati tetemet,
e) építési-bontási törmeléket vagy
f) veszélyes hulladékot
elhelyezni.
(3)13 A hulladékgyűjtő edény méretét meghaladó többlethulladékot a közszolgáltató által forgalmazott, a közszolgáltató emblémájával ellátott hulladékgyűjtő zsákban kell a gyűjtőedény mellé elhelyezni.
(4) A (3) bekezdésnek megfelelő többlethulladék korlátlan mennyiségben és alkalommal helyezhető el a gyűjtőedény mellé.
(5) A közszolgáltató a (3) bekezdésnek meg nem felelően elhelyezett többlethulladék elszállítását megtagadhatja.
(6)14 A közszolgáltató az edényazonosító matricával ellátott gyűjtőedényekből szállítja el a hulladékot. Az azonosító matrica nélküli gyűjtőedény ürítését a közszolgáltató megtagadhatja. Amennyiben a szolgáltatási szerződéssel rendelkező ingatlanhasználó az edényazonosító matricát pótolja, a közszolgáltató köteles a matrica hiánya miatti többlethulladékot elszállítani. A többlet hulladékot a gyűjtőedény mellé, az ingatlanhasználó által biztosított zsákban kell kihelyezni.
25. § (1) A közszolgáltató
a) családi házas lakóterületen heti minimum egy,
b) tömbházas lakóterületen heti minimum két
alkalommal történő gyűjtést biztosít.
(2) Az ingatlanhasználó köteles a gyűjtőedényt és a 24. § (3) bekezdésében foglaltak szerint igénybe vett hulladékgyűjtő zsákot a hulladék elszállítása céljából közterületre, a szállítást végző gépjárművel megközelíthető és ürítésére alkalmas helyre kitenni.
(3)15 A hulladék kiszóródása és a közterület szennyezésének elkerülése érdekében az edény fedelét zárva, a hulladékgyűjtő zsákot bekötve kell a közterületre kihelyezni. Amennyiben a hulladék térfogata meghaladja az edény térfogatát, a közszolgáltató a többlet hulladék elszállítását megtagadhatja úgy, hogy a többlet hulladékot a kiürített hulladékgyűjtőbe visszahelyezi.
(4) A közterületre szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedények ürítése során keletkezett szennyeződés eltakarításáról a közszolgáltató köteles gondoskodni.
(5) A gyűjtőedényt – a 23. § (2) bekezdése kivételével – a szállítást megelőző napon 18 óra és a szállítás napján reggel 6 óra között kell a közterületre kihelyezni. A kiürített gyűtőedényt a szállítás napján a közterületről be kell vinni.
7. A papír-, a műanyag-, a fém- és az üveghulladék elkülönített gyűjtése
26. § A közszolgáltató az elkülönített hulladékgyűjtést
a) házhoz menő gyűjtés formájában, valamint
b) hulladékgyűjtő pont, hulladékgyűjtő sziget, hulladékgyűjtő udvar, illetve a hulladékkezelő létesítmény működtetésével
biztosítja.
27. § (1) Családi házas lakóterületen a közszolgáltató az elkülönített hulladékgyűjtés biztosítása érdekében házhoz menő gyűjtést alakít ki.
(2) Tömbházas lakóterületen a közszolgáltató az elkülönített hulladékgyűjtés biztosítása érdekében hulladékgyűjtő pontokat és hulladékgyűjtő szigeteket működtet.
(3) Az (1) - (2) bekezdés szerinti elkülönített hulladékgyűjtés során a papír, a műanyag és a fém elkülönített gyűjtése biztosított.
(4)16 Az üveghulladékok elkülönített gyűjtésére a közszolgáltató Székesfehérvár Megyei Jogú Város közigazgatási területén üveggyűjtő pontok hálózatát alakítja ki vagy házhoz menő gyűjtést végez legalább negyedéves gyakorisággal.
(5) A hulladékgyűjtő pontokon és a hulladékgyűjtő szigeteken lévő edényekbe, valamint a házhoz menő gyűjtés esetén a gyűjtőedénybe kizárólag az edény feliratán megjelölt összetételű és fajtájú hulladék helyezhető el.
(6) Családi házas lakóterületen az elkülönített hulladékgyűjtésre szolgáló edény méretét meghaladó papír-, műanyag- vagy fémhulladék áttetsző zsákban, korlátlan mennyiségben helyezhető el a gyűjtőedény mellé.
(7) A hulladékgyűjtő pont és a hulladékgyűjtő sziget edénye mellé hulladékot elhelyezni – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – tilos.
(8)17 A papírhulladék gyűjtő edények mellé kötegelt karton és újságpapír elhelyezhető.
28. § A 22. – 23. §-ban, a 24. § (1) – (2) bekezdésében, és a 25. § (2) – (5) bekezdésében foglaltakat az elkülönített hulladékgyűjtés esetén is értelemszerűen alkalmazni kell.
29. § (1) Amennyiben az ingatlanhasználó nem az elkülönített hulladékgyűjtésre vonatkozó jogszabályokban rögzítettek szerint különíti el a hulladékot a gyűjtőedényben, a közszolgáltató dokumentálja az elkülönített gyűjtés szabályainak megsértését, és az ingatlanhasználót írásban, igazolható módon felszólítja az elkülönített gyűjtés szabályainak jövőbeni betartására.
(2) Amennyiben az ingatlanhasználó az elkülönített gyűjtés szabályait a közszolgáltató (1) bekezdés szerinti felszólítását követően egy éven belül ismételten megsérti, a közszolgáltató az elkülönített hulladékgyűjtés szabályainak megsértésével kapcsolatban keletkezett dokumentumokat hulladékgazdálkodási bírság kiszabása érdekében megküldi Székesfehérvár Megyei Jogú Város Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző) számára.
(3) A hulladékgazdálkodási bírság kiszabására a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII.21.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Bírságrendelet) foglalt szabályokat kell alkalmazni.
30. § A közszolgáltató a nyomtatott sajtó útján, az ügyfélszolgálatán és az internetes honlapján mindenki számára hozzáférhető módon tájékoztatást nyújt a hulladék elkülönített gyűjtésének, valamint az elkülönítetten gyűjtött hulladék elszállításának rendjéről, időpontjáról, módjáról, és feltételeiről.
8. Zöldhulladék elkülönített gyűjtése
31. § (1)18 Családi házas lakóterületen a természetes személy ingatlanhasználó az ingatlanán vagy az ingatlana előtt keletkezett zöldhulladékot a közszolgáltató által történő elszállítás érdekében az ingatlanhasználó által beszerzett, legfeljebb 110 literes, lehetőség szerint áttetsző hulladékgyűjtő zsákban, vagy legfeljebb 50 cm átmérőjű és 70 cm hosszú kötegben jogosult a közszolgáltatónak a (2) bekezdésben foglaltak szerint külön díj fizetése nélkül átadni. A közszolgáltató a zöldhulladék gyűjtése során matricás azonosító rendszert alkalmaz, melyhez a közszolgáltató ingatlanonként biztosítja a zöldhulladék matricát.
(2) A zöldhulladék gyűjtési időszak minden év március 15. napjától december 15. napjáig tart. A természetes személy ingatlanhasználó a közszolgáltató által díjmentesen biztosított matricával ellátott zsákban vagy kötegelve jogosult a zöldhulladékot átadni elszállításra.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott, díjmentesen átadható mennyiséget meghaladó zöldhulladék gyűjtésére tetszőleges, lehetőség szerint átlátszó és maximum 110 literes zsákot kell igénybe venni, melyre a közszolgáltatótól külön díj ellenében megvásárolt matricát kell ragasztani.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltak szerint gyűjtött zöldhulladékot a közszolgáltató kéthetente szállítja el.
(5) A zöldhulladékot tartalmazó zsákot vagy köteget a szállítást megelőző napon 18 óra és a szállítás napján reggel 6 óra között kell a közterületre, a szállítást végző gépjárművel megközelíthető és felvételre alkalmas helyre kitenni.
(6) A közszolgáltató minden év december 25-e és következő év január 31-e között az általa meghatározott és közzétett módon gondoskodik a hulladékká vált fenyőfák elszállításáról.
8/A.19 A lakossági használt sütőolaj elkülönített gyűjtése
31/A. § (1) A lakossági használt sütőolaj gyűjtése hulladékgyűjtő pontokon történik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hulladékgyűjtő pontok kialakítása a közszolgáltató feladata és költsége.
(3) A közszolgáltató az (1) bekezdés szerinti hulladékgyűjtő pontok kialakítása, fenntartása során köteles a vonatkozó jogszabályi előírásokat betartani.
(4) Az (1) bekezdés szerinti hulladékgyűjtő pontok helyszínét - amennyiben az önkormányzati tulajdont érint - Székesfehérvár Megyei Jogú Város Jegyzője állapítja meg a közszolgáltató javaslata alapján.
(5) Az (1) bekezdés szerinti hulladékgyűjtő pontok helyét a közszolgáltató közzéteszi a honlapján.
(6) A közszolgáltató köteles az (1) bekezdés szerinti hulladékgyűjtő ponton elhelyezett, a lakossági használt sütőolaj gyűjtésére használt hulladékgyűjtő edényeket szükség szerint, de legalább kéthetente üríteni. Amennyiben a gyűjtőedény megtelt, a közszolgáltató köteles legkésőbb két munkanapon belül az ürítést elvégezni.
(7) Az (1) bekezdés szerinti hulladékgyűjtő pontok tisztán tartása valamint a gyűjtőedények mosása a közszolgáltató feladata.
31/B. § (1) A háztartásban a lakossági használt sütőolajat úgy kell gyűjteni és a 31/A. § (1) bekezdése szerinti hulladékgyűjtő ponton elhelyezni, hogy a gyűjtés és átadás során a hulladék környezetbe ne kerüljön.
(2) Az átadásra kerülő lakossági használt sütőolaj a sütés során belekerült részeken kívül egyéb idegen anyagot nem tartalmazhat. A hulladékot más hulladékkal keverni tilos.
(3) A lakossági használt sütőolajat lezárt PET palackban vagy az olaj eredeti csomagolását felhasználva, zártan kell a 31/A. § (1) bekezdése szerinti hulladékgyűjtő ponton elhelyezett gyűjtőedénybe helyezni. Üveg csomagolóeszköz használata tilos.
(4) A lakossági használt sütőolaj nem helyezhető el a 31/A. § (1) bekezdése szerinti hulladékgyűjtő ponton, amennyiben az ott elhelyezett gyűjtőedény megtelt.
9. A lomtalanításra vonatkozó rendelkezések
32. § (1) A Közszolgáltató a lomtalanítást házhoz menő gyűjtésként szervezi meg.
(2) Az ingatlanhasználó naptári évente egy alkalommal térítésmentesen jogosult a háztartásában keletkező legfeljebb 3 m3 lomhulladék elszállíttatására.
(3) Térítésköteles a lomhulladék szállítása
a) évente egy alkalmat meghaladóan,
b) közszolgáltatási díjhátralék fennállásakor, valamint
c) 3 m3-t meghaladó lomhulladék elszállíttatása esetén.
(4)20 A lomhulladék elszállítására a közszolgáltatónál történő előzetes bejelentést és időpont-egyeztetést követően kerül sor, mely során a közszolgáltató által felajánlott időpontokból választhat az ingatlanhasználó. A lomtalanítást a közszolgáltató egész évben végzi, de a járattervbe illesztés miatt a bejelentkezés minden év január 2. és szeptember 30. között lehetséges. Későbbi megkeresés esetén már csak felszabaduló időpont esetén biztosított a szolgáltatás igénybevétele. Az adott évben fel nem használt szolgáltatás a következő évre nem vihető át.
(5)21 A lomtalanítás nem terjed ki
a) a veszélyes hulladékra,
b) az építési-bontási hulladékra,
c) a zöldhulladékra,
d) az 50 kg-nál nagyobb tömegű vagy a bármely irányban 2 métert meghaladó méretű hulladékra,
e) a bontott jármű karosszériájára, és
f) a gumiköpenyre.
Hatósági ellenőrzés
33. § (1) A közterületek tisztán tartását, valamint a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások megtartását a Jegyző rendszeresen ellenőrzi.
(2) A Jegyző a Bírságrendelet 2. § (2) bekezdésében meghatározott cselekmények esetében hulladékgazdálkodási bírság kiszabására jogosult.
Záró rendelkezések
34. § (1) E rendelet 2016. június 1-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a közterületek tisztántartásáról és hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló 5/2014. (II.3.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
Az önkormányzati rendeletet a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2023. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 14. §-a hatályon kívül helyezte 2023. október 1. napjával.
Módosította a 9/2019. (III.25.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2019. március 27. napjától.
Az 1. § 16a. pontját a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 29/2021. (VIII. 18.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Kiegészítette a 9/2019. (III.25.) önkormányzati rendelet 2.§-a, hatályos 2019. március 27. napjától.
Módosította a 9/2019. (III.25.) önkormányzati rendelet 3. §-a, hatályos 2019. március 27. napjától.
Kiegészítette a 9/2020. (III. 17.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2020. március 18. napjától
Módosította a 9/2019. (III.25.) önkormányzati rendelet 4. §-a, hatályos 2019. március 27. napjától.
Módosította a 9/2019. (III.25.) önkormányzati rendelet 4. §-a, hatályos 2019. március 27. napjától. A 12. § (2) bekezdése a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 29/2021. (VIII. 18.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 9/2019. (III.25.) önkormányzati rendelet 5. §-a, hatályos 2019. március 27. napjától.
Kiegészítette a 9/2019. (III.25.) önkormányzati rendelet 5.§-a, hatályos 2019. március 27. napjától.
Módosította a 9/2019. (III.25.) önkormányzati rendelet 6. §-a, hatályos 2019. március 27. napjától.
Módosította a 9/2019. (III.25.) önkormányzati rendelet 7. §-a, hatályos 2019. március 27. napjától.
Módosította a 9/2019. (III.25.) önkormányzati rendelet 7. §-a, hatályos 2019. március 27. napjától.
Kiegészítette a 9/2019. (III.25.) önkormányzati rendelet 8.§-a, hatályos 2019. március 27. napjától.
Módosította a 9/2019. (III.25.) önkormányzati rendelet 9. §-a, hatályos 2019. március 27. napjától.
Módosította a 9/2019. (III.25.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdése, hatályos 2019. március 27. napjától.
Módosította a 9/2019. (III.25.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdése, hatályos 2019. március 27. napjától.
Módosította a 9/2019. (III.25.) önkormányzati rendelet 11. §-a, hatályos 2019. március 27. napjától.
A 8/A. alcímet (31/A. §, 31/B. §) a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 29/2021. (VIII. 18.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
Módosította a 9/2019. (III.25.) önkormányzati rendelet 12. §-a, hatályos 2019. március 27. napjától.
Módosította a 9/2019. (III.25.) önkormányzati rendelet 13. §-a, hatályos 2019. március 27. napjától.
