Kifejezéskereső
280/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet
a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről
A Kormány a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdésének 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában
1.1 alapvető felhasználó: krízis esetén a társadalom működéséhez szükséges tevékenységet ellátó, e rendelet szerint kijelölt felhasználó,
2.2
3. jelentős zavar: a villamosenergia-rendszerben bekövetkezett, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 138. § (1) bekezdése alapján a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott üzemi hiba,
3a.3 maradó teljesítmény: a villamosenergia-rendszerben rendelkezésre álló termelőegységek kiadható teljesítőképességeinek, valamint a villamosenergia-importból származó teljesítmény összegéből a hazai fogyasztási és pozitív irányú tartalékigényeknek a kielégítését követően a villamosenergia-rendszerben maradó teljesítőképesség, adott elszámolási mérési időintervallumra vonatkoztatva,
4. RKR: rotációs kikapcsolási rend, a villamosenergia-felhasználók különböző csoportjainak a villamos energia forrásoldal és a fogyasztás egyensúlyának megőrzése céljából a villamosenergia-hiánnyal arányos, előre tervezett módon történő kikapcsolását és a kikapcsolásának gyakoriságát meghatározó eljárás,
5.4 rotációs kikapcsolás elve: a villamosenergia-felhasználók különböző csoportjainak a villamosenergia-ellátásból különböző időben, az indokolatlan megkülönböztetés tilalmának elvén történő kikapcsolása a villamos energia forrásoldal és a fogyasztás egyensúlyának megőrzése céljából,
6. válsághelyzet: a Vet. 139. § (1) bekezdésében meghatározott villamosenergia-ellátási zavar.
2. § (1) A Vet. 74. §-a szerinti tevékenységek engedélyeseinek (a továbbiakban: engedélyesek) fel kell készülniük a jelentős zavar, a válsághelyzet veszélye, valamint a válsághelyzet (a továbbiakban együtt: krízis) elleni védekezésre.
(2) A jelentős zavar megelőzése, a következményeinek csökkentése és az elhárítás irányítása, valamint válsághelyzet veszélye esetén a védekezés irányítása az átviteli rendszerirányító feladata.
(3) Válsághelyzetben a védekezés irányítása a Kormány feladata.
3. § (1) Krízis esetén úgy kell eljárni, hogy az alapvető felhasználók villamosenergia-ellátása lehetőség szerint a legtovább biztosított legyen, továbbá üzemzavar esetén ellátásuk helyreállítása elsőbbséget élvezzen.
(2) Krízis esetén a felhasználók között nem tehető különbség abból a szempontból, hogy kitől vagy milyen típusú engedélyestől vásárolják a villamos energiát.
(3) Az átviteli rendszerirányító köteles
a) olyan információs rendszert működtetni, amelynek segítségével képes felmérni a rendszerszintű tüzelőanyag és teljesítmény helyzetet és annak várható alakulását,
b) krízis esetén a rendszerszintű tüzelőanyag és teljesítmény helyzetről az energiapolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elnökét egyidejűleg folyamatosan tájékoztatni.
(4)5 Ha hatóság határozata alapján egy erőmű tartós termeléscsökkentése szükséges, arról az engedélyes haladéktalanul, írásban tájékoztatja a Hivatalt.
4. § (1) Az átviteli rendszerirányító és az elosztó a krízis megszüntetése érdekében olyan utasításokat köteles adni, hogy azok végrehajtása során társadalmi-gazdasági szinten minél kisebb kár következzen be, és ne okozzanak aránytalan terhet egyes rendszerhasználóknak.
(2) A felhasználó a villamosenergia-ellátásból akkor kapcsolható ki (a továbbiakban: kikapcsolás), ha a válsághelyzet veszélye vagy a jelentős zavar piacszabályozó eszközökkel, vagy a már bekövetkezett válsághelyzet az ellátási szabályzatokban előírt eszközökkel nem hárítható el.
(3) A kikapcsolásra csak a krízis megelőzéséhez és elhárításához szükséges legkisebb mértékben és időtartamra hozható intézkedés.
(4)6 Az átviteli rendszerirányítót a krízis kialakulásával összefüggésben helytállási kötelezettség a rendszerhasználók irányában nem terheli. Az átviteli rendszerirányítónak a krízis kezelésével összefüggésben felmerülő, a Vet. 139. § (3) bekezdésében és 17. § (2) bekezdésében meghatározott károkon és terheken felüli károkért való helytállási kötelezettségének felső határa kríziseseményenként – figyelembe véve valamennyi károsultat – együttvéve, összesen a Hivatal határozatában a tárgyévre megállapított tarifabevétel 10%-a. A károsult a kárigényét az átviteli rendszerirányítóval szemben a krízis bekövetkezésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül érvényesítheti.
5. § (1) Az atomerőmű egy esetleg fellépő teljes feszültségkiesés esetére köteles újraindítási tervet készíteni és azt rendszeresen felülvizsgálni.
(2) Az atomerőmű (1) bekezdés szerinti újraindítási tervének végrehajtása során e rendelet alapján csak olyan intézkedések rendelhetők el, amelyek az újraindítás végrehajtását hátrányosan nem befolyásolják.
2. A krízis megelőzésére és enyhítésére szolgáló általános intézkedések
6. § (1) A krízis megelőzését és az ellene való védekezést az átviteli rendszerirányítónak, valamint a hatóságoknak elsősorban piacszabályozó eszközökkel kell biztosítaniuk a villamosenergia-ellátási szabályzatok előírásainak betartatása révén.
(2)7 A hálózati engedélyes, a felhasználóval jogviszonyban álló további engedélyesek és a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény végrehajtásáról szóló 474/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet szerinti általános kijelölő hatóság (a továbbiakban: kijelölő hatóság) feladata a felhasználókat tájékoztatással, takarékossági felhívásokkal felkészíteni a krízisre, amelyek célja a megelőzés és az esetlegesen bekövetkező kár mérséklése.
(3)8 Az elosztó és az átviteli rendszerirányító a Hivatal, a kijelölő hatóság, a felhasználók és a közszolgálati médiaszolgáltatók részére megadják a kikapcsolásra való felkészüléssel kapcsolatban szükséges információkat.
(4) A Hivatal a Vet. 139. § (2) bekezdés a)–d) pontja végrehajtásának előkészítése érdekében javaslatot készít a miniszter részére.
7. § A krízis megelőzése, enyhítése céljából automatikus korlátozó és kikapcsoló berendezések beszerzése, felszerelése, üzemeltetése, karbantartása és ellenőrzése a hálózati engedélyes feladata, saját költségén, az átviteli rendszerirányító koordinálásában. A felhasználó köteles e berendezések felszerelését, karbantartását és ellenőrzését tűrni, és az őt érintő berendezés számára helyet biztosítani. Az elosztó és átviteli rendszerirányító eljárása nem járhat a felhasználó aránytalan sérelmével.
3. A Krízis Munkabizottság
8. § (1)9 Az átviteli rendszerirányító Krízis Munkabizottságot (a továbbiakban: KM) hoz létre, amely
a) előkészíti a krízis megelőzésére szolgáló és a krízis idején teendő intézkedéseket,
b) javaslatot tesz a Kormány és a Hivatal részére a krízis idején a hatáskörükbe tartozó intézkedésekre,
c) ellátja az (EU) 2019/941 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti nemzeti válságkoordinátori feladatokat.
(2)10 A KM-et az elnök és a jelen rendelkezés szerinti tagok alkotják. A KM elnöke az átviteli rendszerirányító vezérigazgatója, társelnöke a miniszter, tagjai továbbá egy-egy képviselő az atomerőmű, a termelői engedélyesek és a kiserőművi engedélyesek részéről, az elosztók egy-egy képviselője, az átviteli rendszerirányító, a földgázszállítási rendszerüzemeltető, az egyetemes szolgáltatók, a villamosenergia-kereskedők részéről egy-egy képviselő, valamint a szervezett villamosenergia-piac képviselője és a miniszter.
(3)11 A KM ülését az elnök hívja össze. A KM elnöke az ülésre eseti jelleggel más szerv képviselőjét is meghívhatja. A miniszter a KM elnök részére további eseti meghívott KM ülésen történő részvételét javasolhatja. A KM maga határozza meg ügyrendjét, szervezetét és az ülésein részt vevő meghívottak körét.
(3a)12 A (3) bekezdés esetén a KM elnöke az ülés összehívásáról a minisztert, a kijelölő hatóság vezetőjét, valamint a Hivatal és az Országos Atomenergia Hivatal elnökét előzetesen értesíti. A miniszter, a kijelölő hatóság vezetője, valamint a Hivatal és az Országos Atomenergia Hivatal elnöke vagy azok megbízottja jogosult az üléseken jelen lenni, a KM-től és a résztvevőktől tájékoztatást kérni.
(4) A KM az (1) bekezdés a) pontja szerinti feladatai körében különösen
a) véleményezi a Hivatal részére jóváhagyásra benyújtott villamosenergia-ellátási szabályzatokat arra vonatkozóan, hogy azok a krízis elkerülésére, enyhítésére megfelelő műszaki és gazdasági előírásokat tartalmaznak-e,
b) javaslatot tesz a termelői engedélyesek feladatainak meghatározására, ha az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek energiahordozó-készletének legkisebb mértékéről szóló miniszteri rendeletben előírt erőművi biztonsági tüzelőanyag-készlet bármilyen okból a meghatározott mérték alá csökken, vagy ha országos szinten a tüzelőanyag-készlet olyan mértékben csökken, hogy veszélybe kerülhet a villamosenergia-ellátás folyamatossága,
c) javaslatot tesz az átviteli rendszerirányító és az elosztók feladatainak meghatározására – a felhasználói villamosenergia-terhelés csökkentése érdekében – a kikapcsolások megelőzése, valamint a kikapcsolások előkészítése terén,
d) tájékoztatási rendszert készít elő az állami szervek, a rendszerhasználók és a közszolgálati médiaszolgáltatók részére,
e) együttműködik a Hivatallal a 6. § (4) bekezdés szerinti feladatának ellátásában,
f) véleményezi a 9. § (1) bekezdés szerinti villamosenergia-ellátási krízistervet (a továbbiakban: krízisterv),
g) véleményezi az RKR-t.
(5)13 Az (1) bekezdés c) pontjától eltérően az (EU) 2019/941 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti nemzeti válságkoordinátori feladatot a valós időhöz közeli, azonnali beavatkozást igénylő üzemirányítási intézkedések vonatkozásában az átviteli rendszerirányító látja el.
4. A krízisterv
9. § (1) Az átviteli rendszerirányító kidolgozza a krízistervet, amely a társadalom, a rendszerhasználók és az engedélyesek felkészítése érdekében tartalmazza
a)14 az állami szervek, a kijelölő hatóság, a felhasználók, a rendszerhasználók és az engedélyesek tájékoztatásának módját és rendjét a fogyasztás csökkentése érdekében szükséges kikapcsolások előrejelzéséről, valamint a kikapcsolásokról,
b) a válsághelyzet veszélye I. és II. fokozata, valamint a válsághelyzet bevezetésének körülményeit,
c) a 7 napot meghaladó krízis esetén teendő intézkedéseket,
d) a felhívás módját a villamos energiával való takarékosságra és annak jelentőségére,
e) a felhívás rendjét a villamosenergia-termelési és importajánlatok fokozására,
f) a felhasználói terhelés csökkentés módját a villamos energia forrásoldal és fogyasztás egyensúlyának megőrzése céljából,
g) az ország vagy országrészek villamosenergia-ellátásában több napon át hiányt okozó hálózati berendezés üzemszünetek esetén a hálózati engedélyes által teendő intézkedéseket,
h) a válsághelyzet esetén követendő eljárási rend forgatókönyvét,
i) a válsághelyzet kihirdetése esetén kiadandó rendeletek tervezetét,
j) a krízis esetén felmerült, ahhoz kapcsolódó többletköltségek elszámolási rendjét,
k) a válsághelyzeti szimulációs gyakorlatok rendjét.
(2) Az átviteli rendszerirányító a krízistervet a KM véleményével együtt jóváhagyásra beterjeszti a Hivatalnak. Véleményeltérés esetén a kisebbségi vélemény is beterjesztendő.
(3) Az elosztó az (1) bekezdés figyelembevételével saját működési területére lebontva kidolgozza az elosztói krízistervet.
5. Az RKR
10. § (1)15 Az RKR-t az átviteli rendszerirányító az elosztók bevonásával dolgozza ki és a KM véleményével együtt jóváhagyásra beterjeszti a Hivatalnak. Véleményeltérés esetén a kisebbségi vélemény is beterjesztendő. A Hivatal akkor hagyja jóvá az RKR-t, ha az megfelel a 12. és 13. § szerinti követelményeknek. A Hivatal által jóváhagyott, végleges RKR-ről az átviteli rendszerirányító tájékoztatja az érintetteket.
(2)16 Az RKR tervezésének célja, hogy a felhasználók az indokolatlan megkülönböztetés tilalma elvének megfelelően kerüljenek kikapcsolásra, és a felhasználókat kikapcsolási fokozatokba sorolja az előre meghatározott teljesítménykontingensek szerint.
11. § (1) Annak érdekében, hogy a krízis esetén a kikapcsolások csak az indokolt felhasználói kört érintsék, valamint azok indokolt időtartamban kerüljenek végrehajtásra, az átviteli rendszerirányítónak az RKR-t az elosztókkal együttműködve kell kidolgoznia.
(2) Az RKR megalapozottsága érdekében a területileg illetékes elosztó és az átviteli rendszerirányító a gazdálkodó szervezet felhasználótól, valamint a költségvetési szerv felhasználótól a korlátozással és a kikapcsolással összefüggő adatokat kérhet. A hálózati engedélyes köteles gondoskodni az RKR készítése során birtokába jutott adatok, információk jogszerű kezeléséről.
(3)17 A felhasználókat – az (5) bekezdés szerinti kivétellel – azonosan kell kezelni az RKR kidolgozása során tekintet nélkül arra, hogy kitől vagy milyen típusú engedélyestől vásárolják a villamos energiát.
(4)18 Az RKR-ben a rotációs kikapcsolás elvén a károk legkisebb mértékre történő csökkentésének érdekében az egyes ellátási területeken legfeljebb 3 órán keresztül fennálló kikapcsolási fokozatokat kell képezni.
(5)19 Ha a magánvezetékre termelő kapcsolódik, és a termelő az erőművek energiahordozó-készletének legkisebb mértékéről és a készletezés rendjéről szóló miniszteri rendelet szerint a készletezési kötelezettség alól mentességet kapott, akkor az RKR kidolgozása során a felhasználónak a közcélú hálózat és a magánvezeték csatlakozási pontján lévő teljesítményét csökkenteni kell a termelő névleges teljesítményével.
12. § (1) Az RKR-t úgy kell tervezni, hogy
a)20 az alapvető felhasználókat az alaptevékenységük ellátásához nem nélkülözhető villamos teljesítményigény mértékéig, e rendelet szerint, hátra sorolva és csak a minimálisan szükséges mértékig érintse a villamosenergia-ellátás kikapcsolása és
b) figyelembevételre kerüljenek
ba) az egyedi felhasználóknál felvett teljesítményadatok, amelyek a mindenkori szerződött teljesítmények, továbbá vonalaknál a vonali terhelés éves csúcsidei maximuma, valamint
bb)21 a felhasználók csúcsterhelésének éves alakulása.
(2) Az RKR tervezéséhez legalább az 1. melléklet szerint adatok szükségesek.
(3) Az alapvető felhasználó alaptevékenysége ellátásához nem nélkülözhető villamos energia teljesítményigényt a hálózati engedélyes és a felhasználó közötti megállapodásban kell meghatározni.
13. § (1) Az RKR elkészítése során az elosztó működési területe vonatkozásában megadja az átviteli rendszerirányítónak az RKR készítését megelőző téli mérési napon az órás átlagú rendszerterhelés csúcsidejében mért órás átlagú terhelés értékét, valamint ennek az alapvető felhasználók nélkül vett értékét.
(2) Az átviteli rendszerirányító az RKR-be bevonandó teljesítményt az RKR készítését megelőző téli mérési napon mért órás átlagú rendszerterhelés 75%-ában határozza meg. Ezt az értéket az elosztói engedélyesek között az általuk megadott csúcsterhelések arányában osztja fel.
(3)22 Az átviteli rendszerirányító az elosztókkal együttműködve az országos felhasználói terhelést 18, hozzávetőlegesen egyforma terhelési csoportra osztja. A terhelési csoport terhelési alcsoportokra osztható. A terhelési csoportokat lehetőség szerint a hálózati engedélyesek normál üzeméhez és területi határaihoz kell igazítani, és az egyes terhelési csoportokat, illetve alcsoportokat egyedi azonosítóval meg kell jelölni.
(4)23
14. § (1) Az RKR alkalmazását az átviteli rendszerirányító rendeli el.
(2)24
(3) A kikapcsolásokat az alapvető felhasználók korlátozása nélkül kell végrehajtani. A kikapcsolásra felvett középfeszültségű leágazásokon alapvető felhasználó nem lehet.
(4) A szükségessé váló kikapcsolásokat és visszakapcsolásokat a hálózati engedélyes végzi el, figyelembe véve az átviteli rendszerirányító utasításait és a kapcsolás helyén fennálló aktuális üzemállapotot.
(5)25 A hálózati engedélyes az illetékességi területén lévő, az RKR-ben megnevezett, az RKR keretében kikapcsolható felhasználók felhasználási helyeiről nyilvántartást vezet, amelyről félévente tájékoztatja a Hivatalt.
15. § (1) Az RKR adatainak módosítását el kell végezni, ha
a) az alapvető felhasználók körében változás következett be,
b) a nem alapvető felhasználók terhelésében olyan változás következett be, amely egy terhelési csoport teljesítményét lényegesen megváltoztatja,
c) új táppontot helyeztek üzembe vagy
d) a középfeszültségű vonalakat átcsoportosították.
(2) Az RKR módosítását a Hivatal hagyja jóvá. A módosításokat a villamosenergia-ipari engedélyesek kötelesek átvezetni a saját nyilvántartásukban.
6. Az alapvető felhasználó kijelölése
16. § (1) Alapvető felhasználóként jelölhető ki a 2. mellékletben meghatározott létesítmény üzemeltetője azon felhasználási helye tekintetében, amely
a) közcélú hálózatról – ide nem értve a magánvezetéket – egy csatlakozási ponton keresztül, az elosztói szabályzat szerinti normál üzembiztonsági igényű, egyirányú ellátással rendelkezik, és
b) saját célra villamos energiát termelő vagy a közcélú hálózatba betápláló erőművel nem rendelkezik.
(2)26 Az alapvető felhasználók körét a Hivatal állapítja meg, és azt szükség esetén, de legalább háromévente felülvizsgálja.
(3)27 A Hivatal a kijelölő hatóságot és a hálózati engedélyeseket javaslattétel céljából megkeresi. Az értesítés kézhezvételét követő három hónapon belül a kijelölő hatóság – az érintett elosztóval együttműködve – összeállítja és megküldi a Hivatal részére az alapvető felhasználók körét tartalmazó listára vonatkozó javaslatát. A Hivatal a felhasználók alapvető felhasználóként történő kijelöléséről a javaslat beérkezését követően a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint hivatalból dönt.
(4) A (2) bekezdés szerinti listáról a Hivatal a villamosenergia-ellátás biztonsága, a villamosenergia-rendszer biztonsága, a villamos energia forrásoldal és a fogyasztás egyensúlyának megőrzése, a krízis megelőzéséhez, enyhítéséhez szükséges és a villamosenergia-hiánnyal arányos intézkedések elve, az RKR célja, valamint az egyenlő bánásmód szempontjainak figyelembevételével dönt.
(5) A Hivatal az alapvető felhasználó kijelöléséről hozott határozatát haladéktalanul megküldi a területileg illetékes elosztónak és az átviteli rendszerirányítónak. Az alapvető felhasználók listáját a területileg illetékes elosztó és az átviteli rendszerirányító naprakészen nyilvántartja.
7. A jelentős zavar
17. § (1) Jelentős zavar esetén az átviteli rendszerirányító köteles
a) a villamosenergia-ellátási szabályzatokkal összhangban álló utasításokat adni, így különösen az üzembiztonsági szolgáltatások és rendszertartalékok igénybevétele, nemzetközi kisegítés kérése, villamos erőművek fokozott igénybevétele és a feszültségcsökkentés tekintetében,
b) kezdeményezni az illetékes engedélyeseknél a villamosenergia-termelés növelését és importját,
c) a helyzetről tájékoztatást adni a miniszternek és a Hivatal elnökének,
d) a felhasználókat közszolgálati médiaszolgáltatók útján a helyzetről és annak várható időtartamáról tájékoztatni, továbbá önkéntes terheléscsökkentésre felhívni.
(2)28 Az átviteli rendszerirányító és az elosztó által a Vet. 138. § (2) bekezdése alapján adott utasítások és az indokolatlan megkülönböztetés tilalmán kell, hogy alapuljanak; az utasítások csak a szükséges és indokolt mértékig okozhatnak terheket a rendszerhasználóknak.
(3) A jelentős zavar esetén működő automatikus vagy elrendelhető kikapcsolásokat az átviteli rendszerirányító, valamint az elosztó legfeljebb 6 órás időtartamra alkalmazhatja. Ha a jelentős zavar folyamatosan a 6 órás időtartamot meghaladja, akkor az átviteli rendszerirányító és az elosztó a kikapcsolásokra az RKR-t köteles alkalmazni.
18. § (1) Az átviteli rendszerirányító és az elosztó utasításadásának módját a villamosenergia-ellátási szabályzatokban kell rögzíteni.
(2) Az átviteli rendszerirányító és az elosztó utasítása végrehajtásának technikai szabályait az üzemi és elosztói szabályzatban kell rögzíteni.
(3) Az átviteli rendszerirányítói és az elosztói utasítások jogszerűségét és indokoltságát, az utasítások végrehajtását a Hivatal ellenőrzi.
(4) A Hivatal az átviteli rendszerirányító és az elosztó utasításainak végrehajtását felfüggesztheti, korlátozhatja, megtilthatja, attól függően, hogy az utasítás milyen mértékben nem felel meg az ellátásbiztonság, a villamosenergia-rendszer egyensúlya fenntartásának vagy a versenysemlegesség követelményének.
(5) A jelentős zavar időszaka alatt hálózatra adott és igénybe vett villamos energia elszámolását az átviteli rendszerirányító végzi. Az elszámolás során az eredeti megállapodásokban, valamint a zavar elhárításához igénybe vett forrásokra vonatkozó megállapodásokban szereplő árakat kell figyelembe venni.
8. A válsághelyzet veszélye
19. § (1)29 A válsághelyzet veszélye I. fokozatának minősül, ha
a) a folyamatos villamosenergia-ellátást veszélyeztető olyan tartós erőművi vagy import teljesítményhiány jelentkezik, amikor a villamosenergia-rendszer maradó teljesítménye az üzemi szabályzatban meghatározottak szerinti értékre csökken a 750 MW és a 250 MW közötti sávban,
b) a földgázszállítási rendszerirányító felhasználói korlátozást rendel el, a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló 399/2023. (VIII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Földgázellátás-biztonsági rendelet) szerint,
c) a kisfeszültségű közcélú elosztóhálózatra csatlakozó legalább 100 000 felhasználási hely a nagyfeszültségű hálózat üzeme miatt legalább 36 órán át ellátatlanná válik,
d) a villamosenergia-rendszer nagyságtól függetlenül elszakad a szinkronterületi működéstől 6 órát meghaladó időtartamban, vagy
e) a jelentős zavar 30 napon belül legalább három alkalommal következik be.
(2)30 A válsághelyzet veszélye I. fokozata esetén az átviteli rendszerirányító szükség esetén köteles
a) a meglévő polgári jogi szerződések keretein belül a villamosenergia-ellátási szabályzatokkal összhangban álló intézkedéseket kezdeményezni,
b) kezdeményezni az érintett engedélyeseknél a többlet villamosenergia-termelést és a többletimport ajánlatkérést,
c)31 kezdeményezni a saját hatáskörben történő, a termelői engedélyes, a villamosenergia-kereskedelmi engedélyes és a felhasználó közötti szerződéseken alapuló terhelésszabályozást, terheléscsökkentést és
d) a helyzetről tájékoztatást adni a miniszternek és a Hivatal elnökének.
20. § (1)32 A válsághelyzet veszélye II. fokozatának minősül, ha
a) a villamos energia folyamatos ellátását veszélyeztető olyan tartós erőművi vagy import teljesítményhiány jelentkezik, amikor a villamosenergia-rendszer maradó teljesítménye az üzemi szabályzatban meghatározottak szerinti értéke 250 MW vagy az alatti, és a 0 MW feletti sávba esik,
b) a földgázszállítási rendszerirányító által elrendelt, a Földgázellátás-biztonsági rendelet szerinti felhasználói korlátozás több mint 24 órán keresztül fennáll,
c) a kisfeszültségű közcélú elosztóhálózatra csatlakozó legalább 200 000 felhasználási hely a nagyfeszültségű hálózat üzeme miatt legalább 36 órán át ellátatlanná válik,
d) a villamosenergia-rendszer nagyságtól függetlenül elszakad a szinkronterületi működéstől 9 órát meghaladó időtartamban, vagy
e) a jelentős zavar 30 napon belül legalább öt alkalommal következik be.
(2)33 A válsághelyzet veszélye II. fokozata esetén az átviteli rendszerirányító szükség esetén köteles
a) a meglévő polgári jogi szerződések keretein belül – az érintett engedélyesek bevonásával – a villamosenergia-ellátási szabályzatokkal összhangban álló intézkedéseket kezdeményezni különösen az üzembiztonsági szolgáltatások és rendszertartalékok igénybevétele, nemzetközi kisegítés kérése, export-import menetrend módosítása, villamos erőművek fokozott igénybevétele és a feszültségcsökkentés tekintetében, valamint megkísérelni a hiány megszüntetését,
b) utasítást adni az elosztó üzemirányító központjának az RKR esetleges alkalmazásának előkészítésére,
c) közszolgálati médiaszolgáltatók útján ismertetni a helyzetet és annak várható időtartamát,
d)34 a szervezett villamosenergia-piacon folyó tranzakciók végrehajtásának felfüggesztését mérlegelni, továbbá a vonatkozó hazai jogszabályokkal és a közvetlenül alkalmazandó uniós jogi rendelkezésekkel, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatokkal összhangban álló intézkedéseket meghozni – a tranzakciók felfüggesztését is ideértve – és a válsághelyzet veszélye II. fokozatának megszüntetéséig a meghozott intézkedéseket fenntartani, valamint
e) a helyzetről tájékoztatást adni a miniszternek és a Hivatal elnökének.
9. A válsághelyzet
21. § (1)35 A Vet. 139. § (1) bekezdés
a) a) pontja szerinti eseménynek minősül a folyamatos villamosenergia-ellátást veszélyeztető olyan tartós erőművi vagy import teljesítményhiány, amikor a villamosenergia-rendszer maradó teljesítménye az üzemi szabályzatban meghatározottak szerinti értéke 0 MW-ra vagy 0 MW alá csökken,
b) b) pontja szerinti eseménynek minősül, ha a földgázszállítási rendszerirányító által elrendelt, a Földgázellátás-biztonsági rendelet szerinti felhasználói korlátozás több mint 48 órán keresztül fennáll,
c) d) pontja szerinti eseménynek minősül a jelentős zavar 30 napon belül hét alkalommal történő bekövetkezése.
(1a)36 Az (1) bekezdésben és a Vet. 139. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakon túl válsághelyzetnek minősül, ha
a) a közcélú hálózatra csatlakozó felhasználási helyek legalább 50%-a ellátatlanná válik,
b) a villamosenergia-rendszer nagyságtól függetlenül elszakad a szinkronterületi működéstől egy napot meghaladó időtartamban.
(2) Az átviteli rendszerirányító az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti események bekövetkezéséről haladéktalanul tájékoztatja a minisztert és a Hivatal elnökét. A tájékoztatás tartalmazza a válsághelyzet várható időtartamát, a várható következményeket, a helyreállítás érdekében tett intézkedéseket, azok várható hatását is. Mindezekről a miniszter köteles a Kormányt haladéktalanul tájékoztatni.
22. § (1)37
(2) A Kormány a megtett korlátozó intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot és a tagállamokat.
(3) A 30 napot meghaladó válsághelyzetről a Kormány tájékoztatást ad az Országgyűlésnek.
23. § (1) Válsághelyzet esetén az átviteli rendszerirányító elrendelheti a hiány nagyságától függően a felhasználói terhelés csökkentését az előkészített RKR útján. Az alkalmazandó kikapcsolási fokozatot az átviteli rendszerirányító határozza meg a teljesítmény-egyensúly biztosítása érdekében.
(2) Válsághelyzet esetén, ha e rendelet vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik, az átviteli rendszerirányító és a Hivatal a jelentős zavar kezelésének szabályai szerint jár el.
24. § (1) A válsághelyzet megszűnése esetén az átviteli rendszerirányító intézkedik a felhasználói visszakapcsolások érdekében, valamint erről tájékoztatást ad a miniszternek és a Hivatal elnökének.
(2) A válsághelyzet megszűnése esetén a Kormány a válsághelyzetben hozott intézkedéseit hatályon kívül helyezi.
(3)38 A válsághelyzet megszűnését követően az átviteli rendszerirányító a KM tagjainak bevonásával összefoglaló jelentést készít, amelyet megküld a Hivatal részére.
9/A.39 A nagyfogyasztókra vonatkozó különös szabályok
24/A. § (1) Jelentős zavar bekövetkezésével fenyegető helyzetben, jelentős zavarban, válsághelyzet veszélye I. fokozatában és válsághelyzet veszélye II. fokozatában az átviteli rendszerirányító a 2. § (2) bekezdése alapján a villamosenergia-rendszer üzembiztonságának és a villamosenergia-ellátás fenntartásának érdekében a legalább 0,5 MW lekötött teljesítménnyel rendelkező felhasználó (a továbbiakban: nagyfogyasztó) részére a közcélú hálózatról történő villamosenergia-vételezés csökkentésére (a továbbiakban: terheléscsökkentés) vonatkozó javaslatot tesz.
(2) A javaslatot az átviteli rendszerirányító közvetlenül vagy a nagyfogyasztóval szerződött elosztó útján elektronikus levélben vagy rögzített telefonos értesítés útján közli a nagyfogyasztóval. Ebből a célból a nagyfogyasztó hálózathasználati és villamosenergia-vásárlási szerződését megbízottként, összevontan kezelő villamosenergia-kereskedő az elosztó kérésére a nagyfogyasztó kapcsolattartási adatát az elosztó részére átadja.
(3) Az átviteli rendszerirányító az (1) bekezdés szerinti javaslatot annak ismételt megküldésével módosíthatja.
(4) A javaslatban foglalt terheléscsökkentést a nagyfogyasztó a villamosenergia-ellátás biztonságos fenntartásához fűződő kiemelt közérdekre figyelemmel a tőle elvárható mértékben teljesíti.
(5) A javaslat teljesítése nem keletkeztet megtérítési igényt a nagyfogyasztó oldalán az átviteli rendszerirányítóval, illetve a vele szerződött hálózati engedélyessel szemben a javaslat teljesítéséből eredően esetlegesen bekövetkező vagyoni hátrányért.
(6) Az átviteli rendszerirányító a villamosenergia-vételezés csökkentésére vonatkozó javaslat meghatározása során a 4. § (1) és (3) bekezdése szerinti szempontokat figyelembe veszi.
24/B. § (1) Jelentős zavar, válsághelyzet veszélye I. fokozata, válsághelyzet veszélye II. fokozata (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: válsághelyzet veszélye) vagy válsághelyzet esetén az átviteli rendszerirányító a nagyfogyasztó részére terheléscsökkentésre vonatkozó utasítást adhat.
(2) Az átviteli rendszerirányító
a) az átviteli hálózatra csatlakozó, az átviteli rendszerirányítóval kötött üzemviteli megállapodással rendelkező nagyfogyasztó számára közvetlenül,
b) az elosztói hálózatra csatlakozó, az elosztóval üzemviteli megállapodással rendelkező nagyfogyasztó számára az elosztón keresztül közvetve
ad utasítást.
(3) Az átviteli rendszerirányító RKR korlátozásával érintett nagyfogyasztó esetén az (1) bekezdés szerinti utasítástól függetlenül az RKR-t alkalmazhatja.
(4) Az (1) bekezdés szerint utasított nagyfogyasztó a közcélú hálózatról történő villamosenergia-vételezést az átviteli rendszerirányító utasításában meghatározott mértékben és feltételek szerint, de legfeljebb a terheléscsökkentésre vonatkozó utasítással érintett felhasználói berendezés károsodástól való megóvásához elengedhetetlen üzemeltetési körülmények fenntartásához szükséges legkisebb szintre csökkenti.
(5) A nagyfogyasztó jelentős zavar vagy válsághelyzet veszélye esetében a kiadott, (1) bekezdés szerinti utasítás teljesítéséből eredően bekövetkező vagyoni hátrányt maga viseli.
(6) Ha a nagyfogyasztó a villamosenergia-terhelését nem csökkenti legalább az átviteli rendszerirányító (1) bekezdés szerinti utasítása szerinti mértékre, az átviteli rendszerirányító a nagyfogyasztóval szemben a vételezett villamosenergia-mennyiség és az utasítás szerinti teljesítmény alapján kiszámított villamosenergia-mennyiség különbözetének megfelelő villamosenergia-mennyiség és az adott, a jelentős zavar vagy válsághelyzet veszélye időtartamára vonatkozó átlagos HUPX másnapi negyedórás piaci ár 200%-a szorzatának megfelelő összegű megtérítési igényt érvényesíthet.
(7) Az átviteli rendszerirányító az (1) bekezdés szerinti utasítás nem megfelelő végrehajtása címén keletkező megtérítési igénnyel a mérlegkör-felelősön keresztül számol el a nagyfogyasztóval, amelynek megfizetéséért a mérlegkör-felelős és a nagyfogyasztó egyetemlegesen felel.
(8) Az átviteli rendszerirányító az (1) bekezdés szerinti utasítás nem megfelelő teljesítése esetén – a katasztrófák elleni védekezésért felelős szerv bevonásával – közvetlenül és igazoltan megkeresi (a továbbiakban: megkeresés) a nagyfogyasztót, és ismételten felszólítja, hogy a villamosenergia-terhelés csökkentésére vonatkozó utasítást két órán belül, az utasításban foglaltak szerint teljesítse. A megkeresés bármely okból történő nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén az átviteli rendszerirányító kezdeményezheti az (1) bekezdés szerinti utasítást megszegő nagyfogyasztó villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolását a jelentős zavar, a válsághelyzet veszélye vagy a válsághelyzet időtartamára.
(9) Válsághelyzet esetében az utasítás végrehajtása esetére a Vet. 139. § (3) bekezdése alapján a hálózati engedélyest – a tőle elvárható magatartás tanúsítása esetén – kártalanítási kötelezettség nem terheli.
9/B.40 Átmeneti betáplálási jogosultság
24/C. § (1) A betáplálási jogosultsággal nem rendelkező termelői engedélyes jelentős zavar, válsághelyzet veszélye I. és II. fokozata vagy válsághelyzet (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: villamosenergia-ellátási krízishelyzet) fennállása alatt a közcélú hálózatba a (3) bekezdésben előírtakra figyelemmel – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – jogosult betáplálni.
(2) Az átviteli rendszerirányító felkérésére az elosztó – az átviteli rendszerirányító által megadott adatokra figyelemmel – megadja az elosztóhálózatához közvetve, betáplálási jogosultság nélkül csatlakozó azon termelői engedélyesek körét, amelyek esetében a biztonságos betáplálás műszaki feltételei fennállnak. A hálózati engedélyesek megállapodnak azon termelői engedélyesek köréről, akik betáplálási jogosultságot kaphatnak, valamint a betáplálási jogosultság feltételeiről.
(3) Az elosztó az átviteli rendszerirányítóval történt megállapodás szerint az érintett termelői engedélyeseket megkeresi. Ha a termelői engedélyes a megkeresésben foglaltak alapján megállapodásban vállalja a közcélú hálózatba történő betáplálást, a megállapodásában foglaltak szerint jogosulttá válik a közcélú hálózatba történő betáplálásra.
(4) Az elosztó a termelői engedélyes betáplálási jogosultságát a villamosenergia-ellátási krízishelyzet fennállása alatt is jogosult felfüggeszteni vagy visszavonni, ha az általa üzemeltetett elosztóhálózat biztonságos üzemeltetését veszélyezteti.
(5) A (4) bekezdésben foglalt felfüggesztés vagy visszavonás alkalmazását megelőzően az elosztó kikéri az átviteli rendszerirányító véleményét. Az elosztó kizárólag az átviteli rendszerirányító hozzájárulása esetén jogosult betáplálási jogosultságot felfüggeszteni vagy visszavonni.
(6) Ha a termelői engedélyes betáplálása a villamosenergia-ellátási krízishelyzet fennállása alatt okafogyottá válik, azt az átviteli rendszerirányító haladéktalanul jelzi az elosztó felé. Ez esetben az elosztó a termelői engedélyes betáplálási jogosultságát visszavonja.
(7) A betáplálási jogosultság felfüggesztése alatt vagy visszavonása után a termelői engedélyes a közcélú hálózatba nem táplálhat be villamos energiát.
(8) A betáplálási jogosultság visszavonása nem zárja ki a (2) bekezdés ismételt alkalmazását és akár ugyanazon termelői engedélyes számára a betáplálás ismételt lehetővé tételét.
(9) A (4) és (6) bekezdésben foglaltak végrehajtásához szükséges részletszabályok tekintetében az elosztó hálózati engedélyes és a termelői engedélyes a (3) bekezdés alapján történő egyeztetés során megállapodik.
(10) A termelői engedélyes jelentős zavar vagy válsághelyzet veszélye esetében a betáplálási jogosultság felfüggesztéséből vagy visszavonásából eredően bekövetkező vagyoni hátrányt maga viseli.
(11) Válsághelyzet esetében, a betáplálási jogosultság felfüggesztése, visszavonása esetére a Vet. 139. § (3) bekezdése alapján a hálózati engedélyest – a tőle elvárható magatartás tanúsítása esetén – kártalanítási kötelezettség nem terheli.
(12) A betáplálási jogosultsággal nem rendelkező villamosenergia-tárolói engedélyes villamosenergia-ellátási krízishelyzet fennállása alatt a közcélú hálózatba történő betáplálására e § rendelkezéseit kell alkalmazni.
10. Záró rendelkezések
25. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)41
(3)42 A Hivatal az RKR 16. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti, soron kívüli felülvizsgálata céljából a kijelölő hatóságot és a hálózati engedélyeseket javaslattétel céljából 2027. január 1. napjáig megkeresi.
(4) A 14. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a 2021. január 1-jét követő kikapcsolások esetében kell alkalmazni. 2020. december 31-ig alapvető felhasználót tartalmazó kikapcsolási csoport korlátozására abban az esetben kerülhet sor, ha az alapvető felhasználókat nem tartalmazó csoportok nem elegendők a rotáció megvalósítására.
(5)43
26. § Ez a rendelet
a) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 37. cikk (1) bekezdés t) pontjának és 42. cikkének,
b)44
való megfelelést szolgálja.
26/A. §45 A 2. melléklet 8. pontja a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
27. §46 Ez a rendelet a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről és a 2005/89/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/941 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
1. melléklet a 280/2016. (IX. 21.) Korm. rendelethez
1. Az alapvető felhasználók nélküli felhasználói terhelés hálózati engedélyesenként.
2. Egyedileg kikapcsolásra kerülő felhasználóknál:
a) az azonosításhoz szükséges adatok,
b) a felhasználó tényleges teljesítménye csúcsidőben,
c) a felhasználó alaptevékenysége ellátásához nem nélkülözhető villamos teljesítményigénye,
d) elektronikus hírközlés, illetve telefon útján történő értesítéséhez a korlátozási utasításvételére a felhasználó által kijelölt telefonszám, e-mail cím.
3. Vonali felhasználóknál:
a) a vonal terhelési adatai csúcsidőben,
b) a vonal fontosabb felhasználói és az érintett felhasználók száma, típusa.
2. melléklet a 280/2016. (IX. 21.) Korm. rendelethez
1. A Vet. szerinti hálózati engedélyes rendszerirányítást, üzemirányítást, illetve üzemzavar elhárítást végző létesítménye.
2. A földgázellátásról szóló törvény szerinti szállítási rendszerüzemeltető rendszerirányítást, üzemirányítást, illetve üzemzavar elhárítást végző létesítménye (ideértve a gázfogadó állomást, nyomásfokozó állomást, földgáztárolót, mérő és szakaszoló állomást).
3. A bányászatról szóló törvény szerinti szénhidrogén-szállítóvezeték.
4. Kiemelt jelentőségű honvédelmi létesítmény.
5.47 A kijelölő hatóság, a katasztrófák elleni védekezésért felelős szervek, a rendvédelmi szervek megyei (fővárosi) irányító központjai és a megyei (fővárosi) védelmi bizottság működési helye.
6.48 A katasztrófavédelmi és rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok különleges jogrend időszaki üzemanyag igényét biztosító, illetve a nemzeti stratégiai tartalékot kezelő társaság üzemanyag töltőállomásai közül, katasztrófavédelmi kirendeltségenként egy töltőállomás.
7.49 Az országos közszolgálati televízió- és rádióállomás és hírközlési eszközei, valamint a hivatásos, rendvédelmi szervek és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hírforgalmazást vagy távközlést biztosító hálózati berendezései közül azok, amelyek nem rendelkeznek szünetmentes ellátással.
8.50 A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény szerinti kritikus szervezetek és kritikus infrastruktúrák.
8a.51 A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek, az ország védelem és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúrák.
9. Közforgalmi repülőtér, valamint repülésirányító és repülésbiztonsági berendezés.
10.52 Mélyművelésű bánya, radioaktív hulladéktároló és kiégett kazetták átmeneti tárolója.
11. Kényszeráramú szennyvízszállítást és szennyvíztisztítást biztosító létesítmény, valamint árvíz és belvízvédekezés idején belvízmentesítést szolgáló szivattyútelepe.
Az 1. § 1. pontja a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 16. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § 2. pontját a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 16. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § 3a. pontját a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
Az 1. § 5. pontja a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 16. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (4) bekezdése a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 15. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (4) bekezdését a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.
A 6. § (2) bekezdése a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (3) bekezdése a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdése a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (2) bekezdése a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (3) bekezdése a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (3a) bekezdését a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése iktatta be.
A 8. § (5) bekezdését a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése iktatta be.
A 9. § (1) bekezdés a) pontja a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 15. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (1) bekezdése a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 15. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (2) bekezdése a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 16. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (3) bekezdése a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 41. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (4) bekezdése a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 15. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (5) bekezdését a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 41. § (2) bekezdése iktatta be.
A 12. § (1) bekezdés a) pontja a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 15. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 15. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (3) bekezdése a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (4) bekezdését a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 16. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (2) bekezdését a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 16. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (5) bekezdése a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 15. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (2) bekezdése a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (3) bekezdése a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (2) bekezdése a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 16. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (1) bekezdése a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 15. § j) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (2) bekezdés c) pontja a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 15. § k) pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (1) bekezdése a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 15. § l) pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (2) bekezdés d) pontja a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (1) bekezdése a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (1a) bekezdését a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be.
A 22. § (1) bekezdését a 401/2020. (VIII. 17.) Korm. rendelet 32. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 24. § (3) bekezdését a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be.
A 9/A. alcímet (24/A–24/B. §-t) a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be.
A 9/B. alcímet (24/C. §-t) a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta be.
A 25. § (2) bekezdését a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 16. § h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 25. § (3) bekezdését az 590/2023. (XII. 20.) Korm. rendelet 8. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be.
A 25. § (5) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 26. § b) pontját a 401/2020. (VIII. 17.) Korm. rendelet 32. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 26/A. §-t a 474/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet 151. §-a iktatta be.
A 27. § a 401/2020. (VIII. 17.) Korm. rendelet 31. §-a iktatta be.
A 2. melléklet 5. pontja a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.
A 2. melléklet 6. pontja a 24/2025. (II. 27.) Korm. rendelet 63. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. melléklet 7. pontja a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.
A 2. melléklet 8. pontja a 474/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet 152. §-ával megállapított szöveg.
A 2. melléklet 8a. pontját a 474/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet 152. §-a iktatta be.
A 2. melléklet 10. pontja a 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.
