Kifejezéskereső
Somlóvecse Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2016. (V.31.)önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Somlóvecse Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Somlóvecse Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye: 8484 Somlóvecse, Petőfi u. 28.
(3) Az önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal
(4) Az önkormányzati hivatal székhelye: 8477 Tüskevár, Kossuth L. u. 48.
Feladat és hatáskörök
2. § (1) Az önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkció szerinti besorolását és alaptevékenységének államháztartási szakágazati besorolását az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.
A képviselő-testület működése
1. A képviselő-testület üléseinek összehívása
3. § (1) A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.
(2) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze.
4. § A képviselő-testület alakuló ülésének kötelező napirendi pontjai:
a) a Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatója az önkormányzati választások eredményéről;
b) a polgármester, valamint a képviselők eskütétele.
5. § (1) A képviselő-testület üléseinek helyszíne az önkormányzat székhelye. Ha a tárgyalandó napirend vagy egyéb körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a község közigazgatási területén belül olyan másik helyszínen is meg lehet tartani, amely nyitva áll bárki számára és a helyiségbe való bejutásnak nem feltétele külső engedély megszerzése vagy díjfizetési kötelezettség teljesítése. A képviselő-testület más önkormányzat képviselő-testületével együttes ülést is tarthat az önkormányzat hivatalának feladatellátásához tartozó településen is. Ez esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy az ülés helyszíne a választópolgár számára jelentősebb megterhelés nélküli is elérhető legyen.
(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a javasolt napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(3) Az ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 4 nappal előbb kell kézbesíteni.
(4) Sürgős döntést vagy azonnali intézkedést igénylő napirend esetén rendkívüli ülést tart a képviselő-testület. A rendkívüli ülés napirendjére a polgármester az ülésen tesz javaslatot.
(5) A rendkívüli ülést össze lehet hívni:
a) telefonon vagy
b) futár vagy
c) elektronikus levél
útján.
(6) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni
a) a települési képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) a napirendi pontok előadóit,
d) akiket a polgármester indokoltnak tart,
e) azokat, akiknek törvény, kormányrendelet vagy helyi önkormányzati rendelet tanácskozási jogot biztosít.
(7) A meghívóval együtt kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket a képviselők részére, igény esetén elektronikus úton vagy számítástechnikai adathordozón.
(8) A (6) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott személyek valamennyi napirendi pont írásos előterjesztését megkapják, míg a c) - e) pontokban meghatározott személyek írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik.
(9) A képviselő-testület és bizottsága ülésein - meghívásuk esetén – tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg a településen székhellyel rendelkező önszerveződő közösségek képviselőit.
2. A képviselő-testület üléseinek vezetése, tanácskozási rendje
6. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármester ülésvezetésének körébe tartozó feladatait a 3. § (2) bekezdésben meghatározott esetben a korelnök látja el.
(2) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha kizárási ok merül fel személyére vonatkozóan.
7. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülés vezetésének feladatai körében:
a) [1] megállapítja a határozatképességet, melynek során számba veszi a jelenlévő, illetve távolmaradó képviselőket, a meghívottakat,
b) [2] határozatképesség esetén az ülést megnyitja.
c) határozatképesség esetén javaslatot tesz a napirendre,
d) az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, a képviselő-testület munkájából való kizárási okot, kizárási ok felmerülése esetén a képviselő-testület döntését kezdeményezi,
e) a szót megadja vagy megtagadhatja,
f) a szót megvonhatja, a tárgyra térésre szólíthat fel,
g) napirend előtti és ügyrendi kérdésben a szót megadja vagy megtagadhatja,
h) az ülést megszakíthatja, bezárhatja,
i) javaslatot tehet a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,
j) tárgyalási szünetet rendelhet el,
k) javaslatot tehet napirendek összevont tárgyalására,
l) az ülést bezárja.
(3) A polgármester vitavezetési feladatai:
a) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát,
b) szavazást rendel el,
c) megállapítja a szavazás eredményét és
d) kimondja a határozatot.
(4) A polgármester egyéb feladatai, jogköre:
a) a felszólítás joga a képviselő-testület ülésén bármikor,
b) az ülés rendjének biztosítása, rendreutasítás joga.
3.Az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok, az ülés rendjének fenntartása és az annak érdekében hozható intézkedések
8. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az ülés vezetője felszólítja, hogy térjen a tárgyra.
(2) Az ülést vezető az (1) bekezdés szerinti ismételt felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
9. § (1) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést vezető az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az ülést vezető rendelkezése ellenére a képviselő-testület folytatja ülését, az ülést vezető elhagyja az ülésvezetői széket; az ülés ezzel félbeszakad. A rendzavarás megszűnését követően az ülés vezetőjének elrendelésére az ülés folytatódik.
(2) Amennyiben a tanácskozás rendjének helyreállítása nem lehetséges, az ülést vezető a képviselő-testület ülését berekeszti és elhagyja az üléstermet. Ez esetben a képviselő-testület ülését 5 napon belülre a tárgyalással be nem fejezett és még nem tárgyalt napirendekkel ismét össze kell hívni.
(3) Ha valamely képviselő vagy felszólaló a felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét vagy valamelyik települési képviselőt sértő kifejezést használ; aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít, vagy más módon e rendeletnek a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, azt az ülés vezetője rendreutasítja. Amennyiben a rendreutasított ennek nem tesz eleget, az ülés vezetője 5 perc szünetet rendel el. Ha a képviselő vagy felszólaló a szünetet követően sem tartja be az ülés szabályait, az kötelezettségszegésnek minősül, amelyet az adott ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.
(4) A nyilvános ülésen megjelent érdeklődő polgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, az ismétlődő rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
(5) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben meghatározott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
4.A nyilvánosság biztosítása, fórumok rendje
10. § (1) [3] A képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot (a település lakosságát) a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztésével kell értesíteni. Rendkívüli ülés összehívása esetén a helyben szokásos módon, továbbá lehetőség szerint az önkormányzat www.somlovecse.hu című hivatalos honlapján, vagy a Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal www.tuskevarikozoshivatal.hu című honlapján gondoskodni kell a tájékoztatásról, amely tartalmazza a rendkívüli ülés összehívásának tényét, időpontját és helyszínét.
(2) A képviselő-testületi működés nyilvánosságára az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
11. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára helyi közügyekben:
a) a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,
b) a közvetlen tájékoztatásra és
c) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.
(2) Fontosabb lakossági fórumok:
a) falugyűlés,
b) a helyi közösségek által szervezett rendezvények.
(3) A képviselő-testület által szervezett fórum időpontjáról, tárgyáról és helyszínéről a lakosságot, a helyi önszerveződő közösségek képviselőit lehetőleg a fórumot megelőző 5 nappal tájékoztatni kell. A fórumot a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy vezeti.
5. Közmeghallgatás
12. § (1) A közmeghallgatás helyét és időpontját 8 nappal korábban kell a helyi lakosság tudomására hozni.
(2) A közmeghallgatás a képviselő-testület ülésének olyan napirendje, amelyen a település lakosságának valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga.
6. Döntéshozatali eljárás, a szavazás módja
13. § A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. A napirendhez bármely képviselő és a jegyző tehet módosító, kiegészítő indítványt. Ezek napirendre vételéről, a napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt, de arról alakszerű határozatot nem hoz.
14. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet. A kiegészítés időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.
(2) Az előadóhoz a képviselő-testület tagja, az ülésen az adott ügyben tanácskozási joggal részt vevő kérdést intézhet, amelyre az előadó köteles válaszolni.
(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama a 8 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester a szót megvonhatja. A felszólalót viszontválaszra újabb 2 perc illeti meg, továbbá személyes érintettség esetén 2 perc felszólalási jog illeti meg.
(4) Az előterjesztő a javaslatot, a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, azt bármikor visszavonhatja.
(5) A vita lezárására a polgármester vagy bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt, arról alakszerű határozatot nem hoz.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltak kivételével a polgármester – amennyiben felszólalásra nincs jelentkező – a vitát lezárja.
(7) A vita lezárása után – a határozathozatal előtt – a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(8) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra azzal, hogy először – az elhangzás sorrendjében – a módosító és kiegészítő javaslatokat, majd az elfogadott módosításokkal és kiegészítésekkel együtt az eredeti határozati javaslatot teszi fel szavazásra.
(9) A minősített többséggel meghozandó döntések esetében a hozzájuk érkező módosító, kiegészítő javaslatok elfogadásához is minősített többség szükséges.
15. § A képviselő-testület a szavazati arányok jegyzőkönyvben történő rögzítése mellett alakszerű határozat nélkül dönt:
a) módosító, kiegészítő javaslatokról;
b) tájékoztató, bejelentés tudomásulvételéről;
c) amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az ügyrendi kérdésekről.
16. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túl minősített többség szükséges
a) a hitelfelvételhez;
b) [4] helyi népszavazás elrendeléséhez;
c) az önkormányzat ingatlanvagyonának értékesítéséhez, ingatlanvagyon szerzéséhez.
17. § (1) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. A képviselők „IGEN” vagy „NEM” szavazattal szavaznak. A szavazástól való „tartózkodás” a döntéshozatal szempontjából „nem” szavazatnak minősül. A szavazategyenlőség a döntéshozatal szempontjából azt jelenti, hogy a szavazásra feltett javaslat elutasításra került. Ez esetben az ülésvezető a szavazategyenlőség és ennek következtében a javaslat elutasításának tényét állapítja meg, erről alakszerű határozat nem születik.
(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A szavazatok összeszámlálása az ülés vezetőjének a feladata. Ha a szavazás eredményét tekintve kétség merül fel és bármelyik képviselő kéri, az ülés vezetője köteles a szavazást egy alkalommal megismételtetni.
(3) Személyi ügyekben – választás, kinevezés, vezetői megbízás – több jelölt esetén a szavazás a jelöltek névsora alapján történik azzal, hogy egy képviselő „IGEN” szavazattal csak egy jelöltet támogathat.
18. § (1) Titkos szavazás rendelhető el azokban az ügyekben, melyeket a képviselő-testület zárt ülésen tárgyal vagy tárgyalhat.
(2) Ha a titkos szavazást törvény nem teszi kötelezővé, azt bármely képviselő indítványozhatja, de az indítványról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, döntését alakszerű határozatba foglalja.
(3) A jegyző gondoskodik a szavazólapok elkészítéséről, melyen a személyi kérdésekben a jelöltek neveit ABC sorrendben, egyéb esetekben a határozati javaslatot köteles feltüntetni. A szavazólapon „IGEN” és „NEM” szavazat leadására szolgáló kört kell elhelyezni. A szavazólapon fel kell tüntetni a szavazás napját, tárgyát és hivatalos bélyegző lenyomattal kell azt ellátni.
(4) Érvényesen szavazni tollal, valamelyik körbe tett egymást metsző két vonallal lehet.
(5) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, lehetőleg külön helyiségben elhelyezett urna igénybevételével történik. Amennyiben a titkosság feltételei más módon is biztosítottak, úgy a boríték, külön helyiség vagy urna igénybevétele nem kötelező.
(6) Érvénytelen a szavazat, ha
a) azt nem a (4) bekezdésben meghatározott módon adták le;
b) azt nem a hivatalos szavazólapon adták le;
c) a szavazólap nem tartalmaz szavazatot, vagy több szavazatot is tartalmaz.
(7) A szavazásról a jegyző külön jegyzőkönyvet vesz fel, amely tartalmazza a szavazás napját, a szavazás megkezdésének és befejezésének időpontját, a szavazás tárgyát, a szavazásban részt vett képviselők számát, a leadott érvényes és érvénytelen szavazatok számát.
(8) A titkos szavazás eredményéről a jegyző a képviselő-testületnek jelentést tesz.
(9) A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.
19. § (1) Név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét és a jelen lévő képviselők nevük felolvasásakor „IGEN”-nel vagy „NEM”-mel szavaznak.
(2) A jegyző a névsoron a szavazatot a név mellett feltünteti, majd átadja a névsort a polgármesternek.
(3) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg és hirdeti ki.
(4) A név szerinti szavazás tényét rögzíteni kell az ülésről készített jegyzőkönyvben, a jegyző által hitelesített névsorát az ülésről készített jegyzőkönyv mellé kell csatolni.
7. Rendeletalkotás és határozathozatal
20. § (1) A képviselő-testület ülésére rendelettervezet csak írásban nyújtható be. Határozati javaslat, vagy döntést nem igénylő egyéb előterjesztés szóbeli is lehet.
(2) A rendelettervezet előkészítésének jogi és szakmai koordinációja a jegyző feladata.
(3) Rendeletalkotást, határozathozatalt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon kívül a jegyző is kezdeményezhet.
(4) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) annak tárgyát, az előterjesztés készítőjének és előterjesztőjének személyét;
b) a tényállást, döntési lehetőségeket és azok jogszabályi alapját;
c) lehetőség szerint döntési javaslatot;
d) szükség szerint határidőt és a végrehajtásért felelős megjelölését.
8.A képviselő-testület döntései
21. § (1) A képviselő-testület döntései: a rendelet és a határozat.
(2) Az önkormányzati rendeletet a jegyző kihirdetési záradékkal látja el és gondoskodik a rendelet kihirdetéséről
(3) A rendeletet a megalkotásától számított 15 napon belül a helyben szokásos módon kell kihirdetni. Helyben szokásos mód: a rendeletnek a Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztés. A kihirdetés napja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja.
(4) Nagyobb terjedelmű rendelet esetében a teljes terjedelemben történő kifüggesztés helyett a (3) bekezdés szerinti helyben szokásos módon hirdetményt kell közzétenni a rendelet elfogadásáról, hatályba lépésének időpontjáról, és arról, hogy a rendelet teljes terjedelemben az önkormányzat hivatalában megtekinthető.
(5) A rendeletekről és határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.
22. § A képviselő-testület normatív határozatát a 21. § (1) – (2) bekezdéseiben foglaltak szerint kell közzétenni.
9. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
23. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza:
a) kezdetének és befejezésének időpontját;
b) a napirend előtti és a napirend utáni felszólalások lényegét;
c) a távolmaradásukat előre bejelentő képviselők nevét;
d) a távolmaradásukat előre bejelenteni elmulasztó képviselők nevét;
e) napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók nevét,
f) a titkos és a név szerinti szavazás tényét;
g) minősített többségű döntést igénylő ügyekben a szavazás számszerű eredményénél ennek feltüntetését;
h) a tanácskozás rendjének fenntartásával és vezetésével összefüggő intézkedéseket;
i) a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket.
(2) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékleteit képezik:
a) az ülésre szóló meghívó;
b) jelenléti ív;
c) a képviselő előre benyújtott írásbeli hozzászólása;
d) név szerinti szavazásról készült névsor;
e) titkos szavazásról készült jegyzőkönyv.
(3) A jegyzőkönyvet az iratkezelés szabályai szerint iktatni kell, zsinórral össze kell fűzni, a zsinórt az utolsó lapon záró cédulával kell rögzíteni, a záró cédulát az önkormányzat bélyegzőjével kell hitelesíteni. A mellékleteket is a jegyzőkönyvhöz kell fűzni. Ha a melléklet erre nem alkalmas, a jegyzőkönyv iktató számával ellátva a jegyzőkönyvhöz csatolva kell őrizni.
(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát az önkormányzat hivatala őrzi.
(5) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv a hivatalban megtekinthető.
24. § (1) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv készítésére és tartalmára, mellékleteire a nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni.
(2) A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntések nyilvánosságát a mindenkor hatályos információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározottak szerint kell biztosítani.
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
10. A polgármester, az alpolgármester[5]
25. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, a társulás.
(2) [6] A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(3) A polgármester jogállását, feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg. Az ott meghatározottakon kívül a polgármester:
a) kapcsolatot tart a helyi társadalmi szervezetekkel, önszerveződő közösségekkel;
b) szükség szerint kapcsolatot tart megyei, illetve országos szinten működő társadalmi szervezetekkel;
c) jogosult az önkormányzat nevében a sajtónak nyilatkozni;
(4) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester döntést hozhat olyan halaszthatatlan vagy sürgős döntést igénylő ügyekben, amelyekben a döntéshozatal elmaradása az önkormányzat és intézményei zavartalan és biztonságos működését veszélyeztetné, vagy az önkormányzati vagyon sérelmét okozná.
(5) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében;
b) az önkormányzat saját forrását nem igénylő, vagy az önkormányzat költségvetéséről szóló rendeletében e célra rendelkezésre álló forrás összegét nem meghaladó mértéket igénylő támogatási kérelem, pályázat benyújtásáról.
25/A. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül kettő alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármesterek a tisztségüket társadalmi megbízatásban látják el.
(3) [8] A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve a legidősebb települési önkormányzati képviselőnek.
11. A közös önkormányzati hivatal, a jegyző
26. § [9] A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Tüskevár, Apácatorna, Kisberzseny, Nagypirit, Kispirit, Iszkáz, Kiscsősz, Kolontár, Pusztamiske, Nagyalásony, Dabrony, SomlóvecseVid, Kerta, Kamond és Karakószörcsök községek önkormányzatainak képviselő-testületeivel közösen, Tüskevár székhellyel közös önkormányzati hivatalt hozott létre, melyet a jegyző vezet.
27. § (1) A jegyzőnek a képviselő-testületi és bizottsági üléseken való részvételével kapcsolatos jogosultságára, a képviselő-testület, a bizottság, a polgármester jogszabálysértő döntésének észlelésével kapcsolatos kötelezettségére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(2) A jegyző általános feladata a törvényesség, a jogszabályszerűség biztosítása.
(3) [10] A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal azon köztisztviselője látja el, akinek a munkaköri leírása szerint a feladatkörébe tartozik.
28. § (1) A jegyző és a közös önkormányzati hivatal ügyfélfogadási és munkarendjét a Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
(2) [11] A közös önkormányzati hivatal kirendeltségeket működtet Kolontár községben „Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal Kolontári Kirendeltsége” elnevezéssel - Kolontár és Pusztamiske - , Nagyalásony községben „Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal Nagyalásonyi Kirendeltsége” elnevezéssel – Nagyalásony, Dabrony, Somlóvecse és Vid - , Nagypirit községben „Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal Nagypiriti Kirendeltsége” elnevezéssel – Nagypirit és Kispirit - , Iszkáz községben „Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal Iszkázi Kirendeltsége” elnevezéssel – Iszkáz és Kiscsősz - Kerta községben „Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal Kertai Kirendeltsége” elnevezéssel – Kerta, Kamond és Karakószörcsök - önkormányzati hatósági és pénzügyeinek, a testületi működtetés helyben történő intézése céljából.
(3) A közös önkormányzati hivatal szervezeti struktúráját és működését a képviselő-testületek által jóváhagyott Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
(4) A közös önkormányzati hivatal fenntartásának költségeit a fenntartó önkormányzatok a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról megkötött megállapodásban foglaltak szerint viselik.
12. A Képviselő-testület társulásai
29. § A képviselő-testület az alábbi önkormányzati társulások tagja:
a) Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás,
b) Észak-balatoni Térség Regionális Település Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás
c) Devecseri Központi Háziorvosi Ügyeletet Fenntartó Társulás
Vegyes rendelkezések
13. Helyi népszavazás
30. § [12] Helyi népszavazást a település választópolgárai legalább 25 %-ának megfelelő számú választópolgár kezdeményezhet.”
14. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei
31. § A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület csökkenti. A csökkentés mértéke nem haladhatja meg háromhavi időtartamra vonatkozó tiszteletdíj összegét. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.
Záró rendelkezések
32. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
33. § Hatályát veszti Somlóvecse Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2014. (VII.30.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet a 3/2016. (V. 31.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 3/2016. (V. 31.) önkormányzati rendelethez
1. közfoglalkoztatással kapcsolatos feladatok ellátása;
2. dönt a települési támogatás és rendkívüli települési támogatás iránt benyújtott kérelmekben;
3. elrendeli az általa megállapított és jogosulatlanul felvett ellátás visszafizetését;
4. dönt a közterület-használat iránt benyújtott kérelmekben;
5. dönt a közútkezelői hozzájárulás iránt benyújtott kérelmekben
6. dönt a közműépítéshez, a közművekre való rákötésekhez szükséges tulajdonosi nyilatkozatok iránt benyújtott kérelmekben;
7. dönt a közterület filmforgatási célú használatához szükséges hatósági szerződésjóváhagyása ügyében.
8. képviselő-testület által jóváhagyott költségvetési előirányzatok között átcsoportosítás engedélyezése az önkormányzat adott évi költségvetési tervét jóváhagyó rendeletben meghatározott összeg erejéig,
9. az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok tekintetében tulajdonosi hozzájárulás megadása.
1. a mezőőri járulékkal kapcsolatos hatáskörök
