Balatoncsicsó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2016. (III.4.) önkormányzati rendelete

az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák szabályozásáról

2017.02.16.

Balatoncsicsó Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. §. (1) bekezdésében, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, a 92. § (2) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Eljárási rendelkezések

1. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4–16. §-a határozza meg.

(2) Az adott ellátásnál alkalmazandó sajátos eljárási szabályok az adott ellátáshoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra.

(3) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.

2. § (1) Az eljárást:

a. az önkormányzati hivatalnál írásban vagy szóban előterjesztett kérelemre kell, vagy

b. hivatalból lehet

megindítani.

(2) A kérelmet a jogszabályokban, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt a Zánkai Közös Önkormányzati Hivatal Szentantalfai Kirendeltségén (Szentantalfa, Fő u. 39.) kell benyújtani. A kérelem a rendelet 1. mellékletében szereplő formanyomtatványon is benyújtható.

(3) Az eljárás hivatalból történő megindítására javaslatot tehet:

a) a települési képviselő;

b) a polgármester;

c) a jegyző; aljegyző

d) egészségügyi szerv;

e) köznevelési intézmény és

f) társadalmi szervezet.

(4) A kérelmező – figyelemmel az Szt. 4.§ (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott jövedelemre és vagyonra – a kérelme benyújtásakor köteles saját maga, családja és háztartása jövedelmi, és meghatározott támogatások esetén vagyoni viszonyairól igazolást csatolni, vagy amennyiben ez nem alkalmazható, akkor büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni. A nyilatkozatban foglaltak valódiságát az eljáró hatóság ellenőrizheti.

(5) A szociális ellátásokra vonatkozó kérelmet és a hivatalból indult eljárást – környezettanulmány felvételével támaszthatja alá a jegyző, és terjeszti a hatáskörrel rendelkező szerv elé. A környezettanulmány készítésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) helyszíni szemlére vonatkozó szabályai az irányadók. Az igénylő köteles együttműködni a szociális helyzetének feltárásában.

(6) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha az igénylőnél a kérelem benyújtását megelőző két éven belül már készült környezettanulmány.

(7) Az e rendeletben meghatározott vagyoni helyzetre vonatkozó feltétel meglétét a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti vagyonnyilatkozat benyújtásával kell igazolni. A vagyonnyilatkozat II. részét - a nyomtatványon szereplő tájékoztató szöveg kivételével - az adott ellátásnál meghatározott személyi körre vonatkozóan kell kitölteni.

(8) A jövedelemszámításnál irányadó időszak, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik:

a. a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző hónap;

b. az egyéb jövedelmeknél a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap.

Az igénylőnek a kérelemben, valamint az annak mellékleteként benyújtott dokumentumokban feltüntetett jövedelem-adatokat az Szt. 10. §-ban meghatározottak szerint kell igazolnia. Ez történhet kereseti igazolás, jövedelemigazolás, nyugdíjszelvény, bankszámlakivonat benyújtásával. Ha az igénylő vagy családja jövedelme kizárólag, vagy túlnyomórészt vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból származik, a jegyző beszerezheti a megyei NAV igazolását.

(9) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kérelemhez az igénylőnek kell csatolnia a (6) bekezdésben meghatározottakon kívül mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket jogszabály az egyes ellátásoknál előír, és amelyek benyújtására az ügyfél jogszabály rendelkezése alapján felhívható, továbbá amelyek az ügy elbírálásához az ügyfél megítélése szerint elengedhetetlenül szükségesek.

(10) A hivatalból indult eljárásoknál a (4) bekezdésben meghatározott, a kérelemhez csatolandó iratokat az ügyféltől, az eljárás megindításától számított 8 napon belül kéri be a jegyző.

(11) Ha a kérelmező létfenntartását veszélyeztető körülmény áll fenn, a szociális ellátás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján is megállapítható. Ilyen esetben a jegyző a határozat kiadását követően 5 napon belül helyszíni ellenőrzéssel vizsgálhatja meg a nyilatkozat valódiságát. Az esetlegesen jogtalanul felvett összeg visszafizetésére a hatáskör gyakorlójának a kifizetés időpontjától számított 8 napon belül javaslatot tesz.

3. § (1) A rendszeres pénzbeli ellátások kifizetéséről a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig elsősorban folyószámlára történő átutalással vagy postai úton kell gondoskodni. A házipénztárból történő kifizetésre csak normatív döntés, vagy a jogosult létfenntartását veszélyeztető helyzete alapján van lehetőség.

(2) A települési eseti támogatás kifizetése, támogatások nyújtása, a hatáskörrel rendelkező szerv döntését követően legfeljebb 8 napon belül történik.

(3) A települési támogatás természetbeni ellátás (élelmiszer, tüzelő, tankönyv, intézményi térítési díj) formájában is biztosítható, különösen akkor, ha a kérelmező háztartásában kiskorú gyermek él, valamint, ha a család, illetve a kérelmező estében különösen a gyermekek körülményeinek érdekeinek mérlegelését követően feltételezhető, hogy a természetben nyújtott támogatás a célravezetőbb. Ebben az esetben a támogatás közvetlenül a szolgáltató vagy intézmény felé kerül megfizetésre.

(4) Balatoncsicsó Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a települési támogatás felhasználását ellenőrizheti.

4. § A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Szt. 17. §. rendelkezései az irányadóak.

5. § (1) A szociális ellátásokra vonatkozó adatkezelés és adatvédelem az Szt. 18-24. §-a és a vonatkozó további jogszabályok szerint illeti meg az igénylőt.

(2) A kérelemre indult eljárásban az igénylő szükséges adatainak kezelésére való hozzájárulását vélelmezni kell. Erre a tényre az érintett figyelmét fel kell hívni.

2. A rendeletben szabályozott ellátási formák

6. § (1) Balatoncsicsó Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) e rendeletben szabályozza az alábbi pénzbeli és természetben nyújtott települési támogatásokat, szociális és gyermekvédelmi ellátásokat:

(2) Pénzbeli települési támogatások:

a. általános települési támogatás,

b. rendkívüli települési támogatás,

c. normatív települési támogatás

d. települési gyógyszertámogatás

e. települési születési támogatás,

f. települési temetési támogatás,

g. települési kamatmentes kölcsön támogatás,

h. települési lakásfenntartási támogatás, és

i. pályázat keretében igénybe vehető települési támogatás.

(3) Természetben nyújtott települési támogatás:

a. települési lakásfenntartási támogatás,

b. települési tüzelőanyag támogatás.

(4) Személyes gondoskodás keretében nyújtott természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások:

a. étkeztetés,

b. házi segítségnyújtás,

c. családsegítő- és gyermekjóléti szolgáltatás,

d. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

e. gyermekek napközbeni ellátása és a

f. gyermekétkeztetés.

3. Hatáskörök gyakorlása

7. § A képviselő-testülettől átruházott hatáskörben Balatoncsicsó község polgármestere (a továbbiakban: polgármester) dönt:

a. általános és rendkívüli települési támogatásról,

b. települési gyógyszertámogatásról,

c. települési születési támogatásról

d. települési temetési támogatásról,

e. lakásfenntartási támogatásról,

f. az étkeztetésről,

g. a települési tüzelőanyag támogatásról és

h. ¹a települési kamatmentes kölcsön támogatásról.

II. Fejezet

Pénzbeli települési támogatás

4. Általános és rendkívüli települési támogatás

8. § (1) Általános települési támogatásban azt a személyt indokolt részesíteni, aki önmaga, és családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező nem várt többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, - miatt anyagi segítségre szorul.

(2) Általános települési támogatásra jogosult az a személy, aki önmaga, és családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 250 %-át egyedül élő és gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében 350 %-át nem haladja meg.

(3) Az általános települési támogatás nyújtható eseti vagy rendszeres települési támogatás formájában is. Az eseti települési támogatást egy naptári évben legfeljebb négy alkalommal lehet adni. Rendszeres települési támogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és legfeljebb 12 hónapra lehet megállapítani.

(4) Az igénylőnek a kérelemben indokolnia kell a támogatásra való jogosultságát.

(5) A kérelemhez mellékelni kell a 2. § (6)-(8) bekezdések szerinti iratokat, valamint a létfenntartást veszélyeztető többletkiadás igazolására szolgáló számlákat, iratokat.

(6) Az általános települési támogatás összege egy alkalommal legalább 4.000.-Ft, de legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-a.

9. § (1) Rendkívüli települési támogatást kell megállapítani annak a személynek, aki a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint annak, aki időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő és gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő szülő, vagy gyám esetében 375 %-át nem haladja meg.

(2) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek kell tekintetni, ha az igénylőnek olyan többletkiadása keletkezik, amely létfenntartását veszélyezteti, így különösen: betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, felhalmozódott közüzemi díj hátralék csökkentéséhez, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerüléséhez vagy az alapvető létfenntartáshoz szükséges költségek viseléséhez szükséges kiadások.

(3) A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.

(4) A rendkívüli települési támogatás összege egy alkalommal legalább 4.000.-Ft, de legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-a.

(5) Különös méltánylást érdemlő esetben - pl. elemi kár, a létfenntartást veszélyeztető lopás, rablás, két hónapot meghaladó tartós betegség esetén - jövedelemhatártól függetlenül rendkívüli települési támogatást kell megállapítani, ha az igénylő a rendkívüli körülményt igazolja, arra vonatkozóan nyilatkozatot tesz, vagy, ha az köztudomású.

5. Normatív települési támogatás

10. § A képviselő-testület évente legfeljebb három alkalommal jövedelmi viszonyokra tekintet nélkül pénzbeli ellátásként normatív települési támogatást nyújthat. (pl.: iskolakezdési támogatás, karácsonyi támogatás, nyugdíjasok támogatása). A normatív települési támogatás biztosításának feltétele az erre a célra rendszeresített adatlap kitöltése. Adatlapként a rendelet 2. mellékletében szereplő nyomtatvány használható.

6. Települési gyógyszertámogatás

11. § (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra jogosult az az igénylő, aki a gyógyszerkiadások, vagy betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd. A települési gyógyszertámogatás feltétele, hogy az igénylő családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 250%-át nem haladja meg.

(2) Gyógyszerkiadásokra tekintettel adott települési támogatást egy naptári évben legfeljebb két alkalommal lehet adni.

(3) Az egy alkalommal kifizetett települési gyógyszertámogatás összege legfeljebb 20.000.- Ft.

(4) Az igénylőnek a kérelméhez csatolnia kell a gyógyszerkiadásairól szóló számlákat, valamint szakorvos igazolását a gyógyszerek szükségességéről.

(5) Magas gyógyszerköltségre tekintettel kért települési támogatás nem állapítható meg annak, aki alanyi vagy normatív jogcímen közgyógyellátásra jogosult.

(6) A jogosultság megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazoláson túl a havi gyógyszerszükségletet tanúsító háziorvosi vagy szakorvosi igazolást, valamint ha a gyógyszerköltséget ez nem tartalmazza, a gyógyszertár igazolását a gyógyszerek értékéről.

7. Települési születési támogatás

12. § (1) A képviselő-testület - figyelembe véve az újszülött gyermek érkezésével kapcsolatos családi kiadások növekedését -, alanyi jogon, gyermekenként egyszeri települési születési támogatásban részesíti a családot, amennyiben legalább az egyik szülő balatoncsicsói lakos. A születési támogatás összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-a.

(2) A támogatás kérelemre, a születési anyakönyvi kivonat bemutatásával a születést követő
90 napon belül igényelhető.

8. Települési temetési támogatás

13. § (1) Temetési költségekre tekintettel egyszeri települési temetési támogatást nyújtható annak a községben állandó lakóhellyel rendelkező igénylőnek, aki elhunyt hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott, és akinek családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén 300 %-át.

(2) A képviselő-testület temetési költségekre tekintettel települési támogatást nyújt a 12. § (1) bekezdésben írtakon túlmenően annak az igénylőnek, aki állandó balatoncsicsói lakos, de nem balatoncsicsói meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedülálló esetén annak 250 %-át.

(3) Az (1) bekezdésben biztosított támogatás összege 30.000,- Ft.

(4) Amennyiben az eltemettetés körülményei ismertek és tisztázottak, a támogatás hivatalból is nyújtható.

(5) A 13. § (1) bekezdésben leírt esetben nem állapítható meg települési temetési támogatás akkor:

a) ha az elhunytnak jelentős összegű biztosítása volt,

b) ha az elhunyt 10.000.000,- Ft értéket meghaladó ingó- vagy ingatlan vagyonnal rendelkezett, és az a temettetést vállalóra száll.

14. § A települési temetési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkeztétől számított 90 napon belül lehet benyújtani, melyhez csatolni kell kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, jövedelemigazolásokat, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.

9. Települési kamatmentes kölcsön támogatás

15. § (1) Települési kamatmentes kölcsön támogatást nyújthat a képviselő-testület annak az igénylőnek, akinek

a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg, és

b) tartós létfenntartási problémával kell megküzdenie különösen elemi kár, bűncselekmény, vagy a családban bekövetkezett tartós betegség miatt.

(2) A kamatmentes kölcsönt legfeljebb 12 hónap időtartamra kell nyújtani. A kölcsön összege legfeljebb 100.000.- Ft. Az ellátást egy családon belül élő személyek részére évente csak egy alkalommal lehet biztosítani.

(3) A kölcsön törlesztését az egyösszegű folyósítás hónapjától számított harmadik hónapban kell megkezdeni. A visszafizetés megkezdésének határideje az érintett hónap 10. napja. Az egy havi törlesztő részlet összegét a képviselő-testület a körülmények ismeretében egyedileg határozza meg.

(4) A visszafizetés garanciájaként egy készfizető kezes szükséges.

10. Települési lakásfenntartási támogatás

16. § (1) Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a szociálisan rászoruló háztartás, melynek jelentős havi lakásfenntartási kiadásai vannak és teljesülnek az e rendeletben meghatározott egyéb feltételek.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorult az a háztartás, ahol a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő és gyermekét/gyemekeit egyedül nevelő szülő és gyám esetén 250 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(3) Az igénylőnek a kérelemhez kiegyenlített számlával igazolnia kell a havi lakásfenntartási kiadásait.

(4) A kérelem elbírálásakor figyelembe vehető lakásfenntartási kiadások: a villanyáram, víz- és csatornahasználat/szennyvízkezelés díja, a gázfogyasztás díja, a szemétszállítási díj, a lakbér, az albérleti díj és a tüzelőanyag ára.

(5) Amennyiben a fűtés költsége számlával nem igazolható, úgy elismert fűtési költséget kell figyelembe venni a következők szerint:

Háztartásban együtt élők száma	Fűtés elismert havi költsége
1 fő	4.000 Ft
2 fő	5.000 Ft
3 fő	6.000 Ft
4 fő	7.000 Ft
minden további személy után	+ 1.000 Ft

(6) Az (1) bekezdés alkalmazásban jelentős a havi lakásfenntartás akkor, ha a havi lakásfenntartási kiadások elérik a háztartásban kimutatott és igazolt összes jövedelem 10 %-át.

17. § (1) A települési lakásfenntartási támogatás pénzben biztosított, rendszeres települési támogatás formájában lehet nyújtani. A támogatást havi rendszerességgel, legalább 6 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

(2) Az egy hónapra megállapított települési lakásfenntartási támogatás összege:

a) 5.000.- Ft és kiskorú gyermekenként további 1.000.- Ft/hó, ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át, de nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

b) 6.000.-Ft és kiskorú gyermekenként további 1.000.-Ft, ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj 160 %-át.

c) 7.000.-Ft és kiskorú gyermekenként további 1.000.-Ft, ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át, egyedül élő és gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő szülő és gyám esetén 250 %-át.

(3) A települési lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg. E rendelkezés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a többgenerációs lakást, a társbérletet, az albérletet, és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

11. Pályázat keretében igényelhető települési támogatás

18. § A középfokú tanulói jogviszonnyal rendelkezők részére pályázat alapján szociális tanulmányi ösztöndíj állapítható meg. A pályázat keretében igénybe vehető települési támogatás szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

III. Fejezet

Természetbeli települési támogatás

12. Természetben nyújtott települési lakásfenntartási támogatás

19. § A polgármester döntése alapján, a célszerű felhasználás érdekében pénzbeli ellátás helyett, a pénzbeli ellátásra vonatkozó szabályozás alkalmazásával, természetbeni szociális ellátásként adható a települési lakásfenntartási támogatás.

20. § (1) A települési lakásfenntartási támogatást természetben, a közüzemi szolgáltatóhoz történő utalással, vagy előre fizetős mérőóra felszerelésével, vagy feltöltésével kell nyújtani a következő díjakhoz:

a. szennyvízkezelés díja,

b. villanyáram díja,

c. vízdíj,

d. gázfogyasztás díja,

e. egyéb, a rendelet 15. § (4) bekezdésében szereplő számlával igazolt lakásfenntartási költség.

(2) A természetben nyújtott települési lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeit a rendelet 15-16. §-a alapján kell elbírálni.

13. Települési tüzelő-anyag támogatás

21. § (1) A polgármester természetbeni települési támogatásként - fűtési módtól függően - tűzifát, megújuló fűtőanyagot (pl. Agri brikett, fabrikett), kőszenet biztosít házhozszállítással annak, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő és gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő szülő és gyám esetén a 350 %-át.

(2) Támogatásként háztartásonként legfeljebb 20 q, vagy 2,5 erdei m³ tüzifa, 10 q megújuló fűtőanyag, vagy 10 q kőszén biztosítható.

(3) A támogatás iránti kérelem szeptember 15. és március 31. között nyújtható be.

(4) A szociális tüzelőanyag más részére át nem adható, el nem idegeníthető. E feltétel tudomásulvételéről a támogatott személy, a kérelem benyújtásakor köteles nyilatkozni.

(5) A házhoz szállított tüzelőanyag átvételéről átvételi elismervényt kell kiállítani, amelyen a támogatásban részesülő köteles a tüzelőanyag átvételét elismerni.

13/A Szociális célú tüzelőanyag vásárlásához kapcsolódó támogatás⁸

21/A. § (1) A Képviselő-testület a települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatás terhére évi egyszeri alkalommal, szociális célú tűzifát vagy barnakőszenet biztosít házhoz szállítással annak a fával vagy barnakőszénnel tüzelő személyek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő és gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő szülő és gyám esetén a 300 %-át.

(2) A támogatási igények elbírálása során előnyt élvez:

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti aktív korúak ellátására, időkorúak járadékára, vagy szociális rendelet szerinti pénzbeli, vagy természetbeni települési támogatásra jogosult személy,

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, hátrányos helyzetű gyermeket nevelő család.

(3) A támogatás iránti igényeket a rendelkezésre álló keret kimerüléséig lehet benyújtani a Zánkai Közös Önkormányzati Hivatal Szentantalfai Kirendeltségén 8272 Szentantalfa, Fő u. 39.

(4) Támogatásként ellátottanként legfeljebb 2 m3 keménylombos tűzifa, vagy 6 q/ellátott barnakőszén adató, de háztartásonként legfeljebb 5 m3 tűzifa vagy 10 q szén biztosítható.

(5) Az önkormányzat a szociális célú tűzifában vagy szénben részesülőktől ellenszolgáltatást nem kér.

(6) A szociális tűzifa más részére át nem adható, el nem idegeníthető. E feltétel tudomásul vételéről a támogatott személy a kérelem benyújtásakor, de legkésőbb a támogatott tüzelő átvételekor köteles írásban nyilatkozni.

IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások

14. Étkeztetés

22. § (1) A települési önkormányzat az étkeztetés keretében az Szt. 62. §-ában meghatározott szociálisan rászorult személyeknek a legalább napi egyszeri étkeztetéséről gondoskodik.

(2) Az önkormányzat az étkeztetés feladatot a Nivegy-völgyi Önkormányzatok Óvodafenntartó Társulása keretében látja el.

23. § (1) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt az igénylőt, aki:

a. 55. életévét betöltötte,

b. rokkantsággal összefüggő nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül,

c. egészségi állapota, tartós betegsége, fogyatékossága, pszichiátria, vagy szenvedélybetegsége miatt a napi egyszeri meleg ételt saját maga számára biztosítani nem tudja,

d. hajléktalan.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján kérelmezett étkeztetés esetében a rászorultságot a nyugellátást megállapító határozat másolatával, vagy orvos-szakértői vélemény másolatával, a c) pont esetében háziorvosi igazolással kell bizonyítani.

(3) Az ellátásban részesülő, ha jövedelemmel rendelkezik térítési díjat köteles fizetni, amelynek mértékét a társulási megállapodásban kijelölt székhely önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.

(4) Az étkeztetés biztosítása házhoz szállítással történik.

(5) Az étkeztetés nyújtásának módjáról az igénybe vevővel kötött megállapodás rendelkezik.

15. Házi segítségnyújtás,

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, család- és gyermekjóléti szolgáltatás

24. § (1) A házi segítségnyújtást és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást Balatoncsicsó Község Önkormányzata a Balatonfüredi Többcélú Társulás keretében, a társulás által fenntartott Balatonfüredi Szociális Alapszolgáltatási Központ (8230 Balatonfüred, Kéki u. 6.) megbízásával biztosítja.

(2) A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatást a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 94.§ (2a) bekezdésében foglaltakra tekintettel Zánka Község Önkormányzata biztosítja a Balatonfüredi Többcélú Társulás keretében, a társulás által fenntartott Balatonfüredi Szociális Alapszolgáltatási Központtal (8230 Balatonfüred, Kéki u. 6.) kötött szerződés alapján.

(3) A családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

16. Gyermekek napközbeni ellátása

25. § (1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a Gyvt. 41.§ (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően biztosítja a Nivegy-völgyi Óvodafenntartó Társulás által fenntartott Nivegy-völgyi Óvoda intézményben, valamint a Nivegy-völgyi Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola napközi ellátása keretében.

(2) Igény esetén az önkormányzat a gyermekek szünidei napközbeni ellátásának biztosítása érdekében nyári napközis tábort szervezhet.

26. § (1) A gyermekek napközbeni ellátásáért térítési díjat kell fizetni. A térítési díj mértékét az intézmény székhelye szerinti önkormányzat rendeletben állapítja meg.

(2) Az ellátás igénybevételére irányuló kérelemről, az ellátás megszüntetéséről, a fizetendő személyi térítési díjról az intézményvezető dönt. A megállapított intézményi térítési díjról az intézmény vezetője az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet.

15. Gyermekétkeztetés

27. § (1) Az önkormányzat a gyermekétkeztetést a Gyvt. 18. § (1a), és a 21. § -ában foglaltakra tekintettel természetbeni ellátásként biztosítja a településen az óvodás és általános iskolás korú gyermekek részére a Nivegy-völgyi Óvodafenntartó Társulás által fenntartott Nivegy-völgyi Óvoda intézmény konyhája igénybevételével.

(2) Az étkezés igénybevétele a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011.(XII.29.) Korm. rendelet 13. §-ára tekintettel történő előzetes igényfelmérés alapján történik.

28. § Az intézményi gyermekétkeztetésről az önkormányzat a Gyvt. 121/A. §-a, az ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésről a 21/B. §-ban foglaltak szerint gondoskodik.

29. § A szünidei gyermekétkeztetést az önkormányzat a Gyvt. 21/C. § a) pontjában foglaltak alapján a rászorultak részére biztosítja a Nivegy-völgyi Óvodafenntartó Társulás által fenntartott Nivegy-völgyi Óvoda intézmény konyhájáról házhozszállítással, helyettesítő intézmény bevonásával vagy vásárolt szolgáltatással.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

30. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Balatoncsicsó Község Önkormányzata Képviselő-testületének az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák szabályozásáról szóló 8/2015. (VII.25.) önkormányzati rendelete.

Balatoncsicsó, 2016. március 2.

Schumacher József s.k. Lukács Ágnes s.k.

polgármester jegyző

A rendelet kihirdetve:

Balatoncsicsó, 2016. március 4.

Lukács Ágnes s.k.

jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva:

Balatoncsicsó, 2017. február 15.

Lukács Ágnes

jegyző

1. melléklet