Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2016. (II.29.) önkormányzati rendelete

Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. §. (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 48. §. (4) bekezdésében, a 62. § (2) bekezdésében, 63. § (8)-(9) bekezdésében, 64. § (5)(6) bekezdésében, 65.§ (1) bekezdésében, a 92. § (1) (2) bekezdésében, a 115. §. (3) bekezdésében a 132. § (4) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 14. § (3) bekezdésében, 18. § (1a) és (2) bekezdésében, a 20/C. § 21. §-ában, a 21/A. §-ában, 21/B. §-ában, 21/C. §-ában, 29. §-ában, 39. §-ában, 40. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4–16. §-a határozza meg.

(2) Az adott ellátásnál alkalmazandó sajátos eljárási szabályok az adott ellátáshoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra.

(3) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.

2. § (1) Az eljárást:

a. az önkormányzati hivatalnál írásban vagy szóban előterjesztett kérelemre kell, vagy

b. hivatalból lehet

megindítani.

(2) A kérelmet a jogszabályokban, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani a Zánkai Közös Önkormányzati Hivatalnál (8251 Zánka, Iskola u. 11.)

(3) Az eljárás hivatalból történő megindítására javaslatot tehet:

a) a települési képviselő;

b) a polgármester;

c) a jegyző;

d) egészségügyi szerv;

e) köznevelési intézmény és

f) társadalmi szervezet.

3. § (1) A kérelmező – figyelemmel az Szt. 4.§ (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott jövedelemre és vagyonra – a kérelme benyújtásakor köteles saját maga, családja és háztartása jövedelmi, és meghatározott támogatások esetén vagyoni viszonyairól igazolást csatolni, vagy amennyiben ez nem alkalmazható, akkor büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni. A nyilatkozatban foglaltak valódiságát az eljáró hatóság ellenőrizheti.

(2) Az e rendeletben meghatározott vagyoni helyzetre vonatkozó feltétel meglétét a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti vagyonnyilatkozat benyújtásával kell igazolni. A vagyonnyilatkozat II. részét - a nyomtatványon szereplő tájékoztató szöveg kivételével - az adott ellátásnál meghatározott személyi körre vonatkozóan kell kitölteni.

(3) A szociális ellátásokra vonatkozó kérelmet és a hivatalból indult eljárást – környezettanulmány felvételével támaszthatja alá a jegyző, és terjeszti a hatáskörrel rendelkező szerv elé. A környezettanulmány készítésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) helyszíni szemlére vonatkozó szabályai az irányadók. Az igénylő köteles együttműködni a szociális helyzetének feltárásában.

(4) A jövedelemszámításnál irányadó időszak, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik:

a. a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző hónap;

b. az egyéb jövedelmeknél a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap.

Az igénylőnek a kérelemben, valamint az annak mellékleteként benyújtott dokumentumokban feltüntetett jövedelem-adatokat az Szt. 10. §-ban meghatározottak szerint kell igazolnia. Ha az igénylő vagy családja jövedelme kizárólag, vagy túlnyomórészt vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból származik, a jegyző beszerezheti a megyei NAV igazolását.

(6) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kérelemhez az igénylőnek kell csatolnia mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket jogszabály az egyes ellátásoknál előír, és amelyek benyújtására az ügyfél jogszabály rendelkezése alapján felhívható, továbbá amelyek az ügy elbírálásához az ügyfél megítélése szerint elengedhetetlenül szükségesek.

(7) A hivatalból indult eljárásoknál a kérelemhez csatolandó iratokat az ügyféltől, az eljárás megindításától számított 8 napon belül kéri be a jegyző.

(8) Ha a kérelmező létfenntartását veszélyeztető körülmény áll fenn, a szociális ellátás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján is megállapítható. Ilyen esetben a jegyző a határozat kiadását követően 5 napon belül helyszíni ellenőrzéssel vizsgálja meg a nyilatkozat valódiságát. Az esetlegesen jogtalanul felvett összeg visszafizetésére a hatáskör gyakorlójának a kifizetés időpontjától számított 8 napon belül javaslatot tesz.

4. § (1) A rendszeres pénzbeli ellátások kifizetése a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig elsősorban folyószámlára történő átutalással, vagy postai úton történik.

(2) A házipénztárból történő kifizetésre csak normatív döntés, vagy a jogosult létfenntartását veszélyeztető helyzete alapján van lehetőség.

(3) A települési eseti támogatás kifizetése, támogatások nyújtása, a hatáskörrel rendelkező szerv döntését követően legfeljebb 8 napon belül történik.

(4) A települési támogatás természetbeni ellátás (élelmiszer, tüzelő, tankönyv, intézményi térítési díj) formájában is biztosítható, különösen akkor, ha a kérelmező háztartásában kiskorú gyermek él, valamint, ha a család, illetve a kérelmező estében különösen a gyermekek körülményeinek érdekeinek mérlegelését követően feltételezhető, hogy a természetben nyújtott támogatás a célravezetőbb. Ebben az esetben a támogatás közvetlenül a szolgáltató vagy intézmény felé is kerülhet megfizetésre.

5. § Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a települési támogatás felhasználását ellenőrizheti.

6. § A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Szt. 17. §. rendelkezései az irányadóak.

7. § (1) A szociális ellátásokra vonatkozó adatkezelés és adatvédelem az Szt. 18-24. §-a és a vonatkozó további jogszabályok szerint illeti meg az igénylőt.

(2) A kérelemre indult eljárásban az igénylő szükséges adatainak kezelésére való hozzájárulását vélelmezni kell. Erre a tényre az érintett figyelmét fel kell hívni.

8. § (1) A képviselő-testület e rendeletben szabályozza az alábbi pénzbeli és természetbeni települési támogatásokat, valamint személyes gondoskodás keretében nyújtható szociális és gyermekvédelmi ellátásokat:

(2) Pénzbeli és természetbeni települési támogatások:

a. általános települési támogatás,

b. rendkívüli települési támogatás,

c. települési gyógyszertámogatás,

d. települési születési támogatás,

e. települési temetési támogatás,

f. települési kamatmentes kölcsön támogatás,

g. települési lakásfenntartási támogatás, és

h. köztemetés

(3) Személyes gondoskodás keretében nyújtott természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások:

a. étkeztetés,

b. házi segítségnyújtás,

c. családsegítés,

d. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

e. gyermekjóléti szolgálat,

f. gyermekek napközbeni ellátása

g. gyermekétkeztetés: intézményi gyermekétkeztetés, ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés, szünidei gyermekétkeztetés

h. szállítási szolgáltatás.

9. § A képviselő-testülettől átruházott hatáskörben Zánka község polgármestere (a továbbiakban: polgármester) dönt:

a. általános és rendkívüli települési támogatásról, halasztást nem tűrő esetben, amennyiben a kérelmező létfenntartásának biztosítása azonnali intézkedést igényel.

b. települési gyógyszertámogatásról,

c. települési születési támogatásról,

d. települési temetési támogatásról;

e. települési lakásfenntartási támogatásról

f. étkeztetésről, és

g. szállítási szolgáltatásról.

10. § (1) Általános települési támogatásban azt a személyt indokolt részesíteni, aki önmaga, és családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező nem várt többletkiadások miatt, - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, - anyagi segítségre szorul.

(2) Általános települési támogatásra jogosult az a személy, aki önmaga, és családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-át, egyedül élő esetében 250 %-át nem haladja meg.

(3) Az általános települési támogatás nyújtható eseti vagy rendszeres települési támogatás formájában is.

(4)Az eseti települési támogatást egy naptári évben legfeljebb két alkalommal lehet adni.

(5) Rendszeres települési támogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és legfeljebb 12 hónapra lehet megállapítani.

(6) Az igénylőnek a kérelemben indokolnia kell a támogatásra való jogosultságát.

(7) A kérelemhez mellékelni kell a létfenntartást veszélyeztető többletkiadás igazolására szolgáló számlákat, iratokat.

(8) A képviselő-testület évente legfeljebb egy alkalommal jövedelmi viszonyokra tekintet nélkül általános települési támogatást nyújthat (pl.: idősek napi támogatás, iskolakezdési támogatás, stb), melynek feltétele az erre a célra rendszeresített adatlapon történő adatszolgáltaás benyújtása.

(9) Az általános települési támogatás összege egy alkalommal legalább 4.000.-Ft, de legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.

(10) A települési támogatásra való jogosultságról sürgős, létfenntartást közvetlenül veszélyeztető helyzetben a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

11. § (1) Rendkívüli települési támogatást kell megállapítani annak a személynek, aki a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint annak, aki időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén 360 %-át nem haladja meg.

(2) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek kell tekintetni, ha az igénylőnek olyan többletkiadása keletkezik, amely létfenntartását veszélyezteti, így különösen: betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, felhalmozódott közüzemi díj hátralék csökkentéséhez, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerüléséhez vagy az alapvető létfenntartáshoz szükséges költségek viseléséhez szükséges kiadások.

(3) A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.

(4) A rendkívüli települési támogatás összege egy alkalommal legalább 4.000.-Ft, de legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-a.

12.§ Különös méltánylást érdemlő esetben - pl. elemi kár, a létfenntartást veszélyeztető lopás, rablás, két hónapot meghaladó tartós betegség esetén - jövedelemhatártól függetlenül rendkívüli települési támogatást kell megállapítani, ha az igénylő a rendkívüli körülményt igazolja, arra vonatkozóan nyilatkozatot tesz, vagy, ha az köztudomású.

13. § (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra jogosult az az igénylő, aki a gyógyszerkiadások, vagy betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd. A települési gyógyszertámogatás feltétele, hogy az igénylő családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén 400 %-át nem haladja meg és a havi gyógyszerköltségének összege meghaladja a családban az egy főre jutó jövedelem 10 %-át.

(2) A jogosultság megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazoláson túl a havi gyógyszerszükségletet tanúsító háziorvosi vagy szakorvosi igazolást, valamint ha a gyógyszerköltséget ez nem tartalmazza, a gyógyszertár igazolását a gyógyszerek értékéről.

(3) Gyógyszerkiadásokra tekintettel adott települési támogatást egy naptári évben legfeljebb négy alkalommal lehet adni.

(4) Az egy alkalommal kifizetett települési gyógyszertámogatás összege legfeljebb 20.000.- Ft.

(5) Magas gyógyszerköltségre tekintettel kért települési támogatás nem állapítható meg annak, aki alanyi vagy normatív jogcímen közgyógyellátásra jogosult.

(6) A települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról a képviselő-testülettől átruházott határkörbe a polgármester dönt.

14. § (1) Gyermekszületéshez kapcsolódó költségek viseléséhez települési születési támogatásra jogosult az a zánkai állandó lakos szülő, aki a gyermek születését megelőzően legalább két éve a településen állandó lakóhellyel rendelkezett és a gyermek állandó lakóhelye is Zánka.

(2) A születési támogatás mértéke gyermekenként 50.000,-Ft.

(3)A jogosultság megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát is.

(4) A kérelem a gyermek születését követő 90 napon belül igényelhető.

(5) A támogatásra való jogosultságról a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

15. § (1) Temetési költségekre tekintettel egyszeri települési temetési támogatás nyújtható annak a községben állandó lakóhellyel rendelkező igénylőnek, aki elhunyt hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott, és akinek családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén 400 %-át.

(2) Az (1) bekezdésben biztosított támogatás összege legalább 35.000.-Ft, de elérheti az 70.000.-Ft-ot, ha a költségek viselése az igénylő vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

(3) Amennyiben az eltemettetés körülményei ismertek és tisztázottak, a támogatás hivatalból is nyújtható.

(4) A települési temetési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkeztétől számított 60 napon belül lehet benyújtani, melyhez csatolni kell kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, jövedelemigazolásokat, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.

(5) A települési temetési támogatás megállapításáról a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

16. § (1) Települési kamatmentes kölcsön támogatást nyújthat a képviselő-testület annak az igénylőnek, akinek

a. családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg, és

b. tartós létfenntartási problémával kell megküzdenie különösen elemi kár, bűncselekmény, vagy a családban bekövetkezett tartós betegség miatt.

(2) A kamatmentes kölcsönt legfeljebb 12 hónap időtartamra kell nyújtani. A kölcsön összege legfeljebb 250.000.-Ft. Az ellátást egy családon belül élő személyek részére évente csak egy alkalommal lehet biztosítani.

(3) A kölcsön törlesztését az egyösszegű folyósítás hónapjától számított harmadik hónapban kell megkezdeni. A visszafizetés megkezdésének határideje az érintett hónap 10. napja. Az egy havi törlesztő részlet összegét a képviselő-testület a körülmények ismeretében egyedileg határozza meg.

(4) A visszafizetés garanciájaként készfizető kezes szükségességét írhatja elő.

17. § (1) A képviselő-testület a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez települési lakásfenntartási támogatást nyújt. Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a szociálisan rászoruló háztartás, melynek jelentős havi lakásfenntartási kiadásai vannak és teljesülnek az e rendeletben meghatározott egyéb feltételek.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorult az a háztartás, ahol a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 % egyedül élő esetén 200 %, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(3) Az igénylőnek a kérelemhez számlával igazolnia kell a havi lakásfenntartási kiadásait.

(4) A kérelem elbírálásakor figyelembe vehető lakásfenntartási kiadások: a villanyáram, víz- és csatornahasználat/szennyvízkezelés díja, a gázfogyasztás díja, a szemétszállítási díj, a lakbér, az albérleti díj, és a tüzelőanyag ára.

(5) Az (1) bekezdés alkalmazásban jelentős a havi lakásfenntartás akkor, ha a havi lakásfenntartási kiadások elérik a háztartásban kimutatott és igazolt összes jövedelem 30%-át.

(6) A települési lakásfenntartási támogatás pénzben biztosított, rendszeres települési támogatás formájában lehet nyújtani. A támogatást havi rendszerességgel, legalább 6 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

(7) Az egy hónapra megállapított települési lakásfenntartási támogatás összege:

a. 3.000.-Ft, ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem több, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-a, egyedül élő esetén 170 %-a, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át;

b. 4.500.-Ft, ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem több, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-a, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és az igénylő háztartásában kiskorú gyermeket nevel;

c. 6.000.-Ft, ha a háztartásban egy főre jutó jövedelem kevesebb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-a egyedül élő esetén 170 %.

(8) A települési lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg.

(9) A települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultságról a képviselő-testülettől átruházott határkörbe a polgármester dönt.

18. § (1) A célszerű felhasználás érdekében pénzbeli ellátás helyett, a pénzbeli ellátásra vonatkozó szabályozás alkalmazásával, természetbeni szociális ellátásként adható a települési lakásfenntartási támogatás;

(2) A települési lakásfenntartási támogatást természetben, a közüzemi szolgáltatóhoz történő utalással, vagy előre fizetős mérőóra felszerelésével, vagy feltöltésével kell nyújtani a következő díjakhoz:

a. villanyáram díja,

b. vízdíj,

c. szennyvízkezelés díja,

d. gázfogyasztás díja,

e. egyéb, a rendelet 15. § (4) bekezdésében szereplő számlával igazolt lakásfenntartási költség.

(3) A természetben nyújtott települési lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeit a rendelet 17. §-a alapján kell elbírálni.

19.§ A Képviselő-testület az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól

a) részben mentesíti az eltemettetésére köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 130 %-át, egyedül élő esetén a 150 %-át,

b) teljes összegben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre eső jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj összegét, az érintett személy hasznosítható vagyonnal nem rendelkezik és a temetési költségek hagyatéki teherként történő érvényesítésére hagyaték hiányában nem kerül sor.

20. § A települési önkormányzat az étkeztetés keretében az Szt. 62. §-ában meghatározott szociálisan rászorult személyeknek a legalább napi egyszeri étkeztetéséről gondoskodik.

21. § (1) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt az igénylőt, aki:

a. 65. életévét betöltötte,

b. rokkantsággal összefüggő nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül,

c. egészségi állapota, tartós betegsége, fogyatékossága, pszichiátria, vagy szenvedélybetegsége miatt a napi egyszeri meleg ételt saját maga számára biztosítani nem tudja,

d. hajléktalan.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján kérelmezett étkeztetés esetében a rászorultságot a nyugellátást megállapító határozat másolatával, vagy orvos-szakértői vélemény másolatával, a c) pont esetében háziorvosi igazolással kell bizonyítani.

(3) Az ellátásban részesülő, ha jövedelemmel rendelkezik térítési díjat köteles fizetni, amelynek mértékét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(4) Az étkeztetés történhet:

a. helyben fogyasztással,

b. a jogosult általi elvitellel,

c. házhoz szállítással.

(5) Az étel házhoz szállítása az önkormányzat alkalmazottja, a szociális segítő által történik.

(6) Házhozszállításra csak különösen indokolt esetben, annak szükségességéről szóló orvosi igazolás benyújtását követően van lehetőség.

(7) Az étkeztetés nyújtásának módjáról az igénybevevővel kötött ellátási szerződés rendelkezik.

(8) Az étkeztetésre való jogosultság megállapításáról a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

22. § (1)A települési önkormányzat a házi segítségnyújtást az Szt. 63.§–ában foglaltakra tekintettel biztosítja, a Balatonfüredi Többcélú Társulás által fenntartott Balatonfüredi Szociális Alapszolgáltatási Központ (8230 Balatonfüred, Kéki u. 6.) útján.

(2) A házi segítségnyújtást térítésköteles.

24. § (1)A települési önkormányzat a családsegítést az Szt. 64. §-ában foglaltakra tekintettel biztosítja, a Balatonfüredi Többcélú Társulás által fenntartott Balatonfüredi Szociális Alapszolgáltatási Központ (8230 Balatonfüred, Kéki u. 6.) útján.

(2) A családsegítés térítésmentes.

25. § (1) A települési önkormányzat a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az Szt. 65.§-ában foglaltakra tekintettel a Balatonfüredi Többcélú Társulás által fenntartott Balatonfüredi Szociális Alapszolgáltatási Központ (8230 Balatonfüred, Kéki u. 6.) útján biztosítja.

(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás térítésmentes.

26. § (1) A gyermekjóléti szolgálatot a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 14.§ (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel biztosítja az önkormányzat, a Balatonfüredi Többcélú Társulás által fenntartott Balatonfüredi Szociális Alapszolgáltatási Központ (8230 Balatonfüred, Kéki u. 6.)útján.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

27. § (1) A képviselő-testület Gyvt. 14.§ (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően biztosítja a gyermekek napközbeni ellátását. Társulás keretében Monoszló és, Balatonszepezd Község Önkormányzatával közösen fenntartott óvoda-bölcsőde intézményben, valamint iskolai napközi keretében.

(2) A gyermekek napközbeni ellátásáért térítési díjat kell fizetni. A térítési díj mértékét az intézmény székhelye szerinti önkormányzat rendeletben állapítja meg.

(3) Az ellátás igénybevételére irányuló kérelemről, az ellátás megszüntetéséről, a fizetendő személyi térítési díjról az intézményvezető dönt. A megállapított intézményi térítési díjról az intézmény vezetője az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet.

28. § (1) Az önkormányzat a gyermekétkeztetést a Gyvt. 18. § (1a) bekezdése, valamint 20/C. – 21/C. § -ában foglaltakra tekintettel biztosítja. A bölcsődés, óvodás és általános iskolás gyermekek részére a Kétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda és Bölcsőde konyháján (Zánka, Iskola u. 4.), a Pápai Szakképzési Centrum Egry József Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium diákjai részére az intézményben a közétkeztetést nyújtó Erzsébet Üzemeltető Kft-vel (1061 Budapest, Király u. 16. 4. em.) kötött szerződés alapján biztosítja.

(2) Az étkezés igénybevétele a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011.(XII.29.) Korm. rendelet 13. §-ára tekintettel történő előzetes igényfelmérés alapján történik.

29. § Az intézményi gyermekétkeztetést, az ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést önkormányzat a 28. § (1) bekezdésében foglaltak szerint biztosítja.

30. § (1) Az önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetést a Gyvt. 21/C.§ (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére biztosítja.

(2) A szünidei gyermekétkeztetés a Kétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda és Bölcsőde konyhájának étkezőjében (Zánka, Iskola u. 4.) helyben fogyasztással biztosított.

(3) Az étel helyben történő elfogyasztásának valamilyen okból történő akadályoztatása (pl. a konyha karbantartási munkái, gyermek betegsége) esetén, az étel éthordóból történő elvitelével, igény esetén kiszállításával is biztosítható.

31.§ (1) A képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester engedélyezi a községben állandó lakóhelyű rászorulók részére a szolgáltatás keretében a község területén orvosi rendelőbe és a hivatalos ügyek intézéséhez való eljutást.

(2) E szolgáltatás vonatkozásában rászorultnak kell tekinteni a mozgásában akadályozott, személyt, aki egészségi állapota miatt szállítás nélkül a háziorvosi rendelőbe eljutni nem képes, és a településen nincs olyan közeli hozzátartozója, aki személygépjárművel rendelkezik, vagy szállítását biztosítani tudja.

(3) Különösen indokolt esetben – amennyiben a betegszállító igénybevétele, vagy tömegközlekedés nem biztosítható - a körülményekre vonatkozó igazolás (pl. orvosi igazolás) alapján a községen kívüli orvosi szakrendelésre történő szállítás is engedélyezhető, mely térítésköteles.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott szolgáltatás térítési díja: 100,- Ft/km.

(5) A településen kívüli szállítás igénybevételét írásban kell kérelmezni. A község területén végzett szállítási feladatokról a szociális gondozó előzetesen tájékoztatja a polgármestert.

(6) A szállítás díját a szolgáltatást végző veszi át az igénylőtől és befizeti azt Zánka Község Önkormányzatának pénzforgalmi számlájára, a befizetés jogcímének megjelölésével. A feladóvevény eredeti példányát visszajuttatja a kérelmezőnek, melynek fénymásolata a szállítási kérelemhez kerül csatolásra.

32. § (1) A rendelet 2016. március 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák szabályozásáról 4/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete

polgármester jegyző

A rendelet kihirdetve:

Zánka, 2016. február 29.

jegyző