Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

Csabrendek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2016. (IV.4.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodásról

2016.05.01.
Csabrendek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143.§ (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1.§ (1) A rendelet szabályait kell alkalmazni Csabrendek Nagyközség Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, vagy tulajdonába kerülő
a. ingatlan és ingó vagyonra, immateriális javakra, valamint ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokra,
b. értékpapírokra, a non-profit gazdasági társaságban és gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre,
c. követelésekre.
(2) A rendelet szabályait kell alkalmazni az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott önkormányzati vagyon elidegenítésére, hasznosítására, megterhelésére, gazdasági társaságba, non-profit gazdasági társaságba történő apportálására.
(3) A rendelet szabályait kell alkalmazni az Önkormányzat részéről vagyontárgyak megszerzésére is, kivéve, ha a vagyontárgy megszerzése a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozik. A rendelet szabályait kell alkalmazni az Önkormányzat részéről vagyoni értékű jogok megszerzésére is.
(4) Az Önkormányzat tulajdonában levő, az állami fenntartású köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon estében, amely a Klebersberg Intézményfenntartó Központ (a továbbiakban: KLIK) ingyenes használatába került, a rendelet szabályait csak annyiban lehet alkalmazni, amennyiben a KLIK-kel kötött szerződés megengedi.
2.§ E rendeletnek a szabályait a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítésére, vagy bérbeadására nem kell alkalmazni, ha a felsoroltakra külön önkormányzati rendelet eltérően rendelkezik.
3.§ (1) Nem terjed ki a rendelet hatálya a külön önkormányzati rendelettel szabályozott közterületek használatba adására.
(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló nem közterületnek minősülő ingatlanok a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott célú hasznosítására a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendeletben foglalt díjak alkalmazhatók.
2. Értelmező rendelkezések
4.§ (1) E rendelet alkalmazása szempontjából:
1. Átlátható szervezet: a nemzeti vagyonról szóló törvény általános rendelkezései körében meghatározott szervezet.
2. Birtoktest: több önálló helyrajzi számú, de funkcionálisan egybekapcsolódó ingatlan.
3. Dolog: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi V. törvény 5:14. § (1)-(3) bekezdésében meghatározottak szerinti dolog.
4. Értékhatár: a rendelet alkalmazása során az „értékhatár” kifejezés nettó értékhatárt jelent, kivéve a költségvetési törvényben meghatározott, versenyeztetési eljárás szempontjából irányadó értékhatár.
5. Érték: a rendelet értelmében az érték kifejezés nettó értéket jelent, kivéve a költségvetési törvényben meghatározott, versenyeztetési eljárás szempontjából irányadó érték.
6. Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a képessége, hogy polgári jogi jogügylet szabad tárgya lehet.
7. Forgalomképtelenség: a rendelet alkalmazása során a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
8. Helyi közút: a rendelet alkalmazása során a közúti közlekedésről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
9. Ingatlan: a rendelet alkalmazása során az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
10. Ingó vagyontárgy: az ingatlannak és portfolió vagyonnak nem minősülő dolog.
11. Jogszabályon alapuló használati jog: az önkormányzati rendeletnél magasabb szintű jogszabályban meghatározott használati jog, vagy ingatlanra közérdekből jogszabályban feljogosított szervek javára alapított szolgalom, vagy más használati jog.
12. Kiíró: a Képviselő-testület, kivéve a polgármester átruházott hatáskörébe tartozó 15.§ (2) bekezdés 6. pontjában meghatározott ingó dolog értékesítését.
13. Korlátozott forgalomképesség: a rendelet alkalmazása során a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
14. Költségvetési szervek: a közös önkormányzati hivatal, valamint az Önkormányzat Képviselő-testületének irányítása alá tartozó más költségvetési szervek.
15. Portfolió vagyon: társasági tagsági jogot megtestesítő tartós részesedések (részvények, üzletrészek), egyéb értékpapírok.
16. Törzsvagyon: a rendelet alkalmazása során a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
17. Tulajdonosi joggyakorlás és a vagyongazdálkodás feladata: a helyi közösségi igények kielégítéséhez, a helyi közszolgáltatások színvonalas ellátásához szükséges vagyontárgyak és eszközök biztosítása, az önkormányzati vagyon megóvása, a vagyon értékének megőrzése és vagyonvesztés elkerülése, a vagyon hatékony és gazdaságos működtetése a vagyon megőrzése és gyarapítása érdekében, valamint a vagyontárgyak - az adott piaci körülmények között lehető legnagyobb hasznot eredményező - hasznosítása, indokolt esetben értékesítése.
18.Vagyoni értékű jog: a tulajdonjogon kívüli korlátolt dologi jogok, polgári jogi értelemben minden olyan jog, amely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet.
19. Vagyontárgy hasznosítása: a rendelet alkalmazása során a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(2) A rendelet alkalmazásában a tulajdonosi jogok gyakorlása az államigazgatási, vagy bírósági eljárás megindításának jogát, valamint a tulajdonosi hozzájárulást tartalmazó nyilatkozat megtételét is magában foglalja, kivéve, ha rendelet szerint hatósági eljárásban a tulajdonosi nyilatkozat megtételére a polgármester jogosult.
3. Az önkormányzati vagyon, a vagyongazdálkodás alapelvei
5.§ (1) Forgalomképtelen törzsvagyon a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon, valamint törvény vagy a rendelet által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyoni elemek.
(2) Az Önkormányzat a Képviselő-testület által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná minősített önkormányzati tulajdonú vagyontárggyal nem rendelkezik.
6.§ (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi:
a. a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint korlátozottan forgalomképes vagyonelemek és
b. Csabrendek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testület döntése alapján:
ba) a köztemetők,
bb) a sporttelepek, sportpályák és sportcélú létesítmények.
(2) Az önkormányzati döntés alapján korlátozottan forgalomképes törzsvagyont elidegeníteni, gazdasági társaságba, non-profit gazdasági társaságba apportálni csak a Képviselő-testület által meghatározott funkciók, feltételek biztosítása mellett lehet.
(3) Az önkormányzati döntés alapján korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozó ingatlan az adott ingatlannal kapcsolatos pályázati támogatás támogatási szerződésben megkívánt biztosítására jelzálogjoggal megterhelhető.
(4) A törvény erejénél fogva korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elidegenítésére, megterhelésére, hasznosítására törvény, és törvényben meghatározott keretek között a rendelet rendelkezései irányadóak.
7. § (1) Üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.
(2) Az üzleti vagyon elidegeníthető, hasznosítható, koncesszióba adható, gazdasági társaságba, non-profit gazdasági társaságba apportként bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható.
8.§ (1) Az Önkormányzat az önkormányzati költségvetési szerv részére a működéséhez szükséges vagyon használatát a feladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja.
(2) Az önkormányzati költségvetési szerv önálló tulajdonjoggal nem rendelkezik, bármely dolog tulajdonjogát, vagy valamely vagyoni értékű jogot az önkormányzat javára szerez meg.
9. § (1) Gazdasági társaság, vagy non-profit gazdasági társaság alapításáról gazdasági társaságba, vagy non-profit gazdasági társaságba való belépésről, az Önkormányzat tulajdonát képező gazdasági, vagy nonprofit gazdasági társaság átalakításáról, tulajdonosi szerkezetének átalakításáról, megszüntetéséről, az Önkormányzatot a gazdasági társaság, vagy non-profit gazdasági, társaság vagyonából megillető üzletrész, részvény elidegenítéséről a Képviselő-testület dönt.
(2) Gazdasági társaságban az Önkormányzatot a polgármester, illetve a Képviselő-testület által képviselettel meghatalmazott személy képviseli. Nem jelölhető ki az a személy, akinek az adott gazdasági társaságban érdekeltsége van, vagy akinek olyan társaságban van érdekeltsége, amely az adott gazdasági társasággal rendszeres gazdasági kapcsolatban van.
(3) A gazdasági társaság, non-profit gazdasági társaság vezetője, az alapítvány kezelő szervezete köteles a szervezet használatában lévő önkormányzati vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására, leltározására, adatszolgáltatásra. Vagyonkimutatásukat minden tárgyévet követő év március 31. napjáig kötelesek megküldeni a jegyző részére.
10.§ (1) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon elidegenítése előtt köteles megvizsgálni, hogy az adott vagyontárgyra szüksége van-e valamely önkormányzati költségvetési szervnek önkormányzati feladatai ellátásához.
(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény hatálya alá tartozó önkormányzati ingatlan értékesítése esetén.
(3) Az önkormányzati tulajdonú vagyontárgy értékesítését megelőzően a döntéstervezetben - a gazdasági program, a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv figyelembe vételével – az értékesítést megalapozó indokokkal, a költségvetési vagy egyéb kedvező irányú hatások bemutatásával alátámasztva kell kimutatni, hogy a gazdaságos, költséghatékony vagyongazdálkodást a vagyontárgy fejlesztési vagy gazdasági célú hasznosítása helyett a vagyontárgy értékesítése szolgálja.
11.§ (1) Ha az Önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapodik, a szerzéssel egyidejűleg vagy a szerzést követő ülésén a Képviselő-testület dönt a vagyontárgy törzsvagyoni vagy üzleti vagyoni minősítéséről, abban az esetben, ha a vagyontárgy besorolása jogszabályi rendelkezések alapján nem egyértelmű.
(2) Ha a vagyontárgy rendeltetési célja megváltozik és a törzsvagyoni minősítés fenntartása az adott vagyontárgy vonatkozásában a továbbiakban nem indokolt, a Képviselő-testület a vagyontárgy törzsvagyoni minősítését üzleti vagyoni minősítésre változtathatja, feltéve, ha jogszabály eltérést nem engedő rendelkezése az átminősítést nem tiltja.
(3) Jogutód nélkül vagy jogutódlással megszűnő költségvetési szervtől, gazdasági társaságtól vagy non-profit gazdasági társaságtól az Önkormányzat birtokába visszakerülő vagyon tekintetében az egyes vagyontárgyakat minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy az önkormányzat törzsvagyonába vagy üzleti vagyoni körbe kerül besorolásra. A vagyon besorolásáról a Képviselő-testület dönt.
12.§ (1) Az ingatlan-nyilvántartás szerint közút, tér, park besorolású ingatlan vagy annak egy része a településrendezési terv módosítását követően üzleti vagyonná nyilvánítható, ha eltérést nem engedő jogszabály azt nem tiltja.
(2) Közútnak minősülő közterület esetén az üzleti vagyonná nyilvánítás feltétele a közlekedési hatóság által a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott eljárás lefolytatása.
13. § (1) Az Önkormányzat három évre szóló középtávú és hat évre szóló hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít. A vagyongazdálkodási terv tartalmazza az Önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására és értékesítésére vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseket.
(2) A középtávú vagyongazdálkodási terv tartalmazza:
a) vagyonkimutatásnak megfelelő szerkezetben a középtávú terv időszakának első és utolsó napján várható vagyonadatokat,
b) az ellátott közfeladatokat és a közfeladatok ellátását biztosító vagyont.
(3) A tervben szerepeltetni kell a tervidőszakra tervezett vagyonváltozást.
(4) A hosszú távú vagyongazdálkodási tervnek a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia.
(5) A vagyongazdálkodási tervet a pénzügyekért felelős bizottság és a polgármester közösen készíti elő, melyet a Képviselő-testület határozattal fogad el.
(6) A közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet évente felül kell vizsgálni.
14.§ Az Önkormányzat vállalkozási tevékenységet folytathat, de az a kötelező feladatok az ellátását nem veszélyeztetheti.
4. A tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai
15.§ (1) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, vagy a rendeletben meghatározott hatáskörben a polgármester gyakorolja.
(2) A polgármester hatásköre:
1. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvény rendelkezései szerint nyilatkozatot tesz örökség vagy vagyon elfogadásáról,
2. az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötése,
3. a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárú, kis összegű, behajthatatlan követelés törlése,
4. önkormányzati követelések részbeni vagy teljes elengedése, vagy részletfizetés engedélyezése 100 000 Ft egyedi értékhatárig,
5. a költségvetési szervek használatában lévő ingó vagyontárgyak egymás közötti ingyenes átadásáról döntés,
6. a költségvetési szervek használatában lévő nettó 1,0 millió Ft-ot meg nem haladó értékű ingó dolog értékesítése,
7. a Képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a képviselő-testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozati keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása,
8. az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonostól jogszabályban megkívánt nyilatkozat megtétele,
9. az Önkormányzat részvételével működő gazdasági vagy non-profit gazdasági társaság legfőbb döntést hozó testületének hatáskörébe tartozó döntések meghozatala során gyakorolja a tulajdonosi jogokat, kivéve ha a tulajdonosi jogok gyakorlása törvény alapján a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik,
10. hatósági eljárásban az önkormányzatot megillető jogorvoslati jog gyakorlása,
11. elővásárlási jog gyakorlása
12. az Önkormányzat javára jelzáloggal, vagy elidegenítési vagy terhelési tilalommal terhelt ingatlan vonatkozásában a jelzálog, vagy elidegenítési és terhelési tilalom jogosultját megillető jogok gyakorlása,
13. önkormányzat tulajdonát képező ingatlan értékesítése esetén a szerződésben meghatározott elállási jog gyakorlása,
14. az önkormányzati követeléseket érintően a Polgári Törvénykönyv szerinti engedményezéssel, jogátruházással, szerződés átruházással vagy tartozás átvállalással kapcsolatos jognyilatkozatok megtétele,
15. az önkormányzati tulajdonú ingatlannal kapcsolatos hatósági eljárásban - amennyiben a rendelet szerint az ingatlan hasznosításáról a Képviselő-testület, ezen testület határozatában foglalt felhatalmazás alapján - tulajdonost megillető jogok gyakorolása,
16. a KLIK ingyenes használatában lévő ingatlan bérbeadásáról szóló szerződés megkötése,
17. a KLIK ingyenes használatában lévő ingatlan térítésmentes használatáról szóló szerződés megkötése,
18. az önkormányzati tulajdonú gépjárműre üzembentartói szerződés megkötése.
16.§ (1) A Képviselő-testület hoz döntést mindazokban a kérdésekben, amelyet a rendelet nevesítetten nem utal a polgármester feladatkörébe
(2) A tulajdonosi jogkör gyakorlására jogosult (Képviselő-testület, polgármester) hoz döntést:
a) a vagyontárgy hasznosításra, értékesítésre történő kijelöléséről,
b) a hasznosítási, értékesítési feltételek meghatározásáról, és
c) versenyeztetés esetén a versenyeztetési eljárás formájáról.
(3) Az Önkormányzat tulajdonosi jogainak gyakorlásával kapcsolatban felmerülő döntés előkészítési, lebonyolítási és végrehajtási feladatokat a Csabrendeki Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.
5. Az Önkormányzat vagyonának nyilvántartása
17.§ (1) Az önkormányzati vagyon – értéket is tartalmazó – nyilvántartását a Hivatal köteles naprakészen vezetni a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt követelmények betartásával, a külön jogszabályban meghatározott módon.
(2) Vagyont keletkeztető jogügyletet követően az új vagyonelem vagyoni jellegét a nemzeti vagyonról szóló törvény és jelen rendelet szabályai szerint meg kell határozni és azt ennek figyelembe vételével kell nyilvántartásba venni.
6. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
18.§ (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó üzleti vagyon, vagy korlátozottan forgalomképes vagyontárgy elidegenítésére, megterhelésére, vagyontárgy hasznosítására irányuló eljárás során az adott vagyontárgy értékét meg kell határozni, kivéve, ha a vagyontárgy hasznosítására, megterhelésére ellenérték kikötése nélkül kerül sor.
(2) A vagyontárgy értéke meghatározásának módja:
a) ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy jellemző tulajdonságaiban a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára;
b) a tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében az aktuális tőzsdei ár,
c) a tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, a másodlagos piaci forgalomban kialakult ár,
d) ingatlanok értékesítése, vagy ingatlanok megterhelése esetében 3,0 millió forint érték alatt adó-érték bizonyítvány, 3,0 millió forint értékhatár felett ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott érték, hat hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,
e) az Önkormányzat által vásárolt ingatlanvagyon esetén a beszerzési érték alapulvételével vagy az aktuális, helyben érvényes forgalmi értékek alapján; indokolt esetben hat hónapnál nem régebbi, ingatlanforgalmi szakértő által készített értékbecslés,
f) ingatlan hasznosítása esetén az ingatlanvagyon-kataszteri nyilvántartásban meghatározott érték alapján.
(3) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll az (2) bekezdésben foglaltaknál régebbi, legfeljebb két éven belül készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, ennek a döntést megelőzően aktualizált változata is elfogadható.
(4) Amennyiben az adott vagyonelemhez hasonló paraméterekkel rendelkező másik vagyonelemről hat hónapnál nem régebben készült forgalmi értékbecslés áll rendelkezésre, úgy az abban foglalt értékek elfogadhatók.
19.§ A vagyontárgy értékét a tulajdonosi jogkör gyakorlója állapítja meg. A 18.§ (2)-(4) bekezdése szerinti dokumentumban rögzített értéknél alacsonyabb értéket meghatározni nem lehet.
20.§ (1) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy együttes elidegenítése, megterhelése, vagy hasznosítása, a rendeletnek az értékhatárra vonatkozó szabályai alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(2) Arra vonatkozóan, hogy a több vagyontárgy egy vagyontömegnek, vagy egy birtoktestnek minősül-e, a döntés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
21.§ (1) Az Önkormányzat tulajdonát terhelő használati vagy szolgalmi jogot - ide értve a jogszabályon alapuló használati jogot is - alapítani visszterhes szerződés útján lehet. A használati jog alapítása ingyenes lehet, ha közfeladat ellátásával, a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásával, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosításával kapcsolatosan történik, és a felek úgy állapodnak meg.
(2) Jogszabályon alapuló szolgalmi, vagy használati jog alapításáért járó kártalanítás mértékét ingatlanforgalmi szakértő által megállapított értékcsökkenés figyelembevételével a Képviselő-testület állapítja meg.
7. Önkormányzati vagyon hasznosításának, vagyonkezelésének és haszonélvezetének szabályai
22.§ (1) Az önkormányzati vagyonnal az Önkormányzat maga gazdálkodik, vagy szerződés - így különösen bérlet, haszonbérlet, megbízás - alapján hasznosításra átengedi, illetve vagyonkezelésbe, haszonélvezetbe adja.
(2) Önkormányzati vagyon vagyonkezelésére, haszonélvezeti jog alapítására, valamint hasznosítására kötött szerződés tartalmát úgy kell meghatározni, hogy az biztosítsa 4.§ (1) bekezdés 17. pontjában meghatározott tulajdonosi joggyakorlás és vagyongazdálkodási feladatok szabályozott és átlátható módon történő végrehajtását, beleértve a vagyon használatának ellenőrzését.
(3) Az Önkormányzat jogszabályban meghatározott közfeladat ellátása céljából haszonkölcsön-szerződést köthet az Önkormányzat tulajdonát képező ingó, ingatlan vagyontárgyak használatának biztosítására - ha azt jogszabály, vagy szerződés nem zárja ki - természetes személlyel, átlátható szervezetnek minősülő szervezettel, aki, vagy amely közfeladat ellátásáról az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján gondoskodik, ha a vagyontárgy használata a közfeladat ellátásához szükséges.
23.§ (1) Az önkormányzati vagyon hasznosítására kötött szerződések elsődleges célja az önkormányzati vagyon hatékony működtetése, állagának védelme, értékének megőrzése, illetve gyarapítása, az önkormányzati és közfeladatok ellátásának elősegítése.
(2) A Képviselő-testület a vagyon hasznosítására csak olyan szerződést köthet, amely az Önkormányzat számára a várható bevétel, megtakarítás, vagy más előny alapján a legkedvezőbb.
24.§ (1) Az önkormányzati vagyon használatát biztosító - így különösen bérleti, haszonbérleti, megbízási – szerződés nyilvános, kivételesen, indokolt esetben zártkörű versenyeztetés útján köthető.
(2) Zártkörű pályázat kiírására különösen akkor kerülhet sor, ha a vagyontárgy nyilvános pályáztatásának reális, tervezett költségei jelentősen csökkentenék a hasznosításból éves szinten elérhető bevételt, vagy ha a korábbi nyilvános pályázat eredménytelenül zárult és ezen eljárással is biztosítható az önkormányzat vagyon gazdaságos hasznosítása.
(3) Mellőzhető a versenyeztetés, ha:
a) törvény ezt lehetővé teszi, vagy
b) ha a vagyontárgy értéke nem haladja meg a 40.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti értékhatárt, kivéve, ha a Képviselő-testület a versenyeztetési eljárás lefolytatásáról dönt.
(4) Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni költségvetési szerv használatában lévő korlátozottan forgalomképes ingatlan, vagy egyes helyiségei, vagy természetben meghatározott részének hasznosítása esetén, ha az ingatlan, vagy az egyes helyiségek vagy az ingatlan természetben meghatározott részének könyv szerinti értéke nem haladja meg a 40.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti értékhatárt. Ez a szabályozás irányadó a KLIK ingyenes használatában lévő ingatlan, vagy egyes helyiségei, vagy természetben meghatározott részének bérbeadása esetén is.
25.§ (1) Az önkormányzati vagyon hasznosítására irányuló versenyeztetési eljárásban a pályázati felhívás tartalmát a vagyontárgy jellegétől és a tervezett hasznosítás egyéb körülményeitől függően kell megállapítani, tartalmaznia kell azonban legalább a következőket:
a) az érintett vagyonelem megjelölését,
b) a pályázat elbírálása során a pályázatok rangsorolásakor alkalmazandó értékelési szempontokat,
c) a megkötendő szerződés típusát, a hasznosításra vonatkozó fontosabb feltételeket, a vagyon használatáért járó ellenérték teljesítésére vonatkozó előírásokat,
d) a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, módját és határidejét,
e) a pályázati ajánlatok elbírálási időpontját és az ajánlattevők értesítésének módját,
f) a pályázati ajánlat érvényességének feltételeit.
(2) A pályázati ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést a tulajdonosi jogkör gyakorlója hozza meg. Az eljárásra egyebekben a 41.§-42.§ és a 45.§-48.§ rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
26.§ (1) A Képviselő-testület - a nemzeti vagyonról szóló törvényben és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott szabályok szerint – a vagyonkataszterben korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyonként nyilvántartott ingatlanokra vonatkozóan létesíthet vagyonkezelői jogot.
(2) Védett természeti területek és értékek, az erdők, véderdők, a műemlékingatlanok, védetté nyilvánított kulturális javak, valamint történeti (régészeti) emlékek tekintetében a vagyonkezelői jog létesítése Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott szabályok szerint lehetséges.
(3) Önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, nem lakás céljára szolgáló helyiségre vagyonkezelői jog létesítése és gyakorlása Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint lehetséges.
27.§ (1) A vagyonkezelői jog a vagyonkezelési szerződés megkötésével keletkezik. Vagyonkezelési szerződés csak a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott vagyonkezelő szervezettel köthető.
(2) A Képviselő-testület a polgármester javaslata alapján dönt a vagyonkezelői jog ellenértékéről, vagy a vagyonkezelői jog ingyenes átengedéséről. Vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére jogszabályban meghatározott közfeladat ellátása céljából kerülhet sor, ha a vagyontárgy használata a közfeladat ellátásához szükséges.
(3) A vagyonkezelői jog ellenértékének meghatározásánál figyelembe kell venni az adott vagyon rendeltetését, az önkormányzati feladat ellátással kapcsolatos kötelezettségeket, a működtetés költségeit, a várható bevételeket, a vagyon értékét, műszaki állapotát. A vagyonkezelői jog ellenértékének meghatározásához - szükség szerint - az érték meghatározására jogosultsággal rendelkező szakértőtől szakvélemény kérhető.
(4) Amennyiben a vagyonkezelő jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni.
(5) Az ellenértékként végzett tevékenység hónapokban vagy években meghatározott időtartamra eső, pénzben kifejezett értékét a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell. Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyak értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó állagvédelem.
(6) Az (5) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal – így különösen előzetes tételes költségvetéssel és számlákkal – kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább évente a Képviselő-testület részére be kell számolnia. A polgármester a Hivatal közreműködésével köteles a beruházás helyszínén az elvégzett munkákat ellenőrizni.
(7) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének, vagy gyakorlásának ellenértéke részben vagy egészben a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyon végzett (5) bekezdés szerinti tevékenység, a vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell, hogy az Önkormányzat az e tevékenységgel összefüggő általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét áthárítja a vagyonkezelőre.
28.§ (1) A vagyonkezelő jogaira és kötelezettségeire a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(2) A vagyonkezelő - a vagyonkezelési szerződés keretei között - jogosult a vagyontárgy birtoklására, használatára, hasznai szedésére.
(3) A vagyonkezelő köteles:
a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó közterheket, teljesíteni az államháztartás alrendszereivel szemben fennálló, a vagyonhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségeket,
b) a vagyonnal összefüggésben teljesíteni a számvitelről szóló hatályos törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget,
c) teljesíteni a vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget,
d) elszámolni a vagyonnal,
e) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, vagy jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket,
(4) A vagyonkezelő köteles gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról.
(5) A vagyonkezelő a vagyonkezelése alatt álló vagyonnal – figyelembe véve (1)-(2) bekezdés szabályait – az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért az Önkormányzatnak a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.
29.§ (1) A vagyonkezelői jog megszűnik:
a) a határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével,
b) azon közszolgáltatási szerződés megszűnésével, mely szerződésre tekintettel a vagyonkezelői jog alapítása történt,
c) a szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetésével,
d) a szerződés felmondásával,
e) a kezelt vagyontárgy megsemmisülésével,
f) a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével,
g) a szerződésben meghatározott egyéb ok vagy feltétel bekövetkezése esetén,
h) a törvény erejénél fogva megszűnik a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott esetben.
(2) A felmondási idő:
a) rendes felmondás esetén 6 hónap
b) rendkívüli felmondás esetén 1 hónap.
30.§ Az Önkormányzat a vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetben szüntetheti meg.
31.§ A vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint köteles gondoskodni.
32.§ (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatával, működtetésével kapcsolatos bevételeiről, közvetlen költségeiről és ráfordításairól Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott nyilvántartást köteles vezetni.
(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározott adattartalommal, gyakorisággal, az abban előírt módon és formában köteles adatot szolgáltatni az általa kezelt vagyon változásáról.
(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés tartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot, ha
a) ellene csőd- vagy felszámolási eljárás indul,
b) végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszűntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre kerül sor,
c) köztartozása több mint 3 hónapja lejárttá vált.
33.§ (1) Az Önkormányzat, mint tulajdonos a vagyonkezelés ellenőrzését a Hivatal közreműködésével, továbbá a belső ellenőrzés keretében biztosítja. Az ellenőrzés, vizsgálat eredményéről be kell számolni a Képviselő-testületnek.
(2) Az Önkormányzat megbízásából a tulajdonosi ellenőrzést végző személy jogosult:
a) a vagyonkezelés alatt álló vagyonba tartozó ingatlanba, annak helyiségeibe belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön az adat- és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, vagy tanúsítványt készíttetni,
c) a vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.
34.§ A vagyonkezelési szerződésnek az általános szerződési tartalmi kellékeken kívül – figyelembe véve az adott vagyontárgy sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó közfeladatot – tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:
a) a vagyonkezelő adatait,
b) a vagyonkezeléssel érintett vagyonkör pontos megjelölését,
c) a vagyonkezeléssel érintett vagyontárgyak értékének megjelölését,
d) a vagyonkezeléssel kapcsolatos esetleges korlátozások pontos megjelölését,
e) azt a közszolgáltatási feladatot, amelyre tekintettel a vagyonkezelői jog alapítása történik,
f) a vagyonkezelésbe adott vagyontárggyal kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, ill. a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolási kötelezettség tartalmát.
35.§ (1) A haszonélvezeti jog csak a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott vagyonkezelő szervezet által gyakorolható.
(2) A haszonélvezeti jogot alapító szerződés a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott esetben a törvény erejénél fogva megszűnik.
36.§ A vagyonkezelési szerződés és a haszonélvezeti jogot alapító szerződés megkötésére a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
8. Az önkormányzati vagyon értékesítése
37.§ (1) Önkormányzati vagyon értékesítésére kizárólag a tulajdonosi joggyakorló döntése alapján kerülhet sor.
(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése fő szabályként - a rendeletben foglalt kivételekkel - versenyeztetési eljárás útján az összességében legjobb ajánlatot tevő részére történhet.
38. § (1) A költségvetési törvényben meghatározott értékhatár felett önkormányzati vagyon elidegenítése versenyeztetési eljárás alapján az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére történhet.
(2) A költségvetési törvényben meghatározott értékhatár alatt a versenyeztetési eljárás a legmagasabb összegű ellenszolgáltatás, vagy összességében a legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálható el.
39.§ (1) Az önkormányzati vagyon értékesítésére irányuló pályáztatást - a (2) bekezdésben - meghatározott kivételektől eltekintve - nyilvános eljárással kell lebonyolítani.
(2) Zártkörű pályázat kiírására csak kivételesen, indokolt esetben kerülhet sor, így különösen akkor, ha az ingatlan értéke vagy jellege alapján az ingatlannal kapcsolatos egyes feltételek teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek, vagy a korábbi nyilvános pályázat - érdeklődés hiányában - két alkalommal eredménytelenül zárult.
40.§ (1) Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni önkormányzati vagyon értékesítése esetén:
a) ha a vagyontárgy egyedi forgalmi értéke ingó vagyon esetén a nettó 5,0 millió Ft-ot nem éri el, vagy,
b) ha a vagyon egyedi forgalmi értéke ingatlan vagyon esetében a költségvetési törvényben meghatározott versenyeztetési eljárással kapcsolatos értékhatárt nem haladja meg és a Képviselő-testület úgy dönt, hogy versenyeztetési eljárás nélkül történjen az értékesítés.
(2) A versenyeztetés nélküli értékesítés az (1) bekezdés szerinti esetekben alkalmazható olyan értékesítés eljárás, amelynek során a tulajdonosi joggyakorló az önkormányzati vagyonba tartozó vagyontárgyat legalább a becsült forgalmi értéken, a versenyeztetési eljárás mellőzésével kiválasztott személy javára idegeníti el. A forgalmi értéket meghatározó dokumentumot az eljárás irataihoz kell csatolni.
(3) Önkormányzati ingatlanok pályázati eljárás nélküli értékesítésére a becsült forgalmi értéket el nem érő vételi ajánlati ár elfogadásával is sor kerülhet, amennyiben az értékesítésre szánt önkormányzati vagyonra:
a) egy éven belül vételi ajánlat nem érkezett és
b) annak fenntartása, felújítása gazdaságtalan és
c) az ajánlat elfogadása nem jár jelentős vagyonvesztéssel.
(4) A lakás céljára szolgáló építési telkeket a Képviselő-testület külön önkormányzati határozatban meghatározott vételáron, a kérelmek beérkezési sorrendjében értékesíti.
9. A versenyeztetésre (pályáztatásra) vonatkozó szabályok
41.§ (1) Önkormányzati vagyon hasznosítására, értékesítésére irányuló eljárásokban a kiíró valamennyi résztvevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és az alkalmazott versenyfeltételek tekintetében.
(2) A nyilvános versenyeztetési eljárás formája a nyilvános pályázat.
(3) A zártkörű versenyeztetési eljárás formája a zártkörű pályázat.
42.§ (1) A nyilvános pályázati felhívást a kiíró köteles közzétenni Önkormányzat honlapján, valamint az Önkormányzat hirdetőtábláin is megjelentetni.
(2) A pályázat meghirdetési időpontjának a honlapon való közzététel napját kell tekinteni.
(3) Zártkörű pályázat esetén a kiíró köteles egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon - a részletes pályázati kiírás megküldésével - legalább három, egymástól független érdekeltet írásban felhívni az ajánlattételre. Zártkörű pályázat esetén csak az ajánlatkérés tényét kell a – (2) bekezdésben meghatározott módon - nyilvánosságra hozni.
43.§ (1) A pályázati felhívás tartalmát a kiíró a vagyontárgy jellegétől és az értékesítés egyéb körülményeitől függően állapítja meg, tartalmaznia kell azonban legalább a következőket:
a) az értékesítendő vagyontárgy megjelölését, szükség szerint annak értékét,
b) a kiíró megnevezését, székhelyét,
c) a pályázat célját, típusát (nyilvános vagy zártkörű),
d) az értékesítésre vonatkozó feltételeket, a fizetés módjára, valamint a pályázati biztosítékokra vonatkozó előírásokat,
e) szükség esetén a részletes tájékoztató rendelkezésre bocsátásának helyét, idejét és költségét,
f) a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, módját és határidejét,
g) az ajánlati kötöttség időtartamát, illetve az annak esetleges meghosszabbítására vonatkozó előírásokat,
h) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa,
i) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése vagy a 48. § (7) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezése esetén a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kössön,
j) a pályázati ajánlat érvényességének feltételeit.
(2) A pályázati felhívás a kiíró mérlegelésétől függően tartalmazhatja a részletes tájékoztató adatait is.
44.§ A részletes tájékoztató a pályázati felhívásban foglalt adatokon kívül tartalmazza a pályázati kiírást és az eljárás szabályait, így különösen
a) az értékesítendő vagyonelemmel kapcsolatos lényeges információkat, az ahhoz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket,
b) szükség esetén a kiíró által elfogadhatónak tartott legalacsonyabb összegű ellenértéket (minimálárat),
c) a pályázati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját, valamint a főkötelezettséget biztosító mellékkötelezettség főbb tartalmi kellékeit,
d) szükség esetén a pályázat teljesítése során a személyes közreműködés kötelezettségét,
e) a pályázati ajánlatok bontási eljárásának helyét, időpontját, amennyiben a pályázatok bontása nyilvánosan történik, az erre való utalást,
f) a pályázatok elbírálására jogosult személy vagy testület megnevezését,
g) a pályázat elbírálása során alkalmazandó értékelési szempontokat és a - kiíró döntésétől függő - pontozásos vagy egyéb értékelési rendszert,
h) a pályázati ajánlatok elbírálási időpontját vagy határidejét,
i) az eredményhirdetés módját, helyét és várható idejét,
j) az ajánlattevők értesítésének módját és határidejét.
45.§ A pályázat kiírása és a benyújtás határideje között legalább 15 nap időtartamnak kell lennie, de ennél hosszabb idő is meghatározható.
46. § (1) A pályázatot írásban a polgármesternek címezve kell benyújtani.
(2) A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó nevét, megnevezését, címét, képviselőjét, más megbízott esetén szabályszerű meghatalmazást, a pályázati feltételek elfogadását.
47.§ (1) A pályázaton való részvételt a kiíró egy meghatározott pénzösszeg (bánatpénz) előzetes megfizetéséhez kötheti, melynek összege a pályázati kiírásban szereplő alapár minimum 10 %-a.
(2) A pályázat nyertese a bánatpénzt jogosult a vételárban érvényesíteni. A többi pályázónak a bánatpénzt a tárgyalást követő 3 banki napon belül vissza kell utalni.
(3) Abban az esetben, ha a pályázó az ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja, a bánatpénzre nem tarthat igényt, az a kiírót illeti meg.
48. § (1) A pályázati eljárás során több jelentkező esetén tartandó pályázati tárgyaláson az ajánlattevőknek a vagyontárgy vételárára vagy bérleti díjára kell licitálni.
(2) Az induló alapár mindenkor a Képviselő-testület által meghatározott minimum eladási ár vagy bérleti díj.
(3) A vételár összegét a licit során minimum 10.000,- Ft összeggel emelni kell. Ettől magasabb licitlépcsőről és a bérleti díj esetében a licitlépcsők nagyságáról a Képviselő-testület dönthet.
(4) A pályázatot az a pályázó nyeri el, aki a pályázati tárgyalás során a legmagasabb összegű vételár vagy bérleti díj megfizetésére tett ajánlatot.
(5) A pályázati tárgyaláson eredményt kell hirdetni. A tárgyalás menetéről és eredményéről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a tárgyalásvezető és a jegyzőkönyvvezető ír alá, melynek a másolatát a pályázók megkapják.
(6) A nyertes személy a pályázati tárgyalást követő 15 napon belül köteles adásvételi, vagy bérleti szerződést kötni és ezzel egyidejűleg a vételárat a kiírás szerinti részletezésben kiegyenlíteni, vagy az esedékes bérleti díjat megfizetni.
(7) Amennyiben a pályázat nyertese a (6) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, akkor az utána következő legmagasabb ajánlattevő pályázót kell az általa vállalt feltételekkel nyertesnek tekinteni. Amennyiben több azonos ajánlat van, közöttük zártkörű licitálást kell tartani.
(8) Eredménytelen a pályázat, ha az ajánlattevők egyike sem tett eleget a pályázat előírásainak, vagy a pályázatot nyert személy nem köt szerződést az előírt időben.
10. Közbeszerzési értékhatárt el nem érő értékű beszerzések szabályai
49.§ (1) Az Önkormányzat a nettó 1,0 millió forintot meghaladó, de a közbeszerzési értékhatárt el nem érő értékű beszerzései (építési beruházás, árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés) esetén 3 írásos ajánlatot köteles beszerezni, kivéve, ha az adott beszerzés feltételeinek teljesítésére igazolhatóan csak egy ajánlattevő felel meg.
(2) Az ajánlatkérés előkészítése, az eljárás lebonyolítása, a beérkezett ajánlatok érvényességének, ajánlattevők alkalmasságának vizsgálata az eljárást lezáró döntés előkészítése a Hivatal feladata.
11. Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes megszerzése
50.§ (1) Az Önkormányzatot érintő ajándékozási jogügylet, közcélra történő felajánlás esetén elfogadó nyilatkozat tételére a polgármester jogosult azzal, hogy a felajánlásról és a döntésről tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(2) Örökségként, ajándékként nem fogadható el olyan ingatlan vagy ingatlanrész, melyben az Önkormányzat számára használható vagy hasznosítható rész nincs, vagy az Önkormányzat nem képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.
12. Követelések
51.§ (1) Az önkormányzati költségvetési szervet illető lejárt, de esedékességükig meg nem fizetett követelések (továbbiakban: követelés) érvényesítése iránt az Önkormányzat és a Hivatal esetében a jegyző, egyéb költségvetési szerv esetében az intézmény vezetője köteles intézkedni.
(2) Az Önkormányzatot illető tőke vagy kamat követelés részbeni vagy teljes elengedésére, illetve részletfizetés engedélyezésére (továbbiakban együtt: kedvezmények)
a) 100 000 Ft egyedi értékhatárig a polgármester,
b) 100 001 Ft egyedi értékhatárt meghaladóan a Képviselő-testület jogosult.
(3) Az adott tárgyévben azonos kötelezett felé fennálló követeléseket össze kell számítani.
(4) A követelésről részben vagy egészben az alábbi okokból lehet lemondani:
a) ha a követelés érvényesítése, behajtása a rendelkezésre álló információk, bizonyítékok alapján a követelés összegét meghaladó költségekkel járna, vagy
b) ha a kérelmező méltányolható körülményei azt indokolják.
(5) Méltányolható körülmények különösen:
a) a kérelmező szociális helyzete,
b) ha a követelés kiegyenlítése a kérelmező életkörülményeit elnehezítené,
c) ha a követelés kiegyenlítése a kérelmező gazdasági helyzetét elnehezítené,
d) ha a követelés kiegyenlítése a kérelmező cég felszámolását eredményezné,
e) egyéb a kérelmezővel kapcsolatos méltányolható élethelyzet.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott döntéshozó minden egyes kérelemről az eset összes körülményeinek mérlegelésével dönt, és döntését indokolnia kell.
52.§ (1) Kizárólag a Képviselő-testület jogosult (2) bekezdésben említett tőke vagy kamatkövetelésekkel kapcsolatos kedvezmények nyújtására, ha az adós a kedvezmény iránti kérelmének benyújtását megelőző 5 évben részesült valamilyen kedvezményben, de annak feltételeit nem tartotta be.
(2) Az adott tárgyévben fennálló követelésállományról és a követelés behajtására tett intézkedésekről minden önállóan működő önkormányzati intézmény köteles a Képviselő-testületnek tájékoztatást adni az éves záró számadás keretében.
53.§ Az Önkormányzat tulajdonában álló bérlakások bérbeadásából származó lakbér követelések részletekben történő megfizetésének engedélyezésére, valamint a hátralék elengedésére a lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
13. Záró rendelkezések
54.§ (1) Ez a rendelet 2016. május 1-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól szóló 16/2012. (XI.8.) önkormányzati rendelet.
Turcsi József dr. Gutmayer Bernadett
polgármester jegyző
Kihirdetve: Csabrendek, 2016. április 4.
dr. Gutmayer Bernadett
jegyző
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás