Kifejezéskereső
Tartalomjegyzék
- Szerkezet
SÜMEG VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2016 (IV.4.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
a települési támogatás keretében nyújtott szociális ellátásokról1
Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a 10. § (1) bekezdésében, 17. § (5) bekezdésében, a 26. §-ában, a 32. § (3) bekezdésében, a 45. § (1) bekezdésében, a 48. § (4) bekezdésében, a132. § (4) bekezdés g) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19. § (2) bekezdésében és a 28/B. § (1) bekezdésében, kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet tárgyi és szervi hatálya
1. § (1) Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) által meghatározott települési támogatás formái:
a) lakásfenntartási támogatás
b) ápolási támogatás,
c) rendkívüli települési támogatás
ca) eseti települési támogatás,
cb) temetési támogatás,
cc) beiskolázási támogatás,
d) köztemetés.
(2) A pénzbeli és természetben nyújtott ellátások megállapításával, megszüntetésével, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett támogatás visszafizetésre kötelezéssel és a visszafizetésre kötelezés csökkentésével, elengedésével, vagy annak részletekben történő engedélyezésével kapcsolatos eljárásokban a Képviselő-testület átruházza a hatáskörét a Polgármesterre.
A települési támogatás keretében nyújtott szociális ellátások általános szabályai
2. Eljárási rendelkezések
2. § (1) A támogatás iránti kérelmeket a Sümegi Közös Önkormányzati Hivatalnál (8330 Sümeg, Béke tér 7.) (a továbbiakban: Hivatal) formanyomtatványon lehet benyújtani.
(2) A szociális rászorultságtól függő kérelmek az év folyamán bármikor benyújthatók. Eljárás hivatalból is indítható.
(3) A kérelmező köteles együttműködni a Hivatallal szociális helyzetének feltárásában.
(4) A rendeletben szabályozott hatósági ügyekben az elektronikus ügyintézés kizárt.
3. § (1) A rendszeres pénzbeli és természetbeni támogatásban részesülők a lakcímükben bekövetkezett változást 15 napon belül kötelesek bejelenteni az ellátást megállapító szervnek.
(2) A Hivatal a szociális ellátások megállapításához – amennyiben a kérelmező szociális körülményei nem ismertek, – környezettanulmányt készíthet. Amennyiben a kérelmező az elsőfokú határozatot megfellebbezte, a másodfokú döntés előtt környezettanulmányt kell készíteni. Környezettanulmány készítésére a Napfény Segítő Központ Család- és Gyermekjóléti Szolgálatának családgondozói is felkérhetők.
4. § (1) A pénzbeli támogatás folyósítása a kérelmező lakcímére vagy bankszámlára utalással történik.
(2) A pénzbeli támogatást, a megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell a jogosult részére kiutalni.
(3) A rendszeres pénzbeli ellátást a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig a jogosult részére utalványozni kell.
(4) A megállapított ellátások kifizetéséről, utalásáról, a visszaigényelhető összegek visszaigényléséről a Hivatal gondoskodik.
5. § (1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésére való kötelezés esetében engedélyezhető:
a) részletfizetés, ha a kötelezett egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg, vagy családjában - a lakásfenntartási támogatás esetében háztartásában - az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg,
b) csökkentés, ha a kötelezett egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, vagy családjában - a lakásfenntartási támogatás esetében háztartásában - az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg,
c) elengedés, ha a kötelezett egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, vagy családjában - a lakásfenntartási támogatás esetében háztartásában - az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg.
(2) A (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában a részletfizetés legfeljebb 6 havi időtartamra engedélyezhető.
(3) A (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a csökkentés mértéke nem haladhatja meg a fizetési kötelezettség 60 %-át.
3. A települési támogatások közös szabályai
6. § (1) A települési támogatást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni. A nyújtandó támogatást úgy kell megállapítani, hogy elősegítse a család létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.
(2) A települési támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható. A települési támogatás pénzbeli vagy természetbeni formájáról a döntéshozó az összes körülményt figyelembe véve dönt.
(3) Nem állapítható meg települési támogatás annak az aktív korú személynek, aki maga vagy a családjában, háztartásában élő személy álláskeresőként, illetve munkanélküliként munkahely keresés céljából nem működik együtt a kormányhivatal járási hivatalának hatáskörrel rendelkező szervezeti egységével. Rendszeresen nyújtott települési támogatás esetén az együttműködésnek a támogatás folyósításának időtartama alatt fenn kell állnia. A települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az együttműködést igazoló dokumentumot.
4. A támogatások együtt folyósításának szabályai
7. § (1) A rendkívüli települési támogatást ugyanazon családban vagy háztartásban élők részére évente legfeljebb négy alkalommal lehet megállapítani, feltéve, hogy az előző támogatás megállapítása óta legalább 60 nap eltelt.
(2) Ha a család vagy a háztartásban élők a kérelem benyújtásának időpontjában:
a) egyféle rendszeres pénzbeli ellátásban részesülnek, akkor az (1) bekezdésben meghatározott támogatást évente legfeljebb három alkalommal lehet megállapítani,
b) kétféle rendszeres pénzbeli ellátásban részesülnek, akkor az (1) bekezdésben meghatározott támogatást évente legfeljebb két alkalommal lehet megállapítani.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásban rendszeres pénzbeli ellátásnak minősül a lakásfenntartási támogatás költségeihez nyújtott települési támogatás, az ápolási támogatás.
(4) Nem lehet rendkívüli eseti települési támogatást megállapítani a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult személyeknek a kedvezményhez kapcsolódó Erzsébet-utalvány kifizetésével egyidejűleg (augusztus és november hónapokban), továbbá a gyermekek beiskolázási költségeihez kapcsolódó települési támogatásra jogosultaknak a támogatás kifizetésével egyidejűleg.
Rendszeres ellátások
5. Lakásfenntartási támogatás
8. § (1) A lakásfenntartási támogatás állapítható meg a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által életvitelszerűen lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások – áram-, víz- és csatornadíj, gázfogyasztás, lakbér vagy albérleti díj – viseléséhez.
(2) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni ellátás formájában, azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
(3) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
(5) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a lakáshasználat jogcíméről.
(6) A lakásfenntartási támogatás megállapításához mellékelni kell,
a) a vagyonnyilatkozatot
b) a háztartás tagjainak jövedelemigazolását
c) a kérelmezőnek a lakás nagyságáról szóló nyilatkozatát,
d) a kérelmező vagy a kérelmező háztartása tagja nevére szóló közüzemi számlákat,
e) bérleti szerződést a bérlakásban vagy albérletben élő személy esetében.
(7) Ha a kérelmező a lakást kizárólagosan, de szívességi lakóként használja, csatolnia kell az őt erre feljogosító lakáshasználati szerződést, amely alapján a lakásfenntartás költsége őt terheli.
(8) A szociális bérlakásban élők részére a lakásfenntartási támogatás feltételeként az önkormányzat előírja az előrefizető mérő felszerelésének kötelezettségét. Amennyiben a kérelmező a kérelem benyújtásakor nem rendelkezik előrefizető mérővel, úgy a támogatás megállapítását követő 60 napon belül hivatalos dokumentummal igazolnia kell az előrefizető mérő felszerelését, ellenkező esetben a támogatást meg kell szűntetni.
9. § (1) Lakásfenntartási támogatásban részesíthető az a személy, akinek
a) a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,
b) egyedül élő esetén annak 200 %-át,
és a háztartás tagjai egyikének sincsen vagyona.
(2) Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a háztartás fogyasztási egységei összegének a hányadosával.
(3) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
(4) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(5) A lakásfenntartási támogatás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450 forint.
(6) A lakhatás költségeihez nyújtott települési támogatás esetében elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,
de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(7) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege
a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, de legfeljebb 5.000 forint, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pontszerinti mértéket meghaladja,
de nem lehet kevesebb, mint 2000 forint, és legfeljebb 5.000 forint azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
(8) A (7) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:
|
TM = 0,3 - |
J - 0,5 NYM |
× 0,15, |
10. § (1) A lakásfenntartási támogatás egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, vagy az ellátás jogosultja lakókörnyezetének rendezettségét biztosítsa.
(2) A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása érdekében a kérelmező vagy jogosult köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház, és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására a szükséges intézkedéseket, munkálatokat megtenni.
(3) Amennyiben a környezettanulmány, helyszíni szemle során megállapítható, hogy az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, a polgármester 15 napos határidővel felszólítja a kérelmezőt, vagy a jogosultat – az elvégzendő feladatok konkrét megjelölésével – a lakókörnyezete rendezésére.
(4) Meg kell szüntetni a lakásfenntartási támogatás folyósítását annak a személynek, aki az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek felszólítás ellenére nem tesz eleget.
(5) Amennyiben a lakásfenntartási támogatás a (4) bekezdés alapján kerül megszüntetésre, ugyanazon lakásra vonatkozóan, a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül, a háztartás egy tagja sem nyújthat be lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet.
11. § Nem jogosult lakásfenntartási támogatásra
a) aki albérlőt tart,
b) ha a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója lakáshasznosításból származó jövedelemmel rendelkezik,
c) aki a bérleti szerződésben vállalt rendeltetésszerű lakáshasználattal kapcsolatos szabályokat, vagy az emberi együttélés szabályait nem tartja be,
d) akinek a háztartásában – a gépjárművek forgalmi értékétől függetlenül – kettő vagy ennél több gépjármű van, kivéve a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjárművet,
e) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti.
12. § (1) A lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kezdődően egy év időtartamra kerül megállapításra.
(2) Ha a települési támogatásban részesülő személy lakcíme megváltozik, vagy a támogatásra jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatás teljes összegben folyósításra kerül azzal, hogy a támogatásra való jogosultságot és a további folyósítást a hónap utolsó napjával meg kell szüntetni. A jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.
6. Ápolási támogatás
13. § (1) Ápolási támogatás állapítható meg annak a személynek, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont] ápolását, gondozását végzi, feltéve, hogy
a) kora, mentális és egészségi állapota alapján alkalmas az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel a feladat ellátására, és
b) nem jogosult ápolási díjra, és
c) az ápoló családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át, és ápoló és családja vagyonnal nem rendelkezik, és
d) az ápolt személy háztartásában a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs, és
e) az ápolt személy is életvitelszerűen Sümeg város közigazgatási területén él, és
f) legfeljebb napi négy óra munkaviszonnyal rendelkezik, és keresőtevékenységét Sümeg város közigazgatási területén folytatja.
(2) Nem állapítható meg az (1) bekezdés szerinti ápolási támogatás annak, aki az ápolt tartását, gondozását tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződésben vállalta.
(3) Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.
(4) A kérelemhez mellékelni kell
a) az ápolást végző személy családjában élők jövedelem igazolását,
b) valamint vagyonnyilatkozatát,
c) a tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződést,
d) a háziorvos által kiállított igazolást arról, hogy az ápolt személy tartósan beteg, szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.
(5) Az ápolási támogatás ügyében hozott döntés megalapozása érdekében az ápolt személy lakókörnyezetében környezettanulmányt kell készíteni. A környezettanulmányt a Hivatal ügyintézője és a Napfény Segítő Központ szakértője állítja össze, figyelembe véve az ápolt személy napi gondozási szükségletét.
(6) Az ápolási támogatás havi összege a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben az ápolási díjra meghatározott alapösszeg 80%-a.
(7) Az ápolási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától legfeljebb egy év időtartamra állapítható meg.
(8) Nem jogosult ápolási támogatásra a hozzátartozó, ha
a) az ápolt személy ellátása a házi segítségnyújtás keretében biztosítható,
b) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásában részesül,
c) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja a települési ápolási támogatás összegét,
d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja.
(9) Az ápolási támogatást meg kell szüntetni, ha
a) a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,
b) az ápolt személy állapota az állandó ápolást, gondozást már nem teszi szükségessé,
c) a (8) bekezdésben meghatározott jogosultságot kizáró körülmény bekövetkezik,
d) az ápolást végző vagy az ápolt személy ezt kéri,
e) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
f) az ápolt személy meghal
g) az ápoló meghal.
(10) Az ápolási támogatást a (9) bekezdésben foglalt feltételek bekövetkezése hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
(11) Az ápolást végző személy ápolási kötelezettsége nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon – ide nem értve az ápolást végző személy akadályoztatásának esetét – nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről, aminek következtében az ápolt élelmezése, gyógyszeradagolása vagy az ápolt és lakókörnyezete tisztasága nem megfelelő.
(12) Az ápolási célú települési támogatás folyósítás alatt az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítése bármikor ellenőrizhető.
Rendkívüli települési támogatás
7. Rendkívüli eseti települési támogatás
14. § (1) Rendkívüli eseti települési támogatás adható kérelemre annak a személynek, aki
a) létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy
b) időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd.
(2) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül különösen, ha a kérelmező
a) részére rendszeres pénzellátásának megállapítása valamely ok miatt késik,
b) rendszeres jövedelme megszűnt,
c) tartós betegsége, vagy rokkantsága miatt a családjában jelentős jövedelem kiesés következett be és egyszeri kiadásra kényszerülnek,
d) megbetegedése miatt egyszeri, jelentős mértékű gyógyszerkiadása keletkezik,
e) kórházi kezelésre szorul,
f) gyermek fogadásának előkészítéséhez,
g) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez
h) családjában elemi kár, vagy baleset következett be,
i) bűncselekmény áldozatává vált és anyagi segítségre szorul, vagy
j) elhunyt személy eltemettetéséről köteles gondoskodni.
(3) Létfenntartási gondoknak tekintendő
a) az élelmiszerek hiánya,
b) a megfelelő ruházat hiánya,
c) a tüzelőanyag hiánya,
d) ha a család anyagi erőforrásai nem elegendőek a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz megvásárlására,
e) a közüzemi szolgáltatás megszűnésének veszélye,
f) a lakhatás elvesztésének veszélye.
15. § (1) A kérelmezőt rendkívüli eseti települési támogatásban kell részesíteni a 14. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott körülmények fennállása esetén, amennyiben
a) családjában vagy több személyből álló háztartásában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,
b) egyedül élő személy vagy gyermekét egyedül nevelő törvényes képviselő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg.
(2) A rendkívüli eseti települési támogatás összege alkalmanként – kivéve a 17. §-ban meghatározott tüzelő támogatást – amennyiben az egy főre jutó jövedelem
a) a nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét: 7.000,- Ft,
b) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át: 5.000,- Ft,
c) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át: 3.000,- Ft.
(3) A 14. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott több körülmény együttes fennállása esetén, a polgármester a kérelmező életkörülményeinek mérlegelésével, a (2) bekezdésben meghatározottaknál magasabb összegű, de legfeljebb 100.000,- Ft rendkívüli eseti települési támogatást állapíthat meg.
(4) A 7. § és az (1) bekezdés rendelkezéseit a (3) bekezdésben meghatározott esetben nem kell alkalmazni.
(5) A 14. § (2) bekezdésében meghatározott létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet fennállását igazoló iratot a kérelemhez csatolni kell.
(6) Házipénztárból
a) a 14. § (2) bekezdésében meghatározott létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet figyelembe vételével megállapított, vagy
b) a 14. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt létfenntartási gond miatt megállapított, vagy
c) a 15. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben megállapított
rendkívüli eseti települési támogatást lehet kifizetni, feltéve, hogy a határozat jogerős.
16. § (1) A rendkívüli eseti települési támogatást pénzbeli vagy természetbeni ellátás formájában lehet megállapítani.
(2) Amennyiben a rendkívüli eseti települési támogatás rendeltetésszerű felhasználása nem feltételezhető, a támogatást a Napfény Segítő Központ családgondozója részére kell kiutalni, aki azt köteles a határozatban meghatározott célra fordítani. A támogatás felhasználásáról a családgondozó a folyósítást követő 30 napon belül elszámol a támogatást megállapító szervnek.
17. § (1) A 14. § (3) bekezdés c) pontjára tekintettel kért rendkívüli települési támogatást tüzelőutalvány formájában (a továbbiakban: tüzelő támogatás) kell nyújtani.
(2) A tüzelőutalvány értéke: 18.000 Ft.
(3) A tüzifát a tüzelőutalvány ellenében a Sümegi Közszolgáltató Kft. biztosítja.
(4) A tüzifa elsősorban darabolás, hasogatás nélkül kerül kiutalásra.
(5) Kizárólag a 70 év feletti kérelmezők jogosultak konyhakész tüzelőre.
(6) Amennyiben a 70 év alatti kérelmező egészségi állapota indokoltá teszi, a polgármester dönthet a kérelmező részére konykakész tüzelő odaítéléséről. A kérelmezőnek hitelt érdemlően igazolnia kell egészségi állapotát.
(7) Az utalvány másra át nem ruházható, illetve csak személyazonosító igazolvánnyal együtt érvényes.
(8) Az utalvány előre sorszámozott, szigorú számadású nyomtatványként kezelendő.
(9) A tüzelő utalvány három részből áll, azok és azok adattartalma a következő:
a) Tőszelvény:
8. Temetési támogatás
18. § (1) Az elhunyt eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított temetési támogatás adható annak a sümegi lakhellyel rendelkező személynek, aki Sümegen életvitelszerűen tartózkodott elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodik.
(2) Temetési támogatásban részesíthető az a személy, akinek
a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át,
b) egyedül élő esetén annak 300 %-át.
(3) A kérelemhez a jövedelemigazolásokon túl csatolni kell a temetés költségeiről –a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen elő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát. Amennyiben a haláleset nem Sümegen történt mellékelni kell a halotti anyakönyvi kivonatot is.
(4) A temetési támogatás összege 25.000 Ft.
(5) Amennyiben az elhunyt eltemettetéséhez szükséges, a temetési támogatás, előleg formájában is megállapítható. A temetési költségeket igazoló számlát az eltemettető, a temetést követő 8 napon belül köteles csatolni az előleget megállapító dokumentumhoz.
(6) Nem állapítható meg az elhunyt eltemettetésének költségeihez nyújtott települési támogatás annak, akinek tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján kötelessége az elhunyt eltemettetése.
(7) A támogatás iránti kérelmet a haláleset anyakönyvezését követő 90 napon belül lehet benyújtani.
9. Beiskolázási támogatás
19. § (1) Az önkormányzat az iskoláztatással kapcsolatos kiadások enyhítése érdekében beiskolázási támogatásban részesítheti azokat az általános iskolás és nappali tagozaton tanuló középiskolás gyermekeket nevelő családokat, akiknek a családjukban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő szülő esetében annak 250%-át.
(2) A támogatás iránti kérelmeket augusztus és szeptember hónapokban benyújtani.
(3) A beiskolázási támogatás összege gyermekenként, amennyiben a gyermeket nevelő családban az egy főre jutó jövedelem
a) a nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét: 6.000,- Ft,
b) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át: 5.000,- Ft,
c) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át: 4.000,- Ft,
d) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át: 3.000,- Ft.
10. Köztemetés
20. § (1) A köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége teljesítéséhez, az eltemettetésre köteles személy részére maximum tizenkét havi részletfizetési lehetőség biztosítható, amennyiben az eltemettetésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át.
(2) Az első részlet visszafizetésének határideje a részletfizetést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónap 15. napja.
Záró rendelkezések
21. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a pénzben és természetben nyújtott szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 3/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete.
Az önkormányzati rendeletet a Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (VI. 15.) önkormányzati rendelete 18. §-a hatályon kívül helyezte 2021. július 1. napjával.
Változott rendelkezések
Eszköztár
- Másolás a vágólapra
- Nyomtatás
