Kifejezéskereső
Csabrendek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2016. (IV.29.) önkormányzati rendelete
a lakások és a helyiségek bérletéről, valamint elidegenítéséről
Csabrendek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. számú mellékletben kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Csabrendek Nagyközség Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló bérbeadás útján hasznosított lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban: helyiségekre).
(2) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) az irányadó.
2. A lakás-és helyiség bérbeadásával, elidegenítésével kapcsolatos
feladatok és hatáskörök ellátása
2. § (1) A lakások és helyiségek bérlőjének kiválasztásával és a bérbeadói jogosítványokkal kapcsolatos hatáskört a Képviselő-testületet gyakorolja, kivéve, ha e rendelet a bérbeadói jogok gyakorlójaként átruházott hatáskörben Csabrendek Nagyközség polgármesterét (a továbbiakban: polgármester) jelöli meg.
(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek elidegenítésével kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlója a Képviselő-testület.
(3) Lakást nem lakás célú helyiséggé, és nem lakás célú helyiség lakássá való át-, vagy visszaminősítéséről a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt.
3. § (1) A lakások és helyiségek bérbeadásával, elidegenítésével kapcsolatos feladatok ellátása során a Csabrendeki Közös önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal):
1. döntésre előkészíti a lakások és helyiségek bérbeadásával, cseréjével, bérleti jogviszony folytatásával, befogadással, továbbá a lakások és helyiségek elidegenítésével kapcsolatos feladatokat;
2. ellátja a pályázatok meghirdetésével és a pályázati tárgyalások lefolytatásával kapcsolatos feladatokat;
3. ellátja a lakás rendeltetésszerű használatának tulajdonosi ellenőrzésével, felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat;
4. havonta figyelemmel kíséri a hátralékok alakulását, és intézkedéseket vagy a bérleti szerződés felmondását kezdeményezi a kintlévőségek csökkentése érdekében;
5. folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és e rendelet hatálya alá tartozó bérbeadás útján hasznosított lakásokról és nem lakás céljára szolgáló helyiségekről.
(2) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
1. lakás (helyiség) alapterületét, szoba számát, komfortfokozatát,
2. a bérlő nevét,
3. a bérleti jogviszony tartamát,
4. a lakás bérbeadás módját.
4. § E rendelet hatálya alá tartozó ingatlanok bérbeadót terhelő karbantartási, felújítási feladatait a Közszolgáltató Szervezet Csabrendek (a továbbiakban: KÖZSZER) látja el.
5. §[1]
A lakásbérlet szabályai
3. Az önkormányzati lakások bérbeadásának jogcímei
6. § Önkormányzati lakás bérbeadása
4. Az önkormányzati lakás bérbeadásának általános feltételei
7. § (1) [2] Az üresen rendelkezésre álló önkormányzati lakásokat pályázaton kívül lehet bérbe adni, ha a lakás vagyonkataszterben meghatározott értéke nem éri el a költségvetési törvényben meghatározott, versenyeztetésre irányadó értékhatárt
(2) A bérbeadás iránti kérelmeket (a továbbiakban: bérbevételi ajánlat) az erre rendszeresített nyomtatványon (1. melléklet) kell benyújtani a Hivatalnál.
(3) A bérbevételi kérelemhez munkáltatói és jövedelemigazolást kell csatolni.
8. §[3]
9. § (1) Lakást bérbe adni csak olyan nagykorú természetes személynek lehet,
a) aki Csabrendeken lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy
b) aki munkaviszonnyal rendelkezik Csabrendeken, és
c) akinek az önkormányzat, vagy az önkormányzattal kötött bérleti szerződéssel összefüggésben a közműszolgáltatók, vagy más felé nincs tartozása, és
d)[4] Csabrendeken vagy 30 km-es körzetében nincs bármilyen beköltözhető lakás tulajdona vagy a vele együtt költöző közeli hozzátartozója lakás tulajdoni, illetve haszonélvezeti jogával nem rendelkezik. Beköltözhető lakástulajdonnak minősül mindaz a lakóingatlanon fennálló tulajdon, mely más harmadik személy haszonélvezeti jogával nem terhelt.
(2) Lakás nem lakás céljára csak kivételesen - a helyiségbérletre vonatkozó szabályok szerint - adható bérbe. A lakás nem lakás céljára történő hasznosításának engedélyezéséről a Képviselő-testület dönt.
5. A bérleti jogviszony időtartama
10. § (1) Ha a Képviselő-testület másképp nem rendelkezik, a lakást határozott időre, vagy valamely feltétel bekövetkeztéig lehet bérbe adni. A határozott időre szóló bérlet időtartama legfeljebb 1 év.
(2) A bérlő kérelmére a szerződést annak lejárta előtt legkésőbb 2 hónappal a Képviselő-testület az (1) pontban foglaltak figyelembe vételével meghosszabbíthatja, kivéve, ha
1. a bérlő nem felel meg a 9. § (1) bekezdésben foglaltaknak, vagy
2. a 9. § (4) bekezdésében történő vizsgálat alapján a bérlő szociális helyzete alapján a lakásbérletre már nem jogosult, vagy
3. a bérlő jogerős bírói ítéletben vagy szabálysértési határozatban megállapítottan az együttélés szabályait súlyosan sértő magatartást tanúsított.
(3) A (2) bekezdésben foglalt kivétellel a határozott idő leteltével a bérlő köteles a lakást minden elhelyezési igény nélkül 30 napon belül elhagyni a vele ott élőkkel együtt.
6. A bérleti szerződés
11. § A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell:
1. a bérlet időtartamát,
2. a lakás adatait,
3. a lakás helyiségeinek felszereltségét,
4. a bérlő (bérlőtársak) személyi azonosító adatait,
5. a fizetendő bérleti díj összegét és megfizetésének időpontját,
6. a birtokbaadás időpontját,
7. a bérlő hozzájárulását ahhoz, hogy a 3. személy szolgáltató a bérlővel megkötött, közüzemi szerződésben vállalt díjfizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozó adatot a bérbeadó részére folyamatosan hozzáférhetővé tegye, valamint
8. a karbantartási és felújítási költségek viseléséről való rendelkezést,
9. a bérlő 18. § (5) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét.
7. Szociális helyzet alapján történő bérbeadás különös szabályai
12. § (1) Szociális helyzet alapján bérletre az jogosult, aki, továbbá vele együtt közös háztartásban élő hozzátartozója az (1) bekezdésében foglaltaknak megfelel, és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jelentősebb vagyona sincs, továbbá a családban az egy főre jutó nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 3,5-szeresét, egyedülállónál pedig az 5-szörösét nem haladja meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti egy főre jutó jövedelem számítása szempontjából az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.
(3) Szociális helyzet alapján a bérlakás bérletére való jogosultság megállapításánál a jövedelmi és vagyoni viszonyokat együttesen kell figyelembe venni.
8. Méltányosság, valamint szociális helyzetben bekövetkezett változás alapján történő bérbeadás
13. § (1) A Képviselő-testület különösen indokolt esetben, méltányosságból, egyedi mérlegelés alapján bérlakást adhat. Különösen indokolt esetnek minősül a bérbeadás:
1. ha a kérelmező jelenlegi lakhelyén veszélyeztetettségnek kitett személy (közeli hozzátartozók) esetében, különösen, ha a veszélyeztető személy is közeli hozzátartozó,
2. ha a kérelmező a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozójával együtt önhibáján kívül veszítette el a korábbi lakását,
3. ha a kérelmező lakása természeti vagy egyéb katasztrófa következtében megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul megrongálódott.
(2) A méltányosságból történő bérbeadás esetén a 12. §-ban rögzített jövedelmi és vagyoni feltételektől a Képviselő-testület egyedi határozatával eltérhet, mely döntést indokolni köteles.
9. Lakásgazdálkodási érdek alapján történő bérbeadás
14. § (1) A Képviselő-testület másik, nagyobb alapterületű, több szoba számú, vagy magasabb komfortfokozatú lakást adhat bérbe annak,
a) aki az Önkormányzatnak bérlakását tisztán, kifestve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban leadja, és
b) vállalja a másik lakás felújításának költségeit.
(2) Kisebb alapterületű, kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú lakás adható bérbe annak,
a) akinek a határozott idejű bérleti szerződése úgy járt le, hogy a bérleti díjban és a lakhatáshoz kapcsolódó közüzemi szolgáltatási díjban keletkezett tartozás kiegyenlítését megkezdte, vagy
b) aki a családi, szociális helyzetében bekövetkezett változás miatt az általa bérelt nagyobb alapterületű, több szobás, magasabb komfortfokozatú lakást a továbbiakban nem kívánja bérelni, de bérlakásra igényt tart.
A lakásbérleti jogviszony tartalma
10. A felek jogai és kötelezettségei
15. § (1) A bérbeadó a lakást komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a lakásbérleti szerződésben megjelölt időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint köteles a bérlőnek jegyzőkönyvileg átadni, kivéve, ha a bérlő átalakítási, felújítási munka elvégzésének feltételével kapott engedélyt a szerződéskötésre.
(2) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a mérőórák állását.
(3) A lakás átadásakor leltárt kell felvenni, melyben fel kell tüntetni a lakás, a lakásberendezések tényleges állapotát (pl. a lakásberendezések hiánya, a burkolatok, festés, mázolás állapota, stb.), valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni.
(4) A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a bérbeadó köteles gondoskodni.
16. § A bérbeadó nevében a Hivatal jogosult és köteles a rendeltetésszerű és gondos használatot, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának zavarása nélkül munkanapokon 8-20 óra között – évente legalább egy alkalommal – ellenőrizni.
17. § (1) A Ltv. 18. § (1) bekezdése szerinti esetben lakás felújítása esetén a bérlő azonos vagy eggyel alacsonyabb komfortfokozatú lakásra tarthat igényt a felújítás időtartamára.
(2) A munka megkezdéséről és várható időtartamáról az érdekelt bérlőket a munkakezdés előtt 30 nappal előzetesen értesíteni kell.
(3) Amennyiben a bérlő a felújítási munkálatok befejezésről történő értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül nem költözik vissza a felújított lakásba, a bérbeadó a bérleti szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
11. A bérlőre vonatkozó előírások
18. § (1) Az életvitelszerűen együtt lakó személyek csak egy önkormányzati lakást bérelhetnek.
(2) A bérlő köteles a lakásbérleti szerződés fennállása alatt életvitelszerűen a lakásban lakni.
(3) A bérlő köteles a lakásból két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát írásban a bérbeadó részére bejelenteni. Ennek tényét a Hivatalnál vezetett nyilvántartásban rögzíteni kell.
(4) A 2 hónapot meghaladó írásban nem bejelentett és később nem igazolt távollét esetén a lakásbérleti szerződés felmondható.
(5) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell a bérlő bejelentési és igazolási kötelezettségét az életvitelszerűen ott tartózkodásra vonatkozóan, valamint a mulasztás jogkövetkezményeit.
(6) Amennyiben a bérlő lakhatásra alkalmas saját tulajdonú ingatlanhoz jut, köteles ezt 5 napon belül a bérbeadónak bejelenteni.
(7) Önkormányzati lakás bérlőjének halála esetén a bérbeadó a bérlő tekintetében az eredeti lakásbérleti szerződést módosítja, ha van olyan személy, aki az Ltv. 32. § alapján jogosult a lakásbérleti jog folytatására.
(8) A lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult személy köteles bejelenteni a lakásbérleti jogviszony folytatására való jogosultságát. A bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatására jogosultság elismerésére irányuló kérelmet a jogosultság megnyílását követő 60 napon belül kell írásban benyújtani.
19. § (1) Eltérő megállapodás hiányában a bérlő köteles gondoskodni:
1. a lakás burkolatainak, nyílászáróinak és berendezéseinek karbantartásáról, a lakás burkolatainak felújításáról, kivéve, ha arra a falban vagy a födémben lévő vezetékek javításával összefüggő helyreállítási, továbbá az épület felújítása során végzett munkákkal kapcsolatban kerül sor,
2. a lakás tisztántartásáról, a lakásberendezések felújításáról és cseréjéről, az elektromos vezetékhálózat kapcsolóinak és csatlakozó aljzatainak javításáról és cseréjéről,
3. az épületben, az épület központi berendezéseiben, továbbá a lakásban a saját vagy vele együtt lakó személyek magatartása folytán keletkezett hibák kijavításáról és az eredeti állapot helyreállításáról, illetve a kár megtérítéséről,
4. az épület előtti közterület, járda tisztántartásáról, hó- és síkosság mentesítéséről,
5. a háztartási és nem háztartási szemét elszállításáról, illetve költségeinek viseléséről.
(2) Bérbeadó az Ltv-ben és a szerződésben meghatározott feladatokról köteles gondoskodni.
12. A bérlőtársi szerződés megkötésének feltételei
20. § (1) Új lakásbérleti szerződés megkötésekor, vagy a szerződés fennállása alatt bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól.
(2) Bérlőtársi szerződés köthető a bérlő házastársával vagy élettársával, aki a bérlővel legalább 1 éve életvitelszerűen együtt lakik.
13. Hozzájárulás a lakásba történő befogadáshoz
21. § (1) A bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja az Ltv-ben meghatározott személyeket.
(2) A bérlő köteles írásban 3 napon belül bejelenteni a bérbeadónak a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadható személyek esetében a befogadott személy nevét, rokoni kapcsolatát és a befogadás napját.
22. § (1) A befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet írásban kell a polgármesternek benyújtani.
(2) A kérelemhez csatolni kell:
1. a bérlő nyilatkozatát, hogy a befogadott személyt az önkormányzati lakásba 3 napon belül bejelenti és ezt a bérbeadó felé igazolja és
2. a befogadott személy arra vonatkozó nyilatkozatát, – a (6) bekezdésben foglaltak megvalósulását kivéve – hogy a bérleti szerződés megszűnésekor az önkormányzati lakást 3 napon belül elhagyja;
3. bérlőtársi jogviszony esetén a bérlőtárs írásbeli hozzájárulását.
(3) A polgármester a hozzájárulást köteles megtagadni, ha a bérlőnek díjtartozása (bérleti, közüzemi, egyéb) van, továbbá ha a befogadandók valamelyike beköltözhető lakással rendelkezik. A hozzájárulás állandó lakhely létesítésére lehetőséget nem biztosít (tartózkodási helyként jelentkezhet be) és a bérleti jogviszony megszűnésekor a befogadott személy sem a bérleti jogviszony folytatására, sem elhelyezésre nem tarthat igényt.
(4) Az önkormányzati lakásba történő befogadás megtagadható, ha a lakás szobaszámára és a benne lakó személyek számára tekintettel a befogadással lényegesen rosszabb körülmények alakulnának ki.
(5) A bérlő köteles 3 napon belül bejelenteni a polgármesternek, ha a befogadott személy a lakásból állandó jelleggel kiköltözik vagy kijelentkezett.
(6) Az (1)–(5) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a a Képviselő-testület a bérleti szerződést felmondhatja.
14. Átalakítás, korszerűsítés
23. § (1) [6] A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást a megállapodásban előírt módon és határidőig - mely egy évnél hosszabb nem lehet - átalakíthatja, korszerűsítheti a bérbeadó műszaki ellenőrzése mellett. A munkák elvégzéséhez a megállapodáson túl a bérlőnek előzetesen bérbeadói hozzájárulást kell kérnie, melyben ismertetnie kell az általa elvégeztetni kívánt munkát, ennek várható költségét - költségvetés becsatolásával - és a bérbeadó részére a munka jellegétől függően mellékelni kell a műszaki leírást és a tervet. A kérelemről a Képviselő-testület dönt.
(2) A bérbeadói hozzájárulás nem pótolja a külön jogszabályokban előírt hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettségét. Az engedélyek beszerzése és az ezekkel kapcsolatos költségek viselése a bérlő feladata.
(3) A költségek viseléséről és a bérbeszámításról a megállapodásban kell rendelkezni.
(4) [7] Amennyiben a bérlő az átalakítási, korszerűsítési munka költségeit vállalja, úgy a bérlő bérbeszámítással a havi bérleti díj erejéig érvényesítheti a számlával igazolt ellenértéket és amennyiben ezáltal a lakás komfortfokozata növekedett, köteles a magasabb komfortfokozatú lakás bérleti díját megfizetni.
(5) A bérbeadó csak első osztályú minőségű munkát és anyagköltségként csak közepes árfekvésű, első osztályú anyagminőséget köteles átvenni.
(6) Amennyiben a bérlő a munkát a kivitelezésre vállalt határidőre nem, vagy nem megfelelő minőségben végezte el, beszámítási igényét elveszti. A befejezési határidő egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható. Nem megfelelő minőségben végzett munka esetén - amennyiben a szakszerűtlen kivitelezés bérbeadói érdeket sért - a bérlő köteles az eredeti állapotot helyreállítani.
(7) A bérlő a saját költségén - bérbeszámítási igény nélkül - létesített, a bérlő karbantartási körébe nem tartozó és a leltárban nem szereplő lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor a lakás állagának sérelme nélkül köteles elbontani és elszállítani, valamint az eredeti állapotot visszaállítani vagy annak költségét megtéríteni. A bérlő a lakásberendezéseket leszerelés és elvitel helyett a bérbeadónak megvásárlásra felajánlhatja. A bérbeadó a bérlőnek 15 napon belül az ajánlatra köteles válaszolni.
15. A bérleti díj fizetési kötelezettség
24. § (1)1 A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások havi bérleti díjának mértéke:
1. összkomfortos, gázfűtéses lakás: 735,- Ft/m2
2. összkomfortos, egyéb fűtésű lakás: 660- Ft/m2
3. komfortos lakás: 495,- Ft/m2
4. komfort nélküli lakás: 345,- Ft/m2
(2) A méltányosságból, valamint a lakásgazdálkodási érdekből bérbe adott lakás bérleti díját az (1) bekezdés alapján kell megállapítani.
25. § (1) A lakásbérleti jogviszony fennállása esetében a lakás használatáért a bérlő bérleti díjat, a közüzemi díjakat, szemétszállítási díjat köteles fizetni.
(2) A bérleti díj és az egyéb díjak és költségek attól az időponttól esedékesek, amikor a bérbeadó a lakást a lakásbérleti szerződésnek megfelelően a bérlőnek átadta.
26. § (1) A bérleti díjat módosítani kell, ha a lakás alapterületében, komfortfokozatában változás következik be, kivéve, ha a bérlő a lakást saját költségen bérbeszámítási igény nélkül úgy alakítja át, vagy korszerűsíti.
(2) A bérlő a bérleti díj elengedésében, vagy mérséklésében írásban megállapodhat a bérbeadóval, ha
1. a bérbeadó a bérlőt a lakás rendeltetésszerű használatában akadályozza,
2. a bérlő a bérbeadót terhelő kötelezettségeket részben, vagy egészben magára vállalja.
27. § (1) Amennyiben a bérleti díjat a bérlő a lakásbérleti szerződésben megállapított határidőig nem fizeti meg, hátralékára – kérelmére – a Képviselő-testület részletfizetést engedélyezhet. A részletfizetés időtartama legfeljebb 12 hónap lehet.
(2) Részletfizetési megállapodás csak olyan adóssal köthető, aki igazolja, hogy nincsen közüzemi tartozása, vagy az esetleges közüzemi tartozásra részletfizetési megállapodást kötött a szolgáltatóval, és ennek törlesztésére anyagi fedezettel rendelkezik.
28. § (1) A lakás jogcím nélküli használata esetében a használat ellenértékeként az Ltv-ben meghatározott összegű használati díjat kell fizetni, mely a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével 6 havonta 10%-kal kell emelni.
(2) A lakás jogcím nélküli használója köteles mindazon költséget és díjat megfizetni, amelyeket a lakásbérlőnek kell megfizetni.
(3) A bérleti díj hátralék teljes összegének megfizetése után a jogcímnélkülivé vált lakáshasználó kérelmére a Képviselő-testület újból lakásbérleti jogot biztosíthat a kérelmező által lakott lakásra legfeljebb 1 évre.
(4) Az örökhagyó halálát követő 30. naptól kezdődően a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult örökös lakáshasználati díjat köteles fizetni, amíg a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el, továbbá terhelik az üresen tartott lakással kapcsolatosan azok az üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék.
A lakásbérleti jogviszony megszűnése
16. A jogviszony megszűnése
29. § A szerződésben meghatározott idő elteltével a bérleti jogviszony megszűnik és a bérlő külön felszólítás nélkül és mindennemű elhelyezési és térítési igény nélkül a lakást köteles visszaadni a bérbeadónak.
30. § (1) A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha:
1. a bérlő a bérleti díjat legalább 2 hónapon keresztül a fizetésre megállapított határidőig nem fizeti meg, kivéve, ha arra indokolt esetben halasztást kapott,
2. a bérlő a közüzemi szolgáltatók, vagy más felé olyan tartozást halmoz fel, melynek megfizetéséért az önkormányzatot helytállási kötelezettség terheli és e tartozás összege eléri a lakásra megállapított havi bérleti díj összegének kétszeresét,
3. az Ltv-ben, vagy e rendeletben foglalt felmondási okok valamelyike megvalósul.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti halasztás engedélyezéséről a Képviselő-testület dönt. Halasztás akkor engedélyezhető, ha a bérlő, vagy a vele együttlakó családtagja munkanélküli, nyugdíjas, két hónapot meghaladó időtartamban ápolásra szoruló beteg, a bérlő 3 (három) vagy ennél több gyermek eltartására köteles. A halasztás évente egy alkalommal engedélyezhető. A halasztással érintett lakbér összege nem haladhatja meg a kéthavi lakbér együttes összegét.
31. § (1) A határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel, vagy bérbeadó általi felmondással, bérbeadó és bérlő megállapodása mellett úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére
a) másik lakást ad bérbe,
b) másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizet, vagy
c) másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet.
(2) A pénzbeli térítés összegét a lakás éves bérleti díjának összege alapján kell meghatározni.
(3) Ha a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése során a bérbeadó a másik lakás mellett pénzbeli térítést is fizet, ennek összege a két lakás éves bérleti díja közötti különbözet kétszeres összege.
(4) Ha a bérlő másik önkormányzati lakásként kisebb alapterületű, kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú önkormányzati lakás bérletét is elfogadja, úgy a két önkormányzati lakás éves bérleti díja közötti különbség háromszorosára jogosult.
(5) Az (1) bekezdés c) pontja esetén a pénzbeli térítés összege a lakásra megállapított (a megszűnés évében fizetendő) éves bérleti díj ötszöröse.
(6) Ha a bérlő a lakást nem rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adta vissza, a bérbeadó a hiányosságok kijavításának költségeit a pénzbeli térítésből levonja.
17. A lakás visszaadása
32. § (1) Bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő a lakást a következő hónap utolsó napjára köteles visszaadni kiürítve és beköltözhető állapotban. A lakás leadásakor a Hivatal a KÖZSZER közreműködésével leltárt köteles felvenni, melyben rögzíteni kell a lakás műszaki állapotát, esetleges hiányokat, azok pótlási határidejét.
(2) A lakás tiszta, ha a falai, burkolatai, nyílászárói és berendezései szennyeződésmentesek, felületkezelésük hiánytalan. A lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas, ha a komfortfokozatának megfelelő, illetve a leltárban szereplő lakásberendezések és az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei üzemképes állapotban vannak.
(3) A bérlő a megállapított hiányosságokért és az őt terhelő kötelezettségének elmulasztása miatt keletkezett károkért felelősséggel tartozik. A bérbeadó a lakás visszaadásától számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének megállapítását.
(4) A bérlő köteles a lakás bérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak jegyzőkönyvben át nem adja.
18. Az érintett állampolgárok személyes adataira vonatkozó adatszolgáltatás
33. § (1) Bérbeadó az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény keretei között jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.
(2) Az önkormányzati lakások bérletével kapcsolatban az érintett állampolgároknak a személyes adataira vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség körében nyilatkoznia kell:
1. személyi adatairól (név, születési név, lakcím, születési hely, születési idő, anyja neve, családi állapota),
2. ha jövedelemigazolással nem rendelkezik, jövedelmi viszonyairól,
3. hozzá kell járulnia, hogy az önkormányzat hivatali egysége személyi adatait a polgárok személyes adatainak és lakcímének nyilvántartásából megkérje, és az adatok valódiságát ellenőrizhesse.
(3) Az önkormányzati bérlakások bérlői természetes személyazonosító és egyéb személyes adatai a lakásbérlet megszűnésétől számított 5 évig az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben foglalt szabályok szerint kezelhetők.
Nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételei
19. A bérbeadás általános feltételei
34. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait az e fejezetben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Helyiséget albérletbe adni, helyiség bérleti jogát átruházni vagy cserélni nem lehet.
(3) [8] A Képviselő-testület üres, nem lakás céljára szolgáló helyiséget pályázati eljárás lefolytatása után adhat bérbe. A Képviselő-testület dönthet úgy, hogy mellőzi a helyiség hasznosítása során a pályáztatási eljárást, kivéve akkor, ha a helyiség tényleges forgalmi értékére figyelemmel a törvény kötelezővé teszi azt.
(4) Térítésmentesen helyiség akkor adható bérbe, ha a helyiség jellege, rendeltetése vagy közérdek azt indokolja.
(5) A határozott idejű bérleti szerződés határidejének lejárta előtt legkésőbb 45 nappal a helyiség bérlője a bérleti jogviszony folytatását kérheti a Képviselő-testülettől. A Képviselő-testület a bérleti szerződés időtartamának meghosszabbításáról a (7) és (8) bekezdésben rögzített feltételek figyelembe vételével dönt.
(6) Helyiséget bérbe adni természetes és jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság részére lehet. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetében a bérbeadás feltétele a cégbírósági bejegyzés másolata.
(7) Helyiség nem adható bérbe annak, akinek a bérbeadó felé bérleti díj vagy bármely más közszolgáltató felé tartozása vagy az Önkormányzat felé helyi adó tartozása van. A tartozásmentességről szóló igazolást a pályázathoz, vagy a kérelemhez mellékelni kell.
(8) A bérbeadó a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre csak határozott időre szóló bérleti szerződést köthet, mely legfeljebb 10 évi időtartamra szólhat.
20. Bérbeadás pályázat útján
35. § (1) Pályázat önkormányzati tulajdonú helyiségre akkor írható ki, ha üres helyiség áll rendelkezésre. A határozott idejű bérlet lejárta előtt 45 nappal a helyiség pályáztatásra kiírható.
(2) A pályázatot a polgármester írja ki.
(3) A pályázaton részt vehet minden természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság aki, vagy amely a pályázat közzétételét követően a pályázat benyújtási határidejének leteltéig a kiírási feltételeknek megfelelő érvényes pályázatot nyújt be.
(4) A pályázatot a 2. melléklet szerint rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani.
36. § (1) A pályázati kiírásnak minimálisan tartalmaznia kell:
1. a helyiség címét, alapterületét, műszaki állapotát, közműellátottságát,
2. a folytatható tevékenységek megnevezését,
3. a bérleti díj-, az óvadék, a bánatpénz mértékét, és a valorizáció lehetőségét,
4. a bérletbe adás időtartamát,
5. a kiírás időpontját, a benyújtás határidejét,
6. a pályázati tárgyalás helyét, idejét,
7. a 34. § (7)–(8) bekezdésében előírt igazolás bemutatási kötelezettségét.
(2) A pályázaton való részvételt a bérbeadó egy meghatározott pénzösszeg (bánatpénz) előzetes megfizetéséhez kötheti, melynek összege a pályázati kiírásban szereplő bérleti díj egy havi összege.
(3) A pályázat nyertese a bánatpénzt jogosult a bérleti díjban érvényesíteni. A többi pályázónak a bánatpénzt a tárgyalást követő 30 napon belül vissza kell utalni. Abban az esetben, ha a pályázó az ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja, a bánatpénzre nem tarthat igényt, azt elveszti és az a bérbeadót illeti meg.
(4) A pályázatnak tartalmaznia kell:
1. a pályázó nevét, megnevezését, címét,
2. az eljáró képviselőt,
3. a helyiségben gyakorolni kívánt tevékenységek felsorolását,
4. kötelezettségvállalást a pénzbeni térítés, a bérleti díj megfizetésére,
5. a valorizáció lehetőségének elfogadására, és
6. az előírt igazolásokat.
(5) A pályázat érvénytelen, ha az (5) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg. Az érvénytelen pályázatot benyújtó pályázóval az érvénytelenség tényét a pályázati tárgyalás megkezdése előtt kell közölni.
37. § (1) A pályázati eljárás során több jelentkező esetén tartandó pályázati tárgyaláson az ajánlattevőknek a helyiség bérleti díjára kell licitálni. Az induló tétel a mindenkori érvényben lévő besorolás szerinti nettó bérleti díj. A licit során a bérleti díj mértékét (Ft/m2/év) 1.000,- Ft összeggel kell emelni.
(2) A pályázatot az a pályázó nyeri el, aki a pályázati tárgyalás során a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetésére tett ajánlatot.
(3) Azonos ajánlat esetén előnyt élvez az, aki a helyiséget előzőleg bérelte.
(4) A pályázati tárgyaláson eredményt kell hirdetni. A tárgyalás menetéről és eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a tárgyalást vezető és a jegyzőkönyvvezető ír alá, melynek másolatát a pályázók megkapják.
(5) Amennyiben a pályázatot elnyert személy a bérleti szerződést 8 napon belül nem köti meg, a bánatpénzt elveszti.
(6) Amennyiben a pályázat nyertese a szerződést nem köti meg, akkor az utána legmagasabb díjtételre licitált pályázót kell nyertesnek tekinteni.
(7) Eredménytelen a pályázat, ha nincs érvényes ajánlat vagy az (5)–(6) bekezdés szerinti jogosult a helyiségbérleti szerződést a pályázati tárgyalást követő 8 munkanapon belül nem kötötte meg.
(8) A pályázat kiírója fenntartja magának azt a jogot, hogy a kiírt pályázatot visszavonhatja vagy a pályázati eljárást érvénytelennek minősítheti abban az esetben, ha a pályázat kiírása és lezárása közötti időtartamban az adott ingatlanra vételi ajánlatot tesznek, vagy ha az Önkormányzatnak közérdekű feladatainak ellátása céljából szüksége van az adott helyiségre.
21. A bérleti díj megfizetésének szabályai
38. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját képviselő-testületi határozat határozza meg.
(2) A bérlő a bérleti díjat a hónap 15. napjáig köteles megfizetni.
(3) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjának mértékét évenként felül kell vizsgálni úgy, hogy azok értékállósága biztosított legyen. Ennek értelmében a bérleti díj mértéke minden év január 1-től a Képviselő-testület döntésétől függően korrigálásra kerülhet (valorizáció).
(4) Ha a bérlő a bérleti díj összegét, vagy a módosított bérleti díjat a közlés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban nem kifogásolja meg, akkor a szerződés módosításának időpontjától a közölt összeget köteles fizetni.
22. A felmondás általános szabályai
39. § (1) A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha
1. a bérlő a helyiség bérleti díját a fizetési határidőig nem fizeti meg,
2. a bérlő az általa szerződésben vállalt vagy jogszabály által előírt tényleges kötelezettségét nem teljesíti, vagy
3. a bérlő a helyiséget, kisegítő helyiséget ill. annak területét rongálja vagy a rendeltetésükkel ellentétes célra használja.
(2) Ha a bérlő a bérleti- és közműdíj fizetésre megállapított időpontig a díjat nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre figyelmeztetéssel – a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak 8 napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további 8 napon belül írásban felmondással élhet.
(3) Ha a bérlő az általa szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt lényeges állagmegóvási, karbantartási kötelezettségét a bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, a bérbeadó a határidőt követő 15 napon belül írásban felmondással élhet.
(4) A felmondás a (2) és (3) bekezdés esetében az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb 15 napnál.
(5) Az Önkormányzat által térítésmentesen használatba adott helyiségek után a bérlő köteles a közműdíjat és az egyéb költségeket megfizetni, továbbá az állagmegóvási, karbantartási feladatokat elvégezni. Amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadó a (2)–(3) bekezdés alapján felmondással élhet.
23. Helyiség rendeltetésszerű használata
40. § (1) A helyiséget a bérlő a bérleti szerződésben megjelölt célra használhatja.
(2) Amennyiben a bérlő a helyiséget nem a rendeltetésének megfelelően vagy a bérleti szerződésben megjelölt célra kívánja használni, úgy ehhez az új használati cél megjelölésével hozzájárulást kell kérni. A hozzájárulást a polgármester adja meg.
(3) A polgármester a hozzájárulás megadását megtagadhatja az 39. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak alapján.
24. A felek jogai és kötelezettségei
41. § (1) A helyiségbérletre e rendelet lakásbérletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
1. A bérbeadó a helyiséget a bérleti szerződésben megjelölt állapotban, felszereltséggel és időpontban leltár szerint jegyzőkönyvileg köteles bérlőnek átadni.
2. A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon alakítsa ki, szerelje fel, illetve rendezze be.
3. A bérbeadó a bérleti jogviszony alatt azért szavatol, hogy a helyiség megfelel a bérleti szerződés előírásainak.
4. A bérlő köteles gondoskodni továbbá:
42. § (1) A bérbeadói feladatkörbe tartozó, de a bérlő által elvégzett felújítási, karbantartási stb. munkák elszámolása a bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján történik.
(2) A bérbeadó a helyiség felújítási, karbantartási stb. munkáira a bérlő által benyújtott, a KÖZSZER műszaki vezetője által felülvizsgált és jóváhagyott terv, költségvetés, számlák alapján a helyiség rendeltetésszerű használatához szükséges mértékig 30 %-os bérbeszámítást biztosíthat.
(3) A bérbeszámítás alapját az adott helyiségre vonatkozóan megállapított bérleti díj mértéke képezi.
(4) A bérbeszámításra vonatkozó megállapodás megkötésére a Képviselő-testület jogosult.
Önkormányzati lakások és nem lakáscélú helyiségek elidegenítése
25. Lakások elidegenítésének szabályai
43. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati lakásra vonatkozó elővásárlási jogra az Ltv. rendelkezései az irányadóak.
(2) Az önkormányzati lakás vételárának megállapítására vonatozóan az Ltv. rendelkezései az irányadóak.
(3) A bérlőnek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásai figyelembevételére az Ltv. rendelkezései az irányadóak.
(4) A lakás vételárának meghatározása - hat hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján - a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
44. § (1) Az Ltv. alapján elővásárlási joggal érintett lakások eladása esetén, ha a vevő kéri, hogy a vételárat részletekben fizethesse meg, a szerződés megkötésekor a vételár 20 %-át kell egy összegben megfizetni.
(2) Az (1) bekezdés szerint a lakás megvásárlására jogosult személy, amennyiben azt kéri, a lakás vételárát a szerződés megkötésétől számított 15 éves időtartam alatt kell hogy megfizesse az Önkormányzatnak. A vevőnek a szerződés megkötésekor egy összegben megfizetett vételárrész után fennmaradó vételár hátralékot havonta egyenlő részletekben kell megfizetni.
(3) Ha a lakást az (1) bekezdés szerinti jogosult vásárolja meg, és vállalja, hogy a lakás vételárát az adás-vételi szerződés megkötésekor egy összegben megfizeti, a vételár 15 %-ának megfelelő mértékű árengedmény illeti meg.
(4) Ha a lakást az (1) bekezdés szerint az arra jogosult vásárolta meg és a szerződésben javára részletfizetési kedvezmény kerül kikötésre, ha a még fennálló vételár hátralékát egy összegben kifizeti, a vételár hátralék 10 %-ának megfelelő mértékű kedvezmény illeti meg.
45. § (1) A vételár részletekben történő megfizetése esetén a vevő a mindenkori jegybanki alapkamat mértékének megfelelő kamatot köteles fizetni.
(2) A vevőt kamatmentesség illeti meg, ha egyedülálló, vagy ha gyermekét egyedül neveli és jövedelme, vagy családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szerződés megkötésének időpontjában érvényes saját jogú öregségi nyugdíj minimum 1-2 személy esetén 2,5-szeresét, 3 vagy annál több személy esetén 2-szeresét.
(3) Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a 11. § (2) bekezdésében meghatározottakat kell figyelembe venni.
46. § (1) Tulajdonjog átruházásakor ki kell kötni a teljes vételár meghatározott időre történő meg nem fizetése esetére az elállási jogot. Ha a szerződés megkötésekor a teljes vételárat nem fizették meg
a) az ingatlanügyi hatóságtól a szerződés függőben tartását kell kérni a tulajdonosi jogkör gyakorlója által meghatározott időtartamra, az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szabályainak figyelembe vételével, vagy
b) a szerződésben rendelkezni kell a tulajdonjog fenntartásáról.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az elállási jog kikötése mellett - a tulajdonjog feltétel nélküli átruházásáról lehet rendelkezni, ha:
a) a vagyon egyedi forgalmi értéke a költségvetési törvényben meghatározott versenyeztetési eljárással kapcsolatos értékhatárt nem haladja meg, és
b) a tulajdonosi jogkör gyakorlója úgy dönt, hogy a vételár részletekben történő kiegyenlítéséhez hozzájárul, és az ingatlan-nyilvántartásba, vagy a zálogjogi nyilvántartásba a követelés biztosítékaként jelzálogjog, és annak biztosítására elidegenítési- és terhelési tilalom kerül bejegyzésre.
47. § (1) Az állam tulajdonából az Önkormányzat tulajdonába került lakás elidegenítése esetén az elővásárlási jog jogosultjával közölni kell a lakás megvásárlására tett vételi ajánlat teljes tartalmát, így különösen a lakás vételárának mértékét, továbbá a vételi ajánlatot tevő azonosítására alkalmas adatokat.
(2) Az ajánlati kötöttség időtartama az ajánlat kézhezvételétől számított 60 nap. Amennyiben az elővásárlásra jogosult az elővásárlási ajánlatról szóló értesítés átvételét megtagadja, az átvétel megtagadásának napján kézbesítettnek minősül. Ha az értesítés két alkalommal „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, a második értesítés másodszori kézbesítése megkísérlésének napjától számított 5. munkanapon kézbesítettnek minősül.
48. § (1) Az Ltv. szerint elővásárlási joggal nem érintett lakások értékesítése esetén a versenyeztetésre és a vételárra az Önkormányzat vagyonáról, az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Vr.) rendelkezései az irányadó.
(2) A Képviselő-testület - amennyiben a vevő kéri - maximum 24 hónapos részletfizetést engedélyezhet. A szerződés megkötésekor fizetendő vételárrészlet megfizetésére, a részletfizetés feltételeire az elővásárlási joggal érintett lakások értékesítésére vonatkozó rendelkezések az irányadóak azzal, hogy a vevőt, sem kamatmentesség, sem vételárengedmény, illetve a vételárhátralék megfizetésére adott engedmény nem illeti meg.
49. § Az önkormányzati tulajdonú lakás elidegenítését követően, ha az új tulajdonos az általa megvásárolt ingatlanon javítási, vagy korszerűsítési munkát végez, és erre a célra kölcsönt vesz igénybe, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom alól a polgármester átruházott hatáskörben adja meg a felmentést.
26. Nem lakáscélú helyiségek elidegenítésének szabályai
50. § (1) [9]
(2) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került helyiségre vonatkozó elővásárlási jogra az Ltv. rendelkezései az irányadóak.
(3) Ha a helyiséget a helyiség bérlője vásárolja meg, a vételár az üres beköltözhető helyiség forgalmi értékét nem haladhatja meg.
(4) A (2) bekezdésben nem említett egyéb helyiség értékesítése esetén a versenyeztetésre és a vételárra a Vr. rendelkezései az irányadóak.
(5) A helyiségek elidegenítése esetén a vevőnek a vételárat egy összegben kell kiegyenlítenie kivéve, ha számára a Képviselő-testület részletfizetést engedélyez.
(6) Amennyiben a jogosult az (5) bekezdés alapján részletfizetéssel vásárolja meg az ingatlant a részletfizetésre a 48. § (2) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
27. Vegyes és záró rendelkezések
51. § (1) Ha a felek másképpen nem állapodnak meg, a rendelet hatályba lépése előtt létrejött lakás és helyiségbérleti szerződés esetén a bérbeadónak és a bérlőnek az őket megillető jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése tekintetében a szerződés megkötésekor hatályban volt törvény és rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Ez a rendelet a 2016. május 1. napján lép hatályba.
(3) Hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről szóló 9/2011. (XII.12.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet a 8/2016. (IV.29.) önkormányzati rendelethez
I. A kérelmező/pályázó adatai:
1. Név: ___________________________________________________________
2. Leánykori név: ___________________________________________________________
3. Anyja neve: ___________________________________________________________
4. Születési helye: ___________________________________________________________
5. Születési ideje: ______________________________
6. Állandó bejelentkezés időpontja és a lakás címe: ______________________________
8. Munkahely megnevezése: ____________________________________________________
9. Munkaviszonyának kezdete: ______________________________
10. Mióta él Csabrendeken: ______________________________
11. Rendelkezik-e önálló lakással: igen nem
12. Milyen komfortfokozatú lakásban él:
13. A lakás összterülete: m2, életvitelszerűen fő él a lakásban.
14. Szobák száma: db
15. Hány önálló külön háztartásban élő család tartózkodik a lakásban: család
II. A Kérelmezővel együtt költözők adatai:
|
Fsz. |
Név |
Szül. helye, ideje |
Anyja neve |
Családi |
Havi nettó |
Egyéb jöv. * |
|
1. |
igénylő |
|||||
|
2. |
házastárs/élettárs |
|||||
|
3. |
||||||
|
4. |
||||||
|
5. |
||||||
|
6. |
||||||
|
7. |
||||||
|
8. |
||||||
|
Összesen: |
||||||
|
1 főre jutó átlagkereset: |
||||||
III. Vagyoni helyzet
1. Ingatlanvagyon megnevezése: ______________________________________
2. Gépkocsi típusa: ________________________ Forgalmi rendszáma: _________________
V. Nyilatkozat
1. Önkormányzati tulajdonú bérlakás bérlője voltam: igen nem
2. melléklet a 8/2016. (IV.29.) önkormányzati rendelethez
I. A pályázó adatai
1. Természetes személy esetén
2. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetén:
II. A helyiségben folytatni kívánt tevékenység megnevezése: (a TEÁOR ’03 KSH közlemény alapján)____________________________________________________________________
III. Pályázat célja
IV. Nyilatkozat
A 24. § (1) bekezdése a Csabrendek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VII. 22.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
