Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2016. (V.31.) önkormányzati rendelete

Úrkút Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Úrkút Község Önkormányzata Képviselőtestületének az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2013. (IV.30) önkormányzati rendelete (továbbiakban: SzMSz.) 1. § (6) bekezdés a) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) A képviselő-testület pecsétjén az „Úrkút Község Önkormányzatának Képviselő-testülete””

2. § Az SzMSz. a következő 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkcióik szerinti besorolását az 1. melléklet tartalmazza.”

3. § Az SzMSz. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A képviselő-testület üléseit munkaterve alapján tartja. Munkatervét a képviselő-testület fél- vagy egyéves időtartamra állapítja meg.

(2) A munkaterv-javaslat elkészítéséről a polgármester gondoskodik, melyhez előzőleg javaslatot kér:

a) a képviselőktől,

b) a jegyzőtől.”

4. §. Az SzMSz. 6. alcíme helyébe a következő alcím lép:

13. § (1) A testület ülésére rendelet-tervezet – előzetes bizottsági tárgyalást követően – csak írásban nyújtható be, egyéb előterjesztés kivételesen szóbeli is lehet.

​(2) A képviselő-testület elé előterjesztéseket nyújthatnak be:

a) a témakör szerint hatáskörrel rendelkező bizottság(ok),

b) a polgármester, alpolgármester, képviselők,

c) a képviselő-testület által napirendre tervezett előterjesztések tekintetében az érintett intézmények vezetői,

d) a jegyző.

(3) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgyat és a tényállást, b) a döntési lehetőségeket és azok jogszabályi alapját, c) határozati javaslatot, d) szükség szerint határidő és a végrehajtásért felelős megjelölését.

14. § (1) Az előterjesztések a rendes ülést megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülést megelőzően legalább 3 nappal korábban kerülnek az előterjesztést benyújtó részéről a jegyző felé leadásra.

(2) Az írásos és előre kiküldött, továbbá a szóbeli előterjesztéseken túl a képviselő-testületi ülés, az előterjesztés benyújtására jogosultak előterjesztésében „sürgős” minősítésű indítványt is megtárgyalhat. A „sürgős” indítvány a sürgősség tényének indokolásával legkésőbb az ülést megelőző napon 12⁰⁰ óráig jelenthető vagy nyújtható be a polgármesternél, aki azt köteles azonnal továbbítani a jegyzőnek, illetve az ülésen a napirendi javaslat megtárgyalásakor ismertetni. A „sürgős” indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület vita nélkül dönt. ”

5. § Az SzMSz. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és időpontját, a javasolt napirendi pontokat és előterjesztőik nevét, valamint mellékletként az írásos előterjesztéseket.”

6. § Az SzMSz. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § A polgármester:

a) megnyitja (berekeszti) az ülést, illetve megállapítja és az ülés során figyelemmel kíséri a határozatképességet,

b) előterjeszti a napirendi javaslatokat, tájékoztatást ad az előző ülést követően történt fontosabb intézkedésekről,

c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát, összefoglalja a döntési kérdéskört, tisztázza a döntési helyzet egyértelműségét, szavazásra bocsátja a döntési (határozati, rendeleti) javaslatokat és kihirdeti az elfogadott döntéseket,

d) biztosítja az ülés rendjét és zavartalan lefolyását, a képviselők interpellációs jogának gyakorlását,

e) a hozzászóláskor megadja, megtagadja,vagy megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során (ugyanabban az ügyben) nem szólal­hat fel újra,

f) szükség esetén rendre utasítja vagy a hallgatóság soraiból kiutasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít,

g) tárgyalási szünetet rendel el,

h) javaslatot tesz napirendek együtt történő tárgyalására, illetve a hosszúra nyúlt vita lezárására,

i) a vita berekesztését követően – az elhangzottak, azok összegzése alapján – megfogalmazza a Képviselő-testület döntésének tervezetét, majd arról szavazást rendel el és megállapítja annak eredményét,

j) kimondja a döntést, felolvasással ismerteti a döntés teljes szövegét, ha annak tervezete előzetesen, írásban – az erre meghatározott szabálytól eltérően – nem került kiküldésre (átadásra) a Képviselőknek, illetve felolvassa a döntésnek azon részét is, amely az írásban megküldött (átadott) tervezethez képest változott,

k) a tárgytól eltérő felszólalót figyelmezteti, hogy térjen a tárgyra,

l) olyan rendzavarás esetén, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést meghatározott időre félbeszakítja, vagy berekeszti.”

7. § (1) Az SzMSz. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A képviselő-testület az (5) bekezdésben foglaltak kivételével, alakszerű határozattal dönt.”

(2) Az SzMSz. 29. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) tájékoztató anyagokról, beszámolóról,”

8. § Az SzMSz. 33. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Képviselő-testület tagja a Mötv. szerinti személyes érintettségét a polgármesternek a napirendi pont tárgyalása előtt köteles bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztó tárgyhavi tiszteletdíja 25 %-kal csökkenthető, melyről a képviselő-testület alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt.”

9. § Az SzMSz. 36-39. §-a következő a következő rendelkezések lép:

„36. § Az állandó bizottság általános feladatai:

a) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

b) a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal

a feladatkörébe tartozó ügyekben,

c) közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében, d) javaslatot tesz a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.”

37. § A Gazdasági és Igazgatási Bizottság

a) Figyelemmel kíséri:

aa) az Önkormányzat által fenntartott intézmények gazdálkodását, szükség esetén a hiányosságok megszüntetésére javaslatot tesz,

ab) a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre,

ac) a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.

b)Véleményezi:

ba) az Önkormányzat költségvetési, zárszámadási rendelet-tervezetét,

bb) a hitelek felvételét, vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát,

bc) az Önkormányzat és intézményeinek beruházásait, fejlesztéseit,

bd) az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyon vásárlására, átruházására, valamint az önkormányzat tulajdonát képező értékpapír vagyon forgalomba hozatalára irányuló javaslatokat.

c)Ellenőrzi:

ca) az Önkormányzat pénzügyi és gazdálkodási tevékenységét,

cb) az Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos helyi rendeletek és határozatok végrehajtását,

cc) az átmenetileg szabad pénzeszközök egy évnél rövidebb lejáratú lekötését.

d) A pénzügyi ellenőrzések tapasztalatairól szóló jelentését a Képviselő-testület elé terjeszti.

e) Ellátja mindazon feladatokat és gyakorolja mindazokat a hatásköröket, amelyeket a központi jogszabály, vagy helyi rendelet hozzá utal.

38. § A Gazdasági és Igazgatási Bizottság

a) véleményezi a helyi rendeletek tervezeteit, a ha­tályos helyi rendeletek, határozatok felülvizsgálatát, módosí­tását.

b) vizsgálja a helyi rendeletek hatályosulá­sát, önkormányzati ciklusonként legalább egyszer átfogó módon felülvizsgálja a helyi rendeleteket, szükség esetén javaslatot tesz a módosításra, kiegészí­tésre.

c) ellátja a Polgármester, Alpolgármester, a Képviselők, a bizottsági tagok összeférhetetlenségi nyilatkozatával, továbbá a bizottsági tagok kivételével ezen személyek, valamint meghatározott hozzátartozóik vagyonnyilatkozatával, az ezekhez kapcsolódó bejelentésekkel összefüggő nyilvántartási és ellenőrzési feladatokat. Ennek során – a jogszabályban meghatározott eljárási szabályok biztosításán túl – a következő eljárási szabályokat kell érvényesítenie, melyért a bizottság elnöke tartozik felelősséggel:

ca) határidő megjelölésével felhívja az érintetteket a nyilatkozat megtételére,

cb) a Polgármester, az Alpolgármester, a Képviselő vagyonnyilatkozatát, továbbá ezen személyek és a bizottsági tagok összeférhetetlenségi nyilatkozatát nyitott, míg a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot zárt – a bizottság elnöke által aláírt és a jegyző bélyegzőjével lepecsételt, névvel ellátott – borítékban veszi át.

cc) a bizottság elnöke köteles az ca) pontban meghatározottak részére ezen iratok átvételéről – az iratok tartalmát, darabszámát, az átvétel időpontját, az átvevő aláírását tartalmazó – átvételi elismervényt adni.

cd) a bizottságnak jegyzőkönyvben rögzített határozatával – zárt ülésen – kell döntenie az átvett iratok nyilvántartásba vételéről, nyilvántartásból való törléséről, a lefolytatásra kerülő ellenőrzésről, az ezen ügyekben tett kezdeményezések (bejelentések) kivizsgálásáról, annak eredményéről és a Képviselő-testület elé kerülő jelentés (tájékoztató), határozati javaslat tartalmáról.

ce) a bizottság elnöke – a Hivatal adminisztratív közreműködése mellett –ezen iratokról külön nyilvántartást vezet. Az iratokat együttesen, de más iratoktól fizikailag jól elkülönítve, képviselőnként külön egy – a nyilvántartásba vétel sorszámával és a Polgármester, az Alpolgármester, a Képviselő nevével ellátott – iratgyűjtőben (dossziéban) elhelyezve, a Polgármesteri Hivatalban jól zárható, tűzbiztos lemezszekrényben tárolja és őrizteti, valamint ezek megtörténtét folyamatosan figyelemmel kísérni.

cf) a törvény rendelkezése szerint nyilvános vagyonnyilatkozatokba – a külön törvényi előírások szerint a bizottság elnökének (akadályoztatása esetén egy tagjának) jelenlétében – a Hivatal munkaidejében külön engedély nélkül, bárki betekinthet. A betekintés tényét, idejét, a betekintő személyét a bizottság elnökének a megtekintett iratot tartalmazó iratgyűjtő belső lapján, vagy az iratgyűjtőben elhelyezett külön betekintési lapon kell rögzítenie.

cg) a vagyonnyilatkozattal, vagy összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat, vagy az összeférhetetlenség konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, vagy a konkrét összeférhetetlenségi okot, úgy a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 (tizenöt) napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, úgy – az eljárás további folytatása és érdemi vizsgálat nélkül – a bizottság vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügyben azt elutasítja, és erről tájékoztatja soron következő ülésén a Képviselő-testület, míg összeférhetetlenségi ügyben azt elutasításra javasolja a Képviselő-testület felé.

ch) a cf) alpont szerinti eljárás megismétlésének ugyanazon ügyben csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. Az újabb eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezés esetén a bizottság – az eljárás lefolytatása, felhívási kötelezettség nélkül – a cg) alpontban meghatározottak szerint jár el.

ci) eljárás esetén a bizottság elnöke felhívja az érintettet az ellenőrzéshez szükséges azonosító (személyre, a vagyontárgyra vonatkozó) adatok közlésére. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, s azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül égetéssel, vagy iratmegsemmisítő használatával – jegyzőkönyvben rögzített módon – megsemmisíti.

39. § A Szociális Bizottság figyelemmel kíséri az egészségügyi alapellátás tevékenységét és ellenőrzi a helyi szociális rendeletek, határozatok hatályosulását, valamint átruházott hatáskörben dönt

a) a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletben hatáskörébe utalt kérdésekben,

b) a lakáscélú helyi támogatásokról szóló önkormányzati rendeletben hatáskörébe utalt kérdésekben.”

10. § A SzMSz. 40. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Polgármester átruházott hatáskörben dönt

a) az önkormányzat jelképeiről és a jelképek használatáról szóló rendeletben hatáskörébe utalt kérdésekben,

b) a közterület használatáról, fenntartásáról szóló önkormányzati rendeletben hatáskörébe utalt kérdésekben,

c) a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletben hatáskörébe utalt kérdésekben,

d) az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendeletben hatáskörébe utalt kérdésekben,

e) az Önkormányzatnak a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott jogaival kapcsolatban,

f) a közfoglalkoztatottak munkaszerződéseivel kapcsolatos kérdésekben,

g) az önkormányzati tulajdonú egyes ingatlanok után a biztosítási szerződések megkötésével kapcsolatos kérdésekben,

h) a civil szervezetek részére székhelyhasználati és névhasználati engedély megadásáról,

i) az átmenetileg szabad pénzeszközök egy éven belüli rövid lejáratú pénzintézeti lekötésével kapcsolatban.”

11. § Az SzMSz. 19. és 20. alcíme helyébe a következő alcímek lépnek:

46.§ Az Önkormányzat éves költségvetés alapján a Mötv.-ben, a költségvetési törvényben és más jogszabályban meghatározott szabályok szerint gazdálkodik.

47.§ (1) Az Önkormányzat költségvetése elkészítéséről és a zárszámadás összeállításáról a Jegyző gondoskodik.

(2) A költségvetésről, valamint a zárszámadásról a Képviselő-testület külön helyi rendeletet alkot.

(3) Az Önkormányzat törzsvagyona az éves költségvetési zárszámadás során leltár szerint kerül bemutatásra.

48.§ Ez a rendelet 2013. május 1-jén lép hatályba.”

12. § A SzMSz.

a)1. § (5) bekezdésben a "Hivatala” szövegrész helyébe a „Hivatal”,

b) 10. § (1) bekezdés a) pontjában az „1/4 (egynegyed)-ének” szövegrész helyébe az „1/4-nek”

c) 15. § (3) bekezdésben a „(8)” szövegrész helyébe a „(2)",

d) 24. § (1) bekezdésben a „településii” szövegrész helyébe a „települési”,

e) 27. § (1) bekezdésében a „szavazatást” szövegrész helyébe a „szavazást”

szöveg lép.

13. § Az SzMSz. az 1. melléklettel egészül ki.

14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

15. § Hatályát veszti az SzMSz.

a) 2. § (2) bekezdés b) pontjában az „egyesületek és” szövegrész,

b) 4. §-a,

c) 8. §-a,

d) 9. § (4) bekezdése,

e) 9. § (5) bekezdés b) és c) pontja,

f) 15. § (7) bekezdés e) pontja

g) 26. § (3) bekezdés b) pontja,

h) 26. § (3) bekezdés f) pontjában a „, népi kezdeményezés” szövegrész,

i) 26. § (5) bekezdése,

j) 29. § (2)-(4) bekezdése,

k) 30. § (3) bekezdése,

l) 31. § (1) és (2) bekezdése,

m) 32. § (2) bekezdése,

n) 35. § (6) bekezdése.

Fülöp Zoltánné dr. Puskády Norbert

polgármester jegyző