Kifejezéskereső
Takácsi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2017.(VIII.17.) önkormányzati rendelete
a Helyi építési szabályzatról
Takácsi Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében Veszprém Megyei Kormányhivatal, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala, Veszprémi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Veszprémi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi osztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Osztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, Veszprém Megyei Önkormányzat, Pápa Város Önkormányzata, Vaszar Község Önkormányzata, Nagygyimót Község Önkormányzata, Malomsok Község Önkormányzata, Marcaltő Község Önkormányzata, valamint Gyarmat Község Önkormányzata, Takácsi Község Önkormányzat Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 37/2016 (VIII.10.) Képviselő-testületi határozatában meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:.
I. RÉSZ
1. Fejezet
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1/A. §
1. A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1) A rendelet mellékletei:
a) [1] Módosította: a 7/2020. (VIII. 5.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. augusztus 6-tól 1. melléklet: SZT-2/1/2020mód jelű tervlap
b) 2. melléklet: Szabályozási terv SZT-2 (Külterület)
2. A szabályozási tervek tartalma
2. § (1) A szabályozási tervek kötelező elemei:
a) tervezett szabályozási vonal, szabályozási szélesség,
b) övezet, építési övezet határa, jele,
c) építési hely és határa,
d) szabályozási elemekre vonatkozó méretek,
e) építési vonal,
f) megszüntető jel
g) megtartandó, ill. kiegészítendő, telepítendő fa, fasor,
h) megtartandó zöldfelület, faállomány,
i) gyalogút, sétány,
j) a telek be nem építhető része
k) helyi egyedi védelem alatt álló építmény,
l) helyi értékvédelmi terület határa.
(2) A szabályozási tervek irányadó elemei:
a) javasolt telekhatár,
b) javasolt telekhatár megszüntetés,
c) jelentősebb közhasználatú parkoló (P).
(3) A szabályozási tervek tájékoztató elemei:A magasabb rendű vagy más jogszabályok által megfogalmazott, ill. államigazgatási szerv által kért szabályozási elemeket a szabályozási tervek tájékoztató szabályozási elemként tüntetik fel. Módosításuk csak a magasabb szintű jogszabályok megváltozása esetén vagy az illetékes hatóságok egyetértésével lehetséges.
a) műemlék, műemléki környezet határa, műemléki épület, műemléképület telke,
b) régészeti lelőhelyek, régészeti érdekű területek,
c) védőterületek, védőtávolságok, védősávok határa,
d) országos ökológiai hálózat területei (ökológiai folyosó) és határuk,
e) belterületi határ.
3. Fogalom-meghatározások
3. § . E rendelet alkalmazásában:
1. Alapellátás, alapellátást szolgáló épület: A lakosság mindennapi kereskedelmi- szolgáltatási- vendéglátási, intézményi, egészségügyi és egyéb ellátását biztosító tevékenység vagy épület.
2. Fekvő telek: olyan korábban kialakult közbenső telek, amely hosszanti oldalával csatlakozik az úthoz, és átalagos mélysége nem éri el a 20 métert.
3. Kialakult állapot: Az övezeti előírások paramétereire vonatkozó fogalom. Olyan övezet, építési övezet és annak paramétere, amely kialakulása korábban, a jelenleg megadható paraméterektől eltérő módon történt meg.
4. Maximális telekszélesség: a telek átlagos telekszélességének a megengedett legnagyobb értéke.
5. Melléképület: Az alábbi, a telek és a telken álló főépítmény(ek) rendeltetési egységeinek rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmények, melyek nem tartoznak a melléképítmények körébe:
a) járműtároló
b) nyári konyha, mosókonyha, szárító,
c) tárolóépület (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr és más tároló)
d) kazánház,
e) műterem,
f) kézműipari építmény: olyan kisipari vagy kisüzemi rendeltetésű építmény, amelyben a főhelyiségek alapterülete nem haladja meg a 100 m2-t, a foglalkoztatottak száma legfeljebb 5 fő és az üzem működése során kielégíti a lakóterületre megállapított egészségügyi és környezetvédelmi követelményeket.
6. Minimális telekszélesség: A telekszélesség azon értéke, mely értéknél kisebb csak a telek egyharmad hosszában megengedett.
7. Saroktelek: olyan földrészlet, amely két oldalán is közterülethez, illetve magánúthoz csatlakozik.
8. Telekmélység: a telek közterület vagy magánút felöli határvonalára merőleges vetületei mérete.
9. Telekszélesség: A földrészlet oldalvonalára (oldalhatár) merőleges vetületi mérete az építési hely elő- és hátsókerti határvonalai között.
10. Terepszint alatti beépítettség mértéke: A terepszint alatti építmény(ek) által műszakilag igénybevett terület bruttó nagyságának és a telek sík vetületi területének %-ban kifejezett aránya.
11. Vendéglátás: kész- vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő forgalmazása, ideértve az azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenységet is
12. Védőfásítás, védő-zöldfelület: a kijelölt területen legalább 8 m-ként 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növesztő fa alatta cserjékkel, vagy 8 m-nél szélesebb terület esetén 25 m2–re számítva legalább 1 db nagy közepes lombkoronát növesztő fa és alatta cserjék kerülnek telepítésre.
13. Zavaró hatású tevékenység: A falusias és kertvárosias lakóterület építési övezeteiben olyan gazdasági célú tevékenység, mely jellemzően nem csak a helyi lakosság ellátását szolgáló, nagy forgalmat vonzó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, raktározási, kézműipari, iroda, mező- és erdőgazdasági, rendeltetés, és működése során nem elégíti ki a lakóterületre megállapított egészségügyi és környezetvédelmi követelményeket.
14. Kulturtáj: Az antropogén tevékenység által formált vagy gyökeresen átformált táj1
4. Belterülethatár módosítás
4. § (1) A belterületbe csatolható területeket a Szabályozási terv tartalmazza.
2. Fejezet
KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
5. A levegő védelme
5. § (1) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő új építmény, létesítmény kizárólag oly módon alakítható ki, helyezhető el, hogy a védelmi övezet nem érinthet lakóterületet, vegyes területet, sport- és rekreációs célú területet (különleges területet, zöldterületet, közjóléti erdőterületet).
6. A földtani közeg-, a talaj- és a vizek védelme
6. § (1) Építmények oly módon helyezhetők el, hogy a felszíni vizek természetes lefolyását ne akadályozzák, a vízi-létesítmények állapotát, üzemeltetését, fenntartását ne veszélyeztessék, továbbá a víz minőségét ne károsítsák.
(2) Terepszint alatti építmények kizárólag a felszín alatti vizek mozgását nem akadályozó, az érintett térség vízháztartását nem befolyásoló módon létesíthetők. Terepszint alatti építés esetén a felszín alatti vizek továbbvezetését meg kell oldani.
(3) Építmények üzemelése során keletkező külön jogszabályban meghatározott káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell. A közcsatornába kizárólag a vonatkozó országos érvényű jogszabályok előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők.
7. A környezeti zaj elleni védelem
7. § (1) Új út tervezésekor a környezeti zaj elleni védelem eszközei az út melletti területeken a településszerkezeti tervben szereplő meglevő és elhatározott terület-felhasználásainak figyelembevételével tervezendők.
(2) Meglévő épületek átépítése esetén, amennyiben az épület védendő homlokzata előtt a közlekedési környezeti zajszint miatt a külső téri zajterhelési határértékek nem teljesíthetők, zaj ellen védendő épületek, valamint védendő helyiségek, különösen
a) kórtermek és betegszobák,
b) tantermek és előadótermek oktatási intézményekben,
c) foglalkoztató termek és hálóhelyiségek bölcsődékben, óvodákban,
d) lakószobák lakóépületekben,
e) lakószobák szállodákban és szálló jellegű épületekben,
f) étkezőkonyha, étkezőhelyiség lakóépületekben,
g) szállodák, szálló jellegű épületek, közösségi lakóépületek közös helyiségei,
h) éttermek, eszpresszók,
i) kereskedelmi, vendéglátó épület eladóterei, illetve vendéglátó helyiségei,
j) várótermek
kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a vonatkozó belső téri zajterhelési határértékek teljesülnek.
8. Hulladékok kezelése
8. § (1) Lakó-, vegyes- és rekreációs rendeltetésű különleges területen kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló építmények üzemelése során keletkezhet veszélyes hulladék —különösen gyógyszertár, fogorvos, javítószolgáltatások, vendéglátás építményeiben keletkező hulladék—.
(2) Az ipari-, kisipari- és szolgáltató létesítményekben keletkező veszélyes hulladékokat azok ártalmatlanításáig, vagy az elszállításáig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni, és környezetszennyezés nélkül tárolni.
3. Fejezet
KATASZTRÓFAVÉDELEM
9. § (1) A tűzivíz ellátást biztosítani kell. Ha a mértékadó tűzivíz közhálózatról nem biztosítható, akkor
a) a közhálózat által biztosítható tűzivíz-igényt feletti igényre helyi tűzivíztároló létesítése szükséges (amennyiben azt az övezeti előírások nem tiltják),
b) épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tűzivíz-igényt a közhálózat által biztosítható mértékig,
c) a közhálózat kapacitás bővítésével kell a tűzivíz-ellátást biztosítani.
(2) Az úthálózatot úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa a tűzoltóság vonulását, illetve alkalmas legyen a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.
4. Fejezet
VÉDŐTERÜLETEK—VÉDŐTÁVOLSÁGOK—HATÁSTERÜLETEK
9. Közlekedési létesítmények védősávjai
10. § (1) Az országos főutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől 100,0-100,0 m széles, az országos mellékutak külterületi szakaszán 50,0-50,0 m széles a védősáv.
(2) A közutak külterületi szakaszán a védősávon belül bármilyen építési munkát végezni, a felszínen megjelenő építményt, műtárgyat elhelyezni, fát telepíteni és kivágni csak az út kezelőjének egyetértésével lehet.
(3) Az országos közutak belterületi szakaszán a közúti területeken ipari, kereskedelmi, vendéglátó, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához közútkezelői hozzájárulás szükséges.
(4) A 10. Győr—Celldömölk vasútvonal szélső vágánytengelyétől mért 50,0-50,0 m védősávon belül építmények elhelyezéséhez a vasút kezelőjének hozzájárulása szükséges.
(5) A közlekedési területek védőterülete a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel.
10. Közműlétesítmények védőövezetei
11. § (1) A közművezetékek jogszabályokban előírt védőterületeit biztosítani kell.
(2) Vaszar szennyvíztisztító telep védőtávolsága 500 m.
(3) A vaszari szennyvíztisztító telep védőtávolságán belüli Takácsi közigazgatási területére eső védőtávolságon belül:
a) új beépítésre szánt területfelhasználás —környezetre jelentős hatást gyakorló ipari gazdasági és különleges területfelhasználás kivételével— nem jelölhető ki,
11. Honvédelmi területek védőtávolságai, honvédelmi létesítmények működése érdekében szükséges korlátozások
12. § (1) MH Pápa Bázisrepülőtér környezetében a repülőtér biztonságát szolgáló védőterület a repülőtér építési telkén (üzemi terület Nagygyirmót 083 hrsz.-ú telek) szélétől mért 15 000 m-es távolságon belüli terület, amely:
a) légi megközelítési sávja: a légi megközelítések irányában a repülőtér üzemi területének szélétől, a repülés irányától jobbra és balra mért 15-15 fokos széttartású terület, ezt 1%-os emelkedésű sík (akadálysík) határolja,
b) oldalsáv: a védőterületnek a megközelítési sávon kívüli része, ezt a repülőtér vonatkozási pontjától 4km távolságig 1%-os emelkedésű kúpfelület, majd 4 kim sugáron kívül (40 m magasságtól kezdődő) 5%-os emelkedésű kúpfelület (akadálysík) határolja.
(2) MH Pápa Bázisrepülőtér biztonságos működése érdekében a Nagygyirmót 083 hrsz.-ú telek szélétől mért:
a) 1 000 m-en belül a légi megközelítési sávban és 300 m-en belül az oldalsávban építmény nem helyezhető el, kivéve a repülés célját szolgáló építmény,
b) 5 000 m-en belül a légi megközelítési sávban és 1 000 m-en belül az oldalsávban erősáramú szabadvezeték és távközlési légvezeték és az ahhoz tartozó átalakító és kapcsolódó berendezés, továbbá terepszint alatti nyomvonal jellegű építmény (kábel, csatorna stb.) nem létesíthető, kivéve a repülés célját szolgáló építmény,
c) 15 000 m-en belül 40 m-nél magasabb építmény nem helyezhető el,
d) 13 000 m-en belül hulladéklerakóhely nem jelölhető ki,
e) 15 000 m-en belül új szélerőmű vagy szélerőműpark nem helyezhető el.
(3) MH Pápa Bázisrepülőtér légi megközelít leszállópályájának északi irányában értelmezendő akadálysík fölé építmény és növényzet nem nyúlhat, valamint a MH Pápa Bázisrepülőtér építési telkétől (Nagygyirmót 083 hrsz.) mért 360 m-en belül a légi megközelítési sávban semmilyen bevágásból vagy kiemelkedésből származó akadály nem létesíthető, kivéve a repülés célját szolgáló építményt. E területen belül kizárólag 1,2 m-nél nem magasabb növésű lágyszárú kaszás növény termeszthető.
(4) Takácsi 0180/2 és 0248 hrsz.-ú telkeken levő a repülésirányítás és ellenőrzés célját szolgáló távközlési, irányítási, fénytechnikai rádiólokációs és egyéb berendezések 1 000 m-es körzetében —a (2) a), c), d), e) pontjaiban nem említett esetekben— a Honvédelmi Minisztérium szakhatósági szerve által szükségesnek tartott mértékben építési tilalmat, illetőleg építési és beültetési korlátozást kell elrendelni.
(5) MH Pápa Bázisrepülőtérhez tartozó Vaszar 0136/2 hrsz.-ú ingatlan telkének határától mért
a) 1 500 m-en belül építési tevékenység a Honvédelmi Minisztérium szakhatósági szervének hozzájárulásával végezhető,
b) 800 m-en belül tűzveszélyes és robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolására szolgáló közepes vagy magas kockázati egységbe sorolt építmény, valamint huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület nem létesíthető,
c) 200 m-en belül 22 kV-os és nagyobb feszültségű szabadvezeték és ahhoz közvetlenül csatlakozó transzformátor állomás, út,
d) 50 m-en belül erdőtelepítés nem végezhető.
5. Fejezet
EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK
(TILALMAK, TELEKALAKÍTÁS, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖTELEZÉSEK)
13. § (1) Nyúlványos telek a településen nem alakítható ki.
(2) Magánutak kialakítását telekalakítási terv során kell meghatározni, a közforgalom elől el nem zárt magánutakat a vonatkozó jogszabály szerint a közútnak megfelelő paraméterekkel. A telkek megközelítésére szolgáló magánútnak a telkekre előírt közműellátás biztosítására is alkalmasnak kell lennie. A közforgalom elől el nem zárt zsák magánutak végén végfordulót kell kialakítani. A legalább 12 méter széles magánutakat legalább egyoldali fasorral kell kialakítani.
(3) A gazdasági, vegyes, vagy különleges területek megközelítését biztosító magánutak minimális telekszélességének legalább 12 méternek kell lennie, a négynél több lakás vagy üdülő megközelítését biztosító magánutak minimális telekszélességének legalább 8 méternek kell lennie.
(4) Lakóterületen telekegyesítéssel létrehozható új telek, ha arról a részletes építési övezeti előírás máshogy nem rendelkezik, legfeljebb az egyes építési övezetekben előírt legkisebb kialakítható telekméret háromszorosa lehet. Ez alól kivétel, ha a telekalakítás egészségügyi, oktatási, szociális vagy egyházi épület létesítése céljából szükséges.
(5) Különböző övezetbe, építési övezetbe tartozó telkek nem egyesíthetők, övezeti határon átnyúló telekhatár rendezés nem lehetséges.
6. Fejezet
KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI
12. Általános előírások
14. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú:
a) vízellátás,
b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),
c) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás),
d) elektronikus hírközlés
hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.
(2) A közművesítésre kerülő területen
a) telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni,
b) közművek elhelyezésénél:
ba) településképi megjelenésre,
bb) környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),
bc) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre
figyelemmel kell lenni
(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál:
a) Közforgalmú út esetén
aa) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
ab) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
ac) a csapadékvizek elvezetéséről,
ad) beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről
gondoskodni kell
b) magán út esetén (közforgalomnak megnyitott és meg nem nyitott esetben)
ba) a tervezett közműveket a közforgalmi utakra vonatkozó közműfektetési előírásoknak megfelelően kell megépíteni
bb) a csapadékvíz elvezetését ki kell építeni
bc) beépítésre szánt területen a közlekedésbiztonság igényét kielégítő térvilágításról kell gondoskodni
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,
(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:
a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,
b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
bb) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg
bc) 8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell megoldani.
(6) A településen közművek nyomvonalát érintő területen tereprendezési és feltárási munkát csak szakhatóságok mellett az érintett közmű üzemeltetők hozzájárulásával, szükség esetén felügyeletével szabad végezni.
13. Közművesítés mértékének az előírása
15. § (1) A településen építés, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
a) a beépítésre szánt területen biztosított:
aa) legalább a részleges közműellátás,
ab) jelen szabályozás csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
ac) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,
b) a beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra alkalmas építmény esetén biztosítható:
ba) legalább a hiányos közműellátás,
bb) a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás,
bc) a közüzemű villamosenergia-ellátás,
bd) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
be) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,
c) a beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra nem szolgáló építmény esetén a terület közművesítetlen maradhat.
14. Vízellátás
16. § (1) A település közcsatorna hálózatának kiépítését követően új vízhálózat már csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető,
(2) Ha a mértékadó külső tűzivíz igény a közhálózatról nem biztosítható:
a) a közhálózat által biztosítható tűzivíz igény feletti igényre helyi tűzivíz tároló létesítése szükséges,
b) épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tűzivíz igényt a közhálózat által biztosítható mértékig,
c) a közhálózat kapacitás bővítésével kell a tűzivíz ellátást biztosítani.
15. Szennyvízelvezetés
17. § (1) A településen létesítendő szennyvízelvezetést elválasztott rendszerrel kell kiépíteni.
(2) A talaj, talajvíz védelme érdekében sem a szennyvíz, sem a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, a szikkasztás még átmenetileg sem alkalmazható.
(3) Szennyvíz bevezetés:
a) nyílt árokba,
b) időszakos, vagy állandó vízfolyásba,
c) felhagyott kutakba
szigorúan tilos, előfordulása esetén azt azonnal meg kell szüntetni.
(4) A közcsatorna hálózat kiépítését megelőzően a részleges közműellátású telkeken létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:
a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t:
aa) a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni
ab) az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni, az elszállíttatás tényét számlával igazolni kell.
b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll (tisztított vizet sem szabad talajba szikkasztani)
bb) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken,
bc) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz,
bd) ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell várni a település közcsatornázásának a megépítését, illetve –ha már megvalósul a település közcsatornázása- ki kell építeni a közcsatorna csatlakozás lehetőségét.
(5) Közműpótló, zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.
16. Szennyvízkezelés, elhelyezés
18. § (1) A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani.
(2) A szennyvízhálózat kiépítésekor elhelyezendő szennyvízátemelő műtárgyként csak bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy építhető, amelynek védőtávolság igénye beépített, illetve beépítésre szánt telket nem ér el.
(3) Helyi szennyvíztisztító telep létesítése esetén úgy kell megépíteni, hogy védőtávolság igénye beépítésre szánt területet ne érintsen.
17. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés
19. § (1) Új vízfelületet (pl tavat) kizárólag akkor létesíthető, ha a szükséges víz utánpótlás állandóan biztosítható.
(2) Vízfelületek karbantartásának céljára:
a) állami kezelésű vízfolyások, vízfelületek (tavak, tározók) mentén min 6-6 m-es,
b) önkormányzati, társulati és egyéb kezelésű patakok, vízfolyások, árkok, csatornák mentén min 3-3 m-es,
c) tavak, tározók part éleitől min 6-6 m-es
sávot szabadon kell hagyni.
(3) Mélyebb fekvésű területen építeni csak a vízrendezést követően, a terület vízmentességének megoldását követően lehet.
18. Csapadékvíz elvezetés
20. § (1) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni.
(2) Csapadékvíz a telkekről csak a közterületen lévő csapadékvíz elvezető hálózatba vezethető az út, illetve az élővíz kezelőjének hozzájárulása és befogadói nyilatkozata alapján:
a) vagy közvetlen csatlakozás kiépítésével,
b) vagy, ha azt a topográfiai elhelyezkedés indokolja, a szomszédos telken átvezetéssel, az arra vonatkozó előírások betartásával.
(3) Ha az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a befogadó nyilatkozatban rögzített mennyiséget, akkor a telken keletkező csapadékvíz visszatartása érdekében, műszaki előíráson alapuló, méretezéssel igazolt mennyiség befogadására alkalmas telken belüli tároló kialakítása szükséges, amelyből fékezetten lehet a túlfolyó vizet a befogadóba vezetni.
(4) Meglévő csapadékvíz csatorna, nyílt vízelvezető árok, élővíz kezelői hozzájárulás vagy befogadói nyilatkozat hiányában 25 m2 vízszintes tetőfelületi vetületként (zöldtető kialakítása esetén 50 m2-enként) valamint 25 m2 burkolt felületenként (kötelező zöldfelület feletti területről) 1 m3 esővíztároló (ciszterna) kialakítása szükséges, amely túlfolyójából fékezetten, az előírásoknak megfelelően vezethető ki a közterületi befogadóba a csapadékvíz.
(5) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy
a) a kocsi behajtó 3,5 m-nél szélesebb nem lehet,
b) telkenként csak egy kocsi behajtó létesíthető (saroktelek kivételével),
c) az víz-visszaduzzasztást ne okozzon,
d) a vízszállítás akadálymentes legyen,
e) nyílt árkos felszíni vízelvezetéssel javasolt területen az árok telkenkénti 3,5 m-nél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása nem megengedett sem parkolási, sem közlekedés fejlesztési cél érdekében.
(7) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.
19. Villamosenergia ellátás
21. § (1) Beépített és beépítésre szánt területen új vezeték építése területgazdálkodási célból és a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak kompenzálásaérdekében csak földalatti elhelyezéssel építhető.
(2) Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai és az elektronikus hírközlési hálózatok is föld feletti vezetésűek:
a) villamosenergia hálózati rekonstrukció,
b) közvilágítás hálózati rekonstrukció
során a vezetékeket a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(3) Beépítésre nem szánt területen –erdőterület kivételével- egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
a) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
b) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az, nem igényel erdőirtást, ha erdőirtás igénye merülne fel a hálózatot csak földalatti telepítéssel lehet építeni.
(4) Új villamosenergia ingatlan-bekötést az egész településen már csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.
(5) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül:
a) klímaberendezés, szellőző az épület utcai homlokzatára látható helyre nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető,
b) napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető,
c) háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele:
be) hogy a magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített építmény magasságot max 3 m-en túl nem haladhatja meg,
bf) hogy a dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen
(6) Közcélú, megújuló energiahordozó hasznosítású energiatermelés csak különleges megújuló energiatermelésre kijelölt övezetbe létesíthető.
20. Földgázellátás
22. § (1) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.
(2) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el,
a) a berendezés csak a telkek előkertjében,
b) udvarán,
c) az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.
(3) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
21. Vezetékes elektronikus hírközlés
23. § (1) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(2) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(3) A nyilvános távbeszélő állomást elsősorban a nagyobb tömegeket vonzó épületek bejáratánál, épületen belül kell elhelyezni.
22. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés
24. § (1) Új antennát 300 m-es körzetben már meglevő antenna tartószerkezet előfordulása esetén, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.
(2) Beépített, illetve beépítésre szánt területen:
a) antennát önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet az, csak meglevő építményre, létesítményre telepíthető,
b) új antenna elhelyezésére közterületen, vagy gazdasági, település, vagy településközpont vegyes, vagy különleges övezetekben, a lakóépületek elkerülésével kell helyet keresni.
c) lakó építési övezetekben, üdülőházas üdülőterületen és hétvégi házas üdülő építési övezetben az antennát közterületen kell elhelyezni.
(3) Külterületen, beépítésre nem szánt erdőterületen, mezőgazdasági területen, az általános mezőgazdasági terület kivételével és beépítésre nem szánt különleges területen új vezeték nélküli szolgáltatás építménye csak egyéb hasznosítással összekötve (kilátó, vendéglátóhely, erdei pihenő, mezőgazdasági gazdasági építmény, stb) létesíthető.
(4) Külterületen, beépítésre nem szánt általános mezőgazdasági területen új vezeték nélküli szolgáltatás építménye önálló építményként is elhelyezhető, ha azt az átfogó területrendezési tervek megengedik.
7. Fejezet
ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
23. Építés általános feltételei
25. § (1) Kialakult állapota szerint két övezetbe illetve építési övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett övezet beépítési paraméterei szerint kell figyelembe venni, a telek adott övezetbe eső részének megfelelően.
(2) Minden építési övezetben és beépítést megengedő övezetben melléképítmény csak a főépítménnyel egy időben, vagy a főépítmény után építhető.
(3) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés csak az építési helyen belül végezhető.
(4) Az építési övezetekben melléképítmények kizárólag az építési helyen belül helyezhetők el, kivéve:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy;
b) hulladéktartály tároló 2,0 m magasságig illetve 4 m2 alapterületig;
c) kerti építmények a tárolásra szolgáló műtárgyak kivételével.
ca) tetővel fedett kerti építményből telkenként legfeljebb 2 db létesíthető
cb) a tetővel fedett kerti építmény tetejének vízszintes vetülete építményenként max. 12 m2 lehet.
(5) Az építési övezetekben a hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhető el:
a) mosókonyha;
b) nyárikonyha;
c) gépkocsi és egyéb tároló épület.
(6) Az egyes építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények magassága nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét – kivéve, ha az építési övezet előírásai másként nem rendelkeznek.
(7) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül:
a) parapet-konvektort, parapet-kazánt kivezetni, szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló, szellőző és elszívó berendezés kültéri egységét és kivezetését (kifolyó), valamint egyéb technikai berendezést tilos elhelyezni az épületek közterület felőli homlokzatán. Ez alól kivétel az utcai homlokzatra telepített a riasztó kültéri egysége.
b) lakóterületek és vegyes területek építési övezeteiben az épületek közterületre néző tetőfelületein elhelyezhető tetőfelépítmények, tetősíkablakok, megújuló energiát hasznosító épületgépészeti berendezések (napelem, napkollektor), a tetőhéjalás anyagától eltérő fedések aránya nem haladhatja meg az adott tetősík felületének 30%-át.
(8) Az település teljes területén lakókocsi, utánfutó és egyéb közlekedési eszköz helyhez kötött műszaki létesítményként nem helyezhető el.
(9) Mobilház, konténer csak gazdasági területen helyezhető el, egyéb területen ideiglenes jelleggel, kizárólag felvonulási épületként létesíthető.
(10) A beépítésre szánt területeken elhelyezkedő lakó, településközponti vegyes és intézményi építési övezetekben az épületmagasság számítása során az épült rövidebb homlokzatán levő két oromfal területe levonható, amennyiben a magassága 6,0 méternél kisebb.
24. Tereprendezés, támfal, kerítés
26. § (1) Amennyiben a tereprendezésre épület-elhelyezés érdekében kerül sor, úgy - a meglévő terepszinthez viszonyított – feltöltés, vagy bevágás mértéke nem haladhatja meg a 1,5 m-t, de együttesen legfeljebb 2,5 m-t.
(2) Tereprendezés csak úgy végezhető, hogy a szomszédos telekhatártól számított 1 méteres területsávban az eredeti terepszint nem változtatható, kivéve, ha a szomszéd telek már eltért az eredeti terepszinttől, mely esetben a tereprendezést ahhoz igazodóan kell kialakítani.
(3) Támfal kialakítása a természetes terepszintet
a) felfelé legfeljebb 1,50 méterrel,
b) lefelé legfeljebb 1,50 méterrel,
de együttesen legfeljebb 2,0 méterrel változtathatja meg.
(4) A közúttal határos telken az utcavonalon meglévő támfal magasságától függetlenül felújítható, új támfal a meglévő terep magasságáig építhető.
(6) Mezőgazdasági terület, erdőterület övezeteiben kerítés csak erdőgazdálkodási, vadvédelmi illetve természetvédelmi célból létesíthető.
25. Beépítési mód, építési hely
27. § (1) Újonnan beépítésre kerülő, vagy jelentősen átépítésre kerülő területen oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.
(2) A már túlnyomó részben beépített telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár, melynek következtében a két szomszédos épület oldalfala közös telekhatárra kerülhet. Amennyiben a tömbre jellemző oldalhatár nem állapítható meg, az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.
(3) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén 18 méter telekszélességig az épületet a telekhatártól 1 méterre kell elhelyezni. 18 métert meghaladó telekszélesség esetén az épületet a telekhatártól legalább 1 méterre kell elhelyezni. Oldalhatáros építési övezetekben a meglévő oldalhatáron álló épület esetében az építési hely határa az épület külső oldalfala.
(4) Saroktelek esetében az előkerti építési vonalat úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák telkeinek építési vonalához igazodjon.
(5) Az előkerti építési vonal, beépített utcaszakasz esetén, a legalább 70%-ban az ingatlan-nyilvántartásban is bejegyzett kialakult állapothoz igazodó kell legyen.
(6) Újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteiben az előkerti építési határvonal:
a) lakó építési övezetek esetében: 5 m;
b) gazdasági építési övezetek esetében: 5 m;
c) egyéb építési övezet esetében: 5 m,
amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek.
(7) Amennyiben az utcában jellemző előkertméret nem állapítható meg, úgy az előkert mélysége, mely egyben építési vonal is, 5 m.
(8) Utcavonalas beépítésű épületek között elhelyezkedő foghíjtelek előkerti építési vonala a közterülettől legfeljebb 2,0 m-ig visszahúzható – zártsorú beépítés kivételével.
(10) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje minimum 6,0 méter, 14 m szélességet el nem érő telkek esetében a telek oldalkertje minimum 5,0 méter, kivéve ha erről az építési övezet részletes előírása máshogy rendelkezik.
II. RÉSZ
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
8. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
26. Falusias lakóterület (Lf) általános előírásai
28. § (1) A falusias lakóterület elhelyezhető:
a) telkenként egy lakóépület, legfeljebb két lakással,
b) valamint a telkeken elhelyezett épületek összes szintterületének legfeljebb 50%-án
ba) mező- és erdőgazdasági,
bb) lakosságot szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó
bc) szállás jellegű
bd) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú
épület.
(2) Az építési övezetekben, az építési helyen belül, legfeljebb három épület helyezhető el.
(3) Az állattartás célját szolgáló gazdasági épület utcai telekhatártól mért távolsága legalább 20 méter.
27. Falusias lakóterület (Lf) részletes előírásai
29. § (1) Az Lf/1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: zártsorú
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 700 m2
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 30 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 40 %
f) Legnagyobb épületmagasság: 5 m
g) Az épület legmagasabb pontja: 9 m
h) A telkeken belül:
ha) az előkert mérete a szomszédos 2-2 telekhez igazodó
hb) a hátsókert legalább 6 m
legyen.
i) Legkisebb telekszélesség: 15 m
(2) Az Lf/2 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 1000 m2
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 30 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 50 %
f) Legnagyobb épületmagasság: 4 m
g) Az épület legmagasabb pontja: 7 m
h) A telkeken belül:
ha) az előkert mérete a szomszédos 2-2 telekhez igazodó
hb) az oldalkert legalább 4 m
hc) a hátsókert legalább 6 m
legyen.
i) Legkisebb telekszélesség: 14 m
(3) Az Lf/3 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 900 m2
c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 30 %
d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 50 %
f) Legnagyobb épületmagasság: 5 m
g) Az épület legmagasabb pontja: 9 m
h) A telkeken belül:
ha) az előkert mérete 5 m
hb) az oldalkert legalább 5 m
hc) a hátsókert legalább 6 m
legyen.
i) Legkisebb telekszélesség: 18 m
28. Intézmény terület (Vi) előírásai
30. § (1) A Szabályozási terven Vi/1 jellel jelölt építési övezet hitéleti rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A Vi/1 jelű építési övezetben az épület kizárólag a hitéletet szolgáló rendeltetést tartalmazhat.
(3) Intézmény terület (Vi jelű területek) építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(4) A Vi/1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 1200 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 55 %
d) Legkisebb zöldfelületi arány: 25 %
e) Legnagyobb épületmagasság: 8 m
f) A telkeken belül:
fa) az előkert 0-5 m közötti
legyen.
(5) A Vi/1 jelű építési övezet területén lévő telkek nem oszthatók meg.
29. Kereskedelmi, szolgáltató (Gksz) területek általános előírásai
31. § (1) A Szabályozási terven Gksz jellel jelölt építési övezet elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú;
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó;
c) iroda;
d) gazdasági tevékenységi célú épületen belül, telkenként egy darab, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó rendeltetést tartalmazhat, ha a részletes építési övezeti előírás másként nem rendelkezik.
(3) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(4) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.
(5) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben állattartó építmények nem helyezhetők el.
(6) A Szabályozási terven lakóterülettel szomszédosan elhelyezkedő kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területen „megtartandó/kialakítandó zöldfelület” jelel jelölt területen a kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület telkén, a lakóterület felé, ahol erre lehetőség van legalább 6 m szélességben védőfásítás telepítendő.
(7) Az építési övezetben megengedett funkciójú épületek speciális technológiai előírások miatt szükséges egyedi építményeinek magassága nem lehet több 30 m-nél.
30. Kereskedelmi, szolgáltató (Gksz) terület részletes előírásai
32. § (1) Az Gksz/1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 3000 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 40 %
d) Legkisebb zöldfelületi arány: 30 %,
e) Legnagyobb épületmagasság: 6 m
f) Az épület legmagasabb pontja: 12 m
g) A telkeken belül:
ga) az előkert 5 m
gb) az oldalkert legalább 10 m
gc) a hátsókert legalább 15 m
legyen.
(2) Gksz/1 jelű építési övezetben önálló lakóépület nem helyezhető el.
31. Egyéb ipari (Gip) terület előírásai
33. § (1) A szabályozási terven Gip jellel jelölt építési övezetek egyéb ipari terület, amely ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodás építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetek telkein több épület is elhelyezhető
(3) Az Gip/1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 3 000 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 50 %
d) Legkisebb zöldfelületi arány: 25 %,
e) Legnagyobb épületmagasság: 9 m
f) Az épület legmagasabb pontja: 16 m
g) A telkeken belül:
ga) az előkert 5 m
gb) az oldalkert legalább 10 m
gc) a hátsókert legalább 15 m
legyen.
(4) A Gip/1jelű építési övezetben az oldal és a hátsókertben legalább 5, ill. 10m széles, védő- zöldfelület alakítandó ki.
(5) Gip/1 jelű építési övezetben az előállított termékek értékesítésével összefüggő rendeltetésű kereskedelmi épületek is elhelyezhetők.
(6) Az Gip/2 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 10.000 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 30 %
d) Legkisebb zöldfelületi arány: 25 %,
e) Legnagyobb épületmagasság: 9 m
f) Az épület legmagasabb pontja: 16 m
g) A telkeken belül:
ga) az előkert 5 m
gb) az oldalkert legalább 10 m
gc) a hátsókert legalább 20 m
legyen.
(7) A Gip/2jelű építési övezetben az oldal és a hátsókertben legalább 5, ill. 10m széles, védő- zöldfelület alakítandó ki.
32. Beépítésre szánt különleges területek
34. § (1) Beépítésre szánt különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.
(2) A beépítésre szánt különleges területek a Szabályozási terveken jelölteknek megfelelően az alábbi építési övezetekre tagolódnak:
a) temetkezési terület építési övezete K-T
b) közműlétesítmények építményeinek elhelyezésére szolgáló terület építési övezete K-Km
c) mezőgazdasági üzemi terület építési övezete K-Mü
d) honvédelmi rendeltetésű területek K-Hon
e) rekreációs célú terület építési övezetet K-Rek
33. Beépítésre szánt különleges terület — Temetkezési terület (K-T)
35. § (1) A Szabályozási terven K-T jellel jelölt építési övezetben kizárólag a temetési szolgáltatással összefüggő létesítmény, valamint egyházi célú, hitéleti létesítmény helyezhetők el.
(2) K-T jellel jelölt építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 40.000 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 10 %
d) Legkisebb zöldfelületi arány: 50 %
e) Urnafal legfeljebb 1,8 m-es, síremlék legfeljebb 3,0 m-es, templom, ravatalozó legfeljebb 5,0 m-es épület magassággal alakítható ki.
f) A telkeken belül:
fa) az előkert 5 m
fb) az oldalkert legalább 5 m
fc) a hátsókert legalább 10 m
legyen.
(3) A temető területén új sírkert a telekhatártól legalább 30,0 m-re alakítható ki.
34. Beépítésre szánt különleges terület — Mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü)
36. § (1) Az K-Mü jelű építési övezetekben elsősorban a mezőgazdasági termelést, állattartást szolgáló épületek, valamint azokat kiszolgáló építményeket lehet elhelyezni.
(2) Az K-Mü/1 jellel jelölt építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 30.000 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 40 %
d) Legkisebb zöldfelületi arány: 40 %,
e) Legnagyobb épületmagasság: 6 m
f) Az épület legmagasabb pontja: 12 m
g) A telkeken belül:
ga) az előkert 10 m
gb) az oldalkert legalább 6 m
gc) a hátsókert legalább 10 m
legyen.
35. Beépítésre szánt különleges terület — közműlétesítmények építményeinek elhelyezésére szolgáló terület (K-Km)
37. § (1) A K-Km jelű építési övezet közműlétesítmények területei kizárólag a közműlétesítmények, és azokhoz szorosan kapcsolódó épületek, építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A K-Km jelű építési övezetben elhelyezhetők az ivóvíz-, a gáz-, az elektromos és a hírközlési szolgáltatás építményei, továbbá a szennyvízhálózat és a csapadékcsatorna műtárgyai.
(3) A K-Km jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: K
c) Legnagyobb beépítettség: K
d) Legkisebb zöldfelületi arány: K
e) Legnagyobb épületmagasság: K
f) A telkeken belül:
fa) az előkert 0-5 m közötti
legyen.
36. Beépítésre szánt különleges terület —Honvédelmi rendeltetésű terület (K-Hon)
38. § (1) Az K-Hon/1 jelű építési övezetben a honvédelmi létesítmények és azok kiszolgálását biztosító —külön jogszabályban meghatározott— épületek és egyéb építmények helyezhetők el.
(2) Az K-Hon/1 építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
c) Legnagyobb beépítettség: 40 %
e) Legkisebb zöldfelületi arány: 40 %,
f) Legnagyobb épületmagasság: 9 m, vagy a technológiához szükséges magasság.
37. Beépítésre szánt különleges terület — Rekreációs célú terület (K-Rek)
39. § (1) A K-Rek/1 jelű rekreációs terület övezetbe tartoznak a volt vizimalom térségében turizmust, pihenést szolgáló területek.
(2) A K-Rek/1 jelű építési övezetben elhelyezhető:
a) kulturális, közösségi szórakoztató építmények,
b) vendéglátás és azokat kiszolgáló egyéb rendeltetésű építmények,
c) kereskedelmi szállásszolgáltatás,
(7) A K-Rek/1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 1.000 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 30 %
d) Legkisebb zöldfelületi arány: 40 %,
e) Legnagyobb épületmagasság: 6 m
f) Az épület legmagasabb pontja: 12 m
9. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
38. Közlekedési és közműterületekre vonatkozó előírások
40. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló területek az országos- és a helyi közutak, valamint a magánutak, a kerékpár- és gyalogutak, a járdák, a gépjármű várakozóhelyek, a közösségi közlekedést szolgáló létesítmények, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményeik, a közforgalmú vasutak építményeinek elhelyezésére szolgálnak.
(2) A közterületek, a közutak és magánutak olyan összefüggő hálózatot kell, hogy alkossanak, amelyben magánút csak közúthoz csatlakozhat.
(3) A közlekedési területek az alábbi övezetekre tagozódnak, és a Szabályozási területeken az alábbi jelekkel szerepelnek:
a) országos közúti közlekedés övezetei narancs színezéssel jelölve,
b) kötöttpályás (vasúti) közlekedési övezet barna színezéssel jelölve,
c) gyűjtőutak, sárga színezéssel jelölve,
d) külterületi kiszolgáló utak sárga színezéssel jelölve
(4) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási tervek ábrázolják.
(5) A szabályozási szélességen belül a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl a közösségi közlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű létesítmények, valamint utcabútorok, helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető az út kezelőjének hozzájárulásával.
(6) A közlekedési területeket úgy kell kialakítani, hogy azon biztosítva legyen
a) a telkek biztonságos megközelítése,
b) a területen összegyűlő csapadékvíz biztonságos elvezetése,
c) a közüzemi közművek megfelelő elhelyezése, továbbá
d) a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek, jellemzők megvalósítása.
(7) Új közforgalom elől el nem zárt magánút 6,0 m szélesség alatt nem alakítható ki. Közhasználat elöl el nem zárt magánút csak közúthoz csatlakoztatható.
(8) A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika s a forgalombiztonság figyelembevételével.
39. Erdőterületek általános előírásai (E)
41. § (1) A közigazgatási területen található erdőterületek az építési használat, az elhelyezhető építmények szerint szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) Ev jelű védelmi erdőterület övezetei,
b) Ek jelű közjóléti erdőterület övezetei,
c) Eg jelű gazdasági erdőterület övezetei.
(2) Az (1) bekezdés b), és c) pontjában szereplő övezetekben épületet elhelyezni csak közüzemi villamos energia, ivóvíz, szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás —közüzemi hálózatra történő csatlakozás vagy egyedi szennyvízkezelő berendezés— biztosításával lehetséges.
(3) Az erdőterületek azon övezeteiben, ahol épület elhelyezését az előírások lehetővé teszik, a közterületi telekhatártól számított 10,0 m-es sávban épületet elhelyezni nem lehet.
40. Védelmi erdőterületek (Ev)
42. § (1) Ev jelű védelmi rendeltetésű erdőterületeken kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények (nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Védelmi rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.
(2) Ev-Kep jelű védelmi erdőterület (kegyeleti park) övezetben, az erdőtervezett erdőterületen belül elhelyezkedő volt temető (086/2 hrsz.-ú terület Szabályozási terven jelölt területe) területén erdőművelés az örökségvédelmi értékek megóvásával folytatható. Az övezetben építmények nem helyezhetők el.
41. Közjóléti erdőterületek (Ek)
43. § (1) Ek/1 jelű közjóléti erdőterület övezetben elhelyezhető
a) erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás építményei,
b) az a) pont építményeiben elhelyezett szolgálati lakás,
c) testedzést és turizmust szolgáló építmény, erdei tornapálya, kilátó,
d) szabadtéri sportpályák,
e) az oktatást, nevelést, ismeretterjesztést szolgáló építmények.
(2) Az Ek/1 övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) Beépíthető legkisebb telek területe: 5.000 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 5 %
f) Legnagyobb épületmagasság: 5 m
g) Az épület legmagasabb pontja: 9 m
42. Gazdasági erdőterületek
44. § (1) Eg/1 jelű gazdasági erdőterület övezetben elhelyezhető
a) az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás építményei,
b) az erdő rendeltetésének megfelelő termelő-szolgáltató tevékenységeket kiszolgáló építmények,
c) szolgálati lakás csak az a) pont építményeivel egybefoglalóan.
(2) Az Eg/1 övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) Beépíthető legkisebb telek területe: 5.000 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 0,5 %
f) Legnagyobb épületmagasság: 5 m
g) Az épület legmagasabb pontja: 9 m
43. Mezőgazdasági területekre vonatkozó általános előírások
45. § (1) A közigazgatási területen található erdőterületek az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) Má jelű általános mezőgazdasági területek övezetei,
b) Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetei.
(2) A mezőgazdasági terület övezeteiben a közművesítettség mértéke: részleges. Ha a szennyvíz a közcsatornába nem vezethető, akkor zárt szennyvíztárolót kell kialakítani, vagy egyedi szennyvíztisztítót kell létesíteni.
(3) Általános mezőgazdasági terület meghatározott övezeteiben több önálló telekből birtoktest alakítható ki, amelynek egyik telkén birtokközpont létesíthető. Birtoktestként egy tulajdonos, vagy családi gazdaság birtokában levő azon általános mezőgazdasági terület övezeteiben elhelyezkedő, összesen legalább 10 ha (100.000 m2) nagyságú, bármely művelési ágban nyilvántartott termőföldek vehetők figyelembe, amelyek valamennyi alábbi feltételnek megfelelnek:
a) a birtokközponttól legfeljebb 20 km-es távolságon belül helyezkednek el,
b) a birtoktesthez tartozó telkek legalább 35%-a Takácsi közigazgatási területén található,
c) a birtoktestbe résztulajdon kizárólag akkor számítható bele, ha a többi érintett tulajdonos írásban hozzájárul, hogy a teleképítési joga másik telken kialakításra kerülő birtokközpont beépíthetőségénél kerüljön figyelembe vételre.
d) a birtokközpont beépítettségének meghatározásakor a beszámításra került telkeken —amelyekről nyilvántartást kell vezetni— épületet elhelyezni nem lehet.
(4) A (3) bekezdésben előírt feltételek teljesülése esetén a birtoktesthez tartozó, a birtoktest telkeinek —a vonatkozó övezeti előírások figyelembe vételével kiszámított— összes beépíthetősége, a birtokközponton is kihasználható. A birtokközpontra vonatkozó előírások:
a) a birtokközpont telkének legalább 10.000 m2 (1 ha) nagyságot el kell érnie.
b) birtokközpont olyan telek lehet, amelynek a kiszolgálását biztosító út telkének szélessége legalább 12 m.
c) a birtokközpont beépítettsége a birtoktestnek, vagyis a beszámítható telkek összterületének legfeljebb 5 %-a, de:
ca) a birtokközpont területére vetítetten legfeljebb 30 % lehet a beépítettség,
cb) a birtokközpont területén az össz-beépítés nem lehet nagyobb 7500 m2 bruttó alapterületnél, akkor sem, ha a birtoktest nagyságából számított beépíthetőség ezt lehetővé tenné,
d) birtokközpont területén lakás, lakóépület kizárólag akkor létesíthető, ha a mezőgazdasági termelés (árutermelő mezőgazdasági üzemi tevékenység) az állandó helyben lakást indokolttá teszi. A lakás, lakóépület bruttó területe legfeljebb 300m2 lehet.
e) birtokközpont telekhatárain belül, a telekhatároktól számított 15 m széles sávban védő- zöldfelületet kell telepíteni.
(5) Azokban a mezőgazdasági övezetekben, ahol az előírások lehetőséget adnak lakóépület, lakás létesítésére, új lakás, lakóépület csak akkor létesíthető, ha rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvizet, villamos energia ellátást, a keletkező hulladék és szennyvíz elszállítását vagy ártalommentes elhelyezését, továbbá a gépjárművel történő állandó megközelítést a tulajdonos vagy használó biztosítani tudja.
(6) Mezőgazdasági területen
a) épületet a közút, tengelyétől számított 15 m-es, de a közterületi vagy magánúti telekhatártól legalább 10 m-es, az oldalsó és a hátsó telekhatároktól számított 10 m-es sávban elhelyezni nem lehet,
b) az út tengelyétől számított 8 m-es sávban nem helyezhető el kerítés,
44. Általános mezőgazdasági terület (Má)
46. § (1) Má/1 jelű általános mezőgazdasági terület övezetben elhelyezhető:
a) a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás, szolgáltatás építményei,
b) a gazdálkodáshoz kapcsolódóan lakás vagy lakóépület. Lakás, lakóépület kizárólag akkor létesíthető, ha a mezőgazdasági termelés (árutermelő mezőgazdasági üzemi tevékenység) az állandó helyben lakást indokolttá teszi.
(2)2 Az Má/1 jelű övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) Beépíthető legkisebb telek területe: 30.000 m2 (3 ha)
c) Legnagyobb beépítettség: 3 %
f) Legnagyobb épületmagasság: 7,5 m
(3) Egy telken több épület is elhelyezhető.
(4) Lakás, lakóépület bruttó területe legfeljebb 300m2 lehet.
(5) Má/1 jelű övezetben birtokközpont létesíthető.
(6) Má/2 jelű övezetbe (erdőtelepítésre alkalmas mezőgazdasági területek) a Veszprém Megye területrendezési Terv (továbbiakban: VM TrT) Szerkezeti tervében azon erdőgazdálkodási térségbe sorolt, jelenleg mezőgazdasági hasznosítású területek tartoznak, amelyeket a VM TrT erdőtelepítésre alkalmas mezőgazdasági területként sorolt be.
(7) Má/2 jelű övezetben elhelyezhető:
a) a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás, szolgáltatás építményei,
b) a gazdálkodáshoz kapcsolódóan legfeljebb lakás vagy lakóépület. Lakás, lakóépület kizárólag akkor létesíthető, ha a mezőgazdasági termelés (árutermelő mezőgazdasági üzemi tevékenység) az állandó helyben lakást indokolttá teszi.
(8) Egy telken több épület is elhelyezhető.
(9) Lakás, lakóépület bruttó területe legfeljebb 300m2 lehet.
(10) Má/2 jelű övezetben birtokközpont létesíthető.
45. Korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko)
47. § (1) Mko jelű mezőgazdasági területen a HM Pápa Bázisrepülőtér biztonságos működéséből eredő korlátozások figyelembe vételével helyezhetők el építmények, valamint folytatható a terület használata.
(2) Mko/1 jelű mezőgazdasági területen épületek nem helyezhetők el, építmények a 13. §. (2) bekezdése szerint létesíthetők.
(3) Mko/1 jelű mezőgazdasági területen a terület használata, a mezőgazdasági művelés a 13. §. (3) bekezdésének figyelembe vételével történhet.
46. Vízgazdálkodási terület (V)
48. § (1) A vízgazdálkodási területek az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) A vízfolyások vízgazdálkodási területének övezeti jele: V/1.
b) Az állóvizek vízgazdálkodási területének övezeti jele: V/2.
(2) A vízgazdálkodási övezeteket érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani illetve azon építményeket elhelyezni csak a vízügyi jogszabályoknak megfelelően, vízjogi engedély alapján lehet.
47. Beépítésre nem szánt különleges területek (Kb)
49. § (1) Beépítésre nem szánt különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.
(2) A beépítésre nem szánt különleges területek a Szabályozási terveken jelölteknek megfelelően az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) rekreációs célú terület övezetei Kb-Rek
b) sportterület övezete Kb-Sp
c) hulladékkezelő terület övezete Kb-Hu
48. Beépítésre nem szánt különleges terület — rekreációs célú területek (Kb-Rek)
50. § (1) A Kb-Rek/1 és Kb-Rek/2 jelű rekreációs övezetekben, —amelyek a horgászattal kapcsolatos rekreációs tevékenységek területe— elhelyezhető:
a) horgászati tevékenység közösségi épülete,
b) vendéglátás épülete.
(2) A Kb-Rek/1 és Kb-Rek/2 övezetekben nem helyezhető el önálló lakóépület, valamint a főrendeltetéssel össze nem függőkereskedelmi-, szolgáltató tevékenységet befogadó épület.
(3) A Kb-Rek/1 övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 6.000 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 3 %
d) Legkisebb zöldfelületi arány: 90 %,
e) Legnagyobb épületmagasság: 6 m
f) Az épület legmagasabb pontja: 9 m
(4) Az Kb-Rek/2 övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 15.000 m2 (1,5ha)
c) Legnagyobb beépítettség: 3 %
d) Legkisebb zöldfelületi arány: 90 %,
e) Legnagyobb épületmagasság: 5 m
f) Az épület legmagasabb pontja: 9 m
(5) A Kb-Rek/1 és Kb-Rek/2 övezetekben egy telken legfeljebb két épület helyezhető el.
(6) A Kb-Rek/3 jelű rekreációs terület övezetbe tartoznak a turizmust, valamint az aktív pihenést szolgáló területek. Az övezetben elhelyezhető:
d) kereskedelmi szállásszolgáltatás, vendéglátás és azokat kiszolgáló egyéb rendeltetésű építmények,
e) lovas turizmushoz és a lovas turizmushoz kapcsolódó állattartás építményei,
f) a testedzést és turizmust szolgáló építmény,
g) szabadtéri sportpályák és a sportolással kapcsolatos kiszolgáló épületek,
(7) A Kb-Rek/3 jelű övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 55.000 m2 (5,5ha)
c) Legnagyobb beépítettség: 3 %
d) Legkisebb zöldfelületi arány: 90 %,
e) Legnagyobb épületmagasság: 6 m
f) Az épület legmagasabb pontja: 12 m
(8) Kb-Rek/3 jelű övezetben a beépíthető telek legkisebb területébe vízfelületek nem vehetők figyelembe
49. Beépítésre nem szánt különleges terület — sportterület (Kb-Sp)
51. § (1) A Kb-Sp/1 jelű kialakult sportpályákkal rendelkező sport terület. Az övezetben elhelyezhető:
a) sportpályák, sportlétesítmények,
b) sporttevékenységet kiszolgáló épület,
c) vendéglátó épület.
(2) A Kb-Sp/1 jelű övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) Kialakítható legkisebb telek területe: 8.000 m2
c) Legnagyobb beépítettség: 10 %
d) Legkisebb zöldfelületi arány: 80 %
e) Legnagyobb épületmagasság: 5 m
f) Az épület legmagasabb pontja: 10 m
50. Beépítésre nem szánt különleges terület —hulladékkezelő terület (Kb-Hu)
52. § (1) A Kb-Hu/1 jelű terület állattartásból származó hígtrágya kezelő terület.
(2) Kb-Hu/1 jelű övezetben a hulladékkezelés építményei helyezhetők el. Az övezetben épület nem helyezhető el.
50/A.3 . Nyersanyag-kitermelés céljára szolgáló bányaterület — Kb-B
52/A. § (1) Ásványi nyersanyag kitermelése, bányanyitás, bányászati építmények, létesítmények elhelyezése kizárólag hatósági határozattal megállapított bányatelek határán belül, az SZT-2 jelű Szabályozási terven nyersanyag-kitermelés céljára szolgáló bányaterületként (Kb-B/… jelű övezetek) lehatárolt területeken, jóváhagyott műszaki üzemi terv alapján végezhető.
(2) A Kb-B/… jelű külszíni bányaterület övezetekben kizárólag a bányaműveléshez kapcsolódó építmények, létesítmények helyezhetők el.
(3) Kb-B/1 jelű övezetben épületek nem helyezhetők el.
(4) A Kb-B/1 jelű övezetben található ingatlanok összességén a bányászati tevékenység felhagyását követően a tájrendezés során legfeljebb 1 hektár nyílt vízfelületű bányató alakítható ki, vagy olyan hasznosítási mód alkalmazható, amelynek eredményeként legfeljebb 1 hektár nyílt vízfelület marad. A bányató és térsége oly módon alakítható ki, hogy a légi közlekedést veszélyeztető madárfajok megtelepedése ne váljon lehetővé.
(5) A Kb-B/1 jelű övezetben a bányászati tevékenység felhagyását követően a tájrendezés során a bányászati tevékenység következtében kialakult tó körül kultúrtáj alakítandó ki. Kizárólag kulturtájra jellemző, 3 m-nél magasabbra nem növő növényzet telepíthető. Nem telepíthető nádas és egyéb, vízi madarak élőhelyének kialakulását eredményező növényzet, az ilyen növényzet spontán megtelepedését meg kell. akadályozni.
(5a) A bányászati hasznosítás során átalakított terület tájrehabilitációja, ill. a terület újrahasznosítása érdekében az övezetben a bányászati tevékenység felhagyását követően tájrendezési terv alapján komplex tájrehabilitációt kell végezni, melyet a bányászati tevékenység felhagyásának ütemében folyamatosan
III. RÉSZ
51. Záró rendelkezések
53. § (1) A rendelet a kihirdetését követő 30 napon lép hatályba.
Kiegészítette: a 7/2020. (VIII. 5.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. augusztus 6-tól
Módosította: a 7/2018. (XII. 17.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. január 1-től
Kiegészítette: 7/2020. (VIII. 5.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. augusztus 6-tól
