Adásztevel Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2017 (XII.29.) önkormányzati rendelete

Adásztevel Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (3) bekezdésében, a 62. § (6) bekezdés 6. pontjában, és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 16. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1. § A rendelet (a továbbiakban: Rendelet) célja:

a) Adásztevel egy karakteres Bakonyaljai település még meglévő, védelemre érdemes településképi tele-

pülésszerkezeti, építészeti értékekkel. A Rendelet előírásai biztosítani fogják a legfontosabb értékek

megmentésének módját és lehetőségét.

Kiemelt cél az 1. Melléklet (Területi lehatárolás) szerinti 1.- 2. - 3. sz. területe telekszerkezetének, az Árpád u.

Rákóczi F. u. utcaképének és a 2. Melléklet szerinti egyedi értékek védelme.

b) A Rendelet hosszabb távra biztosítja a kitűzött védelmekre vonatkozó célokat. Az időnkénti felülvizsgálattal

biztosítani kell a Rendelet aktualitását.

c) A társadalmi bevonás és konszenzus biztosítása.

d) Településképi követelmények meghatározása.

e) Településkép-érvényesítési eszközök szabályozása.

f) Önkormányzati ösztönző és támogatási rendszer megállapítása.

2. § (1) A Rendelet területi hatálya Adásztevel teljes közigazgatási területére állapít meg szabályokat. Ezen be-

lül differenciáltan, a településképi szempontból meghatározott területekre, a helyi védelemben részesülő

örökségre, és a fentiek alá nem tartozó egyéb területekre.

(2) A Rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre és jogi személyiséggel nem ren-

delkező szervezetre.

3. § (1) A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökséggel kapcsolatban:

a) Az örökség meghatározása, dokumentálása.

b) A védetté nyilvánítás és nyilvántartás.

c) Az örökség megőrzése, megőriztetése.

d) Az örökség lakossággal történő megismertetése.

e) Az építészeti örökség károsodásának megelőzése és a károsodás csökkentésének, vagy megszünte-

tésének elősegítése.

(2) A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai:

a) A helyi védelmet kezdeményezheti:

aa) a települési Önkormányzat Képviselő-testülete,

ab) a település valamennyi állampolgára.

b) A helyi védelem szakmai előkészítését, a védelem megszüntetését végezheti:

ba) építészkamarai tagsággal rendelkező okleveles építészmérnök,

bb) okleveles régész.

c) A helyi védelem alá helyezésben érdekeltek:

ca) a települési önkormányzat képviselő-testülete,

cb) a Kormányhivatal örökségvédelmi szerve,

cc) a település valamennyi állampolgára.

d) A védelem alá helyezés, megszüntetés nyilvánosságát a helyileg szokásos módon kell biztosítani:

da) hirdetőtáblán,

db) az önkormányzat honlapján.

e) Hatósági eljárásokkal kapcsolatos összefüggések:

ea) A helyi védelem alá helyezés szabályai a folyamatban lévő hatósági eljárásokra nem alkalmazhatók.

eb) A folyamatban lévő hatósági eljárás jogerős döntése után ellentmondás esetén a Rendelet megfelelő előírásait felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani kell.

f) A védelem megszűnésének feltételei:

fa) A védett objektum fizikai megsemmisülése.

fb) A védetté nyilvánításban résztvevők egyetértésével meghozott önkormányzati rendelettel.

g) Helyi- és országos védelem összefüggései:

ga) Országos védelem alatt álló elem nem vonható helyi védelem alá.

gb) Országos védelem alatt álló elem helyi forrásból támogatható.

gc) Ha a helyi védelem alatt álló elem országos védelem alá kerül, úgy a helyi védelem – a Rendelet módosításával – megszűnik.

h) Helyi védelem alatt álló elemek nyilvántartása:

ha) A helyi védelem alatt álló elemeket az önkormányzati rendeletekre vonatkozó előírások szerint

kell nyilvántartani.

hb) A nyilvántartásért felelős a jegyző.

hc) A nyilvántartásnak tartalmazni kell legalább az elem helyét (helyrajzi szám megjelöléssel),

megnevezését, rövid leírását.

(3) Testületi döntéssel összefüggő feladatok:

a) A testületi döntésre történő előterjesztés:

aa) Előterjesztő a polgármester.

ab) Az előterjesztés minimális tartalma: értékvizsgálat, érdekeltek észrevételei, határidő.

ac) A Rendelet Képviselő-testület által való elfogadása után az egyezetésekben, véleményezésben résztvevőket értesíteni kell.

ad) Az elfogadott Rendeletet a helyileg szokásos módon közzé kell tenni.

ae) Az elfogadott védelem betartása a helyi védelemmel, azok elemeivel kapcsolatba kerülő valamennyi szervre, jogi személyiségre és magánszemélyre kötelező.

b) A védelem jelölése:

ba) M Országos védelem alatt álló műemlék

bb) MJT Műemléki jelentőségű terület

bc) H Helyileg védett emlék

bd) MK Műemléki környezet

be) R Régészeti terület

c) Értékvizsgálat:

Adásztevel Község teljes igazgatási területére a CITY PLUS Fejlesztő és Szolgáltat BT által készített Településrendezési Terv keretében, 2008. évben, a település teljes közigazgatási területére elkészült a

Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány. Készítője: Pintér László régész és Miklósi Sikes Csaba.

4. § Helyi területi védelem alá helyezendők a 2. Melléklet szerinti értékek:

(1) Településszerkezet:

a) A református templom körüli jellegzetes, településképet meghatározó orsós tér.

b) Az 1/a. Melléklet szerinti, 1, 2, 3 terület, az Árpád u. és Rákóczi Ferenc u. mindkét oldalán, a jellemző-

en földszintes, oldalhatáros beépítésű, hosszútelkes, falusias formában.

c) Az 1/a. Mellélet szerinti, 8. sz. terület, a Jókai u. bevezető szakasza és a József Attila u. rendezett, szé-

les kialakításával, harmonikus utcaképével.

d) A Jókai Mór u. és az Árpád u. csuklós csatlakozása. Feloldva az út merev, derékszöges kanyarulatát.

(2) Telekstruktúra:

a) Az ősfalu 1, 2, 3 jelű terület történelmileg kialakult, a beépítéssel együtt kialakult struktúrája nem változtat-

ható.

b) Az új, beépítésű területek kialakult és bevált struktúrája megtartandó szélesebb, rövidebb telkekkel.

(3) Utcavonal-vezetés:

A református templom körüli orsós tér a jelenlegi állapotában megtartandó.

(4) Utcakép, vagy utcakép részlet:

a) A település területén az utcaképet, az épületek magasságát és a tetőformát az illeszkedés szabályai sze-

rint kell megállapítani.

b) A református templom melletti orsós térnél a 92, 94 és 96 sz. épületek fűrészfogas beépítése megtartandó.

(5) Település- és tájkarakter elemek:

a) A település jellemző, karakteres alábbi elemei megőrzendők, folytatandók:

aa) Ősfaluban (1, 2, 3 sz. terület) a telekszerkezet, az utcavonalas, oldalhatáron álló, földszintes beépítés.

ab) Hagyományos építési anyagok, minták használata a homlokzatokon.

ac) A település egész belterületén az illeszkedés szabályai.

ad) Új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása magastetővel történhet.

ae) Közterületek általában nem építhetők be. Szükség esetén is csak a közhasználatra szolgáló, aláb-

bi létesítmények a környezet építési jellemzőinek figyelembe vételével, a közterület rendeltetéssze-

rű használatát nem zavarva, a látképet zavaró létesítményt növényzettel takarva:

aea) legfeljebb 16 m² alapterületű autóbusz-váró,

aeb) telefonfülke,

aec) közműépítmény, köztárgy

aed) 1 m²-nél nem nagyobb, hirdető- és reklámtábla,

aee) emlékmű, képzőművészeti alkotás,

aef) utcabútor, játszótéri berendezések,

af) A település karakterét kedvezőtlenül befolyásoló beépítések, térrendezések, reklám-berendezések

a „település-kapukban” nem engedélyezhetők.

b) A tájkarakter megőrzése miatt általában az alábbi rendelkezéseket kell betartani:

ba) Kerülni kell minden beavatkozást a kialakult termelési kultúráknál, me-lyek a tájkarakter gyöke-

res megváltozását kedvezőtlenül befolyásolnák.

bb) A táj karakterét jellemző fasorokat meg kell tartani, tovább kell fejleszteni.

bc) A külterületen az épületeket a helyi hagyományoknak megfelelően kell megépíteni.

bd) 10 m-nél magasabb épület, építmény csak technológiai szükségszerűség esetén - a tájba si-

mulóan - építhető (adótorony, gabonaszárító).

be) Az épületek építése csak a helyi hagyományok figyelembe vételével történhet.

bf) Nyomvonalas létesítmények építése a tájba illeszkedően történjen.

bg) Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) és Veszprém Megye Terület-rendezési Terve övezeteit az

5. Melléklet tartalmazza.

c) A kertes mezőgazdasági területen:

ca) Gazdasági épületet építeni csak a legalább 80%-ban szőlő-, gyümölcs-, vagy kertműveléssel hasz-

nosított területen lehet.

cb) Épületek oldalhatáron állóan, max. 3%-os beépítettséggel helyezhetők el.

cc) Az épület alapterülete max. 80 m² lehet.

cd) Maximális épületmagasság 4,0 m, legnagyobb homlokzatmagasság 5,0 m, a legnagyobb épületszél-

esség 6,0 m lehet.

ce) A földrészletek mezőgazdasági műveléssel nem hasznosított, be nem épített részét zöldfelületként

kell kialakítani, és fenn kell tartani.

cf) 1500 m² –nél kisebb terület nem alakítható ki.

cg) Földterület megosztása esetén mindkét területnél a beépítettség 3 %-nál magasabb nem lehet.

ch) Az épületek homlokzatát csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel lehet kialakí-

tani. Nem helyezhető el az övezetben mobil építmény, lakókocsi, lakókonténer.

5. § (1) Országos védelem alatt álló műemlék és műemléki környezetre vonatkozóan a kulturális örökség védelméről

szóló törvény az irányadó.

(2) Helyi egyedi védelem alá kell vonni az 1. Melléklet 3. fejezetében felsorolt épületeket, építményeket, értékeket,

az alábbiak szerint:

a) az egyedi védelem az 1. és 2. sz területre, és az 1. Melléklet 3. fejezetében foglaltakra terjed ki.

b) A védelemre javasolt épületek felújításánál, átalakításánál, bővítésénél a hagyományos építésze-

ti megoldásokat kell alkalmazni. Az ősfalú 1. és 2. sz. részén a kialakult beépítési mód és épület-

formák alkalmazandók.

c) Homlokzati felületek kialakításánál a visszafogott színeket és hagyományos anyagokat kell alkalmazni.

Az 1. és 2. sz. területrészen a hagyományos homlokzatképző technikát kell alkalmazni: fehér, törtfehér

vakolat, sima meszelt, vagy höbörcsös felülettel, vakolat-díszítésekkel.

d) Az tetők hajlásszöge 40-45⁰ legyen, tetőfedés kis elemes (cserép), vagy az ezt leképező lemezfe-

dés alkalmazandó piros és barna színárnyalatban.

e) Az utcai homlokzaton elkerülhetetlenül elhelyezendő vezetékeket építészetileg megtervezett módon,

vagy takartan kell elhelyezni.

f) A táj- és kertépítési alkotások, képzőművészeti alkotások eredeti állapotukban kezelendők.

Az ősfaluban csak őshonos növényzet telepíthető.

g) Az utcabútorokat, játszótéri elemeket a környezetükhöz igazodó léptékben és stílusban kell kialakítani.

6. § (1) A tulajdonosi kötelezettség a Rendelet vonatkozásában az egyedileg védett értékek jó karban tartását, meg-

védését, gondos használatát jelenti.

(2) Az egyedileg védett elemekkel kapcsolatos tulajdonosi kötelezettségek:

a) Az átalakítás, korszerűsítés nem veszélyeztetheti a védett elem eredeti jellegét.

b) A bővítés az eredeti elem léptékében és stílusában történhet.

c) A védett elemet elbontani csak életveszély esetén szabad.

d) Elkerülhetetlen részleges bontás után a visszaépítés az eredeti léptékben és stílusban történhet.

e) Az építészeti örökség közetlen közelében végzett bármilyen tevékenység az örökség épségét nem veszélyeztetheti.

7. § (1) Településképi szempontból meghatározó, lehatárolt területrészek megállapítása kialakulásuk ideje, arculati

jellemzői, beépítési módja, településszerkezete szerint történt.

(2) Településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke:

(Térképi megjelenítés az 1/b. Mellékleten.)

Településrész elnevezése_______Lehatárolása________Jellemzői_____________

1. Történelmi t. rész Árpád u. Dk-i oldala Jellemzően fsz-es, oldalhatáros, hosszú-

telkes, falusias terület, eredeti telekszerkezettel

2.Történelmi t. rész Árpád u. Ék-i oldala Mint 1. t. rész

3. Történelmi t. rész Rákóczi F. u. Mint 1. t. rész

4. Történelmi t. rész Petőfi S. u. és

Arany J. u. között Nagy mértékben átépített.

5. Történelmi t. rész Petőfi S. u. és

Ady E. u. között Mint 4. t. rész

6. Településrész Ady E. u. Ény-i oldala Hagyományos lakóterület

7. Településrész Ady E. u. Dk-i oldala Mint 6. t. rész

8. Településrész Jókai u. Dk-i,

József A. u. Dny-i oldala Újszerű beép. lakóterület

9. Településrész József A. u. Ék-i oldala Mint 8 t. rész

10. Településrész Jókai u. és Árpád u. között Mint 8. t. rész

11. Településrész Jókai u. Ény-i oldala Mint 8. t. rész

12. Településrész Alkotmány u. Dny-i oldala Település Ény-i bejárati útja

13. Településrész Jókai u. Ék-i oldala temető

mellett Vegyes jellegű, rend. terv

szerint bővítendő terület

14. Településrész Jókai u. Ék-i oldala Utcavonaltól hátrahúzott beépítés

15. Településrész Jókai u Ék-i oldala Gyümölcsös

16. Településrész Jókai u. Ék-i oldala Zöldterület

17. Településrész Jókai u. és Árpád u

„csuklójában” Temető

18.Településrész Bébi u. mentén Régi temető és zöldt.

19. Településrész Pápai u. Ék-i oldala Rend. terv szerint lakóterület

20. Területrész Pápai u. Dny-i oldal Mint 16. t. rész

21. Területrész Település Dk-i

szegélye Rend. terv szerint lakó terület

22. Területrész Arany J. u. Dk-i ol- Mint 16. t. rész

dala

23. Településrész Jókai u. és Árpád u. Színvonalas teresedés

fordulójában

24. Településrészek a település „kapui”

8. § (1) A település egész területére vonatkozó rendelkezések:

a) Az épületek homlokzat-képzésénél nem alkalmazhatók

aa) kirívó színű anyagok,

ab) műanyag- és fém burkolatok,

ac) csempeburkolatok.

b) A település belterületén lapos tetős épület nem építhető.

c) A tető hajlásszöge nem lehet magasabb 45⁰-nál.

d) Tetőfedésnél nem alkalmazható a nagy elemes fedés. A kiselemes fedést leképező tetőfedő elemek

nem lehetnek csillogó, vagy élénk színűek.

e) A nyílászárók színe legyen összhangban az épület homlokzatával.

(2) A védett épületekre, építményekre és az 1., 2. sz. településrészekre vonatkozó rendelkezések:

Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezéseken túlmenően, érvényesek az 5. § b-g) pontjaiban

foglalt rendelkezések.

9. § (1) Az 1., 2., 3. és 5. sz. településrészekre vonatkozó Területi építészeti követelmények:

a) A beépítési mód oldalhatáros, utcavonali.

b) Épületek magasságát a tételes előírások mellett az illeszkedés szabályai szerint kell megállapítani.

c) A kerti építmények, a telek azon oldalán építendők, ahol a főépület áll. Az építményeket, műtárgyakat

a főépülettel hasonlóan, a helyi hagyományok figyelembe vételével kell kialakítani.

d) A területen építhető utcai kerítés-formák:

da) Hagyományos vakolt kőkerítés.

db) Alacsony lábazatú, faanyagú kerítés.

(2) Egyedi építészeti követelmények:

a) Az Árpád u. teljes hosszán, a településképet befolyásolóan csak hagyományos és helyi építési anyagok

használhatók.

b) Az Árpád u. és Rákóczi F. u. teljes hosszán az épületek átalakítás, bővítés során utcára merőleges irányú

nyeregtető alkalmazható.

c) Az Árpád u. teljes hosszán átalakítás, újraépítés során a lakóépületek utcavonali szélessége nem lehet na-

gyobb a meglévőnél, vagy 7 m-nél, középület esetén 9 m-nél, de a telekszélesség 2/3-ánál.

d) Az épület és telekhatár között min. 3,0 m biztosítandó.

e) A kialakult utcavonali beépítés nem bontható meg.

f) Az utcai homlokzatok alakítása során a meglévő hagyományosan kialakított homlokzatokhoz kell igazodni

fa) az alkalmazott anyagok

fb) hagyományos vakolat-architektúra,

fc) nyílászárók arányai, méretei és anyaga vonatkozásában.

g) Utcai homlokzaton az elkerülhetetlenül elhelyezendő berendezéseket a homlokzattal együtt tervezve lehet

elhelyezni.

h) A közterületeken csak a hazai flórát reprezentáló lombhullató cserje- és fafajok telepíthetők.

i) Az Árpád u. teljes hosszán a zöldterületeket a környezettel, kerti építményekkel, utcabútorokkal, burkolatok-

kal egységben kell kialakítani és fenntartani.

10. § (1) A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó területi építészeti követelmények:

a) Az egyedi védelemben részesülő területekre érvényesek 9. § (1) bek. előírásai.

b) Közterületek kialakítása, rekonstrukciója az Árpád u. teljes hosszán közterület-alakítási terv szerint tör-

ténhet.

c) A református templom látképét minden módon meg kell őrizni.

d) A védett épületek közvetlen környezetében az azt takaró magas növényzet, reklám-, vagy hirdetőtábla

nem helyezhető el.

e) A területen az új, vagy átalakítandó elektromos ellátó és hírközlő vezetékeket, amennyiben műszakilag

akadálya nincs, lehetőleg föld alatt kell elhelyezni. A meglévő vezetékek megtarthatók.

(2) A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények.

a) A helyi védelemre vonatkozó részletes vizsgálatokat 2005. év januárjában Pintér Ferenc régész és

Miklósi Sikes Csaba a CITI PLUS BT által készített Településrendezési Terv keretében elkészítette.

b) A helyi védelem alatt álló elemekre a 9. § (2) bekezdésben foglaltakon túl az alábbi rendelkezések

érvényesek:

ba) A helyi védelem az épület tömegére, fő szerkezeti rendjére, homlokzat kialakítására, tetőidomára,

tetőfedés anyagára és színére, utcai homlokzaton a nyílászárókra, beépítési módra terjed ki.

bb) A helyileg védett elemeket elmozdítani, átalakítani örökségvédelmi szakvélemény alapján lehet.

bc) A helyi egyedi védelem alatt álló elemekre a rálátást biztosítani kell.

bd) Az utcai homlokzaton erkély, konzolos épület-tömeg nem létesíthető.

(3) A helyi védelemben részesülő területen lévő sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghaszná-

lati követelmények az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, az alábbi előírások érvényesek:

a) Az Árpád u. teljes hosszán előgyártott pavilonok, autóbusz-várók nem helyezhetők el.

b) Kerítés-lábazatok - a kialakult módon - kőből, vagy vakoltan készítendők.

c) Az Árpád u. teljes hosszán óriásplakát nem helyezhető el.

d) Információs táblákat, utcanév táblákat egységes formában, megtervezetten kell kialakítani.

e) Az állandó hirdetőtáblákat úgy kel elhelyezni, hogy az utcaképet ne rontsa. Méretük ne legyen 1 m²-nél

nagyobb, egymástól való távolságuk pedig 50 m-nél kisebb.

f) Hulladékgyűjtő szigeteket természetes módon (növényzettel), vagy faszerkezetű fallal kell takarni.

11. § Az alábbi előírások a település teljes területére érvényesek:

a) A jövőben szükséges infrastrukturális műtárgyakat az Alkotmány u. és a Jókai M. u. szakaszán lévő zöld-

területen, felszín alatt, vagy takartan és védetten kell elhelyezni.

b) Az infrastrukturális műtárgyak elhelyezhetők még - jellegüktől függően –az ipari területen és a külterületen

a bevezető utak mellett.

c) Az infrastrukturális műtárgyakat belterületi közterületen a föld alatt és a föld felett, a forgalmat és biztonságot

nem veszélyeztető módon lehet elhelyezni.

d) A felszíni sajátos építmények, műtárgyak anyaga, kialakítása a környezettel harmonikus módon, anyagokkal

és színekkel történjen.

e) Az Árpád utcára vonatkozó előírásokat a 10. § (3) bekezdése tartalmazza.

12. § A helyi védett (Árpád u. teljes hossza) és a településképi szempontból meghatározó területeken (1., 2. és 3. sz. településrész) reklámhordozók és egyéb műszaki berendezések

a) legnagyobb mérete 1 m² lehet,

b) anyaga nem csillogó, vagy kirívóan élénk színű fém, vagy fa legyen,

c) a berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a védett épületeket és építményeket ne takarja és a közleke-

dés biztonságát ne zavarja,

d) nem helyezhetők el:

da) műemlék területén,

db) temető területén,

dc) régészeti érdekű területen, régészeti lelőhely területén,

dd) helyi jelentőségű, védett érték területén,

de) közkert, közpark területén,

df) közjóléti területen,

dg) köztereken,

dh) intézményi területen,

di) kertes mezőgazdasági területen,

e) cégtábla, üzletfelirat elhelyezhető

ea) a vállalkozás épületén, az épülettel és környezettel összhangban,

eb) a lakossági hirdetések céljára, az önkormányzat által biztosított felületeken.

ec) gépjárműveken.

13. § (1) A települési önkormányzat kérésre a szakmai konzultációt lehetővé teszi.

(2) A szakmai konzultációt a megbízott települési főépítész, vagy a polgármester folytatja le a polgármesteri

hivatalban, vagy az építkezés helyszínén.

(3) A konzultáción rögzíteni kell:

a) a konzultáció tartalmát,

b) a konzultációt kérő kérdéseit,

c) a főépítész/polgármester válaszait.

14. § Az önkormányzat a településképi véleményezésről szóló rendeletében megállapítja

a) a véleményezésre kötelezett épületek, építmények körét,

b) a rendelet területi hatályát.

15. § (1) Az önkormányzat a településképi véleményezésről alkotott önkormányzati rendeletben szabályozza azo-

kat az eseteket, amikor a polgármester településképi véleményt kíván adni.

(2) A településképi vélemény keretében rögzíteni kell, milyen épületek, mely területek esetén kell a véleményt megkérni.

(3) A véleményt meg kell kérni:

a) amely eljárásnál a településrendezési és építészeti- műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet

szerinti területi tervtanácsnak nincs hatásköre,

b) amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatás- vizsgálati szakaszt nem kez-

deményezett az építtető,

c) ha az eljárás lefolytatásának részletes szabályairól az önkormányzat rendeletet alkotott.

(4) Az eljárást részletesen szabályozni kell, a következők szerint:

a) mely esetekben alapozza az önkormányzati főépítész, vagy építészeti-műszaki tervtanács szak-

mai álláspontjára,

b) melyek a véleményezés szempontjai,

c) helyi tervtanács esetén melyek a működés és az eljárás részletes szabályai.

(5) Településképi rendelet és településképi követelmények hiányában településképi véleményezési eljárásnak

nincs helye.

(6) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell:

a) a településképi követelményeknek való megfelelést,

b) a településképi rendelet hiányában a telepítés településképbe való illesztését, a helyi építészeti ér-

tékvédelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását,

c) közterületek mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,

d) a közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyai-

nak, köztárgyainak, növényzetének, a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.

16. § A településképi bejelentési eljárás lefolytatása kötelező azokban az esetekben, ahol építési hatósági engedély-

hez és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban: Étv.)

33/A. §-a szerint nem kötött az építési tevékenység, de a rendeltetés-változtatás, reklámelhelyezés és a beavat-

kozás érinti a településképet.

17. § (1) A településképi bejelentési eljárás a településképi bejelentési eljárásról alkotott önkormányzati rendelet

szerint történik.

(2) A településképi bejelentési eljárásról alkotott önkormányzati rendeletben rögzítendő azon építési tevékenysé-

gek köre, ahol a bejelentési eljárás kötelező.

(3) A településképi bejelentési eljárásról alkotott önkormányzati rendelet a jogszabályban építésügyi hatósá-

gi engedélyhez és az Étv. 33/A.§-a szerint, egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek,

rendeltetés-változások és reklámelhelyezések körében szabályozhat.

18. § (1) A településképi követelmények érvényesülése érdekében a polgármester telepü-lésképi kötelezést bocsát

ki, mely az építmény, épületrész

a) felújítására,

b) átalakítására,

c) elbontására vonatkozik.

(2) A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai:

a) A településképi kötelezési eljárást a polgármester az önkormányzat szerveként folytatja le.

b) Az eljárásnál az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény eljárási szabályait

kell alkalmazni.

(3) A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei:

a) A polgármester a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesí-

tése érdekében - hivatalból, vagy kérelemre - kötelezési eljárást folytat le.

b) A polgármester szükség esetén kötelezést bocsát ki.

(4) A kötelezést tartalmazó hatósági határozat településképi határozat formájában, önkormányzati döntéssel,

az ingatlan tulajdonosát az építmény, épületrész

a) felújítására,

b) átalakítására,

c) elbontására kötelezheti.

19. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete településképi bírságot szabhat ki

a) a településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztása,

b) a bejelentésben, vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,

c) a településképi követelmények be nem tartása,

d) a döntés végre nem hajtása esetén.

(2) A településképi bírság mértéke.

a) a bírság felső határa 100.000,-Ft lehet,

b) a bírság alsó összege 5.000,-Ft lehet,

c) a bírság meghatározásához szükséges mérlegelési szempontok az alábbiak:

ca) a jogsértéssel okozott hátrány, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításá-

val kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

cb) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatósága,

cc) a jogsértéssel érintettek körének nagysága,

cd) a jogsértő állapot időtartama,

ce) a jogsértő magatartás ismétlődése és gyakorisága,

cf) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartás, valamint

cg) a jogsértést elkövető gazdasági súlya.

20. § (1) A megállapított bírságot Adásztevel települési önkormányzat 11748045-15426833-03610000 számlájára

kell befizetni.

(2) A befizetés határideje: a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 nap.

21. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete pénzügyi eszközökkel támogathatja:

a) az építészeti örökség megóvása

b) településképi követelmények átfogó érvényesülése érdekében tett intézkedéseket.

(2) A támogatás mértéke a tett intézkedés bekerülésének 50 %-a lehet.

22. § A Rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.

1. Történeti településrész (Árpád u. Dk-i oldala.)

a) Jellemzően földszintes, oldalhatáros beépítésű, hosszútelkes, falusias terület, eredeti telekszerkezettel

b) Lényegében lakóterület.

c) Több épület őriz hagyományos elemeket, de lényegében nincs összefüggő épület-együttes. A hasonló magasságú épületek nyugodt utcaképet alkotnak.

2. Történeti településrész (Árpád u. Ék-i oldala.)

a) Jellemzői hasonlóak az 1. pontban leírtakhoz.

b) A területen több intézmény található.

c) Az 1. jelű településrésszel fogják közre az orsós terecskét a református templommal, mely így kiemel-

kedő értékű utcaképet eredményez.

3. Történeti településrész (Rákóczi F. u.)

Hasonló jellemzőkkel rendelkezik, mint a 1. j. terület.

4. Történelmi településrész (Petőfi és Arany J. utca között.)

a) Nagyobb mértékben átépített épülettömb.

b) A hosszú telkes telekszerkezet már nem jellemző.

5. Történelmi településrész (Petőfi S. és Ady E. u. között.)

A 4. j. területtel azonosan jellemezhető.

6. Településrész (Ady e. u. Ény-i oldala.)

Hagyományos oldalhatáros, utcafrontos beépítésű, földszintes lakóterület.

7. Településrész (Ady E. u. Dk-i oldala.)

Megegyezik a 6. j. területtel, de már több újszerű épülettel.

8. Településrész (Jókai M. u. Dk-i és József A. u. Dny-i oldala.)

Újszerű beépítésű lakóterület, rendezett, széles utcával.

9. Településrész. (József A. u. Ék-i oldala.)

Mint a 8. terület.

10. Településrész. (Jókai u. és Árpád u. között.)

Mint a 8. terület.

11. Településrész. (Jókai M. u. Ény-i oldala.)

Mint a 8. terület.

12. Településrész. (Alkotmány u. Dny-i oldala.)

a) A település bejárati útja.

b) Újszerű beépítésű lakóterület.

c) Földszintes, oldalhatáros beépítés.

13. Településrész. (Jókai M. u. Ék-i oldala, temető mellett.)

Földszintes, vegyes jellegű épületekkel beépített, rendezési terv szerint bővítendő terület.

14. Településrész. (Jókai M-u. Ék-i oldalán a bevezető út mentén.)

A településképet nem befolyásoló módon, az utcavonaltól távol alakult ki.

15. Településkép. (Gyümölcsös.)

A település bevezető útja mentén kellemes színfoltként jelenik meg.

16. Településrész. (A Jókai M. u. Ék-i oldalán.)

A zöldterület lényegében természetes állapotban van. Komoly funkciója nincs.

17. Településrész. (Jókai M. u. és Árpád u. „csuklójában”.)

a) A temető gondozott.

b) Az utcavonaltól való visszahúzott elhelyezkedése miatt települési arculatot alakító hatása nincs.

18. Településrész. (A bébi út mentén.)

A régi kis temető - a mellette lévő zöldterülettel - a települési bevezető út kedvező eleme.

19. Településrész. (Pápa felőli bevezető út Ék-i oldala.)

A településrendezési terv szerint falusias lakóterület.

20. Településrész. (A fenti út Dny-i oldala.)

Mint a 16. j. településrész.

21. Településrész. (A település Ény-i szegélye.)

a) Mint 16. j. településrész)

b) A Kossuth L. u. beépítetlen oldalának beépítésével zárul le a település szövete.

22. Településrész. (Arany J. u. Dk-i oldala.)

a) Mint 16. j. településrész.

b) Egy beépítetlen sávot („foghíj”) egészíti ki.

23. Településrész. (A Jókai M. u. és Árpád u. fordulópontjában.)

Színvonalas kialakítása a két utca találkozásánál kialakult teresedésnek.

24. Településrészek. (A település „kapui”.)

A beépítés, zöldterületek kialakulása spontán módon történt, tudatos megfontolás nélkül.

A hagyományos, ill. a környezetbe illeszkedő lakóépületek közül az alábbiakat vették korábban nyilvántartásba:

Arany J. u.1.

Árpád u. 4., 14., 16., 48., 99., 109.

Kossuth L. u. 42.

Református templom

Rákóczi u. 6. Népi lakóház

Árpád u.114. lakóház

A katolikus imaház falában álló feszület.

A művelődési ház épületével szemben lévő gólyafészek.

A református templom előtti I. világháborús emlékmű.

A belterület Ék-i oldalánál lévő katolikus temető feszülete.

Régészeti védettséget élvező régészeti lelőhely nincs a település területén.

Eddig nyilvántartásba vett lelőhelyek:

Belterület: 10, 11, 130, 449, 450, 451, 452, 453 hrsz.

Iváncháza: 263, 265, 267/1, 268/2, 268/1, 262, 261, 262, 261, 269/1, 270/1, 264/2, 264/1 hrsz.

Sávolyi dűlő- h. bánya: 080/2 hrsz.

Pogányélési dűlő: 051/3, 053, 057/6, 057/7, 1000, 1020 hrsz.

Az ősfalu eredeti telekszerkezete még megtalálható, de eredeti funkciója már átalakult.

Ősi formáját őrzi a református templom körüli orsós tér. Településképileg értékes a templom Ék-i oldalán egy

szakaszon a fűrészfogas beépítés.

Hangulatos az utcák íves vonalvezetése az ősfaluban és az új beépítéseknél a széles, rendezett utcák, harmo-

nikus utcaképpel. Pl. József A. u. és Jókai u.

Értékes településképi és funkcionális elem a Jókai és Árpád u. csuklójánál kialakult tér.

A településképet közvetve befolyásolja a táj, ahol a település elhelyezkedik, a természeti környezet. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park adatszolgáltatása alapján Adásztevelt egészben, vagy részben érintő alábbi területeket a területek sza-

bályozása szerint figyelembe kell venni:

Országos ökológiai hálózat övezeti közül a magterület, tájképvédelmi szempontból ki-emelten kezelendő területek

övezete.