Kifejezéskereső
Tartalomjegyzék
- Szerkezet
Zalaszegvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2017. (XII.28.) önkormányzati rendelete
Zalaszegvár Község településképének védelméről
Zalaszegvár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés és a 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, alkalmazása és értelmező rendelkezések
1. § (1) E rendelet célja Zalaszegvár Község jellegzetes és értékes településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása, valamint településkép védelme érdekében a település területén elhelyezhető reklámhordozók számának, formai és technológiai feltételeinek, valamint elhelyezésük módjának szabályozása:
a) a helyi építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) településképi szempontból eltérő karakterű területek meghatározásával,
c) településképi követelmények meghatározásával,
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával
e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer,
f) a közterületen, a közterületről látható magánterületen, köztulajdonban álló ingatlanon vagy köztulajdonban álló, valamint közforgalmi személyszállítási szolgáltatást végző személy tulajdonában álló ingatlanon történő reklám, illetve reklámhordozó elhelyezésére szóló előírások alkalmazásával.
(2) E rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre – ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is építési tevékenységet kíván folytatni vagy reklámot tesz közzé, reklámhordozót tart fenn, helyez el, valamint reklámot, reklámhordozót kíván elhelyezni vagy ilyen céllal felületet alakít ki.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, megfelelő jogosultsággal rendelkező szakértő illetve tervező (műemléki szakértő, építész tervező, településtervező, táj- és kertépítész mérnök) által készített esztétikai, műszaki, történeti és természeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.
2. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
3. Földszínek: (más néven terraszínek) tört, sötét, meleg színek, melyek színtartománya a vörös-narancs-sárga-zöldessárga.
4. Információs vagy más célú berendezés: olyan önálló tartószerkezetű, más építménytől függetlenül elhelyezett, legfeljebb 4,0 négyzetméter felületű, legfeljebb 3,0 méter szerkezeti magasságú, világítás nélküli, egy-, vagy kétoldalas fa anyagú tábla, amely részben reklámnak nem minősülő információs cél vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál és hasznosítható felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám.
5. Pasztell szín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.
6. Funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;
7. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó
8. Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét;
9. Közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;
10. Más célú berendezés: a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely;
11. Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
12. Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, önkormányzati döntések és egyéb hatósági hirdetmények közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
13. Útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.
A HELYI VÉDELEM
3. A helyi védett érték fogalma, annak fajtái
3. § (1) E rendelet alapján helyi védett értéknek minősül minden olyan, magasabb szintű jogszabály által nem védett a település egyes építményeire, az építmények részleteire (továbbiakban: egyedi védelem) vonatkozó érték, amely e rendelet 1. mellékletében felsorolásra került.
(2) A helyi egyedi védelem esetében az épület vagy annak valamely részlete (anyaghasználat szerkezet, színezés) képviseli a védelmi jelleget.
(3) Amennyiben helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján védelemre kerül, azt az értéket jelen rendelet 1. mellékletéből törölni kell.
4. Helyi egyedi védelem
4. § (1) A település helyi védett épületeinek, építményeinek felsorolását a jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) A helyi védett építmény esetén:
a) a fő rendeltetést tartalmazó épület megtartandó és eredeti állapotában helyreállítandó,
b) a homlokzat, tetőidom azok karakterének megtartásával változtatható,
c) az épületek homlokzatának felületképzése vakolt, pasztell színezésű lehet, az eredeti felületképzés megtartandó,
d) a tetőfedés színe a földszínek valamelyike lehet hagyományos cserépfedés struktúrájával megegyezően.
(3) Ha a helyi egyedi védelem alá helyezett védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, a védett érték egészére vagy lehatárolható részegységére kiterjedő felújítás során a homlokzatot a megmaradt eredeti elemeinek vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti vagy a helyben fellelhető, azonos formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
(4) A helyi egyedi védelem alá helyezett védett érték nem védett részei - amennyiben ezt egyéb jogszabályok nem tiltják - bonthatóak és az épülethez illő épületrésszel bővíthetőek. A változtatások a védett érték jellegét nem módosíthatják, építészeti értékét nem csökkenthetik.
5. A helyi építészeti örökség egyedi védetté nyilvánítása, a védelem megszüntetése
5. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes épített karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes személy vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti, illetve ilyen javaslattal a Képviselő-testület és szervei is élhetnek.
(3) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület dönt.
(4) A helyi védetté nyilvánítására vagy annak törlésére bármely jogi vagy természetes személy javaslatot tehet településrendezési terv keretében-, vagy önállóan készített örökségvédelmi hatástanulmány vagy önállóan készített értékvizsgálat elkészítésével, melyet a jegyzőnél be kell nyújtani.
(5) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) az érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
b) pontos helymegjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, épületrész, épületelem illetve telekrész)
c) az érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók),
d) a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó indoklást, képviselőjének megnevezését, elérhetőségét.
(6) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított helyi érték
a) megsemmisül,
b) életveszélyessé válik, és az eredeti állapotba történő visszaállítása aránytalanul magas költséggel járna, illetve növény egészségügyi szempontból állapota visszafordíthatatlanul károsodik.
c) a védelem alapját képező értékek helyreállíthatatlanul elvesztek, vagy a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) magasabb rendű jogszabály által védettséget (műemléki, természetvédelmi) kap.
(7) A védettség megszüntetésére védetté nyilvánításra irányuló kérelem melléklete az állapotrögzítő dokumentáció, amely tartalmazza:
a) az érintett elem helyszínrajzát,
b) épület, vagy építmény esetén a felmérési tervet (alaprajz minden szintről, metszetek, homlokzatok, műszaki leírás),
c) természeti érték esetén annak állapotát bemutató leírást, felmérési tervet
d) fotódokumentációt,
e) amennyiben szükséges - épület, vagy építmény esetén tartószerkezeti tervezési területen jogosultsággal rendelkező, természeti érték esetén okleveles táj- és kertépítészmérnök, kertészmérnök által készített – szakvéleményt.
(8) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően bontható el.
(9) A helyi védettséggel, illetve annak megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a Csabrendeki Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) gondoskodik.
(10) Az előkészítés során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok, érintett helyi szakmai-, és társadalmi szervezetek véleményét.
(11) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekeltet - az alábbiak szerint - értesíteni kell:
a) a helyi egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell,
b) a helyi területi érték esetén az értesítés közszemlére tétel útján történik,
c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik,
d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, értesítésüket a közszemlére tétellel megtörténtnek kell tekinteni.
(12) Az eljárás szempontjából érdekeltnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett objektum tulajdonosait,
b) a kezdeményezőt vagy képviselőjét.
(13) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítéstől számított 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(14) A helyi védettség alá helyezésre, illetve annak megszüntetésére irányuló kezdeményezést az erről szóló döntést megelőzően 30 napra közszemlére kell tenni.
6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
6. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezés, a védelem megszüntetése jelen rendelet 1. mellékletének módosításával történhet.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti érték megőrzése érdekében, a helyi művi értéken bármilyen állagmegóvási, felújítási, építési munka végzésekor a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozódás lehetőleg megőrzendő. Az épület, építmény rendeltetési mód változtatásakor a homlokzati jellemzők (nyílászárók, nyílásrendek, nyílások elosztására és azok nagysága, héjazat anyaga) csak olyan mértékben változhatnak, amelyek az új rendeltetési mód, illetve az épület és építmény biztonságos használatához feltétlenül szükségesek.
(3) Helyi művi érték úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon.
(4) Helyi művi érték bontása, csak a műszaki avultság, életveszélyes állapot bekövetkeztekor lehetséges.
7. Helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartásának rendje
7. § A helyi értékvédelemmel járó nyilvántartási munkát az Önkormányzat jegyzője végzi. Feladatai:
a) a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat megvizsgálása,
b) a védetté nyilvánításról és a védelem megszüntetéséről szóló értesítése,
c) a védetté nyilvánításról vagy a védettség megszüntetéséről szóló képviselő-testületi döntés tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetése,
d) a védetté nyilvánított helyi értékek nyilvántartása, a változások szerint az e rendelet 1. mellékletének módosítása.
e) a helyi értékek védelmének aktív képviselete,
f) javaslattétel az önkormányzati támogatás odaítélésére, az erre vonatkozó pályázat lebonyolítása,
g) a helyi értéken elvégzett munka ellenőrzése,
h) a helyi értéken végzett munka elkészülte után az érintett értékre vonatkozóan e rendelet 1. mellékletének felülvizsgálata, szükség esetén módosítása, ennek érdekében javaslattétel a rendelet módosítására,
i) a helyi értéken bekövetkezett egyéb változtatások, javítások elvégzése, az azokon történt esetleges károsodások bekövetkezte esetén az érintett értéknek e rendelet 1. mellékletének felülvizsgálata, szükség esetén módosítása, ennek érdekében javaslattétel a rendelet módosítására.
8. A helyi védett érték fenntartása
8. § (1) A védetté nyilvánított helyi érték fenntartása a tulajdonos feladata, ő köteles az érték jó karbantartásáról gondoskodni.
(2) A védettség alatt álló építményhez tartozó földrészlet, annak jellegzetes növényzete, szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor és egyedi tájérték védelméről a tulajdonosnak, kezelőnek gondoskodnia kell.
(3) Felújítást, korszerűsítést megkezdeni és végezni, valamint a védett érték rendeltetését megváltoztatni csak településképi véleményezési eljárás alapján, e rendeletben foglalt részletes előírások betartásával lehet.
(4) A fennmaradás feltétele az eredeti rendeltetésnek megfelelő használat. A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.
9. Helyi védelemmel érintett ingatlanok támogatási rendszere
9. § (1) Az ingatlantulajdonosnak a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a jó karbantartást és állagmegóvást, valamint az általános épület-felújítást és korszerűsítést meghaladó munkálatok – ezen belül a műemléki szakértés, előkészítő kutatás, rekonstrukciós tervezés, értékvizsgálati munkarészek elkészítése, építési munkák – finanszírozásához az Zalaszegvár Község Önkormányzata évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást adhat tulajdonosi kérelemére, melyet az önkormányzat képviselő-testülete bírál el.
(2) A támogatás forrását az Önkormányzat tárgyévi költségvetési rendelete tartalmazza, melynek felhasználására pályázatot kell kiírni.
(3) A támogatás mértéke nem lehet több, mint az (1) bekezdés szerinti többlet bekerülési összeg legfeljebb 50 %-a, amely tartalmazza az áfát, az egyéb adókat és a közterheket is.
(4) Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki a tervezett felújításhoz a támogatáson felül szükséges önrésszel rendelkezik, és a saját forrás rendelkezésre állását pénzintézet által kiállított dokumentummal igazolja.
(5) A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett előkészítési és építési munkához támogatás nem nyújtható.
(6) A pályázatokról a Képviselő-testület a benyújtási határidőt követő 30 napon belül dönt.
(7) A nyertes pályázóval a polgármester támogatási szerződést köt.
(8) A támogatás utófinanszírozású.
(9) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott írásban nyilatkozik, melyhez a támogatás felhasználását bizonyító számlákat hitelesített másolatát becsatolja. A teljesítést a jegyző szakértő bevonásával ellenőrzi.
(10) A helyi védett érték tulajdonosa a tulajdonviszonyokban, a kezelőben és a használóban történt változásokat a jegyzőnek a változástól számított 30 napon belül köteles írásban jelezni. Ennek elmaradása esetén a védett értékre önkormányzati támogatás nem adható amíg a bejelentést nem teljesítették.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK – ÉPÍTETT KÖRNYEZET
10. A településképi szempontból elkülönülő karakterű területek lehatárolása
10. § (1) A településképi szempontból elkülönülő karakterű területek megállapításának célja a településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján az eltérő területhasználatnak megfelelően eltérő karakterű, telekszerkezetű, beépítésű, anyaghasználatú, zöldfelületi arányú területek egyedi arculati elemeinek fenntartása és megőrzése.
(2) Zalaszegvár Község közigazgatási területe az alábbi elkülönülő karakterű területekre osztott:
a) Hagyományos településrész,
b) Szőlőhegyi beépítés,
c) Beépítésre nem szánt terület.
(3) A településképi szempontból elkülönülő karakterű területek térképi lehatárolását az e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
11. A település közigazgatási területére vonatkozó egyedi építészeti követelmények
11. § (1) A 10. § (2) bekezdés a) területeken a lakó-, intézményi-, hitéleti-, kereskedelmi rendeltetésű főépületek építésénél, átalakításánál, bővítésénél
a) a tető héjalásánál hullámpala, hullámlemez, trapézlemez, műanyaglemez nem alkalmazható.
b) a tetőfedésének színei: vörös, bordó, natúr, kerámia sárga és ezen színek árnyalatai- valamint azok kombinációitól eltérő nem lehet.
(2) A 10. § (2) bekezdés c) terület mezőgazdasági hasznosítású területein főrendeltetésű épület építése-, átalakítása-, bővítése a hagyományos szerkezettől és természetes anyaghasználattól (kő, tégla, vályog, fa) eltérően nem alakítható ki.
(3) A 11. § (1)–(2) bekezdésbe nem tartozó főépületek építésénél, átalakításánál, bővítésénél
a) tetőfedésnél,homlokzat színezésnél harsány, rikító színek nem alkalmazhatók,
b) hullámpala, hullámlemez, trapézlemez vagy műanyag lemezburkolatú és harsány, rikító, a környezettel nem harmonizáló, környezettől idegen színű, a környezetbe nem illő, mintás vagy festett képként ható kialakítású közterületi telekhatáron vezetett kerítés nem létesíthető.
12. Vonalas infrastruktúra és egyéb műszaki berendezések
12. § (1) Épület utcai homlokzatának látható felületére, illetve az utcafrontról látható oldalfelületre – utcai homlokzattól mért 5 méter távolságon belül - technológiai létesítmény (: klímaberendezés, szellőző, gáznyomás-szabályozó, égéstermék elvezető szerelvény) nem helyezhető el, az csak az épület alárendelt homlokfalára telepíthető.
(2) Háztartási méretű napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) a település belterületén:
a) tetősíkba telepítve vagy
b) önálló szerkezetre építve a közterületről nem látható módon kialakítva telepíthető,
c) helyi egyedileg védett épületre nem szerelhető.
(3) Gáznyomás-szabályozó a telek elő-, és oldalkertjében, vagy az épület közterületről nem látszó homlokzatán helyezhető el.
(4) A házi nyomáscsökkentő telepítését az épület utcafronti oldalára telepíteni nem lehet, azt vagy az előkertbe, vagy az épület alárendeltebb homlokfalán kell elhelyezni.
(5) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
(6) Új villamosenergia szolgáltatást nyújtó és vezetékes hírközlési hálózatok telepítése, föld feletti elosztóhálózat rekonstrukciója esetén belterületen a gazdaságossági szempontokat figyelembe véve földalatti elhelyezéssel javasolt kivitelezni.
(7) Külterületi beépítésre nem szánt területen – erdőterület kivételével – egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.
(8) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(9) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha föld feletti hálózat kiépítése miatt erdőirtás válik szükségessé, akkor a hálózatot fakivágás nélkül, úthálózat mentén, földalatti telepítéssel lehet építeni.
(10) Új épület építése esetén új villamosenergia ingatlan-bekötést belterületen csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad, amennyiben ez nem jár közterületi útburkolat bontással. Ha közterületi útburkolat bontásra lenne szükség, akkor a föld feletti csatlakozás kiépíthető, de egyidejűleg a telken belül a föld alatti csatlakozás lehetőségét a mérőórától a telekhatárig ki kell építeni.
(11) Vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei belterületen az alábbiak figyelembevételével telepíthetők:
a) antennát önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet az csak meglevő építményre telepíthető,
b) épületnek utcai-, oldalkertnek nem minősülő-, és oldalkerti homlokzataira telepíteni nem lehet.
c) silókban, tornyokban, templomok harangtornyában, víztornyokon antenna elhelyezhető.
(12) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak bármilyen országos védelem alatt álló területen a telepítése tilos.
(13) Már meglevő antenna (torony) előfordulása esetén, annak 300 méteres körzetben új antenna telepítése nem megengedett, kizárólag azzal közös tartószerkezetre szerelten.
(14) Távközlési antenna berendezés és annak tartószerkezete nem helyezhető el:
a) országos és helyi védettségű területen,
b) védett természeti területen,
c) az a) – b) pontok alatti területen lévő ingatlanok telekhatárától számított 200 méteren belül.
(15) Vezetékes elektronikus hírközlés esetén ahol a villamosenergia ellátás a földalatti hálózatokról kiszolgált, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat a gazdaságossági szempontokat is figyelembe véve földalatti elhelyezéssel javasolt kiépíteni.
(16) Ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot a gazdaságossági szempontokat figyelembe véve földalatti elhelyezéssel javasolt kivitelezni.
(17) Új elektronikus hírközlési hálózatokat föld feletti fektetéssel is kivitelezhető
a) ha egyéb föld feletti hálózat nincs kiépítve, akkor önálló oszlopsor létesíthető,
b) ha a villamosenergia elosztási, vagy közvilágítási, vagy egyéb hírközlési szabadvezetékek már földfeletti fektetéssel haladnak, akkor annak oszlopsorára kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(18) Háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) nem telepíthető:
a) Hagyományos településrész,
b) Szőlőhegyi beépítés,
elnevezésű eltérő karakterű területeken.
13. Zöldfelületek
13. § (1) Zöldfelületek létesítése, karbantartása és védelme az e rendelet 10. § (2) bekezdés a) pontban meghatározott településképi szempontból eltérő karakterű területeken az alábbi pontokban foglaltak szerint megengedett.
(2) Az épületek közötti zöldfelületen és a közterületeken kizárólag a kifejlett állapotában 5,0 méter magasságot meg nem haladó fajtájú gyümölcsfa, húsos termést hozó díszfa ültetése megengedett, településképi véleményezési eljárás lefolytatását követően.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK – REKLÁM-, ÉS HIRDETŐFELÜLETEK
14. Reklámok, hirdetőtáblák elhelyezésének általános szabályai
14. § (1) Reklámhordozók, hirdetőtábla, cégér elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(2) Tiltott valamennyi e rendeletben, a településképről szóló törvényben, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.
(3) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
(4) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(5) Egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.
(6) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
(7) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(8) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
15. Reklámok, hirdetések közzététele meghatározott területeken
15. § (1) A település területén reklám és hirdetés közzététele
a) a Kossuth utcán kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútor alkalmazásával lehetséges,
b) az a) pontba nem tartozó közterületeken hirdetés kizárólag információs célokat szolgáló utcabútoron helyezhető el.
(2) Nem helyezhető el reklámhordozó, reklám-, és hirdetést tartó berendezés a helyi egyedi védelem alatt álló telkek előtti közterületeken.
(3) Funkcionális célú utcabútor alkalmazása esetén kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.
(4) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.
(5) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklám közzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.
(6) A lakóövezetek közterületein kizárólag reklámozás, hirdetés célját szolgáló, állandó jellegű, táblaszerű objektum nem helyezhető el, kivéve, ha a hirdetés önkormányzati illetve települési célt, továbbá esetenkénti rendezvények hirdetését szolgálja.
(7) Tilos hirdetményt, hirdetést, plakátot, reklámcédulát, feliratot, rajzot, stb. e célra ki nem jelölt építményre, buszváróra, műtárgyra, köztéri berendezésre és úttartozékokra elhelyezni, felfesteni kivéve, ha azzal külön engedély alapján elhelyezhető új közterületi létesítmény jön létre, amelyet közhasználatra rendelkezésre bocsátanak, továbbá a közcélú létesítmény engedélyezésével, megépítésével járó valamennyi költséget a hirdetés, illetve reklám kihelyezés érdekeltje téríti meg.
(8) Hirdetés, hirdetőtábla, cégér úgy helyezhető el, hogy az szervesen illeszkedjen a meglévő és tervezett épület(ek) vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához és együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, kialakításával, színezésével.
(9) Homlokzaton tájékoztató eszköz csak a homlokzati felület 5%-án helyezhető el.
(10) Helyi védelem alatt álló épület homlokzatán önálló hirdető berendezés nem helyezhető el, de az épületben működő funkcióról a (5) bekezdés szerint tájékoztatás adható. A védelem alatt álló épület telkén és annak közterülethez csatlakozó telekhatáraitól 20-20 méternél közelebb eső közterületen önálló reklámhordozóként csak hagyományos hirdetőoszlop helyezhető el.
16. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok
16. § (1) A település közigazgatási területén kizárólag olyan utasváró létesíthető, mely
a) egységes anyaghasználatú és kialakítású,
b) fedett és legalább két oldalról határolt,
c) ülőhely alkalmatossággal ellátott.
(2) A település közigazgatási területén kizárólag egységes anyaghasználatú és kialakítású kioszk létesíthető.
(3) Közművelődési hirdetőoszlop legfeljebb a közintézmények számával megegyező számban helyezhető el. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.
(4) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.
(5) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (4) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.
(6) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.
17. Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények
17. § (1) A település közterületein reklámhordozó
a) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;
b) egymástól számított 50 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan
nem helyezhető el.
(2) A közérdekű reklámfelület, az utasváró és a kioszk kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán az Zalaszegvár Község Önkormányzata, valamint a Hivatal az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
18. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
18. § (1) A településkép-védelmi szakmai konzultáció kötelező az eltérő karakterű lehatárolások Hagyományos településrészen minden olyan építési tevékenység esetén, mely a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendelet hatálya alá esik.
(2) A 4. számú mellékletben felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén a településkép-védelmi szakmai konzultációt legalább 8 nappal az építési tevékenység megkezdése előtt, illetve a kérelem benyújtását követő 8 napon belül le kell folytatni.
19. A településképi véleményezési eljárás
19. § (1) Az e §-ban rögzített előírások nem vonatkoznak az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott azon engedélyezési eljárásokra, amelyek esetében
a) az építészeti-műszaki tervdokumentációk előzetes minősítése a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerint a központi, illetve a területi építészeti tervtanács hatáskörébe tartozik, vagy
b) az építtető összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt kezdeményezett.
(2) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építési engedély köteles esetekben
a) a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlanokat érintő építési engedély köteles esetekben
b) a település teljes közigazgatási területén minden esetben új építmény építéséhez, valamint meglévő építmény bővítéséhez, településképet érintő vagy azt befolyásoló átalakításhoz az építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően.
(3) Településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni homlokzati változással nem járó, kizárólag belső átalakítási munkákra vonatkozó engedélyköteles építési tevékenységek esetén.
(4) A polgármester településképi véleményének alapját a főépítész állásfoglalása képezi.
(5) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul. A benyújtandó építészeti-műszaki tervdokumentációnak a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben előírt munkarészeket kell tartalmaznia.
(6) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építmény, épület, terület, műtárgy építési tevékenység, valamint növénykiültetés, fakivágás:
a) településképi és településszerkezeti hatásai kedvezőek-e,
b) megfelel-e a telepítés, a környezetbe illeszkedés, a beépítés követelményeinek,
c) a tervezési program szerinti rendeltetés, a használhatóság és a gazdaságosság követelményeknek;
d) az esztétikus megjelenés (tömegalakítás, színezés, anyaghasználati) követelményeinek, továbbá a tervezet;
da) hogyan elégíti ki a környezetbe illeszkedés, a beépítés, a rálátás és látványvédelem követelményeit;
db) kielégíti-e a környezetvédelemmel (zaj-, por-,bűz-, talaj-, élő és rétegvizek-, légszennyezés), valamint az épített környezet védelmével kapcsolatos elvárásokat;
dc) megfelel-e a vonatkozó településrendezési tervben és helyi építési előírásokban foglaltaknak,
dd) ad-e rendeltetéssel összefüggő cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, valamint címtáblák és feliratok elhelyezésére és kialakítására,
e) kapcsolódó közterület alakítása, tervezett használata befolyásolja-e annak műszaki állapotát.
20. A településképi bejelentési eljárás
20. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a település teljes közigazgatási területén:
a) a 4. számú mellékletben meghatározott építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységeket megelőzően,
b) a közterületen vagy közhasználatú magánterületen információs vagy más célú berendezés elhelyezése, átalakítása, megváltoztatása,
c) közterületen vagy közhasználatú magánterületen a reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés c) pontja szerinti információs vagy más célú berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület használatára szerződés csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó hatósági határozat alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével köthető.
(3) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – a 3. melléklet szerinti bejelentőlap papíralapú benyújtásával – bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
(4) A településképi bejelentési eljárásért közigazgatási hatósági eljárási illetéket kell fizetni.
(5) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően –a Tr.-ben előírt munkarészeket kell tartalmaznia.
(6) A tevékenység a bejelentés alapján – a polgármester által kiadott tudomásul vétel birtokában, az abban foglalt esetleges feltételek figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz egyéb hatósági engedély nem szükséges.
21. A településképi kötelezés
21. § (1) A polgármester a településképi követelmények teljesítése érdekében - hivatalból, vagy kérelemre – településképi kötelezést folytat le.
(2) A településképi kötelezés településkép-védelmi szakmai konzultáció-, beépítési-, helyrehozatali-, illetve beültetési kötelezettség lehet.
(3) A polgármester a kötelezési eljárásban az érintett ingatlan tulajdonosát - a helyi építészeti értékek, a településkép védelme érdekében - az ingatlan beépítésére, építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására, az ingatlan növényzettel való beültetésére kötelezheti, melyet határozatban rögzít.
(4) A polgármester a határozatban foglaltak be nem tartása esetén figyelmeztetést tartalmazó felszólító levelet küld az érintettnek.
(5) Amennyiben a felszólításra az elkövető 8 napon belül nem reagál, a Képviselő-testület településképi bírság kiszabását rendeli el..
(6) A településképi bírság negyedévente a teljesítésig ismételhető összege:
a) helyi védett utcaképet, vagy helyi védett egyedi építészeti értéket érintő mulasztás esetén legfeljebb 200 000 forint,
b) településképi szempontból meghatározó területet érintő mulasztás esetén legfeljebb 150 000 forint,
c) reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó mulasztás esetén legfeljebb 50 000 forint.
(7) A kötelezettség érvényesítésére a közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni, ha annak önkéntes teljesítése elmaradt.
(8) E rendeletben foglalt településképi kötelezettségek megsértése esetén a településkép védelméről szóló törvény, és a végrehajtására kiadott kormányrendeletek, illetve az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
22. Hatálybalépés
22. § Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.
23. Átmeneti rendelkezések
23. § E rendelet előírásait csak a 2018. január 1. után indult eljárásokban kell alkalmazni.
24. Hatályon kívül helyező rendelkezések
24. § Hatályát veszti Zalaszegvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 9/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet a 12/2017. (XII. 28.) önkormányzati rendelethez
|
Sorszám |
A |
B |
C |
|---|---|---|---|
|
Megnevezése |
Címe |
Leírás |
|
|
HELYI EGYEDI ÉRTÉKEK |
|||
|
ÉPÜLETEK |
|||
|
1. |
templom |
Kossuth u. 18. |
1908 és 1909 között épült római katolikus Jézus Szíve templom. Egyhajós, négyzetes alaprajzú templom háromszintes toronnyal kialakított. A főhomlokzaton és a torony homlokzatán párkánycsík fut végig. Felette a tornyon négyzetes kisablak, efölött pedig a négy égtáj felé néző harangablakok lettek elhelyezve. |
|
2. |
lakóépület |
Kossuth u. 21. |
A templom közelében álló polgári lakóház utcafronti homlokzata már befordult, melyen díszes párkány fut végig a födém vonalában. |
|
3. |
lakóépület |
Kossuth u. 36. |
Utcafrontra oromzattal épült nyeregtetős lakóépület. Az épület jellegzetességét az oromzaton téglából kirakott csipkés szegély, a födém vonalában cserépből kialakított párkány, valamint a két hatosztatú ablak adja. |
|
4. |
lakóépület |
Kossuth u. 47. |
Értékei megőrzésével felújított utcafrontra épült lakóház. A régebbi épületekre jellemzően az oromzaton téglából rakott csipkés szegély, a födém vonalában futó párkányt idéző homlokzatszínezés és három négyosztatú ablak látható. |
|
5. |
lakóépület |
Kossuth u. 48. |
A főépület az utcával párhuzamos telepítésű, a melléképület pedig oromfallal szerveződött az utcafrontra. |
|
6. |
lakóépület |
Kossuth u. 49. |
A felújított lakóépület megőrizte jellemző építészeti sajátosságait: az utcafrontra nyíló három hatosztatú ablak, a födém vonalában futó párkány és az oromzaton a téglából rakott szegély. |
|
Sorszám |
A |
B |
C |
D |
E |
|||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Fajtája |
Helye |
Megnevezése |
Datálása |
Állapota |
||||
|
HELYI EGYEDI ÉRTÉKEK |
||||||||
|
KÖZTÉRI ALKOTÁSOK |
||||||||
|
1. |
Útszéli kereszt |
Szőlőhegy |
A falu keleti végén túl, a János-hegyen sorakozó három pincesor „középső csapás”-ának közepe táján álló kőkereszt. 1824-ben készült. majd 1896-ban felújított kőkereszt. Az alsó részen felirat, a középrészen az imádkozó Mária dombormű alakja látható. A felső rész a korpusszal újabb kiegészítés, melynek anyaga műkő. |
|||||
|
2. |
Temetőkereszt |
Temető |
Magas, három részben tagolt talapzatán sima kereszt, rajta kisméretű korpusz. A kőkereszt utólag átfestve, kevésbé jó minőségben. Felirat nincs, datálása ismeretlen. |
|||||
|
3. |
Templomkereszt |
Helyrajzi szám: 1 |
A római katolikus templom előtti kertben áll. Anyaga Keszthely környéki homokkő. Magas, gazdagon tagolt talapzaton arányos méretű kereszt, rajta korpusz. A talapzaton utólagos kiegészítésként Mária szobor. Felirat: (Erősen megkopott). … ISTEN …. SEGEDELME …. / 1862 / Újítva 1896. |
|||||
|
4. |
Útszéli kereszt |
Hosztóti út |
Az alkotás művészeti értéke mellett az emlékeztető, tiszteletadó, vallási értékei. |
|||||
|
5. |
Szent Flórián szobor |
Templomkert |
Ma már egyetlen szobor a településen, mely 1962 óta a római katolikus templom előtti kertben áll. Korábban a plébánia udvarán hevert. (A település másik egykori Szt. Flórián szobra –mely fából készült– az urasági központ kapu-bástyájában kiképzett fülkében állt, majd a Gaál család kastélyának lerombolásakor a hosztóti templomba került. ) |
|||||
2. melléklet a 12/2017. (XII. 28.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 12/2017. (XII.28.) önkormányzati rendelethez
|
................................................................................... |
4. melléklet a 12/2017. (XII. 28.) önkormányzati rendelethez
1. Építmény közterületről látható átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása.
2. Meglévő építmény közterületről látható utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
3. Új égéstermék-elvezető kémény és kazántartozék építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.
4. Az épület homlokzatához illesztett közterületről látható előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
5. A kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.
6. Közterületről látható nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény, kiegészítő épület, vagy kerti építmény építése, bővítése, átalakítása és felújítása esetében, amelynek mérete az építési tevékenység után meghaladja a nettó 25 m3 térfogatot, vagy a 2,5 m gerincmagasságot, vagy 10 m2 bruttó alapterületet, de nem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és a 4,5 m gerincmagasságot.
7. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
8. Temető területén sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,
9. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
10. Emlékfal építése, melynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m- t.
11. Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező műtárgyainak építése.
12. Közterületről látható növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.
13. Kerítés, 1,5 m magasságot meg nem haladó támfal, valamint kerti építmény építése, meglévő átalakítása, bővítése esetén, ha az közterületre, vagy közhasználat elől el nem zárt magánterületre néz.
14. Közterületről látható felületen napenergia-kollektor, napelem, szellőző-, klímaberendezés, áru- és pénzautomata építményen vagy építményben való elhelyezése.
15. Közterületen építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő és -tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése.
16. Közterületen zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, melynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.
17. Mobilház, lakókocsi elhelyezése.
18. 40 évesnél idősebb, az ingatlan fő funkcióját ellátó épület bontása.
19. Utcabútorok (kioszk, utasváró, közművelődési célú hirdetőoszlop, információs, vagy más célú berendezés) elhelyezése, beleértve a rájuk kerülő reklámhordozó elemeket.
20. A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
21. Nem építési engedély köteles föld feletti vagy levegőben vezetett közterületi közműépítmény, hálózat, hálózati elem létesítése és átalakítása.
22. Kereskedelmi, vendéglátó terasz, építmény, utcai árusítóhely létesítése.
Változott rendelkezések
Eszköztár
- Másolás a vágólapra
- Nyomtatás
