Kifejezéskereső
Nagyacsád község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2017 (XII.29.) önk.rendelete
a településkép védelméről
1Nagyacsád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdése, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8. ) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pont véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Soproni Igazgatóság, Balaton- felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és Nagyacsád Község Önkormányzat Képviselő Testületének a Partnerségi Egyeztetés szabályairól szóló rendeletének megfelelően a partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK (A rendelet célja, hatálya)
1. § E rendelet alkalmazásában:
a) Arculati terv: a tervezett építmény elhelyezésével, építésével összefüggésben készített olyan dokumentáció, mely a tervezett építmény élő, élettelen természetes, és meglévő épített környezethez való illeszkedését bemutató, színes, a jelenlegi és a tervezett tájképet, látképet több szempontból rögzítő és a tervezett beillesztett építményt tartalmazó, perspektívikus megjelenítés fotódokumentációba illesztve.
b) Cégfelirat: cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást ismertető, népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítés, üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklám.
c) Helyi egyedi védelem alatt álló érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.
d) Helyi egyedi védelem megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény (Építész, településmérnök, statikus, illetve műemléki szakmérnök végzettségű) személy, szervezetek, vagy azokat foglalkoztató szervezet által készített olyan szakvizsgálat, amely a védelem alatt álló épület, építmény vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, mely alapján a védelem oka már nem áll fenn.
e)2
f) Harmónia és egyensúly: a részek egybetartozásának érzését keltő látványtulajdonság.
g) Információs vagy más célú berendezés: az önkormányzat hirdető berendezései és a közösségi tájékoztató információs rendszer elemei, melynek mérete legfeljebb 11 m2, és melynek reklám céljára szolgáló felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám, illetve helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés.
h)3
i)4 Óriásplakát: a DIN A0 méretet, azaz 841x1189 mm-t meghaladó méretű plakát.
j)5
k) Terméskő borítású támfal: Tégla vagy egyéb falazó elemekből épített önállóan is állékony szerkezet utólagosan ragasztott burkolata, mely természetes terméskövekből, méretre vágva úgy készül, hogy a látszó terméskő felületeknél a terméskő kétdimenziós látványt nyújtó alkalmazása nem megengedett.
l) Tömör kerítés: Olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 80%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
l) Zárt kerítés: A település területén történetileg kialakult kerítések kapubálványokkal, pillérekkel tagolt, tömör falazott kerítés (kő, tégla) deszka vagy kovácsoltvas kapukkal.
A HELYI VÉDELEM (A helyi egyedi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek)
2. § (1) A helyi védelem feladata különösen:
a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, ipartörténeti szempontból védelemre érdemes:
aa) településkarakter, településszerkezetek,
ab) épületegyüttesek, épületek és épületrészek, építmények, építményhez tartozó földrészlet és annak jellegzetes növényzete,
ac) településkép, utcaképek és látványok,
ad) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek, utcabútorok,
továbbiakban együtt védett értékek – körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése.
b) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
(2) A helyi védelmi célok érvényesítése érdekében Nagyacsád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete rendeletével a megóvandó épített egyedi és területi értékeit helyi védelem alá helyezi. A helyi védelem alá helyezett értékek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
(4) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
3. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet vagy hivatalból az önkormányzat kezdeményezheti, továbbá a településrendezési terv keretében készített örökségvédelmi hatástanulmány is javaslatot tehet.
(2) A védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték/terület megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész, emelet, ajtó),
c) a védelem indoklását
d)6
(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelem alól törlendő érték/terület megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész, emelet, ajtó),
c) a védelem megszüntetésének okait,
d) a védelem megszüntetését alátámasztó szakmai véleményt.
(4) A védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül;
b) a védett terület, érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette;
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg;
d)7
e) a védett érték magasabb védettséget kap
4. § (1)8 A helyi védelem elrendelése, védelem megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a önkormányzati főépítész gondoskodik
(2)9 Amennyiben az értékvizsgálat, vagy védelem megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény nem a településrendezési terv részeként, hanem önálló munkarészként készül, ahhoz csatolni kell: a döntést előkészítő önkormányzati főépítész szakmai véleményét.
(3) A döntés előkészítése során - a Képviselő-testületi döntés segítéséhez - beszerezhető még az érdekeltek érintett ingatlanok tulajdonosai, érintett helyi, szakmai, társadalmi szervek, egyesülések – a továbbiakban érdekeltek - álláspontja.
(4) A helyi egyedi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell.
(5) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítést követően 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(6)10
(7) A településkép-védelmi bírság az egyedi védelem alá helyezett értékek felújítása mellett tájékoztató füzetek, kiadványok, megjelentetésére, kiállítások szervezésére, védettség tényét megjelölő táblák elhelyezésére, népszerűsítő előadások megtartására és a védelem alá helyezett érték megmentését elősegítő pályázati források lehívására is felhasználható.
5. § A helyi egyedi védelem elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az érdekelteket,
b) az illetékes építésügyi hatóságot,
c) és intézkedni kell az illetékes Földhivatalnál a jogi jelleg feltüntetéséről.
6. § (1) A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját, kivéve, ha csak egyes részei kerültek védetté nyilvánításra– védelem illeti.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek esetén homlokzatvakolás, színezés, nyílászárócsere, tető felújítása és tetőtér beépítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások alkalmazandók.
(3)11
(4)12
(5) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
(6) Helyi egyedi védett épület bontására csak a teljes műszaki avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület, épületrész bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.
7. § Helyi egyedi védelem alatt álló műtárgyak, keresztek, emlékek felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni.
8. § (1) A védelem alatt álló értékek jókarbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.
(2) A védelem alatt álló értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
9. § (1) Az Önkormányzat a helyi egyedi védelem alá helyezett értékek megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének támogatásának mértékét évente a költségvetési rendeletében határozza meg.
(2) A támogatás adott ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között - a Képviselő Testület állapítja meg.
10. § (1) A támogatás pályázat alapján nyerhető el. A Képviselő-testület minden év április 30-ig pályázatot írhat ki, amennyiben az az évi költségvetésben forrást tud biztosítani hozzá és meghatározza a pályázati feltételeket. A kérelmek beérkezésük sorrendjében kerülnek elbírálásra, a támogatás odaítéléséről a Képviselő-testület dönt.
(2) A pályázatot a polgármesterhez kell benyújtani.
(3) A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:
a) Amennyiben a munka építési engedély köteles: az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt,
b) Amennyiben a munka nem engedélyköteles:
ba) a tervezett felújítás részletes leírását,
bb) helyszínrajzot,
bc) az ingatlan tulajdoni lapját,
c) a megvalósítást szolgáló tételes költségvetést,
d) a megpályázott munka elkészülésének határidejét,
e) a megpályázott összeg megjelölését, a felhasználásának tervezett módját és határidejét
f) előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel.
(4) Csak azok a pályázatok részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése előtt nyújtanak be és a felújítás költsége részletes kalkulációval igazolható, hitelt érdemlően alátámasztott.
(5) A támogatás odaítélését követően a pályázat nyertesével megállapodást kell kötni, mely tartalmazza a megítélt összeg folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét, az ellenőrzés szabályait.
(6) A támogatás kifizetésére a támogatott munka elvégzése után benyújtott elszámolást követően kerülhet sor.
(7)13 A településképi bírság az egyedi védelem alá helyezett értékek felújítása mellett tájékoztató füzetek, kiadványok, megjelentetésére, kiállítások szervezésére, védettség tényét megjelölő táblák elhelyezésére, népszerűsítő előadások megtartására és a védelem alá helyezett érték megmentését elősegítő pályázati források lehívására is felhasználható.
(8)14
11. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet az önkormányzat hivatalában.
(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték:
a) megnevezését, jelenlegi és egykori rendeltetését,
b) pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
c) tulajdonos, kezelő, (bérlő) nevét, címét,
d) helyszínrajzát,
e) fotódokumentációját,
f) minden a védelem alá helyezés során keletkezett ügyiratot,
g) annak leírását, hogy mitől védett a védett érték vagy annak egy része,
h) a védelem alapjául szolgáló értékvédelmi javaslatot, örökségvédelmi adatlapot,
i) az eredeti tervdokumentáció másolatát – ha ez rendelkezésre áll,
j) a védett érték felmérési terveit – amennyiben ezek beszerezhetők, illetve előállíthatók,
k) minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart. (pl. védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek másolatát, milyen támogatást kapott).
(3) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.
Eltérő karakterű területek építészeti követelményei (Lehatárolásuk a 3. mellékletben)
12. § „Falusias” karakterű területek
a) A terület építési telkeinek utcafrontján egy épület helyezhető el, max. 3 építményszinttel (pince, földszint, tetőtér).
b) Közfunkciót ellátó épületek és épületrészek kivételével – kizárólag magastetős épület építhető 30-45° tetőhajlásszöggel. A hátsókert felé eső mellékfunkciójú épület tetőhajlásszöge és tetőalakja ettől eltérő 20-45 fokos is lehet.
c) Az utcafrontról látható homlokzatokon alkalmazni lehet a szokásos sarkokon, éleken és a nyílások körüli vakolathúzásokat. Oromfal építése esetén csak a hagyományos formavilágú vakolatdíszek helyezhetők el.
d) A homlokzat csak vakolt – festett (meszelt), vagy természetes anyag (kő, tégla, fa) felületű lehet. A lábazat tégla-, terméskő burkolatú illetve festett lehet. Az oromfal anyaga lehet falazott, a homlokzattal megegyező homlokzatképzésű.
e) A területen egyes épületek jellemző homlokzati falfelületének színezésénél – a környezethez való illeszkedés érdekében – csak világos pasztell szín és a természetes építőanyagok alkalmazása esetén azok természetes színei is alkalmazhatók.
f) A tetőfedés anyaga csak hagyományos struktúrájú pikkelyszerű fedés lehet, közfunkciót ellátó épületek esetén kivételesen az előpatinásított korcolt fémlemez is alkalmazható. Az általános előírástól eltérő fedés csak a régi azbesztpala felülfedéseként engedélyezhető.
g) Az épületek közterületről látszó falfelületeinek és nyílásai (ablakok, ajtók) arányainak egymással harmóniában és egyensúlyban kell állniuk. Ügyelni kell a tömör és áttört felületek arányára a közterületről látszó felületeken (legyen több a falfelület, mint az ablak vagy az ajtó).
h) Tetőtér beépítésekor a tetőablakok a tetősíkra vetített felület legfeljebb 10%-án lehetnek.
i)15 Az épület magasságának foghíj esetén illeszkednie kell a két szomszédos épület magasságához és tetőformájához.
j) A falusias karakter telkeit a közterülettel határos telekhatáron a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. Tömör kerítés csak természetes kőből, téglából, vagy fából építhető. Nyers betonfelület kötelezően bevakolandó. Egyéb fa anyagú kerítés min. 30%-os áttörtségű lehet. Egyéb kerítés min. 50% áttörtségű lehet tömör lábazattal. Nyers betonfelület bevakolandó. Az oldal és hátsó telekhatáron, valamint oldal és hátsókertben építendő kerítés összességében min. 50%-ban áttört kell legyen.
k) Az épületek közterület felé eső homlokzatán antenna, klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el.
l) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül klímaberendezés, szellőző csak az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, az csak az épület egyéb homlokfalára telepíthető.
m) Beépítési móddal, építési hellyel kapcsolatos kötelező előírás, hogy az építményt az építési helyen belül úgy kell elhelyezni, hogy az igazodjon a szomszédos építmények és az utcában elhelyezett építmények többségének építési helyen belüli elhelyezkedéséhez az egységes településkép érdekében.
n) Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 1,5 m2 méretű cégfelirat helyezhető el úgy, hogy megjelenésével, színezésével, méreteivel ne okozzon esztétikai és látványbeli zavart a településképben a közterületei felőli látványban, és nem adhat ki zajt, kápráztató mesterséges fényt.
13. § Az „Falusias karakterű területen belüli gazdasági funkciójú területek
a) Gazdasági területen az épületek csak magastetővel létesíthetők. A 9 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével a tető hajlásszöge 30°-45º között lehet, tetőhéjazatként nem telt tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű, vagy lapos tetővel építhetők.
b) Az ipari és szolgáltató területeket a lakóterületektől saját területen telepített többszintes zöldsávval kell elválasztani.
14. § Erdő karakterű terület
a) Az épületek, építmények kizárólag tájbaillő, hagyományos szerkezetűek (erdőben rönkház is lehetséges), épület esetén magastetősek, nyeregtatővel, 35°-45° tető hajlásszögűek lehetnek.
b) Erdőtelepítés, erdőfelújítás során valamennyi erdőterületen a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, ill. természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.
15. § Mezőgazdasági karakterű terület
a) A birtokközpont és új épületcsoportok körül tájképvédelmi céllal honos növényfajokból álló, többszintű növénysáv (fasor, alatta cserjesávval) létesítendő.
b) A 100 m2-nél nagyobb homlokzatok felületét tagoltan kell kialakítani.
c) A sajátos technológiából következő új formájú, megjelenésű építményeket tájba illesztve kell elhelyezni.
d) A területen csak hagyományos épületszerkezetű, tájba illő épület 9 m szélességig 30-45°–os hajlású, 9-12 m szélesség esetén 20-40° és 12 m szélesség fölött 15-30° nyeregtetős épületek építhetők. Az építmény falazóanyagai: beton, kő, tégla, fa, héjazata 35° fölötti tetőhajlásnál pikkelyszerű kiselemes, vagy nád, 35° alatti hajlásszög esetén lehet korcolt lemezfedés és egyéb pikkelyszerű fedés, 20° tetőhajlás alatt pedig barna, vagy zöld tetőpanel, homlokzata világos pasztell, vagy natur (kivéve a beton) színű faburkolat.
e) A beépítésre nem szánt területeken kerítés csak élő sövényből létesíthető, kivéve az erdővel, gyeppel határos területeken a vadvédelmi célú kerítést. (növényzettel kísért vadvédelmi háló)
A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó követelmények
16. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek:
a) településképi szempontból meghatározó területek műemlék területe, műemléki környezet területe,
b) temető területe,
c) régészeti lelőhely területe,
d) Natura 2000 terület,
e) országos ökológiai hálózat mag-, folyosó és pufferterülete,
f) helyi jelentőségű természetvédelmi terület,
g) az R-ben erdőterületként szabályozott területek,
h) a törvény erejénél fogva védett források területe,
i) tájképvédelmi terület.
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek jelen rendelet szerint az (1) bekezdés alá nem tartozó beépítésre nem szánt területek, és az R szerinti Gm és Gksz területek.
17. § A belterület és a beépítésre szánt új fejlesztési területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. Amennyiben a területen nincsen meglévő föl feletti vezetésű villamos energia hálózat, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti elhelyezéssel kell építeni, kivéve az „elektronikus hírközlésről” szóló törvény szerinti eseteket.
18. § Belterületi építési övezetek területein antenna csak meglévő építményre telepíthető közterületről nem látható építményrészre.
4. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
19. § (1) A „Falusias” karakterű területeken csak egységes megjelenésű információs vagy más célú berendezés helyezhető el.
(2) A település területén óriásplakát, építési reklámháló, fényreklám, zajreklám nem helyezhető el.
(3) A reklámok közterületen és magánterületen történő elhelyezését szabályozó jogszabályokban meghatározott tilalmak és rendelkezések alól az önkormányzat polgármestere eltérést engedhet az alábbi feltételek esetén:
a) a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges, és
b) legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időszakra
történik a reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése.
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
20. §16 A nem engedélyköteles építési tevékenység (pl. egyszerű bejelentés alá tartozó új lakóépületek építése, bővítése; kerítés, kerti építmény, járda építése, átalakítása) megkezdését megelőzően az építtető köteles a tervezett építési tevékenységgel kapcsolatosan településkép-védelmi tájékoztatást kérni és szakmai konzultációt kezdeményezni a polgármesternél.
21. § (1) A szakmai konzultáció során kiállított emlékeztetőnek tartalmaznia kell azt, hogy a benyújtott arculati terv szerint a tervezett építmény elhelyezése, építése az élő, élettelen természetes, és meglévő épített környezethez illeszkedik-e vagy sem.
(2)17 A szakmai konzultáció az önkormányzati főépítész feladata, foglalkoztatása hiányában a település polgármesterének feladata. Az emlékeztető csak azt követően adható ki a kérelmező részére, ha azt előzetesen a polgármester jóváhagyta.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS (A bejelentési eljárással érintett reklámhordozók köre)
22. §18 Településképi bejelentési eljárást folytat le a polgármester a közterületről vagy közforgalom céljára átadott magánterületről vagy közforgalom által használt területről látható – reklám, reklámhordozó, cégismertető felirat elhelyezése, valamint a helyi védett értékeket érintő építési tevékenységek esetén.
23. § (1)19 A településképi bejelentési eljárásban a polgármester önkormányzati főépítész szakmai közreműködését veheti igénybe.
(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben esztétikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(3) Részletes vizsgálati szempontok:
a) nem zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek, használhatóságát,
b) megjelenésével, színezésével, méreteivel nem okoz-e esztétikai és látványbeli zavart a településképben a közterületei felőli látványban,
c) az épület, kerítés homlokzati architektúrájához illeszkedik e.
24. § A településképi bejelentési eljáráshoz csatolni kell a reklámnak, reklámhordozónak, cégismertető feliratnak az előző § (3) bekezdés szerinti vizsgálatot lehetővé tevő műszaki leírását és látványtervét.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG
5. A településképi kötelezési eljárás
25. § (1)21 A polgármester a rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében - a hatályos eljárási törvény alapján – kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki azzal, hogy a kötelezésben meghatározott jogszabálysértést 3 hónapon belül szüntesse meg.
(2)22
(3) A kötelezési eljárás lefolytatható hivatalból, vagy kérelemre.
(4) Kötelezési eljárást kezdeményező kérelem az önkormányzatnál írásban nyújtható be, és a kérelemben meg kell jelölni, hogy a rendelet mely szakaszában foglalt településképi követelmény nem teljesülése miatt történik a kezdeményezés.
(5)23 A polgármester a tényállás tisztázása során köteles beszerezni az önkormányzati főépítész szakmai állásfoglalását.
(6) A településképi kötelezés irányulhat építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
6 24Településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
26. §25 (1) A polgármester településkép-védelmi bírságot szab ki azzal szemben, aki a lefolytatott településképi kötelezési eljárás során kiadott településképi kötelezést tartalmazó jogerős határozatban foglalt kötelezettségét nem teljesíti.
(2) A településkép-védelmi bírság 10 000 Ft és 1 000 000,-Ft közötti lehet. A településkép-védelmi bírság a jogsértő állapot előírt határidőn belüli megszüntetésének elmulasztása miatt ismételten is kiszabható.
(3) A településkép-védelmi bírság kiszabásakor a polgármester mérlegeli a jogsértő magatartás súlyát, különösen a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét, a jogsértés ismételtségét, időtartamát. A polgármester a bírság kiszabása során köteles beszerezni a önkormányzati főépítész szakmai állásfoglalását a településkép védelméhez fűződő érdeksérelem mértékének megállapítása érdekében.
(4) A befolyt településkép-védelmi bírságot az önkormányzat költségvetésében elkülönítetten kezeli. A befolyt bírság összege kizárólag a közterületek, utak járdák felújítására, fejlesztésére, építésre, továbbá a helyi egyedi védelem alatt álló építmények megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének támogatása érdekében a Környezetvédelmi Alap bevételének növelésére lehet felhasználni. A Képviselő-testület évente a költségvetési rendelet megalkotásával egyidejűleg dönt az előző évben befolyt településkép-védelmi bírság felhasználásáról.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ( Hatálybalépés)
27. § (1) Ez a rendelet 2017. december 31-én lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatályba lépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni.
A rendelet szövegét a 9/2019 (VIII.16.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2019. augusztus 17-től
Hatályon kívül helyezte a 9/2019 (VIII.16.) önkormányzati rendelet 2. § (1) a) pontja Hatálytalan: 2019. szeptember 17-től
Hatályon kívül helyezte a 9/2019 (VIII.16.) önkormányzati rendelet 2. § (1) a) pontja Hatálytalan: 2019. szeptember 17-től
A rendelet szövegét a 9/2019 (VIII.16.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése módosította. Hatályos: 2019. augusztus 17-től
Hatályon kívül helyezte a 9/2019 (VIII.16.) önkormányzati rendelet 2. § (1) a) pontja Hatálytalan: 2019. szeptember 17-től
Hatályon kívül helyezte a 9/2019 (VIII.16.) önkormányzati rendelet 2. § (1) b) pontja Hatálytalan: 2019. szeptember 17-től
A rendelet szövegét a 9/2019 (VIII.16.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése módosította. Hatályos: 2019. augusztus 17-től
A rendelet szövegét a 9/2019 (VIII.16.) önkormányzati rendelet 1. § (4) bekezdése módosította. Hatályos: 2019. augusztus 17-től
A rendelet szövegét a 9/2019 (VIII.16.) önkormányzati rendelet 1. § (5) bekezdése módosította. Hatályos: 2019. augusztus 17-től
Hatályon kívül helyezte a 9/2019 (VIII.16.) önkormányzati rendelet 2. § (1) c) pontja Hatálytalan: 2019. szeptember 17-től
Hatályon kívül helyezte a 9/2019 (VIII.16.) önkormányzati rendelet 2. § (1) d) pontja Hatálytalan: 2019. szeptember 17-től
Hatályon kívül helyezte a 9/2019 (VIII.16.) önkormányzati rendelet 2. § (1) d) pontja Hatálytalan: 2019. szeptember 17-től
A rendelet szövegét a 9/2019 (VIII.16.) önkormányzati rendelet 1. § (6) bekezdése módosította. Hatályos: 2019. augusztus 17.-től
Hatályon kívül helyezte a 3/2018 (III.20.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2018. március 21-től
A rendelet szövegét a 9/2019 (VIII.16.) önkormányzati rendelet 1. § (7) bekezdése módosította. Hatályos: 2019. augusztus 17-től
A rendelet szövegét a 9/2019 (VIII.16.) önkormányzati rendelet 1. § (8) bekezdése módosította. Hatályos: 2019. augusztus 17-től
A rendelet szövegét a 9/2019 (VIII.16.) önkormányzati rendelet 1. § (9) bekezdése módosította. Hatályos: 2019. augusztus 17-től
A rendelet szövegét a 9/2019 (VIII.16.) önkormányzati rendelet 1. § (10) bekezdése módosította. Hatályos: 2019. augusztus 17.-től
A rendelet szövegét a 9/2019 (VIII.16.) önkormányzati rendelet 1. § (11) bekezdése módosította. Hatályos: 2019. augusztus 17.-től
A rendelet szövegét a 9/2019 (VIII.16.) önkormányzati rendelet 1. § (12) bekezdése módosította. Hatályos: 2019. augusztus 17-től
A rendelet szövegét a 9/2019 (VIII.16.) önkormányzati rendelet 1. § (13) bekezdése módosította. Hatályos: 2019. augusztus 17-től
Hatályon kívül helyezte a 9/2019 (VIII.16.) önkormányzati rendelet 2. § (1) e) pontja Hatálytalan: 2019. szeptember 17-től
A rendelet szövegét a 9/2019 (VIII.16.) önkormányzati rendelet 1. § (14) bekezdése módosította. Hatályos: 2019. augusztus 17.-től
A rendelet szövegét a 9/2019 (VIII.16.) önkormányzati rendelet 1. § (15) bekezdése módosította. Hatályos: 2019. augusztus 17.-től
A rendelet szövegét a 9/2019 (VIII.16.) önkormányzati rendelet 1. § (16) bekezdése módosította. Hatályos: 2019. augusztus 17-től
