Tagyon Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2017. (XII.27.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

2021.11.13.

Tagyon Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált városfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, valamint a Partnerségi Egyeztetési Szabályzat szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Helyi értékvédelem

1. Épített környezet helyi védelme

1. § (1) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a helyi kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(2) A helyi értékvédelem feladatai:

a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari-agrár szempontból védelemre érdemes

aa) településszerkezetek,

ab) épületegyüttesek,

ac) épületek és épületrészek, építmények,

ad) utcaképek és látványok,

ae) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek felkutatása,

af) dűlők, tájelemek, tájrészletek

felkutatása.

b) a védett értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése,

c) a védett értékek fenntartása, megújulásuk elősegítése, károsodásának megelőzése.

(3) Az (1) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében Tagyon Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 3. melléklet szerinti épített értékeit helyi egyedi védettség alá helyezi.

(4) Nem vonható helyi védelem alá a más módon már műemléki védettséget élvező építmény. A műemlékek felsorolását az 5. melléklet tartalmazza.

2. § (1) E fejezet alkalmazása során:

a) eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot vagy az a későbbi állapot, amelyet a védelem elrendelésekor védendő értékként határoztak meg.

b) értékvizsgálat: a vonatkozó kormányrendeletben foglaltakon túl, a helyi védelem megalapozását szolgáló olyan szakvizsgálat, amit a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyek, szervezetek készítenek, és amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, vagy a település szempontjából védelemre érdemes értéket. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, természeti jellemzőit.

c) látványterv: az építmények tájba vagy településképbe illesztését igazoló tervi munkarész, amely megfelelő részletezettséggel tartalmazza az építményt, és annak települési, táji környezetét és az illesztés érdekében javasolt megoldásokat.

d) tájba illesztés: a tájban elhelyezkedő építményeknek a természeti/művi táji adottságokhoz, funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza.

e) védett értékek károsodása: minden olyan esemény, amely a helyi védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.

(2) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden e rendelettel nem szabályozott esetben. Illeszkedőnek kell tekinteni az épületet, amennyiben:

a) környezetéhez igazodik

b) a meglévő formakultúrától nem tér el

c) a település építészeti karakterét erősíti és

d) a környezetére figyelemmel, a hagyományoknak megfelelő épülettömeget, színvilágot, építési anyagokat alkalmaz.

2. Helyi védetté nyilvánítás és annak megszüntetése

3. § (1) A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt.

(2) A helyi védetté nyilvánítást és annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti, vagy önálló értékvizsgálatra is javaslatot tehet.

(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) egyedi építmények, épületek esetén:

aa) a védelemre javasolt érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

ab) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-vagy telekrész, emelet, ajtó),

ac) a védelemre javasolt érték rövid leírását, dokumentálását (fotók, irodalom),

ad) a kezdeményezés indokolását,

b) településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén:

ba) az együttes megnevezését,

bb) körülhatárolását,

bc) a védelemre javasolt érték rövid leírását, dokumentálását,

bd) a kezdeményezés indokolását.

(4) A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos döntés előkészítéséről a főépítész gondoskodik.

4. § (1) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez be kell szerezni döntést előkészítő települési főépítész szakvéleményét.

(2) Az előkészítés során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok álláspontját.

(3) A helyi védetté nyilvánítási, vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az ingatlannal rendelkezőket az alábbiak szerint kell értesíteni:

a) az egyedi értékekre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést írásban kézbesíteni kell,

b) nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel,

c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik,

d) amennyiben az érdekeltek felkutatása sikertelen, értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.

(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban az ingatlannal rendelkezők 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(5) A védettséggel kapcsolatos javaslatot - az erről szóló döntést megelőzően - a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni.

(6) A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről értesíteni kell:

a) a helyi védettség kezdeményezőjét,

b) a helyi védelem alá helyezett ingatlan tulajdonosát, vagy kezelőjét, ha az nem azonos a tulajdonossal,

c) az illetékes ingatlanügyi hatóságot,

d) az illetékes építésügyi hatóságot,

e) területi védelemnél az érdekelt közműveket.

(7) Védett épület csak a védettség megszüntetése után vagy életveszélyessé nyilvánítása után bontható.

3. A védett értékek fenntartása, hasznosítása, fenntartásának támogatása

5. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.

(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. A használat nem veszélyeztetheti a helyi építészeti örökség fennmaradását.

(3) ^[1]

6. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

(2) A támogatás mértékét az önkormányzat évente a költségvetési rendeletében határozza meg. Az érintettek a támogatást pályázat útján nyerhetik el.

(3) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – a képviselő-testület állapítja meg.

(4) Helyi egyedi védelemmel érintett ingatlan tulajdonosa kérelme alapján a helyi építményadó alóli mentességben részesülhet.

(5) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, engedélytől eltérően, vagy szabálytalanul végeztek építési munkákat. Ez esetben a támogatást vissza kell fizetni. E rendelkezés a szabálytalan beavatkozástól számított 5 évig érvényesíthető.

4. A védett értékek nyilvántartása

7. § (1) A helyi védetté nyilvánított értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, azt a honlapon közzé kell tenni.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését,

b) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),

c) a helyszínrajzot,

d) a rendeltetés és használati mód megnevezését,

e) az eredeti tervdokumentáció másolatát, ha az rendelkezésre áll,

f) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés és döntés másolatát, a védettségi kategória meghatározását,

g) a védett érték felmérési terveit, amennyiben beszerezhetők, vagy előállíthatók,

h) a védett érték fotódokumentációját,

i) a védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek jegyzékét (iktatószámát),

j) minden egyéb adatot, amelyet a védett érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.

(3) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik a főépítész közreműködésével.

(4) A helyi védelem alatt álló épületet, építményt – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni.

(5) A tábla szövege: „Helyi építészeti/táji érték Tagyon Község Önkormányzata helyi védetté nyilvánította .. ..(évszám)”

(6) A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.

5. A védett településszerkezetre, településképre vonatkozó általános építési előírások

8. § (1) A település jellegzetes védett szerkezetének, telekosztásának utcavonal-vezetését meg kell őrizni.

(2) Az új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, fenntartani.

(3) A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési munka, olyan állapot fennmaradása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.

(4) A védett területen közterületet, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.

(5) Védett területen a meglévő épületek átépítése, felújítása a szomszédos két-két épület paramétereinek figyelembe vételével történhet, amelyet fotókkal, látványtervvel, tömegvázlattal igazolni kell.

(6) ^[2]

6. Helyi építészeti örökség területi védelmére vonatkozó előírások

9. § A helyi területi védelem alatt álló területen kötelező a telekstruktúra, a kialakult utcakép megtartása az alábbiak szerint:

a) kialakult utcavonal megtartása,

b) lakóház hagyományos tömege: az utcai homlokzattól min. 6 m mélységig, vagy meglévő tornácos parasztház bővítése esetén min. a 4. tornácoszlopig max. 7 m széles fesztáv, max. földszint+tetőteres kialakítás,

c) lakóterületen a főépület téglalap arányú,

d) hagyományos tetőforma: 37-43 fokos nyeregtető,

e) hagyományos külső megjelenés: vakolt homlokzat, hagyományos cserépfedés, vagy nádfedés,

f) falazott, vakolt galléros kémény,

g) kivételesen a mészkő elemekből épített kerítés teljesen tömör is lehet.

7. Egyedi értékű védett dűlőre, tájrészletre vonatkozó általános előírások

10. § (1) Az egyedi értékű védett dűlő, tájrészlet jellegzetes szerkezetét, telekstruktúráját, elemeit, rendeltetésszerű használatát, a beépítés jellegét meg kell tartani. Az egyedi védett értékű dűlők felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

(2) Az új építményeket a jellegzetes tájkép, valamint az épített és élő környezet összhangját erősítő módon, a történeti szőlőterület karakter részletes előírásai szerint, fotóba illesztett látványtervvel igazoltan kell elhelyezni és megépíteni.

(3) Az egyedi értékű védett dűlőben, tájrészleten csak olyan tevékenység folytatható, olyan állapot fennmaradása támogatható, amely nem érinti hátrányosan a védett dűlő, tájrészlet karakterét, jellegét, esztétikai értékét, történetiségét, termőhelyi értékét, a meglévő összhangot.

(4) Az egyedi értékű védett dűlő, tájrészlet területén a meglévő épületek átépítése, felújítása a közösség által elfogadott Arculati kézikönyvben kedvezőnek, jellegzetesnek minősített példái és jelen településképi rendelet előírásai szerint történhet.

(5) Az egyedi értékű védett dűlőben, tájrészleten a homlokzatok kialakítását a meglévő védett épületek mintájára, egymáshoz igazítva kell megvalósítani.

(6)¹ Az egyedi értékű védett dűlőben, tájrészleten fóliasátor, üvegház, sátorszerkezet, lakó- és tároló konténer, mobilház, lakókocsi, napvitorla, faanyagú épület (faház, rönkház, gerendaház) ideiglenesen sem helyezhető el.

(7) Az egyedi értékű védett dűlő, tájrészlet területén a szőlősorok irányát a kialakult állapotot, a terepadottságokat, a történelmi telekstruktúrát figyelembe véve kell meghatározni.

(8) Kizárólag honos gyümölcsfák ültetése javasolt, a táji hagyományoknak megfelelően.

8. Egyedi helyi védettség alatt álló értékekre vonatkozó általános előírások

11. § (1) A védett épületeket kötelező hagyományos építészeti tömegükben - tömegarányok, tetőforma, homlokzati jellegzetességek, nyílászáróarányok - megőrizni.

(2) Bármilyen építési munkálat megkezdése előtt - bővítés, felújítás, átépítés, nyílászáró csere vagy felújítás esetén - kötelező a szakmai konzultáció.

(3)² Védett épületet, épületrészt tilos lebontani, bővítéssel, átalakítással megváltoztatni tömegformáját, beépítés módját, tetőformáját, tető dőlésszögét, homlokzat jellegét.

(4)³ A védett épület eredeti tetőformáját, a tető dőlésszögét, eredeti tetőfelépítményeket meg kell tartani, a héjalás anyaga indokolt esetben – az eredetihez színében és formájában hasonló – új építőanyaggal felváltható.

(5) A homlokzati nyílásrendet, a nyílászárók méretét és osztását meg kell tartani.

(6) A homlokzati tagozatokat meg kell tartani, vagy hiteles dokumentumok alapján vissza kell állítani.

(7) A homlokzat burkolatokat, díszítőelemeket az eredeti állapotban meg kell tartani, vagy amennyiben lehetséges, hiteles dokumentumok alapján vissza kell állítani.

(8) Védett épület homlokzatán szekcionált garázskaput, redőnytokot tilos elhelyezni.

(9)⁴ A védett építmény közterületről látszó homlokzatán gépészeti berendezés, parapetkonvektor, klímaberendezés, szerelt kémény, közműfogadó, közműóra stb. nem helyezhető el.

(10) A védett építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el.

(11) A védett épületeket – indokolt esetben – úgy lehet bővíteni, hogy az épület jellege, homlokzati kialakítása, utcaképi, tájképi szerepe ne változzon. A bővítésnek az épület védett részeivel, formaképzésével, anyag használatával összhangban kell lennie.

(12) Védett épületben belső átalakításkor, korszerűsítéskor a belső védett értékeket is (pl. lépcsőkorlát) meg kell őrizni.

(13) Alaprajzi módosítás a jellemző utcai homlokzati nyílászáró kiosztás megtartásával történhet.

(14) Védett épület utólagos külső hőszigetelése csak abban az esetben engedhető, ha az épület arányai és részletei nem változnak meg.

II. Fejezet

Településképi SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

9. A településképi szempontból meghatározó területek

12. § (1) Településképi szempontból meghatározó terület: jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó jellemzőkkel bíró lehatárolható településrész, melyekre e jellegzetességek megtartása céljából e rendelet egyedi előírásait kell alkalmazni.

(2) Településképi szempontból meghatározó terület a közigazgatási terület egésze.

(3) A településképi szempontból meghatározó területet az alábbi eltérő karakterű területek alkotják:

a) falusias

b) kertvárosias

c) gazdasági

d) történelmi szőlő- és gyümölcstermő

e) szántóföldi, és gyep hasznosítású -beépítésmentes- árutermelő mezőgazdasági

f) szőlőműveléssel hasznosított – beépítésmentes – árutermelő mezőgazdasági

g) tájképileg értékes természetközeli erdőterület.

(4) A településképi szempontból meghatározó terület térképi lehatárolását az 1. melléklet, az eltérő karakterű területek térképi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

10. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó építészeti követelmények

13. § (1) A településen megjelenő, egyedi telepítésű épület-elhelyezésnél történetileg kialakult, egyedi jelleg megőrzését biztosító épület-elhelyezést kell alkalmazni.

(2) ^[3]

(3) ^[4]

(4) A tetőtérben több önálló szint nem alakítható ki.

14. § (1) Az épületeken az adott környezethez illeszkedő homlokzatszínezés és tetőfedési anyagok alkalmazására kell törekedni:

a)⁵ natúrkerámia, piros, vörösbarna színű tetőfedés alkalmazható.

b) nagytáblás lemezfedés nem használható.

c)⁶ csak világos, fehér, illetve szürkével vagy sárgával tört fehér színű homlokzat megengedett,

d) közterületről látható homlokzaton falfestmény, murália nem helyezhető el,

e)⁷ utcai homlokzaton redőnyszekrény, szerelt kémény, gépészeti berendezés (pl. klíma), közműfogadó és mérőóra nem jelenhet meg,

f) nyílászárókon nem alkalmazható domború, tükröződő üvegezés, arany/ezüst színű osztópálca.

(2) Világításnál nem alkalmazhatók az alábbiak:

a) hideg fehér, 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényű, 3000K feletti színhőmérsékletű kültéri világítás;

b) gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé, vagy éppen az égbolt irányába irányított fény;

c) felfelé irányuló, talajszintbe épített fényvetők;

d) egyenetlen, magas intenzitású világítás;

e) vidéki utakon a 0,3 cd/m² fénysűrűség, azaz kb. 4 lux megvilágítás feletti világítás

f) a tényleges használat idejéhez nem igazodó kültéri világítás, így az éjfél utáni fényerőcsökkentés hiánya, valamint a nem közcélú világítás bekapcsolva tartása;

(3) Kerítés nem lehet nagytáblás fém-, műanyag hullámlemez vagy náddal borított.

(4) A település területén hálózatbővítés, felújítás esetén a légvezetékeket földkábelre kell cserélni.

(5) ^[5]

(6) A külterületi keresztek, feszületek 5 méteres körzetében építmény nem helyezhető el.

III. Fejezet

Eltérő karakterű területekre vonatkozó előírások

11. Falusias karakterű terület

15. § (1) Az épületek homlokzat-kialakítására vonatkozó előírások:

a)⁸ lábazatkialakítás esetén: csak rakott, vagy legalább 2 cm vastag ragasztott kőlábazat, vagy vakolatszínezés alkalmazható

b) levezető esőcsatorna csak a homlokzat szélére, vagy az előtető oszlopa mellé tehető

c) homlokzati feliratokat (pl. évszám) szimmetrikus keretbe kell foglalni

d) csak a főhomlokzat díszíthető, pl. vakolatkerettel

e)⁹ vakolatszín: fehér, illetve szürkével vagy sárgával tört fehér szín lehet

f) ^[6]

g) közmű fogadó és mérő szekrények oromfalon nem helyezhetők el, oldalhomlokzaton csak a hátsó traktusban, falba süllyesztve, az ablaktábláknak megfelelő takarással

h) főhomlokzaton épületgépészeti elemek, hírközlési eszközök nem jelenhetnek meg

(2) Tetőkre vonatkozó előírások:

a)¹⁰ a tető hossztengelye és a gerinc egyirányú legyen.

b) oromfalas kialakítás szükséges, oromfal macskalépcsővel, vagy bádogfedéssel való lezárással

c) tető főidoma 37-42 fokos, nádfedés esetén 43-45 fokos lehet. A toldalékok alacsonyabb hajlásúak is lehetnek.

d) a főépület sima, egyenes vonalú nyeregtető, egyes épületrészeken (pl. kódisálláson) keresztirányú tetővel.

e)¹¹ tetőfedés anyaga: nád, égetett kerámia, sík cserépfedés. Cserepeslemez csak szakmai konzultáció alkalmával kapott pozitív elbírálás esetén alkalmazható, természetes cserépszínben.

f)¹² tetőfedés színe: natúrkerámia, vörös vagy vörös-barna szín. Fénylő, mázas cserép nem használható.

g) ^[7]

h) Tetőtér beépítés esetén a tető síkjából kiálló tetőfelépítmény nem alakítható ki.

(3) Vakolt, fehérre festett, galléros kémény építhető. Új kémény építésnél vakolatlan, galléros téglakémény is kialakítható.

(4) Ablakokra vonatkozó előírások:

a) álló téglalap alakú ablak alkalmazható

b) ^[8]

c) az ablakok szimmetrikus elhelyezése szükséges

d) a padlásszellőző: kis oromfali nyílásként alakítandó ki

e) a főhomlokzaton csak egyforma ablakok helyezhetők el

f)¹³ lakóépületen csak fa anyagú, vagy műanyag ablak alkalmazható

g) külső árnyékolás fa zsalugáterrel lehetséges.

h)¹⁴ ablakok színe a barna és a zöld tört árnyalatai, fehér vagy szürke lehetnek.

i) ^[9]

(5)¹⁵ A főhomlokzaton hagyományos tömör fa ajtó alkalmazható. Az ajtók színe natúr fa, barna, zöld, fehér és szürke árnyalataiból lehet.

(6) Tornácok, erkélyek, előtetők előírásai:

a) ^[10]

b) falazott, vakolt tartóoszlopok építhetők. Fa oszlopok alkalmazása csak kivételesen, meglévő épület átalakításánál, bővítésénél, felújításánál lehetséges, amennyiben a korábbi faoszlopos állapot igazolásra kerül.

c) tornác és előtető fedése a főépülettel anyagban és színben egyező legyen.

d) tornác beüvegezése és a tornác beépítésével történő épületbővítés tilos.

e) utcai homlokzaton előtető, terasz, erkély nem létesíthető.

f) épületenként legfeljebb egy előtető helyezhető el.

g) erkély és a terepszintből kiemelt, fedett terasz csak a hátsó- és oldalkertre nézően alakítható ki.

(7) Elhelyezésre vonatkozó előírások:

a) az épület kövesse a telek alakját.

b) garázskapu az épületek oldalsó vagy hátsó homlokzatán helyezhető el.

c) fedett-nyitott gépkocsi beálló utcafronton nem helyezhető el.

d) lakóépülettől különállóan épített pince kizárólag földborítással és füvesítéssel alakítható ki.

e) ^[11]

f) melléképület csak a főépülettel megegyező anyaghasználattal, vagy más, helyi természetes anyagból és tetőfedéssel (kő, fa, cserép) építhető.

(8) Kerítés rakott helyi kő, áttört fa, épített, vakolt kerítés, vagy ezek kombinációja lehet.

(9) Épület körüli, köztéri burkolatok, berendezések a tájegységre jellemző fa- és kőanyagokból készülhetnek, a fém és beton anyagokat kerülni kell.

(10) Kert kialakítás, növénytelepítés előírásai:

a) ^[12] honos és őshonos gyümölcs, zöldség és dísznövények telepíthetők.

b) ^[13] A telkek területének egynegyedén gyümölcsfákat kell telepíteni.

c) támfalak csak a tájegységre jellemző, rakott kőből alakíthatók ki.

12. Kertvárosias karakterű terület

16. § (1) Az épületek homlokzat-kialakítására vonatkozó előírások:

a) lábazatkialakítás esetén: csak rakott, nem ragasztott kő, vagy legalább 10 cm vastag ragasztott kőlábazat, vagy vakolatszínezés alkalmazható

b) levezető esőcsatorna csak a homlokzat szélére, vagy az előtető oszlopa mellé tehető

c) vakolatszínek: fehér, vagy halvány, tört földszínek lehetnek

d) ^[14]

e) közmű fogadó és mérő szekrények oromfalon nem helyezhetők el, oldalhomlokzaton csak a hátsó traktusban, falba süllyesztve, az ablaktábláknak megfelelő takarással

f) főhomlokzaton épületgépészeti elemek, hírközlési eszközök nem jelenhetnek meg

(2)¹⁶ Tetőkre vonatkozó előírások:

a) a tető hossztengelye és a gerinc egyirányú legyen.

b) tető főidoma 37-45 fokos lehet. A toldalékok alacsonyabb hajlásúak is lehetnek.

c) a főépület fő tetőidoma sima, egyenes vonalú nyeregtető legyen.

d) tetőfedés anyaga: nád, égetett kerámia vagy betoncserép sík felülettel, vagy állókorcos fémlemez fedés lehet. Cserepeslemez csak szakmai konzultáció alkalmával kapott pozitív elbírálás esetén alkalmazható.

e) tetőfedés színe: natúrkerámia, vörös vagy vörös-barna szín. Fénylő, mázas cserép nem használható. Fémlemez esetén: matt grafit vagy titáncink szín lehet. f) tetőtér beépítésnél a tető síkjából kiálló tetőfelépítmény csak a szakmai konzultáción kapott pozitív elbírálás esetén alakítható ki.

(3) Vakolt, fehérre festett kémény építhető. Új kémény építésnél vakolatlan téglakémény is kialakítható.

(4) Ablakokra vonatkozó előírások:

a) boltíves, domború üveges, tükröződő ablak, valamint műanyag pálcás ablakosztás, sarokablak nem alakítható ki

b) külső árnyékolás fa zsalugáterrel, vagy rejtett tokos fa, vagy fém redőnnyel lehetséges.

c)¹⁷ ablakok színe a barna, és a zöld tört árnyalatai, fehér vagy szürke lehet.

d) az ablakok színeinek összhangját biztosítani kell az épület többi fafelületével (pl. ereszdeszka)

(5) Az ajtók színeinek összhangját biztosítani kell az épület többi fafelületével.

(6) Tornácok, erkélyek, előtetők előírásai:

a) ^[16]

b) csak falazott, vakolt, vagy fa tartóoszlopok építhetők

c) tornác és előtető fedése a főépülettel anyagban és színben egyező legyen

d) erkély és a terepszintből kiemelt, fedett terasz csak a hátsó- és oldalkertre nézően alakítható ki

(7) Épületek elhelyezésére vonatkozó előírások:

a) lakóépülettől különállóan épített pince kizárólag földborítással és füvesítéssel alakítható ki.

b) ^[17]

c) melléképület csak a főépülettel megegyező anyaghasználattal, vagy más, helyi természetes anyagból és tetőfedéssel (kő, fa, cserép) építhető.

(8) Kerítés rakott helyi kő, áttört fa, épített, vakolt kerítés, vagy ezek kombinációja lehet.

(9) Épület körüli, köztéri burkolatok, berendezések a tájegységre jellemző fa- és kőanyagokból készülhetnek, a fém és beton anyagokat kerülni kell.

(10) Kert kialakítása, növénytelepítés során

a) ^[18] csak honos és őshonos gyümölcs, zöldség és dísznövények telepíthetők.

b) ^[19]

c) a területen medence, nyílt vízfelületű tűzivíz, vagy víztároló nem helyezhető el.

d) támfalak csak a tájegységre jellemző, rakott kőből alakíthatók ki.

13. Történelmi szőlő- és gyümölcstermő karakterű terület

17. §¹⁸ (1) Az épületek tömeg-kialakítására vonatkozó előírások:

a) az ingatlanon egy épület helyezhető el

b) a létesítendő épület a helyi építészeti hagyományokat figyelembe vevő, a táj jellegét erősítő, gazdagító építmény lehet, művelt telken

c) az övezet területén az épületek, építmények kizárólag tájba illő szerkezettel, anyaghasználattal, színezéssel alakíthatók ki

d) az épületek a helyi hagyományoknak megfelelően hossztengelyükkel a szintvonalakra merőlegesen helyezhetők el

e) konténer, mobilház, faanyagú épület (faház, rönkház, gerendaház), sátorszerkezet, vagy lakókocsi gazdasági, tároló, lakó funkcióval sem helyezhető el

f) új épület csak téglalap alaprajzzal és szimmetrikus nyeregtető fedéssel készülhet.

(2) Az épületek homlokzat-kialakítására vonatkozó előírások:

a) lábazatkialakítás esetén: csak rakott, nem ragasztott kő, vagy legalább 10 cm vastag ragasztott kőlábazat, vagy vakolatszínezés alkalmazható

b) levezető esőcsatorna csak a homlokzat szélére, vagy az előtető oszlopa mellé tehető

c) homlokzati feliratokat (pl. évszám) szimmetrikus keretbe kell foglalni

d) csak a főhomlokzat díszíthető pl. vakolatkerettel

e) vakolatszín: fehér, illetve szürkével vagy sárgával tört fehér szín lehet

f) közmű fogadó és mérő szekrények oromfalon nem helyezhetők el, oldalhomlokzaton csak a hátsó traktusban, falba süllyesztve, az ablaktábláknak megfelelő takarással

g) főhomlokzaton garázskapu, épületgépészeti elemek, hírközlési eszközök nem jelenhetnek meg

h) nyílászárók, padlásszellőzők, pincelejárók előtetője helyezhető el nyeregtetős kialakítással.

i) korlát kizárólag fából vagy fémből készülhet.

(3) Tetőkre vonatkozó előírások:

a) a tető hossztengelye és a tetőgerinc egyirányú legyen.

b) oromfalas kialakítás szükséges, oromfal macskalépcsővel, vagy bádogfedéssel való lezárással

c) tető főidoma 37-43 fokos, nádfedés esetén 43-45 fokos lehet. A toldalékok alacsonyabb hajlásúak is lehetnek.

d) a főépület sima, egyenes vonalú nyeregtető, egyes épületrészeken (pl. kódisálláson) keresztirányú tetővel.

e) tetőfedés anyaga: nád, égetett kerámia, sík cserépfedés.

f) tetőfedés színe: natúrkerámia, vörös vagy vörös-barna szín. Fénylő, mázas cserép nem használható,

g) tetőtér beépítés esetén a tető síkjából kiálló tetőfelépítmény ökörszem ablakként alakítható ki. A felépítmény(ek) teljes hossza a tetőgerinc hosszának legfeljebb 1/4-e lehet. Tetősíkba történő bevágás nem alakítható ki.

(4) Vakolt, fehérre festett, galléros kémény építhető. Új kémény építésnél vakolatlan, galléros téglakémény is kialakítható.

(5) Nyílászárókra vonatkozó előírások:

a) álló téglalap alakú nyílászáró alkalmazható.

b) boltíves, domború üveges, tükröződő ablak, valamint műanyag pálcás osztás nem alakítható ki

c) az épületek homlokzatainak legalább 70%-át tömör felületként kell kialakítani.

d) a padlásszellőzőt kis oromfali nyílásként kell kialakítani

e) Az övezetben kizárólag fa anyagú nyílászárók elhelyezése lehetséges.

f) Nyílászárók barna, natúr fa, sötétzöld, szürke színűek lehetnek.

g) külső árnyékolás: fa zsalugáteres, vagy fém ablaktábla, tulipán vagy szív alakú bevilágító nyílással, színek: fa esetén barna, zöld sötétebb árnyalatai, natúr fa, szürke, fém esetén: fekete, vagy natúr fémszínű lehet.

h) zsalugáter és az ablak- vagy ajtókeret csak azonos színű lehet.

(6) Tornácok, előtetők előírásai:

a) csak falazott, vakolt tartóoszlopok építhetők.

b) tornác és előtető fedése a főépülettel anyagban és színben egyező legyen.

c) tornác beüvegezése és a tornác beépítésével történő épületbővítés tilos.

d) épületenként legfeljebb egy előtető helyezhető el.

(7) Épületek elhelyezésére vonatkozó előírások:

a) lakóépülettől vagy gazdasági épülettől különállóan épített pince kizárólag földborítással és füvesítéssel alakítható ki

b) melléképület csak a főépülettel megegyező anyaghasználattal, vagy más, helyi természetes anyagból és tetőfedéssel (kő, fa, cserép) építhető.

c) teraszkiülő csak a terepszinten létesíthető.

d) oromfalhoz kapcsolódóan terasz nem létesíthető.

(8) Épület körüli, köztéri burkolatok, berendezések létesítésekor a tájegységre jellemző fa és kőanyagok használata lehetséges, a fém és beton anyagokat kerülni kell.

(9) Kert kialakítás, növénytelepítés előírásai:

a) honos és őshonos gyümölcs, zöldség és dísznövények telepíthetők.

b) a területen medence, nyílt vízfelületű tűzivíz, vagy víztároló nem helyezhető el. c) Támfalak csak a tájegységre jellemző, rakott kőből alakíthatók ki.

14. Szántóföldi, és gyep hasznosítású -beépítésmentes- árutermelő mezőgazdasági karakterű terület

18. § (1)¹⁹ Az épületek homlokzatszínezésénél a fehér, törtfehér, halvány szürke, valamint a barna, zöld tört árnyalatait kell alkalmazni.

(2)²⁰ Az épületeket nyeregtetővel és téglalap alaprajzzal kell kialakítani.

(3) A területen tömör kő és betonkerítés nem létesíthető.

(4) Csak őshonos, honos növények telepíthetők. Tájidegen növények telepítése tilos.

(5) Az épületeket telken belül körbe kell fásítani.

(6) ^[30]

15. Gazdasági karakterű terület

19. § (1)²¹ Az épületek látszó felülete nem lehet műanyag, vagy beton.

(2) ^[31]

(3) A telkek csak áttört kerítéssel keríthetők le.

(4) A gazdasági telephelyek folyamatos gondozása, karbantartása szükséges.

16. Szőlőműveléssel hasznosított – beépítésmentes – árutermelő mezőgazdasági karakterű terület

20. §²² (1) Szőlőműveléssel hasznosított – beépítésmentes – árutermelő mezőgazdasági karakterű területen épület, építmény a 17. § (1)-(8) bekezdései szerint helyezhető el.

(2) Csak őshonos, honos növények telepíthetők.

(3) Az épületeket telken belül körbe kell fásítani, az épülethez tartozó telek területét parkszerűen kell kialakítani

17. Tájképileg értékes természetközeli erdőterület

21. § A területen csak folyamatos erdőborítottságot biztosító erdőgazdálkodási módszerek használhatóak.

IV. Fejezet

Reklámok és reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó előírások

18. Általános előírások

22. § E fejezet alkalmazásában:

a) cégér: valamely mesterség vagy tevékenység jelvényeként használt, rendszerint üzlet, műhely, vendéglátó létesítmény bejáratához kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra. Cégérnek minősül az a - nem az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett - tábla is, mely csak a cégtáblán szereplő információkat tartalmazza. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos.

b) cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, felirat;

c) címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;

d) egyedi tájékoztató tábla: olyan - rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú - hirdetőberendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, megközelítéséről ad információt;

e) kirakat: kereskedelmi vagy szolgáltató létesítmény, műhely helyiségével közvetlen kapcsolatban lévő, elsősorban árubemutatásra szolgáló, közterületre vagy közhasználatra átadott területre nyíló, üvegezett felület.

23. § (1) Építményeken, kerítésen az adott épületben működő szervezettel, céggel, tevékenységgel kapcsolatban a következők hirdető-felületek, - berendezések helyezhetők el:

a) cégtábla,

b) cégér,

c) címtábla,

d) saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon felül reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése magánterületen nem megengedett.

(3) A reklámoknak, reklámhordozóknak az építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie és még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.

24. § (1) Világító felületű vagy megvilágított hirdető-berendezés csak cégér, cég-, címtábla, kirakat lehet.

(2) Saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról.

(3) ^[36]

19. Az épületportálok kialakítására, a cég- és címtáblák elhelyezésére vonatkozó egyes szabályok

25. § (1) Az építészeti terveken fel kell tüntetni valamennyi lehetséges cég- és címtábla, valamint saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését, méretét, tartó-, és hordozó felületét és szerkezeti megoldását.

(2) Amennyiben a már meglévő cég- és címtábla, valamint saját vállalkozást népszerűsítő berendezés megjelenése, kialakítása ellentétes az e rendeletben megfogalmazott településképi elvárásokkal, vagy elhelyezésük bejelentés nélkül történt, az önkormányzat kezdeményezheti azok átalakítását, megszüntetését.

(3) Homlokzatokra merőlegesen elhelyezett cégér oldalanként legfeljebb 0,5 m² felülettel és 0,3 m szerkezeti vastagsággal alakítható ki.

(4) ^[37]

(5) Védett ingatlanon hirdetés, reklám nem helyezhető el.

20. Hirdetmények elhelyezése építmények közterületről látható felületén

26. §

21. A közterületi információs hirdető-berendezések létesítésének általános szabályai

27. § (1) Közterületen információs hirdető-berendezést – függetlenül annak méretétől és szerkezetétől – a jogszabályi tilalmakra is figyelemmel úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részei és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit.

(2) Közterületi információs hirdető-berendezés, közművelődési célú hirdetőoszlop a település teljes közigazgatási területén csak egységes kivitelben készülhet, az önkormányzat által jóváhagyott terv szerint.

(3) ^[39]

(4) Közterületen reklám és reklámhordozó utcabútoron legfeljebb 2 m²-es felületén helyezhető el.

V. Fejezet

Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

22. Általános előírások

28. § (1) A belterületen, beépítésre szánt új fejlesztési területen, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkba, a Nemzeti Ökológiai Hálózatba tartozó és a Balaton törvény által kijelölt tájképvédelmi területeken az új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell megépíteni. A hálózatok egyes részeinek felújítása, cseréje új építésnek tekintendő.

(2) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglévő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új energiaellátási elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(3) Új elektronikus hírközlési hálózatokat beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(4) Már beépített területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is, műemléki környezetben vagy helyi védettségű területen csak föld alatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(5) Az antennák, a légkondicionáló, napelem, napkollektor, hőszivattyú kültéri egységeinek közterület felőli homlokzatra rögzítése tilos.

23. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés

29. § (1) Belterületen belül, valamint a külterület beépítésre szánt területein az antennák elhelyezésénél a következő követelményeknek kell megfelelni:

a) Antenna csak már meglévő építményre telepíthető, az újonnan beépítendő területek kivételével.

b) Ha meglévő épület, építmény tetejére valamely okból nem lenne telepíthető az új antenna, akkor – gazdasági övezetek kivételével – az antenna önállóan csak multifunkcionális (pl. sportpálya térvilágítás, vendéglátó egységgel együtt építve, kilátó, vadles stb.) kialakítással telepíthető.

c) Helyi védettséggel érintett építményen, területen, közparkban, lakó építési övezetben antenna nem telepíthető.

d) Gazdasági övezetekben önálló tartószerkezettel telepített antenna lakóépületektől csak legalább 100 méter távolságra helyezhető el.

(2) A mikrohullámú összeköttetés biztosításához szükséges magassági korlátozást minden esetben be kell tartani.

24. Egyedi előírások

30. § (1) Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a szántóföldi és gyep hasznosítású – beépítésmentes - árutermelő mezőgazdasági karakterű területek alkalmasak, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park pozitív elbírálása esetén.

(2) Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére a falusias, egyedi idegenforgalmi és a helyi védettség alatt álló területek alapvetően nem alkalmas területek.

(3) Helyi védelemmel érintett területeken a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelmények:

a) építmények esetében is elsődlegesen földalatti elhelyezés javasolt,

b) föld feletti kialakítás esetén kő-, tégla- vagy vakolt homlokzat, korcolt fémlemez fedés a megengedett.

VI. Fejezet

Településkép-érvényesítési eszközök

25. Beépítési és településképvédelmi tájékoztatás

31. § (1) Az építtető és meghatalmazottja, vagy az építtető által megbízott tervező az építési tevékenységgel érintett ingatlanra vonatkozóan a helyi építési szabályzat előírásairól, valamint a településképi követelményekről tájékoztatást kérhet.

(2) A tájékoztató iránti kérelem – a kérelmező egyértelmű megjelölésével, címével és aláírásával – papír alapon vagy digitális formában (.pdf formátumban) nyújtható be.

32. § (1) A tájékoztató – a hatályos településrendezési eszközökön és településképi rendeleten alapuló – szöveges és térképi adatokat tartalmazó dokumentum. A tájékoztatóban meg kell jelölni a kötelező, az irányadó (arculati kézikönyv ajánlásai), valamint a tájékoztató (pl. a műemléki, helyi építészeti értékvédelemmel kapcsolatos) tartalmi és eljárási elemeket.

(2) A tájékoztatóban szereplő irányadó szabályozási elemektől, településképi előírásoktól, ajánlásoktól, illeszkedési követelményektől való eltérés esetén a tervezőnek a tervdokumentáció műleírásában indokolni kell az eltérés szükségességét és megalapozottságát.

(3) A tájékoztatóban szereplő kötelező összes követelményt és adatot (a beépítésre, valamint az építmények kialakítására vonatkozó paramétereket és egyéb előírásokat) - az építési munkával érintett ingatlan és környezete adottságait is figyelembe véve -, együttesen kell értelmezni és alkalmazni, azoknak külön-külön és együttesen is meg kell felelni.

(4) A tájékoztató nem mentesíti a tervezőt attól, hogy a tervezés során a helyszínen ellenőrizze a tervezési feladattal összefüggő, azt befolyásoló adottságokat, így különösen

a) a telek tényleges beépítését, a telken álló, valamint a szomszédos telkeken lévő építmények elhelyezkedését, kialakítását, megjelenését és műszaki állapotát,

b) az érintett közterület adottságait, berendezéseit, műtárgyait és növényzetét,

(5) Az építési munkával érintett ingatlan, és a tervezési feladat sajátosságainak ismeretében a főépítész javaslatot tehet a tervvel kapcsolatos koncepcionális, és tartalmi kérdések előzetes tisztázását célzó szakmai konzultációra.

(6) A tájékoztató építési munka végzésére nem jogosít.

(7) A tájékoztatót a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül kell megadni.

(8) A tájékoztatót a településképi véleményezési és bejelentési eljárás iránti kérelemhez mellékelni kell.

(9) A tájékoztatók nyilvántartásáról gondoskodni kell.

26. A szakmai konzultáció

33. § (1) A helyi településrendezési előírások értelmezésével, a beépítési és településképvédelmi tájékoztató tartalmával kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából az építtető, vagy az általa megbízott tervező szakmai konzultációt kezdeményezhet. A konzultációs lehetőség biztosításáról a főépítész gondoskodik.

(2) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van

a) a tervezés során felmerült megoldások értékelésére,

b) a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére,

c) a tájékoztatóban foglalt irányadó szabályozási elemek, és az e rendelet szerinti illeszkedési követelmények egyeztetésére, valamint

d) az esetleges tervtanácsi bemutatással összefüggő tartalmi és eljárási szabályok pontosítására.

(3) Kötelező a főépítészi szakmai konzultáció a következő esetekben:

a) helyi védettség alatt álló terület, helyi védettség alatt álló építmény,

b) ^[40]

34. § (1) A szakmai konzultációt a tervezéssel érintett ingatlan, valamint a tervezett tevékenység megjelölésével az építtető, vagy az általa megbízott tervező kezdeményezi.

(2) A tervezés során ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban az építtető, vagy az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.

(3) Építési tevékenység esetén az egyeztetett időpontban megtartott szakmai konzultáción a tervezőnek a konzultáció napjára dátumozott papír alapú, vagy .pdf formátumú tervdokumentációt kell bemutatnia.

(4) A dokumentációt a tervezőnek elektronikus úton (.pdf formátumban) a szakmai konzultációt legalább 7 nappal megelőzően meg kell küldenie a főépítésznek.

35. § (1) A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell megtartani.

(2) Az építtető, vagy az általa megbízott tervező a főépítészi szakmai konzultáció során elhangzottakról emlékeztetőt készíthet, melyet – ellenjegyzés céljából (szerkeszthető formátumban) – meg kell küldenie a főépítésznek. A főépítész az emlékeztetőt – változatlan tartalommal vagy indokolt esetben szöveges kiegészítésekkel – ellenjegyzi és megküldi az építtetőnek, tervezőnek.

(3) Ha az építészeti-műszaki tervdokumentáció műleírása a szakmai konzultációra vonatkozó utalást, hivatkozást is tartalmaz, a terviratok között a (2) bekezdés szerinti emlékeztetőt és az azokhoz tartozó munkaközi dokumentáció tervlapjainak másolatát is szerepeltetni kell.

(4) A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz – azonosítható módon – tartozó tervdokumentációk nyilvántartásáról gondoskodni kell.

VII. Fejezet

Településképi véleményezési eljárás

27. Általános szabályok

36. § ^[41] Építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni

a) új építmény építésére,

b) meglévő építmény (a meglévő tetőtér beépítését is ide értve) - a beépített szintterület növekedését eredményező - bővítésére,

c) meglévő építmény településképet érintő átalakítására irányuló építési munka esetén.

37. §²³ (1) A településképi vélemény iránti kérelmet a 6. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani.

(2) A képviselő-testület a településképi véleményezési eljárás lefolytatására vonatkozó hatáskörét a jegyzőre ruházza át.

(3) A településképi véleményt minden esetben a főépítész készíti elő, szakmailag megvizsgálja a véleményezésre benyújtott dokumentációt, és megadja szakmai álláspontját.

(4) A településképi véleménynek tartalmaznia kell a főépítészi állásfoglalást, és annak részletes indokolását

28. A településképi vélemény kialakításának szempontjai

38. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

a) megfelel-e a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,

b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,

c) figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben található településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat, valamint hogy

d) a b) és c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, vagy településképi megjelenést eredményez-e.

(2) Az épületek elhelyezésével kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, vagy építmények kilátását,

d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés esetén

da) biztosított lesz-e minden ütemben az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek való megfelelés, a bővítés megvalósíthatósága,

db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3) Az épület tömegének, homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, és a helyi építési szabályzat szerint átalakuló épített környezethez,

b) a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak, az arculati kézikönyvben megfogalmazott elvárásoknak,

c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

d) indokoltság esetén, a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések, felületek elhelyezésére és kialakítására,

e) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy

f) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz,

g) az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, és a telepítendő fákra, fasorokra.

(4) Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(3) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a főépítészi minősítés során egyaránt figyelembe kell venni.

VIII. Fejezet

Településképi bejelentési eljárás

29. Általános szabályok

39. §²⁴ E rendeletben foglaltak szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletszerinti építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek és az egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek megkezdése előtt

30. A településképi bejelentési eljárás szabályai

40. § (1)²⁵ A képviselő-testület a településképi bejelentési eljárás lefolytatására vonatkozó hatáskörét a jegyzőre ruházza át. A településképi bejelentési eljárás iránti kérelmet a 7. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani.

(2) Az építészeti-műszaki tervnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) műszaki leírást a telepítésről és a műszaki kialakításról, mely tartalmazza a létesítmény formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját,

b) helyszínrajzot, mely tartalmazza a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt, annak alaprajzát és elhelyezésének módját,

c) nézetrajzot,

d) utcaképi vázlatot,

e) látványtervet.

41. §²⁶

31. A településképi bejelentés elbírálásának szempontjai

42. § (1) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

a) megfelel-e a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,

b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,

c) figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben található településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat, és hogy

d) a b) és c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, településképi megjelenést eredményez-e.

(2) Az építmény vagy épület elhelyezésével kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, az építmények kilátását,

d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés esetén

da) biztosított lesz-e minden ütemben az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek való megfelelés, a bővítés megvalósíthatósága,

db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, vagy átalakuló épített környezethez,

b) a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak, az arculati kézikönyvben megfogalmazott elvárásoknak,

c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

d) a terv községképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy

e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

(4) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét.

(5) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

a) telephely engedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,

b) a korábbi rendeltetéshez képest

ba) környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,

bb) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat, vagy

bc) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,

c) érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, vagy

d) érinti a kapcsolódó közterület közúti, gyalogos, vagy kerékpáros forgalmát, vagy azok biztonságát veszélyeztetheti.

43. §²⁷ A településképi bejelentési eljárásban az önkormányzati főépítész szakmai álláspontját minden esetben be kell kérni

IX. Fejezet

Településképi kötelezés

32. Általános szabályok

44. §²⁸ (1) A képviselő-testület a településképi kötelezés eljárás lefolytatására vonatkozó hatáskörét a jegyzőre ruházza át.

(2) A településképi követelmények érvényesítése, rendeltetésváltozás esetén a helyi építési szabályzat előírásainak teljesítése érdekében az ingatlan tulajdonosa a településképi kötelezési eljárásban településkép-védelmi bírsággal sújtható.

(3) A településképi kötelezési eljárás hivatalból indul.

45. §²⁹

X. Fejezet

Záró rendelkezések

46. § Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni.

^[1] Hatályon kívül helyezte a 6/2019. (V.21.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontja