Kifejezéskereső
Borzavár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2017.(XII.27.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Borzavár Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, valamint Borzavár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és a településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 6/2018. (VI.18.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének a kikérésével a következőket rendeli el:1
1. Bevezető rendelkezések
1. § A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely a Község közigazgatási területén
a) jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,
b) reklámfeliratot, vagy hirdető-berendezést helyez el vagy tart fenn, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,
c) meglévő építmény rendeltetését – részben vagy egészben – megváltoztatja és
d) az épület külső megjelenésén a rendeletben meghatározott változtatást végez.
1/A. §2 Az e rendeletben szabályozott településképi bejelentési és településképi kötelezési eljárásokkal kapcsolatos hatásköröket Borzavár Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Polgármesterre ruházza át.
2. § A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata
1. Reklám és információs felületek:
a) funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;
c) közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, vagy két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
d) közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;
e)
f) önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését, valamint a teljes lakosság ellátását szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
g) önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
h) útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
i) óriásreklám: az a reklámhordozó, amelynek a felülete 2,00 m2-nél nagyobb;
j) információs kiegészítő elemek: megállító tábla, cégtábla, címtábla, cégér;
k) megállító tábla: többnyire az épület bejárata közelében a reklámozott létesítmény megközelítését elősegítő, időszakosan elhelyezésre kerülő hirdető-berendezés;
l)
m) konténer, konténerépítmény: elsődleges célját tekintve különböző áruk tárolására szolgáló, nagyon nagy fémdoboz, vagy ezekből több darabot összeépítenek;
n) nem kiselemes lágyfedés: jellemzően tekercsben vagy táblásan forgalmazott lágyfedés,mely nem kiselemes pikkelyszerű fedés, és nem szorosan egymáshoz kapcsolódó kisméretű fedőelemek alkotnak.
2. hagyományos anyaghasználat: vakolt homlokzat, ahol a fa vagy fém felületek homlokzati díszítőelemként jelennek meg, továbbá agyag vagy betoncserép vagy megjelenésében hasonló, nem fényes felületű, egyéb anyagú tetőfedés.
3. hagyományos színhasználat: fehér, törtfehér, vagy bármely szín pasztell árnyalata.
2. A településképi szempontból meghatározó területek
3. § A településképi szempontból meghatározó terület a Történeti településrész, melynek lehatárolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
3. Településképi követelmények
4. § (1) Az Átalakuló településrészen nem alkalmazható:
a) nem hagyományos anyaghasználatú homlokzattal megjelenő konténer, konténerépítmény,
b) a homlokzaton hullámlemez vagy műanyag hullámlemez burkolat és
c) korábbi, építészettörténeti stílusokra vagy más éghajlati tájra jellemző, funkció nélküli díszítőelem (pl. nem a településre jellemző építészeti elemekkel megformált erkély, konzol, stb).
(2) Az Átalakuló településrészen kerítés nem lehet alumínium hatású nagytáblás fém vagy műanyag hullámlemez, vagy nád borítású.
(3) Az Átalakuló településrészen a lakóépületek
a) homlokzatán a helyi építészeti hagyományoktól, hagyományos anyaghasználattól és színektől eltérő anyagok, színezés nem alkalmazható és
b) tetőzetén nem alkalmazható hullámpala, nagy táblás fém vagy műanyag hullámlemez, nem kiselemes lágyfedés, vagy a hagyományos színhasználattól eltérő színű (pl. kék, zöld) tetőfedés.
(4) Ipari területen nem alkalmazható:
a) lakóépület teljes homlokzati felületén megjelenő fém, műanyag,
b) lakóépület tetőzetén hullámpala, nagy táblás fém vagy műanyag hullámlemez, nem kiselemes lágyfedés, vagy a hagyományos színhasználattól eltérő színű (pl. kék, zöld) tetőfedés és
c) gazdasági épületen olyan homlokzati színezés mely megjelenésében lényegesen eltér a hagyományos színhasználattól, és nem biztosít pasztellszínű felületet.
(5) Mezőgazdasági területen nem alkalmazható:
a) lakóépület teljes homlokzati felületén megjelenő fém, műanyag,
b) lakóépület tetőzetén hullámpala, nagy táblás fém vagy műanyag hullámlemez, nem kiselemes lágyfedés, vagy a hagyományos színhasználattól eltérő színű (pl. kék, zöld) tetőfedés és
c) gazdasági épületen olyan homlokzati anyag vagy színezés mely megjelenésében lényegesen eltér a hagyományos anyag és színhasználattól, és nem biztosít pasztellszínű felületet.
(6) Erdőterületen nem alkalmazható
a) fa, kő, vakolt vagy nyerstégla anyaghasználattól eltérő homlokzatképzés, melynek színe eltér a hagyományos színhasználattól és
b) tetőfedés anyaga és színe eltér a hagyományos anyag és színhasználattól.
5. § (1) A Történeti településrészre, mint településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelmények
a) az utcai telekhatárra kiépült beépítést meg kell tartani, a kialakult előkerti építési vonal kötelező elem,
b) az oldalhatáros beépítést meg kell tartani, az épületek, a c) és f) pontokban foglalt kivétellel az oldalhatártól legfeljebb 1,0 m-re helyezhetők el,
c) a 3. §-ban meghatározott területen fekvő telkeken az oldalhatáros beépítéssel átellenes oldalon, az utcai építési vonalon, vagy attól legfeljebb 5 m-re lévő mellékfunkciójú épületeket meg kell őrizni, jó állapotát fenn kell tartani,
d) a c) pont szerinti épületet elbontani csak műszaki avulás esetén és csak indokolt esetben (élet- balesetveszély) lehet, és elbontást megelőzően az épületet dokumentálni kell felméréssel és fotóval,
e) új mellékfunkciójú épületet, amennyiben nem áll a telken a c) pont szerinti helyen épület és a telek adottságai lehetővé teszik, elsősorban a c) pont szerinti helyen kell elhelyezni és
f) a tömör falazott kerítések jó állapotban való megtartásáról gondoskodni kell.
(2) A Történeti településrészre, mint településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
a) az épületek nem létesíthetők és nem építhetőek át 35°-nál alacsonyabb vagy 45º-nál meredekebb dőlés-szögű tetőszerkezettel,
b) az utcai telekhatáron álló épületek nem létesíthetőek utcára nem merőleges tetőgerincű tetőszerkezettel, kivétel ez alól, ha az épület utcafronti szélessége indokolja az ettől eltérő kialakítást
c) tetőhéjazatként nem alkalmazható nád, és a cseréptől vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedéstől eltérő fedés,
d) lakóterületen azon lakóépületek, melyek legnagyobb utcai épületszélessége 8,0 méter, vagy azt meghaladó, épületszélességet növelő bővítése nem megengedett az utcai homlokzattól mért 5 m-es távolságon belül,
e) külső redőnytokos árnyékoló elhelyezése nem megengedett, kivéve, ha a redőny és a redőnytok fa, fa hatású vagy a nyílászáróval megegyező színű, és a redőnytok négyszög keresztmetszetű és külső síkja nem nyúlik túl a homlokzat síkján,
f) az oldalhatáros beépítéssel átellenes oldalon lévő mellékfunkciójú épületek kialakítására vonatkozóan az előzőekben leírtakon túl a következő különleges követelményeket kell alkalmazni,
fa) a tetőgerinc irányára merőlegesen mért 5,5 m-t meghaladó épületszélességű épületek épületszélességet növelő bővítése és az ezt meghaladó szélességű új épület építése,
fb) csonkakontyolt tetőszerkezet,
fc) az építmények hagyományos anyaghasználattól és színhasználattól eltérő anyag és színhasználat nem megengedett és
g) a kerítések átalakításakor, új kerítés építésekor „U” acélból készült pálcás kerítés nem alkalmazható.
6. § (1) Az egyes sajátos építményeket, műtárgyakat, új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat beépítésre szánt új fejlesztési területeken föld alatt kell elhelyezni.
(2) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új energiaellátási, elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni.
(3) Új elektronikus hírközlési hálózatokat beépítésre nem szánt területen a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(4) Már beépített területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója - figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is - közparkokban csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.
7. § (1) Teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:
a) mezőgazdasági terület,
b) erdő terület és
c) ipari terület.
(1a) Az (1) bekezdés szerinti sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek:
a) Történeti településrész
b) Átalakuló településrész és
c) Bármely településrészen
ca) az országos természetvédelmi oltalom alatt álló területek,
cb) az ökológiai hálózat övezeteinek területei (magterület és pufferterület övezetek) és
cc) a „Natura 2000 területek.
(2) Az országos és helyi védettség alatt álló területek, terek, parkok területén a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelmények:
a) építmények esetében is elsődlegesen föld alatt kell elhelyezni,
b) föld feletti kialakítás esetén kő-, tégla- vagy vakolt homlokzat, korcolt fémlemez fedés megengedett.
8. § (1) Reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések a meglévő épített és természetes környezetbe illesztve, Borzavár településképének, településszerkezetének, vidéki falusi jellegének, idegenforgalmi nevezetességeinek, történelmi hagyományainak, épületei, építményei léptékének, mértékeinek és építészeti kialakításának figyelembevételével, ahhoz illeszkedően helyezhető el.
(2) Reklámhordozót és reklámhordozót tartó berendezést úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, a közterület fenntartási munkáit, továbbá közterület adottságainak és esetleges berendezéseinek, műtárgyainak, valamint növényzetének figyelembe vételével történjen.
(3) Tiltott valamennyi e rendeletben, a településképről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tktv.), valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.
(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
(5) Borzavár község belterületén óriásreklám nem helyezhető el.
9. § (1) Az utasváró és kioszk reklámhordozóként vagy reklám közzétételére csak abban az esetben használható, amennyiben annak kialakítása azt lehetővé teszi és felületén elhelyezésre került a reklámot tartó berendezés, kioszk esetében vitrin. A nem vitrinben történő reklám elhelyezés esetében a reklámhordozó anyaga nem lehet papír.
(2) Közérdekű reklámfelület kialakítására vonatkozó szabályok:
a) a talajban két ponton rögzített, faanyagú, 2 m magas, barnára festett keretszerkezet használható reklámhordozót tartó berendezésként,
b) a reklámhordozó kizárólag fém vagy műanyag felületű, 1 m magas lehet,
c) a reklám festett vagy ragasztott technikával előállított lehet,
d) a település főútvonala mentén legfeljebb 8 db reklámhordozót tartó berendezés helyezhető el.
(3) A megállító tábla kihelyezésére vonatkozó szabályok:
a) vendéglátó, szolgáltató és kereskedelmi egységenként 2 db megállító tábla, az épület környezetében lévő közterületen, a közlekedési létesítményekre vonatkozó szabályok megtartása mellett, megengedett.
b) műszaki kialakítása tekintetében keretes szerkezetű.
c) a reklámhordozó anyaga lehet műanyag, fa, saját magát megtartani képes kartonpapír vagy fém.
d) a reklámhordozó nem lehet a reklámhordozót tartónál kisebb méretű ragasztott papír anyagú.
e) a reklám lehet nyomtatott, ragasztott-fóliázott vagy a reklámhordozó felületére krétával rajzolt.
10. § (1) Az önkormányzat és szervei, intézményei és tisztségviselői működésével kapcsolatos, vagy feladatkörükbe tartozó, továbbá közművelődési tárgyú információk közzétételére
a) 5 db önkormányzati hirdető táblát és
b) kizárólag közművelődési célú hirdetmények megjelenítésére 1 db hirdetőoszlopot helyezhet ki.
(2) Az (1) bekezdésben részletezett felületeken jellemzően ragasztott, papír alapú közlemények jelentethetők meg.
(3) Az önkormányzat kihelyezhet továbbá 5 db útbaigazító hirdetményt, mely magában foglalja a tájékozódást elősegítő információs térképet is.
11. § (1) A közterületről látható módon, építményen vagy építményben, telken megvalósuló tevékenységhez kapcsolódó cégtábla, cégér, címtábla elhelyezhető.
(2) Cégtábla, cégér, címtábla méretének, anyag- és színhasználatának minden esetben összhangban kell lenni az építményen alkalmazottakkal.
(3) Cégtábla és címtábla intézményenként, vállalkozásonként stb. (a továbbiakban: funkció) 1 db helyezhető el, amelynek mérete nem haladhatja meg a funkcióhoz tartozó homlokzati felület 10 %-át.
(4) Funkciónként további 1 db, a homlokzatra, ingatlanhatárra merőleges cégér helyezhető el a külön jogszabályok előírásai szerint.
(5) Épület építése, bővítése, átalakítása vagy funkcióváltása esetén a cégtábla, cégér, címtábla helyét és kialakítását is meg kell tervezni. A tervezésnek teljes körűnek kell lennie abban az esetben is, ha a kivitelezés több ütemben történik.
12. § (1) A 8-9. §-ok előírásaitól eltérni évente legfeljebb összesen 12 hét időtartamban lehet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eltérés rendezvényekhez igazodóan a rendezvényt megelőző legfeljebb 2 héttel a rendezvényt követő 2. napig terjedő időszakban megengedett.
(3) Építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezése, legfeljebb az építési tevékenység időtartamára megengedett.
(4) A polgármester döntése nem pótolja, vagy helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
13. § (1) Az egyéb műszaki berendezéseket lehetőség szerint föld- felszín alatt kell elhelyezni.
(2) Föld- felszín feletti kialakítás esetén kő-, tégla- vagy vakolt homlokzat, korcolt fémlemez fedés megengedett.
4. Szakmai konzultáció
14. § Borzavár Községi Önkormányzat települési főépítész, vagy annak hiányában, polgármester útján, kérelemre, a településképi követelményekről szakmai konzultációt, ezen belül szakmai tájékoztatást biztosít.
15. § (1) A helyi településrendezési előírások értelmezésével, vagy a beépítési és településkép védelmi tájékoztató tartalmával kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából az építtető, vagy az általa megbízott tervező vagy egyéb meghatalmazott (a továbbiakban együtt: építtető), szakmai konzultációt kezdeményezhet.
(2) A tervezés során ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban az építtető több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.
(3) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van
a) a településképi arculati kézikönyv idevágó részeinek ismertetésére,
b) a tervezés során felmerült megoldások értékelésére,
c) a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére és
d) a tájékoztatóban foglalt irányadó szabályozási elemek, és e rendelet szerinti illeszkedési követelmények egyeztetésére.
(4) A szakmai konzultáció időpontját előre egyeztetni kell a főépítésszel vagy annak hiányában, a polgármesterrel.
(5) A szakmai konzultáción az építtetőnek papír alapú tervdokumentációt kell bemutatnia.
(6) Az utcaképi illeszkedést a tervezett épület utcai homlokzatát és a két szomszédos épületet ábrázoló utcakép, valamint a környezetről készített fotó benyújtásával kell igazolni.
(7) A konzultációhoz a dokumentációt elektronikus úton (pdf. formátumban) legalább 8 nappal a szakmai konzultációt megelőzően meg kell küldeni a főépítésznek vagy annak hiányában, a polgármesternek.
5. Településképi bejelentési eljárás
16. § (1) Kötelező - a polgármester hatáskörébe - településképi bejelentési eljárást lefolytatni a reklámok és reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések elhelyezését megelőzően.
(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatásához a dokumentáció 1 példányát papír alapon, 1 példányát elektronikus adathordozón kell benyújtani.
6. A településképi kötelezési eljárás, településkép védelmi bírság
17. § A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le a településkép védelméről szóló törvényben meghatározott esetekben.
18. § A polgármester a kötelezési eljárás során
a) felhívást bocsát ki, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a szabálysértés megszüntetésére, és
b) amennyiben az ügyfél az a) pont szerint megállapított határidő leteltéig nem tesz eleget a felhívásban foglaltaknak, úgy a polgármester kötelező határozatot bocsát ki, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.
19. § (1) A településkép-védelmi bírság mértéke 5.000 - 1.000.000,-Ft-ig terjed és a kötelezettség teljesítéséig ismételten kiszabható.
(2) A bírság összegének meghatározásánál a polgármester mérlegeli különösen:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, vagy a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását és
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
7. Záró rendelkezések
20. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.
A bevezető a Borzavár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1/A. §-t a Borzavár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
