Kifejezéskereső
Balatoncsicsó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2017. (XII.29.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Balatoncsicsó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazása alapján, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Az önkormányzat vagyona, a rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya kiterjed Balatoncsicsó Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő
a) ingatlanokra,
b) ingó vagyontárgyakra,
c) az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra,
d) értékpapírokra, és
e) társasági részesedésekre.
2. § A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, továbbá az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek hasznosítására.
2. Az önkormányzati vagyon csoportosítása, minősítése
3. § Az önkormányzati vagyon áll:
a) törzsvagyonból, ami lehet forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes, valamint
b) üzleti vagyonból, amely forgalomképes.
4. § (1) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló forgalomképtelen vagyontárgyakat az 1. melléklet tartalmazza.
(2)1 Az önkormányzat a törzsvagyon részét képező nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyonelemmel nem rendelkezik.
(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni kört a 3. melléklet tartalmazza.
(4) Az üzleti vagyoni körbe tartozó vagyontárgyakat a 4. melléklet tartalmazza.
5. § (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló Képviselő-testület - ha magasabb szintű jogszabály eltérően nem rendelkezik – indokolt esetben dönthet a vagyontárgy forgalomképességének megváltoztatásáról (átminősítés). A döntést az átsorolandó vagyontárgy – átminősítést megelőző állapot szerinti – forgalomképessége alapján annak értékétől függetlenül hozza meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti átminősítésre azzal a feltétellel kerülhet sor, ha az adott önkormányzati vagyontárgy közszolgáltatási jellege, közcélú funkciója már megszűnt, vagy az a jövőben önkormányzati közszolgáltatási, közcélú feladatellátást nem szolgál, továbbá ingatlan vagyon esetén az átminősítés összhangban áll az adott ingatlanra vonatkozó érvényes szabályozási tervben foglaltakkal.
(3) Új ingatlan vagyontárgy megszerzése esetén a tulajdonba vétellel egyidejűleg dönteni kell a vagyontárgy 3. §-ban foglaltak szerinti besorolásáról.
3. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása
6. § (1) Az önkormányzat vagyonát a Zánkai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) tartja nyilván a hatályos jogszabályi előírások figyelembevételével.
(2) Az önkormányzati vagyon nyilvántartása:
a) az ingatlanvagyon-kataszterben,
b) az értékpapír-nyilvántartásban,
c) az üzemeltetésre átadott vagyon-nyilvántartásban,
d) a gazdasági társaságokban lévő részesedések nyilvántartásában, és
e) ingóság-nyilvántartásban
valósul meg.
(3) Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon és annak változása az ingatlanvagyon kataszterben kerül nyilvántartásra, feltüntetve annak elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését is.
(4) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogi vagy az ingatlanok jogi helyzetének változásával összefüggő intézkedések megtételéről a Hivatal gondoskodik.
(5) A vagyonleltárt a zárszámadás keretében kell elfogadni.
4. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
7. §2 Vagyontárgy szerzésére -kivéve ingó vagyontárgy kereskedelmi forgalomból történő beszerzése- továbbá az önkormányzati vagyon elidegenítésére, hasznosítására, cseréjére, biztosítékul adására és megterhelésére irányuló tulajdonosi döntést megelőzően az adott vagyontárgy értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) várhatóan 1 millió Ft értékhatár feletti ingatlan esetén 1 évnél nem régebbi – erre jogosult szakértő által készített – forgalmi értékbecslés alapján. Az értékbecslés díjával a vételárat meg kell emelni.
b) ingó vagyontárgy esetén könyv szerinti nyilvántartási érték alapján
c) értékpapír esetén – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az egyes értékpapírtípusok piacán az értékesítés, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján,
d) társasági részesedést megtestesítő és egyéb vagyoni értékű jogot érintő döntés esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján.
5. A tulajdonosi jogok gyakorlása, hatáskörök
8. § (1) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően, vagy a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.
(2) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
9. § (1) A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint az önkormányzat képviselő-testülete, vagy átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolhatja.
(2) A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos, polgármesterre átruházott feladatok és hatáskörök:
a) az önkormányzati részesedéssel rendelkező gazdasági társaságokban való tulajdonosi képviselet;
b) az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokon bárminemű vezetékjog és szolgalmi jog bejegyzéséhez való hozzájárulás;
c) önkormányzati tulajdonú területen történő közművezeték építéséhez szükséges tulajdonosi nyilatkozat megadása építésügyi és egyéb szakterületi hatósági eljárásokban,
d) az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok, lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel kapcsolatos tulajdonosi jogok képviselete;
e) a tulajdonosi jogok gyakorlása az ingó vagyon vonatkozásában,
f) ingatlan bérbeadása, értékesítése nettó 1 millió Ft ellenértékig. Bérbeadásnál a nettó 1 millió értékhatár az öt évre vetített bérleti díj összegére vonatkozik;
g) [1]
h) az önkormányzat által elrendelt jelzálogjog és elidegenítési és terhelési tilalom feloldásáról, ranghely-cseréjéről, valamint törléséről való döntés.
(3) A polgármester havonta, de legkésőbb a szerződés megkötését követő testületi ülésen beszámol az önkormányzati vagyon hasznosítására kötött szerződésekről.
10. § Gazdasági társaság alapítására, üzletrész vagy részvény vételére, értékesítésére, elővásárlási jog gyakorlására, önkormányzati vagyontárgy gazdasági társaságba vitelére – a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvtv.) foglalt követelmények betartásával - kizárólag a képviselő-testület jogosult.
11. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni kizárólag az Nvtv. 13. §-ban foglaltak figyelembevételével lehet.
(2) Az önkormányzati vagyon ingyenes átruházása a képviselő-testület hatásköre.
(3) Az önkormányzat a vagyontárgyait abban az esetben engedheti át, ha a vagyoni juttatásban részesülő:
a) a település érdekeit szolgáló oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális vagy sporttevékenységet folytat,
b) közhatalmi, közbiztonsági, vagy védelmi feladatot lát el,
c) településfejlesztési feladatot végez, vagy
d) környezet és természet védelmére irányuló beruházást végez.
12. § Az önkormányzati vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő ügyek döntésre való előkészítésével, a döntések végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátása a Hivatal feladatkörébe tartozik, különösen:
a) előkészíti és végrehajtja az önkormányzati vagyontárgyak hasznosítására vonatkozó képviselő-testületi és polgármesteri döntéseket,
b) előkészíti a szerződéseket, megállapodásokat,
c) nyilvántartja és aktualizálja az önkormányzati vagyont, és
d) forgalmi értékbecsléseket, üzleti értékeléseket készíttet.
6. Felajánlott vagyon elfogadása
13. § (1) Bármely vagyontárgy és vagyoni értékű jog tulajdonjoga ingyenes, vagy kedvezményes felajánlásának elfogadásáról a képviselő-testület dönt.
(2) Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás, amelynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják a felajánlott vagyontárgy értékét.
7. A követelésekről való lemondás, a halasztott- és részletfizetés engedélyezése
14. § (1) Az önkormányzat a polgári jogi, munkajogi és egyéb jogviszonyból származó, vagy jogszabályi rendelkezésekből eredő követeléseiről kérelem alapján kizárólag e §-ban foglalt esetekben és módon mondhat le.
(2) Önkormányzati követelésről egészben vagy részben lemondani csak az alábbi esetekben lehet:
a) csőd- vagy felszámolási eljárás esetén,
b) bíróság által jóváhagyott egyezség keretében,
c) ha a követelés a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg és a követelés további érvényesítésére – igazoltan – nincs lehetőség,
d) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,
e) ha a követelés kötelezettje nem lelhető fel, és ez okirattal hitelt érdemlően bizonyítható,
f) önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet részére.
(3) Az önkormányzati behajthatatlannak nem minősülő követelésről – amennyiben az nem veszélyezteti kötelezettségeinek teljesítését – akkor mondhat le, ha
a) a nem kisösszegű követelés érvényesítése aránytalanul nagy, vagy a követelés mértékét meghaladó költségekkel járna,
b) a követelés érvényesítése a kötelezett természetes személy életkörülményeit bizonyítottan megnehezítené, vagy ellehetetlenítené, így különösen kiskorú gyermekei tartását, lakhatását, vagy tartási kötelezettsége körébe tartozó egyéb hozzátartozója tartását veszélyeztetné, vagy
c) az egy évet meghaladóan keletkezett kisösszegű követelés behajtása az évenkénti háromszori felszólítás ellenére eredménytelen, vagy
d) az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel,
e) a követelés érvényesítése a kötelezett gazdálkodó szervezet felszámolását, vagy végelszámolását eredményezné és ez valamely közérdekű cél megvalósulását veszélyeztetné, vagy az önkormányzat érdekeit sértené, és
f) a követelésről való lemondással járó előnyök összességükben meghaladják a lemondásból származó hátrányokat így különösen, ha a lemondás megkötött ügylet meghiúsulását akadályozná meg, vagy annak teljesedésbe menésért segítené elő.
(4) A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. A behajthatatlan követelés leírása nem minősül követelés elengedésnek.
(5) A követelés elengedését a kötelezettnek írásban kell kérnie, amelyet részletesen indokolni köteles és a kérelméhez az azt alátámasztó dokumentumokat is csatolnia kell.
(6) A követelésről lemondásról a képviselő- testület dönt.
(7) A követelés megtérülése érdekében – a kötelezett jövedelmi viszonyai és vagyoni helyzete figyelembevételével – a képviselő-testület a kötelezettnek legfeljebb 1 évig terjedő halasztott fizetést, vagy legfeljebb 3 évre szóló részletfizetést engedélyezhet.
(8) A követelésről való lemondás-, a halasztott fizetés-, a részletfizetés feltételeit a döntést követő 15 napon belül okiratba kell foglalni.
8. Eljárás a tulajdonos képviseletében
15. § (1) E rendelet alkalmazása során az önkormányzat képviseletében a polgármester jár el, aki e jogát a polgári jog szabályainak megfelelően bízhatja másra.
(2) A gazdasági társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) ülésén a tagsági jogokat a polgármester gyakorolja. Ezt a jogát az általa meghatalmazott személy útján is gyakorolhatja.
(3) Az önkormányzati vagyonelem elidegenítésével, hasznosításával, megterhelésével és az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos szerződéseket a polgármester írja alá.
9. Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog
16. § (1) Önkormányzati vagyontárgy elidegenítése, használatba, vagy bérbeadása, továbbá más módon történő hasznosítása -a vagyon ingyenes átengedése kivételével- az Nvtv. 11. § (16) bekezdése és a 13. § (1) bekezdése alapján versenyeztetési eljárás keretében történik.
(2) A versenyeztetési eljárás szabályait az 5. melléklet tartalmazza.
(3) Vagyontárgy elidegenítését, használatba vagy bérbeadását, továbbá más módon történő hasznosítását a képviselő-testület és a polgármester kezdeményezheti.
17. § Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni:
a) az Nvtv. 11. § (3), (17) és (18) bekezdésében és az Mötv. 108/A. §-109. §-ában meghatározott esetekben,
b) a törvényben meghatározott forgalmi értékhatárt meg nem haladó ingatlan vagyontárgy tulajdonjogának átruházása, vagy hasznosítása esetén,
c) ingó vagyon átruházása, vagy hasznosítása esetén, ha a forgalmi érték nem haladja meg a nettó 1 millió forintot,
d) vagyoni értékű jog átruházása és hasznosítása esetén, ha a forgalmi érték nem haladja meg a nettó 500.000 forintot.
e) ha a vagyonhasznosítási eljárás egy éven belül kétszer eredménytelen marad.
10. A forgalomképtelen vagyon feletti rendelkezési jog
18. § (1) A törzsvagyon körébe sorolt forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem elidegeníthető, nem megterhelhető, vállalkozásba, gazdasági társaságba nem apportálható, nem lehet követelés biztosítéka és tartozás fedezete.
(2) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának használati, vagy hasznosítási jogát átengedni kizárólag az Nvtv. 6. § (1) bekezdésével összhangban lehet.
11. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog
19. § A közművek - a Nvtv-ben foglaltak kivételével - nem idegeníthetők el, nem megterhelhetők. A közművek működtetési jogát az önkormányzat kizárólag koncesszió útján, törvényben szabályozott módon engedheti át.
20. § (1) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitelének, egyéb hasznosításának (bérbeadás) feltételeit törvény, és e rendelet határozza meg.
(2) Az intézményi feladat-, és középület esetén a közfeladat ellátásához szükséges korlátozottan forgalomképes vagyonelemek megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, használatba, vagy bérbeadásáról, más módon történő hasznosításáról, továbbá gazdasági vagy közhasznú társaságba való beviteléről a képviselő-testület dönt.
(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő műemlék épületek, építmények, védett természeti területek, továbbá történeti (régészeti) emlék vonatkozásában a vagyonkezelői jog létesítéséhez az illetékes miniszter hozzájárulása is szükséges.
12. Forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog
21. § Az önkormányzat üzleti vagyona vállalkozásba vihető, melyről értékhatártól függetlenül a képviselő-testület dönt. Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
22. § Az önkormányzat a kötelező feladatainak ellátására gazdasági társaságban részt vehet, azonban betéti társaságnak csak kültagja lehet.
23. § A képviselő-testület egyedi döntése alapján az önkormányzat ideiglenesen szabaddá váló pénzeszközeiből kizárólag állami garanciával rendelkező értékpapír vásárolható.
13. Vagyonkezelői jog
24. § (1) Az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében az önkormányzat a tulajdonában levő nemzeti vagyonra a Mötv. 109. §-ában és az Nvtv. 11. § (11)-(9) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, a közfeladat egyidejű átadása mellett – vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) A vagyonkezelői jog megszerzése írásban megkötött vagyonkezelői szerződéssel történhet. Vagyonkezelői jog kizárólag az Nvtv-ben meghatározott személyekkel köthető.
(3) A vagyonkezelői jog – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a szerződés megkötésével keletkezik. Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.
(4) A vagyonkezelési szerződésnek az önkormányzati közfeladatra vonatkozó ágazati jogszabályokban meghatározottakon, valamint a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános szabályaiban foglaltakon kívül tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:
a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és hozzá kapcsolódóan a vagyonkezelő által ellátható egyéb tevékenységek pontos megjelölését,
b) a vagyonkezeléssel érintett vagyontárgyaknak a számviteli nyilvántartásával megegyező tételes jegyzékét, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon érték szerinti megjelölését,
c) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,
d) a vagyonkezelői jog megszerzésének az ellenértékét, vagy az ingyenesség tényét,
e) a vagyonkezelőnek, mint az önkormányzati vagyon-nyilvántartáshoz szükséges adatszolgáltatási kötelezettnek a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakkal kapcsolatos kötelezettsége teljesítésének módját és formáját,
f) az önkormányzati vagyon kezeléséből az önkormányzatot megillető befizetések teljesítésére és a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,
g) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, valamint a vagyonkezelés megszűnésével keletkező elszámolást, továbbá az önkormányzati költségvetést megillető bevételek és a költségeknek az egyéb bevételektől történő elhatárolásának módját,
h) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,
i) a vagyonkezelési szerződés megszűnésének eseteit, valamint a szerződés felmondásának egyéb okait,
j) a vagyonkezelési szerződés megszűnése esetére a közfeladat folyamatosságának biztosítása érdekében a felek által teljesítendő szolgáltatásokat és elszámolást,
k) a vagyonkezelői jog gyakorlásának az ellenőrzését,
l) a vagyonkezeléssel kapcsolatos számviteli és adatszolgáltatás tartalmát, formáját és határidejét.
(5) A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyontárgyra, meghatározott eszmei hányadok szerint több személyt is megillethet. Ilyen esetben a vagyontárgy birtoklásának, használatának és a hasznok szedésének szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell.
(6) Az önálló vagyonelemek külön-külön és összességükben is vagyonkezelésbe adhatók.
14. A vagyonkezelői jog gyakorlása
25. § A vagyonkezelő köteles:
a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,
b) teljesíteni a jogszabályban és a vagyonkezelési szerződésben előírt, az önkormányzati vagyonra vonatkozó nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettséget és egyéb kötelezettségeket, úgy, hogy a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, a közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani,
c) évente elszámolni a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról,
d) gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról, a szükséges felújítási munkák elvégzéséről,
e) tűrni az önkormányzat vagyonkezelésre vonatkozó ellenőrzéseit, valamint közreműködni az ilyen ellenőrzésekben,
f) gondoskodni az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről,
g) a tőle elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezet vezetője felel.
26. § (1) A tulajdonos önkormányzat követelheti a rendeltetés- vagy szerződésellenes használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredő kár megtérítését. Amennyiben az ilyen használat tovább folyik, vagy a kezelt vagyont fenyegető veszély súlyossága miatt a kifogásolt használat megszüntetésének követelése sem vezetne eredményre, az önkormányzat a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja és kártérítést követelhet.
(2) A vagyonkezelő köteles a vagyont fenyegető veszélyről és a beállott kárról haladéktalanul értesíteni a tulajdonost - ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a jogainak gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá mindent megtenni a veszély elhárítása és a kár következményeinek megszüntetése érdekében.
(3) A vagyonkezelő felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy adott helyzetben az önkormányzati vagyon kezelőjétől elvárható.
15. Vagyonkezelői jog ellenértéke
27. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslata alapján dönt a vagyonkezelői jog ellenértékéről, vagy a vagyonkezelői jog ingyenes átengedéséről. A vagyonkezelői jog ellenértékének meghatározásához szükség szerint szakértői szakvélemény kérhető.
(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni.
(3) Az ellenértékként végzett tevékenység hónapokban vagy években meghatározott időtartamra eső, pénzben kifejezett értékét a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell. Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyak értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körében nem tartozó állagvédelem.
(4) A (3) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal – így különösen előzetes tételes költségvetéssel és számlákkal – kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább évente a képviselő-testület részére be kell számolnia. A polgármester a Hivatal közreműködésével köteles a beruházás helyszínén az elvégzett munkákat ellenőrizni.
(5) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének vagy gyakorlásának ellenértéke részben vagy egészben a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyon végzett (3) bekezdés szerinti tevékenység, a vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell, hogy az önkormányzat az e tevékenységgel összefüggő általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét áthárítja a vagyonkezelőre.
28. § Az önkormányzat, mint tulajdonos a vagyonkezelés ellenőrzését a Hivatal közreműködésével, továbbá az Mötv. alapján a belső ellenőrzés keretében biztosítja. Az ellenőrzés, vizsgálat eredményéről be kell számolni a képviselő-testületnek.
16. Az intézmények gazdálkodása a vagyonnal
29. § (1) Az önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat. Az intézmény működéséhez szükséges önkormányzati vagyont az alapító okirattal ingyenesen adja az intézmény használatába. Amennyiben az intézmény alapfeladatához egy ingatlan vagy egy ingatlanrész 3 hónapnál hosszabb ideig nem szükséges, úgy azt köteles visszaadni az önkormányzatnak.
(2) Az önkormányzat költségvetési szervei a használat jogánál fogva a jó gazda gondosságával jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz kapcsolódó közterhek viselésére, a vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására az ingatlanok kivételével, amelyeket az önkormányzat tart nyilván.
17. A vagyongazdálkodási terv
30. § (1) A képviselő-testület a tulajdonában lévő nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő biztosítása céljából, az önkormányzat teherbíró képességéhez igazodó, közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.
(2) A vagyongazdálkodási terv tartalmazza az önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitűzéseket, és az önkormányzati feladatok ellátása érdekében feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítésére, hasznosítására vonatkozó javaslatokat.
(3) A vagyongazdálkodási terv teljesítéséről évente egyszer a beruházási koncepció részeként a polgármester a képviselő-testület felé beszámol.
18. Záró rendelkezések
31. § (1) E rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Balatoncsicsó Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyonkezelés, vagyongazdálkodás szabályairól szóló 10/2009. (VII.21.) rendelete, továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati tulajdonban lévő nemzeti vagyonelemről szóló 5/2012. (II. 24.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet3
|
|
A |
B |
C |
D |
|---|---|---|---|---|
|
Sor-szám |
Település |
Helyrajzi szám |
Ingatlan teljes területe (m2) |
Megnevezés |
|
1 |
Balatoncsicsó |
2/3 |
7638 |
temető és ravatalozó |
|
2 |
Balatoncsicsó |
54 |
7928 |
közterület |
|
3 |
Balatoncsicsó |
74/1 |
3125 |
közterület |
|
4 |
Balatoncsicsó |
75/4 |
2124 |
közterület |
|
5 |
Balatoncsicsó |
96 |
1400 |
közterület |
|
6 |
Balatoncsicsó |
125/1 |
2823 |
közút |
|
7 |
Balatoncsicsó |
128/9 |
543 |
árok |
|
8 |
Balatoncsicsó |
129/30 |
531 |
közterület |
|
9 |
Balatoncsicsó |
129/31 |
489 |
közterület |
|
10 |
Balatoncsicsó |
129/32 |
8213 |
helyi közút |
|
11 |
Balatoncsicsó |
129/33 |
170 |
közterület |
|
12 |
Balatoncsicsó |
1001 |
2300 |
közút |
|
13 |
Balatoncsicsó |
1113 |
1734 |
közút |
|
14 |
Balatoncsicsó |
1152 |
1957 |
közút |
|
15 |
Balatoncsicsó |
1159 |
210 |
közút |
|
16 |
Balatoncsicsó |
1184 |
344 |
árok |
|
17 |
Balatoncsicsó |
1198 |
1910 |
közút |
|
18 |
Balatoncsicsó |
1203 |
2475 |
közút |
|
19 |
Balatoncsicsó |
1224 |
2057 |
közút |
|
20 |
Balatoncsicsó |
1225 |
725 |
közút |
|
21 |
Balatoncsicsó |
1226 |
389 |
közút |
|
22 |
Balatoncsicsó |
1228 |
1370 |
közút |
|
23 |
Balatoncsicsó |
1229 |
1561 |
közút |
|
24 |
Balatoncsicsó |
1242 |
474 |
közút |
|
25 |
Balatoncsicsó |
1255 |
392 |
közút |
|
26 |
Balatoncsicsó |
1266 |
1524 |
közút |
|
27 |
Balatoncsicsó |
1274 |
3310 |
közút |
|
28 |
Balatoncsicsó |
1298 |
1371 |
közút |
|
29 |
Balatoncsicsó |
1521 |
1548 |
közút |
|
30 |
Balatoncsicsó |
1536 |
2102 |
közút |
|
31 |
Balatoncsicsó |
1541 |
2218 |
közút |
|
32 |
Balatoncsicsó |
1550 |
1650 |
közút |
|
33 |
Balatoncsicsó |
1551/3 |
961 |
közút |
|
34 |
Balatoncsicsó |
1557 |
363 |
közút |
|
35 |
Balatoncsicsó |
1703 |
205 |
közút |
|
36 |
Balatoncsicsó |
1718/5 |
548 |
közút |
|
37 |
Balatoncsicsó |
1718/6 |
35 |
közút |
|
38 |
Balatoncsicsó |
1730 |
1450 |
közút |
|
39 |
Balatoncsicsó |
1731 |
352 |
közút |
|
40 |
Balatoncsicsó |
1732/1 |
434 |
út |
|
41 |
Balatoncsicsó |
1746 |
838 |
közút |
|
42 |
Balatoncsicsó |
1772 |
479 |
rét és rom |
|
43 |
Balatoncsicsó |
1774 |
403 |
közút |
|
44 |
Balatoncsicsó |
1775 |
3843 |
közút |
|
45 |
Balatoncsicsó |
1776 |
523 |
közút |
|
46 |
Balatoncsicsó |
1903 |
357 |
közút |
|
47 |
Balatoncsicsó |
1905 |
14353 |
rét, legelő, gyümölcsös, saját használatú út, szőlő |
|
48 |
Balatoncsicsó |
1914 |
1115 |
közút |
|
49 |
Balatoncsicsó |
1919/7 |
496 |
út |
|
50 |
Balatoncsicsó |
1920 |
1320 |
közút |
|
51 |
Balatoncsicsó |
2001/27 |
524 |
közút |
|
52 |
Balatoncsicsó |
2001/28 |
50 |
közút |
|
53 |
Balatoncsicsó |
2001/29 |
210 |
közút |
|
54 |
Balatoncsicsó |
2001/30 |
199 |
közút |
|
55 |
Balatoncsicsó |
2005 |
5361 |
szőlő és kert |
|
56 |
Balatoncsicsó |
2006 |
3147 |
legelő |
|
57 |
Balatoncsicsó |
2007/3 |
745 |
közút |
|
58 |
Balatoncsicsó |
2007/4 |
620 |
közút |
|
59 |
Balatoncsicsó |
2009 |
1714 |
közút |
|
60 |
Balatoncsicsó |
03/5 |
339 |
közút |
|
61 |
Balatoncsicsó |
03/10 |
2095 |
közút |
|
62 |
Balatoncsicsó |
06 |
687 |
közút |
|
63 |
Balatoncsicsó |
09/1 |
5911 |
közút |
|
64 |
Balatoncsicsó |
010 |
3553 |
vízmosás |
|
65 |
Balatoncsicsó |
011 |
1453 |
vízmosás |
|
66 |
Balatoncsicsó |
012 |
938 |
közút |
|
67 |
Balatoncsicsó |
013/7 |
485 |
helyi közút |
|
68 |
Balatoncsicsó |
016 |
6015 |
közút |
|
69 |
Balatoncsicsó |
017/1 |
4690 |
vízmosás |
|
70 |
Balatoncsicsó |
018 |
2514 |
közút |
|
71 |
Balatoncsicsó |
022/1 |
290 |
közút |
|
72 |
Balatoncsicsó |
030/1 |
1542 |
közút |
|
73 |
Balatoncsicsó |
037 |
3324 |
közút |
|
74 |
Balatoncsicsó |
038 |
276 |
közút |
|
75 |
Balatoncsicsó |
041 |
2007 |
közút |
|
76 |
Balatoncsicsó |
043 |
5931 |
közút |
|
77 |
Balatoncsicsó |
045 |
1219 |
közút |
|
78 |
Balatoncsicsó |
046 |
218 |
közút |
|
79 |
Balatoncsicsó |
047/2 |
755 |
dögtér |
|
80 |
Balatoncsicsó |
050/10 |
2127 |
közút |
|
81 |
Balatoncsicsó |
052 |
23545 |
helyi közút |
|
82 |
Balatoncsicsó |
054/16 |
673 |
közút |
|
83 |
Balatoncsicsó |
054/27 |
1103 |
közút |
|
84 |
Balatoncsicsó |
055/1 |
1091 |
közút |
|
85 |
Balatoncsicsó |
055/3 |
3378 |
közút |
|
86 |
Balatoncsicsó |
058 |
1847 |
közút |
|
87 |
Balatoncsicsó |
069/2 |
3013 |
közút |
|
88 |
Balatoncsicsó |
070/13 |
1774 |
közút |
|
89 |
Balatoncsicsó |
085 |
935 |
közút |
|
90 |
Balatoncsicsó |
086 |
452 |
közút |
|
91 |
Balatoncsicsó |
088 |
572 |
közút |
|
92 |
Balatoncsicsó |
090 |
1890 |
közút |
|
93 |
Balatoncsicsó |
091/8 |
3013 |
közút |
|
94 |
Balatoncsicsó |
091/10 |
252 |
közút |
|
95 |
Balatoncsicsó |
093/9 |
1766 |
út |
|
96 |
Balatoncsicsó |
093/23 |
2903 |
út |
|
97 |
Balatoncsicsó |
093/44 |
840 |
közút |
|
98 |
Balatoncsicsó |
094 |
1982 |
közút |
|
99 |
Balatoncsicsó |
0112 |
866 |
közút |
|
100 |
Balatoncsicsó |
0120/3 |
1315 |
közút |
|
101 |
Balatoncsicsó |
0121 |
1607 |
közút |
|
102 |
Balatoncsicsó |
0122/7 |
2369 |
közút |
|
103 |
Balatoncsicsó |
0125 |
1851 |
közút |
|
104 |
Balatoncsicsó |
0127 |
1687 |
közút |
|
105 |
Balatoncsicsó |
0129 |
713 |
közút |
|
106 |
Balatoncsicsó |
0132/3 |
1211 |
közút |
|
107 |
Balatoncsicsó |
0135 |
4319 |
közút |
|
108 |
Balatoncsicsó |
0137 |
7657 |
közút |
|
109 |
Balatoncsicsó |
0138 |
964 |
közút |
|
110 |
Balatoncsicsó |
0144/12 |
71 |
út |
|
111 |
Balatoncsicsó |
0144/22 |
142 |
közút |
|
112 |
Balatoncsicsó |
0145 |
399 |
közút |
|
113 |
Balatoncsicsó |
0147 |
600 |
közút |
|
114 |
Balatoncsicsó |
0148 |
312 |
közút |
|
115 |
Balatoncsicsó |
0149 |
1147 |
közút |
|
116 |
Balatoncsicsó |
0150 |
2896 |
közút |
|
117 |
Balatoncsicsó |
0151 |
884 |
közút |
|
118 |
Balatoncsicsó |
0164 |
968 |
közút |
|
119 |
Balatoncsicsó |
0165 |
1097 |
közút |
|
120 |
Balatoncsicsó |
0166 |
427 |
közút |
|
121 |
Balatoncsicsó |
0167 |
1686 |
közút |
|
122 |
Balatoncsicsó |
0168 |
1021 |
közút |
|
123 |
Balatoncsicsó |
0171 |
1795 |
közút |
|
124 |
Balatoncsicsó |
0175 |
626 |
közút |
|
125 |
Balatoncsicsó |
0176 |
388 |
közút |
|
126 |
Balatoncsicsó |
0178 |
1629 |
közút |
|
127 |
Balatoncsicsó |
0180/1 |
254 |
saját használatú út |
|
128 |
Balatoncsicsó |
0180/4 |
144 |
saját használatú út |
|
129 |
Balatoncsicsó |
0180/9 |
397 |
saját használatú út |
|
130 |
Balatoncsicsó |
0180/10 |
231 |
saját használatú út |
|
131 |
Balatoncsicsó |
0180/11 |
233 |
saját használatú út |
|
132 |
Balatoncsicsó |
0181 |
2837 |
közút |
|
133 |
Balatoncsicsó |
0182/12 |
793 |
saját használatú út |
|
134 |
Balatoncsicsó |
0182/14 |
52 |
út |
|
135 |
Balatoncsicsó |
0182/17 |
1313 |
út |
|
136 |
Balatoncsicsó |
0183 |
223 |
közút |
|
137 |
Balatoncsicsó |
0184/24 |
997 |
út |
|
138 |
Balatoncsicsó |
0184/29 |
162 |
út |
|
139 |
Balatoncsicsó |
0185 |
3518 |
közút |
|
140 |
Balatoncsicsó |
0187 |
1773 |
közút |
|
141 |
Balatoncsicsó |
0189 |
1327 |
közút |
|
142 |
Balatoncsicsó |
0190/10 |
115 |
közút |
|
143 |
Balatoncsicsó |
0190/15 |
346 |
közút |
|
144 |
Balatoncsicsó |
0192 |
2018 |
közút |
|
145 |
Balatoncsicsó |
0194 |
2172 |
közút |
|
146 |
Balatoncsicsó |
0196 |
4308 |
közút |
|
147 |
Balatoncsicsó |
0197/4 |
355 |
közút |
|
148 |
Balatoncsicsó |
0198 |
712 |
közút |
|
149 |
Balatoncsicsó |
0201 |
453 |
közút |
|
150 |
Balatoncsicsó |
0202 |
1251 |
közút |
|
151 |
Balatoncsicsó |
0204 |
1360 |
közút |
|
152 |
Balatoncsicsó |
0205 |
949 |
közút |
|
153 |
Balatoncsicsó |
0207 |
662 |
közút |
|
154 |
Balatoncsicsó |
0210 |
381 |
közút |
|
155 |
Balatoncsicsó |
0211 |
4174 |
közút |
|
156 |
Balatoncsicsó |
0214 |
1104 |
közút |
|
157 |
Balatoncsicsó |
0215 |
1698 |
közút |
|
158 |
Balatoncsicsó |
0219 |
345 |
közút |
|
159 |
Balatoncsicsó |
0221 |
737 |
közút |
|
160 |
Balatoncsicsó |
0222 |
1013 |
közút |
|
161 |
Balatoncsicsó |
0223/17 |
280 |
közút |
|
162 |
Balatoncsicsó |
0223/19 |
1857 |
közút |
|
163 |
Balatoncsicsó |
0223/22 |
904 |
út |
|
164 |
Balatoncsicsó |
0223/29 |
449 |
út |
|
165 |
Balatoncsicsó |
0231/1 |
2057 |
közút |
|
166 |
Balatoncsicsó |
0238 |
1075 |
közút |
|
167 |
Balatoncsicsó |
0239/1 |
2427 |
közút |
|
168 |
Balatoncsicsó |
0239/3 |
2266 |
közút |
|
169 |
Balatoncsicsó |
0243/2 |
142 |
közút |
|
170 |
Balatoncsicsó |
0248 |
629 |
kivett helyi közút |
|
171 |
Balatoncsicsó |
0252 |
1928 |
kivett helyi közút |
|
172 |
Balatoncsicsó |
0253 |
39 |
kivett helyi közút |
|
173 |
Balatoncsicsó |
0259 |
749 |
kivett közút |
2. melléklet4
3. melléklet5
|
A |
B |
C |
D |
|
|---|---|---|---|---|
|
Sorszám |
Település |
Helyrajzi szám |
Ing. teljes területe (m2) |
Megnevezés |
|
1 |
Balatoncsicsó |
66 |
322 |
közösségi ház |
|
2 |
Balatoncsicsó |
129/2/A/2 |
459 |
közösségi szálláshely |
|
3 |
Balatoncsicsó |
0244 |
6524 |
sportpálya, játszótér |
|
4 |
Balatoncsicsó |
111/2 |
424 |
orvosi rendelő |
4. melléklet6
|
|
A |
B |
C |
D |
|---|---|---|---|---|
|
Sor-szám |
Település |
Helyrajzi szám |
Ingatlan teljes területe (m2) |
Megnevezés |
|
1 |
Balatoncsicsó |
2/2 |
5899 |
kivett lakóház, udvar |
|
2 |
Balatoncsicsó |
52/3 |
1855 |
beépítetlen terület |
|
3 |
Balatoncsicsó |
52/4 |
5341 |
beépítetlen terület |
|
4 |
Balatoncsicsó |
64 |
277 |
lakóház, udvar, gazd. épület |
|
5 |
Balatoncsicsó |
97 |
802 |
beépítetlen terület |
|
6 |
Balatoncsicsó |
0117 |
10408 |
legelő |
|
7 |
Balatoncsicsó |
0184/10 |
399 |
rét |
|
8 |
Balatoncsicsó |
0245 |
3061 |
rét |
|
9 |
Balatoncsicsó |
0246 |
6319 |
rét |
|
10 |
Balatoncsicsó |
0247 |
5560 |
rét |
|
11 |
Balatoncsicsó |
2004 |
1858 |
szőlő |
5. melléklet
1. E szabályzat alkalmazásában
1.1. Kiíró (ajánlatkérő): a jelen rendeletben meghatározottak szerint a tulajdonosi jogok gyakorlója, vagy felhatalmazás alapján a polgármester.
1.2. Ajánlattevő (pályázó): aki a versenyeztetési eljárás során a pályázati felhívás alapján ajánlatot tesz.
1.3. Nyílt pályázati eljárás: ha az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, illetve a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert.
1.4. Zártkörű (meghívásos) pályázati eljárás: a kiíró az érdekelteket - megfelelő határidő kitűzésével - közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be pályázatot.
1.5. Egyfordulós pályázati eljárás: olyan nyílt vagy zártkörű pályázati eljárás, melynek során a kiíró a pályázati felhívás feltételeinek megfelelő pályázatok közül választja ki a nyertes ajánlattevőt vagy azok hiányában a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánítja.
1.6. Ajánlattételi felhívás: az ajánlatkérő nyilvánosan, vagy meghívás útján felhívást tesz közzé az önkormányzat vagyonának hasznosítására
2. A pályázati eljárás típusai:
2.1. A pályázati eljárás nyílt vagy zártkörű lehet.
2.2. Zártkörű pályázati eljárás akkor folytatható le, ha a hasznosítani kívánt vagyon jellege, jelentősége, valamint a hasznosítás hatékonyságát elősegítő feladatok megoldása ezen feltételeket teljesíteni képes gazdasági szereplők részvételét teszi szükségessé.
3. A pályázati eljárás kiírása, meghirdetése:
3.1. A pályázati felhívást közzé kell tenni a kiíró döntésében foglaltak szerint:
a) a Zánkai Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján és
b) az önkormányzat internetes honlapján ( www.balatoncsicso.hu ), valamint
c) a kiíró döntésétől függően az a)-b) pontokon felül más helyen és módon.
3.2. A nyilvános pályázatot úgy kell közzétenni, hogy a megjelenése és a pályázat benyújtásának határideje között legalább 25 napnak kell eltelnie.
3.3. Zártkörű pályázati eljárásról a kiíró az érintetteket a pályázati felhívás megküldésével postai úton értesíti úgy, hogy a pályázati felhívás megjelenéséről szóló közlemény közzétételétől számítva a pályázatok benyújtására megfelelő határidő, de legalább 7 munkanap álljon rendelkezésre.
3.4. Zártkörű pályázati eljárás esetén lehetőség szerint legalább három gazdasági szereplőnek kell megküldeni a pályázati felhívást.
3.5. A pályázati felhívásnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a kiíró megnevezését;
b) a pályázati eljárás célját, jellegét (nyílt vagy zártkörű); illetve a fordulók számát;
c) a pályázati eljárás tárgyát, annak értékét;
d) szükség esetén a kiíró által elfogadható minimumárat, a fizetési módot;
e) a hasznosítás feltételeit;
f) a pályázat benyújtásának helyét, módját és pontos időpontját;
g) a pályázatok felbontásának helyét és időpontját;
h) a hiánypótlás lehetőségét;
i) a pályázatok elbírálásának szabályait, szempontrendszerét;
j) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy érvényes pályázatok benyújtása esetén is a pályázati eljárást eredménytelennek nyilváníthatja;
k) a kiíró jogosult a pályázati felhívást az ajánlattételi határidő előtt visszavonni, de erről a pályázati felhívás közlésével megegyező helyeken az ajánlattételi határidő lejárta előtt köteles hirdetményt megjelentetni;
l) az eredményhirdetés módját, helyét és várható idejét;
m) a pályázati eljárással kapcsolatos további információszerzés lehetőségének megjelölését.
3.6. A nyílt pályázati eljárás meghirdetésére vonatkozó közleménynek tartalmaznia kell:
a) a kiíró megnevezését;
b) a pályázati eljárás célját, nyílt jellegét, illetve a fordulók számát;
c) a pályázati eljárás tárgyát, annak értékét;
d) a pályázatok benyújtásának helyét, módját és pontos időpontját;
e) a részletes pályázati felhívás rendelkezésre bocsátása helyét.
3.7. Abban az esetben, ha a pályázat benyújtására nyitva álló határidőn belül nem nyújtottak be pályázatot, a kiíró Képviselő-testület nevében a polgármester új benyújtási határidőt állapíthat meg és az új benyújtási határidőre tekintettel módosított -egyebekben változatlan tartalmú- pályázati felhívást közzéteszi, amelyről a Képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatja. Az ilyen módon ismételten közzétett új pályázati eljárás elbírálására az eredi pályázat kiírója jogosult.
4. Az ajánlati biztosíték
4.1. A pályázati eljáráson való részvétel ajánlati biztosíték adásához köthető, melyet a pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró részére megfizetni. A befizetés teljesítésének a jóváírás napja minősül.
4.2. Az ajánlati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, a pályázat érvénytelenségének megállapítása, a pályázatnak a benyújtási határidőt megelőző visszavonása esetén, továbbá az ajánlati kötöttség lejárta után 3 munkanapon belül vissza kell fizetni. Nem jár vissza a biztosíték, ha a pályázó az ajánlati kötöttség időtartama alatt pályázatát visszavonta, illetőleg a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
4.3. A nyertes pályázó által befizetett ajánlati biztosítéknak megfelelő összeg elidegenítés esetén foglalóként, hasznosítás esetén szerződést biztosító mellék-kötelezettségként (óvadék) számít be.
4.4. A nyertes pályázó által befizetett foglalóról számlát kell kiállítani.
5. A pályázati eljáráson való részvétel feltételei
5.1. A pályázatok elbírálása során csak a pályázati felhívásban meghatározott időben és módon benyújtott pályázatok vehetők figyelembe.
5.2. A pályázati eljárásban - a kiírás eltérő rendelkezése hiányában - devizabelföldi- és külföldi (továbbiakban: külföldi) természetes személy, jogi személy, egyéni vállalkozó, vagy ezek konzorciuma vehet részt. Az együttes pályázati ajánlattétel céljából alapított ajánlattevői közösség; vagy más alkalmi egyesülés (konzorcium), és tagjainak felelőssége a pályázati eljárás és a szerződéskötés során egyetemleges.
6. A pályázatok érvényességi feltételei, az ajánlati kötöttség
6.1. A pályázatokat zárt, a pályázó személyére való bármely utalás nélküli borítékban, egy eredeti és egy másolati példányban kell a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő alatt a pályázati felhívásban meghatározott helyen, az adott pályázatra utaló jelzéssel benyújtani.
6.2. A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a pályázó nevét, székhelyét (lakóhelyét), természetes személy pályázó esetén személyes adatait, elérhetőségeit (telefonszám, telefaxszám);
b) a pályázó rövid bemutatását;
c) a megajánlott ellenszolgáltatást (vételár, bérleti díj, stb.);
d) a pályázati felhívásban foglalt feltételek elfogadására irányuló nyilatkozatot;
e) a fizetés módját és ütemezését;
f) a pályázó által vállalt további kötelezettségre vonatkozó ajánlatot,
g) a pályázati felhívásban előírt ajánlati biztosíték megfizetéséről szóló igazolást.
h) ha a pályázó jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a pályázónak a beadáshoz képest: 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatát vagy annak hitelesített másolatát, valamint aláírásra jogosult képviselőjének eredeti aláírási címpéldányát vagy annak hitelesített másolatát, a létrejöttét igazoló bírósági, vagy más egyéb nyilvántartásba vételéről szóló okiratot, valamint a képviselet jogára vonatkozó továbbá az aláírás hitelességét igazoló okiratot.
i) egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói engedély, vagy Igazolás az egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételről hiteles másolatát;
j) természetes személy esetén a természetes személy személyi adatait.
k) a konzorciumban pályázóknak ajánlatukhoz csatolni kell a közöttük létrejött megállapodás eredeti vagy hitelesített másolatát, melynek ki kell térnie arra, hogy a tagok felelőssége egyetemleges, meg kell jelölniük továbbá a meghatalmazással eljáró képviselőjük nevét;
l) külföldi pályázónak hiteles magyar fordításban is be kell nyújtania a megjelölt dokumentumokat. Külföldi pályázó köteles belföldi székhellyel (lakóhellyel) rendelkező kézbesítési megbízottat megnevezni.
6.3. A pályázó ajánlatához a pályázati felhívásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 30 napig kötve van. Ez alól kivételt képeznek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (továbbiakban Földforgalmi tv.) szerint a föld tulajdonjogának megszerzésére külön szabályok alá tartozó ingatlanok, melyek esetében az ajánlati kötöttség a benyújtási határidő lejártától számított 120 nap.
6.4. A pályázó ajánlati kötöttségétől szabadul, amennyiben a kiíró ezen időponton belül írásban közli, hogy pályázatát nem nyilvánította nyertessé, vagy a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánította. Abban az esetben, ha a bíráló bizottság javaslatában második helyezettet is megjelöl, úgy az ilyen pályázó ajánlati kötöttsége akkor szűnik meg, ha a kiíró a nyertes pályázóval szerződést köt, és erről írásban értesíti a második helyezettet.
6.5. A pályázó ajánlati kötöttsége a pályázatának benyújtása napjától kezdődik.
7. A pályázatok átvétele, bontása
7.1. A pályázat a pályázati felhívásban megjelölt helyen és időben, legkésőbb a pályázat beadására nyitva álló határidőig adható be. A pályázat átvétele során az átvétel időpontját rá kell vezetni a pályázatot tartalmazó borítékra, egyúttal átvételi elismervénnyel kell igazolni az átvétel tényét.
7.2. A határidőben beérkezett pályázatok felbontása a benyújtási határidőt követő 8 napon belül történik.
8. A pályázatok értékelése:
8.1. A felbontott pályázatokat a Képviselő-testület, a Polgármester vagy a Zánkai Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt pénzügyi, műszaki vagy jogi szakértelemmel rendelkező köztisztviselője a bontást követő 3 napon belül formai és tartalmi szempontból megvizsgálja, és az elbírálásra vonatkozó javaslatát indokolással együtt a kiíró részére előterjeszti.
8.2. A kiíró Képviselő-testület, vagy a Polgármester a pályázat tárgyát képező vagyon jelentőségére figyelemmel a pályázat elbírálására a 9.1. a) pontban megjelölt bírálók helyett a pályázat kiírásáról rendelkező határozatával 3 fős munkacsoportot hozhat létre, akik összeférhetetlenségére és eljárására ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint a 9.1. a) pontban megjelölt bírálókra.
8.3. A pályázat étékelésében nem vehet részt az a személy, aki pályázó, vagy annak:
a) közeli hozzátartozója;
b) munkaviszony, illetve köztisztviselői jogviszony alapján a felettese, vagy alkalmazottja;
c) más szerződéses viszonyban foglalkoztatója vagy foglalkoztatottja;
d) tulajdonosa, tagja vagy vezető tisztségviselője - amennyiben a pályázó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy ezek konzorciuma.
8.4. A pályázat értékelésében részt vevő köteles haladéktalanul a kiírónak bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. Összeférhetetlenségi vita esetén a kiíró dönt.
8.5. A pályázatok értékelésében résztvevő személyeket titoktartási kötelezettség terheli. A pályázatok értékelésében résztvevők az e minőségükben tudomásukra jutó információkat kizárólag a pályázatok értékelésének céljára használhatják fel.
8.6. A Képviselő-testület által kijelölt bírálatban részt vevők munkájáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen:
a) a pályázat tárgyául szolgáló vagyont (vagyonrészt);
b) a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett pályázatok számát;
c) a beérkezett pályázatok összefoglalását;
d) a pályázatok értékelésének főbb szempontjait, az egyes pályázatokkal kapcsolatban kialakult véleményeket;
e) a legkedvezőbb pályázat javaslatának indokait;
f) a pályázati eljárás eredményének összefoglaló értékelését, az első és esetlegesen a második helyre javasolt pályázó megjelölését.
9. Hiánypótlás
9.1. A kijelölt bírálatban részt vevők az ajánlatok felbontása után faxon, vagy e-mailben felvilágosításokat kérhetnek a pályázókról annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, illetve összehasonlítása elvégezhető legyen.
9.2. A kijelölt bírálatban részt vevők kérdéseiket, illetve azokra az érintett pályázó által adott válaszokat írásban rögzítik. Ez nem eredményezheti a pályázati ajánlatban megfogalmazott feltételek megváltoztatását, csak azok értelmezését szolgálhatja.
9.3. Ha a pályázó a kijelölt bírálatban részt vevők megállapítása szerint az ajánlatának lényegét nem érintő okok miatt érvénytelen ajánlatot nyújtott be, a kijelölt bírálatban részt vevő faxon vagy e-mailben legkésőbb a benyújtási határidőt követő 2 munkanapon belül megküldött felhívására pótolhatja a hiányokat. A hiánypótlásra 3 munkanap áll rendelkezésre.
9.4. Az ajánlat lényegét nem érintő formai okoknak az alábbiak minősülnek:
a) a pályázó adatai hiányosak,
b) a becsatolt aláírási címpéldány nem eredeti, vagy nem hiteles,
c) a becsatolt cégkivonat 30 napnál régebbi,
d) nem írt alá minden oldalt,
e) a benyújtott okiratok és igazolások nem hitelesek.
9.5. Az ajánlat lényegét nem érintő tartalmi oknak minősül, ha a benyújtott igazolások hiányosak.
10. Érvényesség, eredményesség
10.1. Érvénytelen a pályázat, ha:
a) a pályázatot a kiírásban meghatározott határidő után nyújtották be;
b) biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot a pályázó nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére;
c) a megvásárolni kívánt vagyon (vagyonrész) mértékét és az ajánlati árat (díjat) nem egyértelműen határozta meg, vagy más ajánlatához vagy feltételhez kötötte, továbbá, ha a megajánlott vételár a minimum árat nem éri el;
d) a pályázó nem tett részletes és kötelező erejű jognyilatkozatot az ajánlatával kapcsolatban, és nem vállalt ajánlati kötöttséget;
e) a pályázat az előző esetekben felsoroltakon túlmenően nem felel meg a pályázati felhívásban, a jogszabályokban, valamint a jelen eljárási rendben foglaltaknak;
f) olyan pályázó nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázati eljáráson.
10.2. Eredménytelen az eljárás, ha:
a) a pályázati eljárás során nem nyújtottak be érvényes pályázatot;
b) a benyújtott pályázatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek;
c) a kiíró indokolás nélkül eredménytelennek nyilvánítja.
10.3. Eredményes az eljárás, ha a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek megfelelő legalább egy érvényes pályázat érkezett, kivéve a 10.2. c) pontban foglalt esetet.
11. A döntés
11.1. A pályázatok érvényességéről, a pályázati eljárás eredményességéről, valamint a nyertes pályázatról a kiíró dönt - ha a pályázati felhívás másképp nem rendelkezik - a bontástól számított 30 napon belül. A határidőt a kiíró egyoldalú nyilatkozattal, egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja, amelyről az érintetteket tájékoztatni kell.
11.2. A pályázatok közül összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló pályázat mellett kell dönteni. A döntésben meg lehet jelölni a nyertes pályázón kívül a második helyezettet is, akivel a kiíró abban az esetben köthet szerződést, ha a pályázati eljárás nyertesével a szerződéskötés meghiúsulna, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti, és ezért a kiíró a szerződéstől eláll.
11.3. A döntés során felmerülő összeférhetetlenségre e szabályzat 9.3. pontjában foglaltakat kell alkalmazni.
12. A pályázat eredményének közlése
12.1. A kiíró a döntését követően a pályázati eljárás eredményét haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül, írásban közli valamennyi pályázóval. A nyertessé nem nyilvánított pályázók ajánlati kötöttsége a döntésről szóló értesítés kézhezvételének napján szűnik meg, a 7.7. pontban foglaltak kivételével.
13. A szerződés megkötése
13.1. A kiíró a pályázati eljárás nyertesével, ennek meghiúsulása esetén - amennyiben megjelölésre került - a második helyezettel köthet szerződést.
13.2. A pályázati eljárás nyertese az, akit a kiíró döntésében nyertesnek nyilvánított.
13.3. A szerződést a kiíró döntését követő 30 napon belül meg kell kötni.
13.4. Ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsulna, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti, és ezért a kiíró a szerződéstől elállt, vagy a felek felbontották azt, úgy a kiíró korábbi döntése alapján jogosult - amennyiben megjelölésre került - a második legjobb pályázóval szerződést kötni, vagy új pályázati eljárást kiírni.
A 4. § (2) bekezdése a Balatoncsicsó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § a Balatoncsicsó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 16.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Balatoncsicsó Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Balatoncsicsó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Balatoncsicsó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 16.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. mellékletet a Balatoncsicsó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 16.) önkormányzati rendelete 4. §-a hatályon kívül helyezte.
A 3. melléklet a Balatoncsicsó Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Balatoncsicsó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet a Balatoncsicsó Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Balatoncsicsó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Balatoncsicsó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 16.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
