(Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie)
„l) az öntözési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként az évi 400 000 m3-t vagy vízhasználónként az általa öntözött terület után hektáronként az évi 4 000 m3-t, a halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként felszínalatti vizet használók esetében az évi 400 000 m3-t, felszíni vizet használók esetében hektáronként az évi 25 000 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után,”
2.A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása
(Önálló vadászati jog esetén a vadászati jog gyakorlásának minősül, ha a vadászatra jogosult:)
„c) írásbeli megállapodás alapján, ellenérték fejében biztosítja más vadász, vadásztársaság számára meghatározott fajú és számú vad vadászatát (a továbbiakban: bérvadászat).”
„(4) Az Országos Trófeabíráló Testület tagja továbbá azon területi vadászati hatóság elsőfokú trófeabírálati eljárásában részt nem vevő delegáltja, amelynél a felülbírálatra bemutatott trófea elsőfokú bírálatát elvégezték.”
„110. § (1) A földtulajdonosi közösség a földtulajdonosi közösség tulajdonában álló összes földterület – ideértve a medret is – tulajdoni hányada arányában számított szavazattöbbséggel hozott döntése alapján a földtulajdonosi közösség közös képviselője és a vadászatra jogosult – az érintett vadászterület tájegységi vadgazdálkodási tervének hatálybalépésétől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül – közös kérelemben kérelmezheti a vadászati hatóságnál a Módtv. hatályba lépése előtt a vadászati hatóság által jóváhagyott, de 2017. február 28-án le nem járó üzemterv szerint működő vadászterület határának a 17. § (3) bekezdésben meghatározott határidőig való változatlan fenntartását és ezen vadászterület vonatkozásában a haszonbérleti szerződésnek a 17. § (3) bekezdésben meghatározott határidőig való meghosszabbítását, valamint az ezen időszakra vonatkozó üzemterv jóváhagyását. A határidő elmulasztásával szemben nincs helye igazolásnak.
(2) A vadászati hatóság az (1) bekezdés szerinti kérelmet olyan vadászterület esetén, amely az (1) bekezdésnek megfelelő üzemterv alapján működő vadászterülettel határos, e vadászterület földtulajdonosi közösség közös képviselőjének és vadászatra jogosultjának az (1) bekezdésben meghatározott célra irányuló kérelme esetén hagyja jóvá.
(3) A vadászati hatóság az (1) bekezdésben foglalt kérelmet elutasítja, ha annak tartalma – különös tekintettel a földtulajdonosi döntésre, az üzemterv vagy a haszonbérleti szerződés rendelkezéseire – ellentétes az e törvényben foglalt vadgazdálkodási előírásokkal vagy veszélyezteti a vad élőhelyét, illetve a vadállománnyal folytatott szakszerű és fenntartható vadgazdálkodást.”
a)16. § (1) bekezdés c) pontjában az „a vadászterület legalább 25%-át” szövegrész helyébe az „a vadászterület legalább 25%-át, vagy a vadászterületből legalább 300 hektárt”, a „természetvédelemmel összefüggő gazdasági tevékenység” szövegrész helyébe a „természetvédelemmel összefüggő tevékenység”,
b)71. § (1) bekezdés 6. pontjában a „valamint őzre történő” szövegrész helyébe az „őzre, valamint – a sörétes vadászlőfegyverből kilőhető golyóval történő vadászat kivételével – a vaddisznóra történő”,
c)71. § (1) bekezdés 25. pontjában a „muflonra történő” szövegrész helyébe a „muflonra, valamint – a 6. pontban meghatározott kivétellel – a vaddisznóra történő”,
„22. kis teljesítményű erőmű: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 4. § (1) bekezdésében meghatározott 0,5 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű, a napenergiát felhasználva villamos energiát termelő erőmű.”
„(1) A földhasználó – ha e törvény vagy az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály másként nem rendelkezik, választása szerint – köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni (hasznosítási kötelezettség).”
11. § A Tfvt. 8/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8/C. § Kis teljesítményű erőmű létesítése miatt termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezése esetén az ingatlanügyi hatóság helyszíni szemle tartása és talajvédelmi szakkérdés vizsgálata nélkül, a rendelkezésére álló iratok alapján dönt, ha az átlagosnál gyengébb minőségű termőföldet érint és a 12. § (1) bekezdésben meghatározott kérelemben az igénybevevő nyilatkozik arról, hogy az érintett területen más beruházás megvalósítása nincs folyamatban. Az ügyintézési határidő ilyen esetben 8 nap, ha az ingatlanügyi hatóság rendelkezésére áll minden szükséges irat.”
(A termőföld más célú hasznosítása mentes az ingatlanügyi hatóság engedélye alól, ha a termőföldet)
„f) vízkivételt biztosító vízilétesítmény létesítése vagy mezőgazdasági vízellátást szolgáló vízilétesítmény, valamint kapcsolódó műtárgyak, vízelosztó-hálózat, valamint építési engedélyezés hatálya alá nem tartozó, öntözéshez kapcsolódó felépítmények létesítése és használata, vagy
g) az országos jégkármegelőző rendszer kiépítése és működtetése”
(Nem kell járulékot fizetni, ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld más célú hasznosítását)
„k) – amennyiben mezőgazdasági vízszolgáltatás céljából veszik igénybe – mezőgazdasági vízellátást szolgáló saját célú vízilétesítmény létesítése és üzemeltetése,
l) csapadékvíz összegyűjtésére szolgáló tározó létesítése, üzemeltetése, bővítése,
„(3a) Nincs helye földvédelmi bírság kiszabásának, ha a cselekménynek az ingatlanügyi hatóság tudomására jutásától számított egy év, illetve a cselekmény elkövetésétől számított öt év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát nem kell figyelembe venni.”
(2) E törvénynek a Módtv4.-el megállapított 21. § (3) bekezdés m) pontját a Módtv4. hatálybalépésekor még folyamatban lévő eljárásokban, illetve a 2017. június 23. napját követően jogerőssé vált végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozatok alapján még meg nem fizetett földvédelmi járulék egésze, vagy meg nem fizetett része tekintetében is alkalmazni kell.”
4.Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása
„(13) Az e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott körzeti erdőterv alapján az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó kérelmére induló eljárásban állapítja meg az erdőtervet.”
„(17) Ha az e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott körzeti erdőterv lejártáig az e törvény szerinti erdőterv nem kerül meghatározásra, akkor az új erdőterv véglegessé válásáig
a) a korábbi erdőterv érvényessége fennmarad, vagy
b) ha az erdőgazdálkodó nem rendelkezett erdőtervvel, az erdőtervet az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó kérelmére állapítja meg.”
„(30) A 33. § (1)–(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket az agrárium versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő körzeti erdőtervezésekre is alkalmazni kell.
(31) Az erdészeti hatóság a módosító törvény hatálybalépését megelőzően az erdőtervekben meghatározott, illetve az Adattárba – a körzeti erdőtervek átvezetése, vagy más eljárás során – bejegyzett erdőgazdálkodási korlátozásokat
„(1) A termelő, a feldolgozó, a felvásárló, valamint a forgalmazó viszonylatában a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék ellenértékének kifizetése az áru átvételétől számított harminc napot nem haladhatja meg, amennyiben a helyesen kiállított számla a feldolgozó, a felvásárló, illetve a forgalmazó részére az átvételt követő tizenöt napon belül átadásra kerül. Ha a helyesen kiállított számlát az átvételt követő tizenöt napon túl bocsátják rendelkezésére, a termék ellenértékét a helyesen kiállított számla kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell kifizetni.”
„7/B. § A termelő, a feldolgozó, a felvásárló, valamint a forgalmazó viszonylatában értékesített friss, illetve gyorsan romló mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék vonatkozásában a felek között létrejött írásbeli szerződésben meghatározott fogyaszthatósági vagy minőség megőrzési idő leteltét követően, erre vonatkozó szerződéses rendelkezés hiányában a termék birtokba vételét követően minőségi kifogásnak nincs helye.”
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célból szolgáltatott adatok kizárólag statisztikai célra használhatók fel. A mezőgazdasági termelő által megadott személyes adatokat a mezőgazdasági igazgatási szerv az aggregált statisztikai adat előállítását követően törli a nyilvántartásából.
(4) A miniszter irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézet az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott célok érdekében, a termőföld-hasznosítással kapcsolatos egységes támogatási kérelmek adatai alapján előállított rétegzett mintát tartalmazó adatokat ad át a mezőgazdasági igazgatási szerv részére.”
„25/A. § (1) A miniszter – a kérelem és valamennyi vonatkozó dokumentum benyújtásától számított – négy hónapon belül dönt – az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i – 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
a) 16. cikk (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kritériumoknak megfelelő nemzeti minőségrendszer, valamint
b) 16. cikk (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kritériumoknak megfelelő önkéntes mezőgazdasági-termék tanúsítási rendszer
elismeréséről.
(2) Az elismerési eljárás során legfeljebb három alkalommal adható ki hiánypótlási felhívás.
(3) A miniszter a műszaki szabályokra és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló (EU) 2015/1535 irányelv szerinti eljárás során beérkező megjegyzést vagy részletes véleményt hiánypótlási felhívás keretében továbbítja a kérelmező felé.
(4) A miniszter hivatalból dönt az elismerés felfüggesztéséről vagy visszavonásáról.
(5) A nemzeti minőségrendszer, valamint az önkéntes mezőgazdasági-termék tanúsítási rendszer elismerésére, felfüggesztésére és visszavonására vonatkozó eljárás során a függő hatályú döntésében nem kell rendelkeznie a kérelmezett jog gyakorlásáról, továbbá sommás eljárásnak nincs helye.”
„(1) A legalább részben az államháztartás alrendszeréből, európai uniós forrásból vagy nemzetközi megállapodás alapján egyéb programból finanszírozott támogatás jogosultja részére szaktanácsadási szolgáltatást nyújtó szaktanácsadóként csak az a vállalkozás – ideértve a 18. §-nak megfelelően elismert szervezetek tagját, alkalmazottját, vagy a szervezettel egyéb szaktanácsadásra irányuló jogviszonyban álló, és a szervezet tagjai részére a szervezet megbízásából tanácsadási tevékenységet végző személyt is –, illetve természetes személy tevékenykedhet, aki a szaktanácsadói tevékenység végzésére irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolg. törvény) szerint bejelenti. A szaktanácsadói tevékenység végzésére irányuló bejelentés – a Szolg. törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a bejelentő azonosító adatait, értesítési címét, a vállalkozás szaktanácsadói tevékenységet végző tagjának szakirányú végzettségét, szaktanácsadói besorolását, szakterületét, illetve részszakterületét, valamint szakmai gyakorlatát bemutató összefoglalót.”
„h) a termésbecsléssel, az állapotminősítéssel, valamint a mezőgazdasági munkákról szóló jelentéssel kapcsolatos adatszolgáltatás részletes szabályait;”
„l) a nemzeti minőségrendszerek, valamint az önkéntes mezőgazdasági-termék tanúsítási rendszerek elismerésére, felfüggesztésére, visszavonására vonatkozó részletes szabályokat”
(rendeletben állapítsa meg.)
7.Záró rendelkezések
27. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1–18. § és a 21–26. § 2018. január 2-án lép hatályba.
1
A törvényt az Országgyűlés a 2017. november 28-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2017. december 11. A törvény a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2018. január 3. napjával.
