Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

Apácatorna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2017. (II.6.) önkormányzati rendelete

A Helyi Építési Szabályzatról

2017.03.08.
Apácatorna Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 38.§ (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztály, Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Veszprém Megye Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal, Veszprém Megye Kormányhivatala Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály, Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság Hivatala, Káptalanfa Község Önkormányzata, Tüskevár Község Önkormányzata, Szentimrefalva Község Önkormányzata, Veszprémgalsa Község Önkormányzata, Karakószörcsök Község Önkormányzata, Kisberzseny Község Önkormányzata, Veszprém Megye Önkormányzati Hivatal véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:
ELSŐ RÉSZ
Általános rendelkezések
I. Fejezet
Általános előírások
1. A rendelet mellékletei, függelékei
1. § (1) E rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: SZT-T1 Szabályozási terv
b) 2. melléklet: SZT-T2 Szabályozási terv
(2) E rendelet függelékei:
a) 1. függelék: Művi értékvédelem
b) 2. függelék: Régészeti lelőhelyek
2. Értelmező rendelkezések
2.§ E rendelet alkalmazásában:
a) Antenna: olyan eszköz, berendezés, vagy tartozék, amely elektromágneses jelek vételére és sugárzására szolgál.
b) Antennatartó szerkezet: hírközlési rendeltetésű műtárgy, vezeték nélküli sajátos építmény,amely antenna elhelyezésére szolgál.
c) Erdei termékek: faanyag, szaporítóanyag, karácsonyfa, bot, vessző, díszítőgally, gomba,vadgyümölcs, gyógynövény, vadhús.
d)Főépület: az építési övezetben illetve övezetben meghatározott rendeltetés szerinti épület.
e) Fekvő telek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek, melynek mélysége nem éri el a 25 m-t.
f) Meglévő épület: az ingatlan-nyilvántartásban szereplő, el nem bontott épület, vagy építési hatósági engedéllyel rendelkező épület.
g) Melléképület: a telek és a telken álló főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület.
h) Tájba illeszkedés: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek vagy befolyásolt építményegyütteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely a környezettel való összhang megteremtését célozza.
i) Telek be nem építhető része: a telek azon része ahol épület nem helyezhető el, nem építési hely.
j) Telekszélesség: előkerti építési határvonalon mért telekszélesség.
k) Zárt kerítés: A település területén történetileg kialakult kerítések kapubálványokkal, pillérekkel tagolt, tömör falazott kerítés (kő, tégla) deszka vagy kovácsoltvas kapukkal.
l) Zárványtelek: Építési telkek illetve telkek által körbezárt, közterületi kapcsolattal, vagy magánút kapcsolattal nem rendelkező telek.
3. A szabályozási terv elemeinek alkalmazása
3.§ (1) Kötelező erejű szabályozási elemek:
a) szabályozási vonal;
b) építési övezet, övezet határa és jele;
c) telek be nem építhető része
d) méretezés
(2) Más jogszabály által elrendelt kötelező erejű szabályozási elemek:
a) közigazgatási határ;
b) védőtávolságok;
c) művi értékvédelem
d) műemlék;
e) műemléki környezet határa;
f) régészeti lelőhely határa;
g) helyi védett művi érték;
h) táj- és természetvédelem
i) országos ökológiai hálózat magterület határa és területe;
j) országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó határa és területe;
k) országos ökológiai hálózat pufferterület határa és területe;
l) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület határa és területe.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben fel nem sorolt, a Szabályozási Terven ábrázolt szabályozási elemek tájékoztató elemek, amelyek a helyi építési szabályzat módosítása nélkül változtathatók.
II. Fejezet
Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások
4. Országos művi értékvédelem
4.§ Az országos művi értékvédelem alá eső építményeket és az egyes műemléki környezeteket a Szabályozási terv tartalmazza.
​5. Régészeti területek
5.§ A település régészeti lelőhelyeit a Szabályozási terv tartalmazza.
6. Helyi védelelm
6.§ A helyi védelem alatt álló értékeket a Szabályozási terv tartalmazza.
7. Reklám, hirdetőtábla
7.§ Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégérek, hirdetőtáblák elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el.
III. Fejezet
A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
8. Táj- és természetvédelem
8.§ (1) A település területén található természeti, tájképi értékek megóvását biztosítani kell.
(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását:
a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők;
b) a település külterületén a vízfolyások, utak mentén a szabályozási terven jelölt fasorok, megtartandók, illetve telepítendők, a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő;
c) külterületen a fasorokba csak tájhonos, a területre jellemző, lombhullató fafajok telepítendők.
9.§ (1) A település területén az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, területükön a külön jogszabályok szerint kell eljárni.
(2) Az országos ökológiai hálózathoz tartozó területeken meglévő kedvezőtlen látványt nyújtó építmények takarásáról gondoskodni kell úgy, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől, közterületekről ne legyenek láthatóak.
(3) A külterület tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területtel érintett részén új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó.
IV. Fejezet
Környezetvédelmi előírások
9. Környezetvédelem
10.§ (1) A település közigazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, új használat akkor lehetséges, ha:
a) a használat a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,
b) a használat következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy csökken.
(2) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.
​​10. Felszíni és felszín alatti vizek védelme
11.§ (1) A felszíni vizek parti sávja nem beépíthető, az ott meglévő természetközeli ökoszisztémák (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) fennmaradását biztosítani kell.
(2) Élővízbe, vízelvezető árkokba, vízmosásba, kutakba szennyvizet bevezetni tilos.
(3) Csapadékvizet árokba bevezetni utcai járdaszint alatt, hordalékfogó műtárgyon keresztül szabad.
11. A levegő védelme
12.§ A település területén tilos a levegő olyan mértékű terhelése, amely a külön jogszabályban meghatározott határértéken felüli légszennyezettséget okoz.
​12. A termőföld védelme
13.§ (1) A település területén csak olyan építési tevékenység végezhető, amelynek hatására a talajerózió nem növekszik, talajszennyezés nem történik.
(2) Talajmozgatással járó építési tevékenység végzése, illetve a terület előkészítése során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, újrahasznosításáról és megfelelő tárolásáról gondoskodni kell.
(3) Új épület elhelyezése, meglévő épület átalakítása, rendeltetésének megváltoztatása a fennálló talajszennyezettség esetén, annak megszüntetését követően történhet.
(4) A település területén feltöltéshez, tereprendezéshez környezetkárosító anyag nem használható.
13. Hulladékártalmatlanítás és elhelyezés
14.§ Szelektív hulladékgyűjtő sziget műemléki környezetben nem helyezhető el.
14. A zaj elleni védelem
15.§ Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj illetve rezgés a külön jogszabályban meghatározott határértékeket ne haladja meg.
V. Fejezet
Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások, katasztrófavédelem
15. Védőterületek, védőtávolságok
16.§ A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöli:
a) közlekedési területek,
b) közművek, közműlétesítmények.
VI. Fejezet
A településrendezési feladatok megvalósítását szolgáló sajátos jogintézmények
16. Telekalakítás
17.§ (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telek, telek alakja egyszerű, az építési övezetnek, övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.
(2) Nyeles telek kizárólag meglévő zárványtelek feltárására alakítható ki.
(3) Közműterület és magánút céljára az építési övezet/övezet előírásainál kisebb telek is kialakítható.
(4) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület lejegyzése céljából kerül sor, úgy a visszamaradó építési telek, telek akkor is kialakítható, ha a kialakuló építési telek - minimális telekméretre, maximális beépítettségre és minimális zöldfelületre vonatkozó - paraméterei az építési övezet előírásaitól eltérnek.
(5) Újonnan kialakításra kerülő közforgalom elől el nem zárt magánút szélessége nem lehet kisebb 6,0 m-nél.
VII. Fejezet
Közműellátás és hírközlés
17. Általános előírások
18. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú:
a) vízellátás,
b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),
c) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás),
d) elektronikus hírközlés
hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti védőtávolságai számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben szolgalmi, vezeték jog bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.
(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.
(3) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni
a) településképi megjelenésre,
b) környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag)
c) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre.
(4) Új út építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt)
a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
c) a csapadékvizek elvezetéséről
d) belterületen a közvilágítás, külterületi beépítésre szánt területen a térvilágítás megépítéséről gondoskodni kell.
(5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.
(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében
a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,
b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
bb) 12 m szabályozási szélességű vagy azt meghaladó szabályozási szélességű utcákban
kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.
18.Közművesítés mértékének előírása
19.§ A településen építés vagy rendeltetés megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
a) az övezeti előírások szerinti közműellátás biztosított
b) övezeti előírások hiányában a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia-ellátás biztosított
c) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
d) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.
19. Vízellátás
20.§ (1) A hidrogeológiai védőterület kijelölésével nem rendelkező víznyerőhelyek körül
a) ha talpmélysége kisebb 100 m-nél, akkor 100 m-es,
b) ha a talpmélysége meghaladja a 100 m-t, akkor 10 m-es sugarú kört kell kijelölni belső védőterületként, s a területre a külön jogszabályban foglalt területhasznosítási korlátozásokat figyelembe kell venni.
(2) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:
a) dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad,
b) azbesztcement anyagú csővezetéket építeni nem szabad.
21.§ A település közigazgatási területén tűzivíz ellátást biztosítani kell. Ha a mértékadó tűzivíz közhálózatról nem biztosítható, akkor
a) a közhálózat által biztosítható tűzivíz igény feletti igényre helyi tűzivíz tároló létesítése szükséges,
b) épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tűzivíz igényt a közhálózat által biztosítható mértékig,
c) a közhálózat kapacitás bővítésével kell a tűzivíz ellátást biztosítani.
20. Szennyvízelvezetés
22.§ (1) A talaj, talajvíz védelme érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.
(2) A település területén közműpótló csak akkor alkalmazható, ha az ingatlant határoló közterületen nem áll rendelkezésre szennyvízcsatorna-hálózat.
(3) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:
a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t és a közcsatorna hálózat még nem került kiépítésre, a település közcsatornázásának kiépítését követően pedig nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül
aa) a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt
medencébe kell összegyűjteni és
ab) az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni.
b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t, és a közcsatorna hálózat még nem került kiépítésre, vagy a közcsatorna hálózat kiépítését követően az nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül akkor a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadó rendelkezésre áll,
bb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
bc) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken,
bd) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz i gazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.
Ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell várni, illetve ki kell építeni a közcsatorna csatlakozás lehetőségét.
(4) Közműpótló csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelőparaméterű és kiépítettségű közhálózati útkapcsolat biztosított.
21. Szennyvízkezelés, szennyvízelhelyezés
23.§ (1) Bármely övezetben kibocsátott szennyvíz szennyezettségének meg kell felelnie a kommunális szennyvíz szennyezettség mértékének.
(2) A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani.
22. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés
24.§ (1) A felszíni vizek mederkarbantartó sávját szabadon kell hagyni.
(2) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni.
(3) A csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.
(4) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy, szénhidrogén szennyezési veszély esetén olajfogó műtárgy elhelyezése kötelező.
(5) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell
a) minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás esetén,
b) új telekosztás esetén.
(6) Az (5) a) pont szerinti beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
(7) Ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja, akkor telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását, elszikkasztását megoldani.
25.§ (1) A 20 vagy annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, és vízzáró burkolattal ellátni.
(2) A parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető el.
(3) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést terepszint alatt kell az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.
(4) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsibehajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy
a) az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, és
b) a vízszállítás akadálymentes legyen.
(5) A nyílt árok fenekét és legfeljebb 50 cm magasságig az oldalát a szint- és medertartás, valamint a karbantarthatóság érdekében burkolni kell.
(6) Meredek nyomvonalon kialakított árkot teljes keresztmetszetében burkolni kell.
23. Villamosenergia ellátás
26.§ (1) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai és az elektronikus hírközlési hálózatok is föld feletti vezetésűek
a) villamosenergia hálózati rekonstrukció,
b) közvilágítási hálózati rekonstrukció
során a vezetékeket a meglévő oszlopsorra illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózat csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.
(2) Beépítésre nem szánt területen – erdőterület kivételével – egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha erdőirtás igénye merül fel, a hálózatot csak földalatti telepítéssel lehet építeni.
(3) Új villamosenergia ingatlan-bekötést a beépítésre szánt területeken és beépítésre nem szánt területek villamosenergia ellátást igénylő telkeinél is földalatti csatlakozással kell kiépíteni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.
24. Földgázellátás
27.§ Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
25. Vezetékes elektronikus hírközlés
28.§ (1) Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(2) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
26. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés
29. § (1) Új antenna telepítésénél 500 m-es körzetben már meglévő antenna előfordulása esetén - ha az nem lakóterületi övezetben fekszik – az antennát azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.
(2) Belterületi építési övezetek területein antenna csak meglévő építményre telepíthető.
(3) Új távközlési magasépítmény elhelyezése a 31.§ előírásai figyelembe vételével történhet.
VIII. Fejezet
Építés általános szabályai
27. Építés általános feltételei
30.§ (1) Ha egy épület alatti földrészlet önálló helyrajzi számon nyilvántartott telken önálló helyrajzi számmal rendelkezik, ezért nem elégíti ki az övezeti előírásokban foglalt minimális telekméretet, s közterületi kapcsolata sincs, úgy a meglévő épület a szomszédos épülettől való távolságtól függetlenül, felújítható, tetőtere beépíthető.
(2) Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de csak építési helyen belül bővíthető, az egyéb övezeti előírások figyelembe vételével.
(3) Beépítésre nem szánt terület övezeteiben meglévő épület az övezeti előírásoktól függetlenül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható.
31.§ (1) Elektronikus hírközlési magasépítmény, adótorony, 6 m magasságot meghaladó antennatartó szerkezet, illetve antennával szerelt antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
a) belterületen, illetve a belterületi határtól számított 200 méteres távolságon belül, valamint védett természeti területen nem helyezhető el,
b) egyéb területeken a (2) bekezdés figyelembe vételével helyezhető el.
(2) A település területén 10 méternél magasabb hírközlési magasépítmény, adótorony, antennatartó szerkezet, illetve antennával szerelt antennatartó szerkezet nem helyezhető el.
28. Általános építészeti előírások
32.§ (1) Az épületek vakolt, színezett homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében csak a fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, okker árnyalatai, homok- és agyagszín, tégla- és terrakotta vörös színek, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók. Faburkolat, faszerkezetek esetén a fent említett színek mellett barna és zöld szín is alkalmazható.
(2) A homlokzatfelújítás, homlokzatszínezés során a közterületről látható épülethomlokzat egésze legyen egységes.
(3) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés csak építési helyen belül történhet.
(4) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül
a) parapet-konvektort kivezetni, szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését, valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni az épületek közterület felőli homlokzatán ,beleértve a homlokzati tetőfelületet is, nem lehet,
b) háztartási méretű kiserőmű, szélgenerátor telepítésének feltétele, hogy
ba) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot max. 3 m-rel haladhatja meg,
bb) dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen.
c) napenergiát hasznosító berendezés– tetőfelületre történő telepítésnél– magastető esetén a tetősíktól legfeljebb 10°-kal emelkedhet ki.
(5) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak
a) a telkek előkertjében,
b) a telkek udvarán,
c) az épület egyéb homlokzatán helyezhető el.
29. Tereprendezés, rézsű, támfal, kerítés
33. § (1) Amennyiben a tereprendezésre épületelhelyezés érdekében kerül sor, úgy - a meglévő terepszinthez viszonyított – feltöltés, vagy bevágás mértéke nem haladhatja meg a 0,5 m-t, de együttesen legfeljebb a 0,75 m-t.
(2) Tereprendezés során az oldal- és hátsókertben a terep természetes terepszintje legfeljebb 0,5 méterrel változtatható meg –a szomszédos telek terepszintjéhez csatlakozóan.
34.§ (1) A létesíthető kerítés magassága legfeljebb 1,8 m lehet.
(2) Saroktelek kerítése legalább a saroktól mért 5 m-en elül csak áttört kivitelben készülhet, a kerítés átláthatósága növényzet telepítésével sem korlátozható.
(3) Gazdasági rendeltetésű és védelmi erdőterületen kerítés csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból építhető. A kerítés drótfonatos kerítés vagy vadvédelmi háló lehet.
(4) Zöldterületen legalább 90 %-ban áttört szerkezetű kerítés építhető.
(5) Sportpályát határoló labdafogó háló, kerítés valamennyi övezetben 90%-ban áttört szerkezettel, 6,0 m magasságig építhető.
30. Beépítési mód, építési hely
35.§ (1) Újonnan beépítésre kerülő, vagy jelentősen átépítésre kerülő területen oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.
(2) Beépített telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár, melynek következtében a két szomszédos épület oldalfala közös telekhatárra kerülhet. Amennyiben a tömbre jellemző oldalhatár nem állapítható meg, az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár, amennyiben az a szomszédos telek építési jogát nem korlátozza.
(3) Saroktelek esetében az előkerti építési vonalat - az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében - úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák telkeinek építési vonalához igazodjon.
(4) Új épület előkerti építési vonalának – részben beépített utcaszakasz esetén – a kialakult - állapothoz kell igazodnia.
(5) Újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteiben az előkerti építési határvonal:
a) lakóövezetek esetében: 0 m;
b) ipari övezetek esetében: 10 m
c) egyéb övezet esetében: 5 m
(6) Utcavonalas beépítésű épületek között elhelyezkedő foghíjtelek előkerti építési vonala a közterülettől legfeljebb 2,0 m-ig visszahúzható.
(7) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje az övezetben szabályozott épületmagasság. 12 m szélességet el nem érő telkek esetében a telek oldalkertje 3,0 méter.
(8) Szabadon álló beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 m.
(9) Beépítésre nem szánt területek esetében az OTÉK beépítésre szánt területekre vonatkozó fogalmait és szabályait kell alkalmazni.
(10)Azon övezetekben, ahol a beépítési mód nem került meghatározásra, ott a szabadonálló beépítésre vonatkozó szabályokat kell figyelembe venni.
31. Melléképületek és egyes melléképítmények elhelyezése
36.§ Lakókocsi, lakókonténer, egyéb épületpótló műtárgy a település egész területén – amennyiben az építési övezeti, övezeti előírások másként nem rendelkeznek - kizárólag ideiglenes jelleggel helyezhető el legfeljebb 180 napig.
MÁSODIK RÉSZ
Részletes övezeti előírások
IX. Fejezet
Beépítésre szánt területek
32.Beépítésre szánt terület
37.§ A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:
a) Falusias lakóterület (Lf)
b) Ipari terület (Gip)
c) Különleges területek
d) mezőgazdasági üzem (K-Mü)
33. Falusias lakóterület
38.§ (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel jelölt építési övezet.
(2) Falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) lakó;
b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági;
c) kereskedelmi, szolgáltató;
d) szálláshely jellegű;
e) igazgatási, iroda;
f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
g) kulturális, közösségi szórakoztató;
h) sport
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása helyezhető el. Amennyiben a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat nem áll rendelkezésre, úgy épületet elhelyezni a 22.§ (2) bekezdés előírásai szerint lehet.
(4) Falusias lakóterület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb épületmagasság – jellemzően utcára merőleges tetőgerincű utcai oromfalas épület esetén – 0,5 méterrel túlléphető.
(5) Falusias lakóterület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb épületmagasság az igazgatási, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetésű épületek esetében 3 méterrel túlléphető.
(6) Falusias lakóterület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb épületmagasság földszintes gazdasági rendeltetésű épületek esetében 3,0 m-rel túlléphető, amennyiben az a főépület által a közterület irányából takart és nem rontja a településképet.
(7) Falusias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül nem helyezhetők el siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
(8) Falusias lakóterület építési övezeteiben az elő- és oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el:
a) állatól;
b) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(9) Az építési övezet építési telkein egy főépület, amennyiben az építési telek területe az építési övezetben meghatározott legkisebb kialakítható telekterület kétszerese, vagy annál nagyobb, két főépület helyezhető el.
(10) Az építési övezet építési telkén elhelyezett épület legfeljebb két önálló rendeltetési egységet tartalmazhat.
(11) Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése
a) új épület esetén a főépülettel egy tömegben;
b) önálló épületben, kizárólag jelen szabályzat hatályba lépését megelőzően épített főépület esetén;
történhet.
(12) Az építési övezet építési telkein kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő- és oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban.
(13) Az építési övezet építési telkein állattartó építmény csak a megengedett beépítési mérték 30%-át meg nem haladó, de legfeljebb 100 m2 bruttó alapterületű lehet.
(14) A Szabályozási terven jelöltek szerint az építési telek be nem építhető részét figyelembe kell venni.
(15) Lf1 építési övezetben az építmény-elhelyezés és a telekalakítás feltételei a következők:
a) a beépítés módja: oldalhatáron álló;
b) a kialakítható telek megengedett legkisebb területe: 900m2;
c) a kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége: 16m;
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%;
e) terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%;
f) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,0m;
g) zöldfelület legkisebb mértéke: 50%.
34. Ipari terület
39.§ (1) Ipari terület a Szabályozási terven Gip jellel jelölt építési övezet.
(2) Ipari terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari;
b) kereskedelmi, szolgáltató;
c) igazgatási, iroda;
d) gazdasági épületen belül lakó;
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Ipari terület építési övezeteinek építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(4) Ipari terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(5) Ipari terület építési övezeteinek építési telkein – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető.
(6) Ipari terület építési övezeteinek építési telkein önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.
(7)Az építési övezet építési telkein a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db lombhullató fa ültetendő, min. 16/18-as törzskörmérettel.
(8) Az építési övezet építési telkein épület csak tájba illesztve helyezhető el. A tájba illeszkedés látványtervvel igazoldó, amelyben a Somló felől feltáruló látványt is be kell mutatni.
(9) Gip1 építési övezetben az építmény-elhelyezés és a telekalakítás feltételei a következők:
a) a beépítés módja: szabadonálló;
b) a kialakítható telek megengedett legkisebb területe: 5000m2;
c) a kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége: 50m;
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%;
e) terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%;
f) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,5m;
g) zöldfelület legkisebb mértéke: 40%.
35. Különleges területek
40.§ Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők:
a) mezőgazdasági üzem (K-Mü)
36. Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület
41.§ (1) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület a Szabályozási terven K-Mü jellel jelölt építési övezet, amely elsősorban a mezőgazdasági növénytermesztést, -tárolást, -feldolgozást illetve a nagyüzemi állattartást szolgáló épületek illetve az ezekkel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – mezőgazdasági üzem terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) nagyüzemi állattartó, állattenyésztő;
b) növénytermesztéshez, -tároláshoz, -feldolgozáshoz kapcsolódó;
c) egyéb mezőgazdasági;
d) igazgatási, iroda;
e) egészségügyi, szociális;
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Különleges terület – mezőgazdasági üzem terület építési övezeteiben - ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges - földszintes gazdasági és állattartó épület esetén az építési övezetben előírt legnagyobb megengedhető épületmagasság 3 méterrel túlléphető.
(4) Különleges terület – mezőgazdasági üzem építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(5) Az építési övezet építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(6) K-Mü1 építési övezetben az építmény-elhelyezés és a telekalakítás feltételei a következők:
a) a beépítés módja: szabadonálló;
b) a kialakítható telek megengedett legkisebb területe: 10.000m2 (1ha);
c) a kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége: 50m;
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%;
e) terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%;
f) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,5m;
g) zöldfelület legkisebb mértéke: 40%.
X. Fejezet
Beépítésre nem szánt területek
37. Beépítésre nem szánt területek
42.§ A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek közé sorolandók:
a) Zöldterület
aa) Közkert (Zkk)
b) Erdőterületek
ba) Védelmi (Ev)
bb) Gazdasági (Eg)
c) Általános mezőgazdasági terület (Má)
d) Vízgazdálkodási terület (V)
e) Különleges beépítésre nem szánt terület
ea) Temető (Kb-T)
eb) Sportterület (Kb-Sp)
f) Közlekedési és közműterület
fa) Közúti (KÖu)
38. Zöldterület
43.§ (1) Zöldterület (közkert) a Szabályozási terven Zkk jellel jelölt övezet, amely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterület.
(2) Zkk1 övezetben kizárólag a pihenést és testedzést szolgáló műtárgy helyezhető el, épület nem helyezhető el.
39. Védelmi erdőterület
44.§ (1) A védelmi erdőterület a Szabályozási terven Ev jellel jelölt terület, amely elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.
(2) Védelmi erdőterület övezetében épület nem helyezhető el.
40. Gazdasági rendeltetésű erdőterület
45.§ (1) A gazdasági rendeltetésű erdőterület a Szabályozási terven Eg jellel jelölt terület, amelyen a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek előállítása és hasznosítása.
(2) Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezetben elhelyezhető épület
a) erdő- és vadgazdálkodási,
b) gazdasági
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Eg1 övezetben a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei a következők:
a) a beépíthető telek legkisebb területe: 20.000 m2 (2ha);
b) a beépítés módja: szabadonálló;
c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 0,5%;
d) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,0 m;
e) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség: 0,5%.
(4) Eg1 övezet tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezettel érintett területén új építmény elhelyezése, meglévő építmény felújítása, korszerűsítése, átalakítása esetén a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó.
(5) Eg1 övezet telkei hiányos közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
41. Általános mezőgazdasági terület
46.§ (1) A Szabályozási terven Má jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, az állattenyésztés, a hagyományos legelő- és gyepgazdálkodás, a hagyományos legeltetéses állattartás, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.
(2) Általános mezőgazdasági terület övezetben elhelyezhető építmények:
a) növénytermesztéshez kapcsolódó;
b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;
c) legelő- és gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó;
d) hagyományos legeltetéses állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;
e)az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozását, tárolását, árusítását biztosító
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkei hiányos közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(4) Általános mezőgazdasági terület övezetben földszintes gazdasági és állattartó épület esetén az övezetben előírt legnagyobb megengedhető épületmagasság 3 m-rel túlléphető.
(5) Má1 övezetben a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei szántó művelési ág esetén a következők:
a) a beépíthető telek legkisebb területe: 20.000 m2 (2 ha);
b) a beépíthető telek legkisebb szélessége: 50 m;
c) a beépítés módja: szabadonálló;
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 2%;
e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,0 m;
f) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség: 2%;
g) a beépíthető bruttó alapterület legnagyobb mértéke: 800 m2.
(6) Má1 övezetben a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei szőlő, gyümölcs művelési ág esetén a következők:
a) a beépíthető telek legkisebb területe: 20.000 m2 (2 ha);
b) a beépíthető telek legkisebb szélessége: 50 m;
c) a beépítés módja: szabadonálló;
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 2%;
e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,0 m;
f) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség: 2%;
g) a beépíthető bruttó alapterület legnagyobb mértéke: 800 m2.
(7) Má1 övezetben a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei rét, legelő művelési ág esetén a következők:
a) a beépíthető telek legkisebb területe: 50.000 m2 (5 ha);
b) a beépíthető telek legkisebb szélessége: 50 m;
c) a beépítés módja: szabadonálló;
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 1%;
e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,0 m;
f) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség: 1%;
g) a beépíthető bruttó alapterület legnagyobb mértéke: 800 m2.
(8) Má1 övezetben birtokközpont alakítható ki abban az esetben, ha a mezőgazdasági birtoktest legalább 30 ha (300.000m2) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 1 ha (10.000 m2). A birtokközpont telkén a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 20%, az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 6,0 m, a terepszint alatti beépítettség legnagyobb mértéke 20%.
(9) Má1 övezetben a birtokközpont telkén lakóépület csak gazdasági épület megléte, vagy azzal egyidejű építés esetén építhető. Lakóépület legfeljebb a beépített szintterület 20%-án helyezhető el.
(10) Má1 övezet tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezettel érintett területén új építmény elhelyezése, meglévő építmény felújítása, korszerűsítése, átalakítása esetén a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó.
(11) Má2 övezetben épület nem helyezhető el, mezőgazdasági birtokközpont nem alakítható ki.
42. Vízgazdálkodási terület
47.§ (1) A Szabályozási terven V jellel jelölt övezet a folyóvizek medre.
(2) Vízgazdálkodási terület övezeteinek telkein kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el legfeljebb 2%-os beépíthetőséggel.
(3) A vízfolyások mellett a külön jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó.
43. Különleges beépítésre nem szánt terület
48.§ Különleges beépítésre nem szánt területek övezetei a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők:
a) sportterület (Kb-Sp)
b) temető (Kb-T)
44. Különleges beépítésre nem szánt terület – sportterület
49. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - sportterület a Szabályozási terven Kb-Sp jellel jelölt övezet, mely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – sportterület övezetben elhelyezhető épület:
a) sport;
b) kereskedelmi, szolgáltató;
c) szállás jellegű
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Különleges beépítésre nem szánt terület – sportterület övezeteinek telkein több épület is elhelyezhető.
(4) Különleges beépítésre nem szánt terület - sportterület övezeteinek telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(5) Kb-Sp1 övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 5000 m2;
b) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 40 m;
c) a beépítés módja: szabadonálló;
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5%;
e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,0 m;
f) a zöldfelület legkisebb mértéke: 70%;
g) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség: 5%.
45. Különleges beépítésre nem szánt terület – temető
50. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető a Szabályozási terven Kb-T jellel jelölt övezet, amely kizárólag a temetkezés, a temetkezés kegyeleti építményei, s az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető övezetben elhelyezhető építmény:
a) terület rendeltetésszerű használatát, fenntartását és őrzését szolgáló;
b) temetkezési célú;
C) hitéleti
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető övezet telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(4) Kb-T1 övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 5000 m2;
b) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 30 m;
c) a beépítés módja: szabadonálló;
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 2%;
e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,0 m;
f) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség: 2%.
(5) Kb-T1 övezet telkein több épület is elhelyezhető.
(6) Kb-T1 övezet telkein kápolna, harangtorony, harangláb építése esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető.
46. Közlekedési területek általános előírásai
51.§ (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a KÖu (közúti) jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) Közlekedési területen a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű és hírközlés létesítményeinek, valamint utcabútorok, helyezhetők el.
(3) Az övezetben elhelyezhető épület épületmagassága legfeljebb 5,0 m.
(4) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási Terv ábrázolja.
(5) 8 méternél keskenyebb út csak vegyes használatú útként építhető ki.
HARMADIK RÉSZ
​
Záró rendelkezések
52. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 8/2009. (IX.17.) önkormányzati rendelet.
1. függelék
Művi értékvédelem
1.1. Országos védelem

Név

Cím

Hrsz

Törzsszám

Műemléki környezet

Római katolikus templom

Kossuth Lajos utca

45

4916

36, 41/1, 41/2, 42, 43, 44, 46, 63, 80, 81
1.2. Helyi védelem

Sorszám

Cím

Hrsz.

Funkció

1.

Kossuth L. u. 16.

45

kereszt

2.

Kossuth L. u. 16.

45

emlékmű

3.

Kossuth L. u. 30.

28

lakóépület, Karácsony Imre szülőháza
2. függelék
Régészeti lelőhelyek

lelőhely azonosító

egyéb azonosító

helyszín, elnevezés

jellege

kora

hrsz (Forster Központ nyilvántartott adatai)

7074

MRT 3. kötet 4/1. lh.

Torna-patak bal partja I.

település

őskor (bronzkor?)
középkor

071/7, 071/12, 071/13

7075

MRT 3. kötet 4/2. lh.

Torna-patak jobb partja

település

római kor

0117/1, 0123, 0124/2

7076

MRT 3. kötet 4/3. lh.

Templom

templom
templom körüli temető

Árpád-kor
középkor
késő középkor
kora újkor

29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40, 41/1, 41/2, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 52, 53, 54, 55, 63, 75, 76, 80, 81, 82, 83, 84/1, 84/2, 85, 86, 87, 89, 90, 91

7077

MRT 3. kötet 4/4. lh.

Torna-patak bal partja II.

település

őskor
középkor

64, 65, 71, 72, 73, 74, 085/1, 085/3, 085/4, 085/5, 085/6, 085/7, 085/8,

65988

-

Csipánházi-dűlő, kelet (részben Karakószörcsök közigazgatási területén)

település

középkor

087/7

9797

MRT 3. kötet 62/3. lh.

Torna-Patak, az egykori Veszprémpin-kóctól Északkeletre (MRT 3. kötet 62/3. lh.; részben Veszprémgalsa közigazgatási területén)

település

őskor (rézkor?)
középkor

065/3, 065/4, 065/7, 065/8
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás