Kifejezéskereső
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2017.(XII.27.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről1
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, valamint Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 97/2017. (IV.27.) határozata szerinti partnerek véleményének a kikérésével a következőket rendeli el:
1. Bevezető rendelkezések
1. § A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki, vagy amely a város közigazgatási területén
a) jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,
b) reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el vagy tart fenn, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,
c) meglévő építmény rendeltetését – részben vagy egészben – megváltoztatja vagy
d) az épület külső megjelenésén a rendeletben meghatározott változtatást végez.
2. § A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:
1. Reklám és információs felületek:
a) funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklám közzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;
b) információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó;
c) közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét;
d) közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;
e) más célú berendezés: kerékpárállvány, reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés;
f) önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről, döntéseiről és egyéb hatósági hirdetményről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését, valamint a teljes lakosság ellátását szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
g) önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
h) útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
i) óriásreklám: az a reklámhordozó, amelynek a felülete 2,00 m2-nél nagyobb;
j) információs kiegészítő elemek: megállító tábla, cégtábla, címtábla, cégér;
k) megállító tábla: többnyire az épület bejárata közelében a reklámozott létesítmény megközelítését elősegítő, időszakosan elhelyezésre kerülő hirdető-berendezés.
l) cégtábla, címtábla: intézmény, gazdasági szervezet, vállalkozó, szolgáltató, stb. nevét, logóját esetleg címét tartalmazó, az érintett ingatlanon elhelyezett tábla, felirat;
m) cégér: intézmény, gazdasági szervezet, vállalkozó, szolgáltató, stb. nevét, logóját tartalmazó vagy valamely mesterség jelvényeként használt tárgy címszerű ábra a tevékenység végzésére szolgáló épület homlokzatára merőlegesen kifüggesztve;
2. hagyományos anyaghasználat: vakolt homlokzat, ahol a fa vagy fém felületek legfeljebb homlokzati díszítőelemként jelennek meg, továbbá kő, agyagtégla, valamint agyag vagy betoncserép vagy megjelenésében hasonló, nem fényes felületű, egyéb anyagú tetőfedés;
3. hagyományos színhasználat: fehér, törtfehér, vagy bármely szín pasztell árnyalata;
4. természetes anyagok: homlokzat képzés tekintetében a kő, tégla, festett vagy színezett vakolat, vagy tetőfedés tekintetében az agyagcserép;
5. optikai zártsorú: ahol nem valósul meg zártsorú beépítés a szomszédos telkeken álló épületek összeépítésével, hanem zárt kerítés, zárt kapuzattal kapcsolódnak egymáshoz;
6. keresztpajta: a telek belsejében, a telek hosszirányára merőlegesen, a telek oldalhatárai között fekvő pajtaépület;
7. Zircre jellemző anyagok: kő, fa, agyag;
8. Zircre jellemző színhasználat: fehér, törtfehér, szürke.
2. Helyi védelem
3. § A helyi védelem feladata
a) az oltalmat igénylő építészeti örökség számbavétele és meghatározása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése és
b) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, elhárítása, vagy a bekövetkezett károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
4. § (1) A helyi védelem alá helyezés, vagy annak megszüntetése kezdeményezhető
a) hivatalból, vagy
b) természetes és jogi személy által írásban Zirc Városi Önkormányzat Polgármestere útján.
(2) A védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét,
b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, építményrész, egyéb elem, telek, telekrész),
d) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását és
e) a kezdeményezés indokolását.
(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét,
b) a védett érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, építményrész, egyéb elem, telek, telekrész),
d) a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását a jelenlegi állapotot bemutató fotókat és
e) a kezdeményezés indokolását.
(4) A területi és egyedi helyi építészeti védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet szakmai megalapozására, ha a településrendezési eszközök megalapozó munkarésze nem tartalmazza, értékvizsgálatot kell készíteni.
(5) A védelem megszüntetésére abban az esetben kerülhet sor, ha a védett érték
a) egyedi érték esetében megsemmisült,
b) a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette vagy
c) a szakmai ismérveknek nem felel meg.
(6) A védelem alá helyezés és a védelem megszüntetésének szakmai előkészítését a települési főépítész végzi.
5. § (1) A helyi védett értékekről Zirc Városi Önkormányzat nyilvántartást vezet. A Nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A Nyilvántartás a kormányrendeletben meghatározottakon túl tartalmazza
a) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselőtestületi előterjesztést és a döntés másolatát,
b) a lehatárolást bemutató térképmásolatot és
c) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát).
(3) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.
6. § Helyi területi védelem - 1. melléklet szerinti lehatárolás szerint - kiterjed:
a) Zirc, Rákóczi térre és a térrel határos telkek által alkotott un. térfalra,
b) Zirc, Kossuth Lajos utca Március 15. tértől, páros oldalon a temető bekötő útig, páratlan oldalon a Ciklámen utcáig terjedő szakaszára (a továbbiakban: Kossuth utca),
c) Zirc, Petőfi Sándor utcára,
d) Zirc 423 hrsz-ú ingatlanon lévő használaton kívüli temetőre és
e) Zirc 436 hrsz-ú ingatlanon lévő temetőre.
7. § Helyi egyedi védelem – 1. mellékletben foglaltak szerint - kiterjed:
a) Zirc, Rákóczi tér 3-5. szám alatti 1046/3 hrsz-ú ingatlan Ny-i telekhatárán álló épület XIX. században épült épületrészére (volt katolikus Népiskola),
b) Zirc, Rákóczi tér 3-5. szám alatti 1046/3 hrsz-ú ingatlanon, a Rákóczi tér és Széchenyi utca sarkán álló épületre (volt katolikus kisdedóvó és leányiskola),
c) Zirc, Rákóczi tér 7. szám alatti 1047 hrsz-ú ingatlanon lévő épületre,
d) Zirc, Rákóczi tér 8. szám alatti 1123 hrsz-ú ingatlanon lévő lakóház épületre és
e) Zirc, Petőfi Sándor u. 8. szám alatti 1035 hrsz-ú ingatlanon lévő épületre.
8. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló
a) építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése tilos és
b) építészeti örökséget a tulajdonos köteles jó karbantartani, állapotát megóvni, a használata nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
9. § Helyi védelem alatt álló építményen a következő általános szabályok betartása mellett végezhető építési tevékenység:
a) az építmény korszerűsítése, átalakítása, bővítése megengedett, amennyiben az építmény védett elemei – e rendeletben foglalt követelményekkel összhangban - nem változnak meg, és
b) a helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben
ba) a bontani kívánt építményrész – az értékvizsgálat alapján - építészeti értéket nem hordoz és
bb) a bontás az építmény rendeltetésszerű használata érdekében történik, és a védelem alá helyezést megalapozó érték nem sérül.
10. § A településképet rontó állapotú épületek tulajdonosait helyrehozatali kötelezettség terheli.
3. Településképi követelmények
11. § (1) A Tömbházas beépítésű, az Átalakuló településrészen, az Erdőalja és az Új beépítésű városrészen nem alkalmazható:
a) nem hagyományos anyaghasználatú homlokzattal megjelenő konténer, konténerépítmény,
b) épület homlokzatán hullámlemez vagy műanyag hullámlemez burkolat,
c) épületen korábbi építészettörténeti stílusokra vagy más éghajlati tájra jellemző, funkció nélküli díszítőelem (pl. nem a településre jellemző építészeti elemekkel megformált erkély, konzol, stb),
d) épület együtt látszó homlokzatain a nyílászárók eltérő anyag és színhasználata nem alkalmazható, kivéve, ha az az épület homlokzataira készített építészeti tervezés eredménye vagy megkezdett ütemezett felújítás valamelyik üteme,
e) épületek, építmények homlokzatán, homlokzati üvegfelületein, nyílászáróin színes öntapadó fólia sem belső sem külső oldalon látható módon, kivéve az áttetsző, savmaratott, opál vagy csiszolt üveg hatású monokróm fóliát, amelyet kizárólag az üvegfelületek belső oldalára erősítenek fel,
f) lakóépületek homlokzatán a helyi építészeti hagyományoktól, hagyományos anyaghasználattól és színektől eltérő anyagok, színezés nem alkalmazható továbbá
g) lakóépületek tetőzetén nem alkalmazható hullámpala, nagy táblás fém vagy műanyag hullámlemez, nem kiselemes lágyfedés vagy a hagyományos színhasználattól eltérő színű (pl. kék, zöld) tetőfedés.
(2) Beépítésre nem szánt településrészen nem alkalmazható
a) lakóépület teljes homlokzati felületén megjelenő fém, műanyag,
b) lakóépület tetőzetén hullámpala, nagy táblás fém vagy műanyag hullámlemez, nem kiselemes lágyfedés vagy a hagyományos színhasználattól eltérő színű (pl. kék, zöld) tetőfedés, és
c) gazdasági épületen olyan homlokzati anyag vagy színezés mely megjelenésében lényegesen eltér a hagyományos anyag és színhasználattól, továbbá nem biztosít pasztellszínű felületet.
(3) Ipari településrészre az (1)-(2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, kivéve az (1) bekezdés c) pontját.
(4) Ipari településrészen az épületek homlokzatán, tetőzetén nem alkalmazható fényes felület, és erős színárnyalat, kivéve a vállalkozás logóját, cégfeliratát.
(5) A kerítés nem lehet alumínium hatású nagytáblás fém- vagy műanyag hullámlemez, vagy nád borítású.
12. § (1) A helyi védelemben részesülő Zirc, Rákóczi térre és a térrel határos telkek által alkotott térfalra vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) a kialakult zártsorú beépítést meg kell tartani,
b) ahol a beépítés nem zártsorú ott az optikai zártsorú módon kell beépíteni a telek utcai homlokvonalán elhelyezendő építményeket és
c) az épületek bővítése megengedett, az e rendeletben meghatározott részletszabályok figyelembevételével, az egy szintes épületek szintszáma növelhető egy szinttel, oly módon, hogy a második szint nem lehet teljes szintmagasságú, a kétszintes épületek szintszáma nem növelhető.
(2) A helyi védelemben részesülő Kossuth utcára vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) a területen oldalhatáros beépítési módot kell meghatározni, a csatlakozó telekhatártól legfeljebb 1,0 m távolságra lehet az épületet elhelyezni, kivételt képez ez alól a keresztpajták sora,
b) a keresztpajtákat a kialakult, meglévő pajták által kijelölt építési helyen kell elhelyezni, az építési helyet a helyi építési szabályzatban ki kell jelölni,
c) a keresztpajták építésére a helyi építési szabályzatban egyedi szabályozást kell megállapítani, annak érdekében, hogy az oldalkertet ez esetben ne kelljen megtartani,
d) az utcai telekhatárra kiépült beépítést meg kell tartani, a kialakult utcai telekhatár menti beépítést építési vonalként kell szabályozni,
e) a megmaradt hosszúházas, keresztpajtás beépítést meg kell őrizni, a szabályozásnak ezt elő kell segíteni az épületek átalakítására, bővítésére, új épület építésére vonatkozóan,
f) a keresztpajta elbontásakor a keresztpajták építésére kijelölt építési helyen kell visszaépíteni,
g) a területen foghíj kialakulása nem megengedett, utcai telekhatáron lévő épület elbontása csak új épület építésével együtt lehet és
h) a Kossuth utca közterületére közterület alakítási tervet kell készíteni.
(3) A helyi védelemben részesülő Petőfi Sándor utcára vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) az utcában kialakult utcai telekhatárra történő épület-elhelyezést meg kell tartani,
b) a zártsorú beépítést, mely lehet tényleges zártsorú beépítés vagy optikai zártsorú, meg kell tartani,
c) az épületek bővítése megengedett, az e rendeletben meghatározott részletszabályok figyelembevételével és az egy szintes épületek szintszáma növelhető egy szinttel, oly módon, hogy a második szint nem lehet teljes szintmagasságú, a kétszintes épületek magassága nem növelhető és
d) a területen foghíj kialakulása nem megengedett, utcai telekhatáron lévő épület elbontása csak új épület építésével együtt lehet.
(4) A helyi védelemben részesülő 423 hrsz-ú ingatlanon lévő használaton kívüli temetőre és Zirc 436 hrsz-ú ingatlanon lévő temetőre vonatkozó területi építészeti követelmény, hogy a temetők telekhatárán kerítést kell létesíteni, és karbantartásáról gondoskodni kell.
13. § (1) A helyi védelemben részesülő Zirc, Rákóczi térre és a térrel határos telkek által alkotott térfalra vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) a védett tér falaként az épületek homlokzati kialakítása, tömege, mérete meghatározó, átalakításuk, felújításuk, bővítésük során a létrejövő építmény tömegét, homlokzati arányait, építészeti kialakítását a tér körül lévő egyedileg védett épületekhez kell illeszteni,
b) anyaghasználat tekintetében az épületek homlokzati felújítása, átalakítása Zircre jellemző anyagok használatával, és színhasználattal történhet,
c) az épületek az utcaképet befolyásoló részein 35⁰- 45⁰ tetődőlésű magas tetőt kell alkalmazni és
d) a Rákóczi téren a közparkban növényzet és zöldfelület kialakítása egységes kertészeti terv birtokában lehetséges.
(2) A helyi védelemben részesülő Kossuth utcára vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) az épületek utcai szélessége 8 m-nél szélesebb nem lehet az utcai homlokzat vonalától mért 6 m-en belül,
b) az épületek utcai homlokzati vonalra merőleges tetőgerinccel építhetőek, kivéve a meglévő 10 m-nél szélesebb épületeket,
c) az épületek tetődőlés szöge 35-45 ⁰ között kell, hogy legyen,
d) az épületek homlokzatai hagyományos anyaghasználattal és hagyományos színhasználattal kell, hogy készüljenek és
e) a keresztpajták Zircre jellemző anyaghasználattal és színhasználattal újíthatók fel, építhetők újjá.
(3) A helyi védelemben részesülő Petőfi Sándor utcára vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) az épületek utcai tömegének, homlokzat- kialakításának, anyaghasználatának illeszkednie kell az utcaképbe, a kisvárosi beépítés jellegzetességeinek megfelelően,
b) az épületek hagyományos anyaghasználattal és színhasználattal újíthatók fel, bővíthetők és építhetők új épületek,
c) az utcai telekhatáron álló épület eredeti párkánymagasságát bővítés vagy bontást követő új építés esetében is a homlokzaton meg kell jeleníteni vagy bármilyen építészeti megoldással utalni rá és
d) az építési tevékenységek során figyelembe kell venni a meghatározó elemeket: nyílászárók arányait, osztásrendjét, zárt kapuzatokat, párkányokat.
14. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületekre, épületrészekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) az épület arányait, nyílászáróit, tagozatait a helyreállított épületeknél helyreállított formában meg kell őrizni,
b) az épület átalakítása, bővítése csak a védelem alapjául szolgáló homlokzati elemek figyelembe vételével történhet
ba) 35⁰-45⁰ közötti dőlésű magas tető,
bb) faszerkezetű, eredeti osztásrend szerinti nyílászárók,
bc) homlokzati tagozatok,
bd) párkánymagasság, párkányképzés - ahol van- címer és
be) Zircre jellemző anyagok és színhasználat megtartásával.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló Zirc Rákóczi tér 8. szám alatti, 1123 hrsz-ú ingatlanon lévő lakóházon és a Zirc Petőfi Sándor u. 8. szám alatti, 1035 hrsz-ú ingatlanon lévő épületen tervezett építési munkát megelőzően fel kell mérni és dokumentálni kell az épületet, különösen a védelem alapjául szolgáló homlokzati elemeket.
15. § (1) Az egyes sajátos építményeket, műtárgyakat, új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat beépítésre szánt új fejlesztési területeken földalatti elhelyezéssel kell építeni, kivéve, ha területen már meglévő légvezetékes vagy szabadvezetékes fizikai infrastruktúra áll rendelkezésre.
(2) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új energiaellátási elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra lehet fektetni.
(3) Új elektronikus hírközlési hálózatokat beépítésre nem szánt területen a villamos energia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(4) Már beépített területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója - figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is -
a) védett műemléki ingatlanon,
b) műemléki környezetben,
c) Rákóczi téren,
d) nagyvárosi lakóövezetben és
e) közparkokban csak föld alatti elhelyezéssel kivitelezhető.
16. § (1) Teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:
a) mezőgazdasági,
b) gazdasági és
c) különleges területek.
(2) Az országos és helyi védettség alatt álló területek, terek, parkok területén a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelmények:
a) építmények esetében is elsődlegesen föld alatt kell elhelyezni és
b) föld feletti kialakítás esetén kő-, tégla- vagy vakolt homlokzat, korcolt fémlemez fedés megengedett.
17. § (1) Reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések a meglévő épített és természetes környezetbe illesztve, Zirc városképének, településszerkezetének, vidéki jellegének, idegenforgalmi nevezetességeinek, történelmi hagyományainak, épületei, építményei léptékének és mértékeinek és építészeti kialakításának figyelembevételével, ahhoz illeszkedően helyezhetők el.
(2) Reklámhordozót és reklámhordozót tartó berendezést úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, a közterület fenntartási munkáit, továbbá közterület adottságainak és esetleges berendezéseinek, műtárgyainak, valamint növényzetének figyelembe vételével történjen.
(3) Tiltott valamennyi e rendeletben, a településképről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tktv.), valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.
(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
18. § (1) Az utasváró és kioszk reklámhordozóként vagy reklám közzétételére csak abban az esetben használható amennyiben annak kialakítása azt lehetővé teszi és felületén rendelkezésre áll a reklám elhelyezésére szolgáló vitrin. A vitrinben papír anyagú reklámhordozó elhelyezése is megengedett.
(2) Közérdekű reklámfelület, az (6) bekezdésben szabályozott kivétellel, kizárólag a talajban két ponton rögzített, 2. melléklet szerinti műszaki kialakítású, fém anyagú keretszerkezeten, reklámhordozót tartó berendezésen helyezhető el.
(3) A közérdekű reklámhordozó kizárólag fém, műanyag felület, a reklám festett vagy ragasztott technikával előállított lehet.
(4) Közérdekű reklámfelület a 82-es számú főút belterületi szakasza és az összekötő és gyűjtő utak mentén helyezhető el a (2) bekezdésben valamint a közúti közlekedési tárgyú jogszabályokban foglaltak figyelembevételével, egymástól legalább 50 m távolságban. A 82-es számú főút belterületi szakasza – kivéve a (6) bekezdés szerinti területet - mentén legfeljebb 16 db közérdekű reklámhordozót tartó berendezés helyezhető el. Rákóczi téren nem helyezhetőek el közérdekű reklámfelületet tartó berendezések.
(5) A 2. melléklet szerinti közérdekű reklámhordozót tartó berendezést az önkormányzat biztosítja, úgy, hogy annak költsége a reklám kihelyezőjét terheli. A reklámhordozót tartó berendezés helyét a polgármester jogosult meghatározni, a (4) bekezdésben foglaltak valamint a reklám kihelyezőjének igényét is figyelembe véve.
(6) Legfeljebb 5 db óriásreklámot lehet elhelyezni az Állomás utcát határoló telkeken, a következő feltételekkel:
a) reklámhordozó felületnagysága a 11 m2-t nem haladhatja meg és
b) amennyiben az óriásreklám- hordozót tartó berendezés a közterületről egy vagy több oldalról látható, ennek megfelelően két vagy több oldali reklámhordozóval kell rendelkeznie.
(7) A más célú berendezések közül
a) a kerékpárállvány használható reklámozásra és
b) reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés csak akkor használható reklámozásra, ha a felület és a reklám színhasználata illeszkedik az épület színhasználatához.
(8) Vendéglátó, szolgáltató és kereskedelmi egységenként 2 db megállító tábla, az épület környezetében lévő közterületen, a közlekedési létesítményekre vonatkozó szabályok megtartása mellett, megengedett.
(9) A megállító tábla reklámhordozót tartó része fa, fém vagy műanyag keretszerkezetű. A reklámhordozó anyaga lehet műanyag, fa, saját magát megtartani képes kartonpapír vagy fém. A reklám lehet nyomtatott, ragasztott-fóliázott vagy a reklámot hordozó felületre krétával rajzolt.
19. § (1) Az önkormányzat és szervei, intézményei és tisztségviselői működésével kapcsolatos, vagy feladatkörükbe tartozó, továbbá közművelődési tárgyú információk közzétételére
a) 5 db önkormányzati hirdető táblát és
b) kizárólag közművelődési célú hirdetmények megjelenítésére 3 db hirdetőoszlopot
helyezhet ki.
(2) Az (1) bekezdésben részletezett felületeken jellemzően ragasztott, papír alapú közlemények jelentethetők meg.
20. § (1) A közterületről látható módon, építményen vagy építményben, telken megvalósuló tevékenységhez kapcsolódó cégtábla, cégér, címtábla elhelyezhető.
(2) Cégtábla, cégér, címtábla méretének, anyag- és színhasználatának minden esetben összhangban kell lenni az építményen alkalmazottakkal.
(3) Cégtábla és címtábla intézményenként, vállalkozásonként stb. (a továbbiakban: funkció) 1 db helyezhető el, amelynek mérete nem haladhatja meg a funkcióhoz tartozó homlokzati felület 10 %-át.
(4) Funkciónként további 1 db, a homlokzatra, ingatlanhatárra merőleges cégér helyezhető el a külön jogszabályok előírásai szerint.
(5) Épület építése, bővítése, átalakítása vagy funkcióváltása esetén a cégtábla, cégér, címtábla helyét és kialakítását is meg kell tervezni. A tervezésnek teljes körűnek kell lennie abban az esetben is, ha a kivitelezés több ütemben történik.
21. § A különböző szolgáltatások, kulturális, idegenforgalmi, természetvédelmi és sportolási lehetőségek KRESZ-táblával történő jelzését, a közúti közlekedési tárgyú jogszabályokban meghatározottakon túl csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok azonos nyomvonalra kerüljenek, azonos magasságúak legyenek, és az egymástól mért távolságuk 15 m-nél kisebb nem lehet. A két oszlopon elhelyezett KRESZ-tábla az úttest felőli oszloppal kell, hogy illeszkedjen a nyomvonalra. A nyomvonal kijelölését a közút kezelőjével egyeztetett módon az önkormányzat végzi.
22. § (1) Információt megjelentetni az 1. melléklet szerinti reklámhordozót tartó berendezésen, KRESZ-ben nevesített táblán vagy a 3. melléklet szerinti információs táblán megengedett. Az önkormányzat további, ettől eltérő kialakítású, információs táblákat helyezhet ki, információs térképek elhelyezésére és az intézmények működésével összefüggésben.
(2) A 3. melléklet szerinti információs táblát az önkormányzat biztosítja, úgy, hogy annak költsége a tábla kihelyezőjét terheli. Amennyiben több információ kerül egy oszlopra, úgy a költségviselés együttesen történik. Az információs tábla helyét a polgármester jogosult meghatározni, a 22. § értelemszerű alkalmazásával, valamint a reklám kihelyező igényének figyelembevételével.
23. § (1) A 17-22. §-ok előírásaitól eltérni évente legfeljebb összesen 12 hét időtartamban lehet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eltérés rendezvényekhez igazodóan a rendezvényt megelőző legfeljebb 2 héttel a rendezvényt követő 2. napig terjedő időszakban megengedett.
(3) Építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezése, legfeljebb az építési tevékenység időtartamára megengedett.
24. § Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények:
a) az egyéb műszaki berendezéseket lehetőség szerint föld- felszín alatt kell elhelyezni és
b) Föld-felszín feletti kialakítás esetén kő-, tégla- vagy vakolt homlokzat, korcolt fémlemez fedés megengedett.
4. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
25. § (1) Zirc Városi Önkormányzat önkormányzati főépítész (a továbbiakban: főépítész) útján, kérelemre, a településképi követelményekről szakmai konzultációt, ezen belül szakmai tájékoztatást biztosít.
(2) Zirc Városi Önkormányzat a szakmai konzultációt kötelezővé teszi:
a) utcaképet befolyásoló új építmény építésekor, meglévő építmény bővítésekor,
b) védett területen vagy védett építményen az épület homlokzatát érintő felújítás, átalakítás, épületbővítés, vagy bontás és új épület építés esetén és
c) reklámhordozót tartó berendezés telepítésekor.
26. § (1) A helyi településrendezési előírások értelmezésével, illetve a beépítési és településkép védelmi tájékoztató tartalmával kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából az építtető, vagy az általa megbízott tervező vagy egyéb meghatalmazott (a továbbiakban együtt: építtető), szakmai konzultációt kezdeményezhet.
(2) A tervezés során ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban az építtető több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.
(3) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van
a) a településképi arculati kézikönyv építési tevékenységhez kapcsolódó részeinek ismertetésére,
b) a tervezés során felmerült megoldások értékelésére,
c) a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére és
d) a tájékoztatóban foglalt irányadó szabályozási elemek, és e rendelet szerinti illeszkedési követelmények egyeztetésére.
(4) Az utcaképi illeszkedést a tervezett épület utcai homlokzatát és a két szomszédos épületet ábrázoló utcakép, valamint a környezetről készített fotó benyújtásával kell igazolni.
(5) A konzultációhoz a kérelem mellékleteként a dokumentációt elektronikus úton (pdf. formátumban) be kell nyújtani.
(6) A szakmai konzultáción az építtetőnek papír alapú tervdokumentációt kell bemutatnia.
5. Településképi véleményezési eljárás
27. § (1) Településképi véleményezési eljárást folytat le a polgármester építési és fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően
a) helyi területi és egyedi védelemmel érintett ingatlanokon történő építési tevékenység vagy
b) utcaképet érintő új épület építése, meglévő bővítése esetén.
(2) A polgármester településképi véleményét a főépítész szakmai véleményére alapozza.
28. § (1) Településképi véleményezési eljárással érintett építési tevékenység esetén a telepítéssel és építészeti kialakítással kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:
a) a tervezett beépítés megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
b) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, vagy kilátását,
c) figyelembe veszi-e a városképi igazodás helyi jellegét és követelményeit,
d) teljesíti-e a településképi szempontokkal kapcsolatos tömegalakítási, homlokzatformálási, anyaghasználati követelményeket,
e) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmény bővítése esetén:
ea) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek és
eb) az egyes befejezett ütemek megfelelnek-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek és
f) a tervezett megoldás megfelel-e a településrendezési eszközökben szereplő előírásoknak, megfelelően illeszkednek-e az átalakuló épített környezethez.
6. Településképi bejelentési eljárás
29. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények és jelen rendeletben foglalt követelmények érvényre juttatása érdekében, az építési tevékenység megkezdését megelőzően
a) a reklámok és reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése és
b) helyi területi és egyedi védelemmel érintett ingatlanokon történő a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott építési tevékenység és rendeltetési mód változás esetén.
(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatásához a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti- műszaki tervet, továbbá rendeltetésmód változás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentáció 1 példányát papír alapon, 1 példányát elektronikus adathordozón kell benyújtani.
(3) A Polgármester az új reklámok és reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezésekre irányuló bejelentést, amennyiben bejelentőnek e rendelet rendelkezéseitől eltérően kihelyezett reklám, reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés van a tulajdonában, abban az esetben veszi tudomásul, ha az új kihelyezésével egyidőben annak elbontásáról a bejelentő gondoskodik.
(4) A polgármester döntése nem pótolja, vagy helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
7. A településképi kötelezési eljárás, településképi bírság
30. § A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le az e rendeletben meghatározott:
a) a településkép általános védelme érdekében,
b) a helyi területi és egyedi védelemmel érintett ingatlanokra vonatkozó egyedi és területi építészeti követelmények megszegése esetén,
c) az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése tekintetében meghatározott szabályok megszegése esetén,
d) településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztása esetén és
e) a településképet rontó állapotú épületek helyrehozatala érdekében.
31. § (1) A 30. §-ban meghatározott településképi követelmények megszegése esetén a polgármester tájékoztatja az építtetőt. A tájékoztató tartalmazza
a) a szabálytalanság tényét és mibenlétét,
b) határidő megjelölésével lehetőséget biztosít a szabálytalanság megszüntetésére és
c) figyelmeztetést a kötelezési eljárás lefolytatásáról.
(2) Amennyiben az építtető az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás alapján önként nem tesz eleget e rendeletben foglalt követelményeknek, úgy a polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le, Tktv-ben meghatározottak szerinti kötelező határozatot bocsát ki.
32. § (1) A polgármester településképi bírságot szab ki, amennyiben az építtető a 31. § (2) bekezdés szerint kibocsátott jogerős és végrehajtható kötelezettségét nem teljesítette.
(2) A településképi bírság mértéke 5.000- 500.000,- Ft-ig terjed és végrehajtásig ismételhető.
(3) A bírság összegének meghatározásánál a polgármester mérlegeli különösen:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, vagy a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását és
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(4) A jogerős döntéssel kiszabott és meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
(5) A meg nem fizettet bírság behajtásáról az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező adóhatóság gondoskodik.
(6) A megfizetett bírság nem mentesít a kötelezettség végrehajtása alól.
8. Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
33. § (1) Az ingatlantulajdonosnak a védettséggel összefüggésben a helyrehozatali kötelezettség teljesítéséhez, valamint a védett építmény rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó költségek finanszírozásához Zirc Városi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) évente meghatározott keretösszeg erejéig vissza nem térítendő támogatást adhat, mely utófinanszírozott. A támogatás forrását az Önkormányzat tárgyévi költségvetési rendelete tartalmazza.
(2) A támogatás mértéke nem lehet több, mint az (1) bekezdésben részletezett munkálatok bekerülési összegének 20 %-a, de legfeljebb beruházásonként 500.000,- forint, amely tartalmazza az áfát, az egyéb adókat és a közterheket is.
(3) Támogatásban csak az az ingatlantulajdonos részesülhet, aki a tervezett felújításhoz támogatáson felül szükséges önrésszel rendelkezik, és a saját forrás rendelkezésre állását pénzintézet által kiállított dokumentummal vagy nyilatkozattal igazolja.
(4) A kérelem benyújtásának időpontja előtt megkezdett építési munkához támogatás nem nyújtható.
34. § (1) Az egyedi kérelmeket minden év január 31-ig lehet benyújtani. A kérelmek elbírálásáról Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete minden év február 28-ig dönt. A Képviselő-testület döntését a Jegyző – főépítész bevonásával készített - véleményének figyelembevételével hozza meg.
(2) Az Önkormányzat a támogatásban részesülővel a mindenkori költségvetése terhére nyújtott támogatásokkal kapcsolatos eljárás rendre vonatkozó szabályokat tartalmazó rendelete alapján támogatási megállapodást köt.
(3) A támogatási megállapodásban foglaltak teljesítését a Jegyző ellenőrzi, véleményezi.
9. Záró és átmeneti rendelkezések
35. § Ez a rendelet 2018. január 1-én lép hatályba.
36. § E rendelet előírásaitól eltérően kialakított, de hatálybalépését megelőzően engedéllyel elhelyezett és a Kr. rendelkezéseinek megfelelő reklámhordozókat és reklámhordozót tartó berendezéseket, valamint a KRESZ-táblákat és idegenforgalmi jelzőtáblákat legkésőbb 2018. május 31-ig e rendelet szerint kell átalakítani vagy elbontani.
37. § Hatályát veszti
a) a hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezéséről szóló 34/2012.(XII.18.) önkormányzati rendelet.
b) a Zirc város egyes ingatlanait és területeit érintő, építészeti örökség helyi védelméről szóló 9/2014.(V.5.) önkormányzati rendelet.
c) a Zirc város helyi védelem alatt álló, építészeti öröksége körébe tartozó ingatlanainak és területeinek fenntartásáról szóló 13/2014.(VII.4.) önkormányzati rendelet.
Az önkormányzati rendeletet a Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2023. (III.2.) önkormányzati rendelete 32. §-a hatályon kívül helyezte 2023. március 3. napjával.
