Kifejezéskereső
Visegrád Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
2018.02.14.
Visegrád Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. tv. 12.§ (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2.§ (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
1.§
(1) E rendelet célja Visegrád sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályozásával;
b) településképi követelmények meghatározásával;
c) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
d) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A helyi védelem célja Visegrád településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) E rendelet hatálya Visegrád Város közigazgatási területére terjed ki.
(4) E rendelet hatálya kiterjed továbbá minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely Visegrád Város közigazgatási területén
a) jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,
b) reklámfeliratot illetve hirdető-berendezést helyez el vagy tart fenn,
c) cégért, cégtáblát, cégfeliratot, címtáblát vagy egyedi tájékoztató táblát helyez el vagy tart fenn,
d) meglévő épület rendeltetését részben vagy egészben megváltoztatja,
e) az épület külső megjelenésén e rendeletben meghatározott változtatást végez.
f) az a) pontban nem részletezett építési tevékenységet végez.
Értelmező rendelkezések
2.§
1. E rendelet alkalmazásában:
1. áttört kivitelű kerítés: legalább 50%-a szabad, átlátható felülettel készült felépítményű szerkezet, melynek kerítéslábazata nem lehet nagyobb, mint mindkét oldalon a 2-2 szomszéd és az így meghatározott szakasz szemközti szomszédjainak kerítéslábazatai közül a legnagyobb
2. cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.08.) Korm. rendelet 2.§ 1b. pontjában meghatározott fogalom
3. cégfelirat: kereskedelmi és szolgáltató egység közterület felőli homlokzatán megjelenő, az adott rendeltetési egység funkcióját, megnevezését, jelképét, logóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – tartalmazó tájékoztató szöveg és ábra
4. cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat
5. címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla
6. egyedi tájékoztató tábla: olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdetőberendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, illetve megközelítéséről ad információt
7. építési reklámháló: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1.§ 1. pontja szerinti berendezés
8. építési tevékenységet igazoló tájékoztató tábla: hirdetőfelület, amely az állami vagy európai uniós támogatásban részesült projekt adatait tartalmazza
9. értékvédelmi dokumentáció: értékvizsgálat alapján készített dokumentáció, amely tartalmazza az építészeti értékről készített, történeti kutatással alátámasztott szöveges leírást és fotókat
10. értékvizsgálat: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyek, építész, településmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök által készített helyi védelem alá helyezés szakmai magalapozására szolgáló esztétikai, műszaki és történeti vizsgálatot tartalmazó munkarész
11. Hatályon kívül helyezve
12. fás szárú növény: olyan növény, amely évelő, talaj feletti és kemény kéreggel borított szára van
13. oldalhatáron álló beépítési mód: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII:20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 34.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott beépítési mód
14. pasztellszínek: a színek világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek a szín mellett csak fehértartalma van, fekete nincs
15. szabadon álló beépítési mód: az OTÉK 34.§ (1) bekezdés a) pontjában meghatározott beépítési mód
15a. tájképet befolyásoló építmény: a meghatározó tájképi feltárulási irányokból látszó, a tájkaraktert meghatározó domborzati viszonyoktól, geológiai és élő természeti formáktól, valamint épített környezettől anyagok és színek tekintetében elütő, tervezett vagy meglévő építmény
15b. tájplasztikaként megjelenő építmény: a befogadó táj domborzati, geológiai vagy élő struktúráját szervesen továbbépítő vagy azzal más, közvetlen módon harmonizáló építmény
16. területi védelem: e rendelet szempontjából a településszerkezet, utcaszerkezet, a településkép, valamint beépítési mód védelmével érintett területek
17. tetőfelépítmény: az OTÉK 1. számú mellékletének 125. pontjában meghatározott fogalom
18. védett épület, építmény: védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-, ipari-, vagy agrár szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját – védelem illeti. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.
19. védett épületrész: védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, kerítése, kapuja, lépcsőháza, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete
20. védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, épület, épületrész, egyéb elem
21. védett értékek károsodása: minden olyan esemény, amely a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi
22. védett műtárgy: védetté nyilvánított, 2. és 3. pontok alatt fel nem sorolt építmény, műtárgy, különösen emlékmű, szobor, síremlék, utcabútorzat, díszkút, kerítés
23. zártsorú beépítési mód: az OTÉK 34.§ (1) bekezdésének d) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott beépítési mód.
II. Fejezet
A helyi védelem
A helyi védelem feladata
3.§
(1) A helyi védelem feladata az oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, művészeti, műszaki szempontból védelemre érdemes területek, épületegyüttesek, építmények, épületrészek, műtárgyak
- meghatározása, dokumentálása,
- védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
- megőrzése, megőriztetése,
- nyilvánossággal történő megismertetése,
- károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
(2) A helyi területi védelem alá tartozó területeket e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) A helyi egyedi építészeti értékeket e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
Nyilvántartási szabályok
5.§
(1) A helyi egyedi védelem alá helyezett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, mely nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték nyilvántartási számát,
c) a védelem típusát,
d) a védelem területhatárát (közterület, házszám vagy telek helyrajzi száma, vagy helyszínrajz),
e) a védelem rövid indokolását,
f) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés és döntés másolatát,
g) a védett érték tulajdonosának nevét, címét,
h) a védett értékkel kapcsolatos hatósági intézkedéseket,
i) fényképet a védetté nyilvánítás idejéről,
j) a védelem megszűnése esetén a korábban védett érték megnevezésének a hozzátartozó adatokkal és a törlésről szóló döntés pontos megjelölésével együtt.
(3) A nyilvántartás vezetéséről a polgármester gondoskodik.
A helyi védelem alatt álló érték megjelölése
6.§
(1) A helyi védelem alatt álló védett értéket erre a célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni.
(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról - előzetes értesítés mellett - az önkormányzat gondoskodik. A tulajdonos a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles.
A helyi védelem alatt álló értékekre vonatkozó általános szabályok
7.§
(1) A helyi védettségű épületeken bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, bővítés, átépítés különösen homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró-csere, tető felújítás, tetőtér beépítés csak részletes értékvizsgálaton alapuló építészeti-műszaki tervdokumentáció alapján lehetséges.
(2) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(3) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(4) A helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítése, átalakítása, bővítése vagy részleges bontása, a helyi védettségű építészeti örökséghez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.
(5) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.
(6) Ha az eredeti állapot megőrzése nem lehetséges, a védett építészeti értéket anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni.
(7) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését szolgáló és visszafordítható megoldásokat.
(8) A helyi egyedi védettségű építményen és annak közvetlen környezetében hirdetés, reklám nem helyezhető el, kivéve
a) az építményben lévő funkciókkal összefüggő cégér, cégtábla, cégfelirat, címtábla,
b) az építmény külső homlokzatán, a folyamatban lévő, engedély alapján végzett építési tevékenységet igazoló tájékoztató tábla, vagy
c) időszaki kulturális rendezvény vagy program hirdetménye.
(9) A helyi egyedi védettségű épületeken kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet a cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, címtáblák, egyedi tájékoztató táblák megvilágításához.
(10) Helyi védettségű építészeti örökségen bármely fűtés-, lég- vagy klímatechnikai berendezés kültéri egysége, napelem, napkollektor a közterületről látható módon nem helyezhető el.
(11) A helyi védettségű épület jókarbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett építészeti érték fizikai sérülésével, roncsolásával vagy restaurálásával, továbbá a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár. Az értékőrző helyreállítás során a jókarbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése szükséges.
(12) Helyi egyedi védettségű épület nem bontható el, kivéve a közvetlen életveszély elhárítása érdekében. A veszélyhelyzet fennállását jogosultsággal rendelkező szakértő szakvéleményével kell igazolni.
(13) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha
a) a bontani kívánt építményrész építészeti értéket nem hordoz,
b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.
(14) A védelemben részesített építmények funkciója megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők.
(15) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílás rendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és a belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani. A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon. A tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen. A védett épületen/építményen, illetve annak bővítményén semmilyen fűtés-lég- vagy klímatechnikai berendezés, napelem, napkollektor, a védett épület megjelenésétől idegen tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről látható módon nem helyezhető el.
(16) A helyi védettségű építészeti örökség károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van, különös tekintettel a helyi építészeti értékvédelmet megalapozó építészeti részekre vonatkozóan.
(17) A helyi védettségű építészeti örökség megőrzéséhez a tulajdonosnak az önkormányzat szakmai segítséget nyújt.
A helyi védelem alatt álló területre vonatkozó területi építészeti követelmények
8.§
(1) A település jellegzetes védett szerkezetét, utcavonal-vezetését meg kell őrizni.
(2) Az új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani.
(3) A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési munka, illetve olyan állapot fennmaradása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei, történeti, helytörténeti értékét.
(4) A védett területen közterületet, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.
(5) Védett területen a meglévő épületek átépítése, felújítása, bővítése a szomszédos két-két épület paramétereinek figyelembe vételével történhet, amelyet fotókkal, tömegvázlattal igazolni kell.
(6) Védett területen új beépítés, a meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése, cégér, cégtábla, cégfelirat, címtábla, egyedi tájékoztató tábla elhelyezése csak a kötelező szakmai konzultáció pozitív minősítése alapján lehetséges.
A helyi területi védelem alatt álló területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
9.§
(1) A helyi területi védelem alatt álló területen meg kell őrizni a kialakult beépítési módot, zártsorú, utcavonalra történő beépítést, a történelmileg kialakult településszerkezetet és utcaszerkezetet, a hagyományőrző építészeti karaktert, ami nem változtatható meg telekmegosztás, vagy telekösszevonás esetén sem.
(2) A helyi területi védelem alatt álló területen az épület tetőhéjazatánál
a) magastetőn kerámia cserép, természetes kőpala, korcolt fémlemez, egyéb természetes anyag alkalmazható;
b) 20 fok vagy annál kisebb tetőhajlás esetén üveg is alkalmazható, de csak a magastetős szakaszoknál kisebb felületen;
c) a 6 foknál kisebb hajlású tető zöldtető, járólappal burkolt, vagy kaviccsal fedett, vagy korcolt lemez fedésű lapos tető lehet, de csak a magastetős szakaszoknál kisebb felületen;
d) műanyag táblás és fém táblás fedés nem alkalmazható;
e) meglévő, az a) pontban felsoroltaktól eltérő tetőhéjazaton állagmegóvási munkákat végezni lehet;
f) a következő színek alkalmazhatók: natúr vörös, téglavörös, barna, antracit.
(3) A helyi területi védelem alatt álló területen többszintes tetőterű épület nem alakítható ki.
(4) Új épületek vagy meglévő épületek felújítása, bővítése esetén:
a) törtfehér vagy pasztell színek,
b) természetes kő, természetes pala, hagyományos burkoló tégla, fa, üveg anyag használhatók.
(5) A helyi területi védelem alatt álló területen lévő épületek felújítása, bővítése vagy új épület építése esetén az épület homlokzatán műanyag nyílászárók nem használhatók.
(6) Olyan építési övezetekben, amelyekben a Szabályozási Terv szerint zártsorú vagy oldalhatáron álló (Z/O) beépítési módot kell tartani vagy kialakítani, a Helyi Építési Szabályzatban meghatározott paraméterek szerint és az alábbi elvek figyelembevételével kell megállapítani az alkalmazandó beépítési módot:
a) két zártsorú szomszéd esetén zártsorú beépítési módot kell alkalmazni,
b) két azonos oldalhatárra épített szomszéd esetén a tömegarányok és illeszkedés figyelembevételével, a szomszédokkal azonos oldalhatáros vagy zártsorú beépítési módot kell alkalmazni,
c) a többi esetben – zártsorú és oldalhatáros beépítésű szomszéd vagy különböző oldalhatárra telepített szomszédos épület esetén a tömegarányok és illeszkedés figyelembevételével kell megállapítani az alkalmazandó beépítési módot,
d) a szomszédos épületek építménymagassága között legfeljebb 1,5 m, a tető hajlásszöge között legfeljebb 5° eltérés lehet.
(7) A helyi területi védelem alatt álló területen közterülettel határos kerítés maximum 1,80 m magas lehet, áttört kivitelű, fémhálós vagy fa szerkezetű betétekkel alakítható ki. A kerítéslábazat nem lehet nagyobb, mint mindkét oldalon a 2-2 szomszéd és az így meghatározott szakasz szemközti szomszédjainak kerítéslábazatai közül a legnagyobb, melyet a meglévő hagyományos kerítésekhez illeszkedő módon kell kialakítani.
(8) A kerítések tömör részeinek színe és anyaga az épületek homlokzatával megegyező kialakítású lehet.
III. Fejezet
Településképi követelmények
Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
10.§
(1) Az építményeken nem alkalmazhatók a környezettel nem harmonizáló homlokzati és tetőfedési anyagok, színezés.
(2) Visegrádon nem alkalmazható:
a) tetőfedésként cserepes lemez, hullámpala, műanyag hullámlemez, trapézlemez, bitumenes lemez, bitumenes zsindely, műpala, a hagyományos elemmérettől eltérő beton vagy kerámiacserép
b) a homlokzaton hullámlemez burkolat,
c) díszítő elemként csempe az ablakok, ajtók körül,
d) lapostető vízszigetelő-lemeze takarás nélkül, látható felületként.
(3) A helyi területi védelem alá nem tartozó területen lévő épületek felújítása, bővítése vagy új épület építése esetén az épület utcai homlokzatán fehér műanyag nyílászárók nem használhatók.
(4) Közterületről látható homlokzaton falfestmény, murália nem helyezhető el, kivételt képez ez alól a településképi véleményezési eljárás során történő jóváhagyással elhelyezhető művészi alkotás.
(5) Visegrádon kerítés nem lehet nagytáblás fém- vagy műanyag hullámlemez, illetve nád borítású.
A településképi követelményeket meghatározó általános építészeti előírások
11.§
(1) Visegrádon a felújításra kerülő építményeket a város építési hagyományainak megfelelő megjelenéssel és a környezetükkel összhangban kell kialakítani.
(2) Az épületeken, az alábbi esetekben fűtés-, lég- vagy klímatechnikai berendezés, annak szerelvénye vagy vezetéke, szerelt kémény, elektromos és híradástechnikai, informatika vezeték, csatlakozódoboz, szerelvény és berendezés, gáz és más energiahordozó továbbítását biztosító vezeték és szerelvény és napelem, napkollektor nem helyezhető el:
a telepítéssel érintett ingatlanhoz kapcsolódó közterületekről látható elhelyezés esetén,
az ingatlannal azonos telektömbben fekvő ingatlanokhoz kapcsolódó közterületekről látható elhelyezés esetén.
(3) Visegrádon
a) a homlokzatok színezésénél pasztellszínek használata engedett meg, erősebb színek csak kivételesen és jellemzően kiegészítő, díszítő elemként használhatók,
b) utcafonton álló homlokzaton utólagosan külső redőnyszekrény nem helyezhető el,
c) új épületeket, meglévő épületek átalakítását úgy kell megtervezni, hogy az utcai homlokzaton, közterületről látható helyen fűtés-, lég- vagy klímatechnikai berendezés, napelem, napkollektor és egyéb energiát termelő berendezés kültéri egységének elhelyezése nem megengedett.
(3a) Zártsorú vagy oldalhatáron álló beépítés esetén a tetőhajlásszög megválasztása a szomszédos épületek tetőhajlásszögének figyelembe vételével történjen. Szabadon álló épületeknél a magastetővel fedett tetőszakasznak az épület karakterét meghatározó elemnek kell lennie.
(3b) Tetőtér illetve padlás bevilágítására, közterületről látszó helyen, tetősíkban elhelyezett tetőablak alkalmazható. Álló tetőablak csak az épület össztömegével arányos léptékű emeletszerű kialakítással helyezhető el.
(4) Kerítések magassága legfeljebb 1,80 méter magas lehet, áttört kivitelű kerítésbetétekkel és legfeljebb olyan tömör lábazattal, amely nem magasabb, mint mindkét oldalon a 2-2 szomszéd és az így meghatározott szakasz szemközti szomszédjainak kerítéslábazatai közül a legnagyobb. Tömör kerítést létesíteni csak támfalként vagy épületfalként lehet az utcaképi illeszkedés figyelembevételével.
(5) Kerítések elé, valamint közvetlenül az útpadka mellé közúti űrszelvényen belül nem ültethető tömör sövény.
(6) A telekbehajtó és a közterületi járda burkolatának az útszakasz egységes megjelenése érdekében igazodnia kell a már kialakult állapothoz.
(7) Építés során kötelező a fás szárú növényállomány megőrzése, ettől eltérni csak akkor lehet, ha igazoltan beteg, kiöregedett a faállomány vagy az épület elhelyezése ellehetetlenül.
(8) Közterületi fás szárú növényültetés csak tulajdonosi hozzájárulás alapján végezhető. Közterületek, közutak fásítása során előnevelt fajok ültethetők.
(9) Tájképet befolyásoló építmény – különösen a turisztikai célú építmények − építése vagy bővítése esetén mindig vizsgálni kell a létesítendő építmény vagy bővítmény tájképi illeszkedését. Ennek érdekében az építési engedélyezési eljárással összefüggésben lefolytatandó településképi véleményezési eljárás kapcsán benyújtandó tervdokumentációnak - engedély nélkül végezhető beavatkozások esetén a településképi bejelentési dokumentációnak - tartalmaznia kell szabadon választott ábrázolás-technikával készített, fényképbe illesztett látványterveket az összes meghatározó tájképi feltárulási irányból.
(10) Tájképet befolyásoló meglévő építmény bővítése, átalakítása, folytatása esetén a tájba illesztésről gondoskodni kell a tájkaraktertől elütő színbeli, tömegbeli és anyaghasználatbeli megoldások takarásával vagy hatásának tompításával az alábbi módokon:
a) a tetőkertek többszintes növényállománnyal történő létesítésével,
b) tájképi illeszkedésben szerepet játszó homlokzati felület 70%-ának élő növények telepítésével vagy olyan rendszeresen gondozott, és folyamatosan pótolt takaró növényzettel, amely az összes meghatározó tájképi feltárulási irányból elfedi az építmény illeszkedési hiányosságait.
(11) A 10.§ előírásai alól felmentés adható abban az esetben, ha az építtető tájképet befolyásoló meglévő építmény bővítése, átalakítása, folytatása során tájplasztikaként megjelenő építészeti-műszaki tervdokumentációval igazolja a tájban való megjelenés növénytakarás nélküli elfogadhatóságát.
A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
12.§
(1) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvénynek (a továbbiakban: Tvtv.) megfelelően, továbbá a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet és e rendelet rendelkezéseinek megfelelő reklámhordozón, továbbá méretben és technológiával tehető közzé reklám, helyezhető el reklámhordozó, illetve létesíthető és tartható fenn reklámhordozót tartó berendezés.
(2) Építési tevékenység idejére építési reklámháló - a polgármester tudomásulvételével - az építési tevékenység időtartamára kihelyezhető, feltéve, hogy építési napló-bejegyzés igazolja az építési tevékenység megkezdését. Ha építési napló vezetésére az érintettek nem kötelesek, akkor az építési reklámháló kihelyezésének bejelentésében kell megjelölni az építési tevékenység megkezdésének időpontját. Az építési tevékenység befejezésével az építési reklámhálót 8 napon belül el kell távolítani.
Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, címtáblák és egyedi tájékoztató táblák elhelyezése
13.§
(1) Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, címtáblák, egyedi tájékoztató táblák
a) csak homlokzati felületen vagy arra merőlegesen helyezhetők el, az épület architektúrájával, színezésével, építészeti hangsúlyaival összhangban,
b) kiterjedésük egyenként nem haladhatja meg az 1 m2 -t, és összességében nem lehet nagyobb, mint a homlokzat 5%-a,
c) épületek homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak.
(2) Az épületek homlokzatfelületein csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el. Kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet.
(3) A köztárgyakon, vendéglátó egységekhez tartozó bútorokon és az árnyékolókon - a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével - cégért, cégtáblát, cégfeliratot, címtáblát, egyedi tájékoztató táblát elhelyezni nem lehet.
(4) A napellenző és esővédő szerkezet textil típusú anyagú és natúr színű lehet. A szerkezet lelógó, függőleges részén legfeljebb 30 cm magasságú cégfelirat helyezhető el.
(5) Világító cégér, cégtábla, címfelirat vagy címtábla kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell elvezetni.
(6) Vállalkozásonként az épület homlokzatain 1 db cégér, cégtábla, cégfelirat vagy címtábla helyezhető el.
(7) Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok és címtáblák homlokzatonként az elhelyezési magasság, színvilág, betűnagyság tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandóak ki, melynek során figyelembe kell venni az épület homlokzati kialakítását is.
(8) Az épülethomlokzat részét képező kirakatok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció nem haladhatja meg az adott felület méretének 25%-át.
(9) Az épület homlokzatát árubemutatás céljából igénybe venni vagy annak 3 m2-nél nagyobb felületét eltakarni nem lehet. A homlokzat takarásának minősül a kinyitható ajtószárnyakon, ablakszárnyakon, azokra szerelt rácson történő árubemutatás vagy reklámcélú igénybevétel is.
(10) Egyedi tájékoztató tábla magassága legfeljebb 2 méter lehet, és egyoldali felülete nem haladhatja meg az 1 m2-t.
(11) Az 1 m2 méretet meghaladó cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, címtáblák és egyedi tájékoztató táblák elhelyezése csak polgármester engedélyével lehetséges. Ezek elhelyezéséhez szükséges kérelemhez csatolni kell:
a) a környezetet is bemutató helyszíni fotót,
b) a tervezett cégér, cégtábla, cégfelirat, címtábla vagy tájékoztatási célú tábla elhelyezését bemutató látványtervet,
c) a cégér, cégtábla, cégfelirat, címtábla vagy tájékoztatási célú tábla műszaki paramétereit tartalmazó leírást,
d) hivatalos helyszínrajzot,
e) a tulajdonos hozzájárulását.
Az egyéb műszaki infrastruktúrára és berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
14.§
(1) Az antenna és egyéb híradástechnikai, távközlési berendezés az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.
(2) Átjátszó antenna és torony:
a) műemléki épületen és a hozzá tartozó telek területén,
b) helyi területi védelem alá tartozó területen,
c) helyi védelem alatt álló épületen, építményen kizárólag tájba illő kialakítással, takarásban történő elhelyezéssel létesíthető.
(3) Gáznyomás-szabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.
(3a) Transzformátorállomás felújítása vagy átépítése esetén, amennyiben árvízvédelmi szempontból megoldható, a transzformátor terepszint alá vagy a környezetbe illeszkedő takaróépítménybe rejtve telepítendő.
(4) Közművezetékek felújítása, cseréje során a megszűnő, feleslegessé vált közművezetéket, közműépítményeket el kell bontani, felhagyott vezeték, műtárgy közterületen nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt, kivéve azon eseteket, ahol a közműszolgáltató szakértői véleménnyel azt indokolja.
(5) Az új közművezetékek létesítése, meglévő közművezetékek más nyomvonalra történő áthelyezése, nyomvonalának meghosszabbítása – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – terepszint alatti elhelyezéssel történhet.
(6) A díszkivilágítás elosztó szekrénye kivételével az új közműépítmények létesítése, meglévő közműépítmények cseréje, átalakítása esetén az elhelyezést – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában –
a) a járdaszigeteken terepszint alatti kialakítással,
b) tömegközlekedési eszköz járdaszigeten elhelyezett megállója esetén terepszint alatti kialakítással vagy terepszint felett takarással,
c) az egyéb területeken terepszint alatti kialakítással, építményen belül, vagy terepszint felett takarással kell biztosítani.
(7) A közműépítmények terepszint feletti takarása történhet:
a) zöldterületeken növényzet telepítésével, legfeljebb 1,0 méter magasságig tereprendezéssel, takarást biztosító műtárggyal, amennyiben a helyszíni adottságok mindezeket nem teszik lehetővé, festéssel,
b) a járda és az úttest közötti berendezési sávban, amennyiben a sáv szélessége lehetővé teszi, növényzet telepítésével, takarást biztosító műtárggyal, a berendezési sáv megfelelő szélessége hiányában festéssel,
c) a gyalogos sáv és a telekhatár közötti sávban növényzet telepítésével vagy takarást biztosító műtárggyal.
(8) Több közműépítmény csoportos elhelyezése esetén az egységeket összevonva kell tervezni, a takarást egybefüggően kell kialakítani.
(9) Közműépítmény növényzettel történő takarását nyírható örökzöld cserjével szükséges biztosítani.
(10) Közműépítmény tereprendezéssel történő takarás esetén a földrézsűt gyeppel vagy talajtakaró cserjével kell fedni, a vízelvezetését biztosítani kell.
(11) A közműépítmény festése
a) közúti jelzéseket, azokkal összetéveszthető ábrákat, feliratokat, továbbá a közúti jelzéstechnikában alkalmazottal megegyező vagy ahhoz hasonló színeket,
b) reklámnak minősülő feliratot nem tartalmazhat.
(12) A gyalogos sáv és a telekhatár közötti sávban elhelyezett közműépítmény takarását biztosító
műtárgy kialakításával a mögötte lévő ingatlanon álló épülethez, kerítéshez illeszkedni szükséges. A takarást biztosító műtárgy az épület díszítőelemét, nyílását részben sem takarhatja el.
(13) A közműépítmény takarását biztosító műtárgy, festés megvilágított nem lehet, fényvisszaverő anyagból nem készülhet.
(14) A település helyi területi védelemben részesülő területén a csapadékvíz elvezető rendszer felszín feletti elemei – nyitott folyókát és csatlakozó-elemei – a Rév utcán és a Fő utca Rév utcától Mozi közig terjedő szakaszán jellemző vagy annak részletkialakításához és anyaghasználatához illeszkedő megoldással alakítandók ki. A helyi területi védelemben részesülő részeken kívül az anyaghasználat a meglévő környezethez igazítandó. Átalakítás esetén az új részek részletmegoldásai a Rév utcán és a Fő utca Rév utcától Mozi közig terjedő szakaszán jellemző vagy ahhoz illeszkedő módon alakítandók ki.
(15) A településnek azon a részén, ahol nyílt árokkal történik a csapadékvíz felszíni elvezetése,
a) gyepes,
b) gyeprácsos vagy
c) helyi kővel − visegrádi andezit, visegrádi patakkő, dunabogdányi bazalt, dunai vízépítési terméskő − burkolt rézsűvel és a választott rézsűkialakítással összhangban lévő mederburkolattal kell kialakítani.
(16) Gyalogos-, kerékpáros- vagy közúti híd, vagy kocsibehajtó híd korlátját vagy mellvédjét a 10.§ és 11. § előírásaival összhangban és a kapcsolódó épített vagy természeti környezethez illeszkedően kell kialakítani. A földfelszín feletti alépítmény kialakításánál, anyaghasználatánál 10.§ és 11. § előírásaiban előírt követelményeknek kell teljesülniük.
(17) Új gázló létesítésénél vagy meglévő felújításánál – ahol ezt műszaki feltételek ezt nem zárják ki – az Apátkúti-patak vonalán jellemző patakköves vagy vízépítési termésköves megoldást kell alkalmazni.
IV. Fejezet
Településkép-érvényesítési eszközök
1. Településképi szakmai konzultáció
15.§
(1) A főépítész a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.
(2) A szakmai konzultáció kötelező
a) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 33/A.§ szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység,
b) a helyi védelemmel érintett építményt érintő építési tevékenység esetében, és
c) e rendelet 8.§ (6) bekezdése esetén.
(3) A szakmai konzultáció kérelemre indul, mely lefolytatható írásban vagy személyesen. A kérelmet legalább 15 nappal az egyszerű bejelentés elektronikus feltöltése előtt be kell nyújtani.
(4) A szakmai konzultációhoz minden esetben kérelmet kell benyújtani e rendelet 3. melléklet szerinti adatlapon az abban felsorolt mellékletekkel együtt.
(5) A főépítész a kérelmezőt a szakmai konzultáció időpontjáról e-mailben vagy postai úton értesíti.
(6) A szakmai konzultáció során a főépítész javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítésének módjára.
(7) A szakmai konzultációról emlékeztetőt kell felvenni, amely tartalmazza:
a) a kérelmező adatait,
b) a tervezett építési tevékenység, vagy a védett területen a 8.§ (6) bekezdésében meghatározott valamely tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,
c) az üggyel kapcsolatos lényeges információkat, a felvett javaslatok lényegét, a főépítész lényeges nyilatkozatait.
(8) A konzultációról készült emlékeztetőt a főépítész nyilvántartásba veszi.
(9) Írásban történő szakmai konzultáció esetén a főépítész az írásban rögzített javaslatait és nyilatkozatait a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi a kérelmező részére.
2. Településképi véleményezési eljárás
2.a. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
16.§
(1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni
a) új építmény építési engedélyezési eljárását,
b) meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárását megelőzően.
(2) A polgármester a településképi véleményét
a) a főépítész szakmai álláspontjára,
b) b) a Visegrád Város Önkormányzat Tervtanácsának (a továbbiakban: Tervtanács) véleményére alapozza.
(3) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a főépítész állásfoglalása képezi.
(4) A főépítész állásfoglalást a településképi véleményezési eljárással érintett építési tevékenységekkel kapcsolatban ad ki.
(5) A településkép véleményezési eljárásban a Tervtanács szakmai véleményezési jogköreit a Visegrád Város Önkormányzat Tervtanácsának létrehozásáról szóló 3/2018. (II.14.) önkormányzati rendelet 3.§ (1) bekezdése szabályozza.
2.b. A településképi véleményezés szempontjai
17.§
(1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti műszaki tervdokumentáció
a) megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,
b) figyelembe veszi-e a beépítési előírásban szereplő további - a település építészeti illeszkedésre vonatkozó – javaslatokat és, hogy
c) a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás esetén azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést és településképi megjelenést eredményez-e.
(2) A beépítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve építmények bővítése esetén
da) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza,- illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatának településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a terv javaslatot ad-e rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására
d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére
e) a tetőzet kialakítása - különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(5) A határoló közterülettel való kapcsolatát illetően vizsgálni kell, hogy
a) a közterület közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata
aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
ab) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően
ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló - a közterületet érintő – beavatkozásokra,
b) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
2.c. A véleményezési eljárás lefolytatása
18.§
(1) A véleményezési eljárás lefolytatásának szabályait a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr. rendelet) 26/A.§-a tartalmazza.
(2) A véleményezés lefolytatásához szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalmazza a Tr. rendelet 26/A.§ (3) bekezdésében foglaltakon túl az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 8. mellékletében felsorolt munkarészeket, valamint:
a) átnézeti helyszínrajzot, amely az építmény településszövetbe történő elhelyezését mutatja,
b) utcaképet, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,
c) térbeli megjelenést ábrázoló tervlapot (kézzel vagy számítógéppel készült látványtervet vagy modellfotót).
(3) A településképi véleményezési eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
3. A településképi bejelentési eljárás
3.a. A településképi bejelentéshez kötött eljárások
19.§
(1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a - helyi területi védelem alá tartozó területeken - az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt építési tevékenységeken felül az alábbi esetekben:
a) Közműszolgáltatással kapcsolatos kültéri berendezés (mérőóra, elosztószekrény, kapcsoló, transzformátor, vezetéket tartó oszlop, csap, szerelődoboz, ereszcsatorna és lefolyócső, közterületről látszó csapadékcsatorna átvezetés, felületszivárgó- valamint vízelvezető- (drain) rendszer közterületről látszó része, gázfogadó, nyomásfokozó) létesítés,
b) Építési engedélyezési eljárás hatálya alá tartozó és nem tartozó bármilyen építési tevékenység, amelynek nyomán közlekedési műtárgyak (kikötő, ponton, drótkötélpálya fogadó, vasúti átkelő, hajóállomás biztosítóépítményei) nyomvonalas építményeket kiegészítő építmények (híd, aluljáró, felüljáró, önálló vagy műtárgyhoz kapcsolódó korlát vagy mellvéd) és közművekhez kapcsolódó műtárgyak (árvízvédelmi műtárgyak és kiegészítő objektumai pl.: zsilip, áteresz, árokátvezetés, tisztító- és szerelő aknák), és amely esetekben az Önkormányzat illetékességét, szakhatósági állásfoglalás adási kötelezettségét jogszabály írja elő.
(2) A településképi bejelentési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló igazolás alapját a főépítész állásfoglalása képezi.
(3) A főépítész állásfoglalást a településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenységekkel kapcsolatban ad ki.
(4) Hatályon kívül helyezve.
(5) A településkép bejelentési eljárásban a Tervtanács szakmai véleményezési jogköreit a Visegrád Város Önkormányzat Tervtanácsának létrehozásáról szóló 3/2018. (II.14.) önkormányzati rendelet 3.§ (1) bekezdése szabályozza.
(6) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének - részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat
a) telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
b) korábbi rendeltetéshez képest
ba) környezetvédelmi különösen zaj és légszennyezési szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,
bb) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,
bc) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,
c) érinti a közterület kialakítását, vagy a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,
d) érinti a kapcsolódó közterület közúti, gyalogos vagy kerékpáros forgalmát, azok biztonságát veszélyezteti.
(7) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni minden olyan esetben, amikor településrendezési eszköz a rendeltetés-módosítást feltételekhez köti, illetve járulékos beavatkozásokra vagy intézkedésre vonatkozó kötelezettséget ír elő.
(8) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV:28.) Korm. rendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.
(9) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni továbbá e rendelet 13.§ (11) bekezdése esetén.
3.b. A településképi bejelentési eljárás lefolytatása
20.§
(1) A településképi bejelentési eljárás során a bejelentés tartalmi elemeit a Tr. rendelet 26/B.§ (2) és (3) bekezdése tartalmazza.
(2) A településképi bejelentési eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot e rendelet 5. melléklete tartalmazza.
(3) A településképi bejelentési eljárás részletes szabályait a Tr. rendelet 26/C.§-a tartalmazza.
(4) A településképi bejelentési eljárásért az építtetőnek igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetnie.
(5) A 19.§ (1)-(9) bekezdése szerinti tevékenységek a bejelentés alapján - a Tr. rendelet 26/C.§-ban meghatározott hatósági határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembe vételével - megkezdhetőek, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
V. Fejezet
A településképi követelmények megszegésének esetei és jogkövetkezményei, településképi kötelezési eljárás szabályai
21.§
(1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le:
a) ha a helyi építészeti értékek valamint a településkép védelme érdekében az építménynek vagy annak - az értékvédelemmel összefüggő, a városképi látványban megjelenő - részének:
aa) a műszaki állapota nem megfelelő, állékonysága az élet- és közbiztonságot veszélyezteti,
ab) a homlokzat burkolatai vagy díszítő elemei hiányosak, sérültek,
ac) rendeltetéstől eltérő használata veszélyezteti a védett értékek megőrzését, bemutathatóságát
ad) felületképzése, színezése idegen az épület karakterétől és ezzel kedvezőtlenül befolyásolja annak megjelenését, városképi látványát.
ae) városképi megjelenése a táj és/vagy településképet rontja.
(2) Reklám, reklámhordozó településképi bejelentési eljárás nélküli vagy a bejelentéstől eltérő elhelyezése esetén a polgármester tizenöt napon belül értesíti a Pest Megyei Kormányhivatalt.
(3) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni a 13.§ (11) bekezdésében meghatározott kötelezettséggel, továbbá a 19.§ (1) bekezdésében meghatározott építési tevékenységgel és a 19.§ (7) és (8) bekezdése szerinti rendeltetés-módosításokkal kapcsolatban, amennyiben azok megvalósítása
a) a bejelentési kötelezettség elmulasztásával,
b) a polgármesternek a bejelentés tudomásul vételét megtagadó döntése ellenére,
c) a polgármester által kiadott igazolásban foglalt kikötések teljesítése nélkül vagy csak részleges teljesítésével történt meg.
(4) Településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre indul.
(5) A kérelemre és a hivatalból lefolytatott eljárás az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseinek alkalmazásával történik.
(6) A kérelemnek tartalmaznia kell a bejelentés tárgyát képező ingatlan pontos címét és a bejelentés indokolását, valamint a bejelentő nevét, értesítési címét és egyéb elérhetőségét.
(7) Kérelemre indult eljárás esetén a polgármester helyszíni bejárást tart és amennyiben azt állapítja meg, hogy a bejelentés megalapozott, az eljárást az Ákr. szabályai szerint folytatja le.
(8) Hivatalból történő eljárás esetén a polgármester az észleléstől számított tizenöt napon belül megindítja az eljárást és az ingatlan tulajdonosát értesíti az eljárás megindításáról.
(9) A polgármester a településképi kötelezési eljárásban az érintett ingatlan tulajdonosát hatvan napos határidő kitűzésével kötelezi
a) az 21.§ (1) bekezdése esetén az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására, használati módjának megváltoztatására,
b) a 19.§ (1) bekezdésében meghatározott építési munkákkal kapcsolatban az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására, az igazolásban foglalt kikötések maradéktalan teljesítésére,
c) a 19.§ (7) és (8) bekezdésében meghatározott rendeltetés-módosítások esetében az új rendeltetés szerinti használat megszüntetésére és az igazolásban foglalt kikötések maradéktalan teljesítésére.
(10) A 21.§ (9) bekezdésében foglalt kötelezettségek megszegése, vagy a döntés végrehajtásának elmulasztása esetén a mindenkori városfejlesztéssel foglalkozó önkormányzati bizottság javaslatára a polgármester önkormányzati településképi bírságot szabhat ki, amelynek összege
a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén legfeljebb 500.000 forint,
b) polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén legfeljebb 700.000 forint,
c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legfeljebb 300.000.forint,
d) reklámhordozóra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény be nem tartása esetén 100.000 forint,
e) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén legalább 100.000 forint, legfeljebb 1.000.000 forint.
(11) Az önkormányzati településképi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását,
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(12) A településképi kötelezés határidőn túli elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településképi bírságot ismételten mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.
(13) A településképi bírság ismételt kiszabása esetén a mérlegelés szempontjai az önkormányzati településképi bírság kiszabásánál arányos a mulasztással okozott jogsértő magatartás következményeivel, illetve a jogkövető magatartás megszegésének súlyával.
VI. Fejezet
A településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
22.§
(1) Az Önkormányzat e rendelet 1. és 2. mellékletében, valamint a szakkérdést szabályozó jogszabály szerint Műemléki Jelentőségű (MJ) területen fekvő építmények homlokzatának, nyílászáróinak, kerítésének felújítását, helyreállítását a „Településképi Támogatásból” (a továbbiakban: Támogatás) segíti.
(2) A Támogatás előirányzatát az Önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.
(3) A Támogatást pályázat és indokolt egyedi kérelem útján lehet igénybe venni.
(4) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés elfogadását követő 30 napon belül a polgármester írja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.
(5) A beérkezett pályázatokat, egyedi kérelmet egy háromtagú döntés-előkészítő bizottság szakmai véleménye alapján a mindenkori városfejlesztéssel foglalkozó önkormányzati bizottság véleményének kikérésével a polgármester bírálja el a pályázat benyújtási határidejét követő 21 napon belül.
(6) A pályázat, egyedi kérelem alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el.
(6) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el.
(7) A támogatást elnyert pályázókkal a polgármester a döntést követő 15 napon belül támogatási szerződést köt.
(8) A támogatási szerződés tartalmazza:
a) a támogatásra jogosult adatait, a támogatott helyi védelem alatt álló ingatlan adatait,
b) a támogatás folyósításának idejét, módját
c) a támogatás felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait,
d) az elvégzett munkák igazolásának, bizonylatolásának rendjét.
(9) A támogatási szerződés mellékleteként csatolni kell a pályázathoz, egyedi kérelemhez benyújtott dokumentációt.
VII. Fejezet
Záró rendelkezések
23.§
(1) E rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.
(2) E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a város építészeti örökségének helyi védelméről szóló 14/2011. (X.05.) önkormányzati rendelet, a településképi véleményezési eljárásról szóló 13/2013. (VI.19.) önkormányzati rendelet, a településképi bejelentési eljárásról szóló 14/2013. (VI.19.) önkormányzati rendelet, a helyi településrendezési előírások tartalmáról szóló előzetes tájékoztatás és a tervekkel kapcsolatos szakmai konzultáció szabályairól szóló 15/2013. (VI.19.) önkormányzati rendelet és a településképi kötelezési eljárásról szóló 9/2015. (VI.18.) önkormányzati rendelet.
Visegrád, 2017. december 13.
|
|
|
