Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017. (XII.28.) önkormányzati rendelete

Úrkút Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8. ) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés és a 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya, Balaton- felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

2. § (1) A helyi védelem célja Úrkút község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja:

a. Úrkút épített és természeti értékeinek védelme, az épített környezet esztétikus kialakítása.

b. A településképi szempontból meghatározó területen a településképi illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő településképi követelmények érvényesítése.

4. § E rendelet alkalmazásában:

a. áttört kerítés: Olyan kerítés amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága jelen rendeletben meghatározott %-os arányban nem akadályozott.

b. tájba illeszkedés: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek vagy befolyásolt építmény együtteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza, amit környezeti állapotadat igazol.

5. § A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökség

a. meghatározása, dokumentálása,

b. védetté nyilvánítása, nyilvántartása,

c. megőrzése, megőriztetése és

d. a lakossággal történő megismertetése.

6. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve megszüntetés írásban benyújtott kérelemmel kezdeményezhető.

(2) A kérelmet bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy Úrkút Képviselő-testülete benyújthatja a község Polgármesterének.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a. a védendő-, vagy a védettség megszűntetésével érintett érték megnevezését, a helyszínének címét, helyrajzi számát;

b. a kérelmező nevét,

c. helyi területi védelem esetén az együttes megnevezését, térképi lehatárolását,

d. a védendő érték, vagy terület ismertetését,

e. a védelem alá helyezés indoklását.

(4) A helyi védelem alá helyezés, illetve megszüntetés kezdeményezése során hiánypótlásra nincs lehetőség.

(5) A kérelmet a beérkezésétől számított 30 napon belül a polgármester előkészíti a Képviselő-testületnek, aki dönt, hogy

a. a kérelem alapján kezdeményezi a településképi rendelet módosítását.

b.

(6) Az (5) bekezdés szerinti döntésről a polgármester 8 napon belül értesíti az érdekelteket.

(7) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

a) ​a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,

b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

c) a kezdeményezőket.

(8) A helyi egyedi védelem megszüntetése az értékvizsgálat alapján csak akkor javasolható, ha a védett építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre.

8. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) a polgármester nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését,

b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,

c) a védelem típusát,

d) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám) és

e) a védelem rövid indokolását.

9. § A helyi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó, az 1. melléklet meghatározott

a. építményekre, építményrészletekre

b. alkalmazott anyaghasználatra,

c. tömegformálásra,

d. homlokzati kialakításra,

e. táj- és kertépítészeti alkotásra,

f. egyedi tájértékre, növényzetre,

g. szoborra, képzőművészeti alkotásra,

h. utcabútorra

terjed ki.

10. § Helyi területi védelem illeti meg az 2. számú mellékletben meghatározott, közterületekből és egyedi ingatlanokból álló együttest, amelyek sajátos tájképi, településszerkezeti, településképi, építészeti, történeti adottságai folytán a település jellege és identitása szempontjából meghatározó jelentőségű.

11. § (1) Az 1. és 2. mellékletben szereplő, helyi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(3) A helyi egyedi védelem alatt álló művi érték korszerűsítéssel, átalakítással, bővítéssel, részleges bontással, bontással kapcsolatos általános szabályai:

a. A helyi védelem alatt álló értékek jókarbantartása, használata és fenntartása során biztosítani kell a védelem alapjául szolgáló értékek megőrzését.

b. Helyi védelem alá tartozó épületek nem bonthatók. Átalakítás esetében épületrészek bonthatók, a védelmet megalapozó építményrészek kivételével.

c. Átalakítás a védett értékek fenntartása, érvényre juttatása szempontjainak szem előtt tartásával lehet végezni, olyan módon és mértékig, ami nem sérti az érték összességének (tömegalakítás, térkapcsolatok, arányviszonyok, szimbolikus tartalom, felületek kialakítása, díszítmények), valamint a történeti korok emlékeinek megtartását.

12. § (1) A 2. számú melléklet szerinti helyi területi védelemmel érintett területen (a továbbiakban: védett terület) a kialakult utcahálózat, telekstruktúra, beépítési mód és épülettömegek megtartása, illetve – fejlesztés esetén – az ezekhez való igazodás és illeszkedés biztosítandó.

(2) A védett területen meglévő – utcafronti – melléképületek felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők.

(3) A védett területen a meglévő épületek bővítése felújítása, (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés) során az eredeti épület anyaghasználatát, színezését, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások alkalmazandók.

13. § (1) A 1. melléklet szerinti helyi egyedi védelem alatt álló (a továbbiakban védett) épületek bővítése felújítása, (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés) során az eredeti épület anyaghasználatát, színezését, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások alkalmazandók.

(2) A védett épületen csak olyan építési munka végezhető, illetve olyan állapot fennmaradása biztosítandó, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.

(3) Parapet-konvektor vagy klímaberendezés közterületről látható módon nem helyezhető el.

14. § (1) Épített égéstermék elvezető csak tégla vagy vakolt felületű lehet. Az új, korszerű készülékek függőleges égéstermék elvezetőjének színe (gyári tartozék kémény) a héjazat színével megegyezőnek vagy feketének kell lennie. Égéstermék elvezető közterületről látható esetben csak függőleges lehet, homlokzati égéstermék elvezető közterületről látható külső határoló falakon csak abban az esetben jelenhet meg, ha egyéb módon az épület fűtéskorszerűsítése műszakilag nem oldható meg.

(2) Elektronikus hírközlési építmények és berendezései, műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés, közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, klímaberendezés kültéri egysége, valamint egyéb gépészeti berendezés az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén nem helyezhető el, kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg.

(3) Az épületen elhelyezett napkollektor csak tetősíkban vagy az ingatlannal határos közterületről nem látható módon helyezhető el.

15. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:

a. Alsófalu, Felsőfalu, Kilencház,

b. Bányatelep,

c. Csárdahegy és Újtelep

d. új beépítés területe,

e. gazdasági területek,

f. Zsófiapuszta lakóházai,

g. jelentős zöldfelületi területek,

h. mezőgazdasági területek

i. természetközeli területek

j. egyéb területek

(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 3. melléklet tartalmazza.

16. § (1) Új épületek építésénél, vagy a meglévő épületek felújításánál a környező épületek színvilágához kell illeszkedni. Az épület meghatározó homlokzatainak színezése fehér, vagy a természetben is előforduló, az úgynevezett földszínek (palaszürke, földbarna, agyag vörös, okkersárga, halványzöld) tört, pasztell árnyalatai lehetnek. A nyílászárók esetében a homlokzat színétől eltérő, a földszínek sötétebb árnyalatai is felhasználhatók.

(2) Az építmények homlokzatainak burkolóanyaga nagyelemes fém és műanyag hullám és trapézlemez burkolat nem lehet, kivéve gazdasági területen.

(3) A 10%-osnál nagyobb lejtésű terepfelszín rendezése során a természetes tereplejtést megváltoztatni csak a földtömeg-egyensúly mértékéig lehet. A földtömeg-egyensúllyal történő tereprendezést úgy kell megvalósítani, hogy a természetes terepszinthez viszonyított feltöltés, vagy bevágás – rézsű vagy támfal megoldással- egy teraszlépcsőben legfeljebb 1,5méter szintkülönbségű lehet.

(4) Lejtős terepen való építés esetén az épület terepre illesztésével el kell kerülni a lejtő irányába kedvezőtlen látványú, magas épülethomlokzat kialakulását.

(5) A tetőfedő anyagok színe rikító, környezetéhez nem illeszkedő, nem lehet. Az építmények tetőfedő anyagaként nem alkalmazható: műanyag hullámlemez, bitumenes zsindely.

(6) Tilos manzárd-tető, valamint a nyeregtetőt kiegészítő torony építése.

(7) Külterületen az épületek legmagasabb pontja 10,0 méter lehet, kivéve kilátó és szélkerék esetében.

(8) A zöldfelület létesítésénél a zöldfelület településképi, használati és kondicionáló értékének optimalizálása érdekében a zöldfelületi telekrészek elaprózása nem megengedett.

(9) A településen fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növényfajokon kívül más nem telepíthető. Ajánlott növényjegyzék a 4. mellékletben található.

(10) A település belterületén a legkisebb telepítési távolság az ingatlan határától:

a) szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor, élősövény esetében 0,50 méter,

b) 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 1,5 méter,

c) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor, élősövény esetében 2,0 méter.

17. § (1) A telkek rendeltetésszerű használatához szükséges építményeket egy csoportban, oldalhatáron állóan kell elhelyezni.

(2) A területen az épületek csak földszint vagy földszint és tetőtér kialakításúak lehetnek. Tetőtér csak egyszintesen építhető be.

(3) A lakótelkek utcai telekhatárán csak maximum 50 cm magasságú tömör lábazatos, áttört utcai kerítések létesíthetők. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást akadályozó létesítményt elhelyezni, valamint 1,2 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.

(4) A meglévő tömör kerítés felújítható.

(5) Az utcafronton elhelyezett kerítés minimum 50 % -ban áttört lehet.

(6) Az épületek tetőhajlásszöge nem lehet 35º-nál kisebb és 45º-nál nagyobb.

(7) A tetőtér beépítése esetén tilos térdfal magasítás, beugró loggia, kiugró erkély.

(8) 20 m-nél keskenyebb telken nem lehet utcával párhuzamos tetőgerincű, nyeregtetős épületet építeni.

(9) Az épület utcai homlokzatára, látható helyre technológiai berendezés nem helyezhető el, kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg.

(11) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

18. § (1) A telek rendeltetésszerű használatához szükséges építményeket zártsorúan, utcafrontosan építve kell elhelyezni.

(2) A területen az épületek csak földszint vagy földszint és tetőtér kialakításúak lehetnek. Tetőtér csak egyszintesen építhető be.

(3) A lakótelkek utcai telekhatárán csak maximum 50 cm magasságú tömör lábazatos, áttört utcai kerítések létesíthetők. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást akadályozó létesítményt elhelyezni, valamint 1,2 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.

(4) A meglévő tömör kerítés felújítható.

(5) Az utcafronton elhelyezett kerítés minimum 70% -ban áttört lehet.

(6) Az épületek tetőhajlásszöge nem lehet 35º-nál kisebb és 45º-nál nagyobb.

(7) A tetőtér beépítése esetén tilos térdfal magasítás, beugró loggia, kiugró erkély.

(8) Az épület utcai homlokzatára, látható helyre technológiai berendezés nem helyezhető el, kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg.

(9) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, maximum 0,5 m² nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.

(10) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

19. § (1) A területen az épületek csak földszint vagy földszint és tetőtér kialakításúak lehetnek. Tetőtér csak egyszintesen építhető be.

(2) A lakótelkek utcai telekhatárán csak maximum 50 cm magasságú tömör lábazatos, áttört utcai kerítések létesíthetők. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást akadályozó létesítményt elhelyezni, valamint 1,2 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.

(3) A meglévő tömör kerítés felújítható.

(4) Az utcafronton elhelyezett kerítés minimum 50 % -ban áttört lehet.

(5) Az épületek tetőhajlásszöge nem lehet 35º-nál kisebb és 45º-nál nagyobb.

(6) 20 m-nél keskenyebb telken nem lehet utcával párhuzamos tetőgerincű, nyeregtetős épületet építeni.

(7) Az épület utcai homlokzatára, látható helyre technológiai berendezés nem helyezhető el, kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg.

(8) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, maximum 0,5 m² nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.

(9) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

20. § (1) A telkek rendeltetésszerű használatához szükséges építményeket oldalhatáron állóan kell elhelyezni.

(2) A területen az épületek csak földszint vagy földszint és tetőtér kialakításúak lehetnek. Tetőtér csak egyszintesen építhető be.

(3) A lakótelkek utcai telekhatárán csak maximum 50 cm magasságú tömör lábazatos, áttört utcai kerítések létesíthetők. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást akadályozó létesítményt elhelyezni, valamint 1,2 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.

(4) Az utcafronton elhelyezett kerítés minimum 50 % -ban áttört lehet.

(5) Az épületek tetőhajlásszöge nem lehet 25º-nál kisebb és 45º-nál nagyobb.

(6) 20 m-nél keskenyebb telken nem lehet utcával párhuzamos tetőgerincű, nyeregtetős épületet építeni.

(7) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, maximum 0,5 m² nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.

(8) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

21. § (1) A telkek rendeltetésszerű használatához szükséges építményeket egy csoportban, szabadon állóan kell elhelyezni.

(2) A területen az épületek legmagasabb pontja a terepcsatlakozástól számított maximum 10,0 m lehet, kivéve az alkalmazott technológiából adódó létesítmények.

(3)

(4) Az utcafronton elhelyezett kerítés minimum 40 % -ban áttört lehet.

(5) A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével a tető hajlásszöge 25°-45° között lehet.

(6) Épületcsoportoknál azonos dőlésszögű, héjalású tetőkialakítást kell alkalmazni.

(7) Gazdasági területen az előkertben portaépület elhelyezhető.

(8) A parkolók és a telekhatárok mentén új fasor telepítésénél és meglévő fasor kiegészítésénél (fapótlásnál) várostűrő, előnevelt, többszörösen iskolázott, útsorfa minőségű faegyedek ültetésénél a 8 méternél kisebb tőtávolság nem megengedett.

(9) A minimálisan kialakítandó zöldfelület kétharmadán a kevesebb, mint háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növénytakaró alkalmazása nem megengedett.

22. § (1) A meglévő lakóházak felújíthatók, eredeti épülettömegükkel újjáépíthetők.

(2) Tetőtérbeépítés, tetőfelépítmény nem létesíthető.

(3) Az épület út felőli homlokzatára, látható helyre technológiai berendezés kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg

23. § (1) A telkek rendeltetésszerű használatához szükséges építményeket egy csoportban, szabadon állóan kell elhelyezni.

(2) Az épületeket tájba illeszkedően, hagyományos tömegű és építészeti karakterű kialakítással lehet elhelyezni.

(3) A területen elhelyezhető lakóépületek legmagasabb pontja a terepcsatlakozástól számított maximum 8,0 m lehet.

(4) A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével a tető hajlásszöge 30º-45º között lehet.

(5) Épületcsoportoknál azonos dőlésszögű és héjalású tetőkialakítást kell alkalmazni.

(6) Vagyonvédelmi kerítés minimum 90 % -ban áttört lehet.

24. § (1) A telkek rendeltetésszerű használatához szükséges építményeket egy csoportban, szabadon állóan kell elhelyezni.

(2) Az épületeket tájba illeszkedően, hagyományos tömegű és építészeti karakterű kialakítással lehet elhelyezni.

(3) A területen az épületek legmagasabb pontja a terepcsatlakozástól számított maximum 8,0 m lehet, kivéve a kilátók.

(4) Kerítést létesíteni csak ideiglenesen, természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdálkodási célból szabad, minimum 90 % -ban áttört kialakítással.

(5) A tető hajlásszöge 35º-45º között lehet.

(6) Épületcsoportoknál azonos dőlésszögű és héjalású tetőkialakítást kell alkalmazni.

(7) Az épületek kialakításánál kizárólag természetes anyagok alkalmazhatók.

25. § (1) A telkek rendeltetésszerű használatához szükséges építményeket egy csoportban, szabadon állóan kell elhelyezni.

(2) A területen az új épületek legmagasabb pontja a terepcsatlakozástól számított maximum 8,0 m lehet, kivéve az alkalmazott technológiából adódó létesítmények.

(3) A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével a tető hajlásszöge 35°-45° között lehet.

(4) Épületcsoportoknál azonos dőlésszögű, héjalású tetőkialakítást kell alkalmazni.

(5) A telekhatárok mentén legalább egy fasort kell telepíteni.

(6) A parkolók és a telekhatárok mentén új fasor telepítésénél és meglévő fasor kiegészítésénél (fapótlásnál) várostűrő, előnevelt, többszörösen iskolázott, útsorfa minőségű faegyedek ültetésénél a 8 méternél kisebb tőtávolság nem megengedett.

(7) A minimálisan kialakítandó zöldfelület kétharmadán a kevesebb, mint háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növénytakaró alkalmazása nem megengedett.

(8) A területen a nem természetes anyaghasználatú és jellegű (minőség, szín) építmények, a nem egységes arculatú berendezési tárgyak elhelyezése tilos.

(9) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, maximum 0,5 m2 nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.

(10) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

26. § (1) A település területén a reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelményeket a (2) – (4) bekezdések tartalmazzák.

(2) A védett épületeken hirdetés, reklám nem helyezhető el.

(3) 4 m²-nél nagyobb felületű reklámhordozó a településen nem helyezhető el.

(4) Közterületen és köztulajdonban álló ingatlanon 10 méterenként legfeljebb 1 db, maximum 1,5 m² nagyságú reklámhordozó helyezhető el.

(5) A reklámhordozó anyaga az időjárásnak ellenálló (nem rozsdásodó) kell legyen, az élénk színek használata kerülendő.

27. § A belterület közterületein kizárólag reklámozás, hirdetés célját szolgáló, állandó jellegű, táblaszerű objektum nem helyezhető el, kivéve, ha a hirdetés önkormányzati illetve települési célt, továbbá esetenkénti rendezvények hirdetését szolgálja.

28. § (1) Választás, helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó reklámhordozó, reklám, molinó transzparens, hirdetmények elhelyezhetők közterületen illetve magán területen is.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

(4) Pályázati forrásból megvalósuló építmény esetében az előírt tájékoztatási felületként

a) az építés ideje alatt a telken belül elhelyezett, a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla,

b) a létesítmény átadása után legfeljebb a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla a homlokzaton, vagy a létesítmény előkertjében elhelyezve – a pályázati kiírás szerinti időszakra – létesíthető.

29. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és az elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:

a. a bányatelep, kivéve a 2. melléklet szerinti helyi területi védelem alatt álló területet,

b. jelentős zöldfelületi terület,

c. gazdasági terület.

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és az elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek:

a. Alsófalu,

b. Felsőfalu.

c. Kilencház,

d. Csárdahegy, Újtelep,

e. új beépítés területe,

f. a település helyi területi védelem alatt álló építészeti öröksége.

30. § Közmű és elektronikus hírközlési létesítmények kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.

31. § Elektronikus hírközlési építmények és berendezései, közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, klímaberendezés kültéri egysége, valamint egyéb gépészeti berendezés az épületek közterületről látható homlokzati felületén nem helyezhető el, kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg.

32. § Műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén nem helyezhető el, kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg, ebben az esetén az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén csak takartan helyezhető el.

33. § A belterületen, Zsófiapusztán, a természetvédelmi és a tájképvédelmi övezet által érintett területeken, illetve a nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén – település- és tájképvédelmi okok miatt – új táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők.

34. § (1) A településkép védelme érdekében az építtető kérelmére az önkormányzati főépítész (főépítész) – illetve, ha az önkormányzatnál főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester – 8 napon belül szakmai tájékoztatást ad a településképi követelményekről.

(2) Szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.

(3) A kérelem papír vagy elektronikus formában nyújtható be az önkormányzathoz.

(4) A kérelmet a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező a (3) bekezdésben szereplő elérhetőségekre eljuttatva, írásban kezdeményezi. A kérelmet az alábbi tartalmi követelménnyel kell benyújtani:

a. tervezett tevékenység helye (cím, hrsz.);

b. tervezett tevékenység rövid leírása;

c. a közterület felőli arculati megjelenés bemutatása (fotó, grafika, megjelenés a közvetlen környezetben);

d. beépítési koncepció vázlatos bemutatása.

(5)​ A főépítész – illetve, ha az önkormányzatnál főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester - szakmai konzultációról készített emlékeztetőjéhez csatolni kell az esetlegesen bemutatott dokumentumokat.

(6) A konzultációkról az önkormányzati főépítész, ha főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester nyilvántartást vezet.

35. § (1) Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni

a. 200 m² hasznos alapterület feletti alapterületű épület építése, átalakítása, bővítése esetén,

b. kereskedelem vendéglátás, szolgáltatás funkció kialakítása esetén.

(2) Amennyiben a szakmai konzultációra vázlatterv, vagy műszaki terv dokumentáció is benyújtásra kerül, előzetesen vizsgálni kell, hogy annak tartalma megfelel-e a jelen rendeletben foglalt előírásoknak.

(3)

36. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni építési engedély nélkül létesíthető:

a. reklámok és reklámhordozók elhelyezése,

b. 8 m legnagyobb magasságot meghaladó, valamint

c. 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó építmények építése és bővítése esetén.

37. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építéssel érintett ingatlan, valamint a reklámozó, illetve a reklámhordozó és reklám elhelyezésével érintett telek tulajdonosa (a továbbiakban együtt: bejelentő) kérelmére indul.

(2) A kérelmet Úrkút Község Polgármesteréhez (a továbbiakban: Polgármester) kell benyújtani.

(3)

(4) A Polgármester a településképi bejelentési eljárást a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.

(5) A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Úrkút Község Képviselő-testületéhez lehet fellebbezéssel benyújtani.

38. § A településképi bejelentési eljárás szempontjai:

a. a kérelem megfelel-e a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek;

b. a reklámhordozó és reklám elhelyezése megfelel-e az e rendeletben megállapított településképi követelményeknek.

c. a 8m legnagyobb magasságot meghaladó, valamint a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó építmények építése és bővítése esetén

ca) a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik–e a kialakult településszerkezetbe,

cb) nem zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek, használhatóságát.

cc)

cd) teljesíti-e az egyes eltérő karakterű településképpel rendelkezői településrészek esetében a településképi szempontokkal kapcsolatos tömegalakítási, homlokzatformálási, anyaghasználati követelményeket,

ce) harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait.

39. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építési engedély alapján létesíthető:

a. reklámok és reklámhordozók elhelyezése,

b. 8 m legnagyobb magasságot meghaladó, valamint

c. 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó építmények építése és bővítése esetén.

40. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építéssel érintett ingatlan, valamint a reklámozó, illetve a reklámhordozó és reklám elhelyezésével érintett telek tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.

(2) A kérelmet Úrkút Község Polgármesteréhez (a továbbiakban: Polgármester) kell benyújtani.

(3)

(4) A Polgármester a településképi véleményezési eljárást a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.

(5)

41. § A településképi véleményezési eljárás szempontjai:

a. a kérelem megfelel-e a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek;

b. a reklámhordozó és reklám elhelyezése megfelel-e az e rendeletben megállapított településképi követelményeknek.

c. a 8m legnagyobb magasságot meghaladó, valamint a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó építmények építése és bővítése esetén

ca) a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik–e a kialakult településszerkezetbe,

cb) nem zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek, használhatóságát.

cc)

cd) teljesíti-e az egyes eltérő karakterű településképpel rendelkezői településrészek esetében a településképi szempontokkal kapcsolatos tömegalakítási, homlokzatformálási, anyaghasználati követelményeket,

ce) harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait.

42. § (1) A jelen rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén a Polgármester hivatalból, vagy kérelemre végzésben felhívja az ingatlan tulajdonosának figyelmét a jogszabálysértésre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti végzésben a jogszabálysértés megszüntetésére, a jogszabálysértés mértékéhez igazodó határidőt kell megállapítani.

(3) A Polgármester kötelezési eljárást folytat le az (1) bekezdés szerinti végzésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően.

(4) A településképi kötelezésről a Polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz határozat formájában.

43. § (1) A Polgármester a 42.§ (3) bekezdés szerinti hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítés esetén településkép-védelmi bírságot szab ki.

(2) A településkép-védelmi bírság összege egyedi elbírálás alapján szabható ki, amelynek mértéke 30.000.- forinttól, 1.000.000. forintig terjedhet.

(3) A településkép-védelmi bírság összegének meghatározásakor mérlegelni kell a jogszabálysértés súlyát, azt, hogy a kötelezett az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.

(4) A körülmények okszerű mérlegelése alapján a mulasztás súlyához igazodó, a településképi érdeksérelemmel arányos bírságot kell kiszabni.

44. § A bírság összegét 30 naptári napon belül az Önkormányzat határozatában meghatározott számlaszámra kell befizetni. A befizetés elmulasztása esetén fizetési felsz a polgármester végrehajtási eljárást kezdeményez a kötelezett ellen.

45. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

(2) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.

(3) Egyedi helyi védelemmel érintett ingatlan tulajdonosa a helyi adó kivetésekor az erre vonatkozó rendelkezés szerint adókedvezményben, illetve adómentességben részesülhet. Az adókedvezmény mértéke védett épületre, épületrészre: 50 %

(4) Az építési munkák végzésének idejére fizetendő közterület-használat díjat az Önkormányzat elengedi.

46. § E rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.

47. § Hatályát veszti Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 19/2017. (XI.21.) rendelet.

Úrkút, 2017. december 28.

……………………………………… ……………………………………..

Fülöp Zoltánné polgármester dr. Puskády Norbert jegyző