Balatonkenese Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2017 (XII.20.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

2022.05.30.

Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8. ) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés és a 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Soproni Igazgatóság, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért és Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Államtitkárság, Balaton- felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK ^[1] módosította: 25/2019. (XI. 14.) ÖR., hatályos: 2019. november 15. napjától.

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. §¹

2. §² (2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

3. § E rendelet alkalmazásában:

a) Arculati terv: a tervezett építmény elhelyezésével, építésével összefüggésben készített olyan dokumentáció, mely a tervezett építmény élő, élettelen természetes, és meglévő épített környezethez való illeszkedését bemutató, színes, a jelenlegi és a tervezett tájképet, látképet több szempontból rögzítő és a tervezett beillesztett építményt tartalmazó, perspektívikus megjelenítés fotódokumentációba illesztve.

b) Cégreklám: cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást ismertető, népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítés, üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklám.

c) Helyi egyedi védelem alatt álló érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.

d) Helyi egyedi védelem megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény (Építész, településmérnök, statikus, illetve műemléki szakmérnök végzettségű) személy, szervezetek, vagy azokat foglalkoztató szervezet által készített olyan szakvizsgálat, amely a védelem alatt álló épület, építmény vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, mely alapján a védelem oka már nem áll fenn.

e) Épületszélesség: Az épület rövidebbik homlokzatának szélessége. Az utcai homlokvonal esetében a homlokzat szélességéhez hozzá kell számítani azokat az oldalirányú épületkiugrásokat is, amelyeket az utcai homlokvonal oldalkert felé eső sarokpontján, annak síkjára állított 45 fokos egyenes érint.

f) Harmónia és egyensúly: a részek egybetartozásának érzését keltő látványtulajdonság.

g) Információs vagy más célú berendezés: az önkormányzat hirdető berendezései és a közösségi tájékoztató információs rendszer elemei, melynek mérete legfeljebb 11 m2, és melynek reklám céljára szolgáló felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám, illetve helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés.

h) Karám: Szabadon tartott állatok tartására és védelmére szolgáló, vesszővel vagy deszkával vagy egyéb faanyagból körbe kerített olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 30%-át nem haladja meg.

i)³ Óriásplakát: a DIN A0 méretet (841 x 1189 mm) meghaladó méretű plakát.

j) Települési tervtanács: (a képviselő testület által felkért min. 3 fős testület az önkormányzati főépítész vezetésével)

k) Terméskő támfal: betonba vagy szárazon rakott válogatott kövekből összeállított önállóan állékony, látszó felületében háromdimenziós látványt nyújtó falszerkezet.

l) Terméskő borítású támfal: Tégla vagy egyéb falazó elemekből épített önállóan is állékony szerkezet utólagosan ragasztott burkolata, mely természetes terméskövekből, méretre vágva úgy készül, hogy a látszó terméskő felületeknél a terméskő kétdimenziós látványt nyújtó alkalmazása nem megengedett.

m) Tömör kerítés: Olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 80%-nál nagyobb mértékben korlátozott.

n) Zárt kerítés: A település területén történetileg kialakult kerítések kapubálványokkal, pillérekkel tagolt, tömör falazott kerítés (kő, tégla) deszka vagy kovácsoltvas kapukkal.

II. Fejezet

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi egyedi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

4. § (1) A helyi védelem feladata különösen:

a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, ipartörténeti szempontból védelemre érdemes:

aa) településkarakter, településszerkezetek,

ab) épületegyüttesek, épületek és épületrészek, építmények, építményhez tartozó földrészlet és annak jellegzetes növényzete,

ac) településkép, utcaképek és látványok,

ad) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek, utcabútorok,

továbbiakban együtt védett értékek – körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése.

b) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

(2) A helyi védelmi célok érvényesítése érdekében Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete rendeletével a megóvandó épített egyedi és területi értékeit helyi védelem alá helyezi. A helyi védelem alá helyezett értékek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3)⁴ Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése. (Rendkívül indokolt esetben – természeti káresemény, veszélyhelyzetet előidéző állagromlás – indokolttá és szükségessé teheti a bontást.)

5. § (1)⁵ A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszűnéséről a Képviselő-testület – az Önkormányzat által elkészített értékvizsgálat alapján - e rendelettel, és annak módosításával dönt.

(2) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet vagy hivatalból az önkormányzat kezdeményezheti, továbbá a településrendezési terv keretében készített örökségvédelmi hatástanulmány is javaslatot tehet.

(3) A védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védendő érték/terület megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész, emelet, ajtó),

c) a védelem indoklását

d)⁶

(4) A védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelem alól törlendő érték/terület megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész, emelet, ajtó),

c) a védelem megszüntetésének okait,

d)⁷ a védelem megszüntetését alátámasztó – önkormányzati főépítész által előkészített - szakmai véleményt.

(5) A védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül;

b) a védett terület, érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette;

c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg;

d)⁸ a védett érték magasabb védettséget kap.

6. § (1) A helyi védelem elrendelése, védelem megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről az önkormányzati főépítész gondoskodik.

(2)⁹ Amennyiben az értékvizsgálat, vagy védelem megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény nem a településrendezési terv részeként, hanem önálló munkarészként készül, ahhoz csatolni kell a döntést előkészítő települési főépítész szakmai véleményét.

(3)¹⁰ A döntés előkészítése során - a Képviselő-testületi döntés segítéséhez - beszerezhető még az érdekeltek (érintett ingatlanok tulajdonosai, érintett helyi, szakmai, társadalmi szervek, egyesülések) álláspontja.

(4) A helyi egyedi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell.

(5) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítést követően 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(6) A kifüggesztés időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat, védelem megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény megtekintését a településen biztosítani kell.

7. § (1) A helyi egyedi védelem elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell:

a) az érdekelteket,

b) az illetékes Földhivatalt,

c) az illetékes építésügyi hatóságot,

d) az illetékes örökségvédelmi hatóságot.

8. §¹¹

9. § (1) A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját, kivéve, ha csak egyes részei kerültek védetté nyilvánításra– védelem illeti.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek bővítése felújítása az épület teljes védelme esetén, (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés) az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások alkalmazhatók. Az épületeken, építményeken végzett bármilyen építési munka esetén örökségvédelmi szakember iránymutatásai szerint kell eljárni.

Amennyiben csak egyes részletek kerültek védelemre akkor értelem szerűen csak a védendő rész megőrzése kötelező.

(3) Az általános helyi egyedi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél

a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz;

b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, érintetlenül kell hagyni, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:

ba) a homlokzat felületképzését;

bb) a homlokzat díszítő elemeit;

bc) a nyílászárók keretezését, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását;

bd) a tornácok kialakítását;

be) a lábazatot, a lábazati párkányt;

c) az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei -, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők;

d) új parapet-konvektor vagy klímaberendezés, parabolaantenna közterületről is látható egysége nem helyezhető el.

e) Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 1,5 m2 méretű cégismertető felirat helyezhető el úgy, hogy ne adjon ki zajt, mesterséges fényt.

f) Nem általános védelem, hanem egyes épületelem védelme esetén a fentiekből csak az adott épületrész rá vonatkozó előírását kell figyelembe venni.

(4) A védett értéket érintő építési munkák engedélyezése előtt településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni.

(5) ¹² A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését az eredeti szerkezet és belső értékek megtartásával kell megoldani.

(6) ¹³ Helyi egyedi védett épület bontására csak a teljes műszaki avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület, épületrész bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor, kivéve a rendkívül indokolt esetekben, például: természeti káresemény, veszélyhelyzetet előidéző állagromlás stb.

10. § Helyi egyedi védelem alatt álló műtárgyak, keresztek, emlékek felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni.

11. § (1) A védelem alatt álló értékek jókarbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.

(2) A védelem alatt álló értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

12. § (1) Az Önkormányzat a helyi egyedi védelem alá helyezett értékek megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének támogatásának mértékét évente a költségvetési rendeletében határozza meg.

(2) A támogatás adott ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között - a Képviselő Testület állapítja meg.

13. § (1) A támogatás pályázat alapján nyerhető el. A Képviselő-testület minden év április 30-ig pályázatot írhat ki, amennyiben az azévi költségvetésben forrást tud biztosítani hozzá és meghatározza a pályázati feltételeket. A kérelmek beérkezésük sorrendjében kerülnek elbírálásra, a támogatás odaítéléséről a Képviselő-testület dönt.

(2) A pályázatot a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:

a) Amennyiben a munka építési engedély köteles: az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt,

b) Amennyiben a munka nem engedélyköteles:

ba) a tervezett felújítás részletes leírását,

bb) helyszínrajzot,

bc) az ingatlan tulajdoni lapját,

c) a megvalósítást szolgáló tételes költségvetést,

d) a megpályázott munka elkészülésének határidejét,

e) a megpályázott összeg megjelölését, a felhasználásának tervezett módját és határidejét

f) előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel.

(4) Csak azok a pályázatok részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése előtt nyújtanak be és a felújítás költsége részletes kalkulációval igazolható, hitelt érdemlően alátámasztott.

(5) A támogatás odaítélését követően a pályázat nyertesével megállapodást kell kötni, mely tartalmazza a megítélt összeg folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét, az ellenőrzés szabályait.

(6) A támogatás kifizetésére a támogatott munka elvégzése után benyújtott elszámolást követően kerülhet sor.

(7) A településképi bírság az egyedi védelem alá helyezett értékek felújítása mellett tájékoztató füzetek, kiadványok, megjelentetésére, kiállítások szervezésére, védettség tényét megjelölő táblák elhelyezésére, népszerűsítő előadások megtartására és a védelem alá helyezett érték megmentését elősegítő pályázati források lehívására is felhasználható.

(8) Költségvetési forráshiány, vagy a tulajdonos kérésére a közvetlen pénzügyi támogatás helyett az Egyedi helyi védelemmel érintett ingatlan tulajdonosa kérelme alapján a helyi építményadó alóli teljes, vagy részbeni mentességben részesülhet a helyi adókról szóló egyéb jogszabályok szerint.

14. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet az önkormányzat hivatalában.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték:

a) megnevezését, jelenlegi és egykori rendeltetését,

b) pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),

c) tulajdonos, kezelő, (bérlő) nevét, címét,

d) helyszínrajzát,

e) fotódokumentációját,

f) minden a védelem alá helyezés során keletkezett ügyiratot,

g) annak leírását, hogy mitől védett a védett érték vagy annak egy része,

h) a védelem alapjául szolgáló értékvédelmi javaslatot, örökségvédelmi adatlapot,

i) az eredeti tervdokumentáció másolatát – ha ez rendelkezésre áll,

j) a védett érték felmérési terveit – amennyiben ezek beszerezhetők, illetve előállíthatók,

k) minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart. (pl. védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek másolatát, milyen támogatást kapott).

(3) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.

3. A területi védelem meghatározása

15. § Helyi területi védelem alatt áll a település belterületének településképi szempontból meghatározott területe, mely területeken a területi védelem

a) a településszerkezet,

b) a telekstruktúra,

c) az utcavonal-vezetés,

d) az utcakép,

e) a település- és tájkarakter elemek

megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányul.

16. § A helyi területi védelemben részesülő területen kötelező a telekstruktúra, a kialakult utcakép jellegzetességeinek, karakterének megtartása az alábbiak szerint:

a) döntően oldalhatáron álló beépítés,

b) egyszintes épületek,

c) kialakult utcavonal,

d) kialakult tetőgerinc irány,

e) oromfalas megjelenés,

f) hagyományos tömegformálás,

g) 40-45 fokos tetőhajlásszögű hagyományos egyszerű nyereg-tetőforma, „macskalépcsős” oromfal

h) hagyományos külső megjelenés: vakolt homlokzat, natur égetett agyagcserép natur vagy piros színben, természetes anyagok használata,

i) hagyományos arányú, osztású nyílászárók (utcai ablakok 1:1,5 arányú, 2x3 fix faosztású, középen felnyíló). Az épület utcai homlokzatán kizárólag fa anyagú és tölgy színű lehet, míg a többi homlokzaton az utcaihoz igazodó (arány, szín).

j) külső megjelenésében falazott, vakolt fehér kémény,

k) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül klímaberendezés, szellőző csak az épület utcai homlokzatán kívüli helyre (az épület egyéb homlokfalára) helyezhető el, napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető.

l) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, a telkek udvarán, az épület egyéb homlokzatán helyezhető el.

m) Az építési telek utcavonalán tömör kerítés kizárólag soros rakással, helyi mészkőből építhető, ahol azt az illeszkedés és a hagyomány indokolja.

n) A terület építési telkeinek utcafrontján egy épület helyezhető el.

o)¹⁴ Beépítési móddal, építési hellyel kapcsolatos előírás, hogy az építményt az építési helyen belül úgy kell elhelyezni, hogy az igazodjon a szomszédos építmények és az utcában elhelyezett építmények többségének építési helyen belüli elhelyezkedéséhez az egységes településkép érdekében.

p) Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 1,5 m2 méretű cégreklám helyezhető el úgy, hogy:

pa) megjelenésével, színezésével, méreteivel ne okozzon esztétikai és látványbeli zavart a településképben a közterületei felőli látványban, és

pb) a cégreklám nem adhat ki zajt, mesterséges fényt, és

pc) új építmény építésénél, meglévő építmény átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégreklám elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el, alakítható ki.

q) A település közterületein és beépítésre szánt területén és településképi szempontból meghatározó területein kizárólag a 3. mellékletben felsorolt növények telepíthetők.

III. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

4. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

17. §¹⁵ Településképi szempontból meghatározó területnek minősülnek az alábbi településrészek:

a) Fő utca még egységesnek tekinthető szakaszán a 65. számtól a 87. számig és a vele szemben fekvő déli oldalon 56. számtól 106. számig, valamint a sajátos kolóniás karakterű Somogyi Béla, Nagykúti és Kossuth Lajos utcák tömbjei.

b) „Ófalu” karakterű településrész jelen rendelet Rajzi mellékletében lehatárolt területen,

c) Az országos védelem alatt álló területek (védett források, víznyelők, barlangok), ex lege védett lápterületek.

d) A természetközeli területek (mocsár, nádas, sziklás területek) ahol épület nem helyezhető el.

e) Az érzékeny természeti területek (ÉTT).

f) A Natura 2000 területek.

g) Az országos ökológiai hálózat övezeteinek területei, ahol a jelen R előírásai mellett az egyéb jogszabályok előírásait is alkalmazni kell.

h) Az egyedi tájértékek, melyeket a 4. sz. melléklet tartalmaz

i) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek, illetve a térségi jelentőségű tájképvédelmi övezetek területe, ahol jelen R előírásai mellett az egyéb jogszabályok előírásait is alkalmazni kell.

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

5. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

18. § (1) A település területén, illetve a jelen rendelet szerinti településképi szempontból meghatározó területeken a tetőhéjalásnál nem alkalmazható az alábbi építési anyag:

mesterséges pala, hullámpala, műanyag hullámlemez, fém trapézlemez, valamint egyéb tájidegen anyagok.

(2) A település területén tilos az építmények tetőfedő anyagának zöld, kék, sárga, lila és ezek árnyalatainak megfelelő színezése az anyagától függetlenül.

(3) ¹⁶ A település területén a Gazdasági karakterű területbe nem tartozó építmények homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében a fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, okker árnyalatai, homok- és agyagszín, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei kivételével más színek nem alkalmazhatók.

(4) A település területén támfalak vagy természetes anyagúak (terméskő támfal, vagy terméskő borítású támfal), vagy kizárólag vakolt felületűek lehetnek. Nyers beton felületű támfal kizárólag a növényültetésre készült kiselemes betontámfal lehet.

(5) ¹⁷ A település területén:

a) magastetős épület jellemzően 37-45^o tetőhajlásszöggel, és

b) magastetős épület 37^o -nál kisebb hajlásszöggel, ill. lapostetős épület kizárólag indokolt esetben – pl. kilátásvédelem -, valamint Sándor-hegy – Bögre-hegy érintett területén - amennyiben az a környezettel összhangban van - engedélyezhető. Látványvédelemmel érintett területen, illetve a magaslatokról, vagy meglévő karakteres épület szintjéről látható lapostetős épület csak zöldtetős kialakítással létesíthető.

(6) Balatonkenese területén épülettel szerves összefüggésben nem lévő, torony, torony jellegű építmény elhelyezése – kilátó, harangláb kivételével - tilos, egyebekben az övezetek építménymagasságra vonatkozó előírásai az irányadók.

(5) A település területén új építményen többszintes tetőtér nem alakítható ki. Meglévő építményen csak abban az esetben létesíthető többszintes tetőtér, ha az nem jár a tető szerkezetének, formájának átalakításával és igazolható szerkezeti-statikai teherbíró képessége.

(6) Balatonkenese belterülethez csatolandó településrészein, valamint Sándor-hegy – Bögre-hegy SZT-vel érintett területén az építkezés feltételeként talajmechanikai szakvélemény benyújtása is szükséges, amely kitér az alapozáson túl az állékonyság megőrzésére, a vízelvezetésre és a bevágások létesítésére.

(7) Az utcai kerítés a hagyományos – általában felül (70%-ban) áttört, alul (30%-ban) tömör - kialakítással, s anyaghasználattal létesíthető.

(8) ¹⁸

(9) Balatonkenese közigazgatási területén szélerőmű, szélgép (generátor) elhelyezése tilos.

(10) A település üdülőterületein az övezetre előírt minimális beépíthető telekterület kétszeresét elérő, illetve ezt meghaladó telken kétegységes épület is engedélyezhető, de az építészeti kompozíció nem lehet egy kétegységes, szimmetrikus ikerházhoz hasonló.

(11) ¹⁹ Balatonkenese közigazgatási területén minden új beépítést, épülettömeg és épülethomlokzat megváltoztatást, vagy háromnál több ingatlant érintő telekalakítást eredményező hatósági ügyben az önkormányzati főépítész szakmai állásfoglalását az engedélyezési eljárás során be kell szerezni.

6. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

19. §²⁰ (1) Balatonkenese védett településrésze a 4. melléklet 1. pontjában lehatárolt terület.

Fő utca még egységesnek tekinthető szakaszán a 65. számtól a 87. számig és a vele szemben fekvő déli oldalon 56. számtól 106. számig, valamint a sajátos kolóniás karakterű Somogyi Béla, Nagykúti és Kossuth Lajos utcák tömbjei.

a) A területen kizárólag magastetős épület helyezhető el, 37-45^o tetőhajlásszöggel, kivéve az egyedi műemlék épületeket, valamint az utcafrontról nem látható mellékfunkciójú épületeket. A gerincvonal jellemzően az utcára merőleges legyen.

b) A területen új épületek, illetve az átépítésre kerülő épületek tervezésekor a területen szokásos forma és díszítésvilág eszközeit kell alkalmazni. Ezek közül a karaktert képviselő elemek:

lehetőleg faanyagú nyílászárók osztott, kazettás mezőkkel az utcai homlokzaton

üvegezett veranda,

vakolt homlokzat, hangsúlyos nyíláskeretezés, és

áttört kerítés.

c) A tetőfedés anyaga csak hagyományos natúr, vörös illetve piros égetett agyagcserép vagy hagyományos beton cserép valamint színében és struktúrájában ezekhez illeszkedő pikkelyszerű más fedőanyag, vagy természetes anyagok lehetnek. A tetőfelületen fémlemez csak korcolt formában, bitumenzsindely csak felülfedéskor alkalmazható.

d) A homlokzat csak vakolt – festett (meszelt) felületű lehet. A lábazat tégla-, terméskő burkolatú illetve festett lehet. Oromfal építése esetén anyaga lehet falazott, a homlokzattal megegyező homlokzatképzésű, natúr téglával rakott legalább az utcai oromfalon.

e) A területen egyes épületek jellemző homlokzati falfelületének színezésénél – a környezethez való illeszkedés érdekében – csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, természetes építőanyagok alkalmazása esetén azok természetes színei is alkalmazhatók.

f) Az épületek közterületről látszó falfelületeinek és nyílásai (ablakok, ajtók) arányainak egymással harmóniában és egyensúlyban kell állniuk, így az épület magassága arányosan viszonyuljon a nyílásokhoz, azok hossztengelye függőleges legyen, az ablakok, ajtók egyszerű, szimmetrikus elhelyezésűek legyenek. Ügyelni kell a tömör és áttört felületek arányára a közterületről látszó felületeken (legyen több a falfelület, mint az ablak vagy az ajtó). Az utcai homlokzat ablakai a helyben szokásos középen felnyíló, döntően 2x3 fix osztású legyen natúr, fehér, sötétzöld, barna színekben.

g) Tetőtér beépítésekor a tetőablakok a tetősíkra vetített felület legfeljebb 10%-án lehetnek.

h) A lakóépület szélessége legfeljebb 8,0 méter lehet.

i) Tömör kerítés csak a térségre jellemző kőből soros rakással építhető és minimum 30%-ában futó növénnyel befuttatva. Fa anyagú kerítés minimum 30%-os áttörtségű lehet és csak lazúros felületkezelést kaphat a fa eredeti színéhez közelálló színben. Egyéb kerítés minimum 50% áttörtségű lehet tömör a térségben szokásos soros rakású kő vagy vakolt lábazattal. Az oldal és hátsó telekhatáron, valamint oldal és hátsókertben építendő kerítés minimum 50% áttörtségű kell legyen. A kerítés anyaghasználatánál a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával az alábbi lehet: terméskő, tégla, fa, sövény, kovácsoltvas, drótfonatos kerítés.

j) Erkély, lodzsa az utcafonton nem építhető, utcavonali garázskapu nem építhető.

k) Az épületek közterületről látható homlokzatán antenna, klímaberendezés kültéri egysége, parapet konvektor kültéri egysége nem helyezhető el.

l) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül klímaberendezés, szellőző csak az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, az csak az épület egyéb homlokfalára telepíthető, napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető.

m) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, a telkek udvarán, az épület egyéb homlokzatán helyezhető el.

n) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

o) Beépítési móddal, építési hellyel kapcsolatos előírás, hogy az építményt az építési helyen belül úgy kell elhelyezni, hogy az igazodjon a szomszédos építmények és az utcában elhelyezett építmények többségének építési helyen belüli elhelyezkedéséhez az egységes településkép érdekében.

p) Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 1,5 m2 méretű cégreklám helyezhető el úgy, hogy:

megjelenésével, színezésével, méreteivel ne okozzon esztétikai és látványbeli zavart a településképben a közterületei felőli látványban, és

a cégreklám nem adhat ki zajt, mesterséges fényt, és

új építmény építésénél, meglévő építmény átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégreklám elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el, alakítható ki.

Egyedi építészeti előírások Balatonkenese part menti teleksáv területére

20. §²¹

Helyi táj- és természetvédelem

21. §²²

Kilátás és látványvédelem (művi és táji)

22. §²³

7. Általános környezetvédelmi előírások

23. §²⁴

8. Az egyes építési övezetek sajátos előírásai

„24/A. §

^[26] módosította: 25/2019. (XI. 14.) ÖR., hatályos: 2019. november 15. napjától Az „Ófalu” karakterű terület

a) A területen kizárólag magastetős épület helyezhető el, 37-45o tetőhajlásszöggel, kivéve az egyedi műemlék épületeket, valamint az utcafrontról nem látható mellékfunkciójú épületeket. A gerincvonal jellemzően az utcára merőleges legyen.

c) lehetőleg faanyagú nyílászárók osztott, kazettás mezőkkel az utcai homlokzaton

d) üvegezett veranda,

e) vakolt homlokzat, hangsúlyos nyíláskeretezés, és

f) áttört kerítés.

g) A tetőfedés anyaga csak hagyományos natúr, vörös illetve piros égetett agyagcserép vagy hagyományos beton cserép valamint színében és struktúrájában ezekhez illeszkedő pikkelyszerű más fedőanyag, vagy természetes anyagok lehetnek. A tetőfelületen fémlemez csak korcolt formában, bitumenzsindely csak felülfedéskor alkalmazható.

h) A homlokzat csak vakolt – festett (meszelt) felületű lehet. A lábazat tégla-, terméskő burkolatú illetve festett lehet. Oromfal építése esetén anyaga lehet falazott, a homlokzattal megegyező homlokzatképzésű, natúr téglával rakott legalább az utcai oromfalon.

i) A területen egyes épületek jellemző homlokzati falfelületének színezésénél – a környezethez való illeszkedés érdekében – csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, természetes építőanyagok alkalmazása esetén azok természetes színei is alkalmazhatók.

j) Az épületek közterületről látszó falfelületeinek és nyílásai (ablakok, ajtók) arányainak egymással harmóniában és egyensúlyban kell állniuk, így az épület magassága arányosan viszonyuljon a nyílásokhoz, azok hossztengelye függőleges legyen, az ablakok, ajtók egyszerű, szimmetrikus elhelyezésűek legyenek. Ügyelni kell a tömör és áttört felületek arányára a közterületről látszó felületeken (legyen több a falfelület, mint az ablak vagy az ajtó). Az utcai homlokzat ablakai a helyben szokásos középen felnyíló, döntően 2x3 fix osztású legyen natúr, fehér, sötétzöld, barna színekben.

k) Tetőtér beépítésekor a tetőablakok a tetősíkra vetített felület legfeljebb 10%-án lehetnek.

l) Tömör kerítés csak a térségre jellemző kőből soros rakással építhető és minimum 30%-ában futó növénnyel befuttatva. Fa anyagú kerítés minimum 30%-os áttörtségű lehet és csak lazúros felületkezelést kaphat a fa eredeti színéhez közelálló színben. Egyéb kerítés minimum 50% áttörtségű lehet tömör a térségben szokásos soros rakású kő vagy vakolt lábazattal. Az oldal és hátsó telekhatáron, valamint oldal és hátsókertben építendő kerítés minimum 50% áttörtségű kell legyen. A kerítés anyaghasználatánál a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával az alábbi lehet: terméskő, tégla, fa, sövény, kovácsoltvas, drótfonatos kerítés.

m) Erkély, lodzsa az utcafonton nem építhető, utcavonali garázskapu nem építhető.

n) Az épületek közterületről látható homlokzatán antenna, klímaberendezés kültéri egysége, parapet konvektor kültéri egysége nem helyezhető el.

o) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül klímaberendezés, szellőző csak az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, az csak az épület egyéb homlokfalára telepíthető, napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető.

p) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, a telkek udvarán, az épület egyéb homlokzatán helyezhető el.

q) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

r) Beépítési móddal, építési hellyel kapcsolatos előírás, hogy az építményt az építési helyen belül úgy kell elhelyezni, hogy az igazodjon a szomszédos építmények és az utcában elhelyezett építmények többségének építési helyen belüli elhelyezkedéséhez az egységes településkép érdekében.

s) Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 1,5 m2 méretű cégreklám helyezhető el úgy, hogy:

t) megjelenésével, színezésével, méreteivel ne okozzon esztétikai és látványbeli zavart a településképben a közterületei felőli látványban, és

u) a cégreklám nem adhat ki zajt, mesterséges fényt, és

v) új építmény építésénél, meglévő építmény átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégreklám elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el, alakítható ki.

24/B. §²⁵ A „Kertvárosias” karakterű terület

a) A terület építési telkeinek utcafrontján egy épület helyezhető el.

b) A karakter területén a mezőgazdasági építmény egy építészeti tömegben, és csak a lakóépülettel már beépített ingatlanon, vagy azzal egy időben alakítható ki.

c) A belterületen kialakítandó épületek maximális utcavonal felé eső homlokzati szélessége a telekhatártól számított 6,0 m mélységig oldalhatáron álló épületnél 9,0 méter lehet maximálisan

d) Közfunkciót ellátó épületek és épületrészek kivételével – kizárólag magastetős épület építhető 30-45° tetőhajlásszöggel. A gerincvonal jellemzően az utcára merőleges legyen.

e) A tetőfedés anyaga csak hagyományos natúr, vörös illetve piros égetett agyagcserép vagy hagyományos beton cserép valamint színében és struktúrájában ezekhez illeszkedő pikkelyszerű más fedőanyag, vagy természetes anyagok lehetnek. A tetőfelületen fémlemez csak korcolt formában, bitumenzsindely csak felülfedéskor alkalmazható.

f) A homlokzat csak vakolt – festett (meszelt) felületű lehet. A lábazat tégla-, terméskő burkolatú illetve festett lehet. Oromfal építése esetén anyaga lehet falazott, a homlokzattal megegyező homlokzatképzésű.

g) A területen egyes épületek jellemző homlokzati falfelületének színezésénél – a környezethez való illeszkedés érdekében – csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, természetes építőanyagok alkalmazása esetén azok természetes színei is alkalmazhatók.

h) Az épületek közterületről látszó falfelületeinek és nyílásai (ablakok, ajtók) arányainak egymással harmóniában és egyensúlyban kell állniuk. Ügyelni kell a tömör és áttört felületek arányára a közterületről látszó felületeken (legyen több a falfelület, mint az ablak vagy az ajtó).

i) Tetőtér beépítésekor a tetőablakok a tetősíkra vetített felület legfeljebb 10%-án lehetnek.

j) A közfunkciót ellátó épületek kivételével a tető nem állhat 7 síknál többől.

k) A meglévő terep 1 métert meghaladó mértékben való rendezése nem lehetséges.

m) Az épületek közterületről látható homlokzatán antenna, klímaberendezés kültéri egysége, parapet konvektor kültéri egysége nem helyezhető el.

n) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül klímaberendezés, szellőző csak az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, az csak az épület egyéb homlokfalára telepíthető, napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető.

o) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, a telkek udvarán, az épület egyéb homlokzatán helyezhető el.

p) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

q) Beépítési móddal, építési hellyel kapcsolatos előírás, hogy az építményt az építési helyen belül úgy kell elhelyezni, hogy az igazodjon a szomszédos építmények és az utcában elhelyezett építmények többségének építési helyen belüli elhelyezkedéséhez az egységes településkép érdekében.

r) Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 1,5 m2 méretű cégreklám helyezhető el úgy, hogy:

megjelenésével, színezésével, méreteivel ne okozzon esztétikai és látványbeli zavart a településképben a közterületei felőli látványban, és

a cégreklám nem adhat ki zajt, mesterséges fényt, és

24/C. § A „Kisvárosias” karakterű terület²⁶

a) Az épületek közterületről látszó falfelületeinek és nyílásai (ablakok, ajtók) arányainak egymással harmóniában és egyensúlyban kell állniuk. Ügyelni kell a tömör és áttört felületek arányára a közterületről látszó felületeken (legyen több a falfelület, mint az ablak vagy az ajtó).

b) A területen az épületek jellemző homlokzati falfelületének színezésénél – a környezethez való illeszkedés érdekében – csak halvány pasztell színek alkalmazhatók.

c) A homlokzat felújítása, hőszigetelése homlokzat színezési terv alapján lehetséges, az épületek egymással harmonizáló, egységes anyag- és színhasználatát – csak halvány pasztell színek alkalmazhatók – szükséges kialakítani és fenntartani.

d) Erkély és loggia a többlakásos épületek esetében egyenként nem beépíthetőek, csak a társasház közös döntése alapján a teljes épületre, épületegyüttesre kidolgozott egységes, arculatváltó homlokzati tervek szerint.

e) A korlátok eredeti jellege, színe, átláthatósága nem változtatható meg, kizárólag új arculati terv alapján egységes kialakítással, egy időben történő megvalósítással.

f) Klímaberendezés kültéri egysége meglévő épület esetén a teljes homlokzaton egységes módon és helyen, takartan, illetve erkélyen és loggián nem látható módon.

24/D. §²⁷ A „Hétvégi házas” karakterű terület

a) A terület építési telkeinek utcafrontján egy épület helyezhető el.

b) A belterületen kialakítandó épületek maximális utcavonal felé eső homlokzati szélessége a telekhatártól számított 6,0 m mélységig oldalhatáron álló épületnél 9,0 méter lehet maximálisan

c) Közfunkciót ellátó épületek és épületrészek kivételével – kizárólag magastetős épület építhető 30-45° tetőhajlásszöggel. A gerincvonal jellemzően az utcára merőleges legyen.

d) A tetőfedés anyaga csak hagyományos natúr, vörös illetve piros égetett agyagcserép vagy hagyományos beton cserép valamint színében és struktúrájában ezekhez illeszkedő pikkelyszerű más fedőanyag, vagy természetes anyagok lehetnek. A tetőfelületen fémlemez csak korcolt formában, bitumenzsindely csak felülfedéskor alkalmazható.

e) A homlokzat csak vakolt – festett (meszelt) felületű lehet. A lábazat tégla-, terméskő burkolatú illetve festett lehet. Oromfal építése esetén anyaga lehet falazott, a homlokzattal megegyező homlokzatképzésű.

f) A területen egyes épületek jellemző homlokzati falfelületének színezésénél – a környezethez való illeszkedés érdekében – csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, természetes építőanyagok alkalmazása esetén azok természetes színei is alkalmazhatók.

g) Az épületek közterületről látszó falfelületeinek és nyílásai (ablakok, ajtók) arányainak egymással harmóniában és egyensúlyban kell állniuk. Ügyelni kell a tömör és áttört felületek arányára a közterületről látszó felületeken (legyen több a falfelület, mint az ablak vagy az ajtó).

h) Tetőtér beépítésekor a tetőablakok a tetősíkra vetített felület legfeljebb 10%-án lehetnek.

i) A közfunkciót ellátó épületek kivételével a tető nem állhat 7 síknál többől.

j) A meglévő terep 1 métert meghaladó mértékben való rendezése nem lehetséges.

k) Tömör kerítés csak a térségre jellemző kőből soros rakással építhető és minimum 30%-ában futó növénnyel befuttatva. Fa anyagú kerítés minimum 30%-os áttörtségű lehet és csak lazúros felületkezelést kaphat a fa eredeti színéhez közelálló színben. Egyéb kerítés minimum 50% áttörtségű lehet tömör a térségben szokásos soros rakású kő vagy vakolt lábazattal. Az oldal és hátsó telekhatáron, valamint oldal és hátsókertben építendő kerítés minimum 50% áttörtségű kell legyen. A kerítés anyaghasználatánál a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával az alábbi lehet: terméskő, tégla, fa, sövény, kovácsoltvas kerítés.

l) Az épületek közterületről látható homlokzatán antenna, klímaberendezés kültéri egysége, parapet konvektor kültéri egysége nem helyezhető el.

m) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül klímaberendezés, szellőző csak az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, az csak az épület egyéb homlokfalára telepíthető, napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető.

n) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, a telkek udvarán, az épület egyéb homlokzatán helyezhető el.

o) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

p) Beépítési móddal, építési hellyel kapcsolatos előírás, hogy az építményt az építési helyen belül úgy kell elhelyezni, hogy az igazodjon a szomszédos építmények és az utcában elhelyezett építmények többségének építési helyen belüli elhelyezkedéséhez az egységes településkép érdekében.

q) Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 1,5 m2 méretű cégreklám helyezhető el úgy, hogy:

megjelenésével, színezésével, méreteivel ne okozzon esztétikai és látványbeli zavart a településképben a közterületei felőli látványban, és

a cégreklám nem adhat ki zajt, mesterséges fényt, és

r) Part menti telkek esetében az épületek tervezésekor az utcai homlokzati kialakítás mellett a Balaton felől feltáruló homlokzatra, épülettömegre is a hatályos építészeti előírásokat kell alkalmazni.

A területen lapostetős épület kizárólag zöldtetős kialakítással építhető, amennyiben a látványtervvel a városképi illeszkedés bizonyítható.

24/E. § Az „Üdülőterület” karakterű terület²⁸

a) Új épületet elhelyezni beépítési javaslat alapján lehetséges, melyet településképi konzultáció keretében kell egyeztetni a tervezett épület elhelyezésének, tömegének és rendeltetésének tisztázása érdekében. Ezután történhet a végleges terv településképi véleményezése.

A beépítési javaslatnak tartalmaznia kell legalább:

M=1:500 méretarányú helyszínrajzo(ka)t, a tervezett épület(ek), egyéb építmények elhelyezkedését bemutatva, a telken belüli gépjárműforgalom, várakozó járművek, gyalogos forgalom javaslatát, közműellátási és kertészeti javaslatot,

a tervezett épületek M=1:200 (esetleg 1:500) méretarányú vázlatterveit (alaprajz, homlokzatok, metszet),

a látványtervet, és

a műszaki leírást.

b) A területen magastetős épület 37-45os tetőhajlásszöggel, valamint lapostetős épület is elhelyezhető. A gerincvonal jellemzően az utcára merőleges legyen.

c) Új sport, szabadidőközpont, és strand területek engedélyezésekor és felújítás esetén az engedélyeztetésre benyújtott dokumentációnak kertészeti tervet is kell tartalmaznia. A kertépítészeti terv méretaránya min. 1:500.

d) Part menti telkek esetében az épületek tervezésekor az utcai homlokzati kialakítás mellett a Balaton felől feltáruló homlokzatra, épülettömegre is a hatályos építészeti előírásokat kell alkalmazni.

e) A településképi véleményezést két lépcsőben kell lefolytatni, első szakaszban a telepítés, épülettömeg, helyszínrajzi elrendezés, magassági kialakítás tekintetében, második körben az építési engedélyezési terv teljes tartalmára. A második lépcső csak támogató első lépcsős vélemény birtokában és feltételei szerint készíthető és nyújtható be.

24/F. § A „Zártkert” karakterű terület²⁹

a) A területen csak hagyományos formájú és anyagú épületek építhetők, semmiféle mobil szerkezet, lakókocsi, torony jellegű építmény nem helyezhető el, a meglévő mobil építményeket azonnal el kell szállítani.

b) A zártkerti karakterű területen kertészeti művelési és növénytelepítési kötelezettség terheli a tulajdonost, kivéve a helyi védelemre javasolt tátorján és sziklagyep élőhelyeket.

c) A 17% meredekség feletti területeken a talajvédelmi előírásoknak megfelelő gyepesített, vagy a rétegvonallal párhuzamos – mikroteraszos – szőlőtelepítés engedélyezhető.

d) A területen - mely korábban helyi védelemre javasolt terület volt a tátorján, illetve sziklagyep élőhelyeként – építményt elhelyezni csak két lépcsős engedélyezési eljárás eredményeképpen lehet. Az elvi engedélyezési eljárásban építési helykijelölő tanulmánytervvel igazolt tájképi illeszkedés alapján az optimális építési helyről kell dönteni. Ehhez a telek növényzetének felmérési térképét is mellékelni kell, különös hangsúlyt fordítva a védett tátorján esetleges előfordulási helyeire, továbbá mellékelni kell a területre elkészített és a Balatoni Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetett részletes ökológiai vizsgálatot. Az építési engedélyezési dokumentációban a kötelező tartalmi részeken túlmenően az épület tájba montírozott látványtervét is szükséges benyújtani.

24/G. § A „Mezőgazdasági” karakterű terület³⁰

a) A karakter területén a belterületi telkek körül kerítés nem építhető.

b) A karakter területén a külterületi telkek körül vadvédelmi célból vadháló és

villanypásztor létesíthető.

c) A telken belül a gazdasági épületek köré csak áttört kerítés építhető.

d) A karakter területén csak magastetős épület építhető 30-45 fok közötti hajlásszögű

tetővel. A 9 m-nél szélesebb gazdasági épületek 15-30 fokos tetővel is megépíthetők.

e) A karakter területén lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el.

24/H. § A „Gazdasági” karakterű terület³¹

a) Korcolt lemezfedés, cserép-rendszerű megjelenéshez hasonló kiselemes lemezfedés (kivéve a festett kiselemes lemezfedést) és a 30°-nál alacsonyabb hajlásszögű tetőn a nem fénylő pasztell színű táblás lemezfedés is alkalmazható. Csillogó és telt színek használata a tetőfelületen nem alkalmazható. Barna, zöld, piros és fehér színek és ezek árnyalata alkalmazható a tetőfedésnél.

b) A területen nyers beton kerítés nem építhető.

24/I. § A „Különleges” karakterű terület³²

a) A növényzet őshonos, illetve a táj éghajlatának megfelelő szubmediterrán növényekből kell kialakítani.

b) Az övezeten belül, az építendő épületeket a funkciókhoz és a szűkebb környék építészeti és táji adottságokhoz igazodva kell megtervezni.

c) Az övezeten belüli fás növényzettel fedett felületterületek nem építhetők be, de az fás növényzettel fedett felületterületek nagysága a beépíthető terület nagyságába beszámítható. Az övezetben Sándor-hegy – Bögre-hegy szabályozással érintett területén a villapark saját használatú kertrészeinek szeparálása kertészeti elemekkel – pl. sövény, többszintes növényállományú térelválasztó – javasolt.

d) A strand területen az épületek jellemző homlokzati falfelületének színezésénél – a környezethez való illeszkedés érdekében – csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, természetes építőanyagok alkalmazása esetén azok természetes színei is alkalmazhatók.

e) A strand területén új épületet elhelyezni beépítési javaslat alapján lehetséges, melyet településképi konzultáció keretében kell egyeztetni a tervezett épület elhelyezésének, tömegének és rendeltetésének tisztázása érdekében. Ezután történhet a végleges terv településképi véleményezése.

A beépítési javaslatnak tartalmaznia kell legalább:

a tervezett épületek M=1:200 (esetleg 1:500) méretarányú vázlatterveit (alaprajz, homlokzatok, metszet),

a látványtervet, és

a műszaki leírást.”

9. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

25. § (1)³³ A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek:

a) helyi területi védelem alatt álló területek,

b) településképi szempontból meghatározó területek,

c) műemlék területe, műemléki környezet területe,

d) temető területe,

e) régészeti lelőhely területe,

f) Natura 2000 terület,

g) országos ökológiai hálózat mag-, folyosó és pufferterülete,

h) helyi jelentőségű természetvédelmi terület,

i) erdőterületként szabályozott területek,

j) a törvény erejénél fogva védett források területe,

k) tájképvédelmi terület.

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek jelen rendelet szerint az (1) bekezdés alá nem tartozó beépítésre nem szánt területek.

10. A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó követelmények

26. § (1) Belterület már beépített, külterület beépítésre szánt területén üzemelő föld feletti villamosenergia hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is

a) településképi szempontból meghatározó területen,

b) a helyi védelemben részesülő területen,

c) tájképvédelmi területen,

a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(2) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai és az elektronikus hírközlési hálózatok is föld feletti vezetésűek

a) villamosenergia hálózati rekonstrukció,

b) közvilágítási hálózati rekonstrukció

során a vezetékeket a meglévő oszlopsorra illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózat csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(3) Beépítésre nem szánt területen – erdőterület kivételével – egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

a) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

b) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha erdőirtás igénye merül fel, a hálózatot csak földalatti telepítéssel lehet építeni.

(4) Új villamosenergia ingatlan-bekötést a beépítésre szánt területeken és beépítésre nem szánt területek villamosenergia ellátást igénylő telkeinél is földalatti csatlakozással kell kiépíteni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

27. § (1) A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. Amennyiben a területen nincsen meglévő föl feletti vezetésű villamos energia hálózat, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2) Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(3) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

28. § (1) Új antenna telepítésénél 500 m-es körzetben már meglévő antenna előfordulása esetén - ha az nem lakóterületi, vagy településközponti övezetben fekszik – az antennát azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.

(2) Belterületi építési övezetek területein antenna csak meglévő építményre telepíthető közterületről nem látható építményrészre.

11. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények³⁴

29. § (1) A reklámokra és reklámhordozókra vonatkozó szabályok, a közterületen, a közterületről látható magánterületen, köztulajdonban álló ingatlanon vagy köztulajdonban álló, valamint közforgalmi személyszállítási szolgáltatást végző személy tulajdonában álló ingatlanon történő reklám, illetve reklámhordozó elhelyezésére terjednek ki.

(2) E fejezet személyi hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre – ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is – aki Balatonkenese Városában reklámot tesz közzé, reklámhordozót tart fenn, helyez el, valamint reklámot, reklámhordozót kíván elhelyezni vagy ilyen céllal felületet alakít ki.

11/A. Reklámok elhelyezésének általános szabályai közterülten és a közterületről látható magánterületen

29/A. § (1) Tiltott valamennyi e rendeletben, a településképről szóló törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.

(2) Balatonkenese Város közigazgatási területén legfeljebb 100 db reklámhordozó berendezés létesíthető.

(3) Reklámot, reklámhordozó berendezést közterületen:

a) településképi bejelentési eljárás alapján az ott lévő, a Kr. 1. § 19. pontjában meghatározott utcabútorokon;

b) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. §-ában és a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklámcélú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X.21.) Korm. rendeletben foglaltak szerint közvilágítási, villany- és telefonoszlopon lehet elhelyezni.

29/B. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(4) E rendelet 29/A. § c) pontjában meghatározott utcabútoroktól számítva - egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán - ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.

(5) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 Watt mértéket meghaladó teljesítményű statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók. A reklámhordozó felületek elláthatók háttérvilágítással is.

(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(7) Molinó, ponyva vagy háló - a közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével - reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

11/B. Reklám közzététele a szabályozási terv alapján meghatározott területen

29/C. § (1) E rendelet 5. mellékletében meghatározott területen reklám közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag utcabútor alkalmazásával lehetséges.

(2) E rendelet 6. mellékletében meghatározott területen nem tehető közzé reklám, illetve nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, ezen a területen kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el.

11/C. A funkcionális célokat szolgáló utcabútorokra vonatkozó szabályok

29/D. § (1) E rendelet 6. mellékletben meghatározott területen kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

(2) E rendelet 6. mellékletben meghatározott területen létesített funkcionális célú utcabútor esetén kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.

(3) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban és a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével – nem helyezhető el.

11/D. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok

29/E. § (1) Utasváróhoz kapcsolódóan kizárólag olyan reklámeszköz létesíthető, amely megfelel az alábbi technológiai feltételeknek:

a) anyaghasználatában, méretében és színezésében harmonizál az utas váró anyaghasználatával, adottságaival és színezésével

b) elhelyezkedésével, alakjával és méretével nem zavarja az utas váró rendeltetésszerű és biztonságos használatát

c) részben sem takarja az utas váró kitekintő felületeit, építészeti jellegzetességeit, tagozatait

d) nem tartalmaz sérülésveszélyt képező megoldást, szilánkosan, vágásra alkalmasan törhető felületképzést, alkotórészt, rögzítő elemet

e) nem változtatja meg az utas váró eredeti építészeti hatását, tömegarányait, jellegzetességeit, jellemző befoglaló méreteit

f) nem tartalmaz a közúti jelzések észlelését hátrányosan befolyásoló megoldást, azokkal összetéveszthető szimbólumot, tartalmat

(2) Kioszkhoz kapcsolódóan kizárólag olyan reklámeszköz létesíthető, amely megfelel az alábbi technológiai feltételeknek:

a) anyaghasználatában, méretében és színezésében harmonizál a kioszk anyaghasználatával, adottságaival és színezésével

b) elhelyezkedésével, alakjával és méretével nem zavarja a kioszk rendeltetésszerű és biztonságos használatát

c) részben sem takarja az utas váró funkcionális nyílászáró felületeit, építészeti jellegzetességeit, tagozatait

d) nem tartalmaz sérülésveszélyt képező megoldást, szilánkosan, vágásra alkalmasan törhető felületképzést, alkotórészt, rögzítő elemet

e) nem változtatja meg a kioszk eredeti építészeti hatását, tömegarányait, jellegzetességeit, jellemző befoglaló méreteit

(3) A közművelődési intézmények közművelődési célú hirdetőoszlop használatára jogosultak. A közművelődési intézmények legfeljebb 50 db közművelődési célú hirdetőoszlopot létesíthetnek.

(4) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d) idegenforgalmi és közlekedési információk;

e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.

(5) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.

11/E. Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények

29/F. § (1) Balatonkenese Város közterületein reklámhordozón

a) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;

b) plexi vagy biztonsági üveg mögött;

c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;

d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;

helyezhető el.

(2) Balatonkenese Város közterületein reklámhordozón egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el reklám.

(3) A közérdekű reklámfelület, az utasváró és a kioszk kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán Balatonkenese Város Önkormányzata az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.

11/F. A cégérek létesítésére vonatkozó szabályok

29/G. § (1) Balatonkenese Város közigazgatási területén álló épület homlokzatán az ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, homlokzati síkra merőleges, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású, de legfeljebb 1 m²felületű kétoldalas, legfeljebb 15 cm vastagságú cégér helyezhető el.

(2) A cégér éles vakító fénnyel vagy futófénnyel üzemelő technológiával nem látható el.

11/G. A reklámhordozók karbantartása

29/H. § (1) A reklámhordozók folyamatos karbantartása a reklámhordozók tulajdonosának és a reklám közzétevőjének egyetemleges feladata és kötelessége.

(2) Amennyiben a karbantartást a kötelezettek elmulasztják, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv intézkedik a kötelezettekkel szemben.

11/H. A reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének egyéb feltételei

29/I. § (1) A reklámok és a reklámhordozók e rendeletben meghatározott településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhetők el.

(2) A reklámok és a reklámhordozók, közterületen e rendelet 3. mellékletében meghatározott közterület-használati díj megfizetése esetén helyezhetők el.

11/I. Eltérés a reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályoktól, jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében

29/J. § (1) A polgármester, jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra - a vonatkozó jogszabályok szerint - településképi bejelentési eljárásban hozott tudomásul vevő hatósági határozatában, tudomásul veheti az eltérést, a reklám közzétevőjének ilyen irányú bejelentése alapján.

(2) A polgármester hatósági határozata nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

V. Fejezet

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

12. Rendelkezés a szakmai konzultációról

30. §³⁵ A nem engedélyköteles (pl. egyszerű bejelentés alá tartozó új lakóépületek építése, bővítése; kerítés, kerti építmény, járda építése, átalakítása) építési tevékenység megkezdését megelőzően az építtető - írásban, vagy elektronikus úton - köteles a tervezett építési tevékenységgel kapcsolatosan településkép-védelmi tájékoztatást kérni és szakmai konzultációt kezdeményezni az önkormányzatnál önkormányzati főépítésznél, az arculati terv csatolásával egyidejűleg. Az arculati terv tartalmazza a tervezett építmény látványának bemutatását, ezen felül elhelyezését és főbb méreteit, anyag és szín meghatározását, szükség szerinti rajzi és/vagy szöveges formában.

31. § (1)³⁶ A szakmai konzultáció során kiállított emlékeztetőnek tartalmaznia kell azt, hogy a kötelezően benyújtott arculati terv szerint a tervezett építmény elhelyezése, építése az élő, élettelen természetes, és meglévő épített környezethez illeszkedik-e vagy sem.

(2)³⁷ A szakmai konzultáció az önkormányzati főépítész feladata, foglalkoztatása hiányában a település polgármesterének feladata. Az emlékeztető csak azt követően adható ki a kérelmező részére, ha azt előzetesen a polgármester jóváhagyta.

(3)³⁸ A szakmai konzultáció a települési főépítész feladata, szükség esetén a polgármester és a települési tervtanács bevonásával. Az elkészített emlékeztető csak azt követően adható ki a kérelmező részére, ha azt a teleülési főépítész és a polgármester is jóváhagyta.

VI. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

13. A véleményezési eljárással érintett építmények köre

32. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni Balatonkenese teljes közigazgatási területén valamennyi, a külön Korm. rendeletben meghatározott építési engedély köteles építési tevékenységek tekintetében.

14. A véleményezési eljárás részletes szabályai

33. § (1)³⁹ A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja képezi.

(2) A településképi véleményezési eljárást az építtető, vagy a tervező a rendelet 2. melléklete szerinti kérelemben terjesztheti elő, az abban felsorolt mellékeltek benyújtásával.

(3)⁴⁰ Az önkormányzati főépítész csak a hiánytalanul összeállított tervdokumentációt véleményezi.

(4)⁴¹ A képviselő-testület a településképi véleményezési eljárás lefolytatására vonatkozó hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

VII. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

15. A bejelentési eljárás szabályai, az eljárással érintett tevékenységek⁴²⁴³

34. §⁴⁴⁴⁵ Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni Balatonkenese teljes közigazgatási területén minden építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenység megkezdése előtt, az alábbi esetekben:

a) Az építmények rendeltetésének módosítása, vagy a rendeltetési egységek számának megváltozása (a továbbiakban: rendeltetés változtatás) tekintetében;

b) Reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén;

c) Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, közterület felőli homlokzatának megváltoztatása esetén;

d) Új, önálló, homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló égéstermék-elvezető kémény építése esetén, melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg;

e) A közterületről látható kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet;

f) Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot; lapostetős épület esetén a 3,5 m homlokzatmagasságot;

g) Önálló reklámtartó építmény, valamint gépjármű-üzemanyag egységárának feltüntetésére szolgáló oszlop vagy tábla építése, elhelyezése;

h) Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t;

i) Megfelelőség-igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló – kivéve az önkormányzati vagy önkormányzat intézményeinek megbízásából történő létesítést -

ia) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,

ib) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,

ic) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),

id) ideiglenes fedett lovarda,

ie) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény építése esetén;

j) Olyan nem építési engedélyhez kötött növénytermesztésre szolgáló üvegház vagy fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek legmagasabb pontja az építési tevékenység után meghaladja a 3,0 métert, míg alapterülete a 100 m2-t;

k) A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, bővítése;

l) Áru- és pénzautomata építményen vagy építményben való elhelyezése esetén.

35. §⁴⁶ (1) A 34. § a) pontja szerintieljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben esztétikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) Részletes vizsgálati szempontok:

a) nem zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek használhatóságát,

b)megjelenésével, színezésével, méreteivel településképbe illeszthető-e a közterületei felőli látványba.

(3) A településképi bejelentési eljáráshoz csatolni kell a reklámnak, reklámhordozónak a (2) bekezdés szerinti vizsgálatot lehetővé tevő műszaki leírását és látványtervét.

36. §⁴⁷ A 34. § b) pontja szerinti településképi bejelentési eljáráshoz csatolni kell a településrendezési eszközök rendeltetésre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt, mely az alábbiakat tartalmazza:

a) meglévő rendeltetése(ek) megnevezését, számát,

b) tervezett rendeltetésváltoztatással kialakítani tervezett rendeletetés(ek) megnevezését, számát,

c) a bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki, illetve egyéb tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt, ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetés érdekében földmérő által készített változási vázrajzot, vagy ennek hiányában ingatlan-nyilvántartási alaptérképre rajzolt a) és b) pont szerinti adatokat feltüntető helyszínrajzo(ka)t.

36/A. §⁴⁸ A képviselő-testület a településképi bejelentési eljárás lefolytatására vonatkozó hatáskörét a polgármesterre ruházza át. A településképi bejelentési eljárás során az önkormányzati főépítész szakmai véleményét ki kell kérni.

VIII. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

16. A településképi kötelezési eljárás

37. § ^[51] ⁴⁹ (1) A képviselő-testület a településképi kötelezési eljárás lefolytatására vonatkozó hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(2) Településképi kötelezési eljárást folytat le a polgármester az e rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése, a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy a bejelentés elmulasztása esetén.

(3) A kötelezési eljárás lefolytatható az építési tevékenységgel összefüggésben megtartott szakmai konzultáció eredményeképpen kiadott emlékeztetőben foglalt, vagy a településképi véleményben foglalt településképi követelmény figyelmen kívül hagyásával megvalósult építés esetén. Kötelezési eljárás lefolytatható úgy is, hogy azt nem előzte meg szakmai konzultáció, településképi véleményezési eljárás.

(4) A kötelezési eljárást az ingatlan tulajdonosával, közös tulajdon esetében a tulajdonosok összességével szemben egyetemlegesen kell lefolytatni.

(5) A kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul.

(6) Kötelezési eljárást kezdeményező kérelem az önkormányzatnál írásban nyújtható be, és a kérelemben meg kell jelölni, hogy a rendelet mely szakaszában foglalt településképi követelmény nem teljesülése miatt történik a kezdeményezés.

(7) A polgármester a kötelezési eljárás során beszerzi az önkormányzati főépítész szakmai állásfoglalását.

(8) Az eljárás során a polgármester figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja az ingatlan tulajdonosának figyelmét a jogszabálysértésre és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

17.⁵⁰⁵¹

38. §⁵² (1) A polgármester - amennyiben a 37. § (8) bekezdése szerint kibocsátott figyelmeztetést tartalmazó döntésében foglalt határidő eredménytelenül telt el, - a településképi követelmények érvényesítése, rendeltetésváltozás esetén a helyi építési szabályzat előírásainak teljesítése érdekében az ingatlan tulajdonosát az előírások betartására kötelezi és egyidejűleg településkép-védelmi bírsággal sújtja.

(2) A településkép-védelmi bírság legkisebb összege 100.000 Ft.

(3) A bírság összegének megállapítására és megfizetésére a Korm. rendelet 26/F. § előírásai alkalmazandók.

(4) A kötelezésben foglaltak nem teljesítése esetén a polgármester a kötelezést tartalmazó döntés végrehajtását foganatosítja.

IX. Fejezet

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

18. Hatálybalépés

39. § (1) Ez a rendelet 2017. december 31-én lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatályba lépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni.

Tömör István Jurics Tamás

polgármester jegyző

Záradék:

A rendelet kihirdetésének napja: 2017. december 20.

Jurics Tamás

jegyző

1. melléklet a 23/2017. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez

Balatonkenese helyi védelemre javasolt épületei:

I) BELTERÜLET

Arany János u. 3. (1920)	Lakóház	(7. szelvény)
Bagolyvár u. 1. (781/1 hrsz)	Jánosi villa
Bajcsy-Zsilinszky u. 38.	Czecző ház
Bajcsy-Zsilinszky u. 39. (643 hrsz)
Bajcsy-Zsilinszky u. 23. (687 hrsz)
Bajcsy-Zs.25. Soós u. 18. (686 hrsz.)
Bajcsy-Zsilinszky u. 14.6. (703/1 hrsz)
Bajcsy-Zsilinszky u. 21. (688 hrsz)	(1930)
Balatoni út 61. (807 hrsz)	Tátorján Gyógyszertár	(7. szelvény)
Balatoni út 47. (814 hrsz)	(Fürdő u. sarka)	(7. szelvény)
Batthyány u 10.503 hrsz	régi posta
Batthyány u. 26. (514/2 hrsz)	Tanító háza
Bocskai u. 16. (984 hrsz)	(Varga ház)	(7. szelvény)
Fő u. 26. (612 hrsz.)	Kiss András háza	(7. szelvény)
Fő u. 38. (1854) (620 hrsz.)		(7. szelvény)
Gyümölcskert (1387/2)	Pince	(3. szelvény)
Gyümölcskert (1385)	Pince	(3. szelvény)
Kossuth Lajos u. 44. (1088 hrsz)	Lakóház belső kialakítás	(7. szelvény)
Kossuth Lajos u. 37. (1050 hrsz)		(7. szelvény)
Kossuth Lajos u. 28. (1088 hrsz)	Szabó ház	(7. szelvény)
Kossuth Lajos u. 23. (1043 hrsz.)	Sáfár ház utcai homlokzata	(7. szelvény)
Nagykuti u. 25. (1098 hrsz)	Lakóépület	(7. szelvény)
Nagykuti u. 43.	Lakóház	(7. szelvény)
Német László u. (5301/33 hrsz)	Ref. Egyház pincéje	(8. szelvény)
Partfő u.	Parragh Postamester villája
Széchenyi u. 18. (991/1 hrsz)	Öcsi ház
Táncsics u.Csíkvándi kúria (757/1)	(faluház)
Táncsics M. u. 18. (757/2, 758 hrsz)	(Fülöpház)
Táncsics M. u. 20.	Lakóépület	(7. szelvény)
Bajcsy Zsilinszki u. 6. (713 hrsz)	Lakóépület	(7. szelvény)
Bajcsy Zsilinszki u. 13. (692 hrsz)	Lakóépület	(7. szelvény)
Bajcsy Zsilinszki u. 27. (648 hrsz)	Lakóépület, volt Varga ház	(7. szelvény)
Parti sétány 40., 42. Sógor-villák (hrsz.: 381/1, 381/4)	2 szomszédos üdülőépület	(10. szelvény)

II) KÜLTERÜLET

K1.	Öreghegy 6076	pince
K2.	Öreghegy 6151	Csiker Zoltán pincéje
K3.	Öreghegy 6150	pince
K4.	Öreghegy 6101	Kocsis pince
K5.	Öreghegy 6102/1	Gáspár Sándor pincéje
K6.	Öreghegy 6022	László Aranka pincéje
K7.	073/4	pince
K8.	082/19	kút
K9.	0125	kút

III) EGYÉB VÉDETT ÉRTÉKEK

Balatonkenese helyi táj- és természetvédelmi területei

1. Belterület

1.1. Balatonkenese, Sóshegy SZT-n jelölt területei

(428, 429, 430, 435 hrsz része; 407/4, 407/5, 412/2 hrsz. része és a 408/1-2, 409; 403-405 része és a 407/1 hrsz.) (2, 6 szelvény)

1.2. Balatonkenese, Berekoldal - Erdő

(566, 568, 550, 551, 552/1-2, 553-555) (2-3 szelvény)

1.3. Balatonkenese Széchenyi Liget (4715/2 hrsz) (7-9 szelvény)

2. Külterület

2.1. Balatonkenese, Disznólejáró környéke (ÖT)

2. melléklet a 23/2017. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez

KÉRELEM

1. Kérelmező/építtető neve:…………………………………………………………………….

2. Kérelmező/építtető címe: …………………………………....................................................

3. Levelezési cím: ………………………………………………………………………………

4. A tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helye: …………………………….

5. Az érintett telek helyrajzi száma:……………………………………………………………

Melléklet: Építészeti műszaki tervdokumentáció

(Az építészeti-műszaki dokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

a) helyszínrajzi elrendezés ábrázolása, a szomszédos beépítés bemutatása, védettség lehatárolása, terepviszonyok megjelenítése szintvonalakkal,

b) településképet befolyásoló tömegformálás, homlokzatkialakítás, utcakép, illeszkedés ábrázolása (lehet makett, fotómontázs, digitális megjelenítés is),

c) reklámelhelyezés ábrázolása,

d) rendeltetés meghatározása, valamint

e) rövid műszaki leírás a különböző védettségek bemutatásával, a telepítésről és az építészeti kialakításról.)

A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmet papíralapon kell benyújtani, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre fel kell tölteni, melyhez a polgármesternek hozzáférést kell biztosítani.

ÉTDR azonosító:……………………………………………………………….

Tájékoztatás: A polgármester a döntését a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül küldi meg a kérelmező nevére és címére, illetve kerül feltöltésre az elektronikus tárhelyre. A polgármester véleményében:

a)engedélyezésre - feltétellel vagy anélkül - javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy

b) engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha

ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg az e rendeletben meghatározottaknak, vagy

bb) a tervezett építési tevékenység nem felel meg az e rendeletben foglalt településképi követelményeknek.

A polgármester véleménye tartalmazza:

a) a kérelmező (építtető) adatait,

b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,

c) a véleményt és annak részletes indoklását.

A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.

Dátum:……………………………………….

Aláírás:……………………………………..

3. melléklet a 23/2017. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez

A település településképi szempontból meghatározó területén telepíthető növények jegyzéke

Fűfélék:

francia perje (Arrhenatherum elatius)

karcsú fényperje (Koeleria cristata)

prémes gyöngyperje (Melica ciliate)

sziklai csenkesz (Festuca pseudodalmatica)

kései perje (Cleistogenes serotina)

vékony csenkesz (Festuca valesiaca)

százszorszép (Bellis perennis)

vajszínű ördögszem (Scabiosa ocroleuca),

kakukkfű (Thymus sp)

veronika fajok (Veronica sp)

hasznos földitömjén (Pimpinella saxifraga)

fehér here (Trifolium repens)

török hóvirág (Galanthus elwesii)

széles levelű salamonpecsét (Polygonatum latifolium)

illatos ibolya (Viola odorata)

gyöngyvirág (Convallaria majalis)

Alacsony növésű szegélyvirágok:

porcsinrózsa (Portulaca grandiflora)

petúnia (Petunia hybrida)

árvácska (Viola wittrockiana)

körömvirág (Calendula oficinalis)

jácintok (Hyacinthus sp)

lila sáfrány (Crocus vernus)

fehér nárcisz (Narcissus poeticus)

aranysáfrány (Crocus aureus)

csupros nárcisz (Narcissus pseudonarcissus)

kék nőszirom (Iris germanica)

tazetta nárcisz (Narcissus. tazetta)

pompás nárcisz (Narcissus incomparabilis)

törökszegfű (Dianthus barbatus)

törpe bársonyvirág (Tagetes patula)

kerti szegfű (Dianthus caryophyllus)

búzavirág (Centaurea cyanus)

habszegfű fajok (Silene sp.)

szikla-bőrlevél (Bergenia crassifolia)

Magasabb kerti virágok:

nefelejcs (Myosotis silvestris)

tornyos harangvirág (Campanula pyramidalis)

ezüstös pipitér (Anthemis biebersteiniaia)

kerti margaréta (Chrysanthhemum maximum)

estike (Hesperis matronalis)

mezei margaréta (C. leucantheum)

erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris)

kerti szarkaláb (Consolida ajacis)

fehér liliom (Lilium candidum)

japán árnyliliom (Hosta lancifolia)

tűzliliom (Lilium bulbiferum)

pálmaliliom (Yucca filamentosa)

tulipánfélék (Tulipa sp.)

bugás lángvirág (Phlox paniculata)

oroszlánszáj (Antirrhinum majus)

kerti fátyolvirág (Gypsophila elegans)

bárányfarok (Amaranthus hypochondriacus)

nagy meténg (Vinca major)

Kerti díszként is használható fűszer- és gyógynövények:

izsóp (Hypossus officinalis)

levendula (Lavandula angustifolia)

rozmaring (Rosmarinus officinalis)

kerti ruta (Ruta graveolens)

orvosi zsálya (Salvia officinalis)

kakukkfű fajok (Thymus serpyllum, T. sp.)

bazsalikom (Ocymum basalicum)

szurokfű (Origanum vulgare)

Kerítést kísérő díszcserjék:

kerti madárbirs (Cotoneaster horizontalis)

tűztövis (Pyracantha coccinea)

egybibés galagonya (Craetegus monogyna)

nyári orgona (Buddleia davidii)

mályva (Hibiscus siriacus)

Felkúszó és lecsüngő növényzet (támfalra, kerítéshez, kőfal elé):

trombita folyondár (Campsis radicans)

sarkantyúka (Tropaeolum majus)

tatár lonc (Lonicera tatarica)

magyar lonc (Lonicera tellmaniana)

borostyán (Hedera helix)

kék hajnalka (Ipomoea tricolor)

ligeti szőlő (Vitis silvestris)

bíboros hajnalka (Ipomoea purpurea)

lila akác (Wisteria sinensis)

kőfalakat, támfalakat élénkítő növényzet (a kúszónövényekkel együtt alkalmazva):

sziklai ternye (Alyssum saxatile)

fehér varjúháj (Sedum album)

rózsás kövirózsa (Sempervivum marmoreum)

borsos varjúháj (Sedum acre)

A lakótelek fái:

Javasolt gyümölcsfák és cserjék:

dió (Juglans regia)

kajszibarack (Prunus armeniaca)

őszibarack (Prunus persica)

mandula (Prunus dulcis)

szilva (Prunus domestica)

meggy (Prunus cerasus)

cseresznye (Cerasus sp.)

alma (Malus domestica)

körte (Pyrus communis)

eperfa (Morus alba)

szőlő (Vitis vinifera)

füge (Ficus carica)

málna (Rubus ideaus)

piros ribizli (Ribes spicatum)

egres (Ribes uva-crispa)

mogyoró (Corylus avellana)

A lakóházat, tornácot, falmélyedéseket cserepes dísznövények:

muskátli (Pelargonium zonale)

Közterületek, parkok növényzete:

kislevelű hárs (Tilia cordata)

vadgesztenye vagy bokrétafa (Aesculus hippocastanum)

molyhos tölgy (Quercus pubescens)

kocsánytalan tölgy (Quercus petrae)

mezei juhar (Acer campestre)

mezei szil (Ulmus minor)

magas kőris (Fraxinus exceksior)

virágos v. mannakőris (Fraxinus ornus)

madárberkenye (Sorbus aucuparia)

rezgő nyár (Populus tremula)

nyír (Betula pendula)

eperfa (Morus alba)

madárbirs (Cotoneaster sp.)

cserszömörce (Cotinus coggygria)

egybibés galagonya (Crataegus monogyna)

kecskerágó (Euonymus sp.)

veresgyűrű som (Cornus sanguinea)

kökény (Prunus spionosa)

közönséges fagyal (Ligustrum vulgare)

mogyoró (Corylus avellana)

4. melléklet a 23/2017. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez

A településképi szempontból meghatározó területen lévő ingatlanok jegyzéke

Balatonkenese ősi, karakteres településképi szempontból meghatározó részei:

Fő utca még egységesnek tekinthető szakaszán a 65. számtól a 87. számig és a vele szemben fekvő déli oldalon 56. számtól 106. számig. Ez a terület az alább felsorolt helyrajzi számokat foglalja magába.

1274,

1275,

1276,

1277,

1278,

1285,

1287,

1288,

1290,

1291,

1293,

1294,

1297,

609,

608,

607,

606,

605,

603,

602/2,

602/1,

601,

600,

599,

598,

597,

596,

595,

594,

593,

592,

591,

590,

589,

588,

587,

586,

585,

584,

583

582.

A sajátos kolóniás karakterű Somogyi Béla, Nagykúti és Kossuth Lajos utcák tömbjei a szabályozási terven jelölt határokkal.

5. melléklet a 23/2017. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez⁵³

Reklám közzététele a Szabályozási Terv alapján meghatározott területen

Az alábbi, Szabályozási Tervben lehatárolt területeken reklám közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag utcabútor alkalmazásával lehetséges.

1. Balatonkenese Város Önkormányzata 10/2012. (IV. 05.) számú önkormányzati rendelettel megállapított Helyi Építési Szabályzat Szabályozási Tervében lehatárolt

a) szabadidő, sport, rekreációs, egészségügyi különleges területeken

b) különleges oktatási területeken

c) zöldterületeken

d) vízgazdálkodási területeken

2. Balatonkenese Város Önkormányzata 10/2012. (IV. 05.) számú önkormányzati rendelettel megállapított Helyi Építési Szabályzat Szabályozási Tervében jelölt

a) műemléki környezet határán belül

b) helyi értékvédelmi terület határán belül

c) natura 2000 területtel közvetlenül szomszédos ingatlanokon

d) kilátás és látványvédelemmel illetett területen a jelölt kilátópontokról láthatóan

6. melléklet a 23/2017. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez⁵⁴

Reklám közzététele a Szabályozási Terv alapján meghatározott területen

Az alábbi, Szabályozási Tervben lehatárolt területeken nem tehető közzé reklám, illetve nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, ezen a területen kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el.

1. Balatonkenese Város Önkormányzata 10/2012. (IV. 05.) számú önkormányzati rendelettel megállapított Helyi Építési Szabályzat Szabályozási Tervében lehatárolt

a) temető, arborétum, kegyeleti park különleges területeken

b) gazdasági, védelmi, turisztikai célú erdő területeken

c) kertes mezőgazdasági területeken

d) korlátozott használatú belterületi kertterületeken

e) vízgazdálkodási terület tómederben területeken

2. Balatonkenese Város Önkormányzata 10/2012. (IV. 05.) számú önkormányzati rendelettel megállapított Helyi Építési Szabályzat Szabályozási Tervében jelölt

a) műemlék telkén

b) helyi művi érték telkén

c) natura 2000 területen

d) kilátás és látványvédelemmel illetett kilátópontok telkén

7. melléklet a 23/2017. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez⁵⁵

Közterületen és közterületről látható magánterületen elhelyezett reklámok, reklámhordozók, hirdető berendezések után fizetendő díjak

a) CityLight formátumú eszköz: 0 forint / hónap

b) CityBoard formátumú eszköz: 0 forint / hónap

c) funkcionális célokat szolgáló utcabútor: 0 forint / hónap

d) információs célú berendezés: 0 forint / hónap

e) közérdekű molinó: 0 forint / hónap

f) közérdekű reklámfelület: 0 forint / hónap

g) más célú berendezés: 0 forint / hónap

h) önkormányzati faliújság: 0 forint / hónap

i) önkormányzati hirdetőtábla: 0 forint / hónap

j) útbaigazító hirdetmény: 0 forint / hónap

k) reklámzászló, molinó: 0 forint / hónap

l) ideiglenes reklámhordozó: 200 forint/nap/m2

m) az a)-l) pontokban fel nem sorolt hirdető-

eszköz, berendezés, reklám: 2 m2 alatt: 0 forint / hónap

2 m2 és 5 m2 között: 0 forint / hónap

5 m2 fölött: 0 forint / hónap

1. függelék: védett műemlékek az ex-lege műemléki környezetek, és a régészeti területek által érintett ingatlanok⁵⁶

Helység	cím	név	védelem	bírság kategória	helyrajzi szám
Balatonkenese		Ház ex-lege műemléki környezete	Műemléki környezet		1033, 1035/2, 1053, 1063, 1065, 1068
Balatonkenese		R. k. templom ex-lege műemléki környezete	Műemléki környezet		1027, 727, 728, 729, 731, 736, 777/4, 778, 782, 783/11, 783/12, 783/4
Balatonkenese		ház ex-lege műemléki környezete	Műemléki környezet		504/2, 505, 506, 507, 736, 706, 704, 515, 746/3, 746/4, 746/5
Balatonkenese		Ref. templom ex-lege műemléki környezete	Műemléki környezet		707, 711, 712/2, 736, 757, 758, 769
Balatonkenese		Lakóház ex-lege műemléki környezete	Műemléki környezet	I.	693, 701, 711, 712/1, 713, 723/2, 736, 758, 769
Balatonkenese	Kossuth u. 6.	Ház	Műemlék	II.	1064
Balatonkenese	Táncsics Mihály u. 13.	Lakóház	Műemlék	II.	712/2
Balatonkenese	Táncsics M. u. 25.	ház	Műemlék	II.	705
Balatonkenese	Táncsics u.	Ref. templom	Műemlék	II.	712/1
Balatonkenese	Táncsics u.	R. k. templom	Műemlék	II.	730
Balatonkenese	Partfő utca 3b	"Parragh"-féle pince-présház	általános műemléki	III.	458/5

Rajzi melléklet a 23/2017. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez

Eltérő karakterű településrészek

^[51] módosította: 25/2019. (XI. 14.) ÖR., hatályos: 2019. november 15. napjától

hatályon kívül helyezte: 25/2019. (XI. 14.) ÖR. 2019. november 15. napjától.

módosította: 25/2019. (XI. 14.) ÖR., hatályos: 2019. november 15. napjától

⁴

módosította: 25/2019. (XI. 14.) ÖR., hatályos: 2019. november 15. napjától

⁵

módosította: 25/2019. (XI. 14.) ÖR., hatályos: 2019. november 15. napjától

⁶

hatályon kívül helyezte: 25/2019. (XI. 14.) ÖR. 2019. november 15. napjától.

⁷

módosította: 25/2019. (XI. 14.) ÖR., hatályos: 2019. november 15. napjától

⁸

módosította: 25/2019. (XI. 14.) ÖR., hatályos: 2019. november 15. napjától

⁹

módosította: 25/2019. (XI. 14.) ÖR., hatályos: 2019. november 15. napjától

¹⁰

módosította: 25/2019. (XI. 14.) ÖR., hatályos: 2019. november 15. napjától

¹¹

hatályon kívül helyezte: 25/2019. (XI. 14.) ÖR. 2019. november 15. napjától.

¹²

módosította: 25/2019. (XI. 14.) ÖR., hatályos: 2019. november 15. napjától

¹³

módosította: 25/2019. (XI. 14.) ÖR., hatályos: 2019. november 15. napjától

¹⁴

módosította: 25/2019. (XI. 14.) ÖR., hatályos: 2019. november 15. napjától

¹⁵

módosította: 25/2019. (XI. 14.) ÖR., hatályos: 2019. november 15. napjától

¹⁶

módosította: 25/2019. (XI. 14.) ÖR., hatályos: 2019. november 15. napjától

¹⁷

módosította: 25/2019. (XI. 14.) ÖR., hatályos: 2019. november 15. napjától

¹⁸

hatályon kívül helyezte: 25/2019. (XI. 14.) ÖR. 2019. november 15. napjától.

¹⁹

módosította: 25/2019. (XI. 14.) ÖR., hatályos: 2019. november 15. napjától

²⁰

módosította: 25/2019. (XI. 14.) ÖR., hatályos: 2019. november 15. napjától

²¹

hatályon kívül helyezte: 25/2019. (XI. 14.) ÖR. 2019. november 15. napjától.

²²

hatályon kívül helyezte: 25/2019. (XI. 14.) ÖR. 2019. november 15. napjától.

²³

hatályon kívül helyezte: 25/2019. (XI. 14.) ÖR. 2019. november 15. napjától.

²⁴

hatályon kívül helyezte: 25/2019. (XI. 14.) ÖR. 2019. november 15. napjától.

²⁵

módosította: 25/2019. (XI. 14.) ÖR., hatályos: 2019. november 15. napjától

²⁶

módosította: 25/2019. (XI. 14.) ÖR., hatályos: 2019. november 15. napjától

²⁷

módosította: 25/2019. (XI. 14.) ÖR., hatályos: 2019. november 15. napjától

²⁸

módosította: 25/2019. (XI. 14.) ÖR., hatályos: 2019. november 15. napjától

²⁹

módosította: 25/2019. (XI. 14.) ÖR., hatályos: 2019. november 15. napjától

³⁰

módosította: 25/2019. (XI. 14.) ÖR., hatályos: 2019. november 15. napjától

³¹

módosította: 25/2019. (XI. 14.) ÖR., hatályos: 2019. november 15. napjától

³²

módosította: 25/2019. (XI. 14.) ÖR., hatályos: 2019. november 15. napjától

³³

módosította: 25/2019. (XI. 14.) ÖR., hatályos: 2019. november 15. napjától

³⁴

módosította: 25/2019. (XI. 14.) ÖR., hatályos: 2019. november 15. napjától

³⁵

módosította: 25/2019. (XI. 14.) ÖR., hatályos: 2019. november 15. napjától.

³⁶

módosította: 25/2019. (XI. 14.) ÖR., hatályos: 2019. november 15. napjától

³⁷

módosította: 25/2019. (XI. 14.) ÖR., hatályos: 2019. november 15. napjától

³⁸

módosította: 25/2019. (XI. 14.) ÖR., hatályos: 2019. november 15. napjától

³⁹

módosította: 10/2021. (XI. 15.) ÖR., hatályos: 2021. november 16. napjától.

⁴⁰

módosította: 10/2021. (XI. 15.) ÖR., hatályos: 2021. november 16. napjától.

⁴¹

kiegészítette: 10/2021. (XI. 15.) ÖR., hatályos: 2021. november 16. napjától.

⁴²

módosította: 10/2021. (XI. 15.) ÖR., hatályos: 2021. november 16. napjától.

⁴³

módosította: 6/2022. (V. 30.) ÖR., hatályos: 2022. május 31. napjától.

⁴⁴

módosította: 10/2021. (XI. 15.) ÖR., hatályos: 2021. november 16. napjától.

⁴⁵

módosította: 6/2022. (V. 30.) ÖR., hatályos: 2022. május 31. napjától.

⁴⁶

módosította: 10/2021. (XI. 15.) ÖR., hatályos: 2021. november 16. napjától.

⁴⁷

módosította: 10/2021. (XI. 15.) ÖR., hatályos: 2021. november 16. napjától

⁴⁸

módosította: 10/2021. (XI. 15.) ÖR., hatályos: 2021. november 16. napjától

⁴⁹

módosította: 6/2022. (V. 30.) ÖR., hatályos: 2022. május 31. napjától.

⁵⁰

módosította: 25/2019. (XI. 14.) ÖR., hatályos: 2019. november 15. napjától

⁵¹

hatályon kívül helyezte: 6/2022. (V. 30.) ÖR 2022. május 31. napjától

⁵²

módosította: 6/2022. (V. 30.) ÖR., hatályos: 2022. május 31. napjától.

⁵³

kiegészítette: 25/2019. (XI. 14.) ÖR., hatályos: 2019. november 15. napjától.

⁵⁴

kiegészítette: 25/2019. (XI. 14.) ÖR., hatályos: 2019. november 15. napjától.

⁵⁵

kiegészítette: 25/2019. (XI. 14.) ÖR., hatályos: 2019. november 15. napjától.

⁵⁶

kiegészítette: 25/2019. (XI. 14.) ÖR., hatályos: 2019. november 15. napjától

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

Balatonkenese Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2017 (XII.20.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak