Kifejezéskereső
Mogyoród Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2017(XII.28.) számú önkormányzati rendelete
A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL
Mogyoród Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) -ban meghatározott feladatkörében eljárva a következőt rendeli el:
1.1 A rendelet hatálya és értelmező rendelkezések
1. § A rendelet hatálya Mogyoród Nagyközség közigazgatási területére terjed ki.
2. § A rendelet alkalmazásában:
1. Áttört kerítés: az a kerítés, amelynek a közterület felőli merőleges vetületének összes felülete legalább 50% -ban átlátható.
2. Földszínek: A barna-vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai.
3. Helyi védett utcakép: jellemzően két útkereszteződés közötti, legalább 2-2 beépített telket magába foglaló, a hagyományos, történeti településkép megőrzése szempontjából értékes utcarész, ahol a telepítés és az építészeti karakter védendő.
4. Helyi védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény: statikus és műemlékvédelmi szakmérnök vagy építészmérnök által készített olyan szakvizsgálat, amely az építmény vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, mely alapján a védelem oka már nem áll fenn. A szakvélemény tartalmazza az építmény értékvizsgálatát is.
5. Pasztellszínek: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai.
6. Tömör kerítés: olyan kerítés, mely falazott, és a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 25%- nál kisebb mértékű.
7. Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményezi.
2/A. § Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden e rendelettel nem szabályozott esetben, amelynek során illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben:
a) környezetéhez igazodik,
b) a településrész építészeti karakterét, arányrendszerét megőrzi,
c) léptékhelyes épülettömeget eredményez, és
d) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.
2. Helyi védelem keletkezése és megszűnése
3. § (1) A helyi védelem alá helyezést természetes és jogi személy írásban kezdeményezheti.
(2) A kezdeményezést Mogyoród Nagyközség Önkormányzatához kell benyújtani írásban, a polgármesternek címezve személyesen vagy postai úton.
(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét,
b) az érintett épület, építmény, növényzet pontos beazonosíthatóságára vonatkozó adatokat,
c) a védendő érték leírását, ismertetését,
d) a kezdeményezés indokolását;
e) fellelhető, rendelkezésre álló dokumentumokat vagy fotódokumentációt,
f) legalább 10 fő természetes személy támogatását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratot.
(4) A kezdeményezésről, ha a kezdeményező nem a tulajdonos, értesíteni kell a tulajdonost, aki a kezdeményezéssel kapcsolatban észrevételt tehet.
(5) A (4) bekezdés szerinti értesítés tartalmazza legalább a kezdeményezett védettséggel járó kedvezményekre és kötelezettségekre vonatkozó információkat.
(6)2 Mogyoród Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a települési főépítész, ennek hiányában a polgármester véleményének figyelembe vételével, valamint helyi építészeti örökség értékvizsgálatról szóló dokumentációja alapján dönt a védelem alá helyezésről. A polgármester a véleményének kialakításához szakértőt vonhat be.
4. §3 A helyi védelem megszüntetésére a 3. § rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
5. § (1) A helyi védelem alá helyezésről, annak megszüntetéséről vagy a kezdeményezés elutasításáról értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosát és a kezdeményezőt.
(2) E rendeletben rögzített helyi (területi vagy egyedi) védelem az országos védelem alá helyezéssel egyidejűleg megszűnik.
6. § (1) A polgármester a védelemre javasolt értéket a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával egyidejűleg – legfeljebb egyéves határozott időtartamra - ideiglenes védelem alá helyezheti, ha a védelemre javasolt értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti.
(2) Az ideiglenes védelem alatt álló értékekre a helyi védelem alatt álló értékekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
7. §4 (1) Mogyoród Nagyközség közigazgatási területén megtalálható - a rendelet hatályba lépését megelőzően is – helyi védett építmények, illetve ingatlanok jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló értéket - annak értékeit nem sértő módon, de a közterületről jól láthatóan – az e célra rendszeresített, egységes táblával megjelölendő, legalább a következő felirattal: „Mogyoród Nagyközség helyi védett értéke:” szöveget követően az érték megnevezése. A táblán szerepelhet egyéb, a védettséggel összefüggő adat is.
(3) A helyi egyedi védelem tényét közlő tábla elkészíttetése, kihelyezése, karbantartása az önkormányzat feladata. A tábla kihelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.
(4) A helyi védelem alá helyezett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:
a) a védelem típusát,
b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,
c) a védett érték azonosító adatait,
d) helyi területi védelem esetén a védett terület lehatárolását,
e) helyi egyedi védelem esetén az építmény rendeltetését, és
f) a védelmet megállapító önkormányzati rendelet számát.
(5) A helyi védett értékek törzskönyve a nyilvántartás 7. § (4) bekezdés szerinti adatokon felül tartalmazza:
a) a tulajdonos vagy kezelő nevét, címét, elérhetőségét;
b) a védelem elrendelésére vonatkozó előterjesztést és képviselő-testületi döntést,
c) fotódokumentációt (archív és a felvételkori állapot),
d) egyéb adatokat, melyek a védelem szempontjából indokoltak, és
e) amennyiben rendelkezésre áll, akkor az eredeti tervdokumentáció, felmérési tervek másolatait.
7/A. §5 (1) Helyi területi védelem alatt állnak a 1. mellékletben meghatározott területek.
(2) Helyi területi védelemnek minősül a települési vagy a természeti környezet olyan összefüggő része, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli, ahol a település és a környék arculatát meghatározó építmények, növények együttest alkotnak, illetve a természeti környezetnek az a része, ahol számos védett növény vagy állat él.
(3) Helyi területi védelem alatt álló területen új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani.
(4) Helyi területi védelem alatt álló területen a közterületek kialakítását, burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával, azokkal összhangban kell kialakítani.
(5) Helyi területi védelem alatt álló területen végzett építési tevékenység során a terület eredeti jellegét meg kell őrizni. A helyi területi védelem alatt álló terület jellegének megállapításakor a területen található egyedi védelem alatt álló épületek jellegzetességeit kell mintának tekinteni.
(6) A helyi területi védelem alatt álló terület jellegét meghatározó tulajdonságok, melyeket figyelembe kell venni:
a) a közterület határok,
b) a telekarányok,
c) a beépítés jellege,
d) az épületarányok,
e) a jellemző tetőhajlásszög,
f) a tetőgerinc iránya,
g) a nyílászárók jellege és ritmusa,
h) az anyaghasználat.
(7) Helyi területi védelem alatt álló területen lévő, de helyi egyedi védelem alatt nem álló épület elbontása csak a főépítész véleményére alapozott, Mogyoród Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságának átruházott hatáskörben hozott jóváhagyó döntése esetén lehet.
3. A védett pincesorra és a kilátó környezetére vonatkozó egyedi építészeti előírások
8. § (1)6 Az 1. melléklet 1. pontja szerinti Pincesor utcaképéhez tartozó helyrajzi számokon lévő épületek, építmények (a továbbiakban: védett pincesor) utcai homlokzata hosszának legfeljebb a felén lehet nyílászáró.
(2) A védett pincesor nyílászárói felett a pincesorra jellemző boltozatot kell kialakítani.
A boltozat
a) téglaborítással, burkolattal, vagy
b) kiemelten, vakolt szerkezetként építendő meg, míg
c)7 formája lehet
ca) egyenes, vagy
cb) maximum 1:5 arányban, enyhe hajlású, ívelt.
(3) A védett pincesor bejárati ajtaja kétszárnyú,
a) tömör fa vagy
b) külső, kihajtható, tömör fa zsalugáterrel takart, belső
nyílászáró lehet.
(4) A védett pincesor utcai homlokzaton az ablak szélességének és magasságának aránya legfeljebb 2:3 lehet.
(5) A védett pincesor nyílászárói között minimum 25 cm falszakaszt kell közbeiktatni.
(6)8 A tetősíkban fekvő ablak és tetőfelépítmény elhelyezését megelőzően településképi szakmai konzultációt kell lefolytatni, melyben megfogalmazott főépítészi szakmai véleményt a tervezés során figyelembe kell venni.
(7) A védett pincesoron az utcai nyílászárókra rácsot fel lehet szerelni.
(8) A védett pincesor utcai homlokzatának anyaga
a) kőburkolat,
b) téglaburkolat,
c) fehérre meszelt falfelület,
d) a környezetébe illeszkedő, pasztellszínű homlokzatvakolat,
e) vagy ezek kombinációja
lehet.
(9) A védett pincesoron legfeljebb 60 cm magas lábazat a (8) bekezdés szerinti kialakításon kívül,
a) cementes vakolat, vagy
b) lábazati vakolat is lehet.
(10) Az épületek tetőidoma az utcával párhuzamos gerincű félnyereg tető lehet, 30-45 fokos hajlásszöggel.
(11) Amennyiben a tető a minimális dőlésszöggel is magasabb lenne, mint a mögötte elhelyezkedő domboldal, akkor a domboldal felől (aszimmetrikus) nyeregtetővé lehet alakítani.
(12)9 A tetőfedés anyaga natúr vagy piros, nem hullámos cserépfedés. Bitumenes zsindely, műanyag és fémlemezfedés, cserepes lemez nem alkalmazható.
(13)10 A pincesoron lévő védett ingatlanok utcai homlokzatán villanyóra vagy villanyóra szekrény nem helyezhető el. A meglévő mérőórák takarásáról az épületre jellemző elemek alkalmazásával gondoskodni kell.
9. § (1) A Szent László kilátó
a) arculata és hangulata,
b) az eredeti kiviteli terveknek megfelelő anyaghasználat és forma
megőrzendő.
(2) Az eredeti terveknek megfelelő anyagú, természetes színre mázolt nyílászárók alkalmazandók,
a) fa nyílászárók, sötétbarna vagy dió mázolt,
b) kovácsoltvas ajtó feketére mázolt,
c) a nyílászárók felett a külső síkban a tölgyfa áthidaló, a nyílászáró színezésével azonos színben, belül egyenes átboltozású.
(3) Az épület külső kialakítása:
a) a tégla falai vakoltak és fehér színre festettek,
b) az épület körüli járda és lépcső tömbkőből készülhet,
c) a belső padló az alsó szinten élére állított fagyálló téglaburkolat, a felső szinten tölgyfa,
d) a tetőfedés anyaga: fazsindely,
e) a toronycsúcs anyaga vörösréz.
(4) A kilátónál a talaj- és csapadékvíz elleni védelemre, a vizek épülettől való elvezetésére, valamint a faszerkezetek megfelelő védelmére fokozottan ügyelni kell.
9/A. §11 (1) A településkép szempontjából meghatározó területek (a továbbiakban: TMT) és az azokhoz kapcsolódó alterületek 2. mellékletben lehatárolt területeinek elnevezése:
a) Öregfalu,
aa) Klastromdomb,
ab) Kővár,
b) Hagyományos lakóterületek,
c) Modern településrész,
d) Telepszerű lakóterületek,
e) Gazdasági- és ipari területek,
f) Mezőgazdasági területek,
g) Kiskertes területek.
(2) Helyi védett értékek esetében a helyi védett értékekre vonatkozó településképi követelmények, és a helyi védett érték elhelyezkedése szerinti TMT-re vonatkozó településképi követelmények együttesen alkalmazandók. Ha ezek ellentétesek, akkor a helyi védett értékre vonatkozó településképi követelményt kell figyelembe venni.
(3) Az általános településképi követelmények az összes TMT-re vonatkoznak, amennyiben az adott TMT-re vonatkozó előírások másképp nem rendelkeznek.
(4) Az egyes TMT-re vonatkozó településképi követelmények a TMT alterületére is vonatkozik.
(5) A TMT alterületekre megállapított településképi követelmény csupán az érintett TMT alterületre vonatkozik.
(6) Valamennyi TMT területen, oldalhatáros beépítés esetén, a beépített oldal felőli oldalkertben megújuló energiát hasznosító vagy termelő rendszer egysége nem helyezhető el.
(7) Valamennyi TMT területen a kültéri gépjármű parkolót legalább 3x5 m nagyságú zárt burkolattal szükséges ellátni.
(8) Valamennyi TMT területen, ahol ingatlanonként két gépjárműnél több elhelyezése szükséges, gondoskodni kell a gépjárművek megfordulására szolgáló burkolt felület kialakításáról.
(9) Valamennyi TMT területen lakásonként legalább 4 m2 hasznos alapterületű tároló építése kötelező. Azon lakás esetén, melyhez zárt gépjármű tároló tartozik, további tároló építése nem szükséges.
(10) Valamennyi TMT területen két rendeltetési egységnél többet tartalmazó épület esetén, a gépjárműveket épületen belül szükséges elhelyezni.
(11) Valamennyi TMT területen az előkert mérete kötelező építési vonal, melyre az adott homlokzat hosszának legalább 60%-át szükséges telepíteni.
(12) Valamennyi TMT területen az épületek szintszámának igazodnia szükséges a környezetében kialakult szintszámhoz.
(13) Valamennyi TMT területen az épületek föld feletti szintszáma földszint + tetőtérbeépítés lehet, amennyiben az egyes TMT területekre eltérő előírás nincs.
(14) A kötelezően előírt zöldfelület minden megkezdett 150 m2-e után 1 db, a táji és természeti adottságoknak megfelelő, nem invazív, közepes vagy nagy lombkoronát növelő fát kötelező ültetni.
4. A településképi szempontból meghatározó területek településképi követelményei
10. §12 (1) Öregfalu, Klastromdomb és Kővár TMT területén:
a) tetőhéjalásaként natúr, hagyományos vörös, vagy antik színű, sík felületű, cserép, azbesztmentes műpala, korcolt vagy kiselemes fémlemez fedés alkalmazható,
b) közterületről látható építmény homlokzata csak vakolt felületű, kisméretű égetett tégla vagy terméskő lehet,
c) az épületek homlokzati felületének színezésénél a szomszédos, csatlakozó épületekhez illeszkedő, hagyományos földszínek, nem rikító színek alkalmazhatók,
d) fa szerkezetű, vagy fára utaló textúrájú, hagyományos színvilágú nyílászárók alkalmazhatók, közintézmények esetén fém szerkezetű nyílászárók is létesíthetők,
e) tömör kerítés az épülethez illeszkedő, vakolt felületű lehet,
f) áttört kerítés építése esetén az alábbi anyagok használhatók:
fa) fa,
fb) fém,
fc) vakolt, falazott szerkezet,
fd) falazott terméskő, vagy
fe) legalább 6 cm vastag terméskő vagy klingertégla burkolat;
g) az épületek közterület felőli homlokzatának hőszigetelése esetén az eredeti tagozatok, párkányzatok megőrzendők,
h) épületburkolatként nem alkalmazható:
ha) hullámlemez, cserepeslemez,
hb) trapézlemez, vagy
hc) bitumenes zsindely;
i) a településszövet és az épített épületállomány védelme érdekében az új fejlesztések céljait alá kell rendelni az épített örökség megőrzésének és fenntartási szempontjának, valamint fontos az eredeti értékes épületállomány minél teljesebb megőrzése, épületbontások elkerülése;
j) kizárólag 35-45° közötti tetőhajlásszögű magastetős épület helyezhető el, ahol az összes tetőfelület vízszintes síkra vetített területének legfeljebb 10%-án egyéb hajlásszögű tető is kialakítható, de a közintézmény esetén a közterület felől nem látható módon alacsony hajlásszögű vagy hasznosított (járható terasztető, zöldtető) tetőfelület is kialakítható, a teljes tetőfelület legfeljebb 50%-án;
k) az épületek gerincvonala az utcára merőleges kell legyen, de amennyiben az épület aránya ezt nem teszi lehetővé, a gerinc lehet utcával párhuzamos is, ugyanakkor törekedni kell az utca felől oromzat kialakítására, melynek szélessége a 6 métert nem haladhatja meg;
l) az épületek közterületről látható homlokzatán (beleértve a homlokzati tetőfelületet is) szerelt égéstermék-elvezetőt - ide nem értve a kondenzációs gázkazán kivezetését -, parabolaantennát, valamint egyéb technikai berendezést ide nem értve a riasztó kültéri egységét - elhelyezni nem lehet.
m) légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését (kifolyó) közterület felől látható módon csak egységesen megtervezett takarás megoldásával helyezhető el.
(2) Hagyományos lakóterületek TMT területén:
a) létesített építmény homlokzatán vakolt felület, terméskő, kisméretű égetett tégla és fa alkalmazható;
b) fa szerkezetű nyílászáró, illetve színezett, fóliázott felületű műanyag vagy fém nyílászáró is alkalmazható, valamint az épület többi nyílászárójával azonos megjelenésű garázskapu létesíthető;
c) kerítés építése esetén az alábbi anyagok használhatók:
ca) fa,
cb) fém,
cc) vakolt, falazott szerkezet,
cd) falazott terméskő, vagy
ce) terméskő vagy klinkertégla burkolat;
d) terméskő vagy kisméretű tégla csak összefüggő felületen alkalmazható;
e) az épületek vakolt, színezett homlokzati falfelületének színezésénél csak a fehér, tört fehér és a földszínek, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók; Faszerkezetek esetén a fent említett színek mellett az ehhez illeszkedő színek is alkalmazhatók;
f) tetőhéjalásként az alábbi anyagok alkalmazhatók:
fa) földszín árnyalatú égetett cserép,
fb) földszín árnyalatú beton cserép,
fc) korcolt vagy lécezett fémlemez,
fd) azbeszt mentes műpala, vagy
fe) természetes anyagú pala;
g) épületburkolatként nem alkalmazható:
ga) hullámlemez, cserepeslemez,
gb) trapézlemez, vagy
gc) bitumenes zsindely;
h) lapostető nem alkalmazható;
i) kizárólag 35-45° közötti tetőhajlásszögű magastetős épület helyezhető el, ahol az összes tetőfelület vízszintes síkra vetített területének legfeljebb 20%-án egyéb hajlásszögű tető is kialakítható, de közintézmény esetén a közterület felől nem látható módon alacsony hajlásszögű vagy hasznosított (járható terasztető, zöldtető) tetőfelület is kialakítható, a teljes tetőfelület legfeljebb 50%-án.
(3) Modern településrész TMT területén:
a) tetőhéjalásként az alábbi anyagok alkalmazhatók:
aa) égetett cserép,
ab) beton cserép,
ac) korcolt vagy lécezett fémlemez,
ad) azbeszt mentes műpala, vagy
ae) természetes anyagú pala;
b) épületburkolatként nem alkalmazható:
ba) hullámlemez, cserepeslemez,
bb) trapézlemez, vagy
bc) bitumenes zsindely;
c) kerítés építése esetén az alábbi anyagok használhatók:
ca) fa,
cb) fém,
cc) vakolt, falazott szerkezet,
cd) falazott terméskő, vagy
ce) legalább 3 cm vastag terméskő vagy klinkertégla burkolat;
d) lapostető alkalmazható.
(4) Telepszerű lakóterületek TMT területén:
a) tetőhéjalásként kizárólag a szomszédos, csatlakozó épületekkel megegyező anyaghasználat alkalmazható;
b) tetőhéjalásként, épületburkolatként nem alkalmazható:
ba) hullámlemez, cserepeslemez,
bb) trapézlemez, vagy
bc) bitumenes zsindely;
c) az épületek vakolt, színezett homlokzati falfelületének színezésénél a szomszédos épületekhez illeszkedő, nem rikító színek, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók;
d) egységet képező részén az épületek homlokzati felújítása, színezése, átalakítása, tetőzetének megváltoztatása csak egységes építészeti koncepció alapján lehetséges azzal, hogy az egységbe tartozó épületek körét kötelező főépítészi konzultáció keretében a főépítész határozza meg;
e) az egyes lakóépületeken azonos kell, hogy legyen:
ea) a lakások homlokzati nyílászáróinak anyaga és színe, valamint
eb) a bejáratok, előtetők, erkélyek, korlátok és télikertek anyaga és karaktere;
f) kizárólag 25-45° közötti tetőhajlásszögű magastetős épület helyezhető el, ahol az összes tetőfelület vízszintes síkra vetített területének legfeljebb 20%-án egyéb hajlásszögű tető is kialakítható. Közintézmény esetén a közterület felől nem látható módon alacsony hajlásszögű vagy hasznosított (járható terasztető, zöldtető) tetőfelület is kialakítható, a teljes tetőfelület legfeljebb 50%-án.
(5) Gazdasági- és ipari területek TMT területén:
a) tetőhéjalásként az alábbiak alkalmazhatók:
aa) égetett cserép,
ab) beton cserép,
ac) korcolt vagy lécezett fémlemez,
ad) táblás fémlemez, szendvicspanel,
ae) azbeszt mentes műpala, vagy
af) természetes anyagú pala;
b) épületburkolatként nem alkalmazható bitumenes zsindely;
c) az épületek homlokzati falfelületének színezésénél csak a fehér, tört fehér és a földszínek, természetes építőanyagok esetén azok természetes színei, illetve kiegészítő elemként az ehhez illeszkedő élénk színek is alkalmazhatók;
d) a tetőhéjalás színe nem lehet rikító, élénk szín;
e) a kötelezően előírt zöldfelület minden megkezdett 300 m2-e után 1 db, a táji és természeti adottságoknak megfelelő, nem invazív, közepes vagy nagy lombkoronát növelő fát kötelező ültetni.
(6) Mezőgazdasági területek TMT területén:
a) tetőhéjalásként az alábbiak alkalmazhatók:
aa) égetett cserép,
ab) beton cserép,
ac) korcolt vagy lécezett fémlemez,
ad) táblás fémlemez, szendvicspanel,
ae) azbeszt mentes műpala, vagy
af) természetes anyagú pala;
b) épületburkolatként nem alkalmazható bitumenes zsindely;
c) az épületek homlokzati falfelületének színezésénél csak a fehér, tört fehér és a földszínek, természetes építőanyagok esetén azok természetes színei, illetve kiegészítő elemként az ehhez illeszkedő élénk színek is alkalmazhatók;
d) a tetőhéjalás színe nem lehet rikító, élénk szín;
e) a kötelezően előírt zöldfelület minden megkezdett 300 m2-e után 1 db, a táji és természeti adottságoknak megfelelő, nem invazív, közepes vagy nagy lombkoronát növelő fát kötelező ültetni;
f) az épületek tetődőlésszöge minimum 30°, de amennyiben az épület mérete a 12 méteres mélységet meghaladja, alkalmazható alacsony hajlásszögű nyeregtető is.
(7) Kiskertes területek TMT területén:
a) létesített építmény homlokzatán vakolt felület, terméskő, kisméretű égetett tégla és fa alkalmazható;
b) fa szerkezetű nyílászáró, illetve színezett, fóliázott felületű műanyag vagy fém nyílászáró is alkalmazható, valamint az épület többi nyílászárójával azonos megjelenésű garázskapu létesíthető;
c) kerítés építése esetén az alábbi anyagok használhatók:
ca) fa,
cb) fém,
cc) vakolt, falazott szerkezet,
cd) falazott terméskő, vagy
ce) terméskő vagy klinkertégla burkolat;
d) terméskő vagy kisméretű tégla csak összefüggő felületen alkalmazható;
e) az épületek vakolt, színezett homlokzati falfelületének színezésénél csak a fehér, tört fehér és a földszínek, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók, de faszerkezetek esetén a fent említett színek mellett az ehhez illeszkedő színek is alkalmazhatók;
f) Tetőhéjalásként az alábbi anyagok alkalmazhatók:
fa) földszín árnyalatú égetett cserép,
fb) földszín árnyalatú beton cserép,
fc) korcolt vagy lécezett fémlemez,
fd) azbeszt mentes műpala, vagy
fe) természetes anyagú pala;
g) épületburkolatként nem alkalmazható:
ga) hullámlemez, cserepeslemez,
gb) trapézlemez, vagy
gc) bitumenes zsindely;
h) lapostető nem alkalmazható;
i) a kötelezően előírt zöldfelület minden megkezdett 100 m2-e után 1 db, a táji és természeti adottságoknak megfelelő, nem invazív, közepes vagy nagy lombkoronát növelő fát kötelező ültetni;
j) kizárólag 35-45° közötti tetőhajlásszögű magastetős épület helyezhető el, ahol az összes tetőfelület vízszintes síkra vetített területének legfeljebb 10%-án egyéb hajlásszögű tető is kialakítható, de a közintézmény esetén a közterület felől nem látható módon alacsony hajlásszögű vagy hasznosított (járható terasztető, zöldtető) tetőfelület is kialakítható, a teljes tetőfelület legfeljebb 50%-án.
10/A. §13
11. §14 (1) A TMT-k területén a kerítés magassága illeszkedjen az utcában kialakult állapothoz.
(2) Kerítés
a) az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazásával,
b) időtálló, minőségi anyaghasználattal,
c) élénk színek kerülése, harmonikus földszínek vagy az épülettel összhangot mutató szín alkalmazása,
d) elsősorban természetes anyagok használata,
e) növényzet alkotta kerítés telepítésének lehetőségével, valamint
f) balesetveszélyt okozó kialakítás kerülésével
létesíthető, valamint fenntartandó.
(3) A Hagyományos lakóterületek, Modern településrész, Telepszerű lakóterületek, Gazdasági- és ipari területek, Mezőgazdasági területek, Kiskertes területek TMT területeken csak áttört kerítés létesíthető.
(4) Az áttört kerítés utólagos lefedése, letakarása tilos.
(5) A TMT-n belüli zöldterületen épített kerítés kizárólag áttört szerkezetű lehet, legfeljebb 1,06 méteres magassággal.
(6) Új, utcára nyíló garázskapu Öregfalu, Klastromdomb, Kővár TMT területén nem létesíthető.
(7) Az egy telken belüli külön használatú telekrészeket csak nem tömör kerítéssel, vagy élő sövénnyel szabad elválasztani.
(8) Az utcai kerítésnek egy ingatlanon belül teljes hosszában egységes megjelenést kell biztosítani abban az esetben is, ha több tulajdonosa van az ingatlannak.
(9) Telepszerű társasházas lakóterület TMT területén lévő telken belül kerítést létesíteni nem lehet.
(10) Lakóterületen gépjármű forgalom számára telkenként 1 darab, átmenő telek esetén 2 darab 4,5 métert meg nem haladó nyílású kapu létesíthető. Nem lakóterületen lévő telek esetében 2 darab 9,0 métert meg nem haladó nyílású kapu létesíthető.
11/A. §15
12. § Az új vonalas közművekhez kapcsolódó berendezéseket, építményeket műszaki szempontból indokolható esetet kivéve, a földfelszín alatt kell kialakítani és elhelyezni.
13. § (1) Mogyoród Nagyközség közigazgatási területén saját hirdetőfelület csak épületen, kerítésen helyezhető el, méretét, színét és elhelyezését az utcai homlokzaton a teljes homlokzattal együtt, egy egységként kell kialakítani úgy, hogy az szervesen illeszkedjen a meglévő és tervezett épületek vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához. A saját hirdetőfelületek együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
(2) A kirakatszekrény felületképzésénél az épület, kerítés nyílászáróinak színe alkalmazandó.
(3) Saját hirdetés nem rögzíthető ragasztással falra.
14. § Telephelyre utaló információs táblát közterületen lehet elhelyezni, mérete legfeljebb: 3 m2.
5. Reklámok és reklámhordozók elhelyezése és a kialakítása
15. § (1) Az Öregfalu területén, valamint a közintézmények, az egyházi építmények, temető elhelyezésére szolgáló ingatlanok határától kettőszáz méteres távolságon belül reklám közzététele vagy reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag utcabútor alkalmazásával lehetséges, kivételt képez az önkormányzati hirdetmény, az önkormányzat vagy állami rendezvény, eseményre vonatkozó hirdetés és azt tartalmazó reklámhordozó, valamint az útbaigazító hirdetmény és reklámhordozó.
(2)16
(3)17 Utasvárón reklámot elhelyezni csak az e célra, az üzemeltető által felhelyezett reklámhordozón lehet úgy, hogy az önkormányzat működési körébe tartozó információknak mindig helyet kell biztosítani.
(4)18 A reklámhordozó az utasváró belső felületén helyezhető el.
16. §19
17. § (1) Információs célú berendezés, az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk,
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása,
d) idegenforgalmi és közlekedési információk,
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban önkormányzati információk.
(2) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada igénybe vehető reklám közzétételére.
(3)20 Más célra közterületen létesített építmény, épületrész, berendezés reklámozás céljára, reklám elhelyezésére nem használható.
18. §21
19. § Mogyoród Nagyközség Önkormányzat és szervei vagy az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság feladat vagy hatáskörébe tartozó jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében, évente tizenkét hét időtartamra el lehet térni a településkép védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Tkv.) és a Tkv. végrehajtására kiadott kormányrendeletben, és e rendeletben meghatározott tilalmaktól és követelményektől.
6. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
20. § (1)22 A településképi követelmények érvényesülésének érdekében kérelemre Mogyoród Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének átruházott hatáskörében a polgármester tájékoztatást és szakmai konzultációt biztosít.
(2)23
(3)24 A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatható írásban vagy előzetesen egyeztetett időpontban személyesen.
(4)25 Mogyoród Nagyközség Önkormányzat polgármesteréhez kell címezni a kérelmet, amelyhez mellékelni kell a műszaki terveket .pdf kiterjesztésben vagy papír alapon, valamint az érintett ingatlanról és környezetéről készített fotódokumentációt.
(5)26 Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni, ha a tervezett építési vagy bontási tevékenység:
a) a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló külön jogszabály hatálya alá tartozik,
b) helyi egyedi védelem alatt álló értéket érint, vagy
c) helyi területi védelemmel érintett ingatlant érint.
20/A. §27 (1) A szakmai konzultáció a települési főépítésznek benyújtott írásos kérelemre indul.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell legalább:
a) a kérelmező nevét és elérhetőségét,
b) az érintett ingatlan pontos beazonosításához szükséges adatokat, és
c) a településképet érintő tervezett tevékenység részletes ismertetését.
(3) A szóbeli szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre, a főépítész döntése alapján a helyszínen is lefolytatható.
(4) A szakmai konzultációról emlékeztetőt vagy jegyzőkönyvet szükséges készíteni.
(5) A konzultációhoz a dokumentációt (pdf formátumban) legalább 15 nappal a tervezett konzultáció előtt kell benyújtani elektronikus úton a főépítésznek.
(6) Egyszerűsített bejelentés esetén, az egyeztetési dokumentáció tartalmát a Magyar Építész Kamara és az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló kormányrendelet határozza meg.
(7) Amennyiben az építtető vagy megbízottja a személyes konzultáción nem jelenik meg, úgy az emlékeztetőben csupán a főépítész véleménye kerül dokumentálásra.
7.28 Településképi bejelentési eljárás
21. §29 (1) A településképi követelmények érvényesítése érdekében, településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a magyar építészetről szóló törvényben meghatározott esetekben.
(2) A településképi bejelentési eljárást Mogyoród Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének átruházott hatáskörében a polgármester folytatja le.
(3) A benyújtandó dokumentáció a főépítésszel előre egyeztetett csökkentett tartalommal, építész tervező bevonása nélkül is készíthető, a bejelentés tárgyától függően.
22. § (1)30 A településképi bejelentési eljárás iránti kérelemhez csatolmányként, jogosultsággal rendelkező tervező által készített műszaki dokumentációt kell mellékelni.
(2) A műszaki dokumentációnak a 21. § a) pont szerinti esetben tartalmaznia kell
a) a műszaki leírást,
b) a helyszínrajzot
c) a reklámhordozó elhelyezésének, ezen belül a rögzítésének műszaki megoldását,
d) építményre helyezendő reklámhordozó esetén az érintett felület vagy homlokzat egészét ábrázoló rajzot, a színezés megjelölésével,
e) színes fotódokumentációt a környezetről.
(3) A műszaki dokumentációnak a 21. § b-c) pont szerinti esetben tartalmaznia kell
a) a műszaki leírást,
b) a helyszínrajzot a telek beépítési paramétereinek, valamint a telken meglévő és kialakítandó parkolók feltüntetésével
c) eltérő szintek alaprajzait,
d) egy jellemző metszetet,
e) amennyiben releváns, valamennyi homlokzat rajzát az anyaghasználat feltüntetésével.
7/A.31 Településképi véleményezési eljárás
22/A. § (1) Mogyoród Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének átruházott hatáskörében a polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le valamennyi építési, összevont és fennmaradási engedély kiadását megelőzően, amelynek során a polgármester a véleményét a település főépítészének szakmai álláspontja alapján adja meg.
(2) A településképi véleményezési eljárásra a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletvagy a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletrendelkezései az irányadó.
7/B.32 önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
22/B. § (1) Mogyoród Nagyközség Önkormányzata a helyi védett épületek építészeti értékeinek megőrzése, a közterületek fejlesztése érdekében a mindenkor hatályos költségvetési rendeletében meghatározott mértékű támogatást biztosít pályázati formában.
(2) A pályázati célok és feltételek részletes szakmai tartalmáról a Pénzügyi Bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület legkésőbb a tárgyévi költségvetés elfogadásakor dönt.
8. Településképi kötelezési eljárás
23. §33 Mogyoród Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének átruházott hatáskörében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le, az alábbi esetekben:
a) településképet rontó, rossz műszaki állapotú épület és építmény esetében,
b) azon építési tevékenységek esetében, amely esetében
ba) a településképi követelmények nem teljesülnek,
bb) az építést követően a zöldfelületeket nem, vagy nem a jogszabályban előírtak szerint alakították ki,
c) ha a bejelentési eljárásra kötelezett építési tevékenység esetében a településképi bejelentési kötelezettségnek nem tettek eleget,
d) amennyiben a bejelentő a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltakat megszegte.
24. § (1)34 A kötelezési eljárás megindítása előtt a polgármester felhívja az ingatlan tulajdonosának a figyelmét a szabályszegésre és a szabálytalan állapot megszüntetésére a végrehajtáshoz legalább egy hónap határidőt szab ki.
(2) A kötelezés az érintett építmény, építményrész felújítására, elbontására, átalakítására, ezen belül a színezés megváltoztatására, az eredeti állapot helyreállítására vonatkozhat.
(3) Felújításra kötelezés során több ütemű teljesítést is lehetővé lehet tenni.
(4)35
(5) A településképi bírság ismételten is kiszabható mindaddig, amíg a településképet rontó állapot nem szűnik meg.
24/A. §36 Az önkormányzat számlájára befolyt településkép-védelmi bírságot elkülönítetten kezeli és kizárólag a védett épületekkel, területekkel kapcsolatos építési, állagmegőrző, vagy felújítási tevékenységek támogatására, pályázati forrásaként használja fel.
9. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
25. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egy időben hatályát veszti:
1. a Pincesor helyi védelem alá helyezéséről szóló 24/2009. (XI.25.) önkormányzati rendelet,
2. a Szent László kilátó védelem alá helyezéséről szóló 6/2014. (III.27.) önkormányzati rendelet,
1. melléklet a 26/2017. (XII.28.) önkormányzati rendelethez
1.38 Pincesor utcaképéhez tartozó helyrajzi számok:
252; 253; 232/1; 257; 258; 267; 268; 270; 271; 249/3; 249/6; 243; 241; 240; 239; 238; 249/5, 20/1; 20/2; 22; 23; 28; 29; 30; 31; 32; 33/1; 33/3; 34; 35; 36/1; 36/3; 36/5; 36/6.
2. Szent László kilátóhoz tartozó helyrajzi szám:
0198/2
Az 1. alcím (1–2/A. §) a Mogyoród Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (6) bekezdése a Mogyoród Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § a Mogyoród Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § a Mogyoród Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 7/A. §-t a Mogyoród Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
A 8. § (1) bekezdése a Mogyoród Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (2) bekezdés c) pontja a Mogyoród Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2021. (XI. 2.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (6) bekezdése a Mogyoród Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2021. (XI. 2.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (12) bekezdése a Mogyoród Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2021. (XI. 2.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (13) bekezdését a Mogyoród Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2021. (XI. 2.) önkormányzati rendelete 1. § (4) bekezdése iktatta be.
A 9/A. §-t a Mogyoród Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.
A 10. § a Mogyoród Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 10/A. §-t a Mogyoród Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2021. (XI. 2.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be. A 10/A. §-t a Mogyoród Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 18. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 11. § a Mogyoród Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 11/A. §-t a Mogyoród Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2021. (XI. 2.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be. A 11/A. §-t a Mogyoród Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 18. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § (2) bekezdését a Mogyoród Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 18. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § (3) bekezdését a Mogyoród Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 10. §-a iktatta be.
A 15. § (4) bekezdését a Mogyoród Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 10. §-a iktatta be.
A 16. §-t a Mogyoród Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 18. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 17. § (3) bekezdését a Mogyoród Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 11. §-a iktatta be.
A 18. §-t a Mogyoród Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 18. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 20. § (1) bekezdése a Mogyoród Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2021. (XI. 2.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (2) bekezdését a Mogyoród Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2021. (XI. 2.) önkormányzati rendelete 12. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 20. § (3) bekezdése a Mogyoród Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2021. (XI. 2.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (4) bekezdése a Mogyoród Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2021. (XI. 2.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (5) bekezdését a Mogyoród Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 12. §-a iktatta be.
A 20/A. §-t a Mogyoród Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 13. §-a iktatta be.
A 7. alcím (21. §, 22. §) a Mogyoród Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2021. (XI. 2.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § a Mogyoród Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (1) bekezdése a Mogyoród Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
A 7/A. alcímet (22/A. §) a Mogyoród Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2021. (XI. 2.) önkormányzati rendelete 6. §-a iktatta be.
A 7/B. alcímet (22/B. §) a Mogyoród Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2021. (XI. 2.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.
A 23. § a Mogyoród Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2021. (XI. 2.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (1) bekezdése a Mogyoród Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2021. (XI. 2.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (4) bekezdését a Mogyoród Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2021. (XI. 2.) önkormányzati rendelete 12. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 24/A. §-t a Mogyoród Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 16. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet címe a Mogyoród Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 1. pontja a Mogyoród Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Mogyoród Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2021. (XI. 2.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg. A 2. melléklet a Mogyoród Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
