Tüskevár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2017. (II.20.) önkormányzati rendelete

Tüskevár község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztály, Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Veszprém Megye Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal, Veszprém Megye Kormányhivatala Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály, Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság Hivatala, Iszkáz Község Önkormányzata, Somlójenő Község Önkormányzata, Somlóvásárhely Község Önkormányzata, Káptalanfa Község Önkormányzata, Apácatorna Község Önkormányzata, Karakószörcsök Község Önkormányzata, Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:

1. § (1) E rendelet mellékletei:

a) 1. melléklet: SZT-T1 Szabályozási terv

b) 2. melléklet: SZT-T2 Szabályozási terv

(2) E rendelet függelékei:

a) 1. függelék: Művi értékvédelem

b) 2. függelék: Régészeti lelőhelyek

2. § E rendelet alkalmazásában:

a. Antenna: olyan eszköz, berendezés, vagy tartozék, amely elektromágneses jelek vételére és sugárzására szolgál.

b. Antennatartó szerkezet: hírközlési rendeltetésű műtárgy, vezeték nélküli sajátos építmény, amely antenna elhelyezésére szolgál.

c. Erdei termékek: faanyag, szaporítóanyag, karácsonyfa, bot, vessző, díszítőgally, gomba, vadgyümölcs, gyógynövény, vadhús.

d. Főépület: az építési övezetben illetve övezetben meghatározott rendeltetés szerinti épület.

e. Fekvő telek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek, melynek mélysége nem éri el a 25 m-t.

f. Meglévő épület: az ingatlan-nyilvántartásban szereplő, el nem bontott épület, vagy építési hatósági engedéllyel rendelkező épület.

g. Melléképület: a telek és a telken álló főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület.

h. Tájba illeszkedés: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek vagy befolyásolt építmény-együtteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely a környezettel való összhang megteremtését célozza.

i. Telek be nem építhető része: a telek azon része ahol épület nem helyezhető el, nem építési hely.

j. Telekszélesség: előkerti építési határvonalon mért telekszélesség.

k. Zárt kerítés: A település területén történetileg kialakult kerítések kapubálványokkal, pillérekkel tagolt, tömör falazott kerítés (kő, tégla) deszka vagy kovácsoltvas kapukkal.

l. Zárványtelek: Építési telkek, illetve telkek által körbezárt, közterületi kapcsolattal, vagy magánút kapcsolattal nem rendelkező telek.

3. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek:

a. szabályozási vonal;

b. építési övezet, övezet határa és jele;

c. telek be nem építhető része;

d. kötelező megszüntető jel;

e. tömbönként kialakítható maximális telekszám;

f. méretezés.

(2) Más jogszabály által elrendelt kötelező erejű szabályozási elemek:

a. közigazgatási határ;

b. védőtávolságok;

c. művi értékvédelem

d. műemlék;

e. műemléki környezet határa;

f. nyilvántartott régészeti lelőhely határa;

g. helyi védett művi érték;

h. táj- és természetvédelem

i. országos ökológiai hálózat - magterület határa és területe;

j. országos ökológiai hálózat - ökológiai folyosó határa és területe;

k. országos ökológiai hálózat - pufferterület határa és területe;

l. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület határa és területe.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben fel nem sorolt, a Szabályozási Terven ábrázolt szabályozási elemek tájékoztató elemek.

4. § A belterületbe vonható területeket a Szabályozási terv tartalmazza.

5. § Az országos művi értékvédelem alá eső építményeket és az egyes műemléki környezeteket a Szabályozási terv tartalmazza.

6. § A település régészeti lelőhelyeit a Szabályozási terv tartalmazza.

7. § A helyi védelem alatt álló értékeket a Szabályozási terv tartalmazza.

8. § Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégérek, hirdetőtáblák elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el.

9. § (1) A település területén található természeti, tájképi értékek megóvását biztosítani kell.

(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását:

a. a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők;

b. a település külterületén a vízfolyások, utak mentén a szabályozási terven jelölt fasorok, megtartandók, illetve telepítendők, a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő;

c. külterületen a fasorokba csak tájhonos, a területre jellemző, lombhullató fafajok telepítendők.

10. § (1) A település területén az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, területükön a külön jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) Az országos ökológiai hálózathoz tartozó területeken meglévő kedvezőtlen látványt nyújtó építmények takarásáról gondoskodni kell úgy, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől, közterületekről ne legyenek láthatóak.

(3) A külterület tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területtel érintett részén új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó.

11. § (1) A település közigazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, új használat akkor lehetséges, ha:

a. a használat a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,

b. a használat következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy csökken.

(2) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.

12. § (1) A felszíni vizek parti sávja nem beépíthető, az ott meglévő természet közeli ökoszisztémák (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) fennmaradását biztosítani kell.

(2) Élővízbe, vízelvezető árkokba, vízmosásba, kutakba szennyvizet bevezetni tilos.

(3) Csapadékvizet árokba bevezetni utcai járdaszint alatt, hordalékfogó műtárgyon keresztül szabad.

13. § A település területén tilos a levegő olyan mértékű terhelése, amely a külön jogszabályban meghatározott határértéken felüli légszennyezettséget okoz.

14. § (1) A település területén csak olyan építési tevékenység végezhető, amelynek hatására a talajerózió nem növekszik, talajszennyezés nem történik.

(2) Talajmozgatással járó építési tevékenység végzése, illetve a terület előkészítése során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, újrahasznosításáról és megfelelő tárolásáról gondoskodni kell.

(3) Új épület elhelyezése, meglévő épület átalakítása, rendeltetésének megváltoztatása a fennálló talajszennyezettség esetén, annak megszüntetését követően történhet.

(4) A település területén feltöltéshez, tereprendezéshez környezetkárosító anyag nem használható.

15. § Szelektív hulladékgyűjtő sziget műemléki környezetben fekvő közterületen nem helyezhető el.

16. § Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj illetve rezgés a külön jogszabályban meghatározott határértékeket ne haladja meg.

17. § (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöli:

a. közlekedési területek,

b. közművek, közműlétesítmények,

c. szennyvíztisztító.

(2) A szennyvíztisztító és a szennyvízátemelő védőtávolságával kapcsolatban a 24. § előírásai az irányadók.

18. § (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telek, telek alakja egyszerű, az építési övezetnek, övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.

(2) Nyeles telek kizárólag meglévő zárványtelek feltárására alakítható ki.

(3) Közműterület és magánút céljára az építési övezet, övezet előírásainál kisebb telek is kialakítható.

(4) Amennyiben a telekalakítás kizárólag egy telek keresztirányú megosztására vonatkozik, a telekosztás akkor is végrehajtható, ha a kialakuló telek szélessége nem éri el az övezetben kialakítható minimális telekszélességet, de nem kevesebb, mint ennek 70%-a.

(5) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület lejegyzése céljából kerül sor, úgy a visszamaradó építési telek, telek akkor is kialakítható, ha a kialakuló építési telek - minimális telekméretre, maximális beépítettségre és minimális zöldfelületre vonatkozó - paraméterei az építési övezet előírásaitól eltérnek.

(6) Újonnan kialakításra kerülő közforgalom elől el nem zárt magánút szélessége nem lehet kisebb 6,0 m-nél.

19. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú:

a. vízellátás,

b. vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),

c. energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás),

d. elektronikus hírközlés

hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti védőtávolságai közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben szolgalmi, vezeték jog bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

(3) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni

a. településképi megjelenésre,

b. környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),

c. a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre.

(4) Új út építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt)

a. a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,

b. a meglevő közművek szükséges felújításáról,

c. a csapadékvizek elvezetéséről,

d. belterületen a közvilágítás, külterületi beépítésre szánt területen a térvilágítás megépítéséről gondoskodni kell.

(5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor

a. a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,

b. az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.

(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében

a. az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,

b. a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy

ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,

bb) 12 m szabályozási szélességű vagy azt meghaladó szabályozási szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.

20. § A településen építés vagy rendeltetés megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

a. az övezeti előírások szerinti közműellátás biztosított

b. övezeti előírások hiányában a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia-ellátás biztosított

c. jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,

d. az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.

21. § (1) A hidrogeológiai védőterület kijelölésével nem rendelkező víznyerőhelyek körül

a. ha talpmélysége kisebb 100 m-nél, akkor 100 m-es,

b. ha a talpmélysége meghaladja a 100 m-t, akkor 10 m-es sugarú kört kell kijelölni belső védőterületként, s a területre a külön jogszabályban foglalt területhasznosítási korlátozásokat figyelembe kell venni.

(2) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:

a. dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad,

b. azbesztcement anyagú csővezetéket építeni nem szabad.

22. § A település közigazgatási területén tűzivíz ellátást biztosítani kell. Ha a mértékadó tűzivíz közhálózatról nem biztosítható, akkor

a. a közhálózat által biztosítható tűzivíz igény feletti igényre helyi tűzivíz tároló létesítése szükséges,

b. épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tűzivíz igényt a közhálózat által biztosítható mértékig,

c. a közhálózat kapacitás bővítésével kell a tűzivíz ellátást biztosítani.

23. § (1) A talaj, talajvíz védelme érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

(2) A település területén közműpótló csak akkor alkalmazható, ha az ingatlant határoló közterületen nem áll rendelkezésre szennyvízcsatorna-hálózat.

(3) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:

a. a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t és a közcsatorna hálózat még nem került kiépítésre, a település közcsatornázásának kiépítését követően pedig nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül

aa) a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és

ab) az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni.

b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t, és a közcsatorna hálózat még nem került kiépítésre, vagy a közcsatorna hálózat kiépítését követően az nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül akkor a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:

ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadó rendelkezésre áll,

bb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,

bc) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken,

bd) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.

Ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell várni, illetve ki kell építeni a közcsatorna csatlakozás lehetőségét.

(4) Közműpótló csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő paraméterű és kiépítettségű közhálózati útkapcsolat biztosított.

24. § (1) Bármely övezetben kibocsátott szennyvíz szennyezettségének meg kell felelnie a kommunális szennyvíz szennyezettség mértékének, a későbbi közcsatornára való rákötési előírásoknak.

(2) A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani.

(3) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságát egyedileg kell meghatározni, egyedi meghatározás hiányában:

a. bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy esetén 20 m,

b. bűzzár, zajvédelem nélküli műtárgy esetén 150 m.

(4) A szennyvíztisztító telep védőtávolsága 300 m, amely megfelelő műszaki beavatkozással csökkenthető.

(5) Szennyvízátemelő műtárgy és szennyvíztisztító telep védőtávolságán belül:

a. beépítésre szánt területen lakó-, üdülő-, vegyes, gazdasági (környezetre jelentős hatást gyakorló ipar kivételével) épület nem létesíthető.

b. beépítésre nem szánt területen élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető, élelmiszer, gyógyszer nem állítható elő, nem tárolható, nem csomagolható és nem forgalmazható.

25. § (1) A felszíni vizek mederkarbantartó sávját szabadon kell hagyni.

(2) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni.

(3) A csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.

(4) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy, szénhidrogén szennyezési veszély esetén olajfogó műtárgy, elhelyezése kötelező.

(5) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell

a. minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás esetén,

b. új telekosztás esetén.

(6) Az (5) a) pont szerinti beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(7) Ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja, akkor telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását, elszikkasztását megoldani.

26. § (1) A 20 vagy annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, és vízzáró burkolattal ellátni.

(2) A parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető be a közcsatornába.

(3) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést terepszint alatt kell az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

(4) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsibehajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy

a. az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, és

b. a vízszállítás akadálymentes legyen.

(5) A nyílt árok fenekét és legfeljebb 50 cm magasságig az oldalát a szint- és medertartás, valamint a karbantarthatóság érdekében burkolni kell.

(6) Meredek nyomvonalon kialakított árkot teljes keresztmetszetében burkolni kell.

27. § (1) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai és az elektronikus hírközlési hálózatok is föld feletti vezetésűek

a. villamosenergia hálózati rekonstrukció,

b. közvilágítási hálózati rekonstrukció

során a vezetékeket a meglévő oszlopsorra illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózat csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(2) Beépítésre nem szánt területen – erdőterület kivételével – egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha erdőirtás igénye merül fel, a hálózatot csak földalatti telepítéssel lehet építeni.

(3) Új villamosenergia ingatlan-bekötést a beépítésre szánt területeken és beépítésre nem szánt területek villamosenergia ellátást igénylő telkeinél is földalatti csatlakozással kell kiépíteni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

28. § Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

29. § (1) Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(2) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

30. § (1) Új antenna telepítésénél 500 m-es körzetben már meglévő antenna előfordulása esetén - ha az nem lakóterületi övezetben fekszik – az antennát azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.

(2) Belterületi építési övezetek területein antenna csak meglévő építményre telepíthető.

(3) Új távközlési magasépítmény elhelyezése a 32. § előírásai figyelembe vételével történhet.

31. § (1) Ha egy épület alatti földrészlet önálló helyrajzi számon nyilvántartott telken önálló helyrajzi számmal rendelkezik, ezért nem elégíti ki az övezeti előírásokban foglalt minimális telekméretet, s közterületi kapcsolata sincs, úgy a meglévő épület a szomszédos épülettől való távolságtól függetlenül, felújítható, tetőtere beépíthető.

(2) Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de csak építési helyen belül bővíthető, az egyéb övezeti előírások figyelembe vételével.

(3) Beépítésre nem szánt terület övezeteiben meglévő épület az övezeti előírásoktól függetlenül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható.

32. § (1) Elektronikus hírközlési magasépítmény, adótorony, 6 m magasságot meghaladó antennatartó szerkezet, illetve antennával szerelt antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop

a. belterületen, illetve a belterületi határtól számított 200 méteres távolságon belül, valamint védett természeti területen nem helyezhető el,

b. egyéb területeken a (2) bekezdés figyelembe vételével helyezhető el.

(2) A település területén 10 méternél magasabb hírközlési magasépítmény, adótorony, antennatartó szerkezet, illetve antennával szerelt antennatartó szerkezet nem helyezhető el.

33. § (1) Az épületek vakolt, színezett homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében csak a fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, okker árnyalatai, homok- és agyagszín, tégla- és terrakotta vörös színek, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók. Faburkolat, faszerkezetek esetén a fent említett színek mellett barna és zöld szín is alkalmazható.

(2) A homlokzatfelújítás, homlokzatszínezés során a közterületről látható épülethomlokzat egésze legyen egységes.

(3) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés csak építési helyen belül történhet.

(4) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül

a. parapet-konvektort kivezetni, szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését (kifolyó), valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni az épületek közterület felőli homlokzatán, beleértve a homlokzati tetőfelületet is, nem lehet,

b. háztartási méretű kiserőmű, szélgenerátor telepítésének feltétele, hogy

ba) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot max. 3 m-rel haladhatja meg,

bb) dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen.

c) napenergiát hasznosító berendezés– tetőfelületre történő telepítésnél– magastető esetén a tetősíktól legfeljebb 10°-kal emelkedhet ki.

(5) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak

a. a telkek előkertjében,

b. a telkek udvarán,

c. az épület egyéb homlokzatán helyezhető el.

34. § (1) Amennyiben a tereprendezésre épületelhelyezés érdekében kerül sor, úgy - a meglévő terepszinthez viszonyított – feltöltés, vagy bevágás mértéke nem haladhatja meg a 0,5 m-t, de együttesen legfeljebb a 0,75 m-t.

(2) Tereprendezés során az oldal- és hátsókertben a terep természetes terepszintje legfeljebb 0,5 méterrel változtatható meg –a szomszédos telek terepszintjéhez csatlakozóan.

35. § (1) A létesíthető kerítés magassága legfeljebb 1,8 m lehet.

(2) Saroktelek kerítése legalább a saroktól mért 5 m-en belül csak áttört kivitelben készülhet, a kerítés átláthatósága növényzet telepítésével sem korlátozható.

(3) Gazdasági rendeltetésű és védelmi erdőterületen kerítés csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból építhető. A kerítés drótfonatos kerítés vagy vadvédelmi háló lehet.

(4) Zöldterületen legalább 90 %-ban áttört szerkezetű kerítés építhető.

(5) Sportpályát határoló labdafogó háló, kerítés valamennyi övezetben 90%-ban áttört szerkezettel, 6,0 m magasságig építhető.

36. § (1) Újonnan beépítésre kerülő, vagy jelentősen átépítésre kerülő területen oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.

(2) Beépített telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár, melynek következtében a két szomszédos épület oldalfala közös telekhatárra kerülhet. Amennyiben a tömbre jellemző oldalhatár nem állapítható meg, az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár, amennyiben az a szomszédos telek építési jogát nem korlátozza.

(3) Saroktelek esetében az előkerti építési vonalat - az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében - úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák telkeinek építési vonalához igazodjon.

(4) Új épület előkerti építési vonalának – részben beépített utcaszakasz esetén – a kialakult állapothoz kell igazodnia.

(5) Újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteiben az előkerti építési határvonal:

a. lakóövezetek esetében: 0 m;

b. ipari övezetek esetében: 10 m;

c. egyéb övezet esetében: 5 m.

(6) Utcavonalas beépítésű épületek között elhelyezkedő foghíjtelek előkerti építési vonala a közterülettől legfeljebb 2,0 m-ig visszahúzható.

(7) Fekvő telek esetében a hátsókert 0 méter vagy olyan mérték, amely nem csökkenti a szomszédos telek beépítési jogát.

(8) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje az övezetben szabályozott épületmagasság. 12 m szélességet el nem érő telkek esetében a telek oldalkertje 3,0 méter.

(9) Szabadon álló beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 m.

(10) Beépítésre nem szánt területek esetében az OTÉK beépítésre szánt területekre vonatkozó fogalmait és szabályait kell alkalmazni.

(11) Azon övezetekben, ahol a beépítési mód nem került meghatározásra, ott a szabadonálló beépítésre vonatkozó szabályokat kell figyelembe venni.

37. § Lakókocsi, lakókonténer, egyéb épületpótló műtárgy a település egész területén – amennyiben az építési övezeti, övezeti előírások másként nem rendelkeznek - kizárólag ideiglenes jelleggel helyezhető el legfeljebb 180 napig.

38. § A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:

a. Falusias lakóterület (Lf)

b. Településközpont terület (Vt)

c. Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)

d. Ipari terület (Gip)

e. Különleges területek

ea) mezőgazdasági üzem (K-Mü)

eb) sportterület (K-Sp)

ec) vasútállomás (K-Vá)

ed) szennyvíztisztító (K-Szt)

39. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel jelölt építési övezet.

(2) Falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

a. lakó;

b. mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági;

c. kereskedelmi, szolgáltató;

d. szálláshely jellegű;

e. igazgatási, iroda;

f. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;

g. kulturális, közösségi szórakoztató;

h. sport

rendeltetést tartalmazhat.

(3) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el. Amennyiben a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat nem áll rendelkezésre, úgy épületet elhelyezni a 23. § (2) bekezdés előírásai szerint lehet.

(4) Falusias lakóterület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb épületmagasság – jellemzően utcára merőleges tetőgerincű utcai oromfalas épület esetén – 0,5 méterrel túlléphető.

(5) Falusias lakóterület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb épületmagasság az igazgatási, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetésű épületek esetében 3 méterrel túlléphető.

(6) Falusias lakóterület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb épületmagasság földszintes gazdasági rendeltetésű épületek esetében 3,0 m-rel túlléphető, amennyiben az a főépület által a közterület irányából takart és nem rontja a településképet.

(7) Falusias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül nem helyezhetők el siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.

(8) Falusias lakóterület építési övezeteiben az elő- és oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el:

a. állatól;

b. építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop;

(9) Az építési övezet építési telkein – amennyiben az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek - egy főépület, amennyiben az építési telek területe az építési övezetben meghatározott legkisebb kialakítható telekterület kétszerese, vagy annál nagyobb, két főépület helyezhető el.

(10) Az építési övezet építési telkén elhelyezett épület legfeljebb két önálló rendeltetési egységet tartalmazhat.

(11) Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése

a. új épület esetén a főépülettel egy tömegben;

b. önálló épületben, kizárólag jelen szabályzat hatályba lépését megelőzően épített főépület esetén;

történhet.

(12) Az építési övezet építési telkein kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő- és oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban.

(13) Az építési övezet építési telkein állattartó építmény csak a megengedett beépítési mérték 30%-át meg nem haladó, de legfeljebb 100 m2 bruttó alapterületű lehet.

(14) Lf1 építési övezetben az építmény-elhelyezés és a telekalakítás feltételei a következők:

a. a beépítés módja: oldalhatáron álló;

b. a kialakítható telek megengedett legkisebb területe: 900m2;

c. a kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége: 16m;

d. a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%;

e. terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%;

f. az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,0m;

g. zöldfelület legkisebb mértéke: 50%.

(15) Lf2 építési övezetben az építmény-elhelyezés és a telekalakítás feltételei a következők:

a. a beépítés módja: oldalhatáron álló;

b. a kialakítható telek megengedett legkisebb területe: 720m2;

c. a kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége: 14m;

d. a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%;

e. terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%;

f. az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,0m;

g. zöldfelület legkisebb mértéke: 50%.

(16) Lf1* építési övezet építési telkein legfeljebb két főépület helyezhető el.

40. § (1) A településközpont terület a Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet.

(2) Településközpont terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

a. lakó;

b. igazgatási, iroda;

c. kereskedelmi, szolgáltató, szállás;

d. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;

e. kulturális, közösségi szórakoztató;

f. sport

rendeltetést tartalmazhat.

(3) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el. Amennyiben a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat nem áll rendelkezésre, úgy épületet elhelyezni a 23. § (2) bekezdés előírásai szerint lehet.

(4) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein több épület helyezhető el, amennyiben legalább az egyik egyéb nem lakó rendeltetést is tartalmaz.

(5) Településközpont terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

a. állatól, állatkifutó;

b. trágyatároló, komposztáló;

c. siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.

(6) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein templom, sportcsarnok építése esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető.

(7) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság – jellemzően utcára merőleges tetőgerincű utcai oromfalas épület esetén – 0,5 méterrel túlléphető.

(8) Az építési övezet építési telkein egy épületben legfeljebb két lakó rendeltetési egység helyezhető el.

(9) Az építési övezet építési telkein kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő- és oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban.

(10) Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése:

a. új épület esetén a főépülettel egy tömegben;

b. önálló épületben, kizárólag jelen szabályzat hatályba lépését megelőzően épített főépület esetén;

történhet.

(11) Az építési övezet építési telkein állattartó építmények nem helyezhetők el.

(12) Vt1 építési övezetben az építmény-elhelyezés és a telekalakítás feltételei a következők:

a. a beépítés módja: oldalhatáron álló;

b. a kialakítható telek megengedett legkisebb területe: 720m2;

c. a kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége: 14m;

d. a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40%;

e. terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40%;

f. az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,5m;

g. zöldfelület legkisebb mértéke: 40%.

41. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a Szabályozási terven Gksz jellel jelölt építési övezet.

(2) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

a. a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú;

b. kereskedelmi, szolgáltató;

c. igazgatási, iroda;

d. szállás jellegű;

e. gazdasági tevékenységi célú épületen belül tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakó;

f. sport

rendeltetést tartalmazhat.

(3) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el. Amennyiben a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat nem áll rendelkezésre, úgy épületet elhelyezni a 23. § (2) bekezdés előírásai szerint lehet.

(4) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.

(5) Gksz1 építési övezetben az építmény-elhelyezés és a telekalakítás feltételei a következők:

a. a beépítés módja: szabadonálló;

b. a kialakítható telek megengedett legkisebb területe: 1500m2;

c. a kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége: 30m;

d. a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 35%;

e. terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 35%;

f. az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,5m;

g. zöldfelület legkisebb mértéke: 45%.

(6) Gksz2 építési övezetben az építmény-elhelyezés és a telekalakítás feltételei a következők:

a. a beépítés módja: szabadonálló;

b. a kialakítható telek megengedett legkisebb területe: 3000m2;

c. a kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége: 30m;

d. a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%;

e. terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%;

f. az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,5m;

g. zöldfelület legkisebb mértéke: 50%.

42. § (1) Ipari terület a Szabályozási terven Gip jellel jelölt építési övezet.

(2) Ipari terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

a. környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari;

b. kereskedelmi, szolgáltató;

c. igazgatási, iroda;

d. gazdasági épületen belül lakó;

rendeltetést tartalmazhat.

(3) Ipari terület építési övezeteinek építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

(4) Ipari terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.

(5) Ipari terület építési övezeteinek építési telkein – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető.

(6) Az építési övezet építési telkein az eltérő övezeti besorolású szomszédos telek felé eső telekhatár mentén épület csak a telekhatártól 10 m-re helyezhető el.

(7) Az építési övezet építési telkein a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db lombhullató fa ültetendő, min. 16/18-as törzskörmérettel.

(8) Az építési övezet építési telkein épület csak tájba illesztve helyezhető el. A tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó, amelyben a Somló felől feltáruló látványt is be kell mutatni.

(9) Gip1 építési övezetben az építmény-elhelyezés és a telekalakítás feltételei a következők:

a. a beépítés módja: szabadonálló;

b. a kialakítható telek megengedett legkisebb területe: 5000m2;

c. a kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége: 50m;

d. a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%;

e. terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%;

f. az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,5m;

g. zöldfelület legkisebb mértéke: 40%.

43. § Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők:

a. mezőgazdasági üzem (K-Mü)

b. sportterület (K-Sp)

c. vasútállomás (K-Vá)

d. szennyvíztisztító (K-Szt)

44. § (1) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület a Szabályozási terven K-Mü jellel jelölt építési övezet, amely elsősorban a mezőgazdasági növénytermesztést, -tárolást, -feldolgozást illetve a nagyüzemi állattartást szolgáló épületek, illetve az ezekkel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges terület – mezőgazdasági üzem terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

a. nagyüzemi állattartó, állattenyésztő;

b. növénytermesztéshez, -tároláshoz, -feldolgozáshoz kapcsolódó;

c. egyéb mezőgazdasági;

d. igazgatási, iroda;

e. egészségügyi, szociális;

rendeltetést tartalmazhat.

(3) Különleges terület – mezőgazdasági üzem terület építési övezeteiben - ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges - földszintes gazdasági és állattartó épület esetén az építési övezetben előírt legnagyobb megengedhető épületmagasság 3 méterrel túlléphető.

(4) Különleges terület – mezőgazdasági üzem építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.

(5) Az építési övezet építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

(6) K-Mü1 építési övezetben az építmény-elhelyezés és a telekalakítás feltételei a következők:

a. a beépítés módja: szabadonálló;

b. a kialakítható telek megengedett legkisebb területe: 10.000m2 (1ha);

c. a kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége: 50m;

d. a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%;

e. terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%;

f. az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,5m;

g. zöldfelület legkisebb mértéke: 40%.

45. §(1) Különleges terület - sportterület a Szabályozási terven K-Sp jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges terület – sportterület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

a. sport;

b. kereskedelmi, szolgáltató;

c. szállás jellegű

rendeltetést tartalmazhat.

(3) Különleges terület – sportterület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.

(4) Az építési övezet építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

(5) Az építési övezetben sportcsarnok építése esetén az építési övezetben előírt legnagyobb megengedhető épületmagasság 8 méterrel túlléphető.

(6) K-Sp1 építési övezetben az építmény-elhelyezés és a telekalakítás feltételei a következők:

a. a beépítés módja: szabadonálló;

b. a kialakítható telek megengedett legkisebb területe: 10.000m2 (1ha);

c. a kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége: 50m;

d. a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%;

e. terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%;

f. az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,0m;

g. zöldfelület legkisebb mértéke: 70%.

46. § (1) Különleges terület - vasútállomás a Szabályozási terven K-Vá jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a kötöttpályás közlekedés és az azt kiszolgáló létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges terület - vasútállomás terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

a. közlekedési;

b. igazgatási, iroda;

c. kereskedelmi, szolgáltató;

d. lakó

rendeltetést tartalmazhat.

(3) Különleges terület – vasútállomás építési övezeteiben lakó rendeltetés legfeljebb a beépített szintterület 20 %-án helyezhető el.

(4) Különleges terület – vasútállomás építési övezeteinek építési telkein önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.

(5) Különleges terület – vasútállomás építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.

(6) Az építési övezet építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

(7) K-Vá1 építési övezetben az építmény-elhelyezés és a telekalakítás feltételei a következők:

a. a beépítés módja: szabadonálló;

b. a kialakítható telek megengedett legkisebb területe: 1000m2;

c. a kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége: 40m;

d. a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 15%;

e. terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 15%;

f. az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,0m;

g. zöldfelület legkisebb mértéke: 50%.

47. § (1) Különleges terület – szennyvíztisztító a Szabályozási terven K-Szt jellel jelölt építési övezet, amely kizárólag a szennyvízelhelyezés és tisztítás technológiai és kiszolgáló építményei elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezet építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

(3) K-Szt1 építési övezetben az építmény-elhelyezés és a telekalakítás feltételei a következők:

a. a beépítés módja: szabadonálló;

b. a kialakítható telek megengedett legkisebb területe: 1000m2;

c. a kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége: 30m;

d. a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20%;

e. terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20%;

f. az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,0m;

g. zöldfelület legkisebb mértéke: 40%.

48. § A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek közé sorolandók:

a. Zöldterület

aa) Közkert(Zkk)

b. Erdőterületek

ba) Védelmi(Ev)

bb) Gazdasági rendeltetésű(Eg)

c. Általános mezőgazdasági területek (Má)

d. Vízgazdálkodási terület (V)

e. Különleges beépítésre nem szánt terület

ea) Temető(Kb-T)

eb) Régészeti bemutató terület(Kb-R)

ec) Turisztikai terület(Kb-Tur)

f. Közlekedési és közműterület

fa) Közúti(KÖu)

fb) Kötöttpályás(KÖk)

49. § (1) Zöldterület (közkert) a Szabályozási terven Zkk jellel jelölt övezet, amely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterület.

(2) Zöldterület - közkert övezetben elhelyezhető

a. a pihenést és testedzést szolgáló építmény,

b. a terület fenntartásához szükséges építmény.

(3) Zkk1 övezetben a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

a. a kialakítható telek legkisebb területe: 5.000 m2;

b. a beépítés módja: szabadonálló;

c. a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 2%;

d. az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,0 m;

e. legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség: 2%.

50. § (1) A védelmi erdőterület a Szabályozási terven Ev jellel jelölt terület, amely elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.

(2) Védelmi erdőterület övezetében épület nem helyezhető el.

51. § (1) A gazdasági rendeltetésű erdőterület a Szabályozási terven Eg jellel jelölt terület, amelyen a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek előállítása és hasznosítása.

(2) Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezetben elhelyezhető épület

a. erdő- és vadgazdálkodási,

b. gazdasági

c. rendeltetést tartalmazhat.

(3) Eg1 övezetben a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

a. a beépíthető telek legkisebb területe: 20.000 m2 (2ha);

b. a beépítés módja: szabadonálló;

c. a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 0,5%;

d. az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,0 m;

e. legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség: 0,5%.

(4) Eg1 övezet tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezettel érintett területén új építmény elhelyezése, meglévő építmény felújítása, korszerűsítése, átalakítása esetén a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó.

(5) Eg1 övezet telkei hiányos közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

52. § (1) A Szabályozási terven Má jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, az állattenyésztés, a hagyományos legelő- és gyepgazdálkodás, a hagyományos legeltetéses állattartás, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.

(2) Általános mezőgazdasági terület övezetben elhelyezhető építmények

a. növénytermesztéshez kapcsolódó;

b. állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;

c. legelő- és gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó;

d. hagyományos legeltetéses állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;

e. az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozását, tárolását, árusítását biztosító

rendeltetést tartalmazhat.

(3) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkei hiányos közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

(4) Általános mezőgazdasági terület övezetben földszintes gazdasági és állattartó épület esetén az övezetben előírt legnagyobb megengedhető épületmagasság 3 m-rel túlléphető.

(5) Má1 övezetben a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei szántó művelési ág esetén a következők:

a. a beépíthető telek legkisebb területe: 20.000 m2 (2 ha);

b. a beépíthető telek legkisebb szélessége: 50 m;

c. a beépítés módja: szabadonálló;

d. a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 2%;

e. az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,0 m;

f. legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség: 2%;

g. a beépíthető bruttó alapterület legnagyobb mértéke: 800 m2.

(6) Má1 övezetben a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei szőlő, gyümölcs művelési ág esetén a következők:

a. a beépíthető telek legkisebb területe: 20.000 m2 (2 ha);

b. a beépíthető telek legkisebb szélessége: 50 m;

c. a beépítés módja: szabadonálló;

d. a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 2%;

e. az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,0 m;

f. legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség: 2%;

g. a beépíthető bruttó alapterület legnagyobb mértéke: 800 m2.

(7) Má1 övezetben a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei rét, legelő művelési ág esetén a következők:

a. a beépíthető telek legkisebb területe: 50.000 m2 (5 ha);

b. a beépíthető telek legkisebb szélessége: 50 m;

c. a beépítés módja: szabadonálló;

d. a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 1%;

e. az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,0 m;

f. legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség: 1%;

g. a beépíthető bruttó alapterület legnagyobb mértéke: 800 m2.

(8) Má1 övezetben birtokközpont alakítható ki abban az esetben, ha a mezőgazdasági birtoktest legalább 30 ha (300.000m2) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 1 ha (10.000 m2). A birtokközpont telkén a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 20%, az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 6,0 m, a terepszint alatti beépítettség legnagyobb mértéke 20%.

(9) Má1 övezetben a birtokközpont telkén lakóépület csak gazdasági épület megléte, vagy azzal egyidejű építés esetén építhető. Lakóépület legfeljebb a beépített szintterület 20%-án helyezhető el.

(10) Má1 övezet tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezettel érintett területén új építmény elhelyezése, meglévő építmény felújítása, korszerűsítése, átalakítása esetén a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó.

(11) Má2 övezetben épület nem helyezhető el, mezőgazdasági birtokközpont nem alakítható ki.

53. § (1) A Szabályozási terven V jellel jelölt övezet a folyóvizek és állóvizek medre.

(2) Vízgazdálkodási terület övezeteinek telkein kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el legfeljebb 2%-os beépíthetőséggel.

(3) A vízfolyások mellett a külön jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó.

54. § Különleges beépítésre nem szánt területek övezetei a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők:

a. temető (Kb-T)

b. régészeti bemutató terület (Kb-R)

c. turisztikai terület (Kb-Tur)

55. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető a Szabályozási terven Kb-T jellel jelölt övezet, amely kizárólag a temetkezés, a temetkezés kegyeleti építményei, s az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető övezetben elhelyezhető építmény:

a. terület rendeltetésszerű használatát, fenntartását és őrzését szolgáló;

b. temetkezési célú;

c. hitéleti

rendeltetést tartalmazhat.

(3) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető övezet telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

(4) Kb-T1 övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

a. a kialakítható telek legkisebb területe: 10.000 m2 (1 ha);

b. a kialakítható telek legkisebb szélessége: 50 m;

c. a beépítés módja: szabadonálló;

d. a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 2%;

e. az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,0 m;

f. legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség: 2%.

(5) Kb-T1 övezet telkein több épület is elhelyezhető.

(6) Kb-T1 övezet telkein kápolna, harangtorony, harangláb építése esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető.

56. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – régészeti bemutató terület a Szabályozási terven Kb-R jellel jelölt övezet, amely kizárólag régészeti emlékek, leletek és a régészeti terület bemutatásához szükséges építmények, illetve a területet látogatók kiszolgálását biztosító építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges beépítésre nem szánt terület - régészeti bemutató terület övezeteiben elhelyezhető építmény

a. kulturális

b. közösségi szórakoztató

c. kereskedelmi, szolgáltató

d. igazgatási, iroda

e. hitéleti, nevelési, oktatási

rendeltetést tartalmazhat.

(3) Különleges beépítésre nem szánt terület – régészeti bemutató terület övezeteinek telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

(4) Kb-R1 övezetben a telekalakítás és az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

a. a kialakítható telek legkisebb területe: 10.000 m2 (1ha);

b. a beépítés módja: szabadonálló;

c. a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 2%;

d. az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,0 m;

e. legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség: 2%;

f. a zöldfelület legkisebb mértéke: 70%.

57. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai terület a Szabályozási terven Kb-Tur jellel jelölt övezet, amely elsősorban a turizmus létesítményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges beépítésre nem szánt terület - turisztikai terület övezeteiben elhelyezhető építmény:

a. turisztikai;

b. kereskedelmi, szolgáltató;

c. szállás jellegű;

d. oktatási, nevelési célú;

e. legfeljebb két egységes lakó

rendeltetést tartalmazhat.

(3) Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai terület övezeteinek telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

(4) Kb-Tur1 övezetben a telekalakítás és építmény-elhelyezés feltételei a következők:

a. a kialakítható telek legkisebb területe: 5000 m2;

b. a beépítés módja: szabadonálló;

c. a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5%;

d. az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,0 m;

e. legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség: 5%.

58. § (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a KÖu (közúti) és KÖk (kötöttpályás) jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.

(2) Közlekedési területen a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű és hírközlés létesítményeinek, valamint utcabútorok, helyezhetők el.

(3) Az övezetben elhelyezhető épület épületmagassága legfeljebb 5,0 m.

(4) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási Terv ábrázolja.

(5) 8 méternél keskenyebb út csak vegyes használatú útként építhető ki.

(6) Az építési övezetekben a külön jogszabály által előírt várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani. Kivételt jelent ez alól a Vt1 építési övezet, ahol a külön jogszabály által előírt várakozóhelyek 50%-a közterületen is biztosítható.

59. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 9/2009. (IX.17.) önkormányzati rendelet.