Csabrendek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2017. (II.16.) önkormányzati rendelete

I. Fejezet

1. § (1) A szociális és gyermekvédelmi ellátásokra való jogosultság megállapítására a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) rendelkezéseit e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A települési támogatások, a nevelési támogatás megállapításával, megszüntetésével, a köztemetési ügyek elbírálásával, a jogosulatlan és rosszhiszeműen felvett támogatások visszafizetésre kötelezéssel és a visszafizetésre kötelezés csökkentésével, elengedésével, vagy annak részletekben történő engedélyezésével kapcsolatos hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

2. § (1) Az 1.§ (2) bekezdésben meghatározott ellátások iránti kérelmeket a Csabrendeki Közös Önkormányzati Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani hivatali időben személyesen, vagy postai úton az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon.

(2) Eljárás hivatalból is indítható. Az ellátás megállapítására javaslatot tehet:

a) a Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője, családgondozója,

b) a Mese-domb Óvoda és Bölcsőde intézményvezetője, gyermekvédelmi felelőse,

c) a Csabrendeki Általános Iskola intézményvezetője, ifjúságvédelmi felelőse,

d) a Sümegi Járási Hivatal,

e) jegyző,

f) polgármester,

g) önkormányzati képviselő,

h) társadalmi szervezet,

i) tanyagondnok,

j) háziorvosok, gyermekorvosok, védőnők.

(3) Hivatalból indított eljárás esetében a Hivatal értesíti az ügyfelet az eljárás megindításáról és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével felkéri az esetlegesen szükséges adatok, iratok, nyilatkozatok rendelkezésre bocsátására.

(4) Az ellátások iránti kérelmekhez csatolni kell a mindenkor hatályos törvényben és kormányrendeletben előírt bizonyítékokat és vagyonnyilatkozatot.

(5) A jogosultság megállapításához:

a) munkaviszonyban állók a munkáltató által kiállított kereseti igazolást, nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban, árvaellátásban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, munkanélküli járadékban, álláskeresési járadékban, álláskeresési-segélyben, álláskeresést ösztönző juttatásban, családi pótlékban, tartásdíjban részesülők a kiutalást bizonyító feladóvevényt csatolják, és a jogosultságot megállapító határozatot bemutatják,

b) vállalkozók az adóhatóság igazolását csatolják, vagy személyes nyilatkozatot mellékelnek.

c) egyéb forrásból származó jövedelem esetén – különösen ingatlan-, üdülő-, lakás hasznosítása, alkalmi munka – személyes nyilatkozatot kell mellékelni.

(6) A jövedelemszámításnál irányadó időszakként az Szt. 10.§ (2)-(5) bekezdésben meghatározottakat kell tekinteni.

(7) Amennyiben az igénylő vagy családja jövedelme kizárólag, vagy túlnyomórészt vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból származik, továbbá kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, a hatáskör gyakorlója megkéri a Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazolását.

(8) Az Önkormányzat által folyósított ellátásokról igazolást nem kell csatolni.

(9) A támogatás iránti kérelmek az év folyamán bármikor benyújthatók.

3. § (1) A kérelmező köteles együttműködni a Hivatallal szociális helyzetének, jövedelmi, vagyoni viszonyainak feltárásában. A kérelmező és a vele közös háztartásban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét és a rászorultságot egységben kell vizsgálni.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni – ide nem értve a helyi lakhatási támogatás és a gondozási ápolási ellátás iránt benyújtott kérelem ügyeket -, ha:

a) az igénylőről vagy családjáról a Hivatalnál egy évnél nem régebbi környezettanulmány áll rendelkezésre,

b) a kérelmező helyzete, életvitele a Hivatal számára kellőképpen ismert, köztudomású,

c) születés és haláleset bekövetkeztére tekintettel benyújtott települési támogatással kapcsolatban,

d) hajléktalan személy által benyújtott kérelmek ügyében.

4. § (1) A megállapított ellátások folyósítása pénztári kifizetéssel történik.

(2) A rendeletben szabályozott helyi lakhatási támogatást, gondozási, ápolási ellátást, a kiskorú betegségére tekintettel megállapított nevelési támogatást a jogosultság fennállása esetén a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani és a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig kell kifizetni.

(3) A rendkívüli települési támogatást a hatáskörrel rendelkező szerv döntését követő legfeljebb tíz napon belül kell a jogosult részére kifizetni.

(4) Helyi lakhatási támogatásra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást kizárólag a vele közös háztartásban élő hozzátartozója veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.

(5) A gondozási ápolási ellátást az ápolt halála esetén a halálesetet követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

5. § (1) Amennyiben az igénylő vagy érintett családtagja az eljárás során valótlan adatokat állít vagy valótlanul nyilatkozik, illetve a kapott segélyt nem rendeltetésszerűen, a kérelemben foglaltaknak megfelelően használja fel, a hatáskör gyakorlója a megállapított segély vagy annak pénzbeli értékének visszafizetésére kötelezheti.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése esetén a Szt. 17. §-ban és a Gyvt. 133. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

6.§ A rendeletben szabályozott hatósági ügyekben az elektronikus ügyintézés kizárt.

II. Fejezet

7. § (1) Szociális rászorultság esetén Csabrendek Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) e rendeletben meghatározott feltételek szerint

a) rendszeres települési támogatásként

aa) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez helyi lakhatási támogatást,

ab) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását, gondozását végző személyek részére gondozási, ápolási ellátást, valamint

b) rendkívüli települési támogatásként

ba) születési támogatást,

bb) temetési támogatást, valamint

bc) rendkívüli létfenntartási támogatást nyújt.

(2) A települési támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

(3) Természetbeni ellátások különösen:

a) élelmiszer vásárlás biztosítása,

b) tüzelőanyag biztosítása,

c) tankönyv, tanszer költségeinek megtérítése vagy a vásárláshoz történő hozzájárulás,

d) gyermekintézményi étkezési térítési díj megfizetése,

e) tandíj részben vagy egészben történő átvállalása,

f) gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz részben vagy egészben történő kifizetése,

g) közüzemi díjak kifizetése.

(4) A természetbeni ellátásként nyújtott tüzelő értékének meghatározása az önkormányzat éves költségvetési rendeletében történik.

8. § (1) A helyi lakhatási támogatás a szociálisan rászorulók részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A helyi lakhatási támogatás megállapítása iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) Helyi lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(3) A helyi lakhatási támogatásra való jogosultság további feltétele, hogy az igénylő a lakókörnyezete rendezettségének megteremtése és fenntartása érdekében az általa életvitelszerűen lakott lakást, vagy házat, illetve annak udvarát és kertjét, az ingatlana előtti közterületet rendben tartsa, annak higiénikus és rendeltetésszerű használatát biztosítsa.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítésére a hatáskör gyakorlója az elvégzendő konkrét tevékenység és minimum öt napos határidő megjelölésével a kérelmezőt, vagy jogosultat felszólítja. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek nem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

(5) Amennyiben a jogosultság a kérelemhez csatolt jövedelem- és vagyon nyilatkozatokból egyértelműen nem állapítható meg, vagy azok tartalma vitatható, a kérelmező köteles az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumokat az eljáró szervhez benyújtani. Amennyiben a költségek meghaladják az igazolt jövedelem 50 %-át, a jövedelmet a költségek figyelembevételével kell vélelmezni.

(6) A (3)-(5) bekezdés szerinti esetekben a kérelmezőnél, illetve jogosultnál környezettanulmányt kell készíteni.

(7) A jogosultság feltételeként meghatározott egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(8) A lakhatási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(9) Ha a háztartás

a) nagykorú tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) kiskorú tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(10) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(11) A helyi lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege

a) amennyiben a kérelmező háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, 5.000 Ft/hó,

b) amennyiben a kérelmező háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150%-át, 3.000 Ft/hó.

(12) A helyi lakhatási támogatást egy évre kell megállapítani.

(13) Helyi lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(14) Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakásfenntartási támogatást természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani.

(15) Amennyiben a lakhatási támogatás iránti kérelem a (4) bekezdésben meghatározott okból kerül elutasításra, illetőleg megszüntetésre, ugyanazon lakásra vonatkozóan a döntés jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül a háztartás egy tagja részére sem állapítható meg lakhatási támogatás.

9. § (1) Gondozási, ápolási ellátás állapítható meg annak a hozzátartozónak [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont], aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. A gondozási, ápolási ellátás megállapítása iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A megállapítás kezdő időpontját e rendelet 4. § (2) bekezdése alapján kell figyelembe venni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott ellátás tekintetében a jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedülálló esetén annak 400 %-át nem haladhatja meg.

(4) A gondozási, ápolási ellátás összege az éves központi költségvetésben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

(5) Az ápolást végző személy a kötelezettségét akkor teljesíti, ha

a) gondoskodik az ápolt rendszeres étkeztetésének biztosításáról,

b) segítséget nyújt a tisztálkodási, öltözködési, illemhely használati igények kielégítésében, gondoskodik a rendszeres tiszta ruhanemű biztosításáról,

c) gondoskodik az ápolt környezetének rendszeres takarításáról, tisztán tartásról,

d) gondoskodik az ápolt egészségi állapotától függő orvosi, szakorvosi szolgáltatás igénybevételéről.

10. § (1) A Hivatal a (5) bekezdésben rögzített kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére környezettanulmányt készít.

(2) Nem állapítható meg gondozási, ápolási ellátás annak, aki az Szt. 40-44.§ alapján ápolási díjban részesül.

(3) Az ápolási gondozás ellátásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni.

(4) Az ápolási gondozási ellátás folyósításának időtartama egészségügyi szolgáltatásra jogosító időtartamnak minősül.

11. § (1) Rendkívüli települési támogatásban az az egyedülálló személy, vagy család részesíthető, aki olyan élethelyzetbe kerül, hogy saját maga, vagy családja, gyermeke vagy a fiatal felnőtt létfenntartása átmenetileg vagy tartósan veszélyeztetve van. A rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelmet a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.

(2) A jogosultság megállapításánál azokat a személyeket, családokat lehet támogatni, aki vagy akik:

a) önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról gondoskodni más módon nem tudnak,

b) azért szorulnak anyagi támogatásra, mert olyan előre nem tervezhető, vagy egyes életeseményhez kapcsolódó többletkiadásuk keletkezik, ami miatt segítségre szorulnak.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában rögzített többletkiadás különösen:

a) súlyos fogyatékosság, tartós betegség, kórházi ápolás, magas gyógyszerköltség

b) haláleset,

c) elemi kár,

d) lopás, rablás,

e) gyermek születése,

f) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódóan felmerült kiadás.

12. § (1) Rendkívüli települési támogatás nyújtható:

a) eseti jelleggel, vagy

b) meghatározott időszakra, havi rendszerességgel.

(2) Rendkívüli települési támogatás kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. A kölcsönként folyósított rendkívüli települési támogatást legfeljebb tizenkettő hónap alatt kell visszafizetni.

(3) A kölcsönként nyújtott rendkívüli települési támogatás első törlesztő részletének visszafizetése az ellátás kifizetésének hónapját követő második hónaptól esedékes. A törlesztő részleteket minden hó 5-ig kell a hatáskörrel rendelkező döntésének megfelelően az önkormányzat számlaszámára befizetni.

13. § (1) A rendkívüli települési támogatás elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha

a) a kérelem természetbeni támogatásra irányul,

b) a kérelem a gyermekek étkeztetési térítési díjának (díjhátralékának) támogatására irányul, vagy

c) az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy az ügyfél a pénzbeli támogatást nem a kérelemben megjelölt célra, vagy gyermeke(i) ellátására fordítja.

(2) Amennyiben nincs lehetőség a rendkívüli települési támogatás természetbeni ellátásként történő biztosítására, a támogatott részére elszámolási kötelezettség írható elő. Az elszámolás elmulasztása esetén a következő rendkívüli települési támogatás iránti kérelem elutasításra kerül.

(3) A támogatás célszerű és hatékony felhasználása érdekében a döntéshozó a Csabrendek és Környéke Szociális Társulás fenntartásában működő Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (a továbbiakban: Intézmény) közreműködését írhatja elő.

14. § (1) Rendkívüli települési támogatást kell megállapítani gyermek születésekor annak a csabrendeki újszülött családjának, akinek a jogosultság szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelme a nyugdíjminimum 250 %-át nem haladja meg.

(2) A támogatásra vonatkozó kérelmet a gyermek születésének napjától számított három hónapon belül lehet benyújtani a hivatalban. A kérelemhez be kell nyújtani a gyermek születési anyakönyvi kivonatát és az Szt. 10. §-ában foglalt előírások szerint kiállított jövedelemigazolásokat.

(3) A gyermek születéséhez nyújtott rendkívüli települési támogatás összege gyermekenként 15.000 Ft.

15. § (1) Rendkívüli települési támogatást kell megállapítani haláleset bekövetkeztekor annak a kérelmezőnek, aki volt csabrendeki lakos eltemettetéséről gondoskodott, feltéve hogy a családjában az egy főre eső jövedelem a nyugdíjminimum 350 %-át, egyedülálló esetében az 500 %-át nem haladja meg.

(2) A kérelemhez csatolni kell az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatot, a kérelmező nevére kiállított számlát és a rendelet 2.§ (5)-(6) bekezdése szerint kiállított jövedelemigazolásokat.

(3) A temetéshez nyújtott rendkívüli települési támogatás összege 15.000 Ft.

(4) A támogatásra vonatkozó kérelmet a halálesettől számított három hónapon belül lehet benyújtani.

16. § (1) Rendkívüli létfenntartási települési támogatásban a 10-14.§-ban meghatározottakon kívül az részesíthető, aki napi megélhetési gondokkal küzd, és akinél az egy főre eső havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetében annak 300 %-át, egyedül álló szülő esetében annak 350 %-át nem haladja meg.

(2) Rendkívüli létfenntartási települési támogatásban részesíthető továbbá az, aki önhibáján kívül létfenntartását súlyosan veszélyeztető élethelyzetbe került és családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át, egyedül élő esetében 400 %-át, egyedül álló esetében annak 500 %-át.

(3) A rendkívüli létfenntartási települési támogatás összege (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján legalább 1.000 Ft, legfeljebb évente 300.000 Ft.

17. § A rendkívüli települési támogatás kifizetésénél a 4. § (3) bekezdés rendelkezését kell figyelembe venni.

18. § A települési önkormányzat polgármestere a köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól részben, vagy egészben mentesíti az eltemettetésre kötelezett személyt, ha a temetési költségek hagyatéki teherként történő érvényesítésére hagyaték hiányában nem kerülhetett sor, továbbá, az eltemettetésre egyébként kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori nyugdíjminimumot nem haladja meg.

19. § (1) Havi rendszerességgel nevelési támogatás adható annak, akinek a családjában súlyosan fogyatékos és/vagy tartósan beteg kiskorú gyermek él. A jogosultság abban az esetben állapítható meg, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 250 %-át, egyedül álló szülő esetén a 300 %-át.

(2) A rendszeres nevelési támogatás mértéke gyermekenként 1.000 Ft-tól 5.000 Ft-ig terjedhet.

(3) A 2. melléklet szerinti formanyomtatványon benyújtott kérelemhez csatolni kell a gyermek egészségügyi állapotáról kiállított orvosi, szakorvosi szakvéleményt és a rendelet 2.§ (5)-(6) bekezdése szerint kiállított jövedelemigazolásokat.

(4) A gyermek betegségére tekintettel nyújtott rendszeres nevelési támogatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni és mindaddig folyósítani kell, amíg az (1) és (3) bekezdésben foglalt feltételek együttesen fennállnak.

20. § (1) Az önkormányzat a Gyvt. 21/C. §-a szerinti szünidei gyermekétkeztetést a jogosult gyermekek részére ételhordó edényben történő kiszállítással biztosítja.

(2) A gyermekenkénti csereéthordók biztosításáról és higiénikus állapotban történő átadásáról a jogosult gyermek szülője, törvényes képviselője köteles gondoskodni.

(3) A szünidei étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat az Intézmény koordinálja.

III. Fejezet

21. § (1) Csabrendek Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban önkormányzat) az alábbi személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat biztosítja:

a) tanyagondnoki szolgáltatást a Tanyagondnoki Szolgálat fenntartásával,

b) a Csabrendek és Környéke Szociális Társulás útján:

ba) az étkeztetést,

bb) a házi segítségnyújtást,

bc) az idősek nappali ellátása (Idősek Klubja) működtetését,

c) ellátási szerződés megkötésével:

ca) az Szt. 65/C. §-ában meghatározott támogató szolgáltatást a Népjóléti Szolgálat (9500 Celldömölk, Szalóky u. 3.) keretében,

cb) a gyermekjóléti szolgáltatást, valamint a családsegítést az Intézmény család-és gyermekjóléti szolgálata keretében,

d) a bölcsődei ellátást – gyermekjóléti alapellátás - a saját fenntartású Mese-domb Óvoda és Bölcsőde intézményen keresztül.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt ellátásokat, azok igénybevételének rendjét, a fizetendő térítési díjak megállapítását külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt intézmények címét és elérhetőségét az 1. függelék tartalmazza.

22. § (1) Szociálpolitikai kerekasztal működik a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások, gyermekjóléti ellátások

a) fejlesztése, színvonalának és hatékonyságának javítása,

b) a szociális szolgáltatástervezési koncepcióban foglalt feladatok megvalósulásának, végrehajtásának figyelemmel kísérése érdekében.

(2) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai a jegyző, az Intézmény vezetője, köznevelési intézmények gyermekvédelmi felelősei, háziorvosok, védőnők.

(3) A szociálpolitikai kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tart. A szociálpolitikai kerekasztal ülései nyilvánosak.

23. § (1) Az önkormányzat 2004. január 1. napjától tanyagondnoki szolgáltatást biztosít. A szolgáltatás működési területe Csabrendek község külterületi lakott helye Nagytárkánypuszta és Nyirespuszta.

(2) A tanyagondnok felett a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

(3) A tanyagondnoki szolgáltatást bejelentéssel lehet igényelni. Ez történhet szóbeli kapcsolat révén, írásos kérelem átadásával vagy az önkormányzati hivatalnál ügyfélszolgálati időben. Az ellátás igénybevételéről a polgármester dönt.

(4) A tanyagondnoki szolgáltatás keretében ellátandó feladatok:

a) Alapellátási feladatok:

aa) egyes szociális alapellátási feladatok biztosítása,

ab) egészségügyi ellátásban való közreműködés,

ac) helyi szociális szükségletek, egyéb szolgáltatási igények, információk közvetítése az önkormányzat és a lakosság között.

b) Egyéb szolgáltatási feladatok:

ba) lakosság részére szolgáltatások szervezése,

bb) közreműködés az önkormányzati feladatok megoldásában.

24. § (1) Az alapellátási feladatok körében a tanyagondnoki szolgálat közreműködik:

a) az étkeztetésben,

b) a házi segítségnyújtásban

c) és a családsegítői feladatok ellátásában, ennek során:

ca) segítséget nyújt a gondozásba vett személyeknek (bevásárlás, gyógyszerkiváltás, orvoshoz szállítás, stb.),

cb) segítséget nyújt az arra rászoruló családok számára, együttműködik a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, tájékoztatja a szolgálatot, Jegyzőt a támogatásra szoruló családokról, személyekről.

(2) A tanyagondnoki szolgálat

a) az egészségügyi ellátásban való közreműködésben gondoskodik a betegek orvoshoz szállításában, kiváltja a gyógyszert,

b) közreműködik az önkormányzati feladatok megoldásában, feladata kapcsolattartás a lakossággal, észrevételek, kérések továbbítása az önkormányzat felé.

c) ellátja a település külterületén élő gyermekek iskolába és óvodába szállítását.

(3) Az egyéb szolgáltatási feladatok körében:

a) bevásárló utakat szervez,

b) árubeszerzést végez az önkormányzati intézmények számára,

c) részt vesz az önkormányzati, illetőleg helyi rendezvények lebonyolításában,

d) segíti az egyéni és önkormányzati hivatalos ügyek intézését.

25. § (1) A tanyagondnok tevékenységét a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről” szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 39.§ (4) bekezdésében meghatározottak alapján tevékenységnaplóban dokumentálja.

(2) A képviselő-testület a tanyagondnokot az alapszolgáltatás keretében a tevékenységnapló szolgáltatást igénybe vevők általi aláíratásától - a „személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről” szóló I/2000 (I. 7.) SZCSM rendelet 8. számú mellékletének 9. pontja alapján - mentesíti.

(3) A tanyagondnok munkakörét a munkaköri leírásban és a szakmai programban meghatározottak szerint köteles ellátni.

(4) A tanyagondnok távolléte esetén annak helyettesítéséről a polgármester gondoskodik.

(5) A tanyagondnoki szolgáltatás feladatellátásához szükséges gépjármű igénybevételét a képviselő-testület által jóváhagyott Gépjármű Üzemeltetési Szabályzat rögzíti.

(6) A tanyagondnoki szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.

26. § (1) Az önkormányzat a családsegítést az Intézményen belül működtetett család- és gyermekjóléti szolgálat útján látja el. A családsegítés során az Szt. 64. §-ában írtak szerint kell eljárni.

(2) A családsegítés önkéntes, személyes megkeresésre, külön eljárás nélkül történik.

(3) A családsegítő szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.

27. § (1) Az önkormányzat az Intézményen belül működtetett család- és gyermekjóléti szolgálat útján látja el a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait.

(2) Az ellátás igénybevételére vonatkozó kérelmet az Intézmény vezetőjénél kell benyújtani, aki dönt a kérelemről.

(3) A gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.

28. § (1) A bölcsődében történő elhelyezésre a bölcsőde működési engedélyében meghatározott ellátási területen állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező szülők gyermekeinek van lehetősége.

(2) A nem csabrendeki lakosú, de csabrendeki munkahellyel rendelkező szülők gyermekeinek bölcsődei elhelyezésére abban az esetben van lehetőség, amennyiben az adott települési önkormányzat – kivéve a bölcsődei ellátást ellátási szerződés alapján igénybevevő önkormányzat - vállalja az egy gyermekre jutó önkormányzati költség megfizetését. Az egy gyermekre jutó önkormányzat költség a teljes ellátási költség és a normatíva, továbbá saját bevétel különbözete.

(3) A bölcsődei elhelyezés az alábbi jogcímeken igényelhető:

a) a szülő, gyám, gondozó munkavégzése, betegsége, igazoltan nappali munkarend szerint folytatott tanulmányai vagy egyéb, méltányolható ok miatt a gyermek napközbeni ellátásáról nem tud gondoskodni,

b) a gyermeket egyedülálló vagy idős személy neveli, vagy a gyermekkel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek,

c) a gyermekorvos, gyámhatóság, védőnő, gyermekjóléti szolgálat a gyermek egészséges testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődése érdekében a bölcsődei felvételt javasolja.

(4) A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy ápolási díjban részesülő szülő gyermeke is felvételt nyerhet a bölcsődébe, amennyiben a szülő nem arra a gyermekre tekintettel részesül gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban, akinek a bölcsődei felvételét kéri.

(5) A gyermekgondozási segély folyósítása mellett igazoltan munkát vállaló szülő gyermeke is felvehető a bölcsődébe, ha a gyermek napközbeni ellátása más módon nem biztosítható.

(6) Amennyiben a gyermek a bölcsődei ellátást jogosulatlanul veszi igénybe, a szülő a bölcsődei ellátás teljes költségének megfizetésére köteles.

(7) A szülő vagy törvényes képviselő a bölcsődei felvétel iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez nyújtja be. A kérelemhez mellékelni kell a jogszabályban meghatározott igazolásokat.

(8) Az intézményi jogviszony megszűnik, ha a szülő (törvényes képviselő) a gyermek nappali ellátását más módon oldja meg, illetve ha a gyermek a Gyvt. 42.§-ban meghatározott életkort betöltötte.

(9) ¹A bölcsődei gondozás szolgáltatási önköltsége 2018. évben 0,- Ft, az állami normatíva 0,- Ft.

29. § (1) Ez a rendelet 2017. március 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Csabrendek Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és szolgáltatásokról szóló 3/2015. (II.28.) önkormányzati rendelete.

polgármester jegyző

Kihirdetve: Csabrendek, 2017. február 16.

jegyző