Becsvölgye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2017 (IX.27.) önkormányzati rendelete

1. § (1) Az Önkormányzat megnevezése: Becsvölgye Községi Önkormányzat

(2) Székhelye: 8985 Becsvölgye, Kopácsai út 53.

(3) Működési területe: Becsvölgye Község közigazgatási területe.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, és a zászló.

(2) Becsvölgye Község címere: álló, kékkel és zölddel hasított csücsköstalpú pajzs. Jobb pajzstalpon zöld domb, ezen arany lombos fa. Jobb pajzsfőn előbukkanó arany nap. Zöld osztáson három ezüst pólya, közepükben zöld csillaggal, zöld mezők közepén ezüst csillagok a címerképek.

(3) Becsvölgye Község zászlaja: álló téglalap alakú, 150 x 90 centiméter nagyságú középen hosszanti, vízszintes vágással felső oldalon óarany, alsó oldalon kék textil. A színes címer a zászló hosszanti szimmetriatengelyén, annak 1/2 –es osztásvonalán helyezkedik el, a pajzs alatt „BECSVÖLGYE” felirat. A zászló kétoldalas.

(4) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.becsvolgye.hu

3. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő.

(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát az SzMSz 1. melléklete tartalmazza.

4. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 10. § és 20. § (1) bekezdéseiben foglaltak szerint látja el a törvény által kötelezően előírt feladatokat.

(2) Az önkormányzat által ellátott, önként vállalt feladatokat az SzMSz 2. melléklete, az önkormányzat részvételével létrehozott társulásban ellátott feladatokat az SzMSz 3. melléklete tartalmazza.

(3) A feladatok ellátásának mértékét és módját – a lakosság igényei és az önkormányzat anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével – a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg.

(4) A képviselő-testület átruházott hatásköreit az SzMSz. 4. melléklete, át nem ruházható hatásköreit az Mötv. 42. §-a tartalmazza.

(5) Az Önkormányzat tevékenységeinek szakfeladat szerinti besorolását a 5. melléklet tartalmazza.

4/A. §³ (1) A képviselő-testület az önkormányzati képviselők részére megbízatásuk idejére havi tiszteletdíjat állapít meg.

(2) A tiszteletdíj mértéke: havi bruttó 30.000,- forint.

(3) A képviselő-testület bizottságainak elnöke, illetve tagja e megbízatásuk után tiszteletdíjra nem jogosultak.

(4) Tiszteletdíj csak egy jogcímre fizethető. A tiszteletdíj kifizetéséről a jegyző gondoskodik minden hó 10. napjáig.

(5) A tiszteletdíjak pénzügyi fedezetét a költségvetésben elkülönítetten biztosítani kell, kizárólag az önkormányzat saját bevételeinek terhére.

6. § (1) A képviselő-testület

(2)⁵ A képviselő-testület szükség szerint ülésezik.

(3)⁶ A képviselő-testület ülését főszabályként a közös önkormányzati hivatal Becsvölgyei kirendeltségére kell összehívni, indokolt esetben a képviselő-testület ülése más helyszínre is összehívható.

(4)⁷ A képviselő-testület ülésének időpontjáról a község lakosságát, a nyilvánosságot a meghívónak a közös önkormányzati hivatal Becsvölgyei kirendeltségén történő kifüggesztésével kell értesíteni.

(5)⁸ A képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.

7. § A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követően az Mötv. 43. §-a szerint tartja meg.

8. §⁹ (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot, a meghívó tartalmazza a képviselő-testületi ülés napjának, helyének, kezdési időpontjának pontos megjelölését, a napirendi pontok tárgyát, előterjesztőjének megjelölését.

(2) A képviselő-testület rendes ülésére szóló meghívót és az írásos előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés előtt legalább 3 nappal kell kiküldeni. Indokolt esetben előterjesztés külön is kiküldhető, vagy a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt is kiosztható.

10. §¹¹ (1) A polgármester szükség esetén rendkívüli képviselő-testületi ülést is összehívhat 3 napon belüli időpontra.

(2) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása meghívó és írásos előterjesztések kiküldése nélkül is történhet, telefonon keresztül történő, vagy egyéb szóbeli meghívással.

18. § (1) A polgármester mint levezető elnök vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, az adott napirendi pont vitájának lezárásáig. Erről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Azokat az előterjesztéseket, amelyek tárgyalását a képviselő-testület elnapolta, vagy amelyek tárgyalása határozat-képtelenség miatt maradt el, a következő ülés napirendjének elejére kell felvenni, kivéve ha az elnapolásról hozott határozatában a képviselő-testület másként döntött.

19. § (1) A munkatervben szereplő, valamint a napirendbe már felvett ügyekkel nem összefüggő képviselői önálló indítványt az ülést megelőzően 10 nappal kell a polgármesternél, írásban beterjeszteni. A sürgősséggel beterjesztett önálló indítvány esetében a 17. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó képviselő nevét, az indítvány tárgyát, és az előterjesztő sajátkezű aláírását.

(3) A képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítványok

20. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a

(2) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 2 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni.

(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell

(4) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.

(5) Sürgős esetben az ülés elnökeként eljáró polgármester engedélyével az ülésen szóbeli interpelláció is előterjeszthető. Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére az interpelláció engedélyezéséről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) Az interpellációra lehetőség szerint az ülésen, ha ez nem lehetséges 15 napon belül írásban kell választ adni. Ha az interpelláló képviselő írásban kapott választ, akkor a következő rendes ülésen kell nyilatkoznia a válasz elfogadásáról. Az írásbeli választ a képviselő-testület minden tagja részére meg kell küldeni.

(7) Ha az interpellációra adott szóbeli vagy írásbeli választ a képviselő nem fogadja el, a képviselő-testület a válasz elfogadásáról egyszerű szótöbbséggel dönt. Abban az esetben, ha a választ a képviselő-testület sem fogadja el, az interpellációt az illetékes állandó bizottságnak kell kiadni vizsgálatra és az interpellációt a soron következő ülésen ismételten megválaszolni.

21. § (1) A képviselő a képviselő-testületi ülésen napirend előtt, önkormányzati ügyekben kérdéssel, illetve észrevétellel fordulhat a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, és a bizottság elnökéhez. Részére a választ lehetőleg azonnal, de legkésőbb a következő ülésen meg kell adni.

(2) A képviselő az erre kijelölt napirendi pont keretében, vagy ennek hiányában az ülés végén közérdekű ügyekről tájékoztatást adhat, vagy bejelentéssel élhet.

22. § (1) Napirend előtti felszólalásra az ülés elnökeként eljáró polgármestertől írásban bármelyik képviselő, a felszólalás tárgyának megjelölésével, engedélyt kérhet.

(2) Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére, e tárgyban a képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan bármely képviselő egy ízben, két-két percre kaphat szót.

(4) Napirend előtti felszólalás tárgyában vitának és határozathozatalnak helye nincs.

23. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint a fele (3 fő) jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belüli időpontra ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

(3) Amennyiben az ülés közben válik határozatképtelenné a képviselő-testület az ülés elnökeként eljáró polgármester az ülést berekeszti, és 8 napon belüli időpontra, a nem tárgyalt napirendekkel, újból összehívja.

(6) Az ülés elnöke

24. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(2) Az elnök az (1) bekezdés szerinti második felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

25. § (1) Ha a képviselő, felszólalása során a képviselő-testület vagy bármely személy tekintélyét, személyiségi jogait megsérti, vagy a képviselő-testület tagjaira sértő kifejezést használ, továbbá az SzMSz-nek a tanácskozás rendjére és a szavazás szabályaira vonatkozó előírásait megszegi, az elnök rendre utasítja.

(2) A testületi ülésen tilos felhangosított rádiótelefonnal részt venni. E tilalom megszegőjét az elnök rendre utasítja. Ha nem képviselő a rendet sértő, akkor a második rendreutasításkor fel kell szólítani a terem elhagyására.

(3) A képviselő-testületi ülésen résztvevő állampolgárok sem a napirendekhez, sem azon kívül nem kaphatnak szót. Ezen szabály megsértése esetén az érintettet az elnök figyelmeztetésben részesíti, ismételt esetben felszólítja a terem elhagyására. Amennyiben ez sem jár eredménnyel a 26. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

26. § Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést félbeszakíthatja. Ha az elnök nem talál meghallgatásra, elhagyja az elnöki széket, az ülés ezzel félbeszakad és elnöki összehívásra folytatódik.

27. § (1) Az elnök napirendi pontonként megnyitja az előterjesztés tárgyalását.

(2) Megadja a szót az előterjesztőnek, az előadónak, akik az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést fűzhetnek. Az előterjesztő az előterjesztést a vita megnyitásáig módosíthatja, visszavonhatja, ill. a vita lezárásáig, átdolgozásra visszakérheti.

(3) A képviselők az előterjesztőhöz, az előadóhoz, az adott előterjesztés tárgyalására meghívott szakértőhöz kérdést intézhetnek, akik kötelesek a válaszadásra.

(4) A képviselő-testület bizottságának elnöke ismerteti a polgármester által a bizottság részére kiadott, valamint a munkatervben meghatározott előterjesztésekkel kapcsolatos bizottsági ajánlást, és a bizottság esetleges módosító javaslatát.

(5) Az előterjesztéshez módosító javaslatot bármely települési képviselő, a képviselő-testület állandó bizottsága, a polgármester, és a jegyző nyújthatnak be. A módosító javaslatot indokolni kell.

(6) Ha az előterjesztés rendelet, vagy határozat módosítására irányul, akkor a módosító javaslat nem terjedhet ki a rendelet, vagy a határozat előterjesztéssel nem érintett részeire, kivéve, ha ez a szabályszerű módosító javaslat tartalma miatt nyilvánvalóan szükséges.

(7) A módosító javaslat benyújtója módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, ill. visszavonhatja.

(8) A kérdések, válaszok, bizottsági ajánlás, módosító javaslatok elhangzása után az ülés elnöke megnyitja a napirend vitáját.

(9) A hozzászólásra jelentkezőknek az elnök a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót.

(10) Egy napirendhez egy képviselő legfeljebb két ízben, első ízben 5, másodízben 2 perc időtartamban szólhat hozzá.

(11) Az ülés elnöke – indokolt esetben – a képviselő további felszólalásának engedélyezését megtagadhatja. Ilyen esetben a képviselő a képviselő-testülettől kérheti a felszólalás engedélyezését. A képviselő-testület e tárgyban vita nélkül határoz.

(12) Az ülés elnöke, indokolt esetben, a hozzászólások időtartamát korlátozhatja, valamint kezdeményezheti a napirend vitájának időbeli korlátozását. Ez utóbbiról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(13) A tanácskozási joggal rendelkezők a napirendi pont vitája során legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb 3 perc időtartamban szólalhatnak fel.

(14) Az előterjesztőt és az előadót – legfeljebb 3 perc időtartamra - megilleti a zárszó joga.

28. § (1) Az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi javaslatot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésben bármelyik képviselő 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet. (Ügyrendi javaslat).

(2) Az ügyrendi javaslat elhangzása után ehhez felszólalásra jelentkezőknek legfeljebb 2 perces hozzászólás engedélyezhető.

(3) A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül határoz.

29. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja.

(2) Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását. A képviselő-testület e kérdésben vita nélkül határoz.

30. § (1) A képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában, valamint az Önkormányzat rendeletében meghatározott ügyek eldöntéséhez.

31. § (1) A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

(2) A képviselő-testület először – benyújtásuk sorrendjében – a módosító javaslatról, majd a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről dönt. Bármely képviselő a módosító indítványok szavazási sorrendjének megváltoztatását kezdeményezheti. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) A több változatban előterjesztett javaslatokról az előterjesztés sorrendjének megfelelően kell szavazni.

32. § (1) A képviselő-testület döntéseit, az SzMSz-ben és más jogszabályban meghatározott kivételekkel, nyílt szavazással hozza meg.

(2) A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felöl kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást megismételni. A napirendi pont végszavazása után a részszavazások nem ismételhetők meg.

(3) Nyílt szavazás esetén, legalább 2 képviselőnek a szavazás megkezdése előtt benyújtott javaslatára, név szerinti szavazást kell tartani. Egyéni képviselői kezdeményezés esetén a nyílt szavazásról a képviselő-testület dönt, vita nélkül.

(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC-sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

33. § (1) Titkos szavazást a polgármester, vagy bármelyik települési képviselő kezdeményezheti. Titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Titkos szavazást kell tartani abban az esetben is, ha azt jogszabály elrendeli.

(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(4) A szavazás lebonyolítására a képviselő-testület a képviselők közül háromtagú – elnökből és két tagból álló – szavazatszámláló bizottságot választ.

(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(6) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

(7) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírják.

(8) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek – a jegyzőkönyv ismertetésével – jelentést tesz, amelynek elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

34. § Titkos szavazással lebonyolított választás, kinevezés, megbízás, kitüntetés esetén – amennyiben kettőnél több jelölt van és a jelöltek egyike sem kapja meg a szükséges szavazatot – a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre ismételt szavazást kell tartani.

35. § (1) A képviselő-testület által hozott határozatokat, rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(3) Nem kell sorszámmal ellátott, alakszerű határozatba foglalni az ügyrendi jellegű döntéseket, de a döntést és a szavazás számszerű eredményét a jegyzőkönyvben, ilyen esetben is rögzíteni kell.

(4) A határozatok esetén a sorszám /arab szám/ és az évszám /arab szám/ után zárójelben fel kell tüntetni az elfogadás időpontját (hó. /római szám/ nap. /arab szám/), valamint a határozat megjelölést az alábbi minta szerint:

„Becsvölgye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám/év. (hó. nap.) számú határozata”

(5) A rendeletek esetén a jogszabályalkotásról, és - szerkesztésről szóló mindenkori felsőbb szintű jogszabályok alapján kell eljárni. A jelenleg hatályos, a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet alapján a rendeleteket az alábbi minta szerint kell jelölni:

„Becsvölgye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám (arab szám) / év (arab szám). (hó (római szám). nap (arab szám).) önkormányzati rendelete cím (-ról, -ről toldattal)”

(6) A hatályos önkormányzati rendeleteknek a módosításokkal történő egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

(7)¹⁹ Az önkormányzati rendeletet a közös önkormányzati hivatal Becsvölgyei kirendeltségén történő kifüggesztésével kell kihirdetni.

36. § (1) A képviselő-testület üléséről az Mötv. 52. §-ában foglalt rendelkezések szerint kell jegyzőkönyvet készíteni.

(2) A tárgyalt napirendeknél a tanácskozás lényegét kell a jegyzőkönyvbe foglalni. A képviselő-testület tagja, valamint az ülésen tanácskozási joggal résztvevő kérésére, az általa elmondottakat szó szerint kell rögzíteni a jegyzőkönyvbe.

37. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal az Mötv. 54. §-a szerint közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatásról a 36. § szerinti jegyzőkönyv készül.

(3) A polgármester a lakosság, a társadalmi szervezetek tájékoztatása, meghatározott döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében, falugyűlést, lakossági fórumot hívhat össze.

(4)²⁰ A közmeghallgatás, falugyűlés, lakossági fórum idejéről, helyéről, tárgyáról a lakosságot legalább 7 nappal korábban hirdetmények útján tájékoztatni kell.

(5) A helyi népszavazást a választópolgárok 25%-ának kezdeményezésére ki kell írni.

(6) A kezdeményezések hitelességének vizsgálatáról, az aláírások ellenőrzéséről a Helyi Választási Bizottság gondoskodik.

38. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűlés és más települések önkormányzataival hoz létre társulásokat, a kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok ellátása érdekében.

(2) Az Önkormányzat részvételével működő társulások felsorolását a 6. melléklet tartalmazza.

39. § (1) Ha a képviselő-testület tagját önkormányzati jogkörében eljárva, vagy testületi felhatalmazás alapján, jogszerűen tett hivatalos nyilatkozata miatt joghátrány éri, érdekében az önkormányzat külön határozatban foglalt döntés szerint helytáll. A képviselő-testület e határozatát az adott esetre vonatkozó tényeket mérlegelve hozza meg.

(2) A települési képviselő– köteles

(3) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

(4) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 5–10. §-ai tartalmazzák.

(5)²¹ Az összeférhetetlenség megállapítására vonatkozó kezdeményezés kivizsgálása, továbbá a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése az Ügyrendi Bizottság feladata.

(6)²² A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselőt a levezető elnök jegyzőkönyvben rögzített módon figyelmezteti.

40. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 57. §-a szerint állandó, vagy ideiglenes (ad hoc) bizottságokat hoz létre.

(2) Az ideiglenes bizottságot a képviselő-testület konkrétan meghatározott feladat ellátására hozza létre. A bizottság az adott feladat ellátását követően arról beszámol a képviselő-testületnek. A beszámoló elfogadásával az ideiglenes bizottság megszűnik.

(3) A bizottság nem képviselő-testületi tagjainak, a bizottság feladatköre szerinti jelentősebb szervezet képviselőjét, szakemberét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybevevők képviselőjét, a terület szakértőjét célszerű megválasztani. A bizottság nem képviselő tagja a megválasztását követően köteles esküt tenni a képviselő-testület előtt. Az eskü letételéig a bizottság tagja nem gyakorolhatja jogait. A vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alaptörvényben és más jogszabályban a magántitokra és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályokat.

(4) A képviselő-testület bizottságába megválasztott nem képviselő tag is a 39. § (6) bekezdése szerinti vagyonnyilatkozat-tételre köteles.

41. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre és tagjainak számát a következők szerint határozza meg:

(2) A bizottságok személyi összetételét az SzMSz. 7. melléklete, feladatait az 8. melléklete tartalmazza.

42. § (1) A bizottságok működésére az Mötv. 60. §-ának szabályait kell alkalmazni.

(2)²³

(3) A bizottságok munkájuk segítése érdekében folyamatosan, vagy egy meghatározott célra tanácsadókat, szakértőket kérhetnek fel. A tanácsadók munkájukat fizetés, költségtérítés nélkül végzik. A szakértők díjazását önkormányzati döntéssel biztosított keretből, vagy pályázat útján elnyert összegből lehet biztosítani.

(5) A bizottság szükség szerint ülésezik.

(6) Az állandó bizottsági üléseket eltérő időpontban, úgy kell megtartani, hogy azokon a képviselő-testület többi tagja is részt tudjon venni.

43. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

(3) A bizottság ülésére a polgármestert, az alpolgármestert, az erre igényt tartó képviselőket és a jegyzőt meg kell hívni, a bizottság szakértőit külön is meg lehet hívni.

44. § (2) A bizottsági ülésről az Mötv. 60. §-a szerint jegyzőkönyvet kell készíteni.

45. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester az Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai:

(3) A polgármesterrel való konzultáció előzetes egyeztetés alapján következő időpontban lehetséges (fogadóra):

minden héten szerdán: 9.00 – 12.00 óráig

(4) A polgármester dönthet - a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett - a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

(5)

(6)²⁴ A polgármester az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott kiadási előirányzatok keretein belül kötelezettségvállalásonként 1 millió forint értékhatárig vállalhat kötelezettséget a képviselő-testület előzetes jóváhagyása, külön döntése nélkül.

46. § (1) A közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések polgármesterei az Mötv. 82-83., és 146/C. §-ai szerint jegyzőt neveznek ki.

(2) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(3) A jegyző - Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli - kiemelt feladatai:

(4)²⁵

(5) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a Közös Önkormányzati Hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat polgármesteri hivatalának, vagy közös önkormányzati hivatalának jegyzőjét bízza meg.

47. § (1)²⁶ Az önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására 2020. január 1. napjától Csonkahegyhát, Gellénháza, Gombosszeg, Iborfia, Lickóvadamos, Milejszeg, Nagylengyel, Ormándlak, Petrikeresztúr, és Pálfiszeg Községek Önkormányzatai Képviselő-testületeivel közösen közös önkormányzati hivatalt működtet.

(2)²⁷ A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Gellénházi Közös Önkormányzati Hivatal.

(3) A Hivatal további feladatát és hatásköreit, működésének részletes szabályait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A jegyző által, a vonatkozó jogszabályok – különösen az Mötv. 67. § d) pontjának és a 85. § (6), (9) bekezdéseinek figyelembe vételével – és a Hivatal létrehozására és fenntartására kötött megállapodás alapján megalkotott Szervezeti és Működési Szabályzatot a tagönkormányzatok képviselő-testületei határozattal hagyják jóvá.

48. § (1) Az önkormányzat vagyonára és gazdálkodására különösen az Alaptörvény, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, az Mötv. 106-110. §-ainak, az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései az irányadóak.

Az önkormányzati vagyonra, a vagyon hasznosítására vonatkozó szabályokat az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló 27/2008. (XI. 27.) önkormányzati rendelet tartalmazza.

(2) A választási ciklusra a képviselő-testület gazdasági programot készít.

(4) Az önkormányzat gazdálkodásának pénzügyi kereteit és szabályait a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletben, ill. külön rendeletben határozza meg.

(5) Az önkormányzat intézményeinek függetlenített belső ellenőrzését a Hivatal látja el.

49. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A hatályba lépéssel egyidejűleg Becsvölgye Község Önkormányzatának az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2015.(II.19.) számú önkormányzati rendelete hatályát veszti.