Kifejezéskereső
Zalaszegvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Zalaszegvár Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az 51. § (2) bekezdés tekintetében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Az Önkormányzat
1. § (1) Az Önkormányzat elnevezése: Zalaszegvár Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 8476 Zalaszegvár, Kossuth u. 43.
(3) Az Önkormányzat hivatala: Csabrendeki Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).
(4) A Hivatal székhelye: 8474 Csabrendek, Árpád u. 4.
2. § (1) A Képviselő-testület létszáma: 5 fő.
(2)1
3. § Az Önkormányzat jelképei: címer, zászló és pecsét. A Képviselő-testület az Önkormányzat jelképeit és használatuk rendjét külön önkormányzati rendeletben szabályozza.
4. § (1) A település helyi ünnepei:
a) Jézus szíve napi búcsú
b) Szent János napi búcsú
c) Falunap.
(2) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.zalaszegvar.hu
2. Feladat- és hatáskör szabályai
5. § (1)2
(2) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetés elfogadásakor – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.
6. § (1) A nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátását az Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott feltételek megléte esetén vállalhatja, a törvényben meghatározott módon.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladat- és hatáskör vállalását megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni, hogy a feladat- és hatáskör vállalásának jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e. Az előkészítő eljárást a polgármester folytatja le.
7. § (1) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásával, a hatáskör gyakorlásával, a hatáskör visszavonásával kapcsolatosan Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a jogosítottak évente két alkalommal a Képviselő-testületet tájékoztatják.
8. § A Képviselő-testület hatáskörei közül a következőket ruházza át a polgármesterre:
1. dönt az önkormányzati kötelezettségvállalást - ide értve a működési költséget is - nem igénylő pályázatok benyújtásáról,
2. dönt az önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom feloldásáról,
3. elővásárlási jogról történő lemondásról,
4. az önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjog ranghelyének megváltoztatásáról,
5. dönt a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott együttműködési megállapodás megkötéséről,
6. dönt a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott támogatási szerződés megkötéséről,
7. dönt a pénzügyi kötelezettségvállalást nem igénylő együttműködési megállapodások jóváhagyásáról,
8. önkormányzati közút forgalmi rendjének kialakítása, felülvizsgálata,
9. dönt a közútkezelői hozzájárulások megadásáról és feltételeiről,
10. véleményezi a szomszédos települések településszerkezeti tervét.
9. §3 A Képviselő-testület hatáskörei közül az önkormányzati rendeletekben a következő hatásköröket ruházza át:
10. § A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönt:
a) pályázat benyújtásáról, ha az Önkormányzatot terhelő kötelezettségvállalás az 5 millió forintot nem haladja meg,
b) szerződés megkötéséről, ha az Önkormányzatot terhelő kötelezettségvállalás az 5 millió forintot nem haladja meg, feltéve, ha a döntés szükségessége két munkatervben meghatározott képviselő-testületi ülés között merült fel, és a döntés meghozatala a következő munkatervben meghatározott képviselő-testületi ülés időpontjáig nem halasztható.
3. A Képviselő-testület összehívásának rendje
11. § (1)4
(2) Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi választás eredményéről.
(3) Az alakuló ülés kötelező napirendje a következő:
a) önkormányzati képviselők eskütétele
b) polgármester eskütétele
c) polgármesteri program ismertetése
d) a képviselő-testületi bizottságok elnökeinek és tagjainak megválasztása
e) alpolgármester megválasztása
f) alpolgármester eskütétele
g) polgármester illetményének (tiszteletdíjának) és költségtérítésének megálla-pítása
h) alpolgármester tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapítása.
(4) Az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütételéhez az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa elő.
12. § (1) A Képviselő-testület évente a munkatervben meghatározott időpontban, de legalább hat ülést tart.
(2) A Képviselő-testület összehívására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak. Ha a Képviselő-testületet az önkormányzati képviselők ¼-ének, vagy a Képviselő-testület bizottságának indítványára kell összehívni az ülés összehívására a rendkívüli ülés szabályait kell alkalmazni.
(3) A Képviselő-testület ülésének nyilvánosságára, valamint zárt ülés tartására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
13. § (1) A Képviselő-testület a törvényi kötelezettségek és a képviselői javaslatok alapján éves munkatervet készít.
(2) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét,
b) az egyes napirendi pontoknál a közmeghallgatás, a lakossági fórum, valamint jogszabály által előírt kötelező egyeztetés szükségességét,
c) az előterjesztő megnevezését,
d) az egyes napirendi pontot megtárgyaló bizottság megnevezését.
(3) A jóváhagyott munkatervet az Önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.
14. § A Képviselő-testület összehívására és vezetésére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén az ülés összehívását és vezetését az Ügyrendi Bizottság elnöke látja el.
15. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívója tartalmazza:
a) az ülés helyét idejét és jellegét,
b) a javasolt napirendi pontokat,
c) a napirendek előterjesztőit,
(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket az önkormányzati képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés napját megelőző legalább harmadik napon megkapják.
16. § (1) A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a polgármester a lakosságot az ülés előtt három nappal tájékoztatja az Önkormányzat Zalaszegvár 25. hrsz. alatt lévő hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel. A meghívót az Önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.
(2) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni az önkormányzati képviselőket, valamint tanácskozási joggal:
a) a jegyzőt, aljegyzőt,
b) civil szervezeteket érintő ügyekben azok képviselőit, továbbá
c) akiket a polgármester indokoltnak tart.
17. § (1) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben a rendkívüli ülést köteles összehívni. Rendkívüli ülést a közös önkormányzati hivatal székhelytelepülésére, vagy az ülés napirendjében érintett más településre is össze lehet hívni.
(1a)5 A polgármester Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben kötelező rendkívüli ülést, a kezdeményezéstől számított 15 napon belül, köteles összehívni.
(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót az ülés időpontját megelőzően legalább kettő nappal korábban meg kell küldeni az önkormányzati képviselőknek a tárgyalásra kerülő előterjesztéssel együtt. Nem kell kiküldeni az előterjesztést, ha a meghívó megküldésének időpontjáig az előterjesztést a rendeletben és más jogszabályban meghatározottaknak, továbbá a szakmai szabályoknak megfelelően nem lehetett előkészíteni.
(3) Azokban az esetekben, amikor a rendkívüli ülés összehívása kötelező, az önkormányzati képviselő, bizottság, vagy kormányhivatal vezetőjének indítványával együtt a meghívót az ülés időpontját megelőzően legalább három nappal korábban ki kell küldeni.
(4) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben, így különösen, ha az állampolgárok életét, testi épségét, vagyonát, az Önkormányzat vagyonát közvetlen veszély fenyegeti, a Képviselő-testület – a sürgősség okának közlésével – legkésőbb az ülés megkezdésének időpontját megelőző 24 órával is összehívható. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető.
4. Az előterjesztés
18. § (1) Napirendet csak írásbeli előterjesztés alapján lehet tárgyalni. A polgármester döntése alapján indokolt esetben a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel, szóban is előterjeszthető napirendi pont. Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslatot írásban kell megfogalmazni.
(2) Kizárólag írásban nyújtható be előterjesztés:
a) rendelet-tervezet,
b) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,
c) helyi népszavazás kiírása tárgyában.
19. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések:
a) rendelet-tervezet,
b) döntés tervezet határozati javaslattal,
c) beszámoló határozati javaslattal (továbbiakban együtt: határozati javaslat)
d) tájékoztató.
(2) A rendelet-tervezet és döntés tervezet benyújtására a polgármester, az alpolgármester, az önkormányzati képviselő, az Önkormányzat bizottsága, a jegyző, az aljegyző a rendelet szerint érintett bizottság véleményével jogosult.
(3) A beszámoló és tájékoztató előterjesztésére az érintett szerv, így különösen gazdasági társaság, költségvetési szerv, civil szervezet vezetője, a (2) bekezdésben meghatározott személy, vagy testület jogosult.
20. § A rendelet-tervezetet a rendeletben meghatározott eljárási rendnek és tartalmi követelményeknek megfelelően kell előterjeszteni.
21. § (1) Határozati javaslat benyújtása esetén az előterjesztés két részből áll:
a) a vizsgálati és elemző részből, melyben pontosan meg kell határozni:
aa) a napirendi pont tárgyát, valamint azt, hogy az adott témakör szerepelt-e már korábban is a testület napirendjén, és ha igen, milyen döntés született, azt milyen eredménnyel hajtották végre,
ab) a témakör tárgyilagos elemzését,
ac) a javasolt döntés indokait,
ad) mindazon körülményeket, amelyek indokolják a meghozandó döntést,
b) határozati javaslatból, melyben meg kell fogalmazni:
ba) a rendelkező részt,
bb) az esetleges alternatív döntési javaslatot,
bc) a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezését,
bd) konkrét végrehajtási határidőt.
(2) A határozati javaslatok megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló miniszteri rendelet rendelkezései az irányadóak.
22. § (1) A képviselő-testületi előterjesztések előkészítése során be kell tartani a következőket:
1. az előterjesztés előkészítéséért az érdekeltekkel való egyeztetések lebonyolításáért az előterjesztő a felelős,
2. a rendelet-tervezetet tartalmazó előterjesztés előkészítésének jogi és szakmai koordinációjáért a jegyző a felelős,
3. az előterjesztések kidolgozásakor figyelembe kell venni a hatályos jogi szabályozást,
4. az előterjesztés előkészítése során a Hivatal köztisztviselői a kért adatokat az előterjesztő rendelkezésére bocsátják,
5. az előterjesztésen fel kell tüntetni az előterjesztőt, az előkészítésben részt vevő személyek és szervezetek nevét, és a törvényességi ellenőrzést végző köztisztviselő nevét.
(2) Az állampolgároknak a képviselő-testületi előterjesztésekbe történő betekintéssel kapcsolatos jogosultságára Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezése az irányadó.
23. § (1) Az előterjesztésben megfogalmazott döntési javaslatokat érintően azok módosítását, vagy kiegészítését (továbbiakban: módosító indítvány) kezdeményezheti a polgármester, alpolgármester, az önkormányzati képviselő, a bizottság, a jegyző, aljegyző és az előterjesztő.
(2) Az önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos módosító indítványt, a képviselő-testületi ülést megelőző munkanap legkésőbb 12,00 óráig lehet írásban, indokolással ellátva benyújtani a jegyzőnek. Az előterjesztő módosító indítványát is e bekezdésben meghatározottaknak megfelelően lehet benyújtani.
(3) A jegyző a képviselő-testületi ülést megelőző munkanap 16,00 óráig megküldi a rendeletalkotáshoz benyújtott módosító indítványt az önkormányzati képviselőknek. A jegyző a testületi ülésig a módosító indítványról kialakítja jogi álláspontját.
(4) A módosító indítványhoz kapcsolódó további módosító indítványt (továbbiakban együtt: kapcsolódó módosító indítvány) a napirend képviselő-testületi vitájának lezárásáig lehet megfogalmazni.
(5) Ha a döntés tárgyköre képviselő-testületi határozathozatalt igényel, módosító indítványt az (1) bekezdésben meghatározott személyek a napirend képviselő-testületi vitájának lezárásáig fogalmazhatnak meg.
(6) A kapcsolódó módosító indítványt és a határozati javaslatra vonatkozó módosító indítványt szóban kell megfogalmazni és előterjeszteni a képviselő-testületi ülésen.
24. § (1) A kiküldött előterjesztés tárgya által meghatározott körben, az előterjesztésben nem szereplő határozati javaslat meghozatalát (továbbiakban együtt: kiegészítő indítvány) indítványozhatja a polgármester, alpolgármester, önkormányzati képviselő, bizottság, jegyző, aljegyző és az előterjesztő.
(2) A kiegészítő indítványt a képviselő-testületi ülést megelőző munkanap 12,00 óráig kell írásban, indokolással ellátva benyújtani a jegyzőnek.
(3) A jegyző a kiegészítő indítvány benyújtásáról tájékoztatja a polgármestert, továbbá intézkedik a kiegészítő indítvány törvényességi vizsgálatáról.
25. § (1) A Képviselő-testület elé indítványt nyújthat be az önkormányzati képviselő, bizottság. Az indítványt indoklással együtt írásban kell a polgármesterhez benyújtani, legalább 15 nappal az ülés előtt.
(2) Amennyiben a polgármester az indítvány tartalmával egyetért:
a) és a munkaterv szerinti következő képviselő-testületi ülésre az előterjesztés előkészítésére elegendő idő áll rendelkezésre, felkéri a jegyzőt, hogy koordinálja az előterjesztés előkészítését,
b) amennyiben az ügy bonyolultságára tekintettel az előterjesztés előkészítése hosszabb időt vesz igénybe, felkéri a jegyzőt, hogy a munkaterv szerinti következő képviselő-testületi ülést követő testületi ülésre gondoskodjon az előterjesztés előkészítéséről.
(3) Amennyiben a polgármester az indítvány tartalmával nem ért egyet, ismerteti a Képviselő-testülettel az indítvány benyújtásának tényét és annak tartalmát. A polgármester tájékoztatása alapján a Képviselő-testület dönt arról, hogy kívánja-e az indítványozott kérdést megtárgyalni. A Képviselő-testület igenlő döntése esetén a jegyző köteles gondoskodni az indítvány tartalmának megfelelő előterjesztés - a Képviselő-testület által meghatározott időpontra történő - előkészítéséről.
26. § (1) Sürgősségi indítványt a polgármester, alpolgármester, önkormányzati képviselő, bizottság, jegyző, aljegyző írásban terjeszthet elő. A sürgősségi indítvány a sürgősség tényének indokolásával, és az előterjesztéssel együtt legkésőbb az ülést megelőző munkanapon, 12,00 óráig nyújtható be a polgármesternél. A sürgősségi indítványt a jegyző legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző munkanapon 16,00 óráig megküldi az önkormányzati képviselőknek.
(2) Sürgősségi indítvány benyújtása esetén az előterjesztett döntési javaslatot a feladatkörüknél fogva érintett bizottságoknak nem kell véleményezniük.
(3) A sürgősség kérdésében - ha szükséges, vita után - a Képviselő-testület dönt a napirend meghatározása előtt. A polgármester alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének ismertetésére. Ha a Képviselő-testület a sürgősségi indítványt elfogadja, a sürgősséggel megtárgyalni indítványozott napirendet a Képviselő-testület első napirendként tárgyalja; ha a sürgősséget nem ismeri el, a Képviselő-testület dönt arról, hogy a sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztést mikor fogja megtárgyalni, vagy dönthet arról, hogy nem kívánja a sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztést tárgyalni.
(4) A sürgősségi indítványhoz, vagy a sürgősséggel tárgyalt napirendhez módosító indítványt a képviselő-testületi vita lezárásáig szövegszerűen megfogalmazva lehet benyújtani.
5. A Képviselő-testület vezetéséről, tanácskozási rendjéről
27. § (1) A polgármester, az őt helyettesítő alpolgármester, az Ügyrendi Bizottság elnökének (továbbiakban együtt: polgármester) feladata a Képviselő-testület vezetésével kapcsolatosan:
a) megállapítja, és folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét,
b) megnyitja az ülést,
c) a munkaterv szerinti ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet a benyújtott interpellációról, kérdésről és a napirend előtti felszólalási szándékról,
d) ismerteti a sürgősségi indítványt, az általa támogatott, és nem támogatott indítványt,
e) előterjeszti a napirendi javaslatot,
f) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatot és kihirdeti a határozatot,
g) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,
h) berekeszti az ülést.
(2) A polgármester az ülés vezetése során jogosult:
a) a szó megadására, megtagadására,
b) felszólítani a hozzászólót, hogy térjen a tárgyra,
c) a szó megvonására,
d) figyelmeztetni a hozzászólót az üléshez nem illő, másokat sértő kijelentésektől való tartózkodásra,
e) annak a személynek a rendreutasítására, vagy a hallgatóság soraiból való kiutasítására, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
f) tárgyalási szünet elrendelésére,
g) a vita lezárásának kezdeményezésére,
h) napirendi pontok felcserélésére.
(3) A polgármester, vagy önkormányzati képviselő javasolhatja a Képviselő-testület döntése előtt a napirendi pont újratárgyalását, elnapolását. Erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz és megállapítja a napirendi pont tárgyalásának időpontját.
28. § A tanácskozás rendje:
a) a Képviselő-testület - a polgármester előterjesztése alapján - napirend előtt dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról, az előző ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
b) a polgármester előterjeszti a napirendi tervezetet, indokolja, ha az a munkatervtől eltér.
29. § (1) A napirend előterjesztője a vita előtt szóban kiegészítést tehet.
(2)6 A bizottság határozatát a bizottság elnöke a vita megkezdése előtt ismerteti a Képviselő-testülettel.
30. § (1) A napirend előterjesztőjéhez a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó rövid tárgyszerű választ ad.
(2) A napirend tárgyalása során a hozzászólók sorrendjét – figyelembe véve a jelentkezés sorrendjét is – a polgármester határozza meg.
(3) Az érdemi vita során:
a) a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kifejtik a napirenddel kapcsolatos észrevételeiket és a döntéstervezettel kapcsolatos javaslataikat,
b) a polgármester a megjelent állampolgároknak és közösségek képviselőinek hozzászólást engedélyezhet, annak időtartamát korlátozhatja,
c) a vita lezárása után a polgármester a napirend előterjesztőjét válaszadásra kéri fel. A napirend előterjesztőjének nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy befogadja-e a módosító, kiegészítő indítványokat,
d) a szavazás előtt a polgármester a jegyzőnek ad szót, ha a jegyzőnek a döntési javaslat, módosító indítvány, kiegészítő indítvány, ügyrendi javaslat törvényességével kapcsolatban észrevétele van,
e) a polgármester először az írásban benyújtott és a vitában elhangzott módosító indítványokat külön-külön, majd a Képviselő-testület által elfogadott, módosításokkal egybefoglalt döntési javaslatot teszi fel szavazásra. A kiegészítő indítványt a polgármester akkor teszi fel szavazásra, ha az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról a Képviselő-testület döntött,
f) az önkormányzati képviselők igenlő, vagy ellenszavazattal vesznek részt a szavazásban, illetve tartózkodnak a szavazástól,
g) a szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.
31. § (1) A napirendek megtárgyalása után a polgármester az ülést berekeszti.
(2) Zárt ülés keretében tárgyalandó napirendet a Képviselő-testület ülésén nyilvánosan tárgyalt napirendek után, utolsóként kell tárgyalni. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
6. Felszólalás a képviselő-testületi ülésen
32. § (1) Az önkormányzati képviselők a képviselő-testületi ülésen - az Önkormányzat feladat- és hatáskörében - a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, az aljegyzőhöz, a bizottság elnökéhez felvilágosítás kérése céljából kérdést intézhetnek, valamint magyarázat kérése céljából interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellálni szóban és írásban is lehet.
(2) Egyebekben a felvilágosítás kérésére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(3) A kérdésre és az interpellációra adott válaszra Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadó. A választ meg kell küldeni valamennyi önkormányzati képviselőnek.
(4) Az interpellációra adott válaszról az interpelláló nyilatkozik, és ha azt nem fogadja el, a Képviselő-testület – külön vita nélkül – dönt. Írásban történő válaszadás esetén, ha azt az önkormányzati képviselő nem fogadja el, a Képviselő-testület a következő munkaterv szerinti ülésen dönt. Írásbeli válaszadás esetén az interpellálónak a következő munkaterv szerinti ülés előtt nyilatkoznia kell arról, hogy az interpellációra adott választ elfogadja-e.
(5) Ha az interpellációra adott választ az önkormányzati képviselő nem fogadta el, és a válasszal a Képviselő-testület sem értett egyet, részletesebb vizsgálatot rendelhet el. A kivizsgálásba az interpelláló önkormányzati képviselő bevonható.
(6) A kérdésre adott válaszról a kérdező nyilatkozik. Kérdés esetében a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem hoz döntést.
7. Döntéshozatali eljárás, szavazás módja
33. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselők több mint a fele, 3 fő jelen van.
(2) Ha a képviselő-testületi ülést határozatképtelenség esetén elnapolják, a polgármester 8 napon belül újra összehívja.
34. § (1) Az önkormányzati képviselő személyes érintettségére, azzal kapcsolatos bejelentési kötelezettségére, a döntésből történő kizárására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(2) Ha az önkormányzati képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és a köztudomású, vagy a Képviselő-testület azt megállapítja, a Képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy az önkormányzati képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget.
35. § (1) A döntési javaslat elfogadására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(2) A Képviselő-testület minősített többségi szavazattal dönt azokban az esetekben, amikor Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény arról rendelkezik. A minősített többség meglétére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezése az irányadó.
(3) A Képviselő-testület minősített többségi szavazattal dönt a településrészi önkormányzat létesítéséről.
36. § (1) A szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) Névszerinti szavazást bármelyik önkormányzati képviselő indítványozhat, az indítványról a Képviselő-testület vita nélkül dönt. Névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben olvassa az önkormányzati képviselők nevét. A szavazatokat szóban kell leadni, amelynek eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(3) A képviselő-testületi döntések nyilvánosságára vonatkozóan Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
37. § (1) Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna alkalmazásával történik. A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját,
b) kezdetét és végét,
c) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
d) a szavazás során felmerült körülményeket,
e) a szavazás eredményét.
(2) A titkos szavazással kapcsolatos teendőket az Ügyrendi Bizottság tagjai látják el.
(3) A titkos szavazás eredményét az Ügyrendi Bizottság elnöke az (1) bekezdésben foglaltak alapján készült jegyzőkönyv alapján ismerteti a Képviselő-testülettel.
(4) A titkos szavazás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
38. § A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, vezetői megbízás ügyében - amennyiben kettőnél több jelölt van - a szavazás menetét az alábbiak szerint szabályozza. Első fordulóban minden jelöltre lehet szavazni. Amennyiben az első fordulóban egyik jelölt sem kapja meg a megválasztásához, kinevezéséhez, vezetői megbízásához szükséges minősített szavazattöbbséget, úgy a képviselő-testület második fordulót tart. A második fordulóban a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Közülük, amelyik jelölt megkapja a szükséges számú szavazatot, az kerül megválasztásra, kinevezésre, megbízásra. Amennyiben egyik jelölt sem kapja meg a megválasztásához, kinevezéséhez, megbízásához szükséges minősített szavazattöbbséget, úgy választás, kinevezés, megbízás, eredménytelen.
8. A Képviselő-testület döntései
39. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotására az Alaptörvény, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, a jogalkotásról szóló törvény, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló igazságügyi és rendészeti miniszteri rendelet rendelkezései az irányadóak.
(2) Az önkormányzati rendeletek módosítását, kiegészítését, hatályon kívül helyezését a rendelet-tervezet előterjesztésével a 19. § (2) bekezdésében meghatározottak kezdeményezhetik.
40. § (1) A rendelet elfogadását követően, annak hiteles szövegét a jegyző köteles megszerkeszteni. Az önkormányzati rendelet aláírására és a kihirdetésével kapcsolatos feladat ellátására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak. Az Önkormányzat rendeleteit az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. Az önkormányzati rendeletek kihirdetésük napjától elérhetőek az Önkormányzat honlapján.
(2) Az önkormányzati rendelet megjelölésére a jogszabály kihirdetése során történő megjelöléséről szóló közigazgatási és igazságügyi miniszteri rendelet szabályai az irányadóak.
41. § (1) A Képviselő-testület - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – alakszerű határozattal dönt. A határozat megjelölésére a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölését szabályozó közigazgatási és igazságügyi miniszteri rendelet szabályai az irányadóak.
(2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvében történő rögzítéssel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:
a) napirend elfogadásáról,
b) ügyrendi kérdésekről,
c) a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadása tárgyában,
d) tájékoztató anyagokról, valamint
e) a határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslat esetén - a módosításra, kiegészítésre javasolt - a tervezet szövegének megállapításáról.
(3) A Képviselő-testület normatív határozatait az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell közzétenni.
42. § A jegyző gondoskodik a rendeletek hatályos jegyzékének vezetéséről, valamint rendelet módosítását követően az egységes szerkezetű rendelet elkészítéséről.
9. A Képviselő-testület jegyzőkönyve
43. § (1) A jegyzőkönyv készítéséhez a Képviselő-testület ülésén készített hangfelvétel technikai segítséget nyújt. Az ülésről szószerinti jegyzőkönyv nem készül, de az önkormányzati képviselő írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, valamint véleményét kérésére rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. A jegyzőkönyv alapjául szolgáló hangfelvétel visszahallgatását igény szerint biztosítani kell, és kérésre a hangfelvételről - a zárt ülés kivételével - másolatot kell készíteni, és azt át kell adni.
(2) Az önkormányzati képviselő kérésére a jegyzőkönyv téves bejegyzését a jegyző a hangfelvétellel egyezően kijavítja.
(3) Az állampolgároknak a képviselő-testület jegyzőkönyvébe történő betekintéssel kapcsolatos jogosultságára, valamint a zárt ülésről készülő jegyzőkönyvvel kapcsolatos szabályokra Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(4) A jegyzőkönyv tartalmazza a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon kívül:
a) a képviselő-testület ülésének jellegét, kezdetét és végét,
b) az előre bejelentett távolmaradt önkormányzati képviselők névsorát,
c) az elfogadott napirendi pontok előterjesztőit.
44. § (1) A jegyzőkönyvet egy példányban kell elkészíteni.
(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:
a) a képviselő-testületi meghívót,
b) a tárgyalt előterjesztéseket,
c) a megalkotott rendeleteket és elfogadott határozatok mellékleteit,
d) a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választások eredményéről szóló jegyzőkönyvet,
e) az interpellációk, kérdések, napirend előtti felszólalások szövegét,
f) indítványok és sürgősségi indítványok szövegét és indokolását,
g) a népszavazást kezdeményező dokumentumokat.
(3) A jegyzőkönyv és a kapcsolódó dokumentumok (a továbbiakban: jegyzőkönyv) minden oldalát - dokumentumonként - folyamatos sorszámmal kell ellátni.
(4) Ha a jegyzőkönyv több dokumentumból épül fel, illetve a jegykönyv több oldalból áll, az oldalakat össze kell fűzni. A bal oldali margón – a szöveg olvashatóságát megőrizve – két helyen ki kell lyukasztani, azokon zsinórt kell átvezetni, majd a fonalvégeket a jegyzőkönyv hátoldalán meg kell kötni. Az iratokon átfűzött zsinórvégeket zárócédulával le kell ragasztani és az önkormányzat bélyegzőjével lepecsételni olyan módon, hogy a pecsét megsérülése nélkül az irat összefűzésének részben vagy egészben történő megszüntetése ne történhessen meg.
(5) Ha később bármely okból a jegyzőkönyvet szét kell szedni, annak tényét az iratcsomó utolsó lapján, illetve annak hátulján, vagy ha azokon nincs megfelelő hely, egy külön lapon feljegyzésben kell rögzíteni. A feljegyzésben fel kell tüntetni jegyzőkönyv szétszedésének okát, idejét, helyét, a felbontó személy nevét és beosztását, aláírását, valamint az általa használt bélyegző lenyomatát. A feljegyzést az iratcsomó utolsó lapjaként az előzőekben írtak szerint kell összefűzni az iratokkal.
(6) A képviselő-testületi jegyzőkönyvek megváltozhatatlanságáról és a közhitelességének biztosításáról a jegyző gondoskodik.
45. § (1) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet a Hivatalban – hivatali munkaidőben -meg lehet tekinteni.
(2) A Képviselő-testület által hozott határozatot kivonatban meg kell küldeni a határozatban érintetteknek.
10. Az együttes képviselő-testületi ülés szabályai
46. § (1) Együttes képviselő-testületi ülés megtartására akkor kerül sor, ha a Képviselő-testület olyan napirendi pontot tárgyal, amely érinti az Önkormányzat által létrehozott társulást, közös fenntartású intézményt és a fenntartó önkormányzatok osztott hatáskörének gyakorlása vagy egyeztetett állásfoglalásuk kialakítása érdekében szükséges. Az együttes ülésen a társult önkormányzatok képviselő-testületei a társuláson, közös fenntartású intézményen kívül egyéb, közös érdeklődési körbe tartozó napirendeket is megvitathatnak és azokkal kapcsolatban egyeztetett állásfoglalást alakíthatnak ki.
(2) Az együttes ülések tervezett időpontját és napirendjét a képviselő testületek a székhely önkormányzat képviselő-testületének ajánlása alapján saját munkatervükbe beépítik.
(3) Az együttes ülést Csabrendek község polgármestere hívja össze Csabrendek Nagyközség Önkormányzata székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó ügy, vagy egyéb körülmény indokolja az együttes képviselő-testületi ülés az Önkormányzat székhelyén kívül, a társult önkormányzatok székhelyein is összehívható. Ebben az esetben a levezető elnök a tanácskozásnak helyt adó község polgármestere.
(4) Az együttes ülés összehívására és vezetésére a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel a képviselő-testület összehívására és vezetésére vonatkozó szabályok az irányadóak.
47. § (1) Az együttes képviselő-testületi ülésen a határozatképességet külön-külön kell megállapítani, és a szavazást képviselő-testületenként külön kell megtartani.
(2) Az együttes ülésen született döntésekről a képviselő-testületek önálló határozatot hoznak.
11. Az önkormányzati képviselő jogállása, feladatai és tiszteletdíja
48. § (1) Az önkormányzati képviselő a választói érdekét képviseli, a képviselő-testületi munkában részt vesz. Az önkormányzati képviselő a képviselő-testületi ülésről való távolmaradását az ülés előtt köteles a polgármesternél bejelenteni.
(2) A vagyonnyilatkozatokat az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván, és az Ügyrendi Bizottság látja el összeférhetetlenség és a méltatlanság megállapításával, és a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.
49. § (1) Az önkormányzati képviselő önkormányzati ügyekben felvilágosítás kérésével kapcsolatos jogosítványaira Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(2) Az önkormányzati képviselő bármely bizottsági ülésén tanácskozási joggal való részvételére, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalásával kapcsolatos javaslattételi jogosultságára Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(3) Az önkormányzati képviselő – az önkormányzat bizottsága vagy a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntésének felülvizsgálata kezdeményezésére irányuló – jogosultságára Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(4) Az önkormányzati képviselőnek a képviselői munkájához szükséges tájékoztatással, ügyviteli közreműködéssel, közérdekű ügyben a Hivatalnál intézkedés kezdeményezésével kapcsolatos jogosultságára Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
50. § (1) Az önkormányzati képviselő képviselői munkája során a Községháza helyiségeit használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti.
(2) Az önkormányzati képviselőt a polgármester, alpolgármester, a jegyző, aljegyző, a Hivatal dolgozói soron kívül fogadják.
51. § (1) Az önkormányzati képviselőnek a testületi munkában való részvétellel összefüggően a munkavégzés alóli felmentésére, az így kiesett jövedelem megtérítésére, valamint a képviselő-testület képviseletében vagy a képviselő-testület, továbbá a polgármester megbízásából végzett tevékenységével összefüggő költsége megtérítésére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(2)7 Az önkormányzati képviselőt képviselői feladatainak ellátásáért havonként bruttó 50.000 Ft tiszteletdíj illeti meg. A tiszteletdíj kifizetése utólag történik.
12. A Képviselő-testület bizottságai
52. § (1)8 A Képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot hoz létre 3 fő önkormányzati képviselővel.
(2) A bizottság Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvénnyel összhangban feladatkörében:
a) véleményezi az önkormányzati rendelet-tervezeteket,
b) véleményezi a Képviselő-testület elé kerülő feladatkörét érintő előterjesztéseket.
(3) A bizottság részletes feladatkörét az 1. melléklet tartalmazza.
53. § (1) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(2) A bizottság tagja:
a) szavazati joggal részt vesz a bizottság ülésein,
b) részt vesz a bizottság döntéseinek előkészítésében, javasolhatja a bizottság feladatkörébe tartozó témakör napirendre tűzését.
(3) A bizottság elnöke:
a) összehívja és vezeti a bizottság üléseit,
b) figyelemmel kíséri a bizottság határozatainak végrehajtását,
c) képviseli a bizottságot,
d) a Képviselő-testületi ülésen ismerteti a bizottság döntését.
54. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze. A meghívót legkésőbb az ülést megelőző harmadik napon ki kell küldeni.
(2) A bizottság elnöke rendkívüli ülést hívhat össze.
(3) A bizottság tagjai és elnöke részére az előterjesztéseket legkésőbb az ülést megelőző harmadik napon meg kell küldeni. Rendkívüli bizottsági ülés összehívása esetén az előterjesztést előzetesen nem kell megküldeni.
(4) A bizottságot a bizottság elnöke összehívja, ha az alpolgármester, vagy a bizottság tagjainak 1/3-a a napirend megjelölésével a bizottság ülésének összehívását kezdeményezi. Az elnök a bizottság ülését az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belül összehívja. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak arra az esetre, ha a polgármester indítványozza a bizottsági ülés összehívását.
(5) A bizottság üléséről a napirendi pontok megjelölésével értesíteni kell a polgármestert, alpolgármestert, önkormányzati képviselőt, jegyzőt, aljegyzőt.
55. § (1) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, működésére, a jegyzőkönyv tartalmára Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(2) A bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a Hivatal biztosítja.
(3) A bizottsági tag döntéshozatalból való kizárására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
56. § (1) A Képviselő-testület esetenkénti feladatokra, általa meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályok az irányadóak.
13. Polgármester
57. § (1) A polgármester Zalaszegvár Község Önkormányzatának vezetője, tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármester biztosítja az Önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul a község fejlődéséhez, elsődleges feladata a település fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése a társadalmi szervekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.
(3) A polgármester gondoskodik az Önkormányzat szerveinek hatékony tevékenységéről, segíti az önkormányzati képviselők munkáját és a bizottság működését.
(4) A polgármesternek a bizottsági döntések végrehajtása felfüggesztésével kapcsolatos jogosultságára, a felfüggesztést követően a Képviselő-testület eljárására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(5) A polgármesternek a képviselő-testületi döntés ismételt tárgyalására - ha a döntést az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja – irányuló kezdeményezésével kapcsolatos jogosultságára Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak. A kezdeményezés benyújtásának tekintendő a Képviselő-testület összehívásáról szóló meghívó elküldése.
(6) A Képviselő-testületet – a polgármester mérlegelésétől függően – a korábbi képviselő-testületi ülés bezárásától számított 24 órán belüli időpontra is össze lehet hívni. A Képviselő-testület összehívására bármilyen értesítési mód igénybe vehető.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben az előterjesztést nem kell megküldeni az önkormányzati képviselőknek, és az előterjesztéseket a bizottság nem tárgyalja.
58. § (1) A polgármesterrel szemben felmerülő összeférhetetlenségi ok megszűntetésével kapcsolatosan Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(2) Amennyiben a polgármester az összeférhetetlenségi ok megszűntetésével kapcsolatos kötelezettségének nem tett eleget, a Képviselő-testület ezzel kapcsolatos eljárására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(3) A Képviselő-testületnek a polgármesterrel szemben a törvényben meghatározott okok miatti keresetindítási jogosultságára Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(4) A polgármester méltatlanságának megállapításával kapcsolatosan Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
59. § (1) A polgármester feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szabályozza.
(2) A polgármester a község polgáraival való közvetlen kapcsolattartás érdekében fogadónapot tart a 2. mellékletben meghatározottak szerint.
14. Alpolgármester
60. § A Képviselő-testület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései szerint egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
61. § (1) Az alpolgármesterrel szemben felmerülő összeférhetetlenségi ok megszűntetésével kapcsolatosan Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(2) Amennyiben az alpolgármester az összeférhetetlenségi ok megszűntetésével kapcsolatos kötelezettségének nem tett eleget, a Képviselő-testület ezzel kapcsolatos eljárására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(3) A Képviselő-testületnek az alpolgármesterrel szemben a törvényben meghatározott okok miatti keresetindítási jogosultságára Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(4) Az alpolgármester méltatlanságának megállapításával kapcsolatosan Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
62. § (1) A polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesítési jogkörében gyakorolja a polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat. Tartós akadályoztatásnak minősül a folyamatos kettő hetet meghaladó időtartamon túli távollét.
(2) Az alpolgármester a község polgáraival való közvetlen kapcsolattartás érdekében fogadónapot tart a 2. mellékletben meghatározottak szerint.
15. A jegyző és az aljegyző
63. § (1) A jegyző, aljegyző kinevezésére vonatkozó előírásokat, feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.
(2) A jegyzőnek, aljegyzőnek a bizottsági üléseken, a Képviselő-testület ülésein történő részvételével kapcsolatos jogosultságára, a jegyzőnek a Képviselő-testület, a bizottság, a polgármester jogszabálysértő döntésének észlelésével kapcsolatos kötelezettségére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadó.
64. § A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat - legfeljebb hat hónap időtartamra - az igazgatási és szervezési ügyintéző III. látja el. Tartós akadályoztatásnak minősül a folyamatos kettő hetet meghaladó időtartamon túli távollét.
16. A közös önkormányzati hivatal
65. § (1) A Képviselő-testület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény alapján 2013. január 1-jei hatállyal közös önkormányzati hivatal létrehozásáról állapodott meg Csabrendek, Hosztót, Szentimrefalva, Veszprémgalsa Községek Önkormányzata Képviselő-testületeivel, Csabrendek székhellyel.
(2) A Hivatal alapvető feladataira Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(3) A Hivatal a Képviselő-testületek által elfogadott alapító okirat, szervezeti és működési szabályzat, valamint a jegyző által meghatározott belső szabályzatok és ügyrend alapján működik.
17. Társulások, együttműködések
66. § (1) Az önkormányzatiság kifejezésre juttatása érdekében a Képviselő-testület együttműködésre törekszik Csabrendek, Hosztót, Szentimrefalva, Veszprémgalsa községek önkormányzataival, a megyei és más települési önkormányzatokkal. Együttműködési megállapodás megkötésére kizárólag a Képviselő-testület jogosult.
(2) A Képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében együttműködik a Veszprém Megyei Kormányhivatallal és a Veszprém Megyei Önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei, regionális és országos fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester feladata.
67. § (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb ellátása érdekében társulásokban vesz részt.
(2) Az Önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozza meg.
(3) A társulásokban az Önkormányzatot a polgármester képviseli.
68. § (1) A Képviselő-testület a rendelkezésre álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására irányulnak.
(2) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:
a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése;
b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményezése;
c) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok módszerek közös konzultációkon történő megvitatása.
18. Az önkormányzat kapcsolatrendszere
69. § A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:
a) közmeghallgatás,
b) lakossági fórum,
c) polgármesteri, alpolgármesteri, képviselői fogadóóra.
70. § (1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás helyét és időpontját a 16. § (1) bekezdésében szabályozott módon 7 nappal korábban kell a lakosság tudomására hozni.
(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(3) A közmeghallgatás vezetésére a képviselő-testület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga.
(4) Ha a válaszadás, az intézkedés más szerv hatáskörébe tartozik, a panaszok és közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos törvényi rendelkezések szerint kell eljárni.
71. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben az állampolgárok és az önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, véleményének megismerése céljából lakossági fórumot hívhat össze.
(2) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott személy vezeti.
(3) A lakossági fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot.
(4) A lakossági fórumról feljegyzés készül. A feljegyzés elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
72. § Az önkormányzati képviselő a lakossággal való közvetlen kapcsolattartás érdekében képviselői fogadóórát tarthat.
19. Az önkormányzat vagyona, gazdálkodása
73. §9 A polgármester a gazdasági program elkészítéséhez az előkészítés során javaslatot kér a képviselőktől, a bizottságoktól, a jegyzőtől. A gazdasági programot a polgármester állítja össze és terjeszti elő.
20.10 Mellékletek
74. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei:
a) 1. melléklet: A képviselő-testület bizottságának feladatköre
b) 2. melléklet: A polgármester, alpolgármester ügyfélfogadási rendje
c) 3. melléklet: Az Önkormányzat önként vállalt feladatai
d) 4. melléklet: Az Önkormányzat, mint törzskönyvi szerv alaptevékenységének meghatározása.
(2)11
(3)12
21. Záró rendelkezések
75. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Zalaszegvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2014. (XI.10.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet a 8/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelethez
1. Ügyrendi Bizottság feladatai:
1.1. Véleményezi a Képviselő-testület rendeleteinek tervezetét, ügykörébe tartozó előterjesztéseket.
1.2. Lefolytatja a képviselő, illetve a polgármester, valamint az alpolgármester vagyonnyilatkozatának ellenőrzésével, illetve összeférhetetlenségének kivizsgálásával kapcsolatos eljárást, és annak eredményéről tájékoztatja a Képviselő-testületet. Ellátja Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerint a méltatlanság megállapításával kapcsolatos bizottsági feladatokat.
1.3. Ellátja a titkos szavazás lebonyolítását, szavazatszámlálás feladatait.
1.4. Véleményezi a képviselő-testület személyi jellegű választási és kinevezési, alapvető munkáltatói jogkörbe tartozó döntéseit.
1.5. Véleményezi más önkormányzatokkal való együttműködésre, önkormányzati társulás létrehozására, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozásra vonatkozó előterjesztéseket.
1.6. Véleményezi a kialakított közterület elnevezésével és a közterületek jegyzékében szereplő elnevezés megváltoztatásával kapcsolatos javaslatot.
2. melléklet a 8/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelethez
1. A polgármester minden hét keddjén 15,00 – 17,00 óráig, ezen túl bejelentkezés alapján előzetesen egyeztetett időpontban is tart ügyfélfogadást.
2. Az alpolgármester ügyfélfogadási rendje: minden hét keddjén 15,00 – 17,00 óráig tart.
3. melléklet a 8/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelethez13
|
A |
B |
|
|
Önként vállalt feladat |
Jogszabályhely megjelölése vagy a feladatellátás alapja |
|
|
Szociális ellátás |
||
|
1. |
települési támogatás a születés bekövetkeztére tekintettel |
önkormányzati rendelet |
|
2. |
települési támogatás haláleset bekövetkeztére tekintettel |
önkormányzati rendelet |
|
3. |
települési támogatásként megállapított gondozási, ápolási ellátást |
önkormányzati rendelet |
|
4. |
támogató szolgáltatás |
1993. évi III. tv 65/C. §. |
|
5. |
Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj Pályázat |
képviselő-testületi határozat |
|
Településfejlesztési feladatok |
||
|
6. |
Településképi véleményezési eljárás |
1997. évi LXXVIII. tv. 30/C. §. |
|
7. |
Településképi bejelentési eljárás |
1997. évi LXXVIII. tv. 30/D. § |
|
Közművelődési, közgyűjteményi feladatok |
||
|
8. |
települési rendezvények szervezése, lebonyolítása |
2011. évi CLXXXIX. tv , |
|
Sportfeladatok |
||
|
9. |
sporttámogatások nyújtása (sportegyesületek költségvetési támogatása) |
éves költségvetési rendelet szerint |
|
Egyéb feladatok |
||
|
10. |
a lakosság önszerveződő közösségei (társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések, ifjúsági szervezetek) tevékenységének segítése, támogatása, az együttműködés biztosítása |
|
4. melléklet a 8/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelethez14
1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási
2. 013320 Köztemető-fenntartás és- működtetés
3. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
4. 016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlament képviselőválasztásokhoz
5. 016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
6. 016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
7. 021020 Védelmi képesség fenntartása, fejlesztése, honvédelmi felkészítés
8. 022010 Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése
9. 032020 Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek
10.15
11. 041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
12. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
13. 041236 Országos közfoglalkoztatási program
14. 041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
15. 042130 Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások
16. 042180 Állat-egészségügy
17. 042220 Erdőgazdálkodás
18. 045120 Út, autópálya építése
19. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
20. 047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
21. 051030 Nem veszélyes (települési) hulladékok gyűjtése, szállítása, átrakása
22. 052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
23. 064010 Közvilágítás
24. 066010 Zöldterület-kezelés
25. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
26. 072111 Háziorvosi alapellátás
27. 072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
28. 072210 Járóbetegek gyógyító szakellátása
29. 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
30. 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
31. 081045 Szabadidősport- (rekreációs sport) tevékenység és támogatása
32. 082044 Könyvtári szolgáltatások
33. 082091 Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
34. 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
35. 101222 Támogató szolgáltatás fogyatékos személyek részére
36. 102031 Idősek nappali ellátása
37. 104030 Gyermekek napközbeni ellátása
38. 104031 Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása
39. 106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése
40. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
41. 107051 Szociális étkeztetés
42. 107052 Házi segítségnyújtás
43. 107053 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
44. 107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
1. függelék a 8/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelethez
1. Balogh Mónika
2. Essesné Ferenczy Orsolya
3. Herczeg Sándorné
4. Tóth Gábor
2. függelék a 8/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelethez
3. függelék a 8/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelethez
A 2. § (2) bekezdését a Zalaszegvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 6. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (1) bekezdését a Zalaszegvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 6. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § a Zalaszegvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 18.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (1) bekezdését a Zalaszegvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 6. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 17. § (1a) bekezdését a Zalaszegvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 18.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 29. § (2) bekezdése a Zalaszegvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 51. § (2) bekezdése a Zalaszegvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 52. § (1) bekezdése a Zalaszegvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 73. § a Zalaszegvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 20. alcím címe a Zalaszegvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 74. § (2) bekezdését a Zalaszegvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 6. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 74. § (3) bekezdését a Zalaszegvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 6. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. melléklet a Zalaszegvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdés - 1. mellékletével megállapított szöveg.
A 4. melléklet a Zalaszegvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdés - 2. mellékletével megállapított szöveg.
A 4. melléklet 10. pontját a Zalaszegvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (V. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.
