Kifejezéskereső
BODORFA TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2017 (IX.22.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
2018.05.12.
Bodorfa Község Önkormányzata Képviselő-testülete Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
az 57. § vonatkozásában a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján
az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat elnevezése és székhelye
1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Bodorfa Község Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat székhelye: 8471 Bodorfa, Szabadság utca 30.
(3) Az önkormányzat hivatala és annak székhelye: Sümegi Közös Önkormányzati Hivatal
(a továbbiakban: hivatal)
8330 Sümeg, Béke tér 7.
2. Az önkormányzat jelképei, ünnepe
2. § (1) Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló. A címer, a zászló és az önkormányzat díszpecsétjének leírását és azok használatára vonatkozó rendelkezéseket Bodorfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat jelképeiről szóló önkormányzati rendelete tartalmazza.
(2) A település ünnepe a Falunap, minden év augusztus hónapjában.
II. Fejezet
Az önkormányzat feladatai, a hatáskörök gyakorlása
3. Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai
3. § (1) Az önkormányzat által önként vállalt önkormányzati feladatokat az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az önkormányzat és szervei által ellátott kötelező és önként vállalt feladatok szakágazati és kormányzati funkciónkénti besorolását a 2. melléklet tartalmazza.
4. Az önkormányzati hatáskörök átruházása
4. § A képviselő-testület által a képviselő-testület bizottságára, a polgármesterre, illetve a jegyzőre, valamint társulásra átruházott önkormányzati hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.
5. Az átruházott hatáskörök gyakorlása
5. § (1) Az átruházott hatáskör címzettje az átruházott hatáskör gyakorlása során köteles figyelembe venni a képviselő-testület általános érvényű iránymutatásait.
(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a hatáskör gyakorlója a következők szerint köteles beszámolni:
a) szociális és gyermekvédelmi ügyekben a negyedévet követő testületi ülésen,
b) egyéb ügyekben a soron következő képviselő-testületi ülésen.
6. § (1) Az átruházott hatáskörben eljáró bizottság a hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A bizottság által hozott döntések kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében helyettese és egy tagja.
(3) Az átruházott hatáskörök gyakorlása során a személyiségi jogok védelmét biztosítani kell.
(4) A döntések végrehajtásáról, továbbá a bizottság működéséhez szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételekről a jegyző – a hivatal útján – gondoskodik.
III. Fejezet
A képviselő-testület működése
6. A képviselő-testület létszáma, ülések előkészítése
7. § A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együttesen 5 fő.
8. § A képviselő-testület alakuló ülésének kötelező napirendi pontjai:
a) a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatója az önkormányzati választások eredményéről;
b) Polgármester, valamint a képviselők eskütétele.
9. § (1) A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.
(2) A képviselő-testület üléseinek helyszíne általában a Kultúrház (Bodorfa, Szabadság utca 30.). Ha a tárgyalandó napirend vagy egyéb körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a község közigazgatási területén belüli másik helyszínen vagy másik településen is meg lehet tartani.
(3) A képviselő-testületi működés nyilvánosságára a mindenkor hatályos információszabadságról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
10. § (1) A képviselő-testület évre szóló munkaterv alapján ülésezik, július és augusztus hónapban ülésszünetet tart.
(2) Munkatervét a képviselő-testület fél- vagy egyéves időtartamra állapítja meg.
(3) A munkaterv-javaslat elkészítéséről a polgármester gondoskodik, melyhez előzőleg javaslatot kér:
a) a képviselőktől,
b) a jegyzőtől,
c) a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőitől.
(4) A munkatervhez a véleményeket, javaslatokat a polgármesternél kell benyújtani.
11. § A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülések várható időpontját,
b) a napirendek címét, előadóját,
c) az előkészítésért felelős nevét,
d) a közmeghallgatás időpontját.
12. § A munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület a polgármester javaslatára az előző év decemberében, féléves időtartamra szóló munkaterv készítése esetén az előző év decemberében és a tárgyév júniusában határoz.
13. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon kívül a polgármester bármikor hívhat össze rendkívüli ülést.
(2) Sürgős döntést vagy azonnali intézkedést igénylő napirend esetén rendkívüli ülést tart a képviselő-testület.
(3) A képviselő-testület rendkívüli ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben öt napon belül össze kell hívni, a kezdeményezés benyújtásától számított tizenöt napon belüli időpontra.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés napirendjét, helyét és idejét. A javaslattevőnek a javasolt napirendi ponthoz írásbeli előterjesztést kell csatolnia.
(5) A képviselő-testület tagjai által benyújtott indítvány esetében szükséges, hogy az indítványt és az előterjesztést a települési képviselők saját kezűleg aláírják.
(6) Az indítványt az előterjesztéssel együtt a polgármesterhez kell benyújtani.
(7) A rendkívüli ülésre az indítványozók által megjelölteket, valamint a polgármester szerint szükségesnek tartott személyeket kell meghívni.
(8) Rendkívüli ülés kitűzhető a rendes képviselő-testületi ülés időpontjára is.
14. § (1) A közmeghallgatás helyét és időpontját 8 nappal korábban kell a lakosság tudomására hozni.
(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(3) A közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga.
15. § (1) A képviselő-testület ülésére rendelettervezet csak írásban nyújtható be. Egyéb előterjesztés szóbeli is lehet.
(2) A rendelettervezet előkészítésének jogi és szakmai koordinációja a jegyző feladata.
(3) Rendeletalkotást a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon kívül a jegyző is kezdeményezhet.
(4) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyat és a tényállást;
b) a döntési lehetőségeket és azok jogszabályai alapját;
c) lehetőség szerint döntési javaslatot;
d) szükség szerint határidőt és a végrehajtásért felelős megjelölését.
16. § (1) A képviselő – az ülést megelőző 8 nappal – a polgármesternél önálló képviselői indítványt terjeszthet elő.
(2) A képviselői indítványnak tartalmaznia kell az indítvány tárgyát, szövegét, az előterjesztő sajátkezű aláírását.
17. § (1) A sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12 óráig – sürgősségi indítvány nyújtható be a polgármesternél.
(2) Sürgősségi indítványt terjeszthet elő:
a) a polgármester;
b) a képviselő;
c) a bizottság;
d) a jegyző.
(3) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület dönt, arról alakszerű határozatot nem hoz.
7. A képviselő-testület összehívásának rendje
18. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. Akadályoztatása esetén a települési képviselők közül választott alpolgármester jogosult az ülés összehívására. A polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén, vagy ha a két tisztség egyidejűleg betöltetlen, az ülés összehívását és vezetését az Ügyrendi Bizottság elnöke látja el.
(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a javasolt napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 4 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb kell kézbesíteni.
(4) A 13. § (2) bekezdése szerinti rendkívüli ülést soron kívül azonnalra is össze lehet hívni:
a) telefonon vagy
b) futár vagy
c) elektronikus levél
útján.
(5) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról a nyilvánosságot (a település lakosságát) a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztésével kell értesíteni.
(6) Az önkormányzat hirdetőtáblái az alábbi helyeken találhatóak:
a) Bodorfa, Szabadság utca 30. Buszmegálló;
b) Bodorfa, Szabadság utca 51. Könyvtár.
(7) A képviselő-testület rendes üléseire meg kell hívni
a) a települési képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) az aljegyzőt,
d) a településen székhellyel rendelkező bejegyzett civil szervezetek képviselőit a tevékenységi körüket érintő ügyekben;
e) a napirendi pontok előadóit,
f) akiket a polgármester indokoltnak tart és
g) azokat, akiknek törvény, kormányrendelet vagy helyi önkormányzati rendelet, tanácskozási jogot biztosít.
(8) A meghívóval együtt kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket a képviselők részére elektronikus úton, igény esetén számítástechnikai adathordozón.
(9) A (7) bekezdés a) - c) pontokban meghatározottak valamennyi napirendi pont írásos előterjesztését megkapják, míg a d) - g) pontokban meghatározottak írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik.
(10) A 13. § (2) bekezdése szerinti rendkívüli ülés meghívóját az előterjesztésekkel a képviselő-testület tagjai és a jegyző, valamint az aljegyző számára kell kézbesíteni.
8. A képviselő-testületi ülés vezetése és az ülés vezetőjének jogköre
19. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármester ülés vezetésének körébe tartozó feladatait, akadályoztatása esetén a települési képviselők közül választott alpolgármester, a 18. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az Ügyrendi Bizottság elnöke látja el.
(2) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha kizárási ok merül fel személyére vonatkozóan.
20. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülését
a) összehívja, megnyitja, vezeti, berekeszti, szünetet rendel el,
b) megállapítja a határozatképességet, továbbá a 24. §-ban meghatározottak szerint számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévőket és
c) figyelemmel kíséri a képviselő-testület munkájából való kizárási okot, kizárási ok felmerülése esetén a képviselő-testület döntését kezdeményezi.
(2) A polgármester ülésvezetési feladatai, jogköre:
a) az ülés vezetése,
b) a szó megadása, megtagadása,
c) a szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás,
d) napirend előtti és ügyrendi kérdésben szó megadása és megtagadása,
e) az ülés félbeszakítása,
f) javaslat a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,
g) tárgyalási szünet elrendelése,
h) napirendek összevont tárgyalására javaslattétel.
(3) A polgármester vitavezetési feladatai:
a) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát,
b) szavazást rendel el,
c) megállapítja a szavazás eredményét és
d) kimondja a határozatot.
(4) A polgármester egyéb feladatai, jogköre:
a) felszólítási jog a képviselő-testület ülésén bármikor,
b) az ülés rendjének biztosítása,
c) az aktuális ügyeket követően feltett képviselői kérdésekre tájékoztatás megadása.
21. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra.
(2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti ismételt felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása során
a) bármely vitában a 2 perces szókérés,
b) az interpelláció előadása és a viszontválasz
külön ügynek minősül.
22. § (1) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha a polgármester rendelkezése ellenére a képviselő-testület folytatja ülését, a polgármester elhagyja az ülésvezetői széket; az ülés ezzel félbeszakad, és polgármesteri összehívásra folytatódik.
(2) Ha valamely képviselő a felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét vagy valamelyik települési képviselőt sértő kifejezést használ, vagy más módon e rendeletnek a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, a polgármester rendreutasítja. Amennyiben ennek nem tesz eleget, a polgármester 5 perc szünetet rendel el. Ha a képviselő a szünetet követően sem tartja be az ülés szabályait, az kötelezettségszegésnek minősül, amelyet az adott ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.
(3) A nyilvános ülésen megjelent polgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, az ismétlődő rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben meghatározott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
9. A képviselő-testület ülése, a képviselő-testület döntéshozatala
23. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele – 3 fő – jelen van.
(2) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testület ülését 8 napon belül – ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására – újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívási szabályai szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen szükséges tisztázni a határozatképtelenség okait.
24. § A képviselő az akadályoztatását az ülés előtt köteles bejelenteni a polgármesternek.Az előzetesen be nem jelentett, és két munkanapon belül meg nem indokolt távollét, igazolatlan hiányzásnak minősül.
25. § A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. A napirendhez bármely képviselő tehet módosító, kiegészítő indítványt. A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt, arról alakszerű határozatot nem hoz.
26. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet. A kiegészítés időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.
(2) Az előadóhoz a képviselő-testület tagja, az ülésen az adott ügyben tanácskozási joggal részt vevő kérdést intézhet, amelyre az előadó köteles válaszolni.
(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama a 8 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester a szót megvonhatja. A felszólalót viszontválaszra újabb 2 perc illeti meg, továbbá személyes érintettség esetén 2 perc felszólalási jog illeti meg.
(4) Az előterjesztő a javaslatot, a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, azt bármikor visszavonhatja.
(5) A vita lezárására a polgármester vagy bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt, arról alakszerű határozatot nem hoz.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltak kivételével a polgármester – amennyiben felszólalásra nincs jelentkező – a vitát lezárja.
(7) A vita lezárása után – a határozathozatal előtt – a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(8) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra azzal, hogy először – az elhangzás sorrendjében – a módosító és kiegészítő javaslatokat, majd az elfogadott módosításokkal és kiegészítésekkel együtt az eredeti határozati javaslatot teszi fel szavazásra.
(9) A minősített többséggel meghozandó döntések esetében a hozzájuk érkező módosító, kiegészítő javaslatok elfogadásához is minősített többség szükséges.
27. § A képviselő-testület a szavazati arányok jegyzőkönyvben történő rögzítése mellett alakszerű határozat nélkül dönt:
a) interpellációra adott válasz elfogadásáról;
b) módosító, kiegészítő javaslatokról;
c) tájékoztató jelentés tudomásulvételéről;
d) amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az ügyrendi kérdésekről.
28. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túl minősített többség szükséges
a) a hitelfelvételhez;
b) helyi népszavazás elrendeléséhez, amennyiben annak elrendelése nem kötelező;
c) az önkormányzat ingatlanvagyonának értékesítéséhez, ingatlanvagyon szerzéséhez.
29.§ (1) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. A képviselők „IGEN” vagy „NEM” szavazattal szavaznak.
(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A szavazatok összeszámlálása az ülés vezetőjének a feladata. Ha a szavazás eredményét tekintve kétség merül fel és bármelyik képviselő kéri, az ülés vezetője köteles a szavazást egy alkalommal megismételtetni.
(3) Személyi ügyekben – választás, kinevezés, vezetői megbízás – több jelölt esetén a szavazás a jelöltek névsora alapján történik azzal, hogy egy képviselő „IGEN” szavazattal csak egy jelöltet támogathat.
30. § (1) Titkos szavazás rendelhető el azokban az ügyekben, melyeket a képviselő-testület zárt ülésen tárgyal vagy tárgyalhat.
(2) Ha a titkos szavazást törvény nem teszi kötelezővé, azt bármely képviselő indítványozhatja, de az indítványról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, döntését alakszerű határozatba foglalja.
(3) A bizottság gondoskodik a szavazólapok elkészítéséről, melyen a személyi kérdésekben a jelöltek neveit ABC sorrendben, egyéb esetekben a határozati javaslatot köteles feltüntetni. A szavazólapon „IGEN” és „NEM” szavazat leadására szolgáló kört kell elhelyezni. A szavazólapon fel kell tüntetni a szavazás napját, tárgyát és hivatalos bélyegző lenyomattal kell azt ellátni.
(4) Érvényesen szavazni tollal, valamelyik körbe tett egymást metsző két vonallal lehet.
(5) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön helyiségben elhelyezett urna igénybevételével történik.
(6) Érvénytelen a szavazat, ha
a) azt nem a (4) bekezdésben meghatározott módon adták le;
b) azt nem a hivatalos szavazólapon adták le;
c) a szavazólap nem tartalmaz szavazatot, vagy több szavazatot is tartalmaz.
(7) A szavazásról a bizottság külön jegyzőkönyvet vesz fel, amely tartalmazza a szavazás napját, a szavazás megkezdésének és befejezésének időpontját, a szavazás tárgyát, a szavazásban részt vett képviselők számát, a leadott érvényes és érvénytelen szavazatok számát, az Ügyrendi Bizottság elnökének és tagjainak nevét és aláírását.
(8) A titkos szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.
(9) A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.
31. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglalt eseten kívül, bármely képviselő kezdeményezésére, ha egy képviselő csatlakozik a kezdeményezéshez és a javaslattevő képviselők a szavazáskor jelen vannak.
(2) Név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét és a jelen lévő képviselők nevük felolvasásakor „IGEN”-nel vagy „NEM”-mel szavaznak.
(3) A jegyző a névsoron a szavazatot a név mellett feltünteti, majd átadja a névsort a polgármesternek.
(4) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg és hirdeti ki.
(5) A név szerinti szavazás tényét rögzíteni kell az ülésről készített jegyzőkönyvben, a jegyző által hitelesített névsorát az ülésről készített jegyzőkönyv mellé kell csatolni.
10. Az interpelláció és a kérdés
32. § (1) képviselő-testületi ülés napirendjén szereplő előterjesztés kivételével a képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottság elnökétől, a jegyzőtől feladatkörükbe tartozó ügyben felvilágosítást kérhet (a továbbiakban: interpelláció). A képviselő-testület ülésén képviselőnként egy interpelláció terjeszthető elő.
(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 2. munkanap 8.00 óráig a polgármesterhez és a jegyzőhöz írásban is be lehet nyújtani, melynek tartalmaznia kell:
a) az interpelláló nevét;
b) az interpelláció címszerűen megjelölt tárgyát;
c) az interpelláció alapjául szolgáló tények, körülmények közlését,
d) a címzettet és azt, hogy miért a címzett illetékes a válaszadásra és
e) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.
(3) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen és távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció előterjesztésére a következő rendes képviselő-testületi ülésen van lehetőség.
(4) A képviselő-testület ülésén az interpelláció tárgyalása a főnapirendeket követően, a képviselő-testület lejárt határidejű határozataira adott jelentés tárgyalását megelőzően történik. A képviselő az interpellációt legkésőbb annak megkezdéséig visszavonhatja.
(5) Amennyiben az interpelláló az írásban megküldött interpellációt az ülésen szóban is ismerteti, az 3 percnél hosszabb időtartamú nem lehet. Ha az interpelláló az írásban megküldött interpelláció szövegétől eltér, a polgármester jogosult tőle a szót megvonni.
(6) Az interpellációra az ülésen szóban – legfeljebb 4 perc időtartamban –, vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban kell érdemi választ adni. Az interpellációra adott válasz után az interpelláló képviselőnek, 1 perces viszontválaszra van joga, – írásban adott válasz esetén, a képviselő-testület soron következő rendes ülésén – ennek keretében nyilatkozik arról is, hogy a választ elfogadja-e. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.
(7) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, akkor a polgármester javaslata alapján, elrendelhet érdemi vizsgálatot, melynek lefolytatásával megbízhatja a polgármestert vagy eseti bizottságot hozhat létre, akik az érdemi vizsgálatot 60 napon belül lefolytatják. Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
(8) A képviselő-testület az interpelláció tárgyában az érdemi vizsgálatról készült jelentés alapján, a soron következő ülésen az interpellációt benyújtó képviselő – legfeljebb 1 percben ismertetett – véleményének meghallgatása után, vita nélkül dönt.
33. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendjén szereplő előterjesztés kivételével a képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz a hatáskörébe tartozó ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(2) A kérdésekre az interpellációra vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a kérdéseket a képviselőtestület ülését megelőző nap 8.00 óráig írásban is be lehet nyújtani,
b) a kérdés elmondására és a válaszra egyaránt két perc áll rendelkezésre,
c) viszontválaszra nincs lehetőség, és
d) a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem dönt.
11. Az önkormányzat döntései
34. § (1) Az önkormányzati rendeletet a jegyző kihirdetési záradékkal látja el és gondoskodik a rendelet kihirdetéséről.
(2) A rendeletet a megalkotásától számított 3 munkanapon belül az önkormányzat Bodorfa, Szabadság utca 30. szám alatti hirdetőtábláján, 15 napig történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetés napja a hirdetőtáblára történő felhelyezés napja.
(3) Nagyobb terjedelmű rendelet esetében a teljes terjedelemben történő kihirdetés helyett hirdetmény útján kell tájékoztatni a lakosságot a rendelet elfogadásáról, hatályba lépésének időpontjáról, és arról, hogy a rendelet az önkormányzat Bodorfa, Szabadság utca 30. szám alatti hivatali helyiségében és az önkormányzat hivatalában megtekinthető.
(4) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző a hivatal útján nyilvántartást vezet.
35. § (1) A képviselő-testület határozatainak megjelölése naptári évenként 1-től kezdődően folyamatos arab sorszámmal, évszámmal, az ülés időpontját jelölő hónap (római számmal) és nap (arab számmal) zárójelben való feltüntetésével és ÖKT B rövidítéssel történik. A határozat megjelölése: Bodorfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/év. (határozathozatal hónapja. határozathozatal napja.) ÖKT B határozata.
(2) A képviselő-testület normatív határozatát a 34. § (1) – (2) bekezdéseiben foglaltak szerint kell közzétenni.
12. A képviselő-testület ülésének dokumentálása
36. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza:
a) az ülés jellegét (nyilvános, zárt, alakuló, közmeghallgatás, együttes), valamint kezdetének és befejezésének időpontját;
b) a napirend előtti és a napirend utáni felszólalások lényegét;
c) a távolmaradásukat előre bejelentő képviselők nevét;
d) napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók nevét,
e) a titkos és a név szerinti szavazás tényét;
f) minősített többségű döntést igénylő ügyekben a szavazás számszerű eredményénél
ennek feltüntetését;
g) a tanácskozás rendjének fenntartásával és vezetésével összefüggő intézkedéseket;
h) a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket
i) a polgármester és a jegyző aláírása mellett, a jegyzőkönyvben foglaltak hiteléül, amennyiben az ülést nem a polgármester vezette, az őt helyettesítő személy, illetve amennyiben a jegyző nem vett részt az ülésen, a jegyzőt helyettesítő megbízottjának aláírását is.
(2) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékleteit képezik:
a) az ülésre szóló meghívó;
b) a képviselői önálló indítványok, írásbeli interpellációk, írásbeli kérdések;
c) jelenléti ív;
d) név szerinti szavazásról készült névsor;
e) titkos szavazásról készült jegyzőkönyv.
(3) A jegyzőkönyvet folyamatos sorszámozással kell ellátni, zsinórral össze kell fűzni, a zsinórt az utolsó lapon záró cédulával kell rögzíteni, a záró cédulát az önkormányzat bélyegzőjével kell hitelesíteni. A jegyzőkönyv mellékleteit is az okirathoz kell fűzni. Ha a melléklet erre nem alkalmas, az okirat számával ellátva az okirathoz csatolva kell őrizni.
(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát a hivatal őrzi.
(5) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv a hivatalban megtekinthető.
37. § (1) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv készítésére és tartalmára, mellékleteire a nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni.
(2) A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntések nyilvánosságát a mindenkor hatályos információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározottak szerint kell biztosítani.
38. § A közmeghallgatás jegyzőkönyvének elkészítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadóak.
IV. Fejezet
Az önkormányzati képviselő, a képviselő-testület szervei
13. Az önkormányzati képviselő
39. § (1) Az önkormányzati képviselőt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon kívül megillető jogosítványok:
a) Napirend előtti felszólalási lehetőséget a képviselő szóban vagy írásban az ülést megelőzően, halaszthatatlan, fontos, napirenden nem lévő önkormányzati ügyben a polgármestertől kérhet, legfeljebb 3 perc időtartamban.
b) Önkormányzati ügyben, az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása után, az ülés részeként – a felszólalás tárgyát és okát megjelölve – legfeljebb 3 percben bármely képviselő felszólalhat.
(2) Az önkormányzati képviselő kötelezettségei a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon kívül:
a) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban,
b) a képviselőtestület üléséről történő távolmaradásának bejelentése az ülés előtt a polgármesternél,
c) a tudomására jutott minősített adat, üzleti és magántitok megőrzése.
(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület csökkenti. A csökkentés mértéke nem haladhatja meg háromhavi időtartamra vonatkozó tiszteletdíj (éves összeg 3/12-ed része) összegét.
14. Az önkormányzati képviselők, a bizottsági tagok tiszteletdíja
40. § (1) Az önkormányzati képviselő tiszteletdíjban részesül.
(2) Az önkormányzati képviselőnek megállapított évi tiszteletdíj összegét a mindenkor hatályos költségvetésről szóló rendelet állapítja meg. A tiszteletdíjakat egy összegben, a tárgyév december hónap 5. napjáig kell kifizetni.
41. § (1) A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját legfeljebb 25%-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni, ha az önkormányzati képviselő a képviselő-testület, a bizottsági tag a bizottság, egymást követő két ülésén nem jelenik meg és előzetesen, illetve ha az akadályoztatásról a képviselő-testület vagy a bizottság ülésének napján szerez tudomást, az ülést követő két munkanapon belül alapos okkal nem menti ki magát.
42. § (1) A képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a vagyonnyilatkozatok kezelésével és az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálásával foglalkozó Ügyrendi Bizottság látja el.
(2) A vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatos adminisztratív teendőket a hivatal látja el.
(3) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó megbízatások felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.
(4) A képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármester a vagyonnyilatkozatok kezelésével és az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálásával foglalkozó Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra.
43. § (1) A képviselő munkáját társadalmi megbízásként végzi.
(2) A képviselő-testület az önkormányzati képviselőnek a képviselő-testületi (bizottsági) munkában való részvételéhez szükséges időtartamra kiesett jövedelmét, az érintett munkáltató igazolása alapján téríti meg.
15. A képviselő-testület bizottságai
44. § (1) A képviselő-testület feladatai ellátásának biztosítása érdekében, döntéseinek előkészítésére, illetve a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó vagy ideiglenes bizottságot hoz létre.
(2) A bizottság létrehozásáról és összetételéről a képviselő-testület külön határozattal dönt. Az ideiglenes bizottság a feladata végrehajtásával megszűnik.
(3) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében az elnökhelyettes, vagy – ennek hiányában – az ülés vezetője.
(4) A bizottságok működésére az e rendelet képviselő-testületre vonatkozó rendelkezéseit a jelen Cím alatt meghatározott eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni.
(5) A bizottságok ellátják a képviselő-testület által átruházott egyes hatáskörök gyakorlását.
45. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze.
(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:
a) a képviselő-testület határozatára,
b) a polgármester indítványára,
c) a bizottsági tagok 1/3-ának javaslatára.
(3) A polgármestert, a képviselőket, a jegyzőt a bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni.
46. § (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, vagy – ennek hiányában – a korelnök vezeti. A bizottság ülésén nem képviselő bizottsági tag nem elnökölhet.
(2) A bizottsági ülésen történt esetleges rendbontásokról, rendkívüli eseményekről a polgármestert haladéktalanul, a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.
47. § A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődő folyamatos sorszámmal és évszámmal, zárójelben a hónap (római számmal) és a nap (arab számmal) feltüntetésével, továbbá a rövid nevének megjelölésével hozza.
48. § (1) A bizottság tagja akadályoztatását az ülés megkezdése előtt köteles bejelenteni az ülés elnökénél.
(2) A bizottsági döntéshozatalból való kizárás szabályaira Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
49. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati képviselők, a polgármester és a bizottságok nem képviselő tagjai vagyonnyilatkozatainak kezelésére és ellenőrzésére, valamint összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálására, egyes szavazási eljárások lefolytatására háromtagú, önkormányzati képviselőkből álló állandó Ügyrendi Bizottságot hoz létre. A bizottság rövid neve: ÜB.
(2) Az Ügyrendi Bizottság:
a) javaslatot tesz a polgármester jutalmazására;
b) ellenőrizheti az önkormányzati rendeletek hatályosulását, szükség esetén javaslatot tehet azok módosítására;
c) ellátja a képviselők összeférhetetlenségi és etikai ügyeinek kivizsgálását;
d) lebonyolítja a titkos szavazásokat.
(3) Az Ügyrendi Bizottság ellátja a polgármester, a képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. Ennek keretében:
a) felhívja a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezetteket a nyilatkozat megtételére,
b) igazolja a vagyonnyilatkozatok átvételét, azokról külön nyilvántartást vezet,
c) gondoskodik a vagyonnyilatkozatok egyéb iratoktól elkülönítetten történő, adatvédelmi szabályoknak megfelelő őrzéséről, kezeléséről, valamint arról, hogy az abban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg,
d) gondoskodik a képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételéről.
(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 8 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást, adatot tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
16. Polgármester, alpolgármester
50. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban benyújtandó, saját forrást nem igénylő pályázatokkal kapcsolatos kérdésekben.
(3) A polgármester általában hétfőn 8 órától 10 óráig tart ügyfélfogadást.
51. § A polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.
52. § (1) A képviselőtestület saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(3) A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak.
17. A jegyző, a hivatal
53. § A képviselőtestület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Sümeg város, Káptalanfa, Gyepükaján és Nemeshany községek önkormányzatainak képviselő-testületeivel közösen, Sümeg székhellyel közös önkormányzati hivatalt hozott létre, melyet a jegyző vezet.
54. § (1) A jegyzőnek a képviselő-testületi és bizottsági üléseken való részvételével kapcsolatos jogosultságára, a képviselő-testület, a bizottság, a polgármester jogszabálysértő döntésének észlelésével kapcsolatos kötelezettségére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(2) A jegyző általános feladata a törvényesség, a jogszabályszerűség biztosítása.
(3) A jegyzőre átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.
(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a Sümegi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint kell ellátni.
55. § (1) A jegyző és a hivatal ügyfélfogadási és munkarendjét a Sümegi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza.
(2) A hivatal Káptalanfa községben „Sümegi Közös Önkormányzati Hivatal Káptalanfai Kirendeltsége” elnevezéssel kirendeltséget működtet a Bodorfa, Káptalanfa, Gyepükaján és Nemeshany önkormányzati hatósági és pénzügyeinek, és a testületi működtetés helyben történő intézése céljából.
(3) A hivatal és kirendeltsége hivatali struktúráját és működését a képviselő-testületek által jóváhagyott Sümegi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza.
(4) A hivatal fenntartásának költségeit a települések a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról megkötött megállapodásban foglaltak szerint viselik.
18. A Képviselő-testület társulásai
56. § (1) A képviselő-testület az alábbi önkormányzati társulások tagja:
a) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény alapján a Sümegi Kistérségi Többcélú Társulás;
b) A hulladékról szóló törvény alapján az Észak-balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás;
c) A víziközmű szolgáltatásról szóló törvény alapján a Káptalanfa és Térsége Szennyvíztársulás.
(2) A társulásokra átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.
V. Fejezet
Helyi népszavazás, lakossági fórumok
19. Helyi népszavazás
57. § A képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább húsz százaléka kezdeményezi.
20. Lakossági fórumok
58. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára helyi közügyekben:
a) a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,
b) a közvetlen tájékoztatásra és
c) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.
(2) Fontosabb lakossági fórumok:
a) közmeghallgatás,
b) az állampolgári közösségek rendezvényei.
(3) A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.
(4) A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű bejelentéseket, véleményeket, javaslatokat, kérdéseket a polgármester, illetve az általa megjelölt személy lehetőleg a közmeghallgatáson megválaszolja.
(5) A közmeghallgatáson felmerült – egyeztetések nélkül meg nem válaszolható - bonyolultabb ügyekben az egyeztetés, vizsgálat eredményéről a képviselő-testület az érintetteket írásban tájékoztatja. Az egész települést érintő ügyekben a képviselő-testület hirdetmény útján tájékoztatja a lakosságot.
(6) Az állampolgári közösségek, önszerveződő csoportok, lakossági társadalmi szervezetek érdekkörükbe tartozóan önkormányzati közügyekben, közszolgáltatásokban a tervezett döntésekről tájékoztatást kérhetnek, azokról az e célból szervezett rendezvényeken véleményt nyilváníthatnak; együttműködhetnek a végrehajtásban. E rendezvényekről a polgármester a képviselő-testületi ülésen ad tájékoztatást.
VI. Fejezet
Záró rendelkezések
21. A rendelet hatálybalépése
59. § Ez a rendelet 2017. október 1. napján lép hatályba.
60. § Hatályát veszti
Bodorfa Települési Önkormányzat képviselő-testületének 7/2014. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról.
