Kifejezéskereső
Csajág Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2017 (VI.28..) önkormányzati rendelete
az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek bérletéről1
Csajág Község Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 34. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed a Csajág Község Önkormányzatának tulajdonában lévő és bérbeadás útján hasznosított lakásokra, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.
A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI
A lakások bérbeadásának jogcímei
2. § (1) A lakásokat
a) szociális helyzet alapján,
b) szolgálati lakás jelleggel lehet bérbe adni.
A lakásbérlet létrejötte
3. § (1) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése határozott vagy határozatlan időre, illetőleg meghatározott feltétel bekövetkezéséig hozza létre.
(2) Az önkormányzat polgármesteri hivatala folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és bérbeadás útján hasznosítható lakásokról (1. melléklet).
Szociális alapon történő bérbeadás
4. § (1) Szociális helyzete alapján adható bérbe az önkormányzati lakás annak:
a) akinek a családjában – a vele együtt költöző családtagokat számítva – az 1 főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 150 %-át, és nincsen forgalomképes ingatlanvagyona,
b) aki a község közigazgatási területén állandó lakcímmel rendelkezik, vagy 5 éve megszakítás nélkül a község területén életvitelszerűen tartózkodik,
c) akinek életvitele nem zárja ki az ilyen címen történő lakáshasználatot.
(2) A bérlők kiválasztásánál előnyben részesítendők:
a) a 3 és több gyermeket nevelő családok,
b) az első lakáshoz jutó fiatal házasok.
(3) A szociális helyzet alapján bérbe adható lakások mértéke:
a) 1-2 fő esetén: 1 lakószoba
b) 3-4 fő esetén: 2 lakószoba
c) 5 fő felett: 3 lakószoba.
(4) Azok, akik szociális helyzetük alapján kívánnak lakást bérelni, kérelmüket írásban a polgármesternél terjesztik elő. A kérelem elbírálásáról, a lakás kiutalásáról a Képviselő-testület határozat formájában dönt. A kérelemhez csatolni kell a család kereső tagjainak jövedelem igazolását. Amennyiben a bérbeadó szükségesnek tartja, a családnál környezettanulmányt készít. A bérbeadó a kérelmezők szociális helyzete alapján kialakult sürgősségi sorrend, illetve a kérelem-benyújtás időpontjának figyelembe vétele mellett köt lakásbérleti szerződést.
(5) Amennyiben a nyilvántartásba vett kérelem adataiban változás következik be, azt a kérelmező 15 napon belül köteles bejelenteni.
(6) A szociális helyzet alapján kötött lakásbérleti szerződés határozott időre köthető.
(7) A lakásbérleti szerződés 1 alkalommal meghosszabbítható, amennyiben a bérlő igazolja az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek fennállását.
Szolgálati jelleggel történő bérbeadás feltételei
5. § (1) A lakás szolgálati jelleggel annak adható bérbe, aki:
a) az önkormányzat hivatalával köztisztviselői jogviszonyban áll, vagy
b) az önkormányzat vagy az önkormányzat intézményeinél közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban áll, vagy
c) a Csajági Református Általános Iskolánál munkaviszonyban áll, vagy
d) a község érdekeit szolgáló munkavégzést folytat.
(2) A bérleti szerződés az (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti bérlő jogviszonyának fennállásáig, az (1) d) pontja szerinti bérlő esetén max. 5 évre köthető, mely 2 alkalommal újabb 4 évre meghosszabbítható.
(3) A lakásbérleti szerződés megszűnését követően 30 napon belül a bérlő köteles a lakást rendeltetésszerű állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani, és az elhelyezéséről saját maga köteles gondoskodni.
(4) Önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződés csak házastársak és élettársak együttes kérelme esetén köthető.
(5) Házastársak közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni.
A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
6. § (1) A lakásbérleti jogviszony fennállása esetén a lakás használatáért, továbbá az e jogviszony keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásokért a bérlő lakbért köteles fizetni (2. melléklet).
(2) Amennyiben a bérlő a lakbér mértékével, illetőleg annak módosításával nem ért egyet, a lakbér megállapítása iránt a bírósághoz fordulhat. A bíróság jogerős határozatáig a bérlő köteles a hatályos lakbért megfizetni.
(3) A bérbeadó a lakásbérleti jogviszony fennállása alatt köteles gondoskodni
a) az épület karbantartásáról,
b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról,
c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.
(4) A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó helyiségeket és területüket, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségeket és területüket, térítés nélkül jogosult használni.
(5) A lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében, vagy komfortfokozatában, illetőleg a lakbér mértékét növelő vagy csökkentő tényezőkben változás következik be.
7. § (1) A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt, a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni.
(2) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente kétszer – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrizheti. A bérlő köteles a lakásba való bejutást biztosítani és az ellenőrzést tűrni.
(3) A bérlő köteles minden hónap 10. napjáig a lakbért és a közüzemi díjakat befizetni.
8. § (1) A bérbeadó a bérlővel e rendelet 3. melléklete szerinti lakásbérleti szerződést köti meg.
(2) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatnak megfelelő lakásberendezésekkel.
(3) A szerződés megkötésekor létrejött ilyen jellegű megállapodás esetén tételesen rögzítendők az elvégzendő munkák, a kezdés és a befejezés mindkét fél által elfogadott időpontja, a ráfordított költség összege.
(4) A megállapodásnak rögzítenie kell azt is, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet milyen mértékben terhelik.
9. § (1) A szociális alapon bérbe adott bérlakás esetén a bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak és ablakainak, valamint berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről.
(2) A szolgálati jelleggel történt bérbeadás esetén a bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak és ablakainak, valamint berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról. Ugyanezek pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik. Az épület felújítása, illetve a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.
(3) A bérlő a szerződésben vállalt kötelezettségét olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás, illetőleg a lakásberendezések állapota szükségessé teszi.
(4) A lakás berendezései közé tartozik: főzőkészülék, fűtőberendezés, melegvíz-ellátó berendezés, egészségügyi berendezés, szellőztető berendezés, beépített bútor, redőny, vászonroló, napvédő-függöny, lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsoló és csatlakozó aljak.
10. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban is, hogy a bérlő a lakást átalakíthatja, korszerűsítheti. A megállapodásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik.
(2) A bérbeadó az eredeti lakásbérleti szerződést csak abban az esetbe módosíthatja, ha a korszerűsítés következtében a lakás komfortfokozata megváltozott, és a felmerülő költségeket a bérbeadó viselte.
11. § (1) A lakásbérleti szerződés megszűnésekor a bérlő köteles a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.
(2) Amennyiben a bérlő e kötelezettségének nem tesz eleget, helyette a bérbeadó a munkát elvégezteti. A költségeket ebben az esetben a bérlő köteles megtéríteni.
(3) A lakás visszaadása során a bérbeadó az alábbi szempontok figyelembe vétele mellett tekintheti a lakást, illetve berendezéseit használatra alkalmasnak:
a) tapétázott lakás esetén: újbóli tapétázás
b) meszelt falak esetén: újbóli meszelés
c) csempézett helyiségek esetén: hibátlan állapotban lévő csempézett felületek
d) leázott falak esetén: hibátlan állapotban lévő falfelületek
e) parkettás szobák esetén: újra csiszolt és lakkozott felületek
f) ajtók és ablakok belső felületeinek újra mázolása
g) járólappal burkolt helyiségek esetén: hibátlan állapot
h) szőnyegpadló esetén: hibátlan állapotban kitisztítva ( 10 éven túli lakásbérlet megszűnése esetén a szőnyegpadló kicserélendő)
i) nyílászárók üvegfelületei: hibátlan állapotban
j) konyhai és fürdőszoba berendezések: hibátlan és üzemképes állapotban
k) villanykapcsolók, ajtó és ablakzárak: hibátlan, működőképes állapotban
l) fűtőtestek, fűtőberendezések: hibátlan, üzemképes állapotban
m) kerítések, kapuk: mázolt, karbantartott állapotban
n) kertes házak, lakások esetén: a kert gondozott állapotban.
12. § A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert - a jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben - a bérlővel történő megállapodás tartalmának meghatározására.
13. § A bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja a lakásba a házastársát, gyermekét, valamint szülőjét. Egyéb személyeknek a lakásba történő befogadásához a Képviselő-testület írásbeli hozzájárulása szükséges.
A LAKÁSBÉRLET MEGSZŰNÉSE
14. § (1) A szerződés megszűnik, amennyiben
a) a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik,
b) a lakás megsemmisül,
c) az arra jogosult felmond,
d) a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult személy,
e) a bérlő a lakást elcseréli,
f) a bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították,
g) a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti,
h) a bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik,
i) a bérlő a lakásbérleti szerződés fennállása alatt életvitelszerűen nem lakik a lakásban.
(2) A határozott időre szóló, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a meghatározott idő leteltével, illetőleg feltétel bekövetkezésekor szűnik meg.
15. § (1) A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, amennyiben
a) a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg,
b) a bérlő szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti,
c) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak,
d) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják, vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják,
e) a bérlő részére megfelelő és beköltözhető lakást ajánl fel.
16. § (1) Az önkormányzati lakás lakásbérleti joga kizárólag másik lakásra cserélhető el.
(2) A bérlő a lakásbérleti jogát a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával cserélheti el, a csereszerződést írásba kell foglalni.
A LAKBÉR MÉRTÉKE, A KÜLÖNSZOLGÁLTATÁSOK DÍJA
17. § (1) A lakbérek megállapításánál az Ltv-ben meghatározott módon a lakások:
a) összkomfortos,
b) komfortos kategóriákba sorolandók.
(2) A havi lakbér mértékét a lakás alapterülete és komfortfokozata után megállapított díj figyelembe vétele mellett kell meghatározni.
(3) A bérlő a külön szolgáltatások díját a lakbéren felül tartozik a bérbeadónak vagy a szolgáltatónak megfizetni.
A HELYISÉGBÉRLET SZABÁLYAI
18. § (1) E rendelet mellékletét képezi az önkormányzat bérbeadás útján hasznosítható helyiségeinek nyilvántartása (2. melléklet).
(2) Az üres helyiségek bérbeadása nyilvános pályáztatás útján történik. Kivéve, ha a helyiség jellege, rendeltetése, vagy valamely jogszabályi előírás mást indokol.
(3) A helyiségek bérleti díját, a helyiségtípusra érvényes mértékét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(4) A helyiségbérletre való jogosultság elbírálására és a helyiségbérleti szerződés aláírására a polgármester jogosult.
(5) A helyiségbérleti szerződés határozott, illetve határozatlan időtartamra is köthető.
19. § (1) A művelődési ház bérlője teljes anyagi felelősséggel veszi át és adja át a művelődési ház berendezéseit és bútorait.
(2) Az esetlegesen bekövetkezett kár fedezetére előzetesen 50.000.- Ft biztosíték megfizetése kötelező.
(3) Amennyiben az esetlegesen okozott kár meghaladja az 50.000 Ft-ot, a bérlő haladéktalanul köteles megtéríteni a kár teljes összegét.
(4) A biztosíték befizetési és elszámolási szabályait megállapodásban kell rögzíteni, melyet a bérlő aláírásával elfogad és a polgármester jóváhagy.
(5) Zenés, táncos rendezvény a művelődési házban havonta maximum 2 alkalommal tartható. Több igény esetén előnyt élveznek az önkormányzat és a helyi civil szervezetek rendezvényei.
A LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSE
20. § (1) Az önkormányzati tulajdonú lakások elidegenítését az önkormányzat polgármesteri hivatala:
a) a bérlő kérelmére,
b) a bérbeadó kezdeményezésére végezheti el.
21. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati, illetőleg az állami lakásra, más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg:
a) a bérlőt,
b) a bérlőtársakat egyenlő arányban,
c) a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában,
d) az a)-c) pontokban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenesági rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét.
22. § (1) Az önkormányzati lakás vételárát – ha a lakást az Ltv. alapján az arra jogosult vásárolja meg – a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján, különösen:
a) az épület településen belüli fekvése,
b) az épületben lévő lakások száma, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló területek nagysága,
c) az épület felszereltsége, műszaki állapota, építése, a felújítása óta eltelt idő,
d) a lakás alapterülete és komfortfokozata
figyelembe vételével, ingatlanforgalmi szakértő bevonásával kell megállapítani.
(2) A Képviselő-testület a vevő részére a vételárból árengedményt adhat, a vételár egyösszegű megfizetése esetén vagy az előírtnál rövidebb törlesztési idő vállalása esetén.
(3) Az elővásárlási jog jogosultja kérheti a vételárnak max. 15 évi részletekben történő megfizetési lehetőségét. A szerződés megkötésekor azonban köteles a vevő a vételár 20%-át egy összegben megfizetni.
(4) Az elővásárlási jog jogosultját a vételár egy összegben történő megfizetése, a vételár hátralék kiegyenlítése, illetve előtörlesztés esetén 10% mértékű kedvezmény illeti meg.
23. § (1) Részletfizetés esetén a vevőket a szerződéskötéstől számított 5 éven át kamatmentes részletfizetési kedvezmény illeti meg.
24. § (1) A törlesztő részletek késedelmes megfizetése esetén a vevő a Ptk. szerint megállapítható mindenkori legmagasabb mértékű késedelmi kamatot köteles megfizetni.
(2) A vételárhátralék megfizetése alóli felmentésre a vevő semmilyen jogcímen nem jogosult.
25. § (1) A fennálló vételárhátralék erejéig a lakásingatlanra Csajág Község Önkormányzata javára szóló jelzálognak ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésről a szerződéskötéssel egyidejűleg gondoskodni kell.
(2) A kölcsöntartozás fennállásának időtartamára, a jelzálogjog biztosítására Csajág Község Önkormányzata javára szóló terhelési és elidegenítési tilalom ingatlan- nyilvántartásba történő bejegyzése iránt a szerződéskötéssel egyidejűleg intézkedni kell.
(3) Az elidegenített lakásingatlan megterheléséhez, és újabb jelzálog bejegyzéséhez az eladó kizárólag a megvásárolt lakás felújítása céljára felhasználható kölcsön esetén járulhat hozzá. A kölcsön összege a vételárhátralék 25%-át nem haladhatja meg.
26. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek elidegenítését a polgármesteri hivatal a bérbeadó kezdeményezésére végzi el.
(2) A helyiségek vételárát a polgármesteri hivatal ingatlanforgalmi szakértő bevonásával állapítja meg.
27. § (1) A helyiségek készpénzfizetés ellenében, a vételár egy összegben történő megfizetése esetén idegeníthetők el.
(2) Amennyiben a helyiséget az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételár a helyi forgalmi értékkel azonos.
(3) Az elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati tulajdonú helyiséget értékesítés esetén nyilvánosan kell meghirdetni, és a legkedvezőbb ajánlatot tevő részére kell elidegeníteni.
(4) Az elővásárlási jogával élni kívánó bérlő köteles az eladó felé igazolni, hogy adó-, vagy adók módjára behajtandó köztartozása, illetve a társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása nincs.
(6) Az Ltv. alapján a helyiségre biztosított elővásárlási jogát nem gyakorolhatja a bérlő, ha a szerződéskötés időpontjában a (4) bekezdésben megjelölt tartozása van.
AZ ELIDEGENÍTÉSBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTEL FELHASZNÁLÁSA
28. § (1) Az önkormányzat az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakóépületeinek ( a bennük lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek )
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
29. § (1) Ez a rendelet 2017. július hó 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Csajág Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Művelődési Ház bérleti díjainak megállapításáról szóló 10/2006.(VIII.7.) rendelete, Csajág Község Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló 16/2009. (XI.25.) számú rendelet módosításáról szóló 6/2010.(IV.21.) önkormányzati rendelet, Csajág Község Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló 16/2009. (XI.25.) számú rendelet módosításáról szóló 8/2011.(IX.1.) önkormányzati rendelete, valamint Csajág Község Önkormányzat Képviselő-Testületének az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló 16/2009.(XI.25.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet4,5
Csajág Község Önkormányzat tulajdonában lévő lakások
|
hrsz. |
cím: |
szobák száma |
alapterület (m2) |
komfort fokozata |
a hozzátartozó egyéb helyiségek |
kert |
egyéb |
|
|
28 |
Kossuth L. u. 99. |
2,5 |
66 |
komfortos |
konyha, kamra, fürdő, közlekedő |
van |
saját udvar |
|
|
28 |
Kossuth L. u. 99/a. |
2 |
50 |
komfortos |
konyha, kamra, fürdő, előszoba |
van |
saját udvar |
|
|
28 |
Kossuth L. u. 99/b. |
1,5 |
58 |
összkomfortos |
konyha, előszoba, fürdő, kamra, pince |
van |
saját udvar |
|
|
28 |
Kossuth L. u. 99/c. |
2,5 |
60 |
összkomfortos |
konyha, előtér, fürdő |
van |
saját udvar |
|
|
252 |
Vasút u. 4. |
3 |
100 |
összkomfortos |
étkező, konyha, fürdő, külön wc, kamra, közlekedő, alagsori helyiség |
van |
saját udvar |
|
|
464 |
Kossuth L. u. 92. |
2 |
58 |
összkomfortos |
konyha, kamra, fürdő, külön wc, előszoba |
nincs |
közös udvar |
|
|
464 |
Kossuth L. u. 92/a. |
1,5 |
38 |
összkomfortos |
főzőhelyiség, fürdő, előszoba |
nincs |
közös udvar |
|
|
488 |
Kossuth L. u. 96. |
2 |
70 |
összkomfortos |
konyha, fürdő, kamra, pince, előszoba |
nincs |
saját udvar |
|
1. Lakásbérleti díjak Ft/m2
|
KOMFORTFOKOZAT/LAKÁS JELLEGE |
SZOLGÁLATI |
SZOCIÁLIS |
|
összkomfortos |
200,- |
350,- |
|
komfortos |
160,- |
300,- |
2. Helyiségbérleti díjak:
2.1. Művelődési Ház (Kossuth L.u. 72.) Ft/alkalom
|
kisterem |
4.000,- |
|
nagyterem |
8.000,- |
3. melléklet
1. sz. melléklet tartalmazza az építmények és a hozzá tartozó terület nagyságát és minősítését.
Az önkormányzati rendeletet a Csajág Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 24. §-a hatályon kívül helyezte 2023. január 1. napjával.
