Kifejezéskereső
Szentjakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2017. (XII.28.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Szentjakabfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált városfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, valamint a Partnerségi Egyeztetési Szabályzat szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Helyi értékvédelem
1. Épített környezet helyi védelme
1. § (1) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a helyi kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(2) A helyi értékvédelem feladatai:
a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari-agrár szempontból védelemre érdemes
aa) településszerkezetek,
ab) épületegyüttesek,
ac) épületek és épületrészek, építmények,
ad) utcaképek és látványok,
ae) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek felkutatása,
af) dűlők, tájelemek, tájrészletek
felkutatása.
b) a védett értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése,
c) a védett értékek fenntartása, megújulásuk elősegítése, károsodásának megelőzése.
(3) Az (1) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében Szentjakabfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 3. melléklet szerinti épített értékeit helyi egyedi védettség alá helyezi.
(4) Nem vonható helyi védelem alá a más módon már műemléki védettséget élvező építmény. A műemlékek felsorolását az 5. melléklet tartalmazza.
2. § (1) E fejezet alkalmazása során:
a) eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot vagy az a későbbi állapot, amelyet a védelem elrendelésekor védendő értékként határoztak meg.
b) értékvizsgálat: a vonatkozó kormányrendeletben foglaltakon túl, a helyi védelem megalapozását szolgáló olyan szakvizsgálat, amit a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyek, szervezetek készítenek, és amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, vagy a település szempontjából védelemre érdemes értéket. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, természeti jellemzőit.
c) látványterv: az építmények tájba vagy településképbe illesztését igazoló tervi munkarész, amely megfelelő részletezettséggel tartalmazza az építményt, és annak települési, táji környezetét és az illesztés érdekében javasolt megoldásokat.
d) tájba illesztés: a tájban elhelyezkedő építményeknek a természeti/művi táji adottságokhoz, funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza.
e) védett értékek károsodása: minden olyan esemény, amely a helyi védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
(2) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden e rendelettel nem szabályozott esetben. Illeszkedőnek kell tekinteni az épületet, amennyiben:
a) környezetéhez igazodik
b) a meglévő formakultúrától nem tér el
c) a település építészeti karakterét erősíti és
d) a környezetére figyelemmel, a hagyományoknak megfelelő épülettömeget, színvilágot, építési anyagokat alkalmaz.
2. Helyi védetté nyilvánítás és annak megszüntetése
3. § (1) A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt.
(2) A helyi védetté nyilvánítást és annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti, vagy önálló értékvizsgálatra is javaslatot tehet.
(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) egyedi építmények, épületek esetén:
aa) a védelemre javasolt érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
ab) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-vagy telekrész, emelet, ajtó),
ac) a védelemre javasolt érték rövid leírását, dokumentálását (fotók, irodalom),
ad) a kezdeményezés indokolását,
b) településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén:
ba) az együttes megnevezését,
bb) körülhatárolását,
bc) a védelemre javasolt érték rövid leírását, dokumentálását,
bd) a kezdeményezés indokolását.
(4) A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos döntés előkészítéséről a főépítész gondoskodik.
4. § (1) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez be kell szerezni döntést előkészítő települési főépítész szakvéleményét.
(2) Az előkészítés során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok álláspontját.
(3) A helyi védetté nyilvánítási, vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az ingatlannal rendelkezőket az alábbiak szerint kell értesíteni:
a) az egyedi értékekre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést írásban kézbesíteni kell,
b) nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel,
c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik,
d) amennyiben az érdekeltek felkutatása sikertelen, értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.
(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban az ingatlannal rendelkezők 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(5) A védettséggel kapcsolatos javaslatot - az erről szóló döntést megelőzően - a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni.
(6) A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről értesíteni kell:
a) a helyi védettség kezdeményezőjét,
b) a helyi védelem alá helyezett ingatlan tulajdonosát, vagy kezelőjét, ha az nem azonos a tulajdonossal,
c) az illetékes ingatlanügyi hatóságot,
d) az illetékes építésügyi hatóságot,
e) területi védelemnél az érdekelt közműveket.
(7) Védett épület csak a védettség megszüntetése után vagy életveszélyessé nyilvánítása után bontható.
3. A védett értékek fenntartása, hasznosítása, fenntartásának támogatása
5. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.
(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. A használat nem veszélyeztetheti a helyi építészeti örökség fennmaradását.
(3)1
6. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
(2) A támogatás mértékét az önkormányzat évente a költségvetési rendeletében határozza meg. Az érintettek a támogatást pályázat útján nyerhetik el.
(3) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – a képviselő-testület állapítja meg.
(4) Helyi egyedi védelemmel érintett ingatlan tulajdonosa kérelme alapján a helyi építményadó alóli mentességben részesülhet.
(5) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, engedélytől eltérően, vagy szabálytalanul végeztek építési munkákat. Ez esetben a támogatást vissza kell fizetni. E rendelkezés a szabálytalan beavatkozástól számított 5 évig érvényesíthető.
4. A védett értékek nyilvántartása
7. § (1) A helyi védetté nyilvánított értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, azt a honlapon közzé kell tenni.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
c) a helyszínrajzot,
d) a rendeltetés és használati mód megnevezését,
e) az eredeti tervdokumentáció másolatát, ha az rendelkezésre áll,
f) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés és döntés másolatát, a védettségi kategória meghatározását,
g) a védett érték felmérési terveit, amennyiben beszerezhetők, vagy előállíthatók,
h) a védett érték fotódokumentációját,
i) a védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek jegyzékét (iktatószámát),
j) minden egyéb adatot, amelyet a védett érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.
(3) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik a főépítész közreműködésével.
(4) A helyi védelem alatt álló épületet, építményt – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni.
(5) A tábla szövege: „Helyi építészeti/táji érték Szentjakabfa Község Önkormányzata helyi védetté nyilvánította .. ..(évszám)”
(6) A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.
5. A védett településszerkezetre, településképre vonatkozó általános építési előírások
8. § (1) A település jellegzetes védett szerkezetének, telekosztásának utcavonal-vezetését meg kell őrizni.
(2) Az új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, fenntartani.
(3) A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési munka, olyan állapot fennmaradása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.
(4) A védett területen közterületet, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.
(5) Védett területen a meglévő épületek átépítése, felújítása a szomszédos két-két épület paramétereinek figyelembe vételével történhet, amelyet fotókkal, látványtervvel, tömegvázlattal igazolni kell.
(6)2
6. Helyi építészeti örökség területi védelmére vonatkozó előírások
9. § A helyi területi védelem alatt álló területen kötelező a telekstruktúra, a kialakult utcakép megtartása az alábbiak szerint:
a) kialakult utcavonal megtartása,
b) lakóház hagyományos tömege: az utcai homlokzattól min. 6 m mélységig, vagy meglévő tornácos parasztház bővítése esetén min. a 4. tornácoszlopig max. 7 m széles fesztáv, max. földszint+tetőteres kialakítás,
c) lakóterületen a főépület téglalap arányú,
d) hagyományos tetőforma: 37-43 fokos nyeregtető,
e) hagyományos külső megjelenés: vakolt homlokzat, hagyományos cserépfedés, vagy nádfedés,
f) falazott, vakolt galléros kémény,
g) kivételesen a mészkő elemekből épített kerítés teljesen tömör is lehet.
7. Egyedi értékű védett dűlőre, tájrészletre vonatkozó általános előírások
10. § (1) Az egyedi értékű védett dűlő, tájrészlet jellegzetes szerkezetét, telekstruktúráját, elemeit, rendeltetésszerű használatát, a beépítés jellegét meg kell tartani. Az egyedi védett értékű dűlők felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.
(2) Az új építményeket a jellegzetes tájkép, valamint az épített és élő környezet összhangját erősítő módon, a történeti szőlőterület karakter részletes előírásai szerint, fotóba illesztett látványtervvel igazoltan kell elhelyezni és megépíteni.
(3) Az egyedi értékű védett dűlőben, tájrészleten csak olyan tevékenység folytatható, olyan állapot fennmaradása támogatható, amely nem érinti hátrányosan a védett dűlő, tájrészlet karakterét, jellegét, esztétikai értékét, történetiségét, termőhelyi értékét, a meglévő összhangot.
(4) Az egyedi értékű védett dűlő, tájrészlet területén a meglévő épületek átépítése, felújítása a közösség által elfogadott Arculati kézikönyvben kedvezőnek, jellegzetesnek minősített példái és jelen településképi rendelet előírásai szerint történhet.
(5) Az egyedi értékű védett dűlőben, tájrészleten a homlokzatok kialakítását a meglévő védett épületek mintájára, egymáshoz igazítva kell megvalósítani.
(6)3 Az egyedi értékű védett dűlőben, tájrészleten fóliasátor, üvegház, sátorszerkezet, lakó- és tároló konténer, mobilház, lakókocsi, napvitorla, faanyagú épület (faház, rönkház, gerendaház) ideiglenesen sem helyezhető el.
(7) Az egyedi értékű védett dűlő, tájrészlet területén a szőlősorok irányát a kialakult állapotot, a terepadottságokat, a történelmi telekstruktúrát figyelembe véve kell meghatározni.
(8) Kizárólag honos gyümölcsfák ültetése javasolt, a táji hagyományoknak megfelelően.
8. Egyedi helyi védettség alatt álló értékekre vonatkozó általános előírások
11. § (1) A védett épületeket kötelező hagyományos építészeti tömegükben - tömegarányok, tetőforma, homlokzati jellegzetességek, nyílászáróarányok - megőrizni.
(2) Bármilyen építési munkálat megkezdése előtt - bővítés, felújítás, átépítés, nyílászáró csere vagy felújítás esetén - kötelező a szakmai konzultáció.
(3)4 Védett épületet, épületrészt tilos lebontani, bővítéssel, átalakítással megváltoztatni tömegformáját, beépítés módját, tetőformáját, tető dőlésszögét, homlokzat jellegét.
(4)5 A védett épület eredeti tetőformáját, a tető dőlésszögét, eredeti tetőfelépítményeket meg kell tartani, a héjalás anyaga indokolt esetben – az eredetihez színében és formájában hasonló – új építőanyaggal felváltható.
(5) A homlokzati nyílásrendet, a nyílászárók méretét és osztását meg kell tartani.
(6) A homlokzati tagozatokat meg kell tartani, vagy hiteles dokumentumok alapján vissza kell állítani.
(7) A homlokzat burkolatokat, díszítőelemeket az eredeti állapotban meg kell tartani, vagy amennyiben lehetséges, hiteles dokumentumok alapján vissza kell állítani.
(8) Védett épület homlokzatán szekcionált garázskaput, redőnytokot tilos elhelyezni.
(9)6 A védett építmény közterületről látszó homlokzatán gépészeti berendezés, parapetkonvektor, klímaberendezés, szerelt kémény, közműfogadó, közműóra nem helyezhető el.
(10) A védett építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el.
(11) A védett épületeket – indokolt esetben – úgy lehet bővíteni, hogy az épület jellege, homlokzati kialakítása, utcaképi, tájképi szerepe ne változzon. A bővítésnek az épület védett részeivel, formaképzésével, anyag használatával összhangban kell lennie.
(12) Védett épületben belső átalakításkor, korszerűsítéskor a belső védett értékeket is (pl. lépcsőkorlát) meg kell őrizni.
(13) Alaprajzi módosítás a jellemző utcai homlokzati nyílászáró kiosztás megtartásával történhet.
(14) Védett épület utólagos külső hőszigetelése csak abban az esetben engedhető, ha az épület arányai és részletei nem változnak meg.
Településképi SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
9. A településképi szempontból meghatározó területek
12. § (1) Településképi szempontból meghatározó terület: jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó jellemzőkkel bíró lehatárolható településrész, melyekre e jellegzetességek megtartása céljából e rendelet egyedi előírásait kell alkalmazni.
(2) Településképi szempontból meghatározó terület a közigazgatási terület egésze.
(3) A településképi szempontból meghatározó területet az alábbi eltérő karakterű területek alkotják:
a) falusias
b) kertvárosias
c) gazdasági
d) szőlő- és gyümölcstermeléssel jellemezhető kertgazdasági
e) szántóföldi, és gyep hasznosítású -beépítésmentes- árutermelő mezőgazdasági
f) szőlőműveléssel hasznosított – beépítésmentes – árutermelő mezőgazdasági
g) tájképileg értékes természetközeli erdőterület.
(4) A településképi szempontból meghatározó terület térképi lehatárolását az 1. melléklet, az eltérő karakterű területek térképi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
10. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó építészeti követelmények
13. § (1) A településen megjelenő, egyedi telepítésű épület-elhelyezésnél történetileg kialakult, egyedi jelleg megőrzését biztosító épület-elhelyezést kell alkalmazni.
(2)7
(3)8
(4) A tetőtérben több önálló szint nem alakítható ki.
14. § (1) Az épületeken az adott környezethez illeszkedő homlokzatszínezés és tetőfedési anyagok alkalmazására kell törekedni:
a)9 csak natúrkerámia, piros, vörösbarna színű tetőfedés alkalmazható.
b) nagytáblás lemezfedés nem használható.
c)10 csak világos, fehér, illetve szürkével vagy sárgával tört fehér színű homlokzat megengedett,
d) közterületről látható homlokzaton falfestmény, murália nem helyezhető el,
e)11 utcai homlokzaton redőnyszekrény, szerelt kémény, gépészeti berendezés (pl. klíma) közműfogadó és mérőóra nem jelenhet meg,
f) nyílászárókon nem alkalmazható környezetet zavaró üvegezés.
(2) Világításnál nem alkalmazhatók az alábbiak:
a) hideg fehér, 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényű, 3000K feletti színhőmérsékletű kültéri világítás;
b) gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé, vagy éppen az égbolt irányába irányított fény;
c) felfelé irányuló, talajszintbe épített fényvetők;
d) egyenetlen, magas intenzitású világítás;
e) vidéki utakon a 0,3 cd/m2fénysűrűség, azaz kb. 4 lux megvilágítás feletti világítás
f) a tényleges használat idejéhez nem igazodó kültéri világítás, így az éjfél utáni fényerőcsökkentés hiánya, valamint a nem közcélú világítás bekapcsolva tartása;
(3) Kerítés nem lehet hullámlemez vagy náddal borított.
(4) A település területén hálózatbővítés, felújítás esetén a légvezetékeket földkábelre kell cserélni.
(5)12
(6) A külterületi keresztek, feszületek 5 méteres körzetében építmény nem helyezhető el.
Eltérő karakterű területekre vonatkozóm előírások
11. Falusias karakterű terület
15. § (1) Az épületek homlokzat-kialakítására vonatkozó előírások: lábazatkialakítás esetén: csak rakott, vagy legalább 10 cm vastag ragasztott kőlábazat, vagy vakolatszínezés alkalmazható, levezető esőcsatorna csak a homlokzat szélére, vagy az előtető oszlopa mellé tehető
a) homlokzati feliratokat (pl. évszám) szimmetrikus keretbe kell foglalni
b)13 vakolatszín: fehér, illetve szürkével vagy sárgával tört szín lehet
c) szűkebb tájegységre jellemző kőfelület is kialakítható
d)14 közmű fogadó és mérő szekrények oromfalon nem helyezhetők el, oldalhomlokzaton csak a hátsó traktusban, falba süllyesztve, az ablaktábláknak megfelelő takarással
e)15 főhomlokzaton épületgépészeti elemek, hírközlési eszközök nem jelenhetnek meg.
(2) Tetőkre vonatkozó előírások:
a)16 tető hossztengelye és a gerinc egyirányú legyen, oromfalas kialakítás szükséges, oromfal macskalépcsővel, vagy bádogfedéssel való lezárással
b) tető főidoma 37-42 fokos, nádfedés esetén 43-45 fokos lehet. A toldalékok alacsonyabb hajlásúak is lehetnek.
c) a főépület sima, egyenes vonalú nyeregtető, egyes épületrészeken (pl. kódisálláson) keresztirányú tetővel.
d)17 tetőfedés anyaga: nád, égetett kerámia sík cserépfedés. Cserepeslemez csak szakmai konzultáció alkalmával kapott pozitív elbírálás esetén lehet kivételes esetben, természetes cserépszínben.
e)18 fénylő, mázas cserép nem használható, helyette az agyag természetes égetett színei választhatók: natúrkerámia, vörös vagy vörös-barna színben.
f)19
g)20 Tetőtér beépítésnél a tető síkjából kiálló tetőfelépítmény csak a szakmai konzultáción kapott pozitív elbírálás esetén alakítható ki.
(3) Vakolt, fehérre festett kémény építhető. Új kémény építésnél vakolatlan téglakémény is kialakítható.
(4) Ablakokra vonatkozó előírások:
a) álló téglalap alakú ablak alkalmazható
b)21
c) az ablakok szimmetrikus elhelyezése szükséges
d) a padlásszellőzőt kis oromfali nyílásként kell kialakítani
e) a főhomlokzaton csak egyforma ablakok helyezhetők el
f)22 lakóépületen csak fa anyagú, vagy műanyag ablak alkalmazható
g) külső árnyékolás fa zsalugáterrel, vagy spalettával lehetséges.
h)23 ablakok színe a barna és a zöld tört árnyalatai, fehér vagy szürke lehet.
i)24
(5) A főhomlokzaton hagyományos tömör fa, vagy fa erezetű műanyag ajtó alkalmazható. Az ajtók színe natúr, barna, zöld, szürke vagy fehér árnyalataiból lehet.
(6) Tornácok, erkélyek, előtetők előírásai:
a)25
b) falazott, vakolt tartóoszlopok építhetők. Fa oszlopok alkalmazása csak kivételesen, meglévő épület átalakításánál, bővítésénél, felújításánál lehetséges, amennyiben a korábbi faoszlopos állapot igazolásra kerül.
c) tornác és előtető fedése a főépülettel anyagban és színben egyező legyen.
d) tornác beüvegezése és a tornác beépítésével történő épületbővítés tilos.
e) utcai homlokzaton előtető, terasz, erkély nem létesíthető.
f) épületenként legfeljebb egy előtető helyezhető el.
g) erkély és a terepszintből kiemelt, fedett terasz csak a hátsó- és oldalkertre nézően alakítható ki.
(7) Elhelyezésre vonatkozó előírások:
a) az épület kövesse a telek alakját.
b) garázskapu és fedett-nyitott gépkocsi beálló utcafronton nem helyezhető el.
c) lakóépülettől különállóan épített pince kizárólag földborítással és füvesítéssel alakítható ki.
d)26
e) melléképület csak a főépülettel megegyező anyaghasználattal, vagy más, helyi természetes anyagból és tetőfedéssel (kő, fa, cserép) építhető.
(8) Kerítés rakott helyi kő, áttört fa, épített, vakolt kerítés, vagy ezek kombinációja lehet. Kovácsoltvas kerítés szakmai konzultáció alkalmával kapott pozitív elbírálás esetén alkalmazható.
(9) Épület körüli, köztéri burkolatok, berendezések a tájegységre jellemző fa- és kőanyagokból készülhetnek, a fém és beton anyagokat lehetőség szerint kerülni kell.
(10) Kert kialakítás, növénytelepítés előírásai:
a)27 honos és őshonos gyümölcs, zöldség és dísznövények telepíthetők.
b)28 A telkek területének egynegyedén gyümölcsfákat kell telepíteni.
c) támfalak csak a tájegységre jellemző kőből alakíthatók ki.
12. Kertvárosias karakterű terület
16. § (1) Az épületek homlokzat-kialakítására vonatkozó előírások:
a) lábazatkialakítás esetén: csak rakott, vagy legalább 2 cm vastag ragasztott kőlábazat vagy vakolatszínezés alkalmazható
b) levezető esőcsatorna csak a homlokzat szélére, vagy az előtető oszlopa mellé tehető
c) vakolatszínek: fehér, vagy halvány, tört földszínek lehetnek
d)29
e)30 főhomlokzaton épületgépészeti elemek, hírközlési eszközök nem jelenhetnek meg, oromfalon közmű fogadó és mérő szekrények nem helyezhetők el, oldalhomlokzaton csak a hátsó traktusban, falba süllyesztve, az ablaktábláknak megfelelő takarással.
(2) Tetőkre vonatkozó előírások:
a)31 tető főidoma 37-45 fokos lehet. A toldalékok alacsonyabb hajlásúak is lehetnek.
b) a főépület fő tetőidoma sima, egyenes vonalú nyeregtető legyen.
c)32 tetőfedés anyaga: nád, égetett kerámia vagy betoncserép sík felülettel, állókorcos fémlemez fedés, cserepeslemez kivételes esetben csak szakmai konzultáció alkalmával kapott pozitív elbírálás esetén lehet.
d)33 tetőfedés színe: natúrkerámia, vörös vagy vörösbarna szín lehet. Fénylő, mázas cserép nem használható, helyette az agyag természetes égetett színei választhatók. Fémlemez esetén: matt grafit vagy titáncink színek jelenhetnek meg. Cserepeslemez kizárólag természetes cserépszínekben alkalmazható.
e)34
(3) Vakolt, fehérre festett kémény építendő. Új kémény építésnél vakolatlan téglakémény is kialakítható.
(4) Ablakokra vonatkozó előírások:
a) boltíves, domború üveges, tükröződő ablak, valamint műanyag pálcás ablakosztás, sarokablak nem alakítható ki
b) külső árnyékolás fa zsalugáterrel, vagy rejtett tokos redőnnyel lehetséges.
c) ablakok színe a barna, és a zöld tört árnyalatai, szürke, vagy fehér lehet.
d)35
(5) Az ajtók színeinek összhangját biztosítani kell az épület többi fafelületével.
(6) Tornácok, erkélyek, előtetők előírásai:
a)36
b) csak falazott, vakolt, vagy fa tartóoszlopok építhetők
c) tornác és előtető fedése a főépülettel anyagban és színben egyező legyen
d) erkély és a terepszintből kiemelt, fedett terasz csak a hátsó- és oldalkertre nézően alakítható ki
(7) Épületek elhelyezésére vonatkozó előírások:
a) lakóépülettől különállóan épített pince kizárólag földborítással és füvesítéssel alakítható ki.
b)37
c) melléképület csak a főépülettel megegyező anyaghasználattal, vagy más, helyi természetes anyagból és tetőfedéssel (kő, fa, cserép) építhető.
(8) Kerítés rakott helyi kő, áttört fa, épített, vakolt kerítés, vagy ezek kombinációja lehet. Kovácsoltvas kerítés szakmai konzultáció alkalmával kapott pozitív elbírálás esetén alkalmazható.
(9) Épület körüli, köztéri burkolatok, berendezések a tájegységre jellemző fa- és kőanyagokból készülhetnek, a fém és beton anyagokat lehetőség szerint kerülni kell.
(10) Kert kialakítása, növénytelepítés során
a)38 csak honos és őshonos gyümölcs, zöldség és dísznövények telepíthetők.
b)39
c) a területen medence, nyílt vízfelületű tűzivíz, vagy víztároló nem helyezhető el.
d) támfalak csak a tájegységre jellemző kőből alakíthatók ki. Előregyártott elemekből készített támfal csak növényborítással alakítható ki.
13. Gazdasági karakterű terület
17. § (1)40 Az épületek látszó felülete nem lehet műanyag, vagy beton.
(2)41 Az épületek színezése halvány tört, földszínű lehet. Az élénk, figyelem felkeltő színek nem használhatók.
(3) A telkek csak áttört kerítéssel keríthetők le.
(4) A gazdasági telephelyek folyamatos gondozása, karbantartása szükséges.
14.42 Szőlő- és gyümölcstermeléssel jellemezhető kertgazdasági karakterű terület és szőlőműveléssel hasznosított – beépítésmentes – árutermelő mezőgazdasági karakterű terület
18. §43 (1) Az épületek tömeg-kialakítására vonatkozó előírások:
a) A létesítendő épület a helyi építészeti hagyományokat figyelembe vevő, a táj jellegét erősítő, gazdagító építmény lehet, művelt telken
b) az övezet területén az épületek, építmények kizárólag tájba illő szerkezettel, anyaghasználattal, színezéssel alakíthatók ki
c) az épületek a helyi hagyományoknak megfelelően hossztengelyükkel a szintvonalakra merőlegesen helyezhetők el
d) konténer, mobilház, faanyagú épület (faház, rönkház, gerendaház), sátorszerkezet, vagy lakókocsi gazdasági, tároló, vagy lakó funkcióval sem helyezhető el
e) új épület csak téglalap alaprajzzal és szimmetrikus nyeregtető fedéssel készülhet.
(2) Az épületek homlokzat-kialakítására vonatkozó előírások:
a) lábazatkialakítás esetén: csak rakott, vagy legalább 2 cm vastag ragasztott kőlábazat, vagy vakolatszínezés alkalmazható
b) levezető esőcsatorna csak a homlokzat szélére, vagy az előtető oszlopa mellé tehető
c) homlokzati feliratokat (pl. évszám) szimmetrikus keretbe kell foglalni
d) csak a főhomlokzat díszíthető pl. vakolatkerettel
e) vakolatszín: világos, fehér, illetve szürkével vagy sárgával tört fehér szín lehet
f) közmű fogadó és mérő szekrények oromfalon nem helyezhetők el, oldalhomlokzaton csak a hátsó traktusban, falba süllyesztve, az ablaktábláknak megfelelő takarással
g) főhomlokzaton garázskapu, épületgépészeti elemek, hírközlési eszközök nem jelenhetnek meg
h) nyílászárók, padlásszellőzők, pincelejárók előtetője helyezhető el nyeregtetős kialakítással.
i) korlát kizárólag fából vagy fémből készülhet.
(3) Tetőkre vonatkozó előírások:
a) a tető hossztengelye és a tetőgerinc egyirányú legyen.
b) oromfalas kialakítás szükséges, oromfal macskalépcsővel, vagy bádogfedéssel való lezárással
c) tető főidoma 37-43 fokos, nádfedés esetén 43-45 fokos lehet. A toldalékok alacsonyabb hajlásúak is lehetnek.
d) a főépület sima, egyenes vonalú nyeregtető, egyes épületrészeken (pl. kódisálláson) keresztirányú tetővel.
e) tetőfedés anyaga: nád, égetett kerámia, sík cserépfedés
f) tetőfedés színe: natúrkerámia, vörös vagy vörös-barna színben, fénylő, mázas cserép nem használható,
g) tetőtér beépítés esetén a tető síkjából kiálló tetőfelépítmény ökörszem ablakként alakítható ki. A felépítmény(ek) teljes hossza a tetőgerinc hosszának legfeljebb 1/4-e lehet. Tetősíkba történő bevágás nem alakítható ki.
(4) Vakolt, fehérre festett, galléros kémény építhető. Új kémény építésnél vakolatlan, galléros téglakémény is kialakítható.
(5) Nyílászárókra vonatkozó előírások:
a) álló téglalap alakú nyílászáró alkalmazható,
b) az épületek homlokzatainak legalább 70%-át tömör felületként kell kialakítani.
c) a nyílászárók barna, natúr fa, sötétzöld, szürke színűek lehetnek.
d) boltíves, domború üveges, tükröződő ablak, valamint műanyag pálcás osztás nem alakítható ki
e) a padlásszellőzőt kis oromfali nyílásként kell kialakítani
f) külső árnyékolás: fa zsalugáteres, vagy fém ablaktábla, tulipán vagy szív alakú bevilágító nyílással. Fa esetén barna, zöld sötétebb árnyalatai, natúr fa, szürke, fém esetén fekete vagy natúr fémszínű lehet.
g) a zsalugáter és az ablakkeret csak azonos színű lehet.
(6) Tornácok, előtetők előírásai:
a) csak falazott, vakolt tartóoszlopok építhetők. Fa oszlopok szakmai konzultáció alkalmával kapott pozitív elbírálás esetén alkalmazhatók.
b) tornác és előtető fedése a főépülettel anyagban és színben egyező legyen.
c) tornác beüvegezése és a tornác beépítésével történő épületbővítés tilos.
d) épületenként legfeljebb egy előtető helyezhető el.
(7) Épületek elhelyezésére vonatkozó előírások:
a) lakóépülettől vagy gazdasági épülettől különállóan épített pince kizárólag földborítással és füvesítéssel alakítható ki
b) melléképület csak a főépülettel megegyező anyaghasználattal, vagy más, helyi természetes anyagból és tetőfedéssel (kő, fa, cserép) építhető.
c) oromfalhoz kapcsolódóan teraszkiülő csak a terepszinten létesíthető.
(8) Épület körüli, köztéri burkolatok, berendezések esetén a tájegységre jellemző fa és kőanyagok használata lehetséges, a fém és beton anyagokat lehetőség szerint kerülni kell.
(9) Kert kialakítás, növénytelepítés előírásai:
a) honos és őshonos gyümölcs, zöldség és dísznövények telepíthetők
b) a területen medence, nyílt vízfelületű tűzivíz, vagy víztároló nem helyezhető el. c) Támfalak csak a tájegységre jellemző kőből alakíthatók ki.
15. Szántóföldi, és gyep hasznosítású -beépítésmentes- árutermelő mezőgazdasági karakterű terület
19. § (1) Az épületek homlokzatszínezésénél a fehér, törtfehér, szürke, valamint a barna, zöld tört árnyalatait kell alkalmazni.
(2) Az épületeket nyeregtetővel kell kialakítani.
(3) A területen tömör kő és betonkerítés nem létesíthető.
(4) Csak őshonos, honos növények telepíthetők. Tájidegen növények telepítése tilos.
(5) Az épületeket telken belül körbe kell fásítani.
(6)44
16.45
20. §
17. Tájképileg értékes természetközeli erdőterület
21. § A területen csak folyamatos erdőborítottságot biztosító erdőgazdálkodási módszerek használhatóak.
Reklámok és reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó előírások
19. Általános előírások
22. § E fejezet alkalmazásában:
a) cégér: valamely mesterség vagy tevékenység jelvényeként használt, rendszerint üzlet, műhely, vendéglátó létesítmény bejáratához kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra. Cégérnek minősül az a - nem az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett - tábla is, mely csak a cégtáblán szereplő információkat tartalmazza. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos.
b) cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, felirat;
c) címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
d) egyedi tájékoztató tábla: olyan - rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú - hirdetőberendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, megközelítéséről ad információt;
e) kirakat: kereskedelmi vagy szolgáltató létesítmény, műhely helyiségével közvetlen kapcsolatban lévő, elsősorban árubemutatásra szolgáló, közterületre vagy közhasználatra átadott területre nyíló, üvegezett felület.
23. § (1) Építményeken, kerítésen az adott épületben működő szervezettel, céggel, tevékenységgel kapcsolatban a következők hirdető-felületek, - berendezések helyezhetők el:
a) cégtábla,
b) cégér,
c) címtábla,
d) saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon felül reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése magánterületen nem megengedett.
(3) A reklámoknak, reklámhordozóknak az építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie és még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.
24. § (1) Világító felületű vagy megvilágított hirdető-berendezés csak cégér, cég-, címtábla, kirakat lehet.
(2) Saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról.
(3)46
18. Az épületportálok kialakítására, a cég- és címtáblák elhelyezésére vonatkozó egyes szabályok
25. § (1) Az építészeti terveken fel kell tüntetni valamennyi lehetséges cég- és címtábla, valamint saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését, méretét, tartó-, és hordozó felületét és szerkezeti megoldását.
(2) Amennyiben a már meglévő cég- és címtábla, valamint saját vállalkozást népszerűsítő berendezés megjelenése, kialakítása ellentétes az e rendeletben megfogalmazott településképi elvárásokkal, vagy elhelyezésük bejelentés nélkül történt, az önkormányzat kezdeményezheti azok átalakítását, megszüntetését.
(3) Homlokzatokra merőlegesen elhelyezett cégér oldalanként legfeljebb 0,5 m2 felülettel és 0,3 m szerkezeti vastagsággal alakítható ki.
(4)47
(5) Védett ingatlanon hirdetés, reklám nem helyezhető el.
19. Hirdetmények elhelyezése építmények közterületről látható felületén
26. §48
20. A közterületi információs hirdető-berendezések létesítésének általános szabályai
27. § (1) Közterületen információs hirdető-berendezést – függetlenül annak méretétől és szerkezetétől – a jogszabályi tilalmakra is figyelemmel úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részei és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit.
(2) Közterületi információs hirdető-berendezés, közművelődési célú hirdetőoszlop a település teljes közigazgatási területén csak egységes kivitelben készülhet, az önkormányzat által jóváhagyott terv szerint.
(3)49
(4) Közterületen reklám és reklámhordozó utcabútoron legfeljebb 2 m2-es felületén helyezhető el.
Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
21. Általános előírások
28. § (1) A belterületen, beépítésre szánt új fejlesztési területen, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkba, a Nemzeti Ökológiai Hálózatba tartozó és a Balaton törvény által kijelölt tájképvédelmi területeken az új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell megépíteni. A hálózatok egyes részeinek felújítása, cseréje új építésnek tekintendő.
(2) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglévő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új energiaellátási elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
(3) Új elektronikus hírközlési hálózatokat beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(4) Már beépített területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is, műemléki környezetben vagy helyi védettségű területen csak föld alatti elhelyezéssel kivitelezhető.
(5) Az antennák, a légkondicionáló, napelem, napkollektor, hőszivattyú kültéri egységeinek közterület felőli homlokzatra rögzítése tilos.
22. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés
29. § (1) Belterületen belül, valamint a külterület beépítésre szánt területein az antennák elhelyezésénél a következő követelményeknek kell megfelelni:
a) Antenna csak már meglévő építményre telepíthető, az újonnan beépítendő területek kivételével.
b) Ha meglévő épület, építmény tetejére valamely okból nem lenne telepíthető az új antenna, akkor – gazdasági övezetek kivételével – az antenna önállóan csak multifunkcionális (pl. sportpálya térvilágítás, vendéglátó egységgel együtt építve, kilátó, vadles stb.) kialakítással telepíthető.
c) Helyi védettséggel érintett építményen, területen, közparkban, lakó építési övezetben antenna nem telepíthető.
d) Gazdasági övezetekben önálló tartószerkezettel telepített antenna lakóépületektől csak legalább 100 méter távolságra helyezhető el.
(2) A mikrohullámú összeköttetés biztosításához szükséges magassági korlátozást minden esetben be kell tartani.
23. Egyedi előírások
30. § (1) Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a mezőgazdasági és gazdasági területek alkalmasak.
(2) Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére a falusias, közösségi, kertvárosias és a helyi védettség alatt álló területek alapvetően nem alkalmas területek.
(3) Helyi védelemmel érintett területeken a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelmények:
a) építmények esetében is elsődlegesen földalatti elhelyezés javasolt,
b) föld feletti kialakítás esetén kő-, tégla- vagy vakolt homlokzat, korcolt fémlemez fedés a megengedett.
Településkép-érvényesítési eszközök
24. Beépítési és településképvédelmi tájékoztatás
31. § (1) Az építtető és meghatalmazottja, vagy az építtető által megbízott tervező az építési tevékenységgel érintett ingatlanra vonatkozóan a helyi építési szabályzat előírásairól, valamint a településképi követelményekről tájékoztatást kérhet.
(2) A tájékoztató iránti kérelem – a kérelmező egyértelmű megjelölésével, címével és aláírásával – papír alapon vagy digitális formában (.pdf formátumban) nyújtható be.
32. § (1) A tájékoztató – a hatályos településrendezési eszközökön és településképi rendeleten alapuló – szöveges és térképi adatokat tartalmazó dokumentum. A tájékoztatóban meg kell jelölni a kötelező, az irányadó (arculati kézikönyv ajánlásai), valamint a tájékoztató (pl. a műemléki, helyi építészeti értékvédelemmel kapcsolatos) tartalmi és eljárási elemeket.
(2) A tájékoztatóban szereplő irányadó szabályozási elemektől, településképi előírásoktól, ajánlásoktól, illeszkedési követelményektől való eltérés esetén a tervezőnek a tervdokumentáció műleírásában indokolni kell az eltérés szükségességét és megalapozottságát.
(3) A tájékoztatóban szereplő kötelező összes követelményt és adatot (a beépítésre, valamint az építmények kialakítására vonatkozó paramétereket és egyéb előírásokat) - az építési munkával érintett ingatlan és környezete adottságait is figyelembe véve -, együttesen kell értelmezni és alkalmazni, azoknak külön-külön és együttesen is meg kell felelni.
(4) A tájékoztató nem mentesíti a tervezőt attól, hogy a tervezés során a helyszínen ellenőrizze a tervezési feladattal összefüggő, azt befolyásoló adottságokat, így különösen
a) a telek tényleges beépítését, a telken álló, valamint a szomszédos telkeken lévő építmények elhelyezkedését, kialakítását, megjelenését és műszaki állapotát,
b) az érintett közterület adottságait, berendezéseit, műtárgyait és növényzetét,
(5) Az építési munkával érintett ingatlan, és a tervezési feladat sajátosságainak ismeretében a főépítész javaslatot tehet a tervvel kapcsolatos koncepcionális, és tartalmi kérdések előzetes tisztázását célzó szakmai konzultációra.
(6) A tájékoztató építési munka végzésére nem jogosít.
(7) A tájékoztatót a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül kell megadni.
(8) A tájékoztatót a településképi véleményezési és bejelentési eljárás iránti kérelemhez mellékelni kell.
(9) A tájékoztatók nyilvántartásáról gondoskodni kell.
25. A szakmai konzultáció
33. § (1) A helyi településrendezési előírások értelmezésével, a beépítési és településképvédelmi tájékoztató tartalmával kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából az építtető, vagy az általa megbízott tervező szakmai konzultációt kezdeményezhet. A konzultációs lehetőség biztosításáról a főépítész gondoskodik.
(2) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van
a) a tervezés során felmerült megoldások értékelésére,
b) a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére,
c) a tájékoztatóban foglalt irányadó szabályozási elemek, és az e rendelet szerinti illeszkedési követelmények egyeztetésére, valamint
d) az esetleges tervtanácsi bemutatással összefüggő tartalmi és eljárási szabályok pontosítására.
(3) Kötelező a főépítészi szakmai konzultáció a következő esetekben:
a) helyi védettség alatt álló terület, helyi védettség alatt álló építmény,
b)50
34. § (1) A szakmai konzultációt a tervezéssel érintett ingatlan, valamint a tervezett tevékenység megjelölésével az építtető, vagy az általa megbízott tervező kezdeményezi.
(2) A tervezés során ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban az építtető, vagy az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.
(3) Építési tevékenység esetén az egyeztetett időpontban megtartott szakmai konzultáción a tervezőnek a konzultáció napjára dátumozott papír alapú, vagy .pdf formátumú tervdokumentációt kell bemutatnia.
(4) A dokumentációt a tervezőnek elektronikus úton (.pdf formátumban) a szakmai konzultációt legalább 7 nappal megelőzően meg kell küldenie a főépítésznek.
35. § (1) A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell megtartani.
(2) Az építtető, vagy az általa megbízott tervező a főépítészi szakmai konzultáció során elhangzottakról emlékeztetőt készíthet, melyet – ellenjegyzés céljából (szerkeszthető formátumban) – meg kell küldenie a főépítésznek. A főépítész az emlékeztetőt – változatlan tartalommal vagy indokolt esetben szöveges kiegészítésekkel – ellenjegyzi és megküldi az építtetőnek, tervezőnek.
(3) Ha az építészeti-műszaki tervdokumentáció műleírása a szakmai konzultációra vonatkozó utalást, hivatkozást is tartalmaz, a terviratok között az (1) bekezdés szerinti emlékeztetőt és az azokhoz tartozó munkaközi dokumentáció tervlapjainak másolatát is szerepeltetni kell.
(4) A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz – azonosítható módon – tartozó tervdokumentációk nyilvántartásáról gondoskodni kell.
Településképi véleményezési eljárás
26. Általános szabályok
36. § 51Építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni
a) új építmény építésére,
b) meglévő építmény (a meglévő tetőtér beépítését is ide értve) - a beépített szintterület növekedését eredményező - bővítésére,
c) meglévő építmény településképet érintő átalakítására irányuló építési munka esetén.
36/A. §52 A képviselő-testület a településképi véleményezési eljárás lefolytatására vonatkozó hatáskörét a jegyzőre ruházza át.
37. §53 (1) A településképi vélemény iránti kérelmet a 6. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani.
(2) A településképi véleményt minden esetben a főépítész készíti elő, szakmailag megvizsgálja a véleményezésre benyújtott dokumentációt, és megadja szakmai álláspontját.
(3) A településképi véleménynek tartalmaznia kell a főépítészi állásfoglalást, és annak részletes indokolását.
27. A településképi vélemény kialakításának szempontjai
38. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) megfelel-e a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
c) figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben található településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat, valamint hogy
d) a b) és c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, vagy településképi megjelenést eredményez-e.
(2) Az épületek elhelyezésével kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, vagy építmények kilátását,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés esetén
da) biztosított lesz-e minden ütemben az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek való megfelelés, a bővítés megvalósíthatósága,
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az épület tömegének, homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, és a helyi építési szabályzat szerint átalakuló épített környezethez,
b) a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak, az arculati kézikönyvben megfogalmazott elvárásoknak,
c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
d) indokoltság esetén, a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések, felületek elhelyezésére és kialakítására,
e) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
f) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz,
g) az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, és a telepítendő fákra, fasorokra.
(4) Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(3) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a főépítészi minősítés során egyaránt figyelembe kell venni.
Településképi bejelentési eljárás
28. Általános szabályok
39. §54 (1) E rendeletben foglaltak szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletszerinti építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek és az egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek megkezdése előtt.
(2) A képviselő-testület a településképi bejelentési eljárás lefolytatására vonatkozó hatáskörét a jegyzőre ruházza át.
29. A településképi bejelentési eljárás szabályai
40. § (1)55 A településképi bejelentési eljárás iránti kérelmet a 7. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani.
(2) Az építészeti-műszaki tervnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) műszaki leírást a telepítésről és a műszaki kialakításról, mely tartalmazza a létesítmény formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját,
b) helyszínrajzot, mely tartalmazza a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt, annak alaprajzát és elhelyezésének módját,
c) nézetrajzot,
d) utcaképi vázlatot,
e) látványtervet.
41. §56
30. A településképi bejelentés elbírálásának szempontjai
42. § (1) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
c) figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben található településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat, és hogy
d) a b) és c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, településképi megjelenést eredményez-e.
(2) Az építmény vagy épület elhelyezésével kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, az építmények kilátását,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés esetén
da) biztosított lesz-e minden ütemben az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek való megfelelés, a bővítés megvalósíthatósága,
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, és a helyi építési szabályzat szerint átalakuló épített környezethez,
b) a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak, az arculati kézikönyvben megfogalmazott elvárásoknak,
c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
d) a terv községképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(4) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét.
(5)57
43. §58 A településképi bejelentési eljárásban az önkormányzati főépítész szakmai álláspontját minden esetben be kell kérni.
Településképi kötelezés
31. Általános szabályok
44. § (1)59 A képviselő-testület a településképi kötelezés eljárás lefolytatására vonatkozó hatáskörét a jegyzőre ruházza át.
(2)60
(3) A településképi kötelezési eljárás hivatalból indul.
(4)61 A településképi kötelezés keretében a településképet rontó cégérek megszüntetése, átalakítása, az építmény, építményrész felújítása, átalakítása, helyreállítása vagy elbontása rendelhető el.
45. §62 A településképi követelmények érvényesítése, rendeltetésváltozás esetén a helyi építési szabályzat előírásainak teljesítése érdekében az ingatlan tulajdonosa a településkép védelméről szóló törvény szabályai szerint lefolytatott településképi kötelezési eljárásban településkép-védelmi bírsággal sújtható.
Záró rendelkezések
46. § Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
1. KÁLVÁRIA (02. HRSZ.)
2. LAKÓHÁZ, FŐ U. 31.
3. LAKÓHÁZ, FŐ U. 3. (29/3 HRSZ.)
4. LAKÓHÁZ, FŐ U. (34 HRSZ.)
5. LAKÓHÁZ, FŐ U. (35 HRSZ.)
6. GAZDASÁGI ÉPÜLET, FŐ U. 19.
7. ERDÉSZHÁZ (055/2 HRSZ.)
8. KERESZTEK:
9. KŐKERESZT, FŐ U. 30. SZ. ELŐTT (ÉVSZ.: 1895, STEIERLEIN, ALBERT)
10. KŐKERESZT, KÚT U. 3. SZ. LAKÓHÁZ (CZAUN-HÁZ) ELŐKERTJÉBEN (ÉVSZ.: 1948)
11. KŐKERESZT, TEMPLOMKERT (ALBERT HÁZASPÁR, ÉVSZ.: 1895.)
4. melléklet
1. SZÉKÚT:
1.1. 07/2
1.2. 07/5
1.3. 07/6-9
1.4. 07/16-20
1.5. 07/22
1.6. 07/23
1.7. 07/26
1.8. 07/27
2. DOBOGÓ:
2.1. 036/2-10
2.2. 244-260
2.3. 261/1-6, 8, 9
3. FENYVES-KERESZTFÖLD:
3.1. 202-220
3.2. 221/1-3, 5, 6
3.3. 231
3.4. 232/2-11,
3.5. 301/1-24
3.6. 302-304
3.7. 308
4. Térképi lehatárolás
5. melléklet
1. MŰEMLÉKEK, MŰEMLÉKI KÖRNYEZETEK
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
|
|
sorszám |
törzsszám |
azonosító |
cím |
név |
védelem |
helyrajzi szám |
|
1. |
11309 |
12765 |
Szentjakabfa |
Római katolikus templom műemléki |
Műemléki |
1, 3, 13, 4/2, 4/3, 10/2, 11/1, 11/2, 14, 78/1, 78/2, 53/3, 4/1, 53/4 |
|
2. |
11309 |
12124 |
Fő u. |
római katolikus templom |
Műemlék |
2 |
2. régészeti területek
|
A |
B |
C |
D |
E |
|
|---|---|---|---|---|---|
|
azonosító |
település |
név |
védelem |
helyrajzi szám |
|
|
1. |
9297 |
Szentjakabfa |
Alma-kút forrásai felett |
szakmai |
Szentjakabfa: 08/8, 08/7 (Óbudavár: 017/16, 07, 015,) |
|
2. |
9298 |
Szentjakabfa |
Törpevízmű |
szakmai |
232/11, 29/6, 232/1 |
|
3. |
9299 |
Szentjakabfa |
Láz-föld |
szakmai |
033/4 |
|
4. |
9303 |
Szentjakabfa |
Szentjakabfa - Balatoncsicsói bekötőút |
szakmai |
08/12, 09, 016/20, 016/21, 016/22, 016/18, 014, 08/3, 08/6, 011, 012, 013, |
6. melléklet63
1. Kérelmező (építtető) neve:……………………………………………………………………………..…….
2. Kérelmező (építtető) címe: …………………………………....................................................
3. Levelezési cím: ……………………………………………………………………………………………………..
4. A tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helye: …………………………….
5. Az érintett telek helyrajzi száma:…………………………………………………………………………..
Melléklet: Építészeti műszaki tervdokumentáció
(Az építészeti-műszaki dokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) helyszínrajzi elrendezés ábrázolása, a szomszédos beépítés bemutatása, védettség lehatárolása, terepviszonyok megjelenítése szintvonalakkal,
b) településképet befolyásoló tömegformálás, homlokzatkialakítás, utcakép, illeszkedés ábrázolása (lehet makett, fotómontázs, digitális megjelenítés is),
c) reklámelhelyezés ábrázolása,
d) rendeltetés meghatározása, valamint
e) rövid műszaki leírás a különböző védettségek bemutatásával, a telepítésről és az építészeti kialakításról.)
A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmet papíralapon kell benyújtani, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre fel kell tölteni, melyhez az eljáró hatóság részére hozzáférést kell biztosítani. Természetes személy a dokumentációt is papír alapon nyújtja be. Hiánypótlásra egy ízben van lehetőség.
ÉTDR azonosító:……………………………………………………………….
Tájékoztatás: Az önkormányzat a véleményét a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül küldi meg a kérelmező nevére és címére. A hatáskör jogosultja véleményében:
a) - feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül - engedélyezésre javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy
b) engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha
ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg a meghatározottaknak, és a kérelmező a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak nem vagy csak részben tesz eleget, vagy
bb) a tervezett építési tevékenység a településképi követelmények alapján nem támogatható.
A vélemény tartalmazza:
a) a kérelmező (építtető) adatait,
b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,
c) a véleményt és annak részletes indokolását.
A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.
Dátum:……………………………………….
……………………………………..
kérelmező
7. melléklet64
1. Bejelentő (építtető) neve:…………………………………………………………………………………….
2. Bejelentő (építtető) címe/székhelye: …………………………………....................................
3. Levelezési cím: …………………………………………………………………………..…………………………
4. Építési tevékenység/rendeltetésváltozás megjelölése:………………………………………..…
5. A tervezett építési tevékenység/rendeltetésváltozás helye: ………………………………..
6. Az érintett telek helyrajzi száma:……………………………………………………………………..……
7. Az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása tervezett időtartama: …………………………………………………………………………………….
Melléklet: településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki, illetve egyéb terv, rendeltetésváltozás esetén a rendezési terv rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentáció
(Az építészeti-műszaki dokumentációnak a bejelentéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) műszaki leírás a telepítésről és a műszaki kialakításról, mely tartalmazza a létesítmény formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját,
b) helyszínrajz, mely tartalmazza a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt, annak alaprajzát és elhelyezésének módját,
c) nézetrajz,
d) utcaképi vázlat,
e) látványterv.
A bejelentési eljárás lefolytatásához a kérelmet és a mellékleteket elektronikus úton kell benyújtani. Természetes személy a dokumentációt papír alapon is benyújthatja.
Tájékoztatás: Az önkormányzat a bejelentést a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül:
a) - feltétel meghatározásával vagy anélkül – tudomásul veszi, vagy
b) elutasítja, ha
ba) a tervezett építési tevékenység nem illeszkedik a településképbe, vagy nem felel meg a településképi követelménynek, vagy
bb) a tervezett rendeltetésváltozás nem felel meg a rendezési tervben foglalt követelményeknek, vagy a műszaki kialakítással a tervezett rendeltetés nem valósítható meg.
c) megszünteti az eljárást, ha a kérelem és melléklete nem felel meg a meghatározott követelményeknek, vagy az eljárás okafogyottá válik.
A településképi bejelentés elbírálása során hozott döntéssel szemben a települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.
Dátum:……………………………………….
……………………………………..
bejelentő
Hatályon kívül helyezte az 5/2019. (V.30.) önkormányzati rendelet 2. § a) pontja
Hatályon kívül helyezte az 5/2019. (V.30.) önkormányzati rendelet 2. § b) pontja
A 10. § (6) bekezdése a Szentjakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (3) bekezdése a Szentjakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 17. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (4) bekezdése a Szentjakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 17. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (9) bekezdése a Szentjakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte az 5/2019. (V.30.) önkormányzati rendelet 2. § c) pontja
Hatályon kívül helyezte az 5/2019. (V.30.) önkormányzati rendelet 2. § c) pontja
A 14. § (1) bekezdés a) pontja a Szentjakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdés c) pontja a Szentjakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdés e) pontja a Szentjakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte az 5/2019. (V.30.) önkormányzati rendelet 2. § d) pontja
A 15. § (1) bekezdés b) pontja a Szentjakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (1) bekezdés d) pontja a Szentjakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (1) bekezdés e) pontját a Szentjakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdése iktatta be.
A 15. § (2) bekezdés a) pontja a Szentjakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 4. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (2) bekezdés d) pontja a Szentjakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 4. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (2) bekezdés e) pontja a Szentjakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 4. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte az 5/2019. (V.30.) önkormányzati rendelet 2. § e) pont ea) alpontja
A 15. § (2) bekezdés g) pontját a Szentjakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 4. § (6) bekezdése iktatta be.
Hatályon kívül helyezte az 5/2019. (V.30.) önkormányzati rendelet 2. § e) pont eb) alpontja
A 15. § (4) bekezdés f) pontja a Szentjakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 18. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (4) bekezdés h) pontja a Szentjakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 4. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte az 5/2019. (V.30.) önkormányzati rendelet 2. § e) pont eb) alpontja
Hatályon kívül helyezte az 5/2019. (V.30.) önkormányzati rendelet 2. § e) pont ec) alpontja
Hatályon kívül helyezte az 5/2019. (V.30.) önkormányzati rendelet 2. § e) pont ed) alpontja
Módosította az 5/2019. (V.30.) önkormányzati rendelet 1. § a) pontja
Módosította az 5/2019. (V.30.) önkormányzati rendelet 1. § b) pontja
Hatályon kívül helyezte az 5/2019. (V.30.) önkormányzati rendelet 2. § f) pont fa) alpontja
A 16. § (1) bekezdés e) pontját a Szentjakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdése iktatta be.
A 16. § (2) bekezdés a) pontja a Szentjakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 17. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (2) bekezdés c) pontja a Szentjakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (2) bekezdés d) pontja a Szentjakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte az 5/2019. (V.30.) önkormányzati rendelet 2. § f) pont fb) alpontja
Hatályon kívül helyezte az 5/2019. (V.30.) önkormányzati rendelet 2. § f) pont fc) alpontja
Hatályon kívül helyezte az 5/2019. (V.30.) önkormányzati rendelet 2. § f) pont fd) alpontja
Hatályon kívül helyezte az 5/2019. (V.30.) önkormányzati rendelet 2. § f) pont fe) alpontja
Módosította az 5/2019. (V.30.) önkormányzati rendelet 1. § c) pontja
Hatályon kívül helyezte az 5/2019. (V.30.) önkormányzati rendelet 2. § f) pont ff) alpontja
A 17. § (1) bekezdése a Szentjakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (2) bekezdése a Szentjakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 14. alcím címe a Szentjakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § a Szentjakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte az 5/2019. (V.30.) önkormányzati rendelet 2. § i) pontja
A 16. alcímet (20. §) a Szentjakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 18. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Hatályon kívül helyezte az 5/2019. (V.30.) önkormányzati rendelet 2. § k) pontja
Hatályon kívül helyezte az 5/2019. (V.30.) önkormányzati rendelet 2. § l) pontja
Hatályon kívül helyezte az 5/2019. (V.30.) önkormányzati rendelet 2. § m) pontja
Hatályon kívül helyezte az 5/2019. (V.30.) önkormányzati rendelet 2. § n) pontja
Hatályon kívül helyezte az 5/2019. (V.30.) önkormányzati rendelet 2. § o) pontja
Bevezető szövegrészt módosította az 5/2019. (V.30.) önkormányzati rendelet 1. § e) pontja
A 36/A. §-t a Szentjakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 9. §-a iktatta be.
A 37. § a Szentjakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § a Szentjakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 40. § (1) bekezdése a Szentjakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A 41. §-t a Szentjakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 18. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 42. § (5) bekezdését a Szentjakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 18. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 43. § a Szentjakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.
A 44. § (1) bekezdése a Szentjakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
A 44. § (2) bekezdését a Szentjakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 18. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
Módosította az 5/2019. (V.30.) önkormányzati rendelet 1. § g) pontja
A 45. § a Szentjakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
A 6. melléklet a Szentjakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. mellékletet a Szentjakabfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 16. § (2) bekezdése iktatta be.
