Kifejezéskereső
Zalahaláp község képviselő testületének 9/2017(XII.19.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
[1]Zalahaláp Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról és az integrált településrendezési eszközökről , valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm.rendelet 42/A. § (6) bekezdésében és a 9.melléklet 3., 5., és 23. pontjaiban biztosított véleményezési jogkörében eljáró
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. § (1) [2]
(2) A helyi védelem célja Zalahaláp településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) A településképi szempontból meghatározó területek meghatározásának célja Zalahaláp egyedi karakterjegyeket hordozó területeinek egyedi településképi szabályozása.
(4) Jelen rendelet a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben,(a továbbiakban: Tk.tv.) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rr.) foglalt követelményekkel együtt alkalmazható, azzal, hogy jelen rendelet ezen jogszabályok felhatalmazásával eltérő rendelkezéseket is tartalmaz. Jelen rendelet a hatályos helyi építési szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) előírásaival együtt alkalmazandó.
1/A. §1 Zalahaláp Község Önkormányzat Képviselő-testülete a polgármesterre ruházza át a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben meghatározott önkormányzati hatósági hatásköreit.
[3]2. §
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. áttört kerítés: a kerítés lábazat nélküli függőleges síkjának merőleges átláthatósága;
2. hirdető-berendezés, hirdetőtábla: minden olyan a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendeletben vagy ágazati szabványban nem szereplő tábla, eszköz, amelynek az a célja, hogy a közterületen közlekedők figyelmét felhívja valamilyen szolgáltatásra, gyártmányra, termékre, eseményre, létesítményre, stb.;
3. önálló hirdető-berendezés: minden olyan hirdető-berendezés, amely nem építményen vagy nem építményhez rögzítetten kialakított;
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai
4. § (1) A helyi védelem feladata
a) az oltalmat igénylő építészeti, örökség számbavétele és meghatározása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése;
b) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
[4](2)
3. Védetté nyilvánítás, védettség megszüntetése
5. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése kezdeményezhető
a) hivatalból, vagy
b) természetes és jogi személy által írásban Zalahaláp Önkormányzatának Polgármesterénél.
(2) A védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét;
b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körül határolását;
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, építményrész, egyéb elem, telek, telekrész);
d) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását,
e) a kezdeményezés indokolását.
(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét/megnevezését;
b) a védett érték megnevezését, szükség esetén körül határolását;
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, építményrész, egyéb elem, telek, telekrész);
d) a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását a jelenlegi állapotot bemutató fotókat,
e) a kezdeményezés indokolását.
(4) A kezdeményezésben érintett építészeti örökségről, amennyiben az nem áll rendelkezésre értékvizsgálatot kell készíttetni.
(5) A helyi védelem alá helyezésről, illetve a védelem megszüntetéséről értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosát és a kezdeményezőt.
4. Nyilvántartási szabályok
6. § (1) A helyi védett értékekről Zalahaláp Önkormányzata nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
7. § A helyi egyedi védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének megállapítását követően az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését, a magasabb szintű jogszabályokban rögzítettek szerint.
5. A helyi védelem alatt álló érték megjelölése
8. § (1) A védett értéket az önkormányzat az e célra rendszeresített egységes táblával jelölheti meg.
(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról - előzetes értesítés mellett – az Önkormányzat gondoskodik.
6. Az egyedi védelem meghatározása
9. § Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculat, településkarakterét meghatározó elemeire, az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.
7. A helyi védelemhez kapcsolódó kötelezettségek
10. § A helyi védelem alatt lévő építményeket eredeti formájukban meg kell őrizni. Bontás vagy szerkezeti elem cseréje előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
8. A településképi szempontból meghatározó területek meghatározása
11. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza, ezek
a) falusias lakó,
b) Kolónia,
c) Ipari, gazdasági
d) Haláp – hegy.
[6](2)
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
9. Építmények anyaghasználatára vonatkozó követelmények a településképi szempontból meghatározó és az egyéb településképi szempontból meghatározó területekre
12. § (1) A homlokzat anyaghasználatára vonatkozó követelmények a településképi szempontból meghatározó és az egyéb településképi szempontból meghatározó területeken a homlokzat színezése során
a) alkalmazhatók:
aa) a fehér, a tört-fehér, szürke szín és ezek árnyalatai,
ab) a földszínek, pasztellszínek,
b) nem alkalmazhatók:
ba) a fekete,
bb) a rikító,
bc) a kék, a lila, a narancs, az élénk piros és árnyalatai és ezen színek hatását keltő színek.
(2) A homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől eltérő vakolatszínezés nem alkalmazható.
(3) Épületeket, építményeket, nyomvonalas létesítményeket és berendezéseket, azok elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, a természeti értékek megóvása mellett a táj jellegéhez is igazodva kell kialakítani, a településképi arculati kézikönyvben foglalt iránymutatások figyelembevételével.
(4) Az (1)-(3) bekezdésekben szereplő általános követelményeket a jelen rendeletben meghatározott egyedi szabályok hiányában kell alkalmazni.
10. A településképi szempontból meghatározó területekre és az egyéb településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános településképi követelmények
13. § (1) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.
(2) A külterületi épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések elhelyezése a környezettel történő funkcionális és esztétikai összehangolással, a tájképvédelmi elvárásoknak megfelelő tájba illesztéssel történhet.
(3) A használaton kívüli épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények területét a településkép védelme és az általános környezetvédelmi előírások teljesülése érdekében rendezni kell.
(4) A területhasználat és az építés során a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni.
(5) A természetes terepfelszín megbontása, maradandó megváltoztatása a területhasználat, az építés során csak a legszükségesebb mértékben, a vonatkozó előírásoknak megfelelően történhet.
(6) A település beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építményeket a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.
(7) A 10 m-nél magasabb építmények terveihez tájesztétikai vizsgálatot és külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.
11. A falusias lakó településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó településképi követelmények
14. § (1) A falusias lakó településképi szempontból meghatározó területre (a továbbiakban a 14-18. § - ban: a terület) vonatkozó településképi követelményeket a (2) – (14) bekezdések tartalmazzák, kivéve ha a részterületekre vonatkozó követelmények eltérően nem rendelkeznek.
(2) Új épületek az utcában kialakult előkertméret figyelembevételével telepíthetők.
(3) Új épület építése esetén az épület tetőgerinc irányának illeszkednie kell az építéssel érintett telekhez közvetlenül kapcsolódó 2-2 telken lévő épületéhez.
(4) Oldalkert irányába történő épületkiugrás létesítése esetén az épületkiugrásnak az épület homlokvonalától számított minimális távolsága legalább az utcai homlokzat szélessége.
(5) Melléképítmény csak a főépület takarásában, a hátsókertben építhető. Az utcafronton és az oldalkertben melléképítmény elhelyezése nem megengedett.
(6) Új épület építése esetén az épület magasságának illeszkednie kell az építéssel érintett telekhez közvetlenül kapcsolódó 2-2 telken lévő épületek magassághoz, azzal, hogy az új épület legmagasabb pontja legfeljebb 8 méter lehet.
(7) Az épületek csak magas tetővel létesíthetők. A tetőforma kialakításának az épülettömeghez kell igazodnia, a túl bonyolult tetőszerkezet nem megengedett.
(8) Tetőablak tetősíkban fekvő, vagy a tetőfelület függőleges vetületének 1/10-én hasáb formájú tetőfelépítményben álló lehet.
(9) Az épületek homlokzatát a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel, a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenéssel lehet kialakítani.
(10) A homlokzat kialakítása során fehér, pasztell, és természetes, anyagszerű színek alkalmazhatók.
(11) Tetőhéjazatként cserép, betoncserép, vagy sötét tónusú kis elemes hatású fedést kell alkalmazni. Rikító színű, fémlemez, hullámlemez vagy egyéb mesterséges hatású fedés nem alkalmazható.
(12) A telkek utcai telekhatárán áttört kerítés létesíthető, maximum 60 cm magasságú tömör lábazattal. Útcsatlakozásoknál azonban a szabad látást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.
(13) Az áttört kerítések utólagos lefedése nádszövettel vagy egyéb anyaggal nem megengedett.
(14) A kertekben többszintes növényállomány telepítendő, a 2. és 3. melléklet szerinti növényfajok figyelembevételével.
15. § (1) A területen belül a HÉSZ-ben falusias lakóterületként meghatározott területre vonatkozó településképi követelményeket a (2) – (5) bekezdések tartalmazzák.
(2) A magas tető hajlásszöge 30 º -nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet, kivéve a műemléki környezetben, ahol 40 º -nál alacsonyabb nem lehet, azzal, hogy a tetőfelület vízszintes vetületének legfeljebb 30 %-a 30°-nál kisebb hajlású magas tetővel, 10°-nál kisebb hajlású fémlemez héjalású tetővel, vagy tetőteraszként kialakított járható lapos tetővel is fedhető.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a melléképületre, melléképítményre, amelyek esetén lapos tető nem alakítható ki.
(4) A HÉSZ-ben Lf4 építési övezetként meghatározott területen a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tető hajlásszöge kizárólag 30 º - 45 º közötti lehet.
(5) Építési telkeken a be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. Burkolt felület a telek területének maximum 10 %-a lehet.
16. § (1) A területen belül a HÉSZ-ben kertvárosias lakóterületként meghatározott területre vonatkozó településképi követelményeket a (2) – (4) bekezdések tartalmazzák.
(2) A magas tető hajlásszöge 20 º -nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet, azzal, hogy a tetőfelület vízszintes vetületének legfeljebb 30 %-a 20°-nál kisebb hajlású magas tetővel, 10°-nál kisebb hajlású fémlemez héjalású tetővel, vagy tetőteraszként kialakított járható lapos tetővel is fedhető.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a melléképületre, melléképítményre, amelyek esetén lapos tető nem alakítható ki.
(4) Építési telkeken a be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. Burkolt felület a telek területének maximum 10 %-a lehet.
17. § (1) A területen belül a HÉSZ-ben településközpont területként meghatározott területen az épületek csak magas tetővel létesíthetők. (2) A magastető hajlásszöge 30 º -nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet, azzal, hogy a tetőfelület vízszintes vetületének legfeljebb 30 %-a 30°-nál kisebb hajlású magastetővel, 10°-nál kisebb hajlású fémlemez héjalású tetővel, vagy tetőteraszként kialakított járható lapostetővel is fedhető.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a melléképületre, melléképítményre, amelyek esetén lapos tető nem alakítható ki.
18. § (1) A területen belül a HÉSZ-ben temető területként meghatározott területen a temető kerítése mentén fasorral kell határolni. A lezárt temetők területe kegyeleti parkká alakítandó, és akként kezelendő.
12. Kolónia településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó településképi követelmények
19. § (1) Kolónia településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó településképi követelményeket a (2) – (10) bekezdések tartalmazzák.
(2) A kialakult beépítésű területen az épületek egységes telepítése, magassága, tetőformája a jelenlegi formájában megőrzendő.
(3) Tetőfelépítmény nem építhető, a tetőtér beépítése esetén csak tetősíkablak alkalmazható.
(4) A magas tető hajlásszöge 30 º -nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet, azzal, hogy a tetőfelület vízszintes vetületének legfeljebb 30 %-a 30°-nál kisebb hajlású magas tetővel, 10°-nál kisebb hajlású fémlemez héjalású tetővel, vagy tetőteraszként kialakított járható lapos tetővel is fedhető.
(5) A (4) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a melléképületre, melléképítményre, amelyek esetén lapos tető nem alakítható ki
(6) Tetőhéjazatként cserép, betoncserép, vagy sötét tónusú kis elemes hatású fedést kell alkalmazni.
(7) A lakóépületek homlokzatát a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel, a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenéssel lehet kialakítani.
(8) A meglévő épületek felújítása és új épületek építése esetén fehér, vagy világos, természetes színű vakolat, vagy bazalt terméskő alkalmazható a homlokzaton.
(9) Építési telkeken a be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. Burkolt felület a telek területének maximum 10 %-a lehet.
(10) A lakótelkek utcai telekhatárán áttört utcai kerítések létesíthetők. Útcsatlakozásoknál azonban a szabad látást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.
13. Az ipari, gazdasági településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó településképi követelmények
20. § (1) Az ipari, gazdasági településképi szempontból meghatározó területre (a továbbiakban e § - ban: a terület) vonatkozó településképi követelményeket a (2) – (8) bekezdések tartalmazzák.
(2) Egy ingatlanon belül a különböző méretű és tömegű épületek utólagos egybeépítése nem megengedett, a területen egyszerű formájú épületek építhetők.
(3) A területen az épületek csak magas tetővel létesíthetők. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével a tető hajlásszöge 30°-45º között lehet, tetőhéjazatként cserépfedést, vagy sötét tónusú kis elemes hatású fedést kell alkalmazni. A nagy fesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel építhetők.
(4) A tetőforma kialakításának az épülettömeghez kell igazodnia, a túl bonyolult tetőszerkezet nem megengedett.
(5) Az épületek homlokzatán vakolt homlokzatképzés, fémlemez burkolat, vagy faburkolat megengedett. Rikító színek kizárólag a cégprofil megjelenítése érdekében, kis felületen, a környezetbe illesztve alkalmazhatók.
14. A Haláp-hegy településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó településképi követelmények
21. § (1) A Haláp-hegy településképi szempontból meghatározó településképi követelményeket a 22.-24. §-ok tartalmazzák.
22. § (1) A területen belül a HÉSZ-ben kertes mezőgazdasági területként meghatározott területre vonatkozó településképi követelményeket a (2) – (12) bekezdések tartalmazzák.
(2) A földrészletek mezőgazdasági műveléssel nem hasznosított, be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
(3) Az épületek homlokzatát csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel lehet kialakítani Nem helyezhető el a területen mobil építmény, lakókocsi, lakókonténer.
(4) Az épületek – pincék kivételével - csak magas tetővel, a kialakult állapotnak megfelelően létesíthetők. A tető hajlásszöge 30°-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként cserépfedést, nádat, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni.
(5) A telek természetes terepszintje megőrzendő, a szükséges mértékű terepalakítás a lejtős terep egyidejű feltöltésével és bevágásával valósítandó meg.
(6) Lejtős terepen az épületek tetőgerince a lejtő irányában álljon, az utcával párhuzamos oromfallal. 6 méternél szélesebb oromfal nem építhető.
(7) A tetőforma kialakításának az épülettömeghez kell igazodnia, a túl bonyolult tetőszerkezet nem megengedett.
(8) Lapos tető a pince kivételével nem létesíthető.
(9) Az épületek lejtő felőli homlokzatának magassága legfeljebb 6 méter lehet.
(10) A terasz, elő tető, pergola anyaghasználatának az épülettel összhangban kell lennie, tartószerkezetük fából, vagy egyéb természetes anyagból készülhet.
23. § A területen belül a HÉSZ-ben különleges beépítésre nem szánt – rendezvényterületként meghatározott területen
a) Az épület anyaghasználataként kő, tégla, fa használható.
b) Az épület tetőhéjalásaként bitumenes zsindely nem használható, fémlemezfedés a tetőfelület legfeljebb 10%-án használható.
15. Az egyéb településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó településképi követelmények
24. § Az egyéb településképi szempontból meghatározó területen a légkábelek, bázisállomások és adótorony-építmények elhelyezése megengedett.
16. A kerítésépítésre vonatkozó általános szabályok
25. § (1) Az e §-ban szereplő általános követelményeket a jelen rendeletben meghatározott egyedi szabályok hiányában kell alkalmazni.
(2) Az áttört kerítés mellé a belátás elleni védelemként őshonos fajokból kialakított sövény vagy cserjesor telepítése alkalmazható a 2. és 3. mellékletben felsorolt növényfajok figyelembe vételével.
(3) A kerítés anyaghasználatára vonatkozó követelmények a település igazgatási területén
a) a következőkben felsorolt anyag alkalmazható:
aa) vas,
ab) fa,
ac) kő,
ad) tégla,
b) a kerítés lábazat esetén a következőkben felsorolt anyag alkalmazható:
ba) kő,
bb) tégla,
bc) beton.
(4) A kerítés színezése során
a) a természetesség hatását keltő földszínek, fehér, szürke és azok világos árnyalatai alkalmazhatóak, valamint az építőanyagok természetes színei
b) rikító, élénk színek, valamint a piros, kék, lila színek alkalmazása tilos.
(5) A Kerítés színezése elsődlegesen a szomszédos kerítésekhez másodlagosan az építmény homlokzatához kell, hogy illeszkedjen.
17. Sajátos építmények elhelyezésére, egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények
26. § (1) A település belterületén a település- és tájképvédelem érdekében táv- és hírközlési célú magas építmények (adó- és átjátszó tornyok) csak takartan létesíthetők.
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az egyéb településképi szempontból meghatározó területek. Helyi területi védelemmel érintett terület nem került meghatározásra így vonatkozó anyaghasználati követelményt a rendelet nem tartalmaz.
(3) A villamosenergia-ellátást és közvilágítást földkábel alkalmazásával célszerű biztosítani.
(4) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
(5) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) a ferde tetősíktól max 15o-os kiemeléssel telepíthető, de a településképi megjelenést nem ronthatja.
(6) Belterület már beépített területén, valamint külterületen a HÉSZ beépítésre szánt területként meghatározott területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni.
(7) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során energiatakarékos lámpatestek alkalmazhatók.
(8) Térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad. Közterületi megvilágításnál nem alkalmazható hideg fehér fényű világítás. A világítótestek ernyőzése esetén a fényeknek – díszvilágítás esetén is – lefelé kell irányulniuk.
(9) A település területén antenna és egyéb gépészeti berendezés elhelyezése az utcai homlokzaton tilos.
(10) Gáznyomás-szabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.
18. Közterületekre és közterületi zöldfelületekre vonatkozó követelmények
27. § (1) A település utcái mentén, ahol nincs akadályozó tényező, fasort kell telepíteni. A zöld sáv fenntartását, gyommentesítését tulajdonosának, illetve kezelőjének folyamatosan el kell végezni.
(2) Az utak melletti fasorok védendők, folyamatos ápolásukról, szükség szerint pótlásukról a tulajdonosnak, a kezelőnek gondoskodnia kell.
(3) Az utak melletti fasorokban új fasor telepítése esetén azonos fafajták alkalmazandók, meglévő fasor esetén a hiányzó egyedek pótlása során az utcában megtalálható fafajták alkalmazhatók.
(4) Az utak melletti fasorokban új fasor telepítése esetén azonos fafajták alkalmazandók, meglévő fasor esetén a hiányzó egyedek pótlása során az utcában megtalálható fafajták alkalmazhatók.
(5) Az utak mentén nem telepíthető szemmagasságban takaró növényzet.
(6) A járdák, terek gyalogos és vegyes forgalmát szolgáló felületein és a közterületi parkolóhelyeken szürke színű kis elemes térburkolat, bazalt zúzottkő burkolat, és aszfalt burkolat alkalmazható.
19. A reklámok, reklámhordozók elhelyezésének szabályai
28. § (1) Tiltott valamennyi e rendeletben, a településképről szóló törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.
(2) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(3) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
(4) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(5) Egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.
(6) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag [80 lumen/Watt] mértéket meghaladó hatékonyságú, [statikus meleg fehér színű] fényforrások használhatók.
(7) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzé tehető.
(8) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
20. Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott területen
29. § (1) [10] Reklámot közzétenni , reklámhordozót , reklámhordozó tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti tervben foglalt területfelhasználási egységek figyelembevételével a reklámok elhelyezésének szabályairól jogszabályokban meghatározott követelményekkel összhangban a (2) és (3) bekezdésekben meghatározottak szerint lehet.
30. § (1) A településképi szempontból meghatározó jelentőségű , az 1. mellékletben megjelölt területeken kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti területen létesített funkcionális célú utcabútor esetén kizárólag az utcabútor felülete, vagy homlokzata vehető igénybe reklámközzététel céljából.
(3) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban és a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével – nem helyezhető el.
(4) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.
22. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok
31. § (1) Az utcabútor a településképet és a terület rendeltetésszerű használatát hátrányosan nem befolyásolja.
(2) Utcabútoron kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából. Az utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváró és a kioszk kivételével – nem helyezhető el.
(3) Utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.
(4) A közművelődési intézményekkel megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető.
(5) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzati működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegét érintő, elsősorban állami információk;
(6) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.
23. Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények
32. § (1) Reklámhordozón reklám
a) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;
b) plexi vagy biztonsági üveg mögött;
c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;
d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;
e) egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el.
(2) A közérdekű reklámfelület, az utasváró és a kioszk kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán Zalahaláp Község Önkormányzata az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.
24. Közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése
33. § E rendelet 29. § (4) bekezdésében meghatározott építmények előtti területen nem helyezhető el közművelődési célú hirdetőoszlop.
25. Építési reklámháló kihelyezése
34. § Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.
26.Településképi bejelentési eljárás a reklámok és reklámhordozók elhelyezésére
35,§ (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a Kr.-ben szereplő általános településképi követelmények és jelen rendeletben foglalt reklám és reklámhordozó elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően.
36. § (1) [13] Zalahaláp szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében évente összesen tizenkét naptári hét időszakra eltérés engedélyezhető a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól.
(2) A magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól eltérésre van mód építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezésére, az építési tevékenység időtartamára. Az építési reklámhálón a tervezett építményt építészeti kialakítása jeleníthető meg, és az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb információk.
(3) Építési reklámháló kihelyezésének feltétele, hogy építési napló-bejegyzés igazolja az építési tevékenység megkezdését, illetve ha építési napló vezetésére nem áll fent kötelezettség, úgy az építtető vállalja ennek vezetését, és ezzel igazolja az építési tevékenység megkezdését.
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
28. Rendelkezés a szakmai konzultációról
37. § (1) A polgármester a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.
(2) A szakmai konzultáció kérelemre indul, lefolytatható írásban és személyesen.
(3) A kérelemhez amennyiben az rendelkezésre áll mellékelni kell a tervezett építési tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját.
(5) A szakmai konzultáció során a polgármester javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítésének módjára.
(6) A szakmai konzultációról emlékeztetőt kell felvenni, amely tartalmazza:
a) a kérelmező adatait,
b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,
c) az üggyel kapcsolatos lényeges információkat, a felvetett javaslatok lényegét , a főépítészz lényeges nyilatkozatait.
[15](7) Szakmai konzultáció esetén a polgármester az írásban rögzített javaslatait és nyilatkozatait a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi kérelmező részére.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
29. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
38. § (1) Jelen rendelet előírásai szerint Zalahaláp közigazgatási területén végzett engedélyköteles építési tevékenységek és fennmaradási engedélyekkel kapcsolatos építésügyi eljárások vonatkozásában településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
30. A bejelentési eljárással érintett reklám-elhelyezések
39. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az Rr. általános településképi követelmények és jelen rendelet reklámok közzétételével összefüggő településképi követelményeinek tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.
31. A bejelentési eljárás részletes szabályai
40. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú - bejelentésre indul.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS
32. A településképi kötelezés
41. § A reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén a polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal 15 napon belül értesíti a fővárosi és megyei kormányhivatalt.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
33. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
34. Hatálybalépés
44. § Ez a rendelet 2017. december 31. napján lép hatályba.
35. Hatályukat vesztő rendelkezések
45. § (1) Hatályát veszti Zalahaláp Község Önkormányzat Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzatának valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 4/2005 (VIII.12.) önkormányzati rendeletének 5. § (3) bekezdése, 8. §-ának (6)-(9) bekezdése, a 8. § (11) bekezdésében „Az építési övezetben a tető hajlásszöge 30º -nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet.” szövegrész, a 9. § (6)-(9) bekezdése, a 10. § (9) bekezdése, a 11. § (4)-(6) bekezdése, a 14. § (6) bekezdésében „A temetőt kerítése mentén fasorral kell határolni. A lezárt temetők területe kegyeleti parkká alakítandó, és akként kezelendő.” szövegrész, a 15. § (12) bekezdése, a 17. § (7) bekezdése, a 21. § (5), és (9)-(10) bekezdése, a 22/A. § (3) bekezdés g)-h) pontja, a „Természet- és tájvédelem” fejezetcím, a „Tájképvédelem” alcím és a 24. § (1) – (9) bekezdései , továbbá hatályát veszti Zalahaláp Község Önkormányzat Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló 8/2017. (X.31.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
falusias lakó településképi szempontból meghatározó terület
Kolónia településképi szempontból meghatározó terület
Ipari, gazdasági településképi szempontból meghatározó terület
Haláp-hegy településképi szempontból meghatározó terület
egyéb településképi szempontból meghatározó terület2. melléklet
|
tudományos (latin) elnevezés |
magyar elnevezés |
|||
|---|---|---|---|---|
|
lombos fák |
||||
|
Acercampestre |
mezei juhar |
|||
|
Acerplatanoides |
korai juhar |
|||
|
Acerpseudoplatanus |
hegyi juhar |
|||
|
Acertataricum |
tatár juhar, feketegyűrű juhar |
|||
|
Alnusglutinosa |
enyves éger, mézgás éger |
|||
|
Alnusincana |
hamvas éger |
|||
|
Betulapendula |
közönséges nyír, bibircses nyír |
|||
|
Betulapubescens |
szőrös nyír, pelyhes nyír |
|||
|
Carpinusbetulus |
közönséges gyertyán |
|||
|
Carpinusorientalis |
keleti gyertyán |
|||
|
Castanea sativa |
szelídgesztenye |
|||
|
Cerasusavium (Prunusavium) |
vadcseresznye, madárcseresznye |
|||
|
Cerasusmahaleb (Prunusmahaleb) |
sajmeggy |
|||
|
Fagussylvatica |
közönséges bükk |
|||
|
Fraxinusangustifoliassp. pannonica |
magyar kőris |
|||
|
Fraxinusexcelsior |
magas kőris |
|||
|
Fraxinusornus |
virágos kőris, mannakőris |
|||
|
Juglansregia |
közönséges dió |
|||
|
Malussylvestris |
vadalma |
|||
|
Padusavium |
zelnicemeggy, májusfa |
|||
|
Populus alba |
fehér nyár |
|||
|
Populuscanescens |
szürke nyár |
|||
|
Populusnigra |
fekete nyár |
|||
|
Populustremula |
rezgő nyár |
|||
|
Pyruspyraster |
vadkörte, vackor |
|||
|
Quercuscerris |
csertölgy, cserfa |
|||
|
Quercusfarnetto (Q. frainetto, Q. conferta) |
magyar tölgy |
|||
|
Quercuspetraea (Q. sessiliflora) |
kocsánytalan tölgy |
|||
|
Quercuspubescens |
molyhos tölgy |
|||
|
Quercusrobur (Q. pedunculata) |
kocsányos tölgy |
|||
|
Salix alba |
fehér fűz |
|||
|
Sorbusaria |
lisztes berkenye |
|||
|
Sorbusaucuparia |
madárberkenye |
|||
|
Sorbusdégenii |
- |
|||
|
Sorbusdomestica |
házi berkenye |
|||
|
Sorbuspseudolatifolia |
- |
|||
|
Sorbusrédliana |
- |
|||
|
Sorbussemiincisa |
budai berkenye |
|||
|
Sorbustorminalis |
barkóca berkenye |
|||
|
Tiliacordata (T. parviflora) |
kislevelű hárs |
|||
|
Tiliaplatyphyllos (T. grandifolia) |
nagylevelű hárs |
|||
|
Tiliatomentosa (T. argentea) |
ezüst hárs |
|||
|
Ulmusglabra (Ulmusmontana, Ulmusscabra) |
hegyi szil |
|||
|
Ulmuslaevis |
vénic szil |
|||
|
Ulmus minor (Ulmuscampestris) |
mezei szil |
|||
|
tűlevelű fajok (fenyők) |
||||
|
Abies alba |
jegenyefenyő |
|||
|
Juniperuscommunis |
közönséges boróka, gyalogfenyő |
|||
|
Larixdecidua |
vörösfenyő |
|||
|
Piceaabies (Piceaexcelsa) |
lucfenyő |
|||
|
Pinussylvestris |
erdei fenyő |
|||
|
Taxusbaccata |
közönséges tiszafa |
|||
|
lombos |
cserjék |
|||
|
Alnusviridis |
havasi éger, zöld éger |
|||
|
Amelanchierovalis |
közönséges fanyarka |
|||
|
Amygdalus nana (Prunustenella) |
törpe mandula |
|||
|
Artemisia alba |
sziklai üröm |
|||
|
Berberisvulgaris |
közönséges borbolya, sóskafa |
|||
|
Callunavulgaris (Ericavulgaris) |
csarab |
|||
|
Cerasusfruticosa (Prunusfruticosa) |
csepleszmeggy |
|||
|
Clematisvitalba |
erdei iszalag |
|||
|
Coluteaarborescens |
pukkanó dudafürt |
|||
|
Cornusmas |
húsos som |
|||
|
Cornussanguinea |
veresgyűrű som |
|||
|
Coronillaemerus |
- |
|||
|
Corylusavellana |
közönséges mogyoró |
|||
|
Cotinuscoggygria |
cserszömörce |
|||
|
Cotoneasterintegerrimus (C. vulgaris) |
szirti madárbirs |
|||
|
Cotoneasternigrum (C. melanocarpa) |
fekete madárbirs |
|||
|
Cotoneasternebrodensis (C. tomentosa, C. orientalis) |
nagylevelű madárbirs, gyapjas madárbirs |
|||
|
Crataeguslaevigata (C. oxyacantha) |
kétbibés galagonya |
|||
|
Crataegusmonogyna |
egybibés galagonya |
|||
|
Crataegusnigra |
fekete galagonya |
|||
|
Crataeguspentagyna |
ötbibés galagonya |
|||
|
Cytisusausrtiacus |
buglyos zanót |
|||
|
Cytisushirsutus |
borzas zanót |
|||
|
Cytisusnigricans |
fürtös zanót |
|||
|
Cytisusdecumbens (C. procumbens) |
- |
|||
|
Cytisussupinus (C. capitalus) |
gombos zanót |
|||
|
Daphnecneorum |
henyeboroszlán |
|||
|
Daphnelaureola |
babérboroszlán |
|||
|
Daphnemezereum |
farkasboroszlán |
|||
|
Ericacarnea |
alpesi erika |
|||
|
Euonymuseuropaeus |
csíkos kecskerágó |
|||
|
Euonymusverrucosus |
bibircses kecskerágó |
|||
|
Frangulaalnus (Rhamnusfrangula) |
kutyabenge |
|||
|
Genistatinctoria |
festő rekettye |
|||
|
Hederahelix |
közönséges borostyán |
|||
|
Helianthemumnumullarium |
napvirág |
|||
|
Hippophaerhamnoides |
homoktövis |
|||
|
Laburnumanagyroides |
közönséges sárgaakác, aranyeső |
|||
|
Ligustrumvulgare |
közönséges fagyal |
|||
|
Loniceracaprifolium |
jerikói lonc |
|||
|
Loniceraxylosteum |
ükörke lonc, ükörke |
|||
|
Prunusspinosa |
kökény |
|||
|
Rhamnuscatharticus |
varjútövis (benge) |
|||
|
Ribesalpinum |
havasi ribiszke |
|||
|
Ribesuva-crispa |
- |
|||
|
Rosa canina |
gyepűrózsa |
|||
|
Salixcaprea |
kecskefűz |
|||
|
Salixcinerea |
rekettyefűz, hamvas fűz |
|||
|
Salixeleagnos |
ciglefűz, parti fűz |
|||
|
Salix fragilis |
törékeny fűz csőrege fűz |
|||
|
Salixpentandra |
babérfűz |
|||
|
Salixpurpurea |
csigolyafűz |
|||
|
Salixrosmarinifolia |
serevényfűz |
|||
|
Salixtriandra |
mandulalevelű fűz |
|||
|
Salixviminalis |
kosárkötő fűz |
|||
|
Sambucusnigra |
fekete bodza |
|||
|
Sambucusracemosa |
fürtös bodza |
|||
|
Sarothamnusscoparius (Cytisusscoparius) |
seprőzanót |
|||
|
Spiraeamedia |
szirti gyöngyvessző |
|||
|
Spiraeasalicifolia |
fűzlevelű gyöngyvessző |
|||
|
Staphyleapinnata |
mogyorós hólyagfa |
|||
|
Viburnumlantana |
ostorménfa |
|||
|
Viburnumopulus |
kányabangita |
|||
|
Vitissylvestris |
ligeti szőlő |
|||
3. melléklet
|
tudományos (latin) elnevezés |
magyar elnevezés |
|
|---|---|---|
|
Robiniapeudoacacia |
fehér akác |
|
|
Ailanthusaltissima |
mirigyes bálványfa |
|
|
Eleagnusangustifolia |
keskenylevelű ezüstfa |
|
|
Acernegundo |
zöld juhar |
|
|
Fraxinuspennsylvanica |
amerikai kőris |
|
|
Prunusserotina |
kései meggy |
|
|
Populus x canadensis |
kanadai nyár |
|
|
Celtisoccidentalis |
nyugati ostorfa |
|
|
Amorphafruticosa |
cserjés gyalogakác |
|
|
Impatiensparviflora |
kisvirágú nebáncsvirág |
|
|
Impatiensgrandiflora |
bíbor nebáncsvirág |
|
|
Fallopiaspp. |
japánkeserűfű-fajok |
|
|
Solidagogigantea |
magas aranyvessző |
|
|
Solidagocanadensis |
kanadai aranyvessző |
|
|
Asclepiassyriaca |
közönséges selyemkóró |
|
|
Ambrosiaartemisiiflora |
ürömlevelű parlagfű |
|
|
Ribesaureum |
arany ribiszke |
|
|
Vitis-hibridek |
adventív szőlőfajok |
|
|
Parthenocissusspp. |
vadszőlőfajok |
|
|
Echinocystislobata |
süntök |
|
|
Asterspp. |
észak-amerikai őszirózsák |
|
|
Xanthiumstrumaiumsubsp. italicum |
olasz szerbtövis |
|
|
Phytolaccaamericana |
amerikai karmazsinbogyó/amerikai alkörmös |
|
|
Phytolaccaesculenta |
kínai karmazsinbogyó/kínai alkörmös |
|
|
Humulusjaponicus |
japán komló |
|
|
Cenchrusincertus |
átoktüske |
|
|
Elodeacanadensis |
kanadai átokhínár |
|
|
Elodeanuttallii |
aprólevelű átokhínár/vékonylevelű átokhínár |
|
|
Azollamexicana, Azollafiliculoides |
moszatpáfrányfajok |
|
|
Baccharishalimifolia |
borfa/tengerparti seprűcserje |
|
|
Cabombacaroliniana |
karolinai tündérhínár |
|
|
Eichhorniacrassipes |
közönséges vízijácint |
|
|
Heracleumpersicum |
perzsa medvetalp |
|
|
Heracleummantegazzianum |
kaukázusi medvetalp |
|
|
Heracleumsosnowsky |
Szosznovszkij-medvetalp |
|
|
Hydrocotyleranunculoides |
hévízi gázló |
|
|
Lagarosiphon major |
nagy fodros-átokhínár |
|
|
Ludwigiagrandiflora |
nagyvirágú tóalma |
|
|
Ludwigiapeploides |
sárgavirágú tóalma |
|
|
Lysichitonamericanus |
sárga lápbuzogány |
|
|
Myriophyllumaquaticum |
közönséges süllőhínár |
|
|
Myriophyllumheterophyllum |
felemáslevelű süllőhínár |
|
|
Partheniumhysterophorus |
keserű hamisüröm |
|
|
Persicariaperfoliata |
ördögfarok keserűfű |
|
|
Puerariamontana |
kudzu nyílgyökér |
|
|
Alternantheraphiloxeroides |
aligátorfű |
|
|
Gunneratinctoria |
óriásrebarbara |
|
|
Pennisetumsetaceum |
tollborzfű |
|
|
Microstegiumvimineum |
- |
Az 1/A. §-t a Zalahaláp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
