Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelete

1. § A rendelet hatálya Szentendre Város teljes közigazgatási területére terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában

1. adventi időszak: advent első vasárnapja előtti szombattól vízkeresztig terjedő időszak.

2. állandó reklám: minden olyan reklám, amely nem ideiglenes, időszakos.

3. Belváros: természetben a következő utak, vízfolyások által határolt városrész: Dunakanyar körút az Ady Endre út kereszteződéséig, Ady Endre út a Sztaravoda patakig, Sztaravoda patak, szentendrei Duna sodorvonala, Postás Strand területének déli határa, Strand utca, a Dózsa György út és a Dunakanyar körút kereszteződése.

4. épület legmagasabb pontja: Szentendre építési szabályzatáról szóló 26/2017. (VII.31.) önkormányzati rendeletben meghatározott paraméterek figyelembe vételével valamennyi homlokzat mentén az adott homlokzati szakaszhoz tartozó tömegegység legmagasabb pontjának az adott homlokzati szakasz terepcsatlakozástól számított legnagyobb magassága. Az értékbe nem számítandó bele a terepszint alatti építményrészek homlokzati magassága.

5. értékvizsgálat: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 23/B. §-a szerinti értékvizsgálat.

6. főtömeg: az épület, építmény karaktere szempontjából meghatározó tömegi elem, mely az épület földszinti beépített alapterületének legalább 60%-át képező, egybefüggő része.

7. funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;

8. helyi védett érték: a város közigazgatási területén az a területi vagy egyedi védelem alatt álló települési művi, valamint épített érték, amelyet e rendelet védetté nyilvánít.

9. hirdetés: minden olyan figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ, amely valamely áru kelendőségének növelésére vagy szolgáltatás igénybevételére, valamint ennek fokozására irányul, valamint valamely kereskedelmi vagy fogyasztói tevékenységet népszerűsít.

10. hirdetmény: minden olyan – a lakosság részére történő – közérdekű tájékoztatás, információ, amely kereskedelmi, fogyasztási tevékenységgel sem közvetlenül, sem közvetve nem hozható összefüggésbe.

a) cégtábla: technológiájától és kialakításától függetlenül, az intézmény, üzlet, vállalkozás, kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség együttes nevét, az ott folytatott tevékenységet, esetleg egyéb adatot feltüntető, a bejáratnál, vagy a tevékenység végzésének helyet adó épület falán, vagy tetején elhelyezett tábla – ide értve a névtáblát is –, vagy felirat.

b) cégérszerű reklámtábla: technológiájától és szerkezeti kialakításától függetlenül a céget, üzlethelyiséget tartalmazó épület falfelületére, vagy arra merőlegesen kifüggesztett árureklám – ide értve a LED reklámot is –, mely a cég által forgalmazott termék, vagy szolgáltatás népszerűsítésére szolgál. Cégszerű reklámtáblának minősül a cégér abban az esetben is, amennyiben az ott található kereskedelmi egység az adott árut nevében szerepelteti.

12. hirdető-berendezés felülete: hirdető-berendezés felületét a hordozó szerkezettel együtt kell számítani, függetlenül a rá kihelyezett reklám nagyságától. Szerkezetileg több elemből álló hirdető-berendezés egynek minősül. Önálló betűk vagy ábrák esetében az összefüggő szöveg körbehatárolt idomainak felületét egybe kell számítani.

13. ideiglenes, időszakos reklám: eseti hirdetmény, továbbá valamilyen eseményhez, akcióhoz köthető, határozott időre vonatkozó reklám.

14. információs vagy más célú berendezések: különösen a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely, továbbá

a) CityLight: változó tartalmú reklámok elhelyezésére alkalmas egy vagy két-oldalú, az óriásplakát méretét el nem érő, de legalább 2,00 m² reklámfelületű, belülről megvilágított berendezés,

b) közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét,

c) megállító reklámhordozó eszköz: valamely üzlet tevékenységéhez kapcsolódó, kizárólag a tevékenységre vonatkozó, az üzlet bejáratánál vagy a terasz területén, vagy annak határán a nyitvatartási idő alatt elhelyezett ideiglenes és mobil reklámeszköz, amely kizárólag egy- vagy kétoldalú tábla, vagy egyéb eszköz lehet,

d) önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat,

e) önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat,

f) totemoszlop: általában főútvonalak mentén lévő, az átmenő forgalom, illetve jelentősebb vonzásterület kiszolgálását biztosító kereskedelmi és ellátó létesítmények nagyobb távolságból is látható, a vállalkozás nevét feltüntető műszaki berendezés, pilon, mely magasságának és szélességének hányadosa legalább 3, illetve vastagsága az oszlop teljes magasságában legalább 30 cm,

g) útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás,

h) vendéglátóipari hirdető-eszköz: valamely vendéglátóipari egység tevékenységéhez kapcsolódó, kizárólag az egység tevékenységére vonatkozó, az üzlet bejáratánál vagy a terasz területén vagy annak határán a nyitvatartási idő alatt elhelyezett ideiglenes és mobil reklámeszköz, amely információs, vagy étlaptartó vitrin – az üzlet helyiségével közvetlen kapcsolatban nem lévő üvegezett felületű reklámeszköz –, állvány lehet.

15. közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre.

16. számozott utak menti területek: a számozott utak melletti területek, a gazdasági területek kivételével; jellemzően kertvárosi, vegyes, társasházas, üdülő karakterű területek, valamint ide tartozik a Belváros számozott út melletti szakasza is.

17. Településképi szempontból vizsgálandó terület: a rendelet 4. melléklete szerint térképen lehatárolt terület.

18. új épület tágabb környezete: az épület 2-2 szomszédos és az utca épülettel és 2-2 szomszédos épületével szemközti oldalán lévő beépítés.

19. védett építmény: bármilyen jellegű – műemléki, országos vagy helyi – védelem alatt álló építmény, épület, épületrész, műalkotás.

20. védett érték: bármilyen jellegű – műemléki, országos vagy helyi – védelem alatt álló építészeti vagy természeti érték.

21. védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.

22. védett érték környezete: a védett érték ingatlanával közvetlenül határos ingatlan, továbbá a védett érték ingatlanával határos közterületi szakasz.

3. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2) A helyi védett értékek, valamint területek jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A helyi védett területek térképi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

4. § Helyi területi védelem alatt állnak az 1. mellékletben felsorolt és a 2. mellékletben lehatárolt területek.

5. § (1) Helyi egyedi védelem alatt állnak az 1. mellékletben felsorolt és a 2. mellékletben lehatárolt értékek.

(2) Helyi védett az az épület, építmény, épületrész, épületegyüttes, utcakép, homlokzat, utca vonalvezetése, településrész, kilátás, településsziluett, szobor, emlékmű stb. lehet, amelyet az önkormányzat Képviselő-testülete építészeti, városszerkezeti, művészeti, történelmi, néprajzi, ipartörténeti, biológiai, esztétikai értéke miatt védendőnek minősít, és külön jogszabályok alapján nem áll védelem alatt.

(3) A (2) bekezdés szerinti védelem kiterjed különösen

a) a helyi védett épület, építmény minden alkotórészére,

b) a helyi védett épülethez, valamint építményhez tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemekre, valamint az e rendeletben meghatározott esetben a használat módjára,

c) arra a telekre és annak a használati módjára is, amelyen a helyi védett épület, építmény áll.

6. § (1) A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését bármely természetes, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a polgármesterhez írásban benyújtott beadványban kezdeményezheti. A helyi védelem alá helyezés, vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindítását a Képviselő-testület kezdeményezés nélkül is elrendelheti.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó beadványnak tartalmaznia kell:

a) helyi egyedi védelem esetén a helyi védettség alá helyezéssel érintett érték

aa) megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

ab) elhelyezkedésének a központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés g)-m) pontja szerinti címadatait, valamint helyrajzi számát,

ac) rövid leírását, irodalmi, fényképi vagy egyéb dokumentálását (irodalom, fotók),

ad) a kezdeményezés indokolását.

b) helyi területi védelem esetén az épületegyüttes

ba) megnevezését,

bb) körülhatárolását,

bc) rövid leírását, irodalmi, fényképi vagy egyéb dokumentálását,

bd) a kezdeményezés indokolását.

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó beadványnak tartalmaznia kell:

a) helyi egyedi védelem esetén a helyi védettség megszüntetésével érintett érték

aa) megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

ab) elhelyezkedésének a központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés g)-m) pontja szerinti címadatait, valamint helyrajzi számát,

ac) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását.

b) helyi területi védelem esetén az épületegyüttes

ba) megnevezését,

bb) körülhatárolását,

bc) elhelyezkedésének a központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés g)-m) pontja szerinti címadatait, valamint helyrajzi számait,

bd) a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását.

(4) A beadványnak minden esetben tartalmaznia kell a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét vagy székhelyét.

(5) A kezdeményezés szakmai előkészítését a tartalmi elemek meghatározásával, a szükséges szakértői vélemények beszerzésével a főépítész végzi, aki a védetté nyilvánítás vagy megszüntetés javaslatát a városfejlesztési ügyekkel foglalkozó bizottság és a Képviselő-testület számára döntésre előkészíti.

(6) Az előkészítő munka során ki kell kérni a helyi építészeti-műszaki tervtanács (a továbbiakban: Tervtanács) állásfoglalását is.

(2) A helyi védelemmel kapcsolatos döntés szakmai megalapozása érdekében – amennyiben nem áll rendelkezésre – az önkormányzat értékvizsgálatot készíttet.

(3) Az elkészült értékvizsgálati dokumentáció annak közzétételéről szóló felhívástól számított 30 napon belül megtekinthető a főépítészi irodán, azzal kapcsolatosan írásban bárki észrevételt tehet.

8. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 8 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell a (2) bekezdésben meghatározott érdekelteket. Az értesítésről a főépítész gondoskodik.

(2) A helyi védettség alá helyezési vagy a védettség megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

a) helyi egyedi védelem tekintetében

aa) a javaslattal érintett ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,

ab) műalkotás esetén az élő alkotót vagy a szerzői jog jogosultját,

ac) a kezdeményezőt,

ad) az illetékes építésügyi hatóságot,

ae) az örökségvédelmi hatáskörben eljáró illetékes hivatalt,

b) helyi területi védelem tekintetében

ba) az a) pontban felsorolt érdekelteket,

bb) a javaslattal érintett közművek üzemeltetőit, valamint

bc) a javaslattal érintett közterületek fenntartóit.

(3) Az értesítést

a) a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti érdekelteknek, valamint a helyi egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén azoknak, akiknek a helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védelem megszüntetés a jogát, jogos érdekét érinti, hivatalos iratként,

b) helyi területi érték esetén, valamint amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, hirdetmény útján történő közzététellel

kell kézbesíteni.

(4) Az érintett ingatlant bármilyen jogcímen használó személy értesítése a tulajdonos útján történik.

9. § A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítéstől számított 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

10. § (1) A hirdetmény útján történő közzététel során a hirdetmény tartalmazza

a) a közzététel napját,

b) az önkormányzat megnevezését,

c) a javaslat lényegét,

d) a javaslattal érintett ingatlanok körülírását,

e) a hirdetmény közzétételéhez kapcsolódó esetleges jogkövetkezményekre való figyelmeztetést, valamint határidőket.

(2) A hirdetményt a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, a város honlapján, valamint – a hirdetményt vagy annak kivonatát – a Szentendre és Vidéke helyi lapban is közzé kell tenni. A jogkövetkezmények a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való közzétételhez kötődnek.

11. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésről szóló előterjesztésben szerepelnie kell a védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálatnak és a 8. § (2) bekezdésben meghatározott érdekeltek – az értesítés átvételét követő 30 napon belül benyújtott – észrevételeinek is.

(2) A Képviselő-testület a rendeletnek megfelelő tartalmú kezdeményezés benyújtása esetén az értékvizsgálat elkészültét követő rendes testületi ülésen dönt a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetéséről.

(3) A helyi védelemmel kapcsolatos Képviselő-testületi döntésről az érdekelteket írásban kell értesíteni, és a döntésről az Önkormányzat honlapján tájékoztatást kell közzétenni.

12. § (1) Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló értéket műemléki védelem alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a helyi egyedi védelem megszűnik, mely esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.

(2) A helyi egyedi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a helyi védett érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre, vagy

b) a védetté nyilvánítás feltételei nem állnak fenn.

(3) A helyi egyedi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védelem megszüntetését követően lehet elbontani. A védelem megszüntetésekor a helyi védett értékről állapotrögzítő tanulmányt kell készíteni a helytörténeti gyűjtemény számára.

(4) A helyi védelem megszüntetése során az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, valamint azok megőrzése, helyrehozatala írható elő.

13. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet (a továbbiakban: Nyilvántartás), amely nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A Nyilvántartás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tkr.) meghatározottakon túl tartalmazza a védett érték

a) helyszínrajzát,

b) rendeltetésének és használati módjának a megnevezését,

c) a védelem elrendelésére vonatkozó Képviselő-testületi előterjesztés és döntés másolatát,

d) eredeti tervdokumentációjának másolatát, ha az rendelkezésre áll,

e) felmérési terveit, ha az rendelkezésre áll,

f) fotódokumentációját,

g) megőrzésével összefüggő más, lényeges adatot és körülményt.

(3) A Nyilvántartás vezetéséről a főépítész gondoskodik.

(4) A Nyilvántartás adatai elektronikus adathordozón is tárolhatók. Elektronikus Nyilvántartás esetén hiteles biztonsági másolat készítése vagy párhuzamos manuális nyilvántartás vezetése szükséges.

(5) A védettség megszűnése esetén az adott tételnek továbbra is a Nyilvántartás elkülönített részében kell maradnia a törlést elrendelő döntés adataival együtt.

14. § (1) A helyi védett érték – annak állagát, rendeltetésszerű használatát és megjelenését nem sértő módon készített – a védelem tényét ismertető egységes táblával jelölhető meg.

(2) A helyi védett terület esetén a védelem ténye a környezethez igazodó, a védelem tényét és okát, valamint a védelemmel összefüggő egyéb információt tartalmazó táblával jelölhető meg.

(3) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról és pótlásáról – külön eljárás nélkül – a polgármester gondoskodik.

(4) A tulajdonos a tábla elhelyezését – a tábla céljának eléréséhez szükséges és elégséges mértékben – tűrni köteles.

15. § (1) A helyi védett érték tulajdonosa köteles gondoskodni a védett érték karbantartásáról, értékcsökkenést nem okozó fenntartásáról, valamint a rendeltetésnek megfelelő használatáról.

(2) A helyi védett érték rendeltetésének megváltoztatását eredményező beruházás csak akkor hajtható végre, ha a kívánt rendeltetés kielégíthető a helyi védett érték fennmaradása mellett.

(3) A helyi védett érték környezetében és a védett értéket tartalmazó ingatlanon nem végezhető olyan beavatkozás, változtatás, ami előnytelen a védett érték látványa szempontjából.

(4) Nem végezhető olyan építési és használati tevékenység, amely a védett értéket veszélyezteti.

16. § A helyi védett értékek, valamint helyi területi védelemmel érintett építmények külső helyreállítására, bővítésére vagy bontására irányuló, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármely módon érintő munkát – függetlenül attól, hogy az építési engedély alapján, vagy a nélkül végezhető – megkezdeni és végezni, valamint a védett építmény rendeltetését megváltoztatni csak a vonatkozó jogszabályban meghatározott eljárás lefolytatása előtt beszerzett Tervtanács ajánlása szerint lehet.

17. § (1) Az önkormányzat a helyi védett értékek, valamint a műemlék és Belváros műemléki környezet (a továbbiakban: MK.), műemléki jelentőségű terület (a továbbiakban: MJT.) ingatlanok homlokzata (a továbbiakban együtt: helyi építészeti érték) megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítése érdekében pénzügyi alapot (a továbbiakban: Alap) hoz létre.

(2) Az Alap forrásai:

a) az önkormányzat által a költségvetésben elkülönített összeg,

b) a magyar és nemzetközi alapokhoz benyújtott pályázatokon nyert összegek,

c) vállalkozók, magánszemélyek kifejezetten erre a célra rendelt adományai,

d) a településképi bírságbevételek,

e) az alap pénzeszközeinek ideiglenes lekötéseiből származó kamatok,

f) egyéb bevételek.

(3) Az Alap (2) bekezdés a) pontja alapján elkülönített összegére a polgármester tesz javaslatot a várható szükségletek és az év során összegyűjtött támogatási igények alapján.

(4) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről szóló rendeletében a költségvetés részeként határozza meg az Alapot, külön címen feltüntetve annak bevételi és kiadási tervszámát.

(5) Az Alapot az önkormányzat más pénzforrásaitól elkülönítetten kell kezelni.

(6) Az Alap felhasználásáról a városfejlesztési ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke a Képviselő-testület előtt évente a zárszámadás során köteles beszámolni. A beszámolót a Képviselő-testület a zárszámadás elfogadásával hagyja jóvá.

18. § (1) Az Alapból támogatás pályázat útján – az e rendeletben előírt feltételekkel –

a) a helyi építészeti érték felújítására, valamint helyrehozatalára a helyi építészeti érték tulajdonosa, kezelője vagy használója részére,

b) a településképi követelmények érvényesülését segítő tájékoztató, ismeretterjesztő és népszerűsítő tevékenység céljára

adható.

(2) A pályázati feltételeket, az eljárás szabályait a városfejlesztési ügyekkel foglalkozó bizottság határozza meg. A pályázat benyújtási határidejét a pályázati felhívásban kell rögzíteni.

(3) A pályázatot a főépítésznél kell benyújtani.

(4) A pályázatok elbírálásáról, a támogatás megítéléséről, és annak mértékéről a benyújtott pályázati anyag alapján – a 21. § (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a városfejlesztési ügyekkel foglalkozó bizottság a főépítész szakmai állásfoglalását figyelembe véve dönt.

(5) A támogatás odaítélését követően, a pályázat nyertesével támogatási szerződést kell kötni azzal a feltétellel, hogy a támogatott tevékenység kizárólag a megállapodás aláírását követően kezdhető meg.

(6) A támogatás kiutalására teljesítményarányosan, a kifizetett számlák alapján kerülhet sor, a feladat elvégzéséről benyújtott számlamásolat rendelkezésre bocsátását követően.

(7) A pályázatban foglaltak teljesítésének a pénzfelhasználást megelőző, folyamatos ellenőrzéséről, valamint az Alap és az odaítélt támogatások nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

19. § (1) A helyi építészeti érték felújítására pályázni az ezen alcímben meghatározott feltételekkel lehet.

(2) Azok a pályázatok részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése előtt nyújtottak be, és a felújítás költsége részletes kalkulációval igazolható, hitelt érdemlően alátámasztott.

(3) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a pályázat benyújtását megelőző 10 éven belül, a helyi védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, az engedélytől eltérően, az e rendelet, vagy más jogszabály megsértésével végeztek építési vagy egyéb munkát.

(4) A pályázat elbírálása során vizsgálni kell, hogy

a) a benyújtott költségvetés reális adatokat tartalmaz-e,

b) az alkalmazott műszaki megoldás a lehető legtakarékosabb módon került-e kiválasztásra, és

c) az alkalmazott műszaki megoldás összhangban van-e a településkép védelmére előírt követelményekkel.

20. § (1) Pályázni a felújítás költségének arra a részére lehet, amely a helyi védelem alá helyezés miatt vált szükségessé.

(2) A helyi építészeti érték felújítására benyújtott pályázat alapján a teljes felújítás költségének legfeljebb huszonöt százalékáig nyújtható vissza nem térítendő támogatás.

21. § Az Alapból pályázat alapján a településkép védelmét elősegítő tájékoztató füzetek, kiadványok megjelentetése, kiállítások rendezése, a helyi védelem tényét megjelölő táblák elhelyezése, népszerűsítő előadások szervezése, valamint a helyi védett érték megmentését elősegítő helyi társadalmi tevékenység is támogatható.

22. § (1) E rész rendelkezéseit a nyilvántartott műemléki értékre, környezetre és műemléki jelentőségű területre annyiban kell alkalmazni, amennyiben azok az örökségvédelmi jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott követelményekkel nem ellentétesek.

(2) Jelen rész vonatkozásában:

1. Belváros történelmi mag,

2. Belváros peremrészek,

3. Belváros kertváros,

4. Izbég ófalu,

5. Izbég alsó,

6. Kertváros,

7. Társasházas,

8. Üdülő,

9. 11-es út melletti vegyes,

10. Rekreációs,

11. Gazdasági,

12. Vegyes,

13. Mezőgazdasági, erdős,

14. Helyi területi védelem,

15. Egyéb területek

fogalmakon a 3. melléklet szerinti, karakter alapú területi lehatárolások értendők.

23. § (1) E rendelet 3. mellékletében meghatározott, helyi védelemmel nem érintett vagy településképi szempontból nem meghatározó területeken (a továbbiakban: egyéb területek) az építmények anyaghasználatára – amennyiben az adott területre vonatkozó előírás mást nem határoz meg - az alábbi (2)-(7) bekezdésben foglaltakat kell figyelembe venni.

(2) A falfelületek felületképzése nem készülhet természetes anyagtól (téglától, természetes kőtől, fától vagy vakolattól) eltérő anyagból.

(3) Természetes kőburkolat alkalmazása esetén nem alkalmazható a helyre jellemző, természetes anyagú kőtől eltérő kőburkolat.

(4) Téglaburkolat alkalmazása esetén nem alkalmazható a természetes égetett agyagtégláktól eltérő tégla.

(5) Új tetőzet építése esetén a 15 foknál nagyobb hajlásszögű magastetők és ereszcsendesítők tetőfedése nem lehet:

a) égetett agyagcseréptől, vagy ahhoz hasonló megjelenésű betoncseréptől eltérő cserépfedés,

b) fényes felületű fedés,

c) harsány megjelenésű fedés, vagy

d) a táji karakterbe nem illő anyagú fedés.

(6) Lapos, vagy 15 foknál alacsonyabb hajlásszögű tető esetén a tetőfelületek legalább 40%-án zöldtetőtől eltérő tetőzetet nem lehet kialakítani. A fennmaradó tetőfelületet nem lehet csillogó, harsány megjelenésű anyaggal fedni.

(7) Kerítés nem építhető természetes anyagtól (fa, deszkázat, fémháló, drótfonat) eltérő anyaghasználattal. Kerítés anyaga nem térhet el a faanyagú karám jellegű, vagy faoszlopos, fémhálós vadvédelmi kerítéstől. Különleges (K-, Kb-) övezetű területek esetén kerítés nem építhető természetes anyagtól (kő, tégla, fa, deszkázat, fém, fémháló, drótfonat) eltérő anyaghasználattal.

24. § Területi építészeti követelményeket e rendelet 3. mellékletében meghatározott, településképi szempontból meghatározó területeken – amennyiben az adott területre vonatkozó előírás más követelményt nem határoz meg - az alábbi 25-32. §-ban foglaltak szerint kell figyelembe venni.

25. § Az épület legmagasabb pontja paraméternek nem megfelelő meglévő építmény, építményrész állagmegóvása, újjáépítése esetén annak magassága nem növekedhet. Bővítése esetén az új bővítményrész magasságának meghatározásakor a paramétert figyelembe kell venni.

26. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek jellegzetes települési szerkezetét, telekosztását, utcavonal-vezetését meg kell őrizni, új telek kialakítása, vagy telekrendezés során a védett településszerkezetet meg kell őrizni.

(2) A Belváros történelmi mag és peremrészek, valamint Izbég ófalu – településképi szempontból meghatározó - területén a telekalakítás során a kialakult telekstruktúrához és utca-vonalvezetéshez kell alkalmazkodni.

(3) Az új épületek tömegarányait, fő méreteit a környezetében lévő épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok jellemző homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.

(4) A közterületek burkolatát és berendezését, valamint az utcákon megjelenő reklámokat az épületek jellegéhez, az utcaképhez igazodva kell kialakítani.

27. § A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz, kivétel ez alól, ha a telek geometriai tulajdonságai olyanok, hogy a telken ezen elv szerinti telepítés nem megoldható.

28. § (1) Közterületről látható kerti építmények (kiülő, nyári konyha, tároló stb.) fa-, vagy épített szerkezetű építmények lehetnek.

(2) Az épített szerkezetű kerti építmények felületképzése kizárólag természetes anyag lehet: tégla, kő vagy vakolat, a főépület színével és felületképzésével megegyező módon, vagy ahhoz illő kivitelben.

(3) A kerti építmények fedése égetett agyag, sötétebb vagy világosabb árnyalatú égetett agyagcserép, vagy ahhoz hasonló színezésű betoncserép fedés lehet, vagy alacsonyabb hajlásszög esetén nem fényes, szürkés árnyalatú korcolt fémlemez fedéssel.

(4) Új építés esetén kizárólag az épülettel vagy a kerítéssel egybeépített nyitott-fedett tároló, vagy földszinti, a terephez igazodó támfalgarázs építhető.

29. § Támfal építésekor a támfalat természetes kővel, tégla-kő vegyes burkolattal, vagy vakolattal kell ellátni, vagy zöldhomlokzatként kell kialakítani.

30. § (1) Ahol zavaró zajterhelés van, ott áttört kerítés kialakítása esetén, legalább a kerítés áttört felületei mögé sövény telepítendő.

(2) Kerítés kizárólag természetes anyagból (vakolat, tégla, természetes kő, fa vagy fém) készülhet. Természetes kőburkolat alkalmazása esetén a helyre jellemző színű követ (sárgával, szürkével, vagy földszínekkel tört fehér színű) kell alkalmazni. Téglaburkolat esetén természetes színű (sárga, vagy égetett agyag) téglát kell alkalmazni.

(3) Új kerítés építésekor az új épületnek és az új kerítésnek harmonizálnia kell egymással, továbbá illeszkedni kell a szomszédos kerítések kialakításához, amennyiben azok megjelenésükben településképi értéket képviselnek és megfelelnek a kerítésekkel szemben támasztott követelményeknek.

(4) Új épület építésekor a kerítéssel egybeépítve kell kialakítani a kukatárolót

(5) Amennyiben a személygépjármű tároló kerítéssel egybeépülve kerül kialakításra, úgy azt épített szerkezettel (tégla, kő, fa) kell kialakítani a főépület architektúrájához illeszkedően, valamint kapuzata kerítés kapuzatként alakítandó ki. Tetőzetét cserépfedéssel kell ellátni, vagy zöldtetőként, vagy nem fényes szürkés színű korcolt fémlemez fedéssel kell kialakítani

31. § Kertvárosi és gazdasági jellegű karakter területek határánál, temetők esetében, a 11-es számú főút mentén, a Szentlászlói út mentén, a Sztaravodai út mentén, valamint a Római sánc – Kálvária út vonalán a 30. § előírásainak betartásán túl megengedett a teljesen tömör, az átláthatóságot egyáltalán nem biztosító kerítés építése.

32. § A Belváros történelmi mag és peremrészek, valamint Izbég ófalu területére jellemző hagyományos kerítés-, és kapuformákat, jellegzetes melléképítményeket, tetőfelépítményeket meg kell őrizni. A térfalat alkotó kerítéseket tömör, vagy tömör hatású kerítésként kell kialakítani.

33. § Egyedi építészeti követelményeket e rendelet 3. mellékletében lehatárolt, településképi szempontból meghatározó területeken – amennyiben az adott területre vonatkozó előírás mást nem határoz meg - az alábbi 34-35. §-ban foglaltak szerint kell figyelembe venni.

34. § (1) A falfelületek felületképzése nem készülhet természetes anyagtól (vakolattól, téglától, természetes kőtől, fától vagy) eltérő anyagból. Természetes kőburkolat alkalmazása esetén a helyre jellemző színű kőtől (sárgával, szürkével, vagy földszínekkel tört fehér színű) eltérő kőburkolatot nem lehet alkalmazni.

(2) Építmények falazatának színezése során a kirívó, túlzottan harsány, a környezet színvilágától jelentősen elütő színek nem alkalmazhatóak.

(3) Új épület létesítése, valamint meglévő épület bővítése nem lehetséges a környező beépítés és az adott terület építészeti karakterének figyelmen kívül hagyásával, azaz a településképi illeszkedés biztosítása nélkül.

(4) A kialakult beépítésű telektömbben nem létesíthető a szomszédos beépítésekhez, a kialakult jelleghez nem illeszkedő tetőformájú épület.

(5) A tetőfedéséhez nem alkalmazható

a) fényes, csillogó felületű,

b) harsány színű piros,

c) kirívó, túlzottan harsány, a környezet színvilágától jelentősen elütő színű,

d) összhatásában kirívóan tarka,

tetőfedés.

(6) Tetőablak kialakítása során nem megengedett a hegyes, toronyszerű, valamint az aránytalanul nagy tetőkiállás.

(7) Új lapostető létesítése esetén nem megengedett annak 50%-án zöldtetőtől eltérő tetőfelületet kialakítani.

35. § (1) Közterületre néző homlokzaton és tetőzeten, mint az épület homlokzatának részén nem helyezhető el

a) klíma berendezés kültéri egysége,

b) parabola antenna, és

c) világítás kivételével egyéb műszaki berendezés.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérni főépítészi állásfoglalás alapján lehet.

(3) Utcai homlokzaton szerelt kémény nem helyezhető el, illetve parapetes kivezetés nem megengedett.

(4) Homlokzatra - beleértve a tetőzetet is – szélkerék nem szerelhető.

(5) Tetőzeten - mint az épület homlokzatának részén - napenergia gyűjtő panel (napelem, napkollektor) nem alakítható ki a tető síkjától eltérő síkban, lapostető esetén az épület tömegének irányában 45 fokos szöget meghaladó dőlésszöggel. Napenergia gyűjtő panel kiterjedése nem térhet el a szabályos négyzet vagy téglalap alakú felülettől. Létesítése az utcára merőleges gerincű tetőzeten az utcához közel eső pozícióban nem lehetséges, kivétel ez alól, ha a tető geometriája másképp nem teszi azt lehetővé.

(6) Tetőzet - mint az épület homlokzatának része - fölé nyúló kémény nem létesíthető falazott (burkolt) kialakítástól eltérő megjelenéssel. Ez alól kivételt képeznek a gázkészülékek turbó kéményei.

(7) A zöldfelület kialakítása során a fás szárú növények telepítése a 8. melléklet 1. pontjában meghatározott ajánlott növényfajták figyelembevételével, a 8. melléklet 3. pont szerinti ültetési távolságokkal ajánlott.

(8) A területen, a zöldfelületek kialakítása során a 8. melléklet 2. pontjában meghatározott fajok telepítése nem megengedett.

(9) Fás szárú növények kiválasztása és telepítése nem lehetséges a környezethez való illeszkedésnek, a közművek helyzetének és a közterületi, valamint a környező épületek méreteinek és arányainak figyelembe vétele nélkül.

36. § (1) A Belváros teljes területére, valamint Izbég ófalu területére a 33-35. § általános rendelkezésein túl e § rendelkezéseit kell alkalmazni. Eltérés esetén e § rendelkezései az irányadók.

(2) A falfelületen faanyagú felületképzés 20%-nál nagyobb arányban nem megengedhető.

(3) Téglaburkolat a natúr égetett agyag természetes színeitől eltérő színnel nem alkalmazható. A kőburkolat nem csilloghat.

(4) Az építmények falazatának színezése során nem alkalmazható a település hagyományos pasztell árnyalatú - jellemzően törtfehér, meleg árnyalatú, sárgával tört fehér, okkersárga árnyalatai, homok és agyagszín, tégla és terrakotta - színhasználatától eltérő színhasználat.

(5) Új épület létesítése, valamint meglévő épület bővítése nem lehetséges a környező beépítés domináns elemeinek figyelembe vétele nélkül, azaz a településképi illeszkedés biztosítása nélkül.

(6) Az épületek főtömegén a tetőzet hajlásszöge nem térhet el a minimum 30 fok, maximum 50 fok hajlásszögtől. Az épületek főtömegén lapostető nem megengedett. Elaprózott tetőfelületekből túlformált tetőforma, aszimmetrikus nyeregtető nem alakítható ki.

(7) Magastetők tetőfedéséhez nem alkalmazható

a) cserépfedéstől eltérő,

b) az égetett agyag színárnyalataitól, vagy ahhoz hasonló színezéstől eltérő,

c) fényes felületű,

d) barna,

e) harsány színű piros,

f) összhatásában kirívóan tarka, vagy

g) nagyhullámú, nagyméretű cserép

tetőfedés.

(8) Főtömeget kiegészítő, alacsonyabb hajlásszögű tetőfelületeken megengedett a matt, grafitszürke korcolt lemez alkalmazása.

(9) Az egységes utcakép érdekében új épület építésekor az épület tetőgerincének utcához viszonyított iránya tekintetében nem lehet eltérni az utcában jellemzően kialakult tetőgerinc iránytól.

(10) Közterület felőli homlokzaton és tetőzeten, mint az épület homlokzatának részén nem helyezhető el

a) napenergiagyűjtő panel,

c) hőszivattyú,

d) klíma berendezés kültéri egysége,

e) parabola antenna, és

f) világítás kivételével egyéb műszaki berendezés.

(11) Kültéri klímaberendezés a közterület felőli homlokzati felületeken az egész épületre egységesen tervezett takarás megoldásával helyezhető el.

(12) Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett épületen legfeljebb egy antenna vagy más hírközlési berendezés helyezhető el takartan.

(13) A Duna- part Belvárosi szakaszán kikötők, úszóművek kialakításakor tilos a természetes anyaghasználattól (fa, fém) eltérő anyagválasztás. A fehér, földszínekkel tört fehér, a szürke és a fa természetes színárnyalataitól eltérő, harsány színezés választása nem megengedett.

37. § (1) Belváros történelmi mag területén a 30-36. § rendelkezésein túl e § rendelkezéseit kell alkalmazni. Eltérés esetén e § rendelkezései az irányadók.

(2) Téglaburkolat tűzfal, kerítésfal, támfal kivételével építmény falán nem alkalmazható, megjelenése nem térhet el a natúr égetett agyag természetes színeitől, vagy a homlokzattal azonos színűre festett megjelenéstől.

(3) Természetes kőburkolat falfelületen történő alkalmazása esetén a helyre jellemző színű (homokszín) kőtől eltérő burkolat nem alkalmazható. A csempeszerűen ragasztott vékony kőlap burkolatok kialakítása tilos.

(4) A jellemzően meleg színárnyalatok mellett a hideg színek is választhatóak, a belváros tradíciói szerint. Tilos a pasztellszínektől eltérő színárnyalat alkalmazása.

(5) Közterületről látható homlokzatok, térfalak kialakítása során tilos olyan színt használni, amely nem illeszkedik harmonikusan a környező épületek, térfalak színezéséhez.

(6) Az épületek, térfalak színezése nem lehetséges minimum a szomszédos épületekhez, de legfeljebb az érintett utcaszakasz épületszínezéséhez való idomulás igazolása nélkül.

(7) Épület utcával határos homlokzatának részleges felújítása nem megengedett.

(8) Épületek, építmények hagyományos építészeti tömegének, jellemző tetőformájának megváltoztatása nem megengedett, jellegzetes homlokzati nyílásrendjének, a nyílásosztás jellegének, valamint a homlokzati tagozatoknak a megváltoztatása nem lehetséges.

(9) Épületek belső átalakítása nem megengedett az értékes szerkezetek és belső értékek megtartása, megóvása nélkül.

(10) Épületek bővítése, tetőterének beépítése nem lehetséges az eredeti épület tömeg- és tetőformájának, homlokzati kialakításának, utcaképi szerepének előnytelen megváltoztatásával, valamint a bővítéssel elérni kívánt cél eléréséhez szükséges és elégséges mértékű módosításnál nagyobb beavatkozással. Az e bekezdés szerinti bővítés nem lehet ellentétben a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával.

(11) Közterület felé eső, valamint közterületi rálátással érintett tetősíkon nem helyezhető el olyan tetőablak, mely a tetősík dominanciáját jelentősen megváltoztatja. Tetőfelületen nem alkalmazható pontszerű, tradicionális padlásbevilágító ablak jellegűtől eltérő, valamint a tetősíkba helyezett megvilágítástól eltérő megformálás.

(12) A tetőfelület szempontjából jelentős méretű, ökörszem formájú tetőkiemelés nem alkalmazható.

(13) Tetőablak elhelyezés tetősíkba helyezett kialakítástól eltérő megoldással nem lehetséges olyan épületen, amely tetőkiemelés nélküli utcafronti házsorban helyezkedik el.

(14) Épület felújításakor tilos olyan utólagos külső oldali hőszigetelés alkalmazása, amely nem képes megőrizni a falfelület eredeti struktúráját, felületét, tagozatait és díszítő elemeit.

(15) Új épület nem létesíthető, valamint meglévő épület nem bővíthető a környező beépítés domináns elemeinek - vízszintes és függőleges tagolásának, nyílászáró-kiosztásának, tetőzetek formájának - figyelembe vétele nélkül, azaz a településképi illeszkedés biztosítása nélkül.

(16) Az épületek homlokzatain a területre jellemző tradicionális falnyílás arányt tilos figyelmen kívül hagyni. Az utcafronti, vagy rálátással rendelkező homlokzaton a homlokzat felületén uralkodó, nagyméretű nyílás nem helyezhető el.

(17) Nyílászárók esetleges cseréje során a tokszerkezetek pozíciója és a homlokzati falsíkhoz való viszonya nem módosítható. Az eredetitől eltérő anyagú és formájú nyílászáró nem helyezhető el..

(18) Épület és térfal utcafronti szakaszán kialakítandó garázsajtót a homlokzat külső síkján nem lehet elhelyezni, a garázskapu méretében, arányaiban, anyaghasználatában és színében sem lehet a homlokzat domináns eleme.

(19) Rálátással rendelkező tetőkön a vízelvezetést tilos látványt zavaró módon kialakítani. Ereszcsatorna elhúzások látható módon nem alakíthatók ki.

(20) Tetőzeten, homlokzaton napelemet, napkollektort úgy kell elhelyezni, hogy az épülethez közvetlenül kapcsolódó közterület(ek) utcaszintjéről ne legyen látható, kilátópontról nézve a főtömeg tetőzetének látványa domináljon.

(21) Tetőzeten napenergia gyűjtő panel (napelem, napkollektor) csak tetősíkban alakítható ki, kiterjedése szabályos négyzet vagy téglalap alakú felület lehet. Az utcára merőleges gerincű tetőzeten az utcától a lehető legtávolabb kell elhelyezni a napenergia gyűjtő panelt.

(22) Közterületről látható homlokzaton és tetőzeten, mint az épület homlokzatának részén nem helyezhető el

a) hőszivattyú,

b) klíma berendezés kültéri egysége,

c) parabola antenna, és

d) világítás kivételével egyéb műszaki berendezés.

(23) Új épület utcai homlokzatán nem helyezhető el az épülettől elkülönülő, az épület megjelenéséhez nem illeszkedő műszaki berendezés.

(24) Kültéri klímaberendezést, szellőzőt a helyi védett értéknek minősülő épület, épületrész utcafronti homlokzatán elhelyezni nem lehet.

(25) Kültéri klímaberendezés, szellőző a közterületről látható homlokzati felületeken az egész épületre egységesen tervezett takarás megoldásával helyezhető el.

38. § Gazdasági területen:

a) a falfelületek felületképzése esetén a szerelt jellegű, szendvicspaneles, elemes burkolatok (pl. szálcement, vagy műanyag elemes) is alkalmazhatóak,

b) építmények falazatának színezése során a gazdasági karakterre jellemző hideg színek alkalmazása is lehetséges, az épített környezetbe illeszkedés kritériumának betartásával,

c) új lapostető létesítése zöldtető kialakítása nélkül is megengedett.

39. § Kertvárosi területen:

a) jellemzően magastetős beépítésű tömbben az épület főtömege 25-45 foktól eltérő hajlásszögű tetőfelülettel nem alakítható ki,

b) ha a legnagyobb beépítési mérték alapján a tervezett beépítés meghaladja a bruttó 160 m²-t, az épület nem alakítható ki egy tömegben, azaz a tömeg differenciált megformálása nélkül.

40. § Társasházas területén:

a) utólagos erkély, loggia beépítés, nyílászáró csere az épület egészére vonatkozó egységes felújítási koncepció nélkül nem lehetséges,

b) épületek színezése egy önálló lakótelepi/lakóparki egységen, vagy azonos jellegű épületcsoporton belül egységes színezési koncepció nélkül nem lehetséges.

41. § Üdülő területen:

a) a részlegesen beépített, elsősorban üdülő övezeti, karakter szempontjából formálódó területen a lapostetős kialakítás is megengedett,

b) ha a legnagyobb beépítési mérték alapján a tervezett beépítés meghaladja a bruttó 140 m²-t, az épület nem alakítható ki egy tömegben, azaz a tömeg differenciált megformálása nélkül.

42. § A 11-es út melletti vegyes területen új épület építése esetén a zártsorú, utcafronti térfalas beépítés karakterének erősítése érdekében az előkertes kialakítás nem megengedett. Az utcaképbe nem illeszkedő tömegű épület nem helyezhető el.

43. § (1) Közterületről két- vagy több oldalról látható hirdető-berendezés egyik közterületről látható oldalát sem lehetséges reklámfelülettől eltérő módon kialakítani.

(2) Hirdető-berendezés építményre, kerítésre, támfalra, illetve egyéb tartószerkezetre szerelt (rögzített vagy feszített) megoldástól eltérően nem helyezhető el.

(3) Hirdető-berendezés tetőszerkezeten nem helyezhető el.

(4) Épület falán, kerítésén, kerítéskapuján, támfalán, valamint az épület telkén álló bármely tartószerkezeten reklám, hirdető-berendezést elhelyezni, áthelyezni, átalakítani, illetve bővíteni az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása nélkül nem lehet.

(5) A hirdető-berendezés nem lehet a meglévő épített és természetes környezetből kirívó, a településképbe nem illeszkedő. A reklámfelület részben sem takarhatja a homlokzat nyílászáróját, díszítő elemeit, tagozatát, párkányzatát.

(6) Az épületen, építményen elhelyezkedő hirdető-berendezés nem térhet el az épület, építmény karakterétől, színétől, arányrendszerétől.

(7) A hirdető-berendezés tulajdonosa nem hanyagolhatja el a rendszeres karbantartást, valamint arról való gondoskodást, hogy a hirdető-berendezés ne okozzon kárt az épületben, építményben, melyen elhelyezték, továbbá annak rendeltetésszerű használatát ne korlátozza. A kirakatban elhelyezett reklámok, reklámberendezések esetében is tilos a jó karbantartás, esztétikus megjelenés követelményeit figyelmen kívül hagyni.

(8) Hirdető-berendezésen nem helyezhető el a hirdető-berendezés helye szerinti ingatlan önálló rendeltetési egységeiben folytatott tevékenységtől (pl. kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenység) eltérő tartalmú reklám.

(9) A hirdető-berendezés tulajdonosának tilos a hirdető-berendezést fenntartani, amennyiben a hirdető-berendezés helye szerinti ingatlanban megszűnik az a tevékenység, melyhez a hirdető-berendezés közvetlenül kapcsolódott.

(10) Ingatlanonként, illetve amennyiben az ingatlanban több önálló rendeltetési egység van (gazdasági vállalkozás, lakás), önálló rendeltetési egységenként az alábbiak helyezhetők el:

a) egy legfeljebb 1 m² felületnagyságú hirdető-berendezés, mely legfeljebb 1 m² felületnagyságú térbeli vagy festett betűkből álló felirat is lehet, továbbá egy legfeljebb 40x60 cm méretű hirdető-berendezés,

b) egy cégér, és

c) egy legfeljebb 70x100 cm méretű ideiglenes vagy időszakos jellegű hirdetés (pl. ELADÓ tábla, garázsvásár, akciók).

(11) Üzlethelyiség kirakatának 20%-ánál nagyobb felületét tilos hirdetés céljára lefóliázni.

(12) Nem helyezhető el olyan reklám, melynek anyag és színhasználata a településképi követelményeket és a városképi illeszkedést nem veszi figyelembe. Nem lehet olyan cégtáblát, cégérszerű reklámtáblát vagy címtáblát az épület homlokzatán elhelyezni, mely nem illeszkedik szervesen a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához.

(13) Nem megengedett olyan portál, árubemutató szekrény kialakítása, amely az épület architektúrájához nem tud alkalmazkodni, az épület-homlokzat arányaihoz, ritmusához, anyaghasználatához és színezéséhez nem illeszkedik.

44. § (1) A 43. § (10) bekezdés a) pontja szerint elhelyezett hirdető-berendezések nem haladhatják meg a hirdető-berendezések helye szerinti épület homlokzat vagy kerítésmező felületének az 5%-át.

(2) Azon épületek esetében, melyekben több önálló rendeltetési egység található, az önálló rendeltetési egység használóinak megállapodása szerint, annak hiányában az épület kizárólagosan használt összes alapterületéhez képest adott önálló rendeltetési egység által kizárólagosan használt alapterület szerinti mértékben jogosult adott önálló rendeltetési egység használója hirdető-berendezés elhelyezésére.

(3) Cégértől vagy címtáblától eltérő hirdető-berendezés nem helyezhető el világító felülettel, vagy megvilágítva. Derengő fényes, állandó, meleg fényű megvilágítástól eltérő megoldás nem alkalmazható. Villogó, futófényes, változó színű vagy fényintenzitású világító berendezés, illetve megvilágítás nem alkalmazható.

(4) Fényfüzér, vonalszerű fényreklám az adventi időszak kivételével nem helyezhető el.

(5) Épületek reklámcélú megvilágítása településképi bejelentési eljárás szerint történhet. Adventi időszakban az ünneppel kapcsolatos ábrázolásmóddal kialakított ideiglenes hirdető-berendezés, reklám (pl. figura, makett, ünnepi szimbólum) kihelyezése, homlokzat, kirakatüveg ünnepel kapcsolatos ábrázolásmóddal történő díszítése településképi bejelentési eljárás nélkül történhet.

(6) Az épületekre helyezett hirdetőtáblák és vitrinek, cégtáblák, cégérek, falra festett feliratok, és üzletportálok egyedi tervezés nélkül nem létesíthetőek, sorozatgyártású, típus elemek nem alkalmazhatóak. Méretük, formájuk, elhelyezésük az épület karakterétől elütő nem lehet.

(7) Hirdető-berendezés létesítése esetén az időtálló, nemes anyagtól (pl. kő, márvány, fém, réz, kovácsoltvas, üveg, fa, kerámia) eltérő kivitel nem alkalmazható. Festett hirdető-berendezés kézzel festett kivitelben is készülhet. Nyomtatott, matricával ragasztott hirdető-berendezés elhelyezése nem lehetséges.

(8) Termékről, ételről készült fényképfelvétel nem jeleníthető meg állandó hirdető-berendezésen.

(9) Molinó-szerű hirdető-berendezés nem helyezhető el.

(10) Hirdető-berendezésen gazdasági reklám nem helyezhető el, kivéve az ingatlanban működő önálló rendeltetési egység saját tevékenységre, vállalkozásra, üzletre utaló hirdető-berendezés.

45. § (1) A hirdető-berendezések összes felülete – a 43. § (10) bekezdés a) pontjától eltérően – elérheti a hirdető-berendezés helye szerinti épület homlokzatának 5 %-át. Kerítésen – a 43. § (10) bekezdés a) pontjának megfelelően – 1 m² felületnagyságú hirdető-berendezésnél több nem helyezhető el.

(2) Azon ingatlanok esetében, melyekben több önálló rendeltetési egység található, az önálló rendeltetési egység használóinak megállapodása szerint, annak hiányában az épület kizárólagosan használt összes alapterületéhez képest adott önálló rendeltetési egység által kizárólagosan használt alapterület szerinti mértékben jogosult adott önálló rendeltetési egység használója hirdető-berendezés elhelyezésére.

(3) Az ingatlan előkertjében egy legfeljebb 3 m magas totemoszlop helyezhető el, melyen az ingatlanban lévő önálló rendeltetési egységek saját tevékenységük reklámozására jogosultak.

(4) A 4000 m² feletti területen gazdasági tevékenységet végzők az ingatlan előkertjében egy darab, legfeljebb 4,5 m magas totemoszlopot és legfeljebb három darab reklámzászlót helyezhetnek el, melyen az ingatlanban lévő önálló rendeltetési egységek saját tevékenységük reklámozására jogosultak. A reklámzászló magassága, mérete a környezetétől, valamint a városképtől elütő nem lehet.

(5) Világító hirdető-berendezés nem helyezhető el, kivéve közfunkciót, közfeladatot ellátó intézménynél (pl. mentő, gyógyszertár).

46. § (1) A hirdető-berendezés összes felülete – a 43. § (10) bekezdés a) pontjától eltérően – elérheti a hirdető-berendezés helye szerinti épület homlokzatának 10 %-át. Kerítésen - a 43. § (10) bekezdés a) pontjának megfelelően – 1 m² felületnagyságú hirdető-berendezésnél több nem helyezhető el.

(2) Azon ingatlanok esetében, melyekben több önálló rendeltetési egység található, az önálló rendeltetési egység használóinak megállapodása szerint, annak hiányában az épület kizárólagosan használt összes alapterületéhez képest adott önálló rendeltetési egység által kizárólagosan használt alapterület szerinti mértékben jogosult adott önálló rendeltetési egység használója hirdető-berendezés elhelyezésére.

(3) A 4000 m² feletti területen gazdasági tevékenységet végzők, vagy egy ingatlanon legalább három önálló rendeltetési egységgel működők az ingatlan előkertjében egy darab, legfeljebb 6 m magas totemoszlopot és legfeljebb három darab reklámzászlót helyezhetnek el, melyen az ingatlanban lévő önálló rendeltetési egységek saját tevékenységük reklámozására jogosultak. A reklámzászló magassága, mérete a környezetétől, valamint a városképtől elütő nem lehet.

(4) Világító hirdető-berendezés nem helyezhető el, kivéve közfunkciót, közfeladatot ellátó intézménynél (pl. mentő, gyógyszertár).

47. § (1) A hirdető-berendezések összes felülete – a 43. § (10) bekezdés a) pontjától eltérően – elérheti a reklámberendezés helye szerinti épület homlokzat vagy kerítésmező felületének 5 %-át.

(2) Sportpályát közvetlenül szegélyező palánk teljes felülete használható hirdető felületként.

48. § Ezen Alcím rendelkezéseit az 1., 2. és a 3. mellékletben meghatározott helyi védelem alá helyezett területre, az ilyen területen található épületekre, építményekre, építményrészekre kell alkalmazni.

49. § (1) A helyi védett területek jellegzetes települési szerkezetét, telekosztását, utcavonal-vezetését, új telek kialakítása, vagy telekrendezés során a védett településszerkezetet meg kell őrizni. Telekalakítás során a kialakult telekstruktúrához és utca-vonalvezetéshez kell alkalmazkodni.

(2) Az új épületek tömegarányait, fő méreteit a környezetében lévő épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.

(3) A területre jellemző hagyományos kerítés-, és kapuformákat, jellegzetes melléképítményeket, tetőfelépítményeket meg kell őrizni. A térfalat alkotó kerítéseket tömör, vagy tömör hatású kerítésként kell kialakítani.

(4) A támfalakat zöldhomlokzatként, kőburkolattal, vagy vakolt felülettel kell kialakítani. A kiselemes szerkezetű támfalak vakolásáról, vagy burkolásáról gondoskodni kell.

(5) Új építés esetén kizárólag az épülettel vagy a kerítéssel egybeépített nyitott-fedett tároló, vagy földszinti, a terephez igazodó támfalgarázs építhető.

(6) A közterületek burkolatát és berendezését, valamint az utcákon megjelenő reklámokat az épületek jellegéhez, az utcaképhez igazodva kell kialakítani.

50. § Szamárhegy helyi területi védelemi karakterű területein új építés esetén a Szamárhegy hagyományos, utcafronti épületek és kerítések alkotta térfalas beépítéséhez kell igazodni, különös tekintettel az új épület tágabb környezetében lévő épületfalak és az átellenes oldali hézagok ritmusára.

51. § Ezen Alcím rendelkezéseit az 1., 2. és 3. mellékletben meghatározott, Belváros Szamárhegy, valamint Belváros Bükkös patak és Kossuth Lajos utca menti helyi védett területen található épületekre, építményekre, építményrészekre, valamint a helyi védelem alá helyezett egyedi értékekre (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: helyi védett értéknek minősülő épület) kell alkalmazni.

52. § (1) A helyi egyedi védelemmel érintett épület homlokzatának részleges felújítása nem megengedett, kizárólag a teljes épületre kiterjedő felújítás végezhető.

(2) A helyi védett területen található egyedi védelemmel nem érintett épület utcával határos homlokzatának részleges felújítása nem megengedett.

(3) A helyi védett értéknek minősülő épületeket, építményeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukkal kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrend és nyílásosztás jellegét, megőrizve a homlokzati tagozatokat.

(4) A helyi védett értéknek minősülő épületek belső átalakítását – amennyiben az lehetséges – az eredeti szerkezet és belső értékek megtartásával kell megvalósítani.

(5) A helyi védett értéknek minősülő épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömeg- és tetőformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe előnytelenül ne változzon, vagy – a bővítéssel elérni kívánt cél eléréséhez szükséges és elégséges mértékű – legkisebb kárt szenvedje. Az e bekezdés szerinti bővítésnek a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban kell lennie.

(6) Az épületek felújítása, bővítése esetén a helyi védett értéknek minősülő épületrészt meg kell őrizni.

A helyi egyedi védelemmel érintett épület felújításakor utólagos külső oldali hőszigetelés kizárólag vékony kivitelben alkalmazható, amely képes megőrizni a falfelület eredeti struktúráját, felületét, tagozatait és díszítő elemeit.

(7) Új épület létesítése, valamint meglévő épület bővítése során a környező beépítés domináns elemeinek vízszintes és függőleges tagolását, nyílászáró-kiosztását úgy kell figyelembe venni, hogy az biztosítsa a településképi illeszkedést.

(8) Az épületek főtömegén a tetőzet hajlásszöge minimum 35 fok, maximum 50 fok lehet. Az épületek főtömegén lapostető nem megengedett. Elaprózott tetőfelületekből túlformált tetőforma, aszimmetrikus nyeregtető nem alakítható ki.

(9) Tetőkiemelés, tetősík ablak kialakítása a tetőzet utcafronttól távolabbi felületén helyezhető el. Tetősík ablakot csak egy sorban lehet elhelyezni. A tetőn uralkodó jellegű, a tetőfelülethez képest jelentős méretű ökörszem ablak kialakítása nem megengedett.

(10) Helyi védett értéknek minősülő épület utcai homlokzatán szerelt kémény nem helyezhető el, új parapet konvektor kivezetés közterületről is látható egysége és kivezetése nem létesíthető.

(11) Tetőzet fölé nyúló kémény csak falazott, vagy körbeburkolt módon, mint az épület homlokzatának része létesíthető.

(12) Tetőzeten, homlokzaton napelemet, napkollektort úgy kell elhelyezni, hogy az épülethez közvetlenül kapcsolódó közterület(ek) utcaszintjéről ne legyen látható, kilátópontról nézve a főtömeg tetőzetének látványa domináljon.

(13) Tetőzeten napenergia gyűjtő panel (napelem, napkollektor) csak tetősíkban alakítható ki, kiterjedése szabályos négyzet vagy téglalap alakú felület lehet. Az utcára merőleges gerincű tetőzeten az utcától a lehető legtávolabb kell elhelyezni.

(14) A magastetők tetőfedéséhez cserépfedés alkalmazható az égetett agyag sötétebb, vagy világosabb színárnyalatával, vagy ahhoz hasonló színezésű sík felületű agyagcserép használható. Nem alkalmazható

a) fényes felületű,

b) barna,

c) harsány színű piros,

d) összhatásában kirívóan tarka, vagy

e) nagyhullámú, nagyméretű cserép

tetőfedés.

(15) A főtömeget kiegészítő, alacsonyabb hajlásszögű tetőfelületeken megengedett a matt, grafitszürke korcolt lemez alkalmazása.

53. § (1) A falfelületek felületképzését kizárólag természetes anyagból: természetes kőből, fából vagy vakolatból kell készíteni. A falfelület felületképzésének legfeljebb 20%-a lehet fa anyagú.

(2) Természetes kőburkolat falfelületen történő alkalmazása esetén a helyre jellemző színű (homokszín) követ kell alkalmazni. A csempeszerűen ragasztott vékony kőlap burkolatok kialakítása nem megengedett.

(3) Az épületek homlokzatain a területre jellemző tradicionális fal-nyílás arányt kell figyelembe venni. Az utcafronti, vagy rálátással rendelkező homlokzaton a homlokzat felületén uralkodó, nagyméretű nyílás nem helyezhető el.

(4) Meglévő épület homlokzati nyílászáró-szerkezetei csak a meglévő szerkezettel azonos méretű, osztásrendszerű és színezésűre cserélhetők. A kicserélt nyílászáró anyaga abban az esetben térhet el az eredeti nyílászáró anyagától, ha az nem befolyásolja a helyi védett érték településképi megjelenését.

(5) A helyi egyedi védelem alatt álló épületen a nyílászárók esetleges cseréje során a tokszerkezetek pozíciója és a homlokzati falsíkhoz való viszonya nem módosítható. Kizárólag az eredetivel egyező anyagú és formájú nyílászáró helyezhető el.

(6) Az e §-ban foglaltaktól eltérő, de az épület egészéhez illeszkedő megoldás csak a homlokzat egészére kiterjedő, egységes nyílászáró-csere esetén alkalmazható.

54. § (1) Az épületek homlokzatainak színezése során

a) a Szamárhegy helyi területi védelemmel érintett területein általában a fehér, tört fehér, föld színek világos pasztell színeit kell alkalmazni,

b) a Szamárhegy Bogdányi utcai szakaszán, valamint a Bükkös part és Kossuth Lajos utca menti helyi területi védelemmel érintett területeken megengedett a sárga, okker és terrakotta színek pasztell árnyalata.

(2) Közterületről látható homlokzatok, térfalak kialakítása során olyan színt kell használni, amely harmonikusan illeszkedik a környező épületek, térfalak színezéséhez.

(3) Az épületek, térfalak színezését minimum a szomszédos épületek, de legfeljebb az érintett utcaszakasz épületszínezésének bemutatásával igazolni kell.

55. § (1) Épület és térfal utcafronti szakaszán kialakítandó garázsbehajtót a homlokzati síktól visszahúzva, attól hátrébb kell elhelyezni, oly módon, hogy az méretében, arányaiban, anyaghasználatában és színében nem lehet a homlokzat domináns eleme.

(2) Rálátással rendelkező tetőkön a vízelvezetést úgy kell kialakítani, hogy az látvány szempontjából ne legyen zavaró. Ereszcsatorna elhúzások látható módon nem alakíthatóak ki.

56. § (1) Helyi védett értéknek minősülő meglévő épület közterületről látható homlokzatán és tetőzetén, valamint új épület homlokzatán és tetőzetén, vagy azok előtt kábel sem szabadon, sem védőcsőben, sem védődobozban nem helyezhető el.

(2) Helyi védett értéknek minősülő épület közterületre néző homlokzatán, valamint tetőzetén

a) hőszivattyú,

b) klíma berendezés kültéri egysége,

c) parabola antenna, egyéb antenna, vagy

d) világítás kivételével egyéb műszaki, hírközlési berendezés

nem helyezhető el.

(3) Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett épületen legfeljebb egy antenna vagy más hírközlési berendezés helyezhető el takartan.

57. § (1) Új épület utcai homlokzatán nem helyezhető el az épülettől elkülönülő, az épület megjelenéséhez nem illeszkedő műszaki berendezés és klímaberendezések kültéri egysége.

(2) Kültéri klímaberendezést, szellőzőt a helyi védett értéknek minősülő épület, épületrész utcafronti homlokzatán elhelyezni nem lehet.

(3) Kültéri klímaberendezés közterületről látható homlokzati felületeken nem helyezhető el az egész épületre egységesen tervezett takarás megoldása nélkül.

58. § (1) Közterületről két- vagy több oldalról látható hirdető-berendezés csak valamennyi, közterületről látható oldalát reklámfelületként kialakítva létesíthető.

(2) Hirdető-berendezés csak építményre, kerítésre, támfalra, illetve egyéb tartószerkezetre szerelve (rögzítve vagy feszítve) helyezhető el. Hirdető-berendezés tetőszerkezeten nem helyezhető el.

(3) Épület falán, kerítésén, kerítéskapuján, támfalán, valamint az épület telkén álló bármely tartószerkezeten reklám, hirdető-berendezést elhelyezni, áthelyezni, átalakítani, illetve bővíteni csak az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával lehet.

(4) A hirdető-berendezésnek, a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illőnek kell lennie.

(5) A hirdető-berendezésrészben sem takarhatja a homlokzat nyílászáróját, díszítő elemeit, tagozatát, párkányzatát.

(6) Amennyiben a hirdető-berendezés épületen, építményen helyezkedik el, annak az épület, építmény karakteréhez, színéhez, arányrendszeréhez kell igazodnia.

(7) A hirdető-berendezés tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról, valamint arról, hogy a hirdető-berendezés ne okozzon kárt az épületben, építményben, melyen elhelyezték, továbbá annak rendeltetésszerű használatát ne korlátozza. A kirakatban elhelyezett reklámok, reklámberendezések esetében is alkalmazni kell a jó karbantartás, esztétikus megjelenés követelményeit.

(8) Hirdető-berendezésen kizárólag a hirdető-berendezés helye szerinti ingatlan önálló rendeltetési egységeiben folytatott tevékenységhez (pl. kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenység) közvetlenül kapcsolódó reklám helyezhető el.

(9) A hirdető-berendezés tulajdonosa haladéktalanul köteles a reklámot eltávolítani, amennyiben a hirdető-berendezés helye szerinti ingatlanban megszűnik az a tevékenység, melyhez a reklám közvetlenül kapcsolódott.

(10) Ingatlanonként, illetve amennyiben az ingatlanban több önálló rendeltetési egység van (gazdasági vállalkozás, lakás), önálló rendeltetési egységenként az alábbiak helyezhetők el:

a) egy legfeljebb 1 m² felületnagyságú hirdető-berendezés, mely legfeljebb 1 m² felületnagyságú térbeli vagy festett betűkből álló felirat is lehet, továbbá egy legfeljebb 40x60 cm méretű hirdető-berendezés, melyek összes felülete nem haladhatja meg a hirdető-berendezések helye szerinti épület homlokzat vagy kerítésmező felületének az 5%-át,

b) egy cégér, és

c) egy legfeljebb 70x100 cm méretű ideiglenes vagy időszakos jellegű hirdetés (pl. ELADÓ tábla, garázsvásár, akciók).

(11) Hirdető-berendezés felületét a hordozó szerkezettel együtt kell számítani, függetlenül a rá kihelyezett reklám nagyságától. Szerkezetileg több elemből álló hirdető-berendezés egynek minősül. Önálló betűk vagy ábrák esetében az összefüggő szöveg körbehatárolt idomainak felületét egybe kell számítani.

(12) Üzlethelyiség kirakatának legfeljebb 20%-a fóliázható le reklám céljára. Nem helyezhető el olyan reklám, melynek anyag és színhasználata a településképi követelményeket és az illeszkedést nem veszi figyelembe.

(13) Nem lehet olyan cégtáblát, cégérszerű reklámtáblát vagy címtáblát az épület homlokzatán elhelyezni, mely nem illeszkedik szervesen a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához.

(14) A portálok, árubemutató szekrények kialakításánál az épület architektúrájához kell alkalmazkodni, azokat az épülethomlokzat arányaihoz, ritmusához, anyaghasználatához és színezéséhez illeszkedő módon kell megvalósítani.

59. § (1) A 43. § (10) bekezdés a) pontja szerint elhelyezett hirdető-berendezések nem haladhatják meg a hirdető-berendezések helye szerinti épület homlokzat vagy kerítésmező felületének az 5%-át.

(2) Azon épületek esetében, melyekben több önálló rendeltetési egység található, az önálló rendeltetési egység használóinak megállapodása szerint, annak hiányában az épület kizárólagosan használt összes alapterületéhez képest adott önálló rendeltetési egység által kizárólagosan használt alapterület szerinti mértékben jogosult adott önálló rendeltetési egység használója hirdető-berendezés elhelyezésére.

(3) Kizárólag cégér vagy címtábla helyezhető el világító felülettel, vagy megvilágítva, mely csak derengő fényes, állandó, meleg fénnyel megvilágított lehet. Villogó, futófényes, változó színű vagy fényintenzitású világító berendezés, illetve megvilágítás nem alkalmazható. Fényfüzér, vonalszerű fényreklám kizárólag az adventi időszakban helyezhető el, a (2) bekezdés előírásainak betartásával.

(4) Épületek reklámcélú megvilágítása településképi bejelentési eljárás szerint történhet. Adventi időszakban az ünneppel kapcsolatos ábrázolásmóddal kialakított ideiglenes hirdető-berendezés, reklám (pl. figura, makett, ünnepi szimbólum) kihelyezése, homlokzat, kirakatüveg ünnepel kapcsolatos ábrázolásmóddal történő díszítése településképi bejelentési eljárás nélkül történhet.

(5) Épületre helyezett hirdetőtábla, vitrin, cégtábla, cégér, falra festett felirat, reklám és üzletportál minden esetben egyedi tervezésű lehet. Méretének, formájának, elhelyezésének az épület karakteréhez kell illeszkednie.

(6) Hirdető-berendezés időtálló, nemes anyagból készülhet (pl. kő, márvány, fém, réz, kovácsoltvas, üveg, fa, kerámia). Festett hirdető-berendezés és reklám kézzel festett kivitelben készülhet. Nyomtatott, matricával ragasztott reklámfelület elhelyezése nem lehetséges.

(7) Termékről készült fényképfelvétel nem jeleníthető meg állandó hirdető-berendezésen.

(8) A kiselemes közterületi burkolaton kizárólag ideiglenes jellegű, eltávolítható matrica kivitelű hirdetmény helyezhető el, kizárólag közösségi, kulturális célzattal. A közterületi burkolat festése, festékkel történő lefújása tilos.

(9) Molinó-szerű hirdető-berendezés nem helyezhető el.

(10) Hirdető-berendezésen gazdasági reklám nem helyezhető el, kivéve az ingatlanban működő önálló rendeltetési egység saját tevékenységére, vállalkozására, üzletére utaló reklámot.

60. § (1) A zöldfelület kialakítása során a fás szárú növények telepítése a 8. melléklet 1. pontjában meghatározott ajánlott növényfajták figyelembevételével, a 8. melléklet 3. pont szerinti ültetési távolságokkal történhet.

(2) A területen, a zöldfelületek kialakítása során a 8. melléklet 2. pontjában meghatározott fajok telepítése nem megengedett.

(3) Fás szárú növények kiválasztása és telepítése során figyelembe kell venni a környezethez való illeszkedést, a közművek helyét és a közterület, valamint a környező épületek méreteit és arányait.

61. § (1) Védett építmény környezetében kizárólag a védett létesítménnyel harmonizáló, az adott kor stílusának megfelelő, vagy egyszerű és semleges kialakítású köztárgyak helyezhetők el.

(2) Védett építmények telkén, valamint az azokkal határos közterületeken járdaburkolatként aszfalt burkolat nem alkalmazható, a védett környezethez illeszkedő díszburkolat készítendő.

62. § (1) Azon településképi szempontból meghatározó területeken, ahol már meglévő légvezetékes, vagy szabadvezetékes fizikai infrastruktúra áll rendelkezésre, ott annak felhasználásával létesíthető új villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat. Ennek hiányában csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető új villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlő hálózat.

(2) Föld feletti villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat rekonstrukciója, új villamoshálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat építése

a) Belváros történelmi mag,

b) Belváros peremrészek,

c) Helyi területi védelem

településképi szempontból meghatározó területén csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(3) Településképi szempontból meghatározó területen új épület építése esetén új villamosenergia ingatlan-bekötést csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

(4) Egyéb területen villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat föld feletti építményei nem létesülhetnek természetes fa anyagú oszloptól eltérő anyaghasználattal.

(5) Szentendre területén forrásfoglalást, vízmű gépházakat, víz- és záportározókat, szennyvízátemelőket, transzformátorállomásokat, energia-átalakítókat, gáznyomás-szabályozókat, önálló épületként tervezett kazánházakat, hintőanyagtárolókat, közműpótló műtárgyakat, közművezetékek nyomvonalait, műtárgyait és építményeit a településképi érdekeket szem előtt tartva, takartan, vagy a közterületről nem látható módon kell elhelyezni.

(6) A (5) bekezdés szerinti mérnöki létesítményekhez tartozó közművezetékeket – a kötelezően közterületi elhelyezéshez kötött építmények kivételével – elsősorban terepszint alatt vagy a fő rendeltetést jelentő épületen belül, vagy ahhoz csatlakoztatva, ezek hiányában a közterület felől kerítéssel, épületrésszel vagy növényzettel takartan kell elhelyezni.

(7) A (5)-(6) bekezdésben foglaltakat a létesítmények bővítése, valamint cseréje során is alkalmazni kell.

63. § (1) Gáznyomás-szabályozó a telek elő-, és oldalkertjében, az épület közterületre néző homlokzatán takartan, vagy a közterületről nem látszó homlokzatán helyezhető el.

(2) Napelem önálló építményként elsősorban a gazdasági, valamint a szabályozási tervben a közművek elhelyezésére szolgáló különleges területeken, építési helyen belül helyezhető el.

(3) Hírközlési építmény, önálló antennatartó szerkezet a Szentendre építési szabályzatáról szóló 26/2017. (VII.31.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZÉSZ) rendelkezései szerint helyezhető el. Településkép szempontjából meghatározó területeken kizárólag álcázott módon, vagy meglévő építménybe helyezve létesíthető.

(4) Egyéb területeken hírközlési építmény a tájképi, természetvédelmi szempontok figyelembe vételével, egyedi funkcióval (pl. kilátó) kombináltan alakíthatók ki, természetes anyaghasználattal, tájba illeszkedő módon.

(5) Energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a már meglévő, ilyen célra kialakított építményeket, műtárgyakat kell igénybe venni.

(6) Az épületek homlokzatára szerelt bárminemű vezeték, kapcsoló szekrény és csatlakozó doboz helyét – a kezelhetőség biztosításával – az épületek falsíkjába történő süllyesztéssel, valamint a vezetékek, a szerelvények, a csatlakozó dobozok esztétikus takarásával, lefedésével kell megoldani. A kapcsolószekrények és a dobozok formáját, színét, helyét az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani.

64. § (1) E rendelet hatálya Szentendre közigazgatási területén a közterületen, a közterületről látható magánterületen, köztulajdonban álló ingatlanon vagy köztulajdonban álló, valamint közforgalmi személyszállítási szolgáltatást végző személy tulajdonában álló ingatlanon történő reklám, illetve reklámhordozó elhelyezésére terjed ki.

(2) A reklámhordozókra vonatkozó rendelkezések személyi hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre – ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is –, aki Szentendrén az (1) bekezdésben meghatározott helyen reklámot tesz közzé, reklámhordozót tart fenn, helyez el, valamint reklámot, reklámhordozót kíván elhelyezni vagy ilyen céllal felületet alakít ki.

65. § Szentendre közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.

66. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(4) Közérdekű molinótól, utasvárótól, kioszktól számítva egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.

(5) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

67. § (1) Reklám közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése Szentendre településszerkezeti tervében meghatározott területfelhasználási kategóriák szerint kizárólag utcabútor alkalmazásával lehetséges

a) a közterületeken,

b) a köztulajdonban álló ingatlanon a beépítésre szánt területeken belül

ba) a vegyes (településközponti és intézményi)

bb) és a lakó (nagyvárosias és kisvárosias) területeken.

(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó köztulajdonban álló ingatlanokon reklámot közzétenni, reklámhordozót vagy reklámhordozó berendezést kizárólag a Kr. rendelkezései, valamint e rendeletben meghatározottak szerint lehet.

(3) Magánterületeken reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordózót tartó berendezések elhelyezése a vasútállomások és buszpályaudvarok területét kivéve nem megengedett.

(4) A helyi területi védelem alatt álló területeken, valamint a Belváros MK és MJT területén reklámhordozót vagy reklámhordozó berendezést egységes koncepció mentén és a terület védett településképi jellegéhez igazodóan kell kialakítani.

68. § (1) E rendelet 67. § (3) szerint meghatározott magánterületen kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

(2) E rendelet 67. § (3) szerint meghatározott magánterületen létesített funkcionális célú utcabútor esetén kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.

(3) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban és a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével – nem helyezhető el.

(4) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

69. § (1) Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.

(2) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d) idegenforgalmi és közlekedési információk;

e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;

f) útbaigazító, tájékozódást segítő információk;

(3) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (2) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.

(4) A más célú berendezés, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés reklámcélra nem használható.

70. § (1) Szentendre közterületein nem helyezhető el:

a) a szolgáltatás igénybevételére invitáló vagy terméket reklámozó mobil reklámcélú hirdetmény (pl. megállító tábla, bábu, áru), kivéve a vendéglátóhelyek, teraszok bejáratánál elhelyezett étlaptartó vitrint és közterület használati engedéllyel elhelyezett étlaptartó állványt,

b) plakátragasztásra szolgáló reklámberendezések.

(2) A Belváros kiselemes közterületi burkolatán kizárólag ideiglenes jellegű, eltávolítható matrica kivitelű reklám helyezhető el, kizárólag közösségi, kulturális célzattal. A közterületi burkolat festése, festékkel történő lefújása tilos.

(3) A közérdekű reklámfelület, az utasváró és a kioszk kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán Szentendre Város Önkormányzat az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.

71. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

72. § (1) Építési reklámháló kihelyezése csak az építkezés, felújítás idejére engedélyezhető.

(2) A helyi területi védelem alatt álló területeken, valamint a Belváros MJT és MK területén a romos, felújításra váró épületek homlokzatai elé építési reklámháló elhelyezése lehetséges.

(3) A (2) bekezdés szerinti felületen a felújítandó épület homlokzata, látványterve helyezhető el, legfeljebb az épület saját rendeltetését megjelenítve, melyhez ki kell kérni a főépítész véleményét.

(4) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

73. § (1) A településképi rendelet tartalmával, a településképi kötelezések értelmezésével kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából az építtető, vagy az általa megbízott tervező szakmai konzultációt kezdeményezhet.

(2) A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építtető, vagy az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.

(3) Az építészeti-műszaki terv előzetesen egyeztetett időpontban megtartott munkaközi egyeztetésére a tervezőnek – a munka készültségi fokának megfelelő, a szakmai konzultáció napjára dátumozott – munkaközi tervdokumentációt kell készítenie.

(4) A munkaközi tervdokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) az anyaghasználatra és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést,

b) a homlokzati színtervet,

c) a tervezett állapotról tömegvázlatot vagy látványtervet,

d) helyi védett érték vagy védett építmény esetén a beavatkozással érintett rész előzetes vizsgálati dokumentációját,

e) a munkák által érintett építményrészek és a környezet jelenlegi állapotának színes fotódokumentációját.

(5) A munkaközi dokumentációt a tervezőnek

a) a terv digitális feldolgozása esetén – elektronikus úton, pdf formátumban – a szakmai konzultációt legalább öt nappal megelőzően meg kell küldenie, vagy

b) a terv papír alapú feldolgozása esetén a szakmai konzultáció során azt be kell mutatnia

a főépítésznek.

74. § (1) Az alábbi építési tevékenység esetén – függetlenül attól, hogy a tevékenység építési engedély alapján vagy anélkül végezhető – kötelező legalább egy szakmai konzultáció lefolytatása:

a) a helyi védelem bármely fajtája alá vont területen, valamint MK és MJT esetén új épület elhelyezése, vagy meglévő épület bővítése, valamint közterületről látható homlokzatának átalakítása,

b) a 4. mellékletben meghatározott, településképi szempontból vizsgálandó területen új épület elhelyezése, valamint meglévő épület közterületről látható bővítése, homlokzatot is érintő átalakítása,

c) a településképi szempontból meghatározó területeken, az 5. melléklet szerinti, valamint a 6. melléklet szerinti településképi szempontból vizsgálandó építési esetekben új épület elhelyezése, valamint meglévő épület közterületről látható bővítése, homlokzatot is érintő átalakítása,

d) helyi egyedi védelemmel érintett épületet, valamint építményt érintő bármely építési tevékenység,

e) újonnan beépülő (nem kialakult) lakóterületeken új fő rendeltetésű épület elhelyezése,

f) egyedi műemléki védelem alatt álló építményeken történő hirdető-berendezés, információs vagy más célú berendezések elhelyezéséhez szükséges örökségvédelmi bejelentési, vagy egyéb, reklámelhelyezéssel összefüggő örökségvédelmi engedélyezési eljárás során történő megkeresés

esetén.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt területeken kívüli épületet, építményt érintő bármely építési tevékenység esetén a szakmai konzultáció lehetősége biztosított.

75. § (1) A konzultációs lehetőség biztosításáról a főépítész gondoskodik.

(2) Az egyes telkek beépítésének feltételeire, ezen belül kiemelten a városépítészeti és városképi illeszkedés követelményeire – a védett, valamint településképi szempontból meghatározó területeken a telekalakításra jelen rendelet, valamint az adott területre vonatkozó szabályozási terv előírásainak keretei között, a helyszín adottságait figyelembe véve – szakmai konzultáció keretében a főépítész tesz javaslatot.

(3) A jellemzően vegyes beépítésű, valamint átalakuló területen – a helyszín adottságait figyelembe véve – az illeszkedés egyes elemeire a szakmai konzultáció keretében egymástól eltérő feltételeket tartalmazó, alternatív javaslatok is adhatóak.

(4) A helyi védelemmel, valamint MK és MJT védelemmel érintett építményt érintő építési munka esetén a főépítész szakmai javaslatot tehet, valamint tájékoztatást ad:

a) a tetők, magastetők, tetőfelépítmények kialakításáról,

b) bővítmény esetén annak az építési helyen belüli elhelyezéséről,

c) a portálok kialakításáról,

d) a homlokzatképzésről és -színezésről,

e) a felhasználható anyagok köréről,

f) a beavatkozással kapcsolatos, a helyi védett értékek vagy védett építmények rehabilitációjával összefüggő egyéb feltételekről és követelményekről.

(5) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van

a) a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére,

b) a tervezés során felmerült alternatív megoldások értékelésére,

c) a településképi illeszkedési követelményekre vonatkozó javaslatoktól, irányadó szabályozási elemektől eltérő tervezői megoldások egyeztetésére,

d) a településképi eljárásokkal összefüggő tartalmi és eljárási szabályokkal kapcsolatos tájékoztatásra.

(6) A településképi véleményezési, vagy a településképi bejelentési eljárás kiváltja a kötelező szakmai konzultációt, de az előzetes konzultációs lehetőség ezen esetekben is biztosított.

76. § (1) A konzultációról a konzultáció felelőse – a konzultáción kijelölt személy – emlékeztetőt készít, melyet a főépítész ellenjegyez és pdf formátumban megküld az építtetőnek, és a tervezőnek. Az emlékeztetőben foglaltakat a további eljárás során figyelembe kell venni.

(2) Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell a főépítész egyértelmű állásfoglalását arról, hogy az építési munka megfelel-e az e rendeletben meghatározott követelményeknek, továbbá nem eredményezi-e a helyi védett érték vagy védett építmény károsodást.

(3) Építési engedélyhez kötött, a helyi védelem bármely kategóriája alá vont épületet érintő beavatkozás esetén a szakmai konzultáció emlékeztetőjét az e rendeletben előírt tartalmú építészeti-műszaki tervdokumentációhoz kell csatolni.

77. § (1) Amennyiben a munkaközi terv feldolgozása papír alapon történt, a szakmai konzultáció során az egyeztetés résztvevői a munkaközi dokumentáció aktuális példányára szöveges, vagy rajzi kiegészítéseket, megjegyzéseket tehetnek, és a konzultáció végén a tervet dátummal kiegészítve szignálhatják. Ilyen esetekben a munkaközi dokumentáció érintett tervlapjairól másolatot kell készíteni, és azokat a 77. § szerinti emlékeztetővel együtt kell kezelni.

(2) Ha az építészeti-műszaki tervdokumentáció műleírása a szakmai konzultációra vonatkozó utalást, hivatkozást is tartalmaz, akkor a terviratok között a 77.§ szerinti emlékeztetőt és az azokhoz tartozó munkaközi dokumentáció releváns tervlapjainak másolatát is szerepeltetni kell.

(3) A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz tartozó munkaközi dokumentációk nyilvántartásáról a főépítész gondoskodik.

78. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a Tkr. 26/B. §-ában foglaltak figyelembevételével, a 7. mellékletben meghatározott építési tevékenységek esetében, a településképi szempontból vizsgálandó területen belül, valamint azon rendeltetésmód-váltás esetén, amely eredményeként lakás szűnik meg, vagy új lakás keletkezik, illetve a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhely, vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé.

(2) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le

a) a településképi szempontból vizsgálandó területen, valamint a helyi egyedi védelem alatt álló építményre vonatkozóan valamennyi hirdető- és reklám-berendezés építése, a meglévő átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén,

b) az a) pont alá nem tartozó területen hirdető- és reklám-berendezés építése, a meglévő átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén, amennyiben a reklámfelület mérete meghaladja az 1,0 m²-t, vagy a 43. § (10) bekezdésében foglaltakat.

(3) Amennyiben az (2) bekezdésben felsorolt hirdető-, vagy reklám-berendezés elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület-használati engedély kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó határozat alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.

(4) A településképi bejelentéshez csatolt dokumentáció – a bejelentés tárgyának megfelelően – legalább az alábbi munkarészeket tartalmazza:

a) a 7. melléklet szerinti bármely építési munka esetében

aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról,

ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

ac) alaprajzot,

ad) valamennyi homlokzati rajzot,

ae) amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik, utcaképi vázlatot, valamint

af) közterületen elhelyezendő építmények esetén az aa)-ae) alpontokban előírtakon túl helyszínrajzot a térfalakkal bezárt szélességben, legalább az érintett közterület utcákkal határolt hosszússágában, melyen feltüntetendőek a közterületen elhelyezendő építmény környezetében lévő épületek bejáratai, a közterületen már meglévő műtárgyak, köztárgyak, növényzet, a díszvilágító és hirdető-berendezések helye, gyalogos és kerékpáros út nyomvonalai, valamint a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító- és hirdető-berendezések tervezett kialakítása is,

b) rendeltetésmód-váltás esetén

ba) műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő területhasználat, valamint technológia jellemzőit, a rendeltetésmód-váltás következtében – a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő – változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat,

bb) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

bc) alaprajzot, valamint

bd) a homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változtatása esetén, az azokat bemutató látványtervet, fotómontázst,

c) hirdető- vagy reklám-berendezés elhelyezése esetében

ca) műleírást,

cb) közterületi elhelyezés esetén helyszínrajzot,

cc) a hirdető-berendezés elhelyezésének, valamint rögzítésének műszaki megoldását,

cd) látványtervet vagy fotómontázst, önálló fényforrással rendelkező vagy megvilágított reklám esetén éjszakai utcaképet is tartalmazóan.

(5) Amennyiben a bejelentés tárgya építési tevékenység, rendeltetésmód-váltás, hirdető- vagy reklám-berendezés elhelyezése közül többre is kiterjed, a dokumentációnak a (4) bekezdésben meghatározott, a bejelentés tárgyának megfelelő valamennyi munkarészt tartalmaznia kell.

(6) A bejelentéshez a város honlapjáról letölthető adatlapot, két darab papíralapú dokumentációt és a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni. A településképi bejelentési eljárás a papír alapú dokumentáció benyújtásával indul. A digitális formátumú terv elektronikus úton is megküldhető a főépítész részére.

79. § (1) A polgármester – a főépítész szakmai álláspontja alapján – a településképi bejelentési eljárásban az alábbi szempontokat vizsgálja, és hozza meg a jogszabályi előírásoknak való megfelelőség alapján a határozatát:

a) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség,

b) a településképi követelmények teljesülése,

c) a tervezett, távlati adottságokat, a településfejlesztési terveket figyelembe vevő megfelelőség,

d) méretbeli megfelelőség,

e) területfelhasználás megfelelősége.

(2) A polgármester a Tkr. 26/C. § a) pontja szerinti esetben a tervezett építési tevékenység, rendeltetésmód-váltás, hirdető- vagy reklám-berendezés elhelyezés tudomásul vételéről határozatot hoz, amely alapján a bejelentett tevékenység megkezdhető.

(3) A bejelentett tevékenységet – a határozatban foglaltaknak megfelelően – építési tevékenység és rendeltetésmód-váltás esetén legfeljebb 1 éven belül, hirdető- vagy reklám-berendezés elhelyezés esetén legfeljebb 6 hónapon belül meg kell kezdeni. A határidő lejártát követően a bejelentett tevékenység megkezdéséhez új bejelentést kell tenni.

(4) A polgármester a Tkr. 26/C. § b) pontja szerinti esetben a tervezett építési tevékenységet, rendeltetésmód-váltást vagy hirdető- vagy reklám-berendezés elhelyezést határozatban megtiltja.

80. § (1) A polgármester a Tkr. 26. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével településképi véleményezési eljárást folytat le a (2) bekezdésben meghatározott esetekben.

(2) Településképi szempontból vizsgálandó terület:

a) a 4. mellékletben megjelölt kiemelt közterület és környezete,

aa) 11. számú főút és közterületei, valamint az útvonal mentén az utcaképet alkotó, a közterületre néző épületek, építmények homlokzatai,

ab) a 4. mellékletben megjelölt Bükkös patak vonala és kapcsolódó közterületei, parkjai (Kálvária tér, Művész tér) valamint ezek mentén az utcaképet alkotó, a közterületre néző épületek, építmények homlokzatai,

b) az 1., 2. és 4. mellékletben meghatározott területek

ba) NATURA 2000 SCI terület,

bb) NATURA 2000 SPA terület,

bc) nemzeti park területe,

bd) nemzeti park fokozottan védett területe,

be) országos jelentőségű természetvédelmi terület,

bf) helyi jelentőségű természetvédelmi terület,

bg) országos ökológiai hálózat magterülete,

bh) országos ökológiai hálózat folyosó területe,

bi) ex lege védett földvár,

bj) ex lege védett forrás,

bk) ex lege védett/ fokozottan védett barlang,

bl) ex lege védett/ fokozottan védett barlang védőterülete,

bm) egyéb vizsgálandó terület (Belváros teljes területe, Izbég ófalu, Izbég alsó, Duna menti rekreációs területek, Felső-Boldogtanya kertvárosias lakóterülete),

bn) műemléki környezet határa,

bo) műemléki jelentőségű terület határa,

bp) helyi területi védelem határa,

bq) egyedi helyi védelem alatt álló épület, építészeti érték.

(3) Jelen rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni meglévő és új építményekre vonatkozó

a) építési;

b) módosított építési;

c) fennmaradási;

d) összevont

engedélyezési eljárásokat megelőzően, a (2) bekezdésben meghatározott településképi szempontból vizsgálandó területen.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott engedélyezési eljárások esetén a településképi szempontból vizsgálandó területen kívül is településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni, amennyiben

a) az építési tevékenységgel érintett épület, építmény mérete vagy darabszáma meghaladja az 5. melléklet táblázata bármely oszlopában szereplő értéket,

b) 6. melléklet szerinti, településképi szempontból vizsgálandó építési esetekben,

c) Szentendre egész területén a Szentendre Város Önkormányzata saját, valamint cégei és társszervezetei beruházásában készülő valamennyi épület építése, bővítése, átalakítása esetén,

d) építési engedély köteles reklámberendezés elhelyezése esetén.

(5) Nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni az építési tevékenység engedélyezését javasló településképi véleménnyel rendelkező, az elfogadotthoz képest homlokzati- és tömegváltozást nem eredményező módosított építési vagy fennmaradási engedélyezési eljárásban.

81. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatásához szükséges építészeti-műszaki terv az alábbi munkarészeket tartalmazza:

a) műszaki leírás,

b) fotódokumentáció a tervezési területről,

c) tető-felülnézeti helyszínrajz

ca) a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények, továbbá

cb) a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának

ábrázolásával,

d) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajza,

e) metszet a megértéshez szükséges mértékben,

f) valamennyi homlokzati rajz, melyen feltüntetésre kerül a meglévő és tervezett hirdető- és reklám-berendezések helye,

g) utcakép ábrázolása, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik, valamint

h) látványterv vagy modellfotó legalább két-két madártávlati, valamint szemmagasságból ábrázolt nézettel.

(2) A településképi vélemény iránti kérelemhez a városi honlapról letölthető adatlapot, két darab papíralapú dokumentációt és a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni. A településképi véleményezési eljárás a papír alapú dokumentáció benyújtásával indul. A digitális formátumú terv elektronikus úton is megküldhető a főépítész részére.

82. § (1) A településképi véleményezési eljárásban a véleményezés részletes szempontjai:

a) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség,

b) a településképi követelményeknek való megfelelőség,

c) a tervezett, távlati adottságokat, a településfejlesztési terveket figyelembe vevő megfelelőség,

d) a magassági megfelelőség, és

e) a beépítés környezeti illeszkedése, továbbá a természetvédelem, a rálátás és látványvédelem követelményének való megfelelőség.

(2) A településképi véleményezés során az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálandó, hogy az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatának településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(3) A településképi véleményezés során az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálandó, hogy

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,

b) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezés elhelyezésére és kialakítására,

d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,

e) a tetőzet kialakítása - különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye – megfelelően illeszkedik-e a domináns környezet adottságaihoz, és

f) tömegalakítása, homlokzatfelület színezése, anyaghasználata harmonizál-e.

(4) A településképi véleményezés során a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálandó, hogy

a) a közterületre benyúló építményrész, szerkezet, berendezés milyen módon befolyásolja a közterület használatát,

b) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,

c) korlátozza-e vagy zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és azok biztonságát,

d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, és

e) a terv megfelelő javaslatot ad-e az esetleg szükségessé váló – közterületet érintő – beavatkozásra.

83. § (1) A polgármester a véleményét

a) az építési engedélyezési eljárás és összevont engedélyezési eljárás esetén a Tervtanács,

b) minden más esetben a városi főépítész

a 82. § szerinti szempontok alapján kialakított szakmai álláspontjára alapozva, a vonatkozó jogszabályok alapján alakítja ki.

(2) Amennyiben a Tervtanács szakmai álláspontját akadályoztatása vagy határozatképtelensége miatt a polgármester (vagy ezzel a feladattal megbízott Főépítész) által megjelölt határidőben nem tudja kialakítani, a Polgármester településképi véleményét a városi főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetekben a tervezési terület, valamint az építési munka sajátosságai alapján indokolt esetben a polgármester vagy a főépítész kezdeményezheti az építészeti-műszaki tervdokumentáció Tervtanácsi véleményezését.

(4) A településképi véleményezési eljárás előtt előzetes főépítészi konzultációra, valamint tervtanácsi konzultációra van lehetőség, amely során a kérelmező tájékozódhat a véleményezés tárgyának elbírálási szempontjairól, valamint a véleményezési dokumentáció munkarészeire vonatkozó tartalmáról.

84. § A településképi vélemény hatályát veszti, ha annak kiadásától számított 6 hónapon belül a véleménnyel kapcsolatban engedélyezési kérelem az I. fokú építéshatósághoz nem kerül benyújtásra.

85. § (1) A polgármester folyamatosan ellenőrzi a helyi védett értékek és területek, valamint a településképi szempontból vizsgálandó területek állapotát, és amennyiben településképi követelmény megsértését észleli, hivatalból településképi kötelezési eljárást folytat le.

(2) A polgármester az alábbi esetekben folytathat le településképi kötelezési eljárást hivatalból vagy kérelemre:

a) településképi követelmények megszegése esetén,

b) településképi véleményben foglalt feltétel megszegése esetén,

c) településképi bejelentés tudomásulvétele nélkül, vagy a tudomásulvétel megtagadása ellenére folytatott településképi bejelentéshez kötött tevékenységek esetén.

(3) A polgármester a településképi kötelezésben határidő kitűzésével kötelezi az ingatlan tulajdonosát a településképi követelményeknek nem megfelelő állapot megszüntetésére.

(4) Amennyiben a kötelezett a kötelezésben meghatározott határidőn belül a kötelezésben foglaltaknak nem tesz eleget, településképi bírság kiszabásának van helye.

86. § (1) A településképi bírság legkisebb összege 50.000 forint, legmagasabb összege

a) helyi védett területeken, valamint MK és MJT területein, területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén legfeljebb 1.000.000 forint,

b) településképi szempontból meghatározó területeken a területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén

ba) egyedi védett építményt érintő esetben legfeljebb 1.000.000 forint,

bb) egyedi védett építményt nem érintő esetben legfeljebb 500.000 forint,

c) a város egyéb területein a településkép alakítására vonatkozó általános követelmény betartásának elmulasztása esetén legfeljebb 250.000 forint,

d) a településképi véleményben foglalt feltételek megszegése, vagy a településképi bejelentés elmulasztása, valamint a bejelentés tudomásulvételének megtagadása ellenére végzett építési tevékenységek esetén legfeljebb 500.000 forint.

(2) A településképi bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése, vagy más kötelezettségszegés esetén, újabb határidő kitűzésével ismételten is kiszabható.

(3) A településképi bírság kiszabásánál figyelembe kell venni a jogellenes magatartás súlyát és a felróhatóság mértékét, a kötelezett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, továbbá a településképi bírság ismételt kiszabása esetén az előző bírságok számát és mértékét.

(4) A településképi bírság kiszabására és behajtására a közigazgatási hatósági eljárás szabályaira vonatkozó törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

87. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

88. § E törvény 13. § (2) bekezdés c) pontjának rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni a hatálybalépéskor már helyi védelem alatt álló értékekre, amennyiben a 13. § (2) bekezdés c) pontja szerinti iratok rendelkezésre állnak.

89. § (1) Hatályát veszti:

a) a plakátok, falragaszok, valamint a reklámhordozók elhelyezésének szabályairól szóló 19/2005. (V.19.) Önk. sz. rendelet, valamint az annak módosításáról szóló 41/2005. (XI.18.) Önk. számú rendelet, 12/2006. (III.14.) Önk. számú rendelet, 29/2007. (VI.29.) Önk. számú rendelet, 43/2007. (IX.20.) Önk. számú rendelet, 22/2008. (VI.23.) Önk. számú rendelet, valamint a 23/2012. (IV.20.) önkormányzati rendelet;

b) a településképi véleményezési eljárásról 10/2013. (V.14.) önkormányzati rendelet, valamint az annak módosításáról szóló 10/2014. (II.18.) önkormányzati rendelet;

c) a településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló 11/2013. (V.14.) önkormányzati rendelet, valamint az annak módosításáról szóló 50/2013. (XII.16.) önkormányzati rendelet.

(2) Hatályát veszti az építészeti és természeti értékek helyi védelméről szóló 47/2000. (IX.15.) Önk. sz. rendelet

1. 1. § (1) bekezdésében az „épített vagy”, „építészeti,”, „művészeti,”, „ipartörténeti,”, „épület, építmény, épületrész, épületegyüttes, utcakép, homlokzat, utca vonalvezetése,” és a „kilátás, településsziluett, szobor, emlékmű,” szövegrész,

2. 1. § (2) bekezdése,

3. 2. § (1) bekezdésében a „ , valamint egyes építményeire, ezek részleteire” szövegrész,

4. 2. § (2) bekezdésében „az épített vagy” szövegrész és az a) pont,

5. 2. § (3) bekezdésében az „épület, épületrész (anyaghasználat, szerkezet, színezés, stb.) építmény, műalkotás,”,

6. 4. § (5) bekezdésében az „építészeti értéket a városi főépítész, a” szövegrész,

7. 4. § (6) bekezdésében „az építésügy,” és „az épített érték esetén az Országos Műemlékvédelmi Hivatalt”,

8. 4. § (7) bekezdésében az „és építészeti”,

9. 5. § (1) bekezdésében az „építményt,” szövegrész,

10. 5. § (2) bekezdésében „ , illetve építményre” szövegrész,

11. 6. § alcímében az „épületek,” szövegrész,

12. 6. § (2) bekezdésében az „építészeti” szövegrész,

13. 6. § (4)-(5) bekezdése,

14. 7. § (2) bekezdésében az „épület, építmény,” szövegrész,

15. 7. § (3) bekezdésében a „védett építészeti értékek állapotát az Építéshatósági Irodának, a” szövegrész,

16. 7. § (5) bekezdése,

17. 8. § alcíme és a 8. §,

18. 10. § (1) bekezdésében az „és építészeti” szövegrész,

19. 10. § (2) bekezdésében az „és építészeti” szövegrész,

20. 11. § (5) bekezdése,

21. 1. melléklet A. pontja.

Szentendre, 2018. január 18.

polgármester jegyző

A rendelet 2018. január 22-én került kihirdetésre.

jegyző