Kifejezéskereső
Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testülete 10/2018.(XI.19.) önkormányzati rendelete
Vilonya Község Helyi Építési Szabályzatáról
Vilonya Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált település-fejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró államigazgatási szervek – VMKH Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítészi Iroda, VMKH Veszprémi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Veszprém Megyei Szakaszmérnökség, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi szakigazgatási szerve, BFKH Közlekedés Felügyeleti Főosztály, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkárság, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal, Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály, VMKH Veszprémi Járási Hivatal Műszaki Engedélyezési, Fogyasztóvédelmi és Foglalkoztatási Főosztály Közlekedési Osztály, Társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár,VMKH Veszprém Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatali Osztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprém Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Bányászati Osztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Országos Atomenergia Hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala, Honvédelmi Minisztérium honvédelmért felelős miniszter, Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság –,az érintett területi, települési önkormányzatok és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:
I. RÉSZ
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1) Jelen rendelet (továbbiakban: HÉSZ) előírásait az építésre- és településrendezésre vonatkozó, valamint az egyéb általános érvényű jogszabályok előírásaival együtt kell alkalmazni.
(2) A HÉSZ a mellékletét képező SZT-b jelű, M=1:2000 és SZT-k jelű, 1:6000 méretarányú szabályozási tervekkel együtt érvényes.
(3) A belterület határvonalát a képviselőtestület a szabályozási terv alapján határozza meg.
(4) Terület belterületbe vonása csak a képviselőtestület döntése alapján ütemezetten, az igénybevételnek megfelelően történhet.
(5) A HÉSZ, illetve az annak mellékletét képező szabályozási tervben előírt helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
2. Az épített környezet értékeinek védelme
2. § (1) Az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó szabályokat a településképi rendelet határozza meg.
(2) A meglévő domborzati viszonyokat óvni kell, ezért támfalat építeni, és ezzel a terepviszonyokat megváltoztatni csak indokolt mértékben, az építmények elhelyezése érdekében, valamint vízelvezetési, geológiai vagy talajmechanikai okból lehet.
3. Régészeti lelőhelyek
3. § (1) A település régészeti lelőhelyeit a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) A régészeti lelőhelyek területén a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
4. Táj- és természetvédelem
4. § (1) Az élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, funkcióit nem veszélyezteti.
(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását.
(3) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen a tájba illesztés szabályait a Településképi rendelet határozza meg.
5. Védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt természeti területek és értékek
5. § (1) A település területén a Natura 2000 hálózathoz , az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek (a továbbiakban: védett területek) lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza, e területeken a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
(2) Védett természeti területen biztosítani kell a természeti állapotot fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítását.
a) a gazdálkodás környezet- és természetkímélő módszerek alkalmazásával történhet,
b) a terület állapotát és jellegét természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni tilos.
c) a Natura 2000 hálózat által érintett területeken új épület elhelyezése tilos.
d) Új építmény elhelyezése kizárólag a hagyományos legelő-, és a gyepgazdálkodáshoz, természetkímélő erdőgazdálkodáshoz kapcsolódóan létesíthető.
(3) Védett természeti területen, új adótorony, távközlési magas építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték nem létesíthető.
(4) Védett természeti területen új külszíni művelésű bánya nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bánya területe csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezett.
KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
6. Környezetvédelem
6. § (1) A település közigazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, hogy a használat
a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,
b) a környezetszennyezés megelőzését eredményezi,
c) kizárja a környezetkárosítást,
d) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.
(2) A településen a káros környezeti hatások csökkentése érdekében a szabályozási tervlapon „kötelező beültetés”-ként jelölt szakaszokon védőfásítás telepítésével gondoskodni kell A védőfásítást legalább 3 szintes, őshonos, lombhullató (cserje, alacsony termetű fa, illetve magas termetű fa alkotta) növénytársulással kell kialakítani.
7. A termőföld védelme
7. § (1) A település területén csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést.
(2) Talajmozgatással járó tevékenység végzése, illetve terület-előkészítés során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.
(3) A település területén környezetkárosító anyag feltöltésre nem használható.
(4) Építés-előkészítési munkák, tereprendezés során minőségtanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.
(5) Rézsű csak úgy alakítható ki, hogy állékonysága a telken belül biztosítható legyen.
8. A levegő védelme
8. § A település területén tilos a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz.
9. Hulladékártalmatlanítás és -elhelyezés
9. § (1) A település közigazgatási területére hulladék más településről – az újrahasznosítást kivéve – nem szállítható.
(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak akkor folytatható, ha az üzemeltető gondoskodik a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
(3) Veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely, talajvizet szennyező technológiájú állattartó telep a település igazgatási területén nem építhető.
10. Felszíni vízrendezés
10. § (1) Új vízfelületet (pl. tavat) létesíteni csak akkor szabad, ha a szükséges vízutánpótlás állandóan biztosítható.
(2) Vízfelületek karbantartásának céljára:
a) az állami kezelésű vízfolyások, vízfelületek (tavak, tározók) mentén legalább 6-6 m-es,
b) önkormányzati, társulati és egyéb kezelésű patakok, vízfolyások, árkok, csatornák mentén legalább 3-3 m-es sávot szabadon kell hagyni.
(3) Mélyebb fekvésű területen építeni csak a vízrendezést követően, a terület vízmentességének megoldását követően lehet.
(4) A település területén futó vízfolyások építési korlátozással érintett védőtávolságok lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza. Az érintett területeken az alábbi rendelkezések az érvényesek:
a) A vízfolyások külterületi szakaszain a beépítésre nem szánt övezetbe tartozó telkeken a partvonaltól számított 50 méteres sáv,
b) a beépítésre szánt övezetbe tartozó telkeken a partvonaltól számított 20 méteres sávban új építmények elhelyezése tilos.
c) A védőtávolságon belül eső meglévő épületeken csak az állagmegóvást szolgáló építési munkák végezhetők, azok helyére csak az eredetivel azonos alaprajzú, építménymagasságú és tömegű épület építhető.
11. Zaj elleni védelem
12. § Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi építményt és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj, illetve rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.
Közművek előírásai
12. Közművesítés
13. § (1) Általános előírások:
a) Magán területen, magán út alatt üzemelő közművek magánközműnek minősülnek, ez alól csak a szolgalommal átvezetett közművezetékek a kivételek. Utóbbi esetén a telek beépítésénél a nyomvonal mentén, a vezeték védőtávolságán belül épület, építmény nem helyezhető el.
b) A feleslegessé vált közműlétesítményeket el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését szakszerűen el kell végezni.
(2) Vízellátás előírásai:
a) Víz-és szennyvíz csatlakozási lehetőségeket ingatlanonként kell biztosítani.
b) Az oltóvizet föld feletti - védett területen földalatti - tűzcsapokkal kell biztosítani. Amennyiben a mértékadó külső tűzivízigény a közhálózatról nem biztosítható, akkor telken belüli tűzivíztározót kell létesíteni.
c) A vízbázisok védelme érdekében a kijelölt hidrogeológiai védőterületen belül a vonatkozó jogszabályban előírt területhasznosítási korlátozást figyelembe kel venni.
(3) Szennyvízelvezetés előírásai:
a) A szociális szennyvizek közvetlen a csatornahálózatba köthetők. Az ipar, kereskedelmi területekre vonatkozóan a hatályos rendeletekben meghatározott határértékeket kell figyelembe venni, a határérték feletti szennyvizeket, a bekötés előtt egyedileg saját területen előtisztítani szükséges. A közcsatornába csak megfelelő előtisztítás után szabad a szennyvizet bevezetni. Az előtisztítást a hatóságok által előírt mértékben kell elvégezni.
b) Új beépítésnél közcsatorna hiányában a keletkező szennyvizeket, telken belül, vízzárósági próbált igazolt zárt tárolóban kell gyűjteni.
c) A szennyvízcsatorna-hálózat üzembe helyezését követően a vízbekötéssel rendelkező ingatlanok tulajdonosai kötelesek a szennyvizet közcsatornába bevezetni 60 napon belül.
(4) Csapadékvíz-elvezetés előírásai:
a) A vízelvezető árkok lefedése csak az Önkormányzat hozzájárulásával lehetséges.
b) A vízfolyások mentén 6-6 métert kezelés céljából szabadon kell hagyni.
c) A csapadékvíz szabad lefolyása nem gátolható meg.
d) A felszíni vizek elvezetését a nyílt árokhálózat továbbépítésével kell megoldani a belvíz-elvezetési terv szerint.
e) Csapadékvíz a szennyvíz csatornába nem vezethető.
(5) Villamosenergia-ellátás előírásai:
a) A beépített területek feletti szabadvezetéket közterületre kell áthelyezni.
(6) Földgázellátás előírásai:
a) Az elosztó hálózatról telkenként kell biztosítani a lecsatlakozást a telekhatárra telepített nyomásszabályozóra.
b) A nagy-középnyomású gázhálózat 9-9 méteres védőtávolságot kell biztosítani. Gázfogadó állomás részére R=10 méteres kör-védőtávolságot szabadon kell hagyni. A középnyomású gázhálózat védőtávolsága: (DN 90-ig) 4-4 m. A MOL Ősi-Veszprém DN 400-as nagynyomású gázvezetékének védőtávolsága: 35-35 m.
13. A közművesítés mértékének előírása
14. § (1) Vilonya közigazgatási területén építeni és építmény rendeltetését megváltoztatni akkor lehet, ha
a) az övezet vagy építési övezet előírásainak megfelelő közműellátás biztosított,
b) övezeti előírás hiányában beépítésre szánt területen a teljes közműellátás, beépítésre nem szánt területen a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia-ellátás biztosított,
c) a jelen szabályzat szennyvíz és csapadékvíz elvezetésre vonatkozó előírásai teljesülnek,
d) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.
II. RÉSZ
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
14. Területfelhasználási egységek
15. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagolódik.
(2) A beépítésre szánt területek általános használatuk jellege, valamint sajátos használatuk szerint a következő övezetekbe tartoznak:
a) Lakóterület
1. falusias lakóterület, jele: Lf
2. kertvárosias lakóterület, jele: Lke
b) Vegyes terület
1. településközpont, jele: Vt
c) Gazdasági területek
1. kereskedelmi, szolgáltató terület, jele: Gksz
2. ipari terület, jele: Gip
d) Különleges terület
1. Temető terület, jele: Kt
2. Camping terület, jele: Kc
3. Sport terület, jele: Ksp
4. Mezőgazdasági üzemi Kmü
(3) A település területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő övezetekbe tartoznak:
a) Közlekedési terület
1. Közúti közlekedési terület: KÖu
2. Kötöttpályás közlekedési terület, jele: KÖk
b) Zöldterület
1. közkert, jele: Zkk
2. sport, jele: Zsp
c) Erdőterület
1. Védelmi erdő, jele: Ev
2. Gazdasági erdő, jele: Eg
3. Közjóléti erdő, jele: Ek
d) Mezőgazdasági terület
1. Általános mezőgazdasági terület - szántó, jele: Má-sz
2. Általános mezőgazdasági terület - gyep, jele: Má-gy
3. Kertes mezőgazdasági terület, jele: Mk
e) Vízgazdálkodási terület, jele: V
f) Különleges beépítésre nem szánt terület
1. Bánya, jele: Kb-Re
2. Megújuló energiaforrások övezete, jele: Kb-N
3. Parkoló, jele: Kb-P
15. Általános övezeti előírások
16. § (1) Az egyes területfelhasználási egységek meglévő vagy tervezett rendeltetése és beépítési jellemzői alapján építési övezetekre, illetve övezetekre tagozódik.
(2) Az építési övezetekre, illetve övezetekre vonatkozó részletes övezeti előírásokat jelen általános övezeti előírásokkal együtt kell alkalmazni.
(3) Amennyiben az övezeti, illetve építési övezeti előírás másként nem rendelkezik, az előkert mélysége a homlokvonalról nézve jobb- és baloldali szomszédos épületek előkertjeinek mértéke közé eshet, beépítetlen terület esetén pedig 5,0 m.
(4) A teljes egészében építési helyen kívül eső meglévő épület abban az esetben bővíthető, ha a bővítmény teljes alapterülete az építési helyre esik, ha egyébként megfelel az övezeti előírásoknak.
(5) Olyan épület, épületrész, amelynek csak egy része esik az építési helyen belülre, csak az építési helyen belül bővíthető, ha egyébként megfelel az övezeti előírásoknak.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
16. A beépítésre szánt területek általános előírásai
17. § (1) A beépítésre szánt területek építési övezetekre tagozódnak, ezek beépítésének feltételeit az egyes övezetek előírásai tartalmazzák. A területeket ennek megfelelően rendeltetésszerűen kell használni.
(2) Az építési övezetek telkeire vonatkozó szintterületi mutató a telken elhelyezhető valamennyi építmény szintterületének és a telek területének viszonyszáma.
(3) Az egyes építési övezetekben az adott övezetre meghatározott rendeltetésű építmények helyezhetők el, alakíthatók ki.
(4) A telekalakítás szabályai:
a) Az újonnan kialakítható telek legkisebb területét az övezeti előírások tartalmazzák.
b) Szabályozási vonallal érintett telek mérete a szabályozási tervnek megfelelő telekfelosztást követően kisebb lehet az övezetre előírt legkisebb telekméretnél.
c) Meglévő telek akkor is megosztható, ha a kialakuló telkek mérete az építési övezeti előírásokban meghatározott telekméretnél legfeljebb 5%-kal kisebb.
d) Nyeles telek nem alakítható ki.
(5) A telkek beépítési módja
a) oldalhatáron álló (O)
b) szabadon álló (SZ)
c) zártsorú (Z)
(6) Terepszint alatti beépítés legfeljebb az építési övezetben megengedett terepszint feletti beépítés mértékéig alakítható ki, amennyiben az adott építési övezet másként nem rendelkezik.
(7) A szabályozási terven zöldterületként nem szabályozott közterületi zöldfelületekre a közkertekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
(8)1 A szabályozási terven telekalakítási korlátozással érintett területen új, beépíthető ingatlant eredményező telekalakítás nem végezhető, valamint magánút nem alakítható ki.
(9)2 A szabályozási terven kötelező telekhatárral érintett ingatlanok hátsókerti, saroktelek esetén oldalkerti telekhatáraik között létrejövő telekhatár rendezés kizárólag a szabályozási terven jelöltek szerint hajtható végre, és amely során 10,0 m-nél keskenyebb telekrész nem jöhet létre.
(10)3 A szabályozási terven telek be nem építhető területrésze jellel jelölt terület zöldfelületként fenntartandó, melyen épületet elhelyezni nem lehet.
17. Lakóterületek általános előírásai
18. § (1) A lakóövezet elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál, azonban az övezet építési telkein az országos településrendezési követelményekről szóló jogszabályok előírásaival összhangban, a HÉSZ-nek az adott lakóövezetre vonatkozó előírásai alapján más elsődleges funkciójú építmény is elhelyezhető.
(2) Lakóterületen nem helyezhető el:
a) üzemanyagtöltő állomás,
b) parkolóház.
(3) Szabadon álló beépítési mód esetén az újonnan kialakításra kerülő telek szélessége legalább 16 m legyen.
(4) A lakóövezetekben a megengedett rendeltetések megvalósításához teljes közművesítettség kiépítése szükséges.
(5) Ha az adott övezetre vonatkozó szabályok ettől eltérően nem rendelkeznek, akkor a lakóövezetekben egy építési telken legfeljebb egy lakóépület építhető.
18. Falusias lakóterület (Lf)
19. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
a) egy lakóépület maximálisan 2 lakóegységgel, vagy két lakóépület egy-egy lakóegységgel, valamint
b) az országos településrendezési követelményekről szóló jogszabályban szereplő funkciók.
(2) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét a 3. melléklet táblázata alapján kell meghatározni.
(3) Az „Lf” jelű övezeteiben a max. beépíthetőség és a legnagyobb beépítési sűrűség meghatározásánál a telkek 1000 m2 fölötti területeinek csak 50%-a számítható be.
(4) Ha a telek területe nagyobb 2000 m2-nél, akkor a bruttó beépíthető terület legfeljebb 450 m2.
19. Kertvárosias lakóterület (Lke)
20. § (1) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:
a) egy telken legfeljebb egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület, ha az adott övezetre vonatkozó előírás másképp nem rendelkezik,
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
d) a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú kereskedelmi szálláshelyépület,
e) sportépítmény.
(2) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét a 4. melléklet táblázata alapján kell meghatározni.
20. Településközpont vegyes terület (Vt)
21. § (1) Az építési övezetben elhelyezhetők a lakó rendeltetésű épületeken kívül:
a) hitéleti, oktatási építmények,
b) kereskedelmi, szolgáltató és szálláshely szolgáltató épületek,
c) irodaépületek.
(2) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az 5. melléklet táblázata alapján kell meghatározni.
(3) Az előkert mélysége a kialakult területeken a telek homlokvonalról nézve 3-3 jobb- és baloldali szomszédos telek előkertjének mértéke közé essen.
(4) Az övezetekben teljes közművesítettség kiépítése szükséges.
(5)4 A Vt-6 jelű övezet telkein elhelyezett építmények rendeltetésszerű használatához szükséges gépjármű közterületen is elhelyezhető
21. Gazdasági terület
22. § (1) A gazdasági terület jellemzően gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági területek az alábbi építési övezetekre tagozódnak:
a) kereskedelmi, szolgáltató területek (jele: Gksz)
b) ipari területek (jele: Gip).
(3) A gazdasági övezetekben teljes közművesítettség kiépítése szükséges, de zárt szennyvíztározó építhető.
(4) A gazdasági területek építési övezeteire előírt legnagyobb épületmagasság az alkalmazott technológia miatt a szükséges mértékben túlléphető.
22. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz)
23. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmények elhelyezésére szolgál:
a) gazdasági tevékenységet szolgáló építmények, kutatóhelyek,
b) raktárak, tárolóépítmények,
c) szolgáltató építmények,
d) igazgatási és irodaépületek, szociális és közösségi célú építmények
e) szolgálati lakások a gazdasági célú épületen belül,
f) gépjárműtárolók, közlekedési és szállítási építmények
g) üzemanyagtöltő állomás.
(2) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét a 6. melléklet táblázata alapján kell meghatározni.
23. Ipari gazdasági terület – egyéb terület (Gip)
24. § (1) A nem zavaró hatású ipari terület olyan egyéb gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el:
a) ipari termelőüzemek,
b) kutatóhelyek,
c) raktárak, tároló építmények,
d) energiaszolgáltatás építményei,
e) irodaépületek, szociális és közösségi célú építmények,
f) gépjárműtárolók, közlekedési és szállítási építmények,
g) üzemanyagtöltő.
(2) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét a 7. melléklet táblázata alapján kell meghatározni.
24. Különleges területek
25. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt eltérnek a többi területfelhasználási kategóriába sorolt területtől.
(2) A különleges övezetekben teljes közművesítettség kiépítése szükséges, vagy közcsatornás szennyvízelvezetés helyett zárt szennyvíztározó is építhető.
25. Különleges terület - temető (Kt)
26. § (1) Különleges temető terület a szabályozási terven Kt jellel jelölt övezet, amely a temetkezés kegyeleti épületei és az azt kiszolgáló és kiegészítő épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét a 8. melléklet táblázata alapján kell meghatározni.
(3) A beépítés feltétele a legalább részleges közművesítés.
(4) Az övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság harangtorony, illetve harangláb építése esetén az építési övezetekben megengedett legnagyobb épületmagasság kétszerese.
(5) A temető telekhatára mentén, a telken belül legalább 5 m széles, háromszintű növénytakarást kell biztosítani.
26. Különleges terület – camping (Kc)
27. § (1) A Kc jelű különleges camping terület a település turizmushoz kapcsolódó fejlesztéseinek célterülete.
a) Az építési övezetben elhelyezhető
aa) kemping szolgáltatás célú épületek, valamint ezek szociális és karbantartó épületei,
ab) kereskedelmi, szolgáltató építmény,
ac) szolgálati lakás.
(2) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét a 9. melléklet táblázata alapján kell meghatározni.
(3) Az övezetben a felsorolt funkciókhoz teljes közművesítés szükséges.
27. Különleges sportterület (Ksp)
28. § (1) Különleges beépítésre szánt sport terület a Szabályozási terven Ksp jellel szabályozott építési övezet, amely jellemzően sportolási célra szolgál.
(2) Az építési övezetben kizárólag a rendeltetéshez kapcsolódó kiszolgáló, közösségi célú és vendéglátó épületek helyezhetők el.
(3) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét a 10. melléklet táblázata alapján kell meghatározni.
28. Különleges mezőgazdasági üzemi terület (Kmü)
29. § (1) A Kmü jelű mezőgazdasági üzemi terület a település beépítésre szánt területének a mezőgazdasági tevékenységet szolgáló területe.
(2) Az övezetben elhelyezhetők:
a) mezőgazdasági feldolgozó üzemi építmények
b) az előbbiek működéséhez szükséges raktár, tárolóépítmény
c) borház (vendéglátó egység), pince
d) a rendeltetésszerű és biztonságos működéshez szükséges, a tulajdonos, használó, vagy személyzet számára szolgáló egy darab lakás.
(3) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét a 11. melléklet táblázata alapján kell meghatározni.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
29. Zöldterület – közkert (Zkk), sport terület (Zsp)
30. § (1) Zöldterület (közkert, sportterület) – a szabályozási terven Zkk és Zsp jellel jelölt övezetek, melyek állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterületek.
(2) Közkertekben (Zkk) elhelyezhető
a) pihenést és testedzést szolgáló építmény,
b) játszótér építményei.
(3) A Zkk jelű övezet telkein épület nem építhető. Közkert telkein a zöldterület legalább 70%-át növényzettel fedetten kell kialakítani.
(4) A Zsp jelű sportterület övezetében elhelyezhetők: pihenést, testedzést szolgáló és játszótéri létesítmények, valamint az azt kiszolgáló szervizépületek, vendéglátó egységek.
(5) A Zsp jelű sportterület övezetében:
a) a telek legnagyobb beépítettsége: 2%;
b) a legnagyobb beépítési sűrűség: 0,1;
c) a kialakítható legkisebb telekméret: 8000 m2;
d) legkisebb kialakítható zöldfelület: 80%;
e) legnagyobb épületmagasság: 4,5m.
(6) Az övezetekben közlekedési, föld feletti közmű- és hírközlési műtárgyak és berendezések – gyalogos és kerékpárút, illetve közvilágítás kivételével – nem helyezhetők el.
(7) Az övezetekben a beépítés teljes közművesítés rendelkezésre állása esetén lehetséges.
30. Erdőterület
31. § (1) Erdőterület a Szabályozási terven E jellel jelölt terület. A külterületi üzemtervezett erdők fenntartásáról és kezeléséről az érvényes erdészeti üzemterv rendelkezik.
(2) Az erdőterületek rendeltetésük szerint
a) védelmi (védett és védőerdő) (Ev)
b) gazdasági (Eg)
c) közjóléti (Ek) erdők lehetnek.
(3) Erdőterületen kerítés csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból építhető.
(4) Az erdőterületen belül – kivéve a védelmi elsődleges rendeltetésű erdőket – az alábbiak szerint meghatározott építmények helyezhetők el, amennyiben az egyes övezetek másképp nem rendelkeznek:
a) az erdő művelésével összefüggő építmények,
b) biztonsági okokból szükséges őrházak, erdészházak és ezek melléképületei, melléképítményei
c) közlekedési és szállítási építmények, továbbá
d) termékvezetékek.
31. Erdőterület – védelmi erdők övezete (Ev)
32. § (1) Az Ev jelű területek övezete az elsődleges rendeltetés szerint védelmi céllal üzemtervezett és ilyen üzemtervezésre javasolt meglévő és létesítésre javasolt erdőterületek.
(2) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet. Meglévő épületek a településkép védelmi rendelettel összhangban felújíthatók, korszerűsíthetők.
(3) A védelmi erdők területén közérdekből vagy az erdőgazdasági műveléshez szükséges infrastruktúra elemei – föld feletti villamos és hírközlési vezeték, antennatorony kivételével – akkor helyezhetők el, ha azok az erdő természeti és védelmi rendeltetését nem akadályozzák.
32. Erdőterület – gazdasági erdők övezete (Eg)
33. § (1) Az övezet telkein az építés feltételei:
a) a kialakítható és a beépíthető telek területe legalább 100.000 m2 (10 ha),
b) a beépítés mértéke legfeljebb: 0,5%, de legfeljebb bruttó 500m2 telkenként,
c) a megengedett legnagyobb épületmagasság: 4,5 m,
d) a közművesítettség mértéke: legalább hiányos.
(2) Gazdasági erdőben a beépítés feltétele a villamosenergia ellátás, fúrt kút az ivóvízellátáshoz és szennyvíz közműpótló berendezés biztosítása.
33. Erdőterület – közjóléti erdők övezete (Ek)
34. § (1) Közjóléti erdőterület a Szabályozási terven „Ek” jellel jelölt, egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási célokat szolgáló erdőterület.
(2) Közjóléti rendeltetésű erdőben a fentieken túl az alábbi építmények is elhelyezhetők:
a) a szabadidő eltöltését
b) a testedzést és a turizmust szolgáló építmény, továbbá
c) az erdő által biztosított körülményeket igénylő gyógyintézmények építményei,
d) szakrális jellegű építmények.
(3) Az övezetben a telekalakítás és építés feltétele:
a) a kialakítható legkisebb telekméret: (10.000m2) 10ha;
b) a beépítés mértéke legfeljebb 0,5%, de legfeljebb bruttó 300m2 telkenként,
c) az épületmagasság megengedett mértéke legfeljebb 4,5 m,
d) a közművesítettség mértéke legalább hiányos.
34. Általános mezőgazdasági terület (Má)
35. § (1) Általános mezőgazdasági terület a Szabályozási terven (Má) jellel szabályozott terület. Az általános mezőgazdasági területbe az árutermelő mezőgazdasági termelésre alkalmas szántó, gyep és szőlő- és gyümölcsterületek tartoznak.
(2) Az általános mezőgazdasági területetek építmények elhelyezésének szempontjából
a) általános mezőgazdasági terület – szántó (Má-sz)
b) általános mezőgazdasági terület – gyep (Má-gy) rendeltetésűek.
(3) Általános mezőgazdasági területen lakóépület önállóan nem építhető.
35. Általános mezőgazdasági terület – szántó (Má-sz)
36. § (1) A Szabályozási terven Má-sz jellel jelölt övezet az elsődlegesen szántóföldi árutermelő gazdálkodásra szolgáló terület.
(2) Má-sz jelű övezetben a mezőgazdasági termelést, terménytárolást, feldolgozást és értékesítést szolgáló épület építhető az OTÉK 29. §-a szerint 1 ha feletti területre, 20 méter előkert elhagyása mellett lehet. A beépítési százalék mértéke 1,5%, de a létesítendő épület alapterülete max. a 600 m2-t nem haladhatja meg.
(3) Az épületek magassága max. 6,5 méter lehet.
36. Általános mezőgazdasági terület – gyep (Má-gy)
37. § (1) A Szabályozási terven Má-gy jellel jelölt övezet a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó mezőgazdasági termelés megőrzésére, kialakítására, és az ezzel kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Má-gy övezetben kizárólag a hagyományos legelő-, és a gyepgazdálkodáshoz, valamint a hagyományos legeltetéses, almostrágyás állattartáshoz kapcsolódó építmények helyezhetők el az alábbi feltételek szerint:
a) a beépíthető legkisebb telekméret 50.000m2 (5 ha),
b) a kialakítható legkisebb telekszélesség: 50 m
c) A beépítettség mértéke legfeljebb 3%;
d) legnagyobb megengedett épületmagasság 4,5 m.
(3) Má-gy övezetben legalább hiányos közművesítettségi szint a beépítés feltétele, azonban legalább szükséges a villamosenergia ellátás, fúrt kút a vízellátáshoz és szennyvíz közműpótló berendezés biztosítása.
(4) Má-gy övezetben az övezeti előírásoknak megfelelő funkcióval és építményekkel birtokközpont kialakítható abban az esetben, ha a „mezőgazdasági birtoktest” legalább 20 ha (200.000 m2) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 20.000 m2 (2ha) nagyságú kell, hogy legyen. A maximális beépítettség 15%.
(5) Birtokközpont akkor hozható létre, ha a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti, és a telek közútról vagy önálló helyrajzi számon nyilvántartott magánútról megközelíthető.
(6) A birtokközpont épületegyüttese körül legalább 10 m széles takaró erdősáv létesítendő a kistájra jellemző honos ill. kultúrfajokkal.
37. Kertes mezőgazdasági terület (Mk)
38. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a Szabályozási terven „Mk” jellel jelölt, a kisüzemi jellegű termelést, illetve saját ellátást biztosító, valamint a szabadidő eltöltését szolgáló kertészeti tevékenység helyszíne.
(2) Az övezetben állandó emberi tartózkodás céljára szolgáló épület (lakóház, üdülőépület) nem helyezhető el.
(3) Az Mk övezetben:
a) Legnagyobb beépítettség – terepszint alatt és felett is: 5%;
b) Kialakítható legkisebb telekterület: 500m2;
c) Legnagyobb épületmagasság: 4,5m;
d) Legkisebb zöldfelület: 80%.
(4) A meglévő épületek felújíthatók, ám bővítésük csak az övezeti előírásoknak való megfelelés esetén engedélyezhető.
38. Vízgazdálkodási terület (V)
39. § (1) Vízgazdálkodási terület a szabályozási terven V jellel jelölt övezet, amely az állandó és időszakos vízfolyások, patakok telke, valamint a vízbeszerzési területek, vízkivételi helyek területe, amely területbe a települési vízműkutak, víztározók és egyéb vízművek területe tartozik.
(2) Vízgazdálkodási terület övezeteinek telkein kizárólag a vízgazdálkodással, illetve a természetvédelemmel kapcsolatos építmények helyezhetők el.
39. Különleges beépítésre nem szánt területek
40. § (1) A különleges beépítésre nem szánt területen önálló gépkocsitároló épület nem helyezhető el.
(2) A különleges beépítésre nem szánt övezetekben legalább hiányos közművesítettség kiépítése szükséges.
40. Különleges beépítésre nem szánt terület – bánya (Kb-Re)
41. § Különleges beépítésre nem szánt terület – bánya a Szabályozási terven Kb-Re jellel szabályozott övezet, amely nyersanyag kitermelésre szolgál. Az övezetben kizárólag a rendeltetéshez kapcsolódó, a bánya működéséhez szükséges építmények helyezhetők el, az alábbi előírások betartásával:
a) a kialakítható és beépíthető legkisebb telekméret: 10.000m2;
b) a beépítettség max. mértéke: 10%;
c) a legnagyobb megengedett épületmagasság: 10,5m;
d) az övezet területein az építmények elhelyezése és kialakítása a biztonsági előírások betartásával történhet;
e) a felhagyott bányaterületeket rekultiválni kell.
41. Különleges megújuló energiaforrások övezete (Kb-N)
42. §5 (1) A terület a megújuló energiák hasznosítására felhasználható terület övezete.
(2) Az övezetekben épület nem helyezhető el.
(3) Az övezetekben a megújuló energiákat fogadó, tároló, hasznosító építmények helyezhetők el, az ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával. A Kb-N övezetben legfeljebb 5MW névleges teljesítményt el nem érő, a Kb-N2 és Kb-N3 övezetekben az 5-50 MW közötti névleges teljesítményű napelemek helyezhetők el.
(4) Az építmények elhelyezésének övezeti előírásai a következők:
a) a) Legnagyobb beépítettség: –;
b) Kialakítható legkisebb telekterület: a Kb-N övezetben 1500 m2, a Kb-N2 és Kb-N3 övezetekben 5000 m2;
c) Legkisebb zöldfelület: 80%, amely a napelemcellák alatt is biztosítható.
(5) Az övezetekben megengedett napelempark használatba vételét megelőzően biztosítani kell a megújuló energiákat fogadó, tároló, hasznosító építmények megfelelő tájbaillesztése. A tájbaillesztés történhet
a) a Kb-N övezettől délre eső, a szabályozási tervlapon jelölt véderdő telepítésével, illetve a területre készült terep-és zöldfelület rendezési tervvel kiegészített műszaki dokumentáció alapján.
b) a Kb-N2 és Kb-N3 jelű övezetekben nem helyezhető el napelem az elektromos távvezetékek védőtávolságában, a telekhatároktól min. 8 m széles távolságban, a 7202 sz. közúttól min. 20 m távolságban, a közigazgatási határral érintkező övezethatár északi sarokpontjától 25 m széles távolságban.
c) a Kb-N2 jelű övezetben a szabályozási terven jelölt telekhatárok mentén takarásra alkalmas, 6 m széles tájhonos cserje és alacsonyra növő fafajok,
d) a 7202 sz. közúttól északra eső Kb-N2 jelű övezetben az út mentén min. 6 m széles sávban dupla fasor és takarásra alkalmas tájhonos cserjesor telepítendő.
e) a Kb-N3 jelű övezetben az északi övezethatár mentén min. 6 m széles sávban szimpla fasor és takarásra alkalmas tájhonos cserjesor telepítendő, a nyugati és déli övezethatárok mentén min. 6 m széles sávban takarásra alkalmas tájhonos cserjesor telepítendő. A fa- és cserjetelepítést több fajból álló, vegyes kiültetéssel kell elvégezni. Az övezetben kerítést létesíteni csak a takarónövényzet belső, napelemes berendezések felőli oldalán lehet.
42. Különleges beépítésre nem szánterület – Parkoló (Kb-P)
43. § (1) A Különleges beépítésre nem szánt parkoló terület a kerékpárforgalmi létesítmények, parkolók, a járdák és gyalogutak mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A Különleges beépítésre nem szánt parkoló területen elhelyezhetők az országos településrendezési követelményekről szóló jogszabály vonatkozó részében szereplő funkciók.
(3) A Különleges beépítésre nem szánt parkolón belül a műtárgyakat, a közműveket, a közterületi építményeket és a növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést, az utak beláthatóságát ne zavarják. A Különleges beépítésre nem szánt parkolón belül bármilyen létesítmény elhelyezése csak a terület kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.
(4) A Különleges beépítésre nem szánt parkoló területen kialakíthatók kerékpáros pihenők és tárolók, amelyek helyszíneiről a felhasználókat megfelelő módon tájékoztatni szükséges.
(5) A terület burkolatlan felületeit, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.
(6) Az övezetben védőfásítással kell gondoskodni a nehézgépjárművek közlekedéséből eredő por- és légszennyezés megakadályozásáról.
a) A védőfásítás telepítéséről a szabályozási tervlapon „kötelező beültetés”-ként jelölt szakaszokon kötelező gondoskodni.
b) A védőfásítást legalább 3 szintes, őshonos, lombhullató (cserje, alacsony termetű fa, illetve magas termetű fa alkotta) növénytársulással kell kialakítani.
c) A védőfásítás alkotta növénytársulás legalább 1/3 arányban örökzöld növényekből álljon.
43. Közúti közlekedési területek (KÖu)
44. § (1) A közlekedési terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárforgalmi létesítmények, a Szabályozási Terven jelölt parkolók, a járdák és gyalogutak mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú közlekedés létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A közlekedési területen elhelyezhetők az OTEK 26. §-ban szereplő funkciók.
(3) A közlekedési területen belül a műtárgyakat, a közműveket, a közterületi építményeket és a növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést, az utak beláthatóságát ne zavarják. A közlekedési területen belül bármilyen létesítmény elhelyezése csak a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.
(4) A közutak osztályba sorolása a következő:
44. Kötöttpályás közlekedési területek (KÖk)
45. § (1) A területen a vasutak és azok működéséhez kapcsolódó közlekedési építmények, továbbá ezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú közlekedés létesítményei a közművek és a hírközlés építményei helyezhető el.
(2) A területen elhelyezhető a vasutak és azok működéséhez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
(3) A területen kialakíthatók kerékpáros pihenők és tárolók, amelyek helyszíneiről a felhasználókat megfelelő módon tájékoztatni szükséges.
ALKALMAZÁSI ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
45. Alkalmazási rendelkezések
46. § (1) Ahol a telek területe több övezetbe esik, a megengedett beépítési értékek a beépítéssel érintett övezetnek megfelelő területre számítandók.
46. Záró rendelkezések
47. § (1) Ez a rendelet 2018. napján lép hatályba.
(2) A HÉSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Vilonya Helyi Építési Szabályzatáról szóló 26/2007. (XII.12.) önkormányzati rendelete.
(3) A HÉSZ-t a hatályba lépést követően indított eljárásokban kell alkalmazni.
A 17. § (8) bekezdését a Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 17. § (9) bekezdését a Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 17. § (10) bekezdését a Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 21. § (5) bekezdését a Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 42. § a Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (XI. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 42. § a Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (VIII. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1-3. függelék 1. melléklet a Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1-3. függelék 2. melléklet a Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (XI. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. Az 1-3. függelék 2. melléklet a Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (VIII. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 1-3. függelék 3-5. melléklet a Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
