Kifejezéskereső
Tartalomjegyzék
- Szerkezet
BODORFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2018. (XII. 19.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
a településkép védelméről
Bodorfa Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján,
Általános rendelkezések
1. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek meghatározásának célja Bodorfa egyedi karakterjegyeket hordozó területeinek egyedi településképi szabályozása.
(2) Jelen rendelet a településkép védelméről szóló törvényben, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben és a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglalt követelményekkel együtt alkalmazható, azzal, hogy jelen rendelet ezen jogszabályok felhatalmazásával eltérő rendelkezéseket is tartalmaz.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. áttört kerítés: a kerítés lábazat nélküli függőleges síkjának merőleges átláthatósága;
2. címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
3. harsány, rikító szín: a harsány és rikító színek mindazon színek, amelyek nem tartoznak a pasztell-, föld- és mediterrán színek csoportjába;
4. hirdetés: reklámnak nem minősülő figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ;
5. hirdető-berendezés: reklámhordozónak nem minősülő minden – az e rendelet hatálya alá tartozó – hirdetés hordozására alkalmas egyéb berendezés (cég- és címtábla, cégér, egyéb tájékoztató tábla);
6. pasztellszínek: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek a szín mellett csak fehértartalma van, fekete nincs, a pigment minimális kötőanyaggal van keverve;
7. tájba illeszkedő: az építmény, épület tömegformálásával, homlokzati kialakításaival minimálisra csökken az épített környezet és a táj- és természeti környezet konfliktusa.
A helyi védelem
1. A helyi védelem feladata, általános szabályai
3. § (1) A helyi védelem feladata
a) az oltalmat igénylő építészeti örökség számbavétele és meghatározása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése;
b) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
(2) Bodorfa község helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) A helyi védelem hatálya nem terjed ki az országos védelem alatt álló értékekre, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.
2. Védetté nyilvánítás, védettség megszűntetése
4. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése kezdeményezhető
a) hivatalból, vagy
b) természetes vagy jogi személy által írásban a polgármesternél.
(2) A védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét, megnevezését;
b) a védendő érték megnevezését (terület, épület, építmény, építményrész, egyéb elem);
c) a pontos hely megjelölését (területi védelem esetén területi lehatárolás, utca, házszám, helyrajzi szám, telekrész);
d) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását, amennyiben rendelkezésre áll, értékvizsgálatot.
(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét, megnevezését;
b) a védett érték megnevezését (terület, épület, építmény, építményrész, egyéb elem);
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, telekrész, szükség esetén területi lehatárolás);
d) a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását a jelenlegi állapotot bemutató fotókat.
(4) A kezdeményezésben érintett építészeti örökségről, amennyiben az nem áll rendelkezésre értékvizsgálatot kell készíttetni.
(5) A helyi védelem alá helyezésről, illetve a védelem megszüntetéséről értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosát és a kezdeményezőt.
3. Nyilvántartási szabályok
5. § (1) A helyi védett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet az önkormányzat hivatalában és honlapján.
(2) A nyilvántartás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározottakon túlmenően tartalmazza
a) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztést és a döntés másolatát,
b) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát),
c) mindazt az egyéb adatot, amelyet a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.
(3) A nyilvántartás vezetéséről a polgármester gondoskodik.
6. § A helyi egyedi védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének megállapítását követően a jegyző az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését, a magasabb szintű jogszabályokban rögzítettek szerint.
4. A helyi védelem alatt álló érték megjelölése
7. § (1) A védett értéket az önkormányzat az e célra rendszeresített egységes táblával jelölheti meg.
(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – előzetes értesítés mellett – az önkormányzat gondoskodik.
(3) A tulajdonos (használó) a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles.
5. A helyi területi védelem meghatározása, a kapcsolódó területi építészeti követelmények
8. § (1) A helyi területi védelem alatt álló területeket az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A területi védelem alatt álló területre (a továbbiakban: védett terület) vonatkozóan biztosítani kell
a) az érintett utcaszakaszokon az épületek és kerítések és a hagyományos oldalhatáron álló (fésűs, fűrészfogas beépítés) és utcavonalas beépítés fennmaradását;
b) a maximum földszint + tetőtér beépítésű új épület elhelyezését és az épületek alápincézhetőségét.
(3) A védett területen területrész szerkezetét, úthálózatát, telekosztás jellegét, a telkek méretének megváltoztatását célzó vagy eredményező tevékenység, (telekegyesítésen és telekhatár korrekción kívül) – jogszabályban meghatározottak kivételével – nem engedélyezhető.
(4) A helyi területi védelem alatt álló területen a helyi egyedi védelem alatt nem álló építmény elbontható.
9. § (1) A védett területen a sajátos építményfajták anyaghasználatának illeszkednie kell a fennálló épületek és kerítések anyaghasználatához.
(2) Védett területen az alábbi anyaghasználati követelmények érvényesek:
a) épületszerkezet anyaghasználata: kő, tégla, vályog;
b) tetőhéjalás: égetett natúr agyag cserép;
c) nyílászárók: natúr fa, barna, zöld vagy fehér színben;
d) homlokzatkialakítás: jellemzően simított vakolat vagy tapasztott, színe fehér, szürke, illetve sárga, drapp pasztellárnyalattal;
e) lábazat: terméskő vagy vakolt felület;
f) kerítés: terméskő, fa, drótfonatos kerítés növényzettel befuttatva.
(3) Védett területen
a) kizárólag magastetős épület helyezhető el, 37-45° tetőhajlásszöggel, jellemzően utcára merőleges tetőidommal;
b) új épületek, illetve az átépítésre kerülő épületek tervezésekor a területre jellemző forma- és díszítésvilág eszközeit kell alkalmazni;
c) beton felületként nem jelenhet meg, beton alkalmazása kizárólag az épület jó állapotát biztosító szerkezeti megoldásoknál alkalmazható.
d) új épület meglévő épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban létesíthető.
6. A helyi egyedi védelem meghatározása
10. § (1) A helyi egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó 1. mellékletben meghatározott elemeire terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére az 1. mellékletben meghatározottak szerint terjed ki.
7. Az egyedi védelem alatt álló építészeti örökségre vonatkozó településképi követelmények
11. § (1) A védett épületet eredeti építészeti tömegében, tetőformájában kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet, és a nyílások osztásait, megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítéseket.
(2) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem akadályozza, a védelem érdekében elő kell segíteni az épület hasznosítását.
(3) A védett épület bővítése során az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi megjelenése nem változtatható meg, a bővítménynek az épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban kell állnia.
8. A helyi védelemhez kapcsolódó kötelezettségek
12. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló
a) építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése tilos;
b) építészeti örökséget a tulajdonos köteles jól karbantartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
(3) A helyi védelem nem zárja ki az érintett építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását amennyiben a védett elemei – a jelen rendeletben foglalt követelményekkel összhangban – nem változnak meg.
(4) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, egyéb elem – az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével – nem bontható el. Az építmény teljes bontására a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, kizárólag a védelem megszüntetését követően.
(5) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben
a) a bontani kívánt építményrész – az értékvizsgálat alapján – építészeti értéket nem hordoz,
b) a bontás az építmény rendeltetésszerű használata érdekében történik, és a védelem alá helyezést megalapozó érték nem sérül.
A településképi szempontból meghatározó területek
13. § (1) A településképi szempontból meghatározó (a továbbiakban: TSZM) területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
(2) A 2. mellékletben ábrázolt TSZM területek elnevezése:
a) falusias lakóterület,
b) gazdasági terület,
c) külterület.
A településképi követelmények
9. Az egyes TSZM területekre vonatkozó egyedi településképi követelmények
14. § (1) A falusias lakóterület TSZM területen
a) az épületek tetőgerinc iránya az utcára (a telek utcai homlokvonalára) merőleges, a tetőformája nyeregtető, vagy összetett nyeregtető, tetőhajlásszöge 35-45° közötti;
b) az utcával párhuzamos épületszárny kialakítása csak az utcafronttól hátrébb, minimum az utcafronti homlokzat szélességével visszahúzva alakítható ki;
c) tetőhéjazatként cserép, betoncserép, sík fémlemez (vörösréz, horgany) vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedés alkalmazható.
(2) A lakóépületek homlokzatát a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően csak a településre jellemző természetes anyagokkal és színekkel, a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenéssel lehet kialakítani az alábbiak szerint:
a) a világos és természetes föld, pasztellszínek alkalmazhatók,
b) rikító színes, mintás vakolat nem alkalmazható,
c) kőlábazat és téglaberakás megengedett, homlokzaton fémlemezfedés, műanyagburkolat nem alkalmazható.
(3) Az előírt zöldfelület minden 100 m2-e után 1db., magyarországi őshonos, nagy lombot növelő fa ültetendő.
15. § (1) A gazdasági terület TSZM területen
a) a hagyományos anyaghasználatot és magastető alkalmazását kell előnyben részesíteni olyan mértékben, amilyen mértékben azt a technológia, valamint az épület rendeltetése engedi;
b) az épület külső homlokzatának kialakítása, felújítása során
ba) a világos és természetes föld, pasztellszínek alkalmazhatók,
bb) rikító színes, mintás vakolat nem alkalmazható,
bc) kőlábazat és téglaberakás javasolt, homlokzaton műanyagburkolat nem alkalmazható;
c) a telkek be nem épített, illetve gazdasági céllal nem hasznosított részét, továbbá a beültetési kötelezettséggel érintett területeket magyarországi őshonos, minimum 6 cm törzsátmérőjű fákkal fásítva, parkosítva kell kialakítani, illetve fenntartani, valamint a telekhatárok mentén legalább egy fasort kell telepíteni.
(2) A gazdasági terület TSZM területen előírt ültetési kötelezettség esetén háromszintes növényállomány alakítandó ki tájra jellemző, magyarországi őshonos fa- és cserjefajok felhasználásával.
16. § A külterület TSZM területen
a) új épület meglévő épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban létesíthető
b) alaprajzában legfeljebb két téglalappal körülírható épület építhető, nyereg- vagy kontytetőkkel fedetten;
c) 35-45° közötti tetőhajlásszögű, magastetős, a tereplejtés irányával párhuzamos tetőgerincű, természetes anyaghasználatú tető alakítható ki.
10. Kerítésekre vonatkozó településképi követelmények
17. § (1) A falusias lakóterület TSZM területen
a) az ingatlanok utcai telekhatárán természetes anyagból készült tömörlábazatos (terméskő), áttört utcai kerítések, valamint tömörkerítések létesíthetők;
b) útcsatlakozásoknál a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint növényzetet ültetni tilos;
c) sarokteleknél a belátási háromszöget biztosítani kell.
(2) A gazdasági terület TSZM területen
a) az ingatlanok utcai telekhatárán természetes anyagból készült tömörlábazatos, áttört utcai kerítések létesíthetők, a kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni;
b) útcsatlakozásoknál a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint növényzetet ültetni tilos;
c) sarokteleknél a belátási háromszöget biztosítani kell.
11. Sajátos építmények elhelyezésére, műtárgyakra, egyéb műszaki berendezésekre, vonatkozó követelmények
18. § (1) Tájképvédelmi területen új távvezeték (energia- és hírközlő vezetékek) létesítésekor – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – törekedni kell azok terepszint alatti elhelyezésére, ha ez védendő értéket nem veszélyeztet.
(2) A nagysebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében a már meglévő légvezetékes vagy meglévő szabadvezetékes fizikai infrastruktúra felhasználható.
(3) A villamosenergia-ellátást és közvilágítást lehetőség szerint földkábel alkalmazásával kell biztosítani.
(4) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
(5) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) a ferde tetősíktól maximum 15o-os kiemeléssel telepíthető, de a településképi megjelenést nem ronthatja.
(6) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge- és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni.
(7) A külterület TSZM területen vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei a tájba illesztés biztosításával helyezhetők el.
(8) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek alkalmazhatók.
(9) Térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad. Közterületi megvilágításnál nem alkalmazható hideg fehér fényű világítás, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz. A világítótestek ernyőzése esetén a fényeknek – díszvilágítás esetén is – lefelé kell irányulniuk.
(10) A település területén antenna és egyéb gépészeti berendezés elhelyezése az utcai homlokzaton tilos. Antenna önálló szerkezetben nem helyezhető el:
a) helyi védelemmel érintett telken,
b) helyi védelem alatt álló épületen, építményen.
(11) Gáznyomás-szabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.
(12) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a külterület TSZM területek, helyi területi védelemmel érintett területen, magánterületen ilyen típusú sajátos építményfajta nem helyezhető el.
12. Közterületekre és közterületi zöldfelületekre, zöldfelületekre vonatkozó követelmények
19. § (1) A településen fásítás, a közterületeken növényalkalmazás magyarországi őshonos fafajokkal, vagy gyümölcsfákkal végezhető. Fasor 14/16 cm törzs-körméretű, kétszer iskolázott, nagy vagy közepes lombkoronát növelő egyedekből alakítandó ki, a telepítési tőtávolságot a telepítésre kerülő faj habitusára tekintettel szükséges meghatározni.
(2) Közterületen ajánlott több fajból kialakítani a fasort. Fasornak javasolt fák:
a) gyümölcsfák: dió, szilva, eperfa, cseresznye, meggy, mandula;
b) honos fajok: fűz, nyár, éger, kőris, szil, hárs.
(3) A belterületen, ahol azt a szabályozási szélesség, és a közművek elhelyezése megengedi, biztosítani kell az utak melletti fasor kialakítását, a közlekedésre igénybe nem vett közterületek fásítását. A fásításhoz magyarországi őshonos fajokat vagy gyümölcsfákat kell használni. Különös figyelmet kell fordítani a faluközpont fásítására. Ahol fasor nem alakítható ki, sövénnyel kell kiváltani.
(4) A legalább 12 méter szabályozási szélességű utak mellett biztosítani kell fasorok kialakítását. A fásításhoz magyarországi őshonos fajokat vagy gyümölcsfákat kell használni.
(5) Légvezeték alatt csak olyan alacsonynövésű fák ültethetők, melyek csonkolása nem szükséges. Ahol fasor nem alakítható ki, sövénnyel kell kiváltani.
(6) A meglévő közcélú zöldterületek megtartásáról gondoskodni kell, illetve a kevés közcélú zöldfelülettel rendelkező tömbökben pótolni kell a hiányokat, növelni a zöldfelületet.
(7) A védő-zöldsávok, beültetési kötelezettséggel meghatározott, vagy egyedi módon szabályozott kötelező zöldfelületek kialakítása magyarországi őshonos növényfajok alkalmazásával történhet.
(8) Közterületen a napsütötte homlokzatok elé a földszinti ablakpárkányok szintjéhez igazodó, laza lombkoronájú, nem mélyárnyékot adó fák telepíthetők, a homlokzattól legalább 5 méteres tőtávolságra.
13. Hirdetésekre, hirdető berendezésekre és egyéb berendezésekre vonatkozó követelmények
20. § (1) Reklámnak, reklámhordozónak nem minősülő hirdetés, hirdető-berendezés nem közterületen az ott folytatott tevékenység céljára helyezhető el, egyenként legfeljebb 0,5 m2területtel. Közterületen legfeljebb 100 méterenként helyezhető el legfeljebb 1 m2 felületű hirdető-berendezés.
(2) Hirdető-berendezés zöldterületen, vagy helyi védelem alatt álló építményen, az épületek közterületről látható homlokzatain, kerítésen, előkertben nem helyezhető el, kivéve a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátot.
(3) Közterületi telekhatáron, illetve a telek közhasználatra átadott területének határán álló épület homlokzatán, valamint építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán címtábla, cégér helyezhető el.
(4) A hirdető-berendezésnek illeszkednie kell a meglévő és tervezett épület vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához és együttesen összhangban kell lennie az épület építészeti részletképzésével, kialakításával, színezésével.
(5) A hirdető-berendezés anyaga, tartószerkezete fém vagy fa lehet.
14. A reklámhordozókra vonatkozó követelmények
21. § (1) A reklám közzététele közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a magánterületen jelen rendeletben foglalt előírások és a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglalt előírások együttes alkalmazásával történhet.
(2) Reklám közterületen utcabútoron, funkcionális utcabútoron vagy közművelődési hirdetőoszlopon helyezhető el.
(3) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el. Egy épületen legfeljebb egy építési reklámháló helyezhető el.
(5) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
15. Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott egyes területeken
22. § (1) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti tervben foglalt területfelhasználási egységek figyelembevételével lehet.
(2) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti terv azon területfelhasználású területein lehet ahol azt a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet lehetővé teszi a (3) bekezdés figyelembevételével.
(3) Nem tehető közzé reklám, nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi védelem alatt álló területen, építményen.
(4) Önálló reklámhordozó a már meglévő, engedéllyel rendelkező és szabályosan létesített reklámcélú felületektől számított 50,0 méteres távolságon belül nem helyezhető el.
23. § (1) A 22. § alapján elhelyezett utcabútor a településképet és a terület rendeltetésszerű használatát hátrányosan nem befolyásolhatja.
(2) Funkcionális célokat szolgáló utcabútor kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolhatja.
(3) Az utasváró és a kioszk kivételével funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.
(4) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezést, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.
24. § (1) Közművelődési célú hirdetőoszlop a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott területeken létesíthető, a közművelődési intézményekkel megegyező számban.
(2) Információs célú berendezés a következő gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzati működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
f) az a) – e) pontokba nem tartozó gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk.
25. § A magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól eltérésre van mód építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezésére, az építési tevékenység időtartamára. Az építési reklámhálón a tervezett építményt építészeti kialakítása jeleníthető meg, és az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb információk.
Kötelező szakmai konzultáció
26. § (1) Az önkormányzat a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.
(2) A szakmai konzultáció folyamata a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott – papír alapú – kérelemre indul.
(3) A kérelemhez csatolni kell a településképet érintő tervezett tevékenységhez kapcsolódó releváns információkat tartalmazó leírást.
(4) A szakmai konzultáció a főépítésszel, főépítész foglalkoztatásának hiányában a polgármesterrel (a továbbiakban: konzultáció felelőse) szóban történik, az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy a konzultáció felelőse kérésének megfelelően a konzultációval érintett helyszínen.
27. § Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni az önkormányzattól, ha
a) a tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló mindenkor hatályos jogszabály hatálya alá tartozik,
b) a védett területen, védett épületen építési tevékenység tervezett,
c) épület építése, bővítése esetén, amennyiben annak az építéssel, bővítéssel kialakuló alapterülete a 300 m2-t eléri.
Településképi bejelentési eljárás
28. § A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények és jelen rendeletben foglalt reklám és reklámhordozó elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően.
29. § (1) A településképi bejelentési eljárás a bejelentő által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – kérelemre indul. A bejelentéshez a megértéshez kellő mértékben kidolgozott egyszerűsített műszaki tervdokumentáció szükséges.
(2) Bejelentő lehet az építtető, a tulajdonos, a tervező, vagy az építtető által adott meghatalmazással rendelkező megbízott személy.
(3) A bejelentésnek a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározottakon túlmenően tartalmaznia kell
a) a bejelentő elérhetőségét;
b) a bejelentő jogcímét a bejelentés benyújtására (építtető, tulajdonos, tervező, megbízott);
c) a bejelentés benyújtását megelőzően született és a bejelentéshez csatolt engedélyek, vélemények, emlékeztetők iktató-, vagy nyilvántartási számát;
d) a bejelentő aláírását.
30. § (1) A polgármester a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időtartamra eltérést engedélyezhet a településkép védelméről szóló törvényben meghatározott a településkép védelme szempontjából kiemelt területekre és a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tilalmak és követelmények alól.
(2) A polgármester döntése nem pótolja, és nem helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli bejelentésében kezdeményezheti.
31. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban – az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.
(2) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.
Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
32. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó védett érték tulajdonosa részére, kötelezettsége teljesítésének elősegítése érdekében, az önkormányzat költségvetésében erre a célra meghatározott előirányzat terhére, az abban meghatározott keretösszeg erejéig évente egyszer pályázat útján támogatás biztosítható.
(2) A támogatás a rendelet hatálya alá tartozó védett építészeti értékek, azok környezete, tartozékai szokásos jókarbantartási feladatokon túlmenő, korhű felújításához, rekonstrukciójához vehető igénybe.
(3) Az a pályázó részesíthető támogatásban, aki
a) a védett értéket megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja, és
b) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
(4) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el. A támogatás folyósítására utólag kerül sor.
(5) Az elnyert támogatás nem haladhatja meg a pályázathoz mellékletként csatolt költségvetés összegének 50 %-át. Az elnyerhető összeg felső határát a pályázati kiírás tartalmazza.
(6) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását és a pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételek meghatározását követően a képviselő-testület írhatja ki.
(7) A beérkezett pályázatok szakmai értékelését a polgármester készíti elő, a beérkezett pályázatokról a képviselő-testület dönt.
33. § Nem adható támogatás, ha a védett értéken engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.
34. § (1) A támogatást elnyert pályázóval a képviselő-testület döntésének megfelelően a polgármester megállapodást köt.
(2) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.
(3) A jegyző – átruházott hatáskörben eljárva – ellenőrzi a pályázat alapján elnyert pénzösszeg felhasználását, a megállapodásban meghatározottak betartását.
35. § Abban az esetben, ha támogatás megállapítását követően a védett értéken engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát, a szabálytalan beavatkozástól számított 5 éven belül a képviselő-testület a megítélt és folyósított támogatás visszafizetését írja elő.
Záró rendelkezések
36. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
37. § Hatályát veszti
a) Bodorfa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012. (XI. 20.) önkormányzati rendelete az épített környezet helyi védelméről,
b) Bodorfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelete a településképet meghatározó reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről.
1. melléklet
I. Bodorfa község helyi területi védelem alatt álló elemei
|
A |
B |
C |
D |
E |
|
|
a területi védelemmel érintett |
|||||
|
érték jele |
érték megnevezése |
érték meghatározása |
értékkel érintett telek címe |
értékkel érintett telek helyrajzi száma (hrsz) |
|
|
T-1. |
„Koplalos” csárda |
07 közút, 012-, 010/5 hrsz. |
|||
II. Bodorfa község helyi egyedi védelem alatt álló elemei
|
|
A |
B |
C |
D |
E |
|---|---|---|---|---|---|
|
|
a területi védelemmel érintett |
||||
|
|
érték jele |
érték megnevezése |
érték meghatározása |
értékkel érintett telek címe |
értékkel érintett telek helyrajzi száma (hrsz.) |
|
1. |
E-1. |
lakóház |
lakóépület, 19. sz. második fele |
Szabadság u. 15. |
49 hrsz. |
|
2. |
E-2. |
lakóház és gazdasági épület |
lakó- és gazdasági épület, 19. sz. második fele |
Szabadság u. 32. |
15 hrsz. |
|
3. |
E-3. |
lakóház |
lakóépület, 20. sz. első fele |
Szabadság u. 67. |
86 hrsz. |
|
4. |
E-4. |
lakóház |
lakóépület, 20. sz. eleje |
Szabadság u. 73. |
89 hrsz. |
|
5. |
E-5. |
„Koplalos” csárda |
lakóházzá alakított egykori csárda |
Káptalanfa, Nemeshanyi út |
012 hrsz. |
|
6. |
E-6. |
II. Világháborús Emlékmű |
köztéri alkotás |
Szabadság u. |
35 hrsz. |
2. melléklet
Változott rendelkezések
Eszköztár
- Másolás a vágólapra
- Nyomtatás
