SÜMEG VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2018 (V.25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

a településkép védelméről

2018.06.01.

Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva

a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8. ) Korm. rendelet 43/A.§ (6) bekezdés és a 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró

Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész

NMHH Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Soproni Hatósági Iroda

Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért és Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Államtitkárság (világörökség védelme)

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

a partnerségi egyeztetés szabályai szerinti partnerek véleményének kikérésével

a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A helyi védelem célja Sümeg településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek meghatározásának célja Sümeg egyedi karakterjegyeket hordozó területeinek egyedi településképi szabályozása.

(3) Jelen rendelet a településkép védelméről szóló törvényben, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben és a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglalt követelményekkel együtt alkalmazható, azzal, hogy jelen rendelet ezen jogszabályok felhatalmazásával eltérő rendelkezéseket is tartalmaz.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. áttört kerítés: a kerítés lábazat nélküli függőleges síkjának merőleges átláthatósága;

2. cégér: valamely mesterség vagy tevékenység jelvényeként használt, rendszerint üzlet, műhely, illetve vendéglátó létesítmény bejáratához kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra; (Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos.);

3. címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;

4. harsány, rikító szín: a harsány és rikító színek mindazon színek, amelyek nem tartoznak a pasztell-, föld- és mediterrán színek csoportjába;

5. hirdetés: reklámnak nem minősülő figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ;

6. hirdető-berendezés: reklámhordozónak nem minősülő minden – az e rendelet hatálya alá tartozó – hirdetés hordozására alkalmas egyéb berendezés (cég- és címtábla, cégér, egyéb tájékoztató tábla);

7. tájba illeszkedő: építmény, sajátos építményfajta amelynek tömegformálásával, homlokzati kialakításaival minimálisra csökken az épített környezet, a táj- és természeti környezet konfliktusa.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

1. A helyi védelem feladata, általános szabályai

3. § (1) A helyi védelem feladata

a) az oltalmat igénylő építészeti, örökség számbavétele és meghatározása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése;

b) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

(2) Sümeg helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A helyi védelem hatálya nem terjed ki az országos védelem alatt álló értékekre, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.

2. Védetté nyilvánítás, védettség megszűntetése

4. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése kezdeményezhető

a. hivatalból, vagy

b) természetes és jogi személy által írásban Sümeg Önkormányzatának Polgármesterénél.

(2) A védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a kezdeményező nevét;

b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;

c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, építményrész, egyéb elem, telek, telekrész);

d) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását,

e) a kezdeményezés indokolását.

(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a kezdeményező nevét/megnevezését;

b a védett érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;

c a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület,építményrész, egyéb elem, telek, telekrész);

d) a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását a jelenlegi állapotot bemutató fotókat,

e) a kezdeményezés indokolását.

(4) A kezdeményezésben érintett építészeti örökségről, amennyiben az nem áll rendelkezésre értékvizsgálatot kell készíttetni.

(5) A helyi védelem alá helyezésről, illetve a védelem megszüntetéséről értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosát és a kezdeményezőt.

3. Nyilvántartási szabályok

5. § (1) A helyi védett értékekről Sümeg Önkormányzata nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet az önkormányzat hivatalában és honlapján.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték

a) megnevezését,

b) pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),

c) tulajdonos, kezelő, (bérlő) nevét, címét,

d) helyszínrajzot,

e) a rendeltetés és használati mód megnevezését,

f) az eredeti tervdokumentáció másolatát – ha ez rendelkezésre áll,

g) a védelem elrendelésére vonatkozó Képviselő-testületi előterjesztés és döntés másolatát, a védettségi kategória meghatározását,

h) a védett érték felmérési terveit – amennyiben ezek beszerezhetők, illetve előállíthatók,

i) fotódokumentációját,

j) a védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek jegyzékét (iktatószámát),

k) minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.

(3) A nyilvántartás vezetéséről a polgármester gondoskodik.

6. § A helyi egyedi védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének megállapítását követően az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését, a magasabb szintű jogszabályokban rögzítettek szerint.

4. A helyi védelem alatt álló érték megjelölése

7. § (1) A védett értéket az önkormányzat az e célra rendszeresített egységes táblával jelölheti meg.

(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – előzetes értesítés mellett – az Önkormányzat gondoskodik.

5. A helyi területi védelem meghatározása, a kapcsolódó területi építészeti, településképi továbbá a sajátos építményfajtákkal kapcsolatos követelmények

8. § A helyi területi védelem az 1.a mellékletben meghatározott területre irányul.

6. Az egyedi védelem meghatározása

9. § (1) Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó 1.b mellékletben meghatározott elemeire terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére az 1.b. mellékletben meghatározottak szerint terjed ki.

7. Az egyedi védelem alatt álló építészeti örökségre vonatkozó településképi követelmények

10. § (1) Az egyedi védelem alatt álló építészeti örökségre vonatkozó településképi követelményeket jelen § tartalmazza, amelyeket a védett elemmel érintett településképi szempontból meghatározó (a továbbiakban: TSZM) területre vonatkozó előírásokkal együtt kell alkalmazni.

(2) Az új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani. A közterületek kialakítását, burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával, azokkal összhangban kell kialakítani.

(3) A védelemmel érintett ingatlanon, csak olyan építési munka, illetve olyan állapot maradhat fenn, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei, történeti, helytörténeti értékét, a védett növényzet egészségét.

(4) Védelemmel érintett telken, építményen, egyéb elemen reklám, reklámhordozó nem helyezhető el.

(5) Védelemmel érintett telken, építményen, egyéb elemen hirdetés, hirdető-berendezés szakmai konzultáció alapján helyezhető el.

(6) A védett építményen új parapet-konvektor vagy klímaberendezés közterületről is látható egysége nem helyezhető el.

(7) A védett építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el. Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett építményen legfeljebb egy távközlési berendezés (antenna) helyezhető el – lehetőleg takartan.

(8) Védelemmel érintett közterület közterület-rendezési terv alapján építhető át, újítható fel. A közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.

(9) Védelemmel érintett telken a közművezetékeket föld alatt kell vezetni.

8. A helyi védelemhez kapcsolódó kötelezettségek

11. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló

a) építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése tilos;

b) építészeti örökséget a tulajdonos köteles jól karbantartani, állapotát megóvni, a használata nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(3) A helyi védelem nem zárja ki az érintett építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását amennyiben a védett elemei – a jelen rendeletben foglalt követelményekkel összhangban - nem változnak meg.

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, egyéb elem - az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével - nem bontható el. Védett építmény teljes bontása a védelem megszüntetése után történhet.

(5) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben

a) a bontani kívánt építményrész – az értékvizsgálat alapján - építészeti értéket nem hordoz,

b) a bontás az építmény rendeltetésszerű használata érdekében történik, és a védelem alá helyezést megalapozó érték nem sérül.

(6) A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe (épületeibe) történő beépítése, vagy azok megőrzése előírható.

(7) Védett növényzet a védelem megszűnését követően, illetve közvetlen élet- vagy balesetveszélyes helyzet megszüntetésének érdekében, továbbá a növényzet kipusztulása esetén vágható ki. A védett növényzet kipusztulását kertészeti szakvéleménnyel kell igazolni.

(8) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.

(9) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

12. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A 2. mellékletben ábrázolt TSZM területek elnevezése:

a) településközpont,

b) intézményi-különleges,

c) lakó,

d) gazdasági,

e) mezőgazdasági kertes,

f) külterület.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános településképi követelmények

13. § (1) Amennyiben jelen rendelet az egyes TSZM területekre más szabályt nem állapít meg az adott területre jelen §-ban meghatározott általános településképi követelményeket kell alkalmazni.

(2) A homlokzat színezése során elsősorban az utcaképbe illeszkedő fehér, tört-fehér, szürke szín és ezek árnyalatai, továbbá a földszínek, pasztellszínek alkalmazhatók, nem alkalmazhatók a harsány, rikító színek.

(3) A homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől színében és anyagában kirívóan eltérő anyag nem alkalmazható.

(4) A tetőkialakításnál a tető tömegének és hajlásszögének egyaránt illeszkednie kell a környezetben kialakult állapothoz és az utcaképhez. Az épületek tetőhajlásszöge lakóépületeknél 35-45º között, üdülőépületeknél és a közösségi épületeknél 30- 45 º között lehet. A tetőtéri ablakfelületek összterülete a tetőfelület max. 20 %-a lehet

(5) A magastetős - illetve részben magastetős - épület tetőhéjalásánál elsődlegesen a hagyományos cserép, betoncserép, bitumenes zsindely, illetve zöldtető alkalmazása javasolt.

(6) A tetőzet héjalásában nem alkalmazható harsány, rikító szín és egyszerre több színárnyalat.

(7) Építmény elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját a természeti értékek megóvása mellett településképbe illetve tájba illeszkedő módon kell kialakítani jelen rendeletben foglalt követelményekkel összhangban és a kézikönyvben foglalt iránymutatások figyelembevételével. Egy telken álló épületek egymáshoz építészetileg illeszkedő módon építhetők.

(8) A településközpont TSZM területen és az új beépítésű területeken a közművezetékeket föld alatt kell vezetni.

14. § (1) Kerítés anyaghasználatában, formai kialakításában elsődlegesen az utcaképet meghatározó kerítések anyaghasználatához, formai kialakításához, másodlagosan az épület homlokzatának anyaghasználatához, homlokzati architektúrájához illeszkedő módon telepíthető vagy végezhető rajta építési tevékenység. Nem létesíthető az utcaképbe nem illő, vagy túltagolt architektúrájú és az utcaképre nem jellemző tömör kerítés, kivéve ha azt építmény rendeltetése indokolttá teszi.

(2) Kerítést érintő építési tevékenység – az alábbiakban felsorolt jellemző településképi adottságok közül - az adott utcaképben megjelenő településképi adottságokhoz való illeszkedéssel történhet:

a) áttört kialakítású vagy nemes anyaghasználatú tömörek kerítés;

b) vakolt, kőburkolatos vagy téglából kialakított kerítés;

c) a tömör pilléres-lábazatos kerítés, ahol a pillérek közötti kerítéstest növény, kovácsoltvas vagy hálós drótfonat;

d) aprólékosan kidolgozott kerítéskapuk és kerítésrészletek.

(3) Az utcai kerítés alacsony lábazattal készülhet. Anyaga lehet fa, a településen hagyományos tömör kő, világos színű vakolt tömör, vagy áttört tégla. Drótfonat tüskésdróttal nem építhető.

(4) Az áttört kerítés mellé telken belül a belátás elleni védelemként őshonos fajokból kialakított sövény vagy cserjesor telepíthető a 3. és 4. mellékletben felsorolt növényfajok figyelembe vételével.

(5) A kerítés színezése során nem alkalmazható harsány, rikító szín.

10. Az egyes településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények

15. § (1) A településközpont TSZM területekre vonatkozó településképi követelményeket jelen § tartalmazza.

(2) Építési tevékenység – az alábbiakban felsorolt jellemző településképi adottságok közül - az adott utcaképben megjelenő településképi adottságokhoz való illeszkedéssel történhet:

a) szimmetrikus homlokzat, arányosan tagolt nyílásosztás;

b) az egyes építményszintek, illetve a tömegugrások tagozatokkal elválasztott, jellemzően vakolatból kialakított kváderezése;

c) a hosszabb homlokzattal megjelenő egyszintes magastetős épületek szabályosan szerkesztett nyílásrendje;

d) a homlokzaton megjelenő nagyobb méretű kapuzatok;

e) az utcai homlokzatokon és a belső udvarokon alkalmazott az épületek kis felületén (pl. az oromfali csatlakozásoknál, korlátoknál, mellvédeknél) megjelenő homlokzati díszítőelemek, különleges díszített oromfalak vagy mellvédek;

f) egységes és egyszerű anyag- és színhasználat a homlokzatképzésben és a tetőkialakításban;

g) a homlokzatszínezés során a fehér, szürke, halvány sárga színek és a bézses pasztell árnyalatok alkalmazása;

h) a homlokzatkialakításban vakolt és festett falak, kő vagy téglaburkolatokatok,

i) hagyományos kerámia cserépfedés;

j) kovácsoltvas anyagú díszítő- és egyéb elemek;

k) az épülethomlokzattól merőlegesen kiálló íves, kovácsoltvas cégérek, cégtáblák;

l) rendezett zöldfelülettel és egységes kerti bútorokkal berendezett belső udvarok.

16. § (1) Az intézményi-különleges TSZM területekre vonatkozó településképi követelményeket jelen § tartalmazza.

(2) A különleges rekreációs területként meghatározott területen új épület tájba illesztését az építészeti műszaki dokumentációban látványtervvel kell igazolni.

17. § (1) A lakó TSZM területekre vonatkozó településképi követelményeket jelen § tartalmazza.

(2) Új lakóépület a telek homlokvonalától számított 6.0 méteren belül

b) oldalhatáron álló épületnél legfeljebb 9,0 m

c) szabadonálló álló épületnél legfeljebb 10,0 m

szélességgel telepíthető.

(3) Építési tevékenység – az alábbiakban felsorolt jellemző településképi adottságok közül - az adott utcaképben megjelenő településképi adottságokhoz való illeszkedéssel történhet:

a) egyszerű homlokzatkialakítás,

b) a homlokzat nem túl hangsúlyos vakolattagozattal történő megosztása, jellemzően kő burkolatlábazat;

c) kisméretű tetőnyílásokkal, tetőkibúvókkal kialakított nyereg vagy sátortetős magastető;

d) az utcafront felé kontyolt, vagy oromfalas tetőkialakítás;

e) természetes anyagú hagyományos kerámia cserép-fedés;

f) sárgára festett homlokzat fehér színű egyszerű tagozatok és keretek, az ehhez jól illeszkedő sötét színű nyílászárók;

g) zöldes, sötétbarna vagy fehér színre festett magassági méretében nyújtott, fa anyagú osztott ablakok, az ablakok körül változatos tagozatok és párkányok;

h) vékony vakolattagolások, kváderezések, ablakkeretek, párkányok, illetve egyéb motívumos homlokzatdíszítések;

i) az épülethomlokzattól merőlegesen kiálló íves, kovácsoltvas cégérek, cégtáblák.

(4) A temető védőterületét fásítottan kell kialakítani, a 3. melléklet figyelembevételével.

18. § (1) A gazdasági TSZM területekre vonatkozó településképi követelményeket jelen § tartalmazza.

(2) A kötelező kétszintű növényállomány a 3. mellékletben meghatározott fafajokból telepíthető.

19. § (1) A külterület TSZM területekre vonatkozó településképi követelményeket jelen § tartalmazza.

(2) Építmény a helyi hagyományoknak megfelelő tájba illeszkedő anyaghasználattal és színezéssel valósítható meg.

(3) Külterületen a beépítésre nem szánt övezetként meghatározott területen

a) újjáépíthető meglévő épületen építési tevékenység a településképi követelményeknek megfelelően, tájba illeszkedő módon végezhető;

b) kerítés csak élő sövényből létesíthető, kivéve az erdővel, gyeppel határos területeken a vadvédelmi célú kerítést.

(4) A birtokközponton épület - egyéb eszköz hiányában - legalább 10 méter széles fásítással illeszthető a tájba.

(5) Az erdőterületen épület - a speciális, katonai létesítmények kivételével - a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illeszkedéssel, nyeregtetős módon alakítható ki.

(6) Természetvédelmi oltalom alatt álló erdőterületen távközlési magas építmény, adótorony, antenna nem létesíthető

11. Sajátos építmények elhelyezésére, egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények

20. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a külterület TSZM területek. Helyi területi védelemmel érintett terület nem került meghatározásra így vonatkozó anyaghasználati követelményt a rendelet nem tartalmaz.

Közvilágítás

(2) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során energiatakarékos lámpatestek alkalmazhatók.

(3) Térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad. Közterületi megvilágításnál nem alkalmazható hideg, fehér fényű világítás.

Egyéb műszaki berendezések

(4) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.

(5) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

(6) Tűzcsap, a településközpont TSZM terület műemléki védelem alatt álló területének kivételével föld feletti kialakítással is elhelyezhető.

12. Közterületekre és közterületi zöldfelületekre, zöldfelületekre vonatkozó követelmények

21. § (1) A településen fásítás, a közterületeken növényalkalmazás a 3. mellékletben meghatározott őshonos és telepítésre javasolt fafajokkal és gyümölcsfákkal végezhető. Fasorban a telepítési tőtávolságot, a telepítésre kerülő faj habitusára tekintettel szükséges meghatározni. A 4. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése tilos.

(2) Védő zöldsávok a 3. és 4. melléklet figyelembevételével telepíthetők.

(3) A Várkert területén létesítendő föld feletti végleges épület földdel takartan és zöldtetősen alakítható ki.

(4) Zöldterület létesítése, átalakítása közterület-alakítási terv alapján történhet.

(5) Közlekedési területen az útburkolatokkal, parkolókkal árkokkal és járdákkal el nem foglalt területeket zöldfelületként kell kialakítani.

(6) A közparkoló zöldsávját három szintű növényzettel kell kialakítani.

13. Hirdetésekre, hirdető berendezésekre és egyéb berendezésekre vonatkozó követelmények

22. § (1) Reklámnak, reklámhordozónak nem minősülő hirdetés, hirdető-berendezés területe nem közterületen legfeljebb 0,5 m², közterületen legfeljebb 1 m² lehet.

(2) Hirdetés, hirdető-berendezés zöldterületen, országos, vagy helyi védelem alatt álló építményen, az épületek közterületről látható homlokzatán, kerítésen, előkertben nem helyezhető el, kivéve a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátot, valamint a választási kampánnyal kapcsolatos hirdetményeket.

(3) Közterületi telekhatáron, illetve a telek közhasználatra átadott területének határán álló épület homlokzatán, valamint építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán címtábla, cégér helyezhető el.

(4) A hirdető-berendezésnek illeszkednie kell a meglévő és tervezett épület vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához és együttesen összhangban kell lennie az épület építészeti részletképzésével, kialakításával, színezésével.

(5) A hirdető-berendezés anyaga, tartószerkezete fém vagy fa lehet.

14. A reklámhordozókra vonatkozó követelmények

23. § (1) A reklám közzététele közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a magánterületen jelen rendeletben foglalt előírások és a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglalt előírások együttes alkalmazásával történhet.

(2) Reklám közterületen utcabútoron, funkcionális utcabútoron vagy közművelődési hirdetőoszlopon helyezhető el.

(3) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el. Egy épületen legfeljebb egy építési reklámháló helyezhető el.

(5) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

15. Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott egyes területeken

24. § (1) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti tervben foglalt területfelhasználási egységek figyelembevételével lehet.

(2) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti terv azon területfelhasználású területein lehet ahol azt a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet lehetővé teszi a (3) bekezdés figyelembevételével.

(3) Nem tehető közzé reklám, nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés

a) oktatási intézmények 200 méteres környezetében,

b) a helyi védelem alatt álló területen, építményen és a védett építmény telkének a telekhatártól mért 50 méteres környezetében.

25. § (1) A 24. § alapján elhelyezett utcabútor a településképet és a terület rendeltetésszerű használatát hátrányosan nem befolyásolja.

(2) Funkcionális célokat szolgáló utcabútor kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

(3) Az utasváró és a kioszk kivételével funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.

(4) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezést, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

26. § (1) Közművelődési célú hirdetőoszlop a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott területeken létesíthető, a közművelődési intézményekkel megegyező számban.

(2) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető, ezek

a) az önkormányzati működés körébe tartozó információk;

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d) idegenforgalmi és közlekedési információk;

e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;

f) az a) – e) pontokba nem tartozó gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk.

27. § A magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól eltérésre van mód építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezésére, az építési tevékenység időtartamára. Az építési reklámhálón a tervezett építményt építészeti kialakítása jeleníthető meg, és az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb információk.

V. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

28. § (1) A Polgármester a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) A szakmai konzultáció folyamata a kérelmező által a Polgármesterhez benyújtott – papír alapú – kérelemre indul.

(3) A kérelemhez csatolni kell a településképet érintő tervezett tevékenységhez kapcsolódó releváns információkat tartalmazó leírást.

(4) A szakmai konzultáció a Polgármesterrel szóban történik, az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy a Polgármester kérésének megfelelően a konzultációval érintett helyszínen. A konzultációról emlékeztető készül.

29. § (1) Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni az

önkormányzattól, ha

a. a tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló vonatkozó jogszabály hatálya alá tartozik,

b) a védett építményen építési tevékenység tervezett,

c) a védett építménnyel érintett telekkel szomszédos két-két telek valamelyikén építmény közterület felől látható homlokzatának vagy tetőszerkezetén építési tevékenység tervezett.

VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

30. § A Polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények és jelen rendeletben foglalt reklám és reklámhordozó elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően.

31. § (1) A Polgármester a településképi bejelentési eljárást a településkép védelméről szóló törvényben, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben és a jelen rendeletben foglalt eljárási szabályok szerint folytatja le.

(2) A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

32. § A reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén a Polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.

VII. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

33. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó védett érték tulajdonosa részére kötelezettsége teljesítésének elősegítése érdekében az önkormányzat költségvetésében meghatározott keretösszeg erejéig évente egyszer pályázat útján támogatás biztosítható.

(2) A támogatás a rendelet hatálya alá tartozó védett építészeti értékek, azok környezete, tartozékai korhű felújításához, rekonstrukciójához vehető igénybe.

(3) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el. A támogatás folyósítására utólag kerülhet sor.

(4) Az elnyert támogatás nem haladhatja meg a pályázat mellékletét képező költségvetés összegének 25%-át. Az elnyerhető összeg felső határát a pályázati kiírás tartalmazza.

(5) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását és a pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételek meghatározását követően az Önkormányzat Képviselő-testülete írhatja ki.

(6) A beérkezett pályázatok szakmai értékelését a polgármester készíti elő. A beérkezett pályázatokról a Képviselő-testület dönt.

34. § (1) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el.

(2) A támogatást elnyert pályázóval a polgármester átruházott hatáskörben megállapodást köt.

(3) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.

(4) A jegyző – átruházott hatáskörben eljárva – ellenőrzi a pályázat alapján elnyert pénzösszeg felhasználását, a megállapodásban meghatározottak betartását.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

16. Hatálybalépés

35. § Ez a rendelet 2018. június 1-jén lép hatályba.

17. Hatályon kívül helyező rendelkezések

36. § Hatályát veszti

a) Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2018. (I.26.) önkormányzati rendelete a településképet meghatározó reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről,

b) Sümeg Város Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2007. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 1. § (1), (2) és (4) bekezdésében az „épített és” szövegrész, (1) bekezdésében az „építészeti és” szövegrész, 1. § (3) bekezdésében a „településszerkezeti, településképi”, a „régészeti”, a „műszaki-ipari”, a „- településszerkezetek,- épületegyüttesek,- épületek és épületrészek, építmények,- utcaképek és látványok,- műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek,” szövegrészek, 3. § (1) bekezdés a) – f) pontja; 5. § (2) bekezdés b) pontja, 6. § (1) és (3) bekezdése, valamint (2) bekezdés a) – b) pontja, 8. § (3) - (4) bekezdése; 9. § (1) - (11) bekezdése, 10. § (1) – (4) bekezdése, 11. § (3) bekezdése, 12. §-a, 13. § (3) és (5) bekezdése, 14. § (1) és (5) bekezdése, 15. §-ában az „a főépítész közreműködésével” szövegrész, 16–18. §-a, valamint Mellékletében az A-C rész.