Kondoros Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2018.(IX.14.) önkormányzati rendelete

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Kondoros Város Önkormányzat tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

(2) A rendelet alkalmazása során a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (továbbiakban: Ltv.) meghatározott rendelkezések az irányadók.

2. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérbeadói jogai a Képviselő-testületet illetik meg. E hatáskörében eljárva dönt a nem lakáscélú helyiségek bérbeadásáról.

(2) A Képviselő-testület egyéb bérbeadói hatásköreit a (3) és (4) bekezdésben foglaltak szerint ruházza át.

(3) A polgármester

(4) A Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt az önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásáról, lakásbérleti jogviszony folytatásáról és a Bizottság elnöke megköti a lakásbérleti szerződést.

3. § (1) Lakásbérleti szerződés nagykorú természetes személlyel köthető, aki a (2) bekezdésben felsorolt jogcímek alapján bérlakásra jogosult.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakás az alábbi jogcímek alapján adható bérbe:

(3) Lakásbérleti szerződést csak a lakásra, mint önálló rendeltetésű egység egészére lehet kötni.

(4) Önkormányzati tulajdonú lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.

(5) A bérbeadási jogkör gyakorlója évente egy alkalommal a bérbeadásokról a Képviselő-testületnek beszámol.

4. § (1) A Kondorosi Közös Önkormányzati Hivatal Pénzügyi Osztálya köteles elkészíteni és folyamatosan aktualizálni az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek teljes körű nyilvántartását.

(2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

5. § (1)² Elsődlegesen szociális helyzet alapján kell bérbe adni a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001.(I.31.) Kormányrendelet alapján a Gazdasági Minisztérium Széchenyi Terv lakásprogramja keretében az önkormányzati bérlakás állomány növelésére kiírt és szociális elhelyezést biztosító bérlakások építésére benyújtott pályázaton nyert támogatás révén megépült bérlakásokat. A szociális bérlakások felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Szociális helyzet alapján adható bérbe önkormányzati lakás annak, akinek a lakás bérbeadásakor fennálló jövedelmi és vagyoni körülményei megfelelnek az alábbi együttes feltételeknek:

6. § (1) A szociális bérlakás igénybevételére, a lakásbérleti jogviszony folytatására irányuló kérelmet (igénylést) az erre a célra szolgáló formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) Az igényléshez mellékelni kell – a lakásigénylés jellegéhez igazodóan – a jogosultsági feltételek meglétét igazoló dokumentumokat és az igénylő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az igénylés elbírálásáig, illetve kedvező elbírálás esetén a lakásbérleti szerződés megszűnéséig a bérbeadó jogosult az igénylő személyes adatait kezelni.

(3) Az önkormányzati bérlakást igénylőket nyilvántartásba kell venni és a nyilvántartásba vételről az igénylőt írásban kell értesíteni.

(4) A nyilvántartásba vétel után az igénylő lakáskörülményeit, személyi, családi, jövedelmi és vagyoni helyzetét, a szociális bérlakásra való jogosultságot a bérbeadó felülvizsgálja, melynek keretében az igénylő és a vele együtt költözőkre vonatkozóan környezettanulmányt készít. Amennyiben a jogosultság már nem áll fenn, úgy az igénylőt törölni kell a nyilvántartásból, melyről az igénylőt írásban kell értesíteni.

(5) Az igénylő az igénylés nyilvántartásba vétele után és a szerződés időtartama alatt a lakáskörülményeiben, személyi, családi, jövedelmi és vagyoni helyzetében beállt változást, a változást követő 30 napon belül köteles bejelenteni. A változás bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az igénylőt a nyilvántartásból törölni kell.

(6) Az igénylés nyilvántartásba vételét meg kell tagadni

7. § (1) A bérbeadó a szociális helyzet alapján figyelembe vehető igényeket a 2. melléklete szerinti elbírálási szempontok szerint besorolja és a kialakult sorrend szerint köt bérleti szerződést.

(2) Amennyiben két vagy több igénylőnek azonos a besorolása, akkor az igénylés benyújtásának idejét kell figyelembe venni és a korábban benyújtott kérelmet kell teljesíteni.

(3) Szociális helyzet figyelembevételével legfeljebb az alábbi szobaszámú lakás adható bérbe:

8. § (1) A lakásbérleti szerződést a jóváhagyott sorrend alapján kell megkötni. A döntésről az igénylőt írásban kell értesíteni.

(2) A döntésről szóló írásbeli értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül a kijelölt bérlő köteles a bérbeadóval bérleti szerződést kötni.

(3) Ha a kijelölt igénylő mulasztása miatt a bérleti szerződés nem jön létre, az ajánlati kötöttség megszűnik és a bérbeadó erről az igénylőt írásban értesíti.

(4) Az ajánlati kötöttség megszűnéséről szóló értesítés ellen 15 napon belül igazolási kérelemmel lehet élni.

(5) Ha a bérlő a szerződésben megjelölt időpontban a lakást nem veszi birtokba, az a bérleti szerződéstől való elállásnak minősül.

(6) A szociális bérlakás bérlője a bérlakás kiutalásának időpontjában gondoskodik a villamosenergiáról szóló 2007.évi LXXXVI törvény 64-65. §-a, valamint a földgázellátásról szóló 2008.évi XL törvény 65-66 §-a szerinti „védendő fogyasztói” státusz megszerzéséről a gáz-, és a villamosenergia szolgáltató felé annak érdekében, hogy a szociális bérlakásban a két közüzemi szolgáltató felé az előre fizetős mérő felszerelése biztosított legyen.

9. § (1) Szolgálati lakásra jogosultak a város közérdekű feladatai ellátásában közreműködő szakemberek. A szolgálati bérlakások felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A munkakör ellátásának elősegítését szolgáló bérlakást a Polgármesterhez címzett írásbeli kérelem útján lehet igényelni. A kérelemnek tartalmaznia kell az igénylő személyes adatait, illetve a lakásigénylés célját, indokát, az igénylő lakás-, vagyoni- és jövedelmi viszonyaira vonatkozó nyilatkozatát.

(3) Szolgálati lakást az a kérelmező kaphat, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:

(4) Önkormányzati lakás szolgálati jelleggel csak meghatározott időre, de legfeljebb a (3) a.) pontjában meghatározott jogviszony fennállásának időtartamára, de maximum 5 évre adható bérbe, ami egy ízben – a feltételek fennállása esetén – újabb 5 évre meghosszabbítható.

(5) A bérleti szerződés lejáratát követően a bérlő saját maga köteles elhelyezéséről gondoskodni minden külön elhelyezési és térítési igény nélkül.

(6) A (3)–(4) bekezdésben rögzített feltételek megszűnését követő 30 napon belül a bérlő köteles az önkormányzati lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

(7) Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony, a köztisztviselői jogviszony vagy a munkaviszony megszűnik, mert a bérlő nyugdíjra jogosulttá vált, a bérlő legfeljebb a bérleti szerződése lejártáig tarthat igényt a bérleményre, feltéve, hogy nincs beköltözhető másik lakása.

(8) Szolgálati jelleggel bérbe adott önkormányzati lakásba a bérlő az Ltv. 21. §. (2) bekezdésében megjelölt személyeket fogadhatja be. A szolgálati jelleggel bérbe adott önkormányzati lakás albérletbe nem adható.

(9) A bérbeadó a bérlő általi óvadék letételét nem köti ki a lakásbérleti szerződéshez.

10. § (1) A polgármester azonnali intézkedést igénylő rendkívüli élethelyzet esetén, méltányosságból, egyedi mérlegelés alapján a szociális, jövedelmi és vagyoni feltételek vizsgálata nélkül, határozott idejű, maximum egy 1 év időtartamra szóló bérleti jogviszony létesítéséről dönthet, amelyről a Képviselő-testületet a soron következő rendes ülésen tájékoztatni kell.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a bérlet létesítéséről hozott döntés során különösen méltányolható helyzetek:

(3) E jogcímen történő bérlőkijelölés esetében az önkormányzat lakásállományába tartozó valamennyi, bérlővel nem rendelkező bérlakás kijelölhető.

11. § (1) Az önkormányzati lakásra megkötött bérleti szerződést minden esetben írásba kell foglalni.

(2) A bérleti szerződésnek tartalmazni kell:

(3) Bérleti szerződés mellékleteként tartalmazni kell:

(4) Az önkormányzati lakásokra megkötött lakásbérleti szerződés legfeljebb 5 évre szólhat, kivéve az (5) bekezdésben és a rendelet 10. §-ában foglaltakat.

(5) A 7. § (4) bekezdésben foglalt esetben a bérbeadás legfeljebb egy évre szólhat, azzal, hogy más jogosult hiányában évenként, legfeljebb 5 évig hosszabbítható meg a bérleti szerződés.

(6) A lakásbérleti jogviszony a határozott idő lejártakor meghosszabbítható, ha a bérleti jogviszonyra vonatkozó feltételek továbbra is fennállnak és a kérelmezőnek nincs bérleti díj tartozása.

(7) A szerződés lejárta előtt 30 nappal a bérlő az igazolások csatolása mellett kérheti újra a bérleti jogviszony megállapítását.

(8)⁸ Jogosultság esetén a bérlő kérésére a lakásbérleti szerződést a lejárat napjáig újabb határozott időtartamra lehet megállapítani. A hosszabbításra vonatkozó kérelmet a bérlő a lakásbérleti szerződés lejárati időpontját megelőző 45. napig jogosult benyújtani. Ez a határidő a szerződés meghosszabbítására vonatkozóan jogvesztő.

(9) A bérleti szerződés külön kitételként tartalmazza, hogy a bérbeadó jelen rendelet módosítása esetén – a vonatkozó jogi korlátok között – jogosult a szerződés bérleti díjra vonatkozó részét egyoldalúan módosítani a következő naptári év január 1. napjával, de legalább az első módosított bérleti díjú hónapot megelőző 90 nappal.

12. § (1) A lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő a lakás használatáért e rendeletben meghatározott mértékű lakásbérleti díj fizetésére köteles. A lakások havi lakbérének mértékét a 4. melléklet tartalmazza.

(2) A lakbér mértékét a lakások komfort fokozata, alapterülete és a lakás jellege (szociális bérlakás vagy szolgálati lakás) illetve a bérbeadás jellege (szociális alapú, költségelvű, piaci alapú) határozza meg.

(3) A bérlőkijelölési jogú lakások lakbérének mértéke a szociális alapú bérlakások lakbérével egyezik meg.

(4) A lakásbérleti díjak összegét a Képviselő-testület évente felülvizsgálja.

(5) A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles megfizetni. Ha a felek a lakbérfizetés időpontjában, a bérleti szerződésben eltérő módon nem állapodnak meg, a bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a tárgyhó 15. napjáig köteles megfizetni.

13. § (1) A bérlő köteles a közüzemi díjakat az egyedi fogyasztásmérő szerint megállapított mértékben - a bérleti szerződésben megállapítottak szerint és határidőre - közvetlenül a közüzemi szolgáltatónak megfizetni, egyedi fogyasztásmérő hiányában a bérbeadónak megfizetni. Nem teljesítés esetén a jogkövetkezmények azonosak, mint a lakbérfizetés elmaradásának esetében.

(2) Víz- és csatornadíj az alvízmérővel nem rendelkező lakásokban a mindenkor érvényben lévő jogszabály alapján kerül kiszámításra. A bérlőtől származó díjbevételnek fedezni kell a bérlakás által befizetett víz és csatornadíjakat.

14. § (1) Az önkormányzati bérlakásban vagy szociális bérlakásában lakó, aki 2 hónapnál több lakbérrel tartozik az önkormányzatnak, azonnali hatállyal köteles a lakást kiüríteni, kifestett állapotban átadni.

(2) Köteles a lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak jegyzőkönyvileg visszaadni.

(3) Köteles a lakbérhátralékot megfizetni.

15. § (1) Az a személy, aki az önkormányzati tulajdonú bérlakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó – az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 6 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig – emelt használati díjat kell, hogy fizessen.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 3-12 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének kétszeres összege – a 13. hónaptól kezdve a lakás lakbérének háromszoros összege.

(4) A bérbeadó a (2) bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 30 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti peres eljárást megindítani.

16. § (1) A bérbeadó a bérlemény rendeltetésszerű használatát, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egy alkalommal, a bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrzi. A bérlő köteles az ellenőrzést tűrni és a bérleménybe jutást biztosítani. Amennyiben az ellenőrzés a Bérlő hibájából kétszeri próbálkozást követően meghiúsul, a bérbeadó a bérleti szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

(2) Ha a bérbeadó az ellenőrzés alkalmával megállapítja, hogy a bérlő nem tartja be a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségeit úgy ennek tényéről a helyszínen jegyzőkönyvet készít a bérlő jelenlétében. A bérbeadó írásban felszólítja a bérlőt a lakás rendeltetésszerű használatra. A bérbeadó a kötelezés teljesítését jogosult ellenőrizni. Amennyiben a bérlő a felszólításban közölt határidőn belül nem tesz eleget a kötelezettségnek, úgy a bérbeadó kezdeményezi a bérleti szerződés azonnali felmondását.

(3) A lakásbérleti szerződés időtartama alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát, okát a szükséges igazolások egyidejű csatolásával, írásban a bérbeadó felé köteles bejelenteni a lakásba történő visszatérést követő 8 napon belül. A távollét igazolására elfogadható dokumentumok (szakorvosi igazolások, kórházi záró jelentések, iskolalátogatási igazolás, munkaszerződés) az igazolás benyújtásától számított 90 napnál régebbiek nem lehetnek.

(4) Amennyiben a bérlő a (3) bekezdésben említett bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, illetve azt felhívásra sem pótolja, a tulajdonos jogosult a bérleti jogviszony azonnali felmondására.

17. § (1) A bérbeadó a lakást komfortfokozatának megfelelő berendezésekkel együtt, a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint köteles a bérlő használatába adni.

(2) A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban is, hogy a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá a lakást és látja el komfortfokozatának megfelelő berendezésekkel, illetve végzi el az Ltv.-ben meghatározott bérbeadói feladatokat.

(3) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak a költségek bizonyos százalékának lakbérbe történő beszámításáról is.

(4) Ha a tényleges ráfordítás költségei a tervezett költséget meghaladják, a bérlő csak a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges kiadásainak a megfizetésére tarthat igényt.

(5) A rendeletben és az Ltv-ben nem említett kötelezettségek teljesítésére a felek megállapodása az irányadó.

(6) Bérlő a szerződésben vállalt kötelezettségét olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás és a lakberendezések állapota indokolja.

(7) Ha fenti munkák szükségességét a lakás nem rendeltetésszerű használata, illetőleg a lakás berendezéseinek rongálása idézte elő, azok elvégzését a bérlő a bérbeadótól nem követelheti.

18. § (1) A bérbeadó hozzájárulásával a bérlő a lakást átalakíthatja, korszerűsítheti, ha a bérlő a munkák elvégzésének a költségei megelőlegezését vállalja.

(2) A bérlő a hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni köteles az elvégezni kívánt munka műszaki tartalmáról és várható költségeiről szóló dokumentációt.

(3) Ha a bérlő az átalakítási, korszerűsítési munkákat bérbeadói hozzájárulás és/vagy hatósági engedély nélkül végzi el, a bérbeadó kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására.

(4) A bérbeadó a hozzájárulást köteles megtagadni, ha:

(5) A költségek elszámolására a bérbeadó és bérlő közötti megállapodás az irányadó.

19. § (1) A lakás átalakításának minősül:

(2) A lakás korszerűsítése: egyedi fűtés, illetőleg melegvíz-szolgáltató berendezés felszerelése, továbbá a lakás komfortfokozatát növelő egyéb építési-szerelési munka elvégzése.

(3) Ha az átalakítás, korszerűsítés folytán a lakás komfortfokozata is emelkedik, a bérleti díj emelésére csak akkor van lehetőség, ha a költségeket a bérbeadó viselte. Ha a komfortfokozat növekedésének költségeit a bérlő viseli, a költségek elszámolására a bérbeadó és bérlő közötti megállapodás irányadó.

(4) Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, felek megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel.

20. § (1) A bérlő a lakás egy részét – maximum 50%-át – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával bérbe adhatja, ha a bérbeadó nem tud részére kisebb lakást biztosítani. A lakás jogosulatlan albérletbe adása azonnali hatályú felmondási okot keletkeztet.

(2) A bérlő a lakásbérleti jogviszonya megszűnésekor az albérlő kiköltözéséről is köteles gondoskodni.

(3) Önálló bérlet esetén önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződés csak egyenesági hozzátartozók, élettársak közös kérelmére, továbbá a már bérleti joggal rendelkező írásos hozzájárulása esetén köthető.

(4)⁹ Önkormányzati lakásban lévő megüresedett társbérleti lakrésznek a lakásban maradó társbérlő részére történő bérbeadásának feltételei megegyeznek a lakásban maradó társbérlő részére megállapított szabályokkal.

21. § (1) A bérbeadó a lakáscsere szerződéshez kizárólag akkor adhatja meg hozzájárulását, ha az önkormányzati lakás bérlője a lakást másik lakás bérletére vagy tulajdonjogára cseréli. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

(2) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha

(3) A lakáscseréhez kért hozzájárulás megtagadható, ha az eset összes körülményeire tekintettel a bérlő által cserével megszerezni kívánt lakás nem beköltözhető.

22. § (1) A szerződésben meghatározott idő elteltével a bérleti jogviszony megszűnik és a bérlő külön felszólítás nélkül, mindennemű elhelyezési és térítési igény nélkül köteles a lakást és a lakás berendezéseit rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban leltár szerint a bérbeadónak a szerződésben meghatározott időben visszaadni.

(2) A lakás leadásakor a bérlő által kötelezően elvégzendő munkák:

(3) A bérbeadónak a lakás visszaadásakor meg kell állapítania a lakás és a lakberendezés tényleges állapotát, az esetleges hibákat, hiányosságokat. A megállapításokat írásba kell foglalni.

(4) Nyilatkoztatni kell a bérlőt az őt terhelő hibák, hiányosságok megszüntetésének, illetőleg az ellenérték megtérítésének módjáról és határidejéről.

(5) Ha a bérlő a hibák, hiányosságok megszüntetésére, vagy az ellenérték megtérítéséről nem nyilatkozik vagy a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, akkor a bérbeadó követelését a lakás visszaadásától számított 30 napon belül per útján érvényesíti.

(6) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és berendezéseit a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

(7) A (6) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözést követő 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egyösszegben megtéríti.

(8) Ha a bérlő saját költségén létesített lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak kötelezni kell a bérlőt, az eredeti állapot visszaállítására vagy annak költségei megtérítésére, illetőleg a rendeltetésszerű használhatóság más módon történő biztosítására.

23. § (1) Bérbeadó és bérlő a lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, ha bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe. Az új lakás kiválasztására a felek megállapodása az irányadó.

(2) A bérlő részére csak kivételes esetben (pl. súlyos egészségkárosodás) biztosítható a meglevő lakásánál magasabb komfortfokozatú lakás.

(3) A lakásbérleti szerződés bérbeadó által kezdeményezett közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén, amennyiben a bérlő a bérbeadó által felajánlott másik lakásra nem tart igényt vagy a bérbeadó nem tud számára másik önkormányzati lakást biztosítani, akkor a bérbeadó a lakás átvételét követően bérlő részére a Képviselő-testület által jóváhagyott külön megállapodásban rögzített térítést fizet ki, melynek összege legfeljebb a bérlő által fizetett bérleti díj egyévi összege lehet.

(4) A lakásra fennálló tartozásokat a bérlőnek járó térítés összegébe be kell számítani.

(5) Amennyiben a határozatlan időre kötött bérleti szerződés közös megegyezéssel szüntetik meg és a

24. § (1) A lakásbérleti jogviszony folytatására az jogosult a bérlő halála esetén, akit a bérlő a Ltv., illetve a helyi rendelet alapján jogszerűen fogadott be és a bérlővel annak halálát megelőzően életvitelszerűen együtt élt és jelen önkormányzati rendelet alapján jogosult lenne önkormányzati lakásra.

(2) A lakásbérleti jogviszony folytatására jogosultnak a bérlő halálától számított 30 napon belül kell kérni jogosultsága elismerését.

(3) Ha van a bérleti jogviszony folytatására jogosult személy, de fenti határidő alatt joga elismerését nem kérte, a bérbeadó köteles felhívni, hogy 8 napon belül nyilatkozzék, hogy kíván-e jogával élni. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

25. § (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg és a bérleti jogviszony folytatására nincs jogosult, a bérbeadó az örököst:

(2) Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat nem szállítja el, az üresen tartott lakással kapcsolatos olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, az örököst terhelik. Ezen felül az örökös az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül az üresen tartott lakásra megállapítható lakbér egyszeresének, határidőn túl, pedig kétszeresének megfelelő összegű használati díjat köteles fizetni.

(3) Ha az elhunyt bérlőnek lakbér-, illetőleg használatbavételi díj hátraléka van, akkor a bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni, amelyért az örökös az örökhagyó hagyatékának erejéig felel.

26. § (1) Az üres helyiségek bérbeadása

(2) A bérleti díjat az elfogadott ajánlat, pályázat vagy licit alapján a Képviselő-testület állapítja meg. A bérleti szerződést a polgármester köti meg.

(3) A helyiség bérletére vonatkozó szerződés időtartamát a Képviselő-testület állapítja meg.

(4) A helyiséget leltár alapján kell a bérlőnek átadni. A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget az általa végzendő tevékenységnek megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetve berendezze, az a bérlő feladata.

27. § (1) A helyiség bérbeadásáról, a pályázat induló bérleti díjáról, a hirdetmény (2) bekezdés a-f) pontjai tartalmáról a képviselő-testület dönt.

(2) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(3) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:

28. § A bérlő köteles gondoskodni:

29. § (1) A bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor, illetve megszüntetésekor térítési díjra nem tarthat igényt.

(2) A helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadáskori állapotban és felszereltséggel köteles átadni.

30. § (1) A bérlő a helyiségbe más személyt csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A bérbeadó a bérlő részére más személynek a helységbe történő befogadásához akkor adhat hozzájárulást, ha

31. § (1) Az Ltv. 42. §-ában foglalt esetben a bérlő a helyiség bérleti jogának átruházásáról szóló megállapodását, annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bérbeadónak a hozzájárulás megadása érdekében megküldeni.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell

(4) Hozzájárulás akkor adható, ha a cserepartner rendelkezik az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel, vállalkozó igazolvánnyal.

32. § (1) Ha a bérlő által alapított vagy a bérlő tagságával működő gazdasági társaság kívánja használni a helyiséget, a bérlő köteles a bérbeadónak ezt megelőzően írásban bejelenteni.

(2) A helyiség bérleti joga nem apportálható.

(3) A bérlő tagsági viszonyának megszűnésével a használónak a helyiségre vonatkozó használati joga megszűnik.

33. § (1) A Képviselő-testület dönt a lakás, valamint a helyiség (a továbbiakban együtt: ingatlan) elidegenítésre történő kijelöléséről.

(2) A Képviselő-testület dönt az ingatlan elidegenítéséről, valamint részletfizetési kedvezmény feltételeiről.

34. § (1)¹⁰ Az elővásárlási joggal érintett és nem érintett lakások helyi forgalmi értékét ingatlanforgalmi szakértői szakvéleménnyel kell megállapítani.

(2) Az értékbecslést az Ltv. 52. §-ában foglalt körülménynek figyelembevételével kell elvégezni.

(3) A lakások vételára az (1) és (2) bekezdésekben foglalt módon és szempontok figyelembevételével megállapított forgalmi érték.

35. § (1) Amennyiben vevő részletfizetést kér, a szerződéskor a vételár 20 %-át egy összegben köteles megfizetni. A fennmaradó részleteket 15 év alatt köteles törleszteni, havonta egyenlő mértékű összegekben. A törlesztő részleteket kamat terheli, melynek mértéke 15 %.

(2) Az előírtnál hamarabbi törlesztés esetén a vevőt 5 % kedvezmény illeti meg.

(3) Amennyiben a vevő az ingatlanforgalmi értékbecslés által megállapított érték tudomásulvételétől számított 8 napon belül nem jelzi részletfizetési igényét, úgy köteles a vételárat szerződéskötéskor egy összegben teljesíteni.

(4) Ha a vevő törlesztési kötelezettségének csak késedelmesen tesz eleget, úgy a késedelmesen megfizetett összeg után a késedelem időtartamára a Ptk-ban meghatározott késedelmi kamatot köteles fizetni az (1) bekezdésben megállapított kamaton felül.

36. § (1) Amennyiben a lakást az Ltv. illetve e jelen rendelet alapján az arra jogosult vásárolja meg és a vásárláskor a teljes vételárat kiegyenlíti, a vételárból 5 % engedmény illeti meg.

(2) Az a vevő, aki a szerződés megkötése után a vételár hátralékát a vállalt határidőnél előbb fizeti ki, a vételár hátralékból arányos, de legfeljebb 5 % engedményre jogosult.

(3) Ha a szerződés megkötésekor a vevő a saját háztartásában 3 vagy ennél több kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, úgy a részletekben megfizetésre kerülő vételár hátralék kamatmentes.

37. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek (továbbiakban: helyiség) vételárának mértéke a helyi forgalmi érték. A forgalmi érték meghatározásakor a 34. § előírásait kell megfelelően alkalmazni.

(2) Ha az Ltv. illetve a rendelet alapján elővásárlásra jogosult veszi meg a helyiséget, a vételár az (1)bekezdésben szabályozott mértéket nem haladhatja meg.

(3) Helyiség eladása esetén részletfizetés és vételár kedvezmény nem adható, illetve nem engedélyezhető.

(4) Versenytárgyalás útján kell értékesíteni a helyiséget, ha az arra jogosult az elővásárlási jogával nem élt vagy a helyiség teljesen üres, beköltözhető állapotban van. A versenytárgyalás lebonyolítására a vagyonrendelet versenytárgyalásra vonatkozó szabályai az irányadóak.

(5) Versenytárgyalás esetén a vételár a helyi forgalmi értéket meghaladhatja.

(6) A versenytárgyalást legalább egy megyei napilapban a versenytárgyalás napja előtt legalább 30 nappal meg kell hirdetni.

(7) A versenytárgyaláson bárki részt vehet, aki teljesíti a polgármester által megállapított versenytárgyalási feltételeket.

38. § (1) A Tv. és a rendelet hatálya alá tartozó lakásokra, valamint helyiségekre elővásárlási joggal rendelkező személyeket az önkormányzat írásbeli ajánlatában köteles értesíteni eladási szándékáról.

(2) Az ajánlatban közölni kell az eladásra kerülő lakás, illetve helyiség fontosabb adatait, az értékbecslő szakvéleménye alapján megállapított vételár összegét, a kedvezmények megnevezését és azok mértékét, a szerződés megkötésekor fizetendő vételár összegét, a részletfizetési kedvezmény időtartamát, a vételár összegét terhelő kamat mértékét és mindazokat az adatokat, amelyeket az adásvételi szerződésnek tartalmaznia kell.

(3) Ha a lakás, illetve a helyiség megvételére más jelentkező is van, az ő vételi szándékáról is tájékoztatni kell az elővásárlási jog jogosultját.

(4) Az önkormányzat az ajánlatához 90 napig kötve van.

(5) Ha az elővásárlásra jogosult az ajánlatot a kézhezvételtől számított 60 napon belül írásbeli nyilatkozattal elfogadja, a szerződés az ajánlat szerinti tartalommal létrejön. Az adásvételi szerződést azonban ilyenkor is külön írásba kell foglalni.

(6) Ha az elővásárlási jogra jogosult az önkormányzat írásbeli ajánlatára a kézhezvételtől számított 60 napon belül nem válaszol, a szerződés nem jön létre és az önkormányzat ajánlati kötöttsége megszűnik.

(7) Az önkormányzat ajánlatában köteles közölni, hogy az ajánlatához meddig van kötve.

39. § Az Ltv. 50. §-ában szabályozott hozzájárulás megadásáról vagy annak megtagadásáról a bérlőnek írásban kell nyilatkoznia.

40. § (1) Amennyiben a vevő a lakást részletfizetési kedvezmény igénybevételével veszi meg, a vételárból a szerződés megkötésekor a hátralévő összeg, annak szerződéses kamata, fizetési késedelem esetén a késedelmi kamat biztosítására jelzálogjogot kell az önkormányzat javára az adásvételi szerződésben alapítani. E jelzálogjog biztosítására az adásvételi szerződésben ugyancsak az önkormányzat javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat a tulajdonjog változással egyidejűleg kell az ingatlan nyilvántartásban bejegyeztetni.

41. § Az adásvételi szerződéseket az önkormányzat nevében a polgármester írja alá. A szerződés megkötésekor esedékes vételárat és a vételár részleteket a Kondoros Város Önkormányzat elkülönített számlájára kell befizetni. Felhasználására vonatkozóan az Ltv. előírásai szerint kell eljárni.

42. § (1) Az elővásárlási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozat megtételétől kezdve a bérlő a lakáson, illetve a helyiségen értéknövelő munkát nem végezhet, illetve nem végeztethet.

(2) Ha a bérlő a vételár megállapításakor a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásának értékét a forgalmi értékből levonatni kívánja, neki kell bizonyítania a beruházás elvégzését és annak értékét.

43. § (1) A rendelet 2018.október 1.napján lép hatályba és a már megkötött szerződések érvényességét nem érinti.

(2) A 12. § (3) bekezdése 2019. január 1. napján lép hatályba.

(3) Hatályát veszti Kondoros Város Önkormányzat Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletéről szóló 2002.évi 19.(XII.06.) rendelete.