Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2018. (V.30.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

2019.06.21.
Devecser Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A.§ (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:
I. FEJEZET
Bevezető rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § E rendelet mellékletei:
1. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek, s a település védett értékei
2. melléklet: Helyi egyedi és területi védelem
3. melléklet: Kérelem településképi bejelentési eljáráshoz
4. melléklet: Emlékeztető településképi szakmai konzultációról
5. melléklet: Telepítésre nem javasolt növények jegyzéke
6. melléklet: Növénytelepítés ültetési távolságai
2. Értelmező rendelkezések
2. § (1) E rendelet alkalmazása során:
a) Cégtábla: a vállalkozási tevékenységet folytató ingatlanon elhelyezett cégér, címtábla, cégfelirat, címfelirat, amely a vállalkozás nevét és székhelyét, logóját vagy egyéb adatait tartalmazza.
b) Üvegezett világító reklámtábla: függőleges elhelyezésű üvegezett berendezés, amely legfeljebb 2 m2 reklámközzétételre alkalmas felülettel rendelkezik.
c) Egyéb grafikai elem: A vállalkozással kapcsolatos egyéb információ, adatközlés, ábra, felirat.
d) Épületszélesség: Az épület utcai – saroktelek esetén a rövidebbik - homlokzatának szélessége. Az utcai homlokvonal szélességéhez hozzá kell számítani azokat az oldalirányú épületkiugrásokat is, amelyeket az utcai homlokvonal sarokpontjain, a homlokvonal síkjára állított – a telek mélysége felé eső - 45 fokos egyeneseken kívül esik.
e) Helyi értékvédelmi terület (he): helyi területi védelem alatt álló településszerkezet, utcahálózat vonalvezetése, telekszerkezet, beépítési mód, építési vonal, épülettömeg, sziluett.
f) Helyi védett utcakép, térfal (hu): védetté nyilvánított utcaszakasz, térfal, amely a közterületre néző épületek tömege, megjelenése, beépítési módja, ritmusa miatt jelentőséggel bír.
g) Galérianövényzet: vízfolyásokat kísérő természetes növénytársulás.
h) Háromszintes növényállomány: cserje- és faszintet is tartalmazó növénytársulás.
i) Helyi védett épület (H1): helyi egyedi védelem alatt álló olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése érdekében, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás.
j)Helyi védett épületrész (H2): védetté nyilvánított olyan épületelem, amely olyan épületen található, mely nem áll helyi védelem alatt. Védett épületrész lehet az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, díszítményei, anyaghasználata, színezése illetve különleges tartószerkezete, de védett épületrésznek tekinthető egy átépített lakóépülethez kapcsolódó megmaradt gazdasági épületrész is.
k) Helyi védett műtárgy, műalkotás (H3): helyi egyedi védelem alatt álló műtárgy, műalkotás amely a hagyományos településkép megőrzése érdekében, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás, jellemzően emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), kereszt, kút, dombormű, kerítés, kapuzat.
l) Önkormányzati információs célú berendezés: önkormányzati hirdetőtábla, önkormányzati faliújság, útbaigazító hirdetmény, molinó, üvegezett világító reklámtábla.
m) Közterületi eligazodást segítő, tájékoztató tábla: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
n) Molinó: olyan, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, vagy két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
o) Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
p) Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel és a település életét meghatározó döntésekkel, hirdetményekkel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
q) Reklám-elhelyezés szempontjából kiemelt területek: a 2016 évi LXXIV. törvény 1. melléklete szerinti Településkép szempontjából kiemelt területek
r) Tömör kerítés: az a kerítés, amelynek a közterület felőli merőleges vetületének összes felületének kevesebb, mint 50%-ban átlátható. Az összes felület a lábazatot is tartalmazza.
s) Zöldsáv: az a növényültetésre alkalmas sáv, amely legalább 1,0 m szélességű, alkalmas utcaszakaszonként a 8,0 m-enkénti tőtávolsággal ültetendő fasor elhelyezésére.
II. FEJEZET
A helyi VÉDELEM
3. A helyi védelem alá helyezésnek és a helyi védelem megszűnésének szabályai
3. § (1) A helyi védelem alá helyezési vagy annak megszüntetése iránti eljárást bármely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti írásban.
​(2) A helyi védelem alá helyezést kezdeményező javaslatnak tartalmaznia kell:
​a) a helyi védelemre javasolt építészeti örökség megnevezését, egyedi védelem esetén a címét és helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület térképi lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a helyi védelem alá helyezés kezdeményezésének indoklását,
c) a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségét,
​(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
​a) a helyi védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét és helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés indokolását,
c) a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségeit,
​(4) A polgármester intézkedhet az értékvizsgálat kiegészítéséről, vagy önálló értékvizsgálat készítéséről.
(5) A helyi védelem alá helyezési vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
​a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőt,
b) műalkotás esetén az alkotót vagy a szerzői jog jogosultját,
c) a kezdeményezőt.
​(6) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárás kezdeményezéséről, az értékvizsgálat vagy szakvélemény közzétételével egyidejűleg, az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá helyi egyedi védelemre irányuló kezdeményezés esetén írásban értesíteni kell az 3.§ (5) bekezdés szerinti érdekelteket.
(7) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek:
​a) egyedi védelem esetén az értesítés átvételét,
b) területi védelem esetén a hirdetmény közzétételét
követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
​(8) A helyi védelem alá helyezésről vagy a helyi védelem megszüntetéséről a képviselő-testület:
​a) a helyi védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálat vagy szakvélemény és
b) az 3.§ (5) bekezdésben meghatározott érdekeltek észrevételeinek
figyelembevételével önkormányzati rendeletben dönt.
(9) A helyi védelem alá helyezéssel vagy a helyi védelem megszüntetésével kapcsolatos önkormányzati rendelet megalkotásáról az önkormányzat honlapján az önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell az 3. § (5) bekezdés szerinti érdekelteket.
(10) A helyi védelem alá helyezést, illetve a helyi védelem törlését elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését, vagy a védelem ingatlan-nyilvántartásból való törlését.
(11) Ha egy helyi védelem alatt álló érték országos védelem alá kerül, a helyi védelem megszűnését az önkormányzati rendeletben át kell vezetni.
4. A helyi védett értékek megjelölése
4. § (1) Az Önkormányzat a helyi egyedi védelem alatt álló értéket - annak értékeit nem sértő módon, de a közterületről jól láthatóan – az e célra rendszeresített, egységes táblával jelölheti meg.
​(2) A helyi egyedi védelem tényét közlő tábla elkészíttetése, kihelyezése, karbantartása az önkormányzat feladata. A tábla kihelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.
(3) A helyi egyedi védelem tényét közlő feliraton kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében, amelyet az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.
5. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
5. § A helyi védelem alá helyezett értékek nyilvántartásának vezetéséről a jegyző gondoskodik.
6. A helyi egyedi védelemmel kapcsolatos szabályok
6. § (1) Helyi egyedi védelem alatt állnak a 2. mellékletben meghatározott értékek.
​(2) A helyi egyedi védelem alatt álló érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(3)
(4) Helyi egyedi védelem alatt álló érték nem bontható le.
(5) Helyi védelem alatt álló műtárgyak, műalkotások közül a kereszt, szobor, emlékmű áthelyezhető.
7. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények eredeti külső megjelenését:
a​) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,
b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,ha ismert eredeti színhatását,
c)ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását
​meg kell őrizni és helyre kell állítani.
​(2) Ha a helyi védett építmény egy részét vagy részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt az eredeti állapotnak megfelelően, vagy ahhoz közelítően kell helyreállítani.
7. A helyi területi védelem
8. § (1) Helyi területi védelem alatt állnak a 2. mellékletben meghatározott területek.
​(2) Helyi területi védelem alatt álló területen új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani.
(3) Helyi területi védelem alatt álló területen a közterületek kialakítását, burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával, azokkal összhangban kell kialakítani.
III. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPi SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
8. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
9. § (1) Devecser város területén - az arculati kézikönyvben eltérő karakterű területként megállapított - településképi szempontból meghatározó területek (a továbbiakban: MT), lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza, amelyek az alábbiak:
​a) Belváros
b) Falusias jellegű lakóterület
c) Kertvárosias jellegű lakóterület
d) Társasházak
e) Makovecz-lakópark
f) Zöldterület
g) Gazdasági területek
h) Meggyeserdő
i) Tikhegy
j) Természetközeli és gazdálkodási területek.
​(2) Az MT területéhez tartozik a szomszédos közterület felező vonaláig tartozó terület is.
9. A településképi szempontból meghatározó területek szabályai
10. § (1) A helyi védett értékre előírt településképi követelmények és a védett érték elhelyezkedése szerinti MT-re vonatkozó településképi követelmények együttesen alkalmazandók. Ellentmondás esetén a helyi védett értékre előírt településképi követelményeket kell figyelembe venni.
​(2) Az általános településképi követelmények az összes MT-re vonatkoznak – amennyiben az MT előírásai másképp nem rendelkeznek.
IV. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
10. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
11. § (1) A helyi védett épületen (H1) állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtérbeépítés, bővítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát használó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók.
​(2) Helyi védett épületen (H1) történő állagmegóvási munka végzésénél, felújításnál, helyreállításnál, korszerűsítésnél, tetőtérbeépítésnél, bővítésnél
a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani, bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz,
b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:
ba) a homlokzat felületképzését;
bb) a homlokzat díszítő elemeit;
bc) a nyílászárók formáját, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását;
bd) a tornácok kialakítását;
be) a lábazatot, a lábazati párkányt.
​(3) Helyi védett épületen (H1) nem helyezhető el közterületről látható homlokzatán parabolaantenna, reklámfelirat, klímaberendezés kültéri egysége.
(4) Helyi védelem alatt álló épületrész (H2) felújítását, bővítését úgy kell elvégezni, hogy a védelem alatt álló épületelem ne sérüljön, az ahhoz való kapcsolódás harmonikus legyen.
(5) Helyi védett műtárgyak, műalkotások (H3) felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell továbbra is alkalmazni.
11/A. § (1) A helyi védelemmel érintett területen belül - az egységes és harmonikus településkarakter megőrzése érdekében - az építések során indokolt hagyományos anyagok és szerkezetek használata (vakolt architektúra, festett homlokzatfelület, fa külső felületű nyílászárók, falazott kő, vagy vakolt lábazatok), figyelembe véve a szomszédos- és környező épületek jellegét, építészeti megjelenését és anyaghasználatát.
(2) Új épület építése során kivételes esetekben a területre általánosan jellemző homlokzati felület kialakításától el lehet térni, hagyományos és természetes megjelenésű rakott, falazott, natúr felülettel megjelenő kő, tégla, szálcement külső burkolat alkalmazásával az illeszkedés szempontjainak figyelembe vételével.
(3) Helyi védett épület nyílászáróinak cseréje esetén
a) az új nyílászárók kövessék az eredeti nyílászárók osztását, ritmusát, jellemző profil kialakítását, a homlokzati megjelenés felőli, külső szárnyak esetében csak az építés korában alkalmazott osztásrendű, anyagú és szerkezetű elemek építhetők be, műanyagból készült, illetve műanyag külső felületű nyílászáró nem alkalmazható,
b) homlokzati nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók felújítása esetén – a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – csak az épületen meglévő nyílászárókkal azonos színek alkalmazhatóak.
(4) Helyi védelemmel érintett épület, melléképület tetőzetének felújítása, újraépítése, tetőhéjazat cseréje esetén:
a) az építéskori anyaghasználattal megegyező - attól legfeljebb árnyalataiban eltérő színű és megjelenésű – 2 cm hullám méretet nem meghaladó égetett agyagcserép, vagy vékony, hornyolt betoncserép, síkjellegű fedés (hornyolt vagy kettős fedés) alkalmazható, kivéve a csillogó mázas bevonatú (engóbozott) elemeket,
b) az eredetitől eltérő tetőfelépítmény alkalmazását kerülni kell, tetőtérbeépítés esetén tetőfelépítménnyel vagy tetősíkban elhelyezett nyílászáróval, egyedi tetősíkban levő bevilágítóval a vonatkozó tetősík felületének legfeljebb 20%-át szabad megbontani.
c) az új vagy meglevő kémények külső felületét, burkolatát hagyományos anyaghasználattal kell kialakítani, fém, műanyag külső anyagú, vagy külső fémvázas elemeket vakolható burkolattal kell ellátni, kivéve a gázüzemű berendezések 15 cm-nél nem nagyobb átmérőjű égéstermék elvezetőjét.
11. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
12. § A HÉSZ készítése során az alábbi területi építészeti követelményeket kell figyelembe venni:
​a) Belváros MT-n új utcát nyitni, a telekstruktúrát alapvetően megváltoztatni nem lehetséges.
b)
12. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
13. § (1) Az épületek vakolt, színezett homlokzati falfelületének színezésénél csak a fehér, tört fehér és a világos földszínek, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók.
​(2) Faburkolatú felület, látszó faszerkezet az épületeken csak másodlagos szerkezetként jelenhet meg. Faburkolat, faszerkezetek esetén az (1) bekezdésben említett színek mellett az ehhez illeszkedő kék, zöld, barna, szürke színek is alkalmazhatók.
(3) Intézményi rendeltetésű épületen kis felületen, kiegészítésként élénk színek is használhatók.
(4) Tetőhéjalásként csak a natúr égetett agyagszín, vörös, bordó, barna, antracit, grafitszürke szín árnyalatai alkalmazhatók– amennyiben az MT-re vonatkozó előírás másként nem rendelkezik.
(5) Közterületek felől az épületek homlokzatait részlegesen színezéssel ellátni nem lehet, kivéve, ha az épület homlokzati struktúrája, tagozódása ezt lehetővé teszi.
(6) Műanyag hullámlemez, alumínium trapézlemez, fémlemez, azbesztcement tetőhéjalásként, épületburkolatként nem alkalmazható – amennyiben az MT-re vonatkozó előírás másként nem rendelkezik.
(7) Belváros MT-n a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően tetőhéjalásként
​a) égetett cserép,
b) előregyártott elemes fémburkolat,
c) vörösréz, horganylemez korcolt kivitelben
​alkalmazható, amennyiben a tetőhéjalás nem fényes, tükröző felületű.
​(8) Társasházak MT-n az épületek homlokzati felújítása, színezése, átalakítása, tetőzetének megváltoztatása csak egységes építészeti koncepció alapján lehetséges.
(9) Társasházak MT-n részleges hőszigetelés is végezhető, amennyiben az legalább egy-egy teljes homlokzati felületre kiterjed.
(10) Makovecz-lakópark MT-n az épületek
​a) tetőhéjalásként égetett cserép színű, kiselemes, íves alsó záródású agyag vagy beton cserép alkalmazható;
b) homlokzati falfelületének színezésénél csak fehér, törtfehér, vagy halványszürke színek alkalmazhatók;
c) homlokzatán csak hagyományos fa nyílászárók, kapuzatok alkalmazhatók.
​(11) Zöldterület MT-n a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően tetőhéjalásként, épületburkolatként
​a) égetett cserép,
b) előregyártott elemes fémburkolat
c) vörösréz, horganylemez korcolt kivitelben
​alkalmazható, amennyiben a tetőhéjalás nem fényes, tükröző felületű.
​(12) Gazdasági területek MT-n
a) az épületeken tetőhéjalásként, épületburkolatként minőségi táblás és elemes fémlemez fedés is alkalmazható.
b) az épületen sötét tónusú színek, zöld, kék, valamint kis felületen, kiegészítésként élénk színek is használhatók.
​(12) Természetközeli és gazdálkodási területek MT-n gazdasági rendeltetésű épületen zöld szín is használható.
14. § (1) Az MT-k területén a kerítés anyaga és színe illeszkedjen a főépülethez.
​(2) Az MT-k területén utcafronti kerítés fa, fém, vakolt, terméskő és tégla lehet.
(3) Belterület MT-n
a) meglévő tömör kerítés megőrzendő;
b) elhelyezhető vakolt felületű tömör kerítés;
c) a tömör kerítést, kapupillért beton fedkő vagy égetett cserép fedheti.
1. (4) Falusias jellegű lakóterület MT-n a) meglévő tömör kerítés megőrzendő;
​b)elhelyezhető vakolt felületű tömör kerítés;
c) a tömör kerítést, kapupillért beton fedkő vagy égetett cserép fedheti.
(5) Gazdasági területek MT-n a kerítést legalább 80%-ban áttörten kell kialakítani kivéve az országos utakra hátsókerttel néző telekhatárokra, ahol legalább 25%-ban áttört kerítés létesíthető.
(6) Tikhegy MT-n csak drótfonatos kerítés, vadháló vagy áttört léckerítés építhető, tömör, vagy tömör lábazatú kerítés nem létesíthető.
(7)Természetközeli és gazdálkodási területek MT-n kizárólag drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló helyezhető el.
15. § (1) Az MT-ken – Zöldterület MT, Gazdasági területek MT, Meggyeserdő MT, Természetközeli és gazdálkodási területek MT, Társasházak MT kivételével - csak magastetős épület építhető. Az összes tetőfelület vízszintes síkra vetített területének legfeljebb 20%-án kialakítható 30°-nál alacsonyabb hajlásszögű tető is.
​(2) Új zártsorú beépítésű épület tetőhajlásszöge csak a szomszédos, csatlakozó épületek tetőhajlásszögével megegyező, vagy ha azok eltérőek, akkor a szomszédos épületek tetőhajlásszögéhez illeszkedő módon alakítható ki úgy, hogy az új tető tömege csökkentse a szomszédos épületek takaratlan tűzfalait.
(3) Ikres beépítés esetén a csatlakozó épület tetőkialakítása, tetőhajlásszöge a közterület felől illeszkedő legyen.
(4) A melléképület tetőhajlásszöge illeszkedjen a főépület tetőszerkezetének jellemző hajlásszögéhez.
(5) Belváros MT-n
a) 25-45° közötti tetőhajlásszögű magastetős épület helyezhető el;
b) közterület felől látható tetőfelépítmény, tetősíkból kiemelkedő tetőablak újonnan nem létesíthető.
(6) Falusias jellegű lakóterület MT-n
a) 40-45° közötti tetőhajlásszögű magastetős épület helyezhető el;
b) az összes tetőfelület vízszintes síkra vetített területének legfeljebb 20%-án kialakítható 30°-nál alacsonyabb hajlásszögű tető is;
c) a meglévő tornácok megtartandók, oldalai a homlokzati síktól mért 5,0 méterig nem falazhatók be.
(7) Kertvárosias jellegű lakóterület MT-n 35-45° közötti tetőhajlásszögű magastetős épület helyezhető el. Az összes tetőfelület vízszintes síkra vetített területének legfeljebb 20%-án kialakítható 30°-nál alacsonyabb hajlásszögű tető is.
(8) Makovecz-lakópark MT-n
a) 40-45° közötti tetőhajlásszögű magastetős épület helyezhető el;
b) lakóépület tetejének fő gerincvonala a közterületre merőlegesen alakítandó ki, kizárólag oromfalas épület építhető;
c) egyéb fő rendeltetésű épületet az utcával párhuzamos gerincű tetővel is kialakítható.
(9) Kisvárosias lakóterület MT-n 30-45° közötti tetőhajlásszögű magastető, vagy 7°-nál nem nagyobb lejtésű lapostetős épület helyezhető el.
(10) Tikhegy MT-n
a) 35-45° közötti tetőhajlásszögű magastető helyezhető el;
b) erkély, tetőtéri terasz nem építhető;
c) a közterület felé néző homlokzaton garázskapu nem létesíthető.
(11) Zöldterület MT-n
a) az épület tetőhajlásszögének illeszkednie kell a védett értékekhez.
b) közterület felől látható tetőfelépítmény, tetősíkból kiemelkedő tetőablak újonnan nem létesíthető.
16. § (1) Az összes tetőfelület vízszintes síkra vetített területének legfeljebb 20%-án
​a) nyílhat tetősíkablak, tetőfelépítmény, és
b) helyezhető el napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem).
​(2) Belváros MT-n
​a) a hagyományos építészeti elemek, homlokzati tagozatok, díszek megőrzendők;
b) épületfelújításkor az eredeti épület karakteréhez illeszkedő típusú nyílászárók megőrzendők;
c) közterület felé néző homlokzaton garázskapu nem létesíthető;
​d) kirakatportálokat kialakítása során figyelembe kell venni
da) a meglévő vagy eredeti portálok geometriai formáját és méreteit,
db) az épület homlokzati architektúráját.
​(3) Falusias jellegű lakóterület MT-n
​a) a hagyományos építészeti elemek, homlokzati tagozatok, díszek megőrzendők;
b) épületfelújításkor az eredeti épület karakteréhez illeszkedő típusú nyílászárók megőrzendők;
c) közterület felé néző homlokzaton garázskapu nem létesíthető.
​(4) Makovecz-lakópark MT-n
a) a hagyományos építészeti elemek, homlokzati tagozatok, díszek alkalmazandók.
b) tetőn és oromfalon erkély, francia erkély nem létesíthető;
c) homlokzaton az ablak csak álló ablak lehet;
d)csak faanyagú vagy fa utánzatú nyílászárók alkalmazhatók;
e)közterület felé néző homlokzaton garázskapu nem létesíthető.
​(5) Zöldterület MT-n
​a) a hagyományos építészeti elemek, homlokzati tagozatok, díszek megőrzendők;
b) épületfelújításkor az eredeti épület karakteréhez illeszkedő típusú nyílászárók megőrzendők;
c) közterület felé néző homlokzaton garázskapu nem létesíthető.
​
17. § (1) Az épületek közterület felőli homlokzatán (beleértve a homlokzati tetőfelületet is) - Gazdasági terület MT kivételével - szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését (kifolyó), valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni nem lehet.
​(2) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) – tetőfelületre történő telepítésnél – magastető esetén –a tetősíktól legfeljebb 10°-kal térhet el közterületről látható tető esetén vagy védett természeti területen.
(3) Belváros MT-n
a) új villamosenergia ingatlan-bekötést földalatti csatlakozással kell kiépíteni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad;
b) közterületről látható tetőn napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) nem helyezhető el
(4) Makovecz-lakópark MT-n közterületről látható tetőn napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) nem helyezhető el
(5) Zöldterület MT-n
a) új villamosenergia ingatlan-bekötést földalatti csatlakozással kell kiépíteni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad;
b) közterületről látható tetőn napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) nem helyezhető el
​18. § (1) Új épület elhelyezése csak úgy megengedett, ha a tömbbelsőben egybefüggő zöldfelület alakul ki a szomszédos telkekkel közösen.
​(2) Nem telepíthetők az 5. melléklet szerinti növényfajok.
(3) Az építési teleknél a növénytelepítésnél a 6. melléklet szerinti ültetési távolságokat javasolt figyelembe venni.
(4) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó-(parkoló) helyet fásítani kell. A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítását minden megkezdett 4 db várakozó-(parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítésével kell megoldani.
(5) Zöldterület MT-n a meglévő, értékes faállomány megőrzendő.
13. A közterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
19. § (1)A közterületeken nem telepíthető az 5. melléklet szerinti növényfajok.
​(2)
(3) Meglévő, kiegészítendő fasor egyedeinek pótlása, kiegészítése csak a meglévő fafajjal azonos fajjal lehetséges.
(4) Tervezett, új fasor létesítésekor egy-egy utcaszakaszon azonos fafaj ültetendő.
(5) A fasor létesítéséhez fánként legalább 4,0 m2-nyi burkolatlan vagy vízáteresztő burkolatú felületet vagy zöldsávot kell kialakítani és fenntartani.
(6) Közutak fásítása csak előnevelt, többször iskolázott egyedekkel létesíthető.
(7) Új út építése, vagy egy utcaszakasz átépítése során legalább az egyik oldalon – ha a műszaki feltételek lehetővé teszik – fasor, vagy egyéb növényzet telepítendő, a közlekedés biztonságának figyelembe vételével.
(8) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó-(parkoló) helyet fásítani kell. A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítását minden megkezdett 4 db várakozó-(parkoló) hely után 1 db lombos fa telepítésével kell megoldani.
(9) Új lakópark MT-n közterületeken a fasorokban korai juhar (Acer platanoides), keskenylevelű kőris (Fraxinus angustifolia) hársfa (Tilis sp.), fafajok alkalmazandók.
(10) A Jókai Mór utcában, a Pápai úton, a Kossuth Lajos utcában a fasorokban vadgesztenye (Aesculus sp.) fafajok alkalmazandók.
(11) A Szabadság térem, a Széchenyi utcában a fasorokban hársfa (Tilis sp.) és berkenye (Sorbus sp.) fafajok alkalmazandók.
(12) A közterületek térburkolatait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. A térbútorok anyagaként elsődlegesen természetes anyagokat (kő, tégla, fa) kell alkalmazni.
[20]
14.
20. §
​
15. A cégtáblákra és egyéb grafikai elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
21. § (1) Vállalkozásonként 1 db, több portálszakaszból álló homlokzat esetén vállalkozásonként legfeljebb 5 méterenként 1 db cégtábla helyezhető el az épület homlokzatán, vagy a kerítésen.
(2) ​A cégtábla mellett egyéb grafikai elem is elhelyezhető úgy, hogy ezek együttes mérete nem haladhatja meg a 2 m2-t, kivéve a gazdasági jellegű, valamint az intézményi és különleges területeket.
(3) Az elhelyezett cégtáblák és egyéb grafikai elemek az elhelyezési magasság, a betűnagyság és a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati architektúráját.
(4) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégtáblák, egyéb grafikai elemek elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani.
(5)Kereskedelmi, szolgáltató, irodai, kulturális, vendéglátó funkciókat magába foglaló épületek homlokzatainak üvegfelületei mögött elhelyezhetők:
a) a kirakatok elemei, a tevékenységre jellemző tárgyak, termékek, áruk mintadarabjai,
b) az üvegmező 50 %-át nem meghaladó méretű merevített fém-, műanyag-, biztonsági üveg-, fa, feszített textil anyagú hordozóra erősített – nem kirívó színezésű, nem erőteljesen megvilágított – cégfelirat vagy egyéb grafikai elem a kirakat-, vagy portálüveg mögött legalább 5 cm-rel eltartottan befüggesztve,
c) ha a homlokzaton, vagy portálon erre nincs lehetőség befüggesztett cégtábla.
(6) Cégtábla, egyéb grafikai elem még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.
(7) Cégtábla, egyéb grafikai elem kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni. Villogó, zavaró fényű cégtábla, egyéb grafikai elem nem helyezhető el.
(8) Saját tevékenységet hirdető reklámtorony (totem) nem helyezhető el.
16. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
22. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(2) ​E rendelet 1. mellékletében lehatárolt:
a)​műemlék telkén, nyilvántartott műemléki érték telkén, a műemléki környezet területén,
b) régészeti érdekű területen és régészeti lelőhely területen,
c) természeti és természetközeli területeken és értékeken,
d) helyi jelentőségű természetvédelmi területen
nem tehető közzé reklám, illetve nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés.
​(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán - építési reklámháló kivételével - nem helyezhető el.
(3) A település területén – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – az építési tevékenység idejének végzése alatt építési reklámháló kihelyezése megengedett, amennyiben az építésinapló-bejegyzés igazolja a tevékenység megkezdését.
(4) Zöldterület MT-n kizárólag az építéssel kapcsolatos cég reklámja helyezhető el úgy, hogy az építési háló felületének legalább 80%-a az épület tervezett állapotát mutatja be.
(5) Az utcabútorok közül reklám célra kizárólag az utasváró, a kioszk, a közművelődési hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezések használhatók.
(6) Információs vagy más célú berendezésnek minősül
​a) a közérdeket alapvetően szolgáló
aa) kerékpártároló
ab) hulladéktároló, -gyűjtő
ac) pad
ad) telefonfülke,
amelyen reklámhordozó elhelyezhető.
b) ​a közérdeket a – hirdetőfelületének legalább egyharmadán közzétett – közérdekű információval szolgáló
ba) ​megállító tábla
bb) önkormányzati hirdetőtábla,
bc) önkormányzati faliújság
bd) közterületi eligazodást segítő, tájékoztató tábla,
amelyen reklám a hirdetőfelület legfeljebb 2/3-án helyezhető el. ​
(7) Nem helyezhető el reklám, reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés a közterületen és a közforgalom számára megnyitott magánterületeken vagy onnan látható módon:
​a) fán, favédőrácson,
b) műalkotáson, illetve annak talapzatán,
c) közparkban, védett természeti területen, virágágyásban,
d) szökőkúton, díszkúton, csobogón, ivókúton,
e) játszótéri eszközön,
f) közterületi kerítésen, köztemető kerítésén és az attól számított 50 méteren belül, kivéve az autóbuszváró kijelölt felületein,
g) nyilvános illemhely építményein, újságos pavilonokon, transzformátor állomás, telefonfülke, elosztószekrény, elektromos kapcsolószekrény felületein,
h) épületek tetőfelületén, kéményen, valamint antenna-, közmű-, és közmű pótló berendezésein,
az e rendeletben külön meg nem nevezett utcabútoron.
​(8) A település területén reklámcélokat nem szolgáló utcabútorok elhelyezése nem korlátozott.
(9) Az Önkormányzati hirdetőtábla és az Önkormányzati faliújság az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető területi korlát nélkül:
a) ​az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő információk
​(10) A buszmegálló építményen üvegezett világító reklámtábla nem helyezhető el.
(11) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében – az esemény előtt és annak időtartama alatt – időszakosan, de legfeljebb összesen 12 hétig molinó, plakát, egyéb hirdetés elhelyezhető.
(12) Vasútállomáson és autóbusz-pályaudvaron összesen 4 m2 reklámfelületet meg nem haladó reklámhordozó helyezhető el.
(13) Közforgalmi személyszállítási szolgáltatáshoz kapcsolódó, várakozásra kialakított épület ablakában reklám nem helyezhető el.
(14)
23. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(2) ​Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
17. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
24. § (1) Nem helyezhető el új felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmény, műtárgy
a) ​e rendelet 1. mellékletében lehatárolt:
​aa) műemlék telkén, nyilvántartott műemléki érték telkén, a műemléki környezet területén,
ab) régészeti érdekű területen és régészeti lelőhely területen,
ac) természeti és természetközeli területeken és értékeken,
ad) helyi jelentőségű természetvédelmi területen
b) ​közparkokban, közkertekben, játszótereken,
c) temetők területén.
(2) ​Új felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmény, műtárgy csak növényzettel takartan vagy utcabútorral egyben helyezhető el az (1) bekezdésbe nem lehatárolt területen:
a) ​Belváros MT-n,
b) Makovecz-lakópark MT-n,
c) Zöldterület MT-n.
(3) ​Új energiaellátási és elektronikus hírközlés hálózat létesítése, illetve meglévő kiváltása kizárólag földkábeles formában történhet
a) e rendelet 1. mellékletében lehatárolt:
aa) műemlék telkén, nyilvántartott műemléki érték telkén, a műemléki környezet területén,
ab) régészeti érdekű területen és régészeti lelőhely területen,
ac) természeti és természetközeli területeken és értékeken,
ad) helyi jelentőségű természetvédelmi területen,
ae) Belváros MT-n,
af) Makovecz-lakópark MT-n,
ag) Zöldterület MT-n,
b) közparkokban, közkertekben, játszótereken,
c) temetők területén,
(4) Föld felett vezetett villamosenergia, elektronikus hírközlési hálózatok esetén villamosenergia vagy közvilágítási hálózati és elektronikus hírközlés rekonstrukció, kiépítés során a vezetékeket a meglévő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózat csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.
(5) Meglevő oszloptranszformátor rekonstrukciója, új oszloptranszformátor nem létesíthető semmilyen formában.
25. § (1) Önálló tartószerkezetre telepített antenna nem helyezhető el
a) ​e rendelet 1. mellékletében lehatárolt:
aa) műemlék telkén, nyilvántartott műemléki érték telkén, a műemléki környezet területén,
ab) régészeti érdekű területen és régészeti lelőhely területen,
ac) természeti és természetközeli területeken és értékeken,
ad) helyi jelentőségű természetvédelmi területen,
ae) Belváros MT-n,
af) Falusias jellegű lakóterületen,
ag) Makovecz-lakópark MT-n,
ah) Zöldterület MT-n,
ai) Tikhegy MT-n
b) közparkokban, közkertekben, játszótereken,
c) temetők területén.
d) oktatási, egészségügyi, szociális létesítmények telkén, valamint ezek telekhatárától mért 150 méteren belül.
​(2) Önálló tartószerkezetre telepített antenna – a tartószerkezettel együtt – nem lehet magasabb, mint az építési övezetben, övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értékének kétszerese, de legfeljebb
a) 20,0 méter a b) pontba nem tartozó területek kivételével,
b) 12,0 méter lakóterületen.
(3) Beépítésre nem szánt területen antennát csak a közúti közlekedési célú területfelhasználási egység (KÖu) határától számított, az antenna magasságának legalább másfélszeres távolságára lehet telepíteni.
(4) Építményekre helyezhető elektronikus hírközlési antenna nem helyezhető el
a) e rendelet 1. mellékletében lehatárolt:
aa) műemlék telkén, nyilvántartott műemléki érték telkén, a műemléki környezet területén,
ab) természeti és természetközeli területeken és értékeken,
ac) helyi jelentőségű természetvédelmi területen,
b) helyi védett értéken,
c) közparkokban, közkertekben, játszótereken,
d) temetők területén.
e) oktatási, egészségügyi, szociális létesítmények telkén, valamint ezek telekhatárától mért 150 méteren belül.
(5) Építményekre helyezhető elektronikus hírközlési antenna csak takartan vagy a közterületről nem látható helyen helyezhető el az (4) bekezdésbe nem lehatárolt területen
a) Belváros MT-n,
b) Falusias jellegű lakóterületen,
c) Makovecz-lakópark MT-n,
d) Zöldterület MT-n,
e) Tikhegy MT-n.
(6) Építményekre helyezhető elektronikus hírközlései antenna az épület - épületmagasság számításánál figyelembe veendő - legmagasabb pontját legfeljebb 6,0 méterrel haladhatja meg.
V. FEJEZET
A szakmai konzultáció
18. A szakmai konzultáció szabályai
26. § (1) A szakmai konzultáció folyamata az önkormányzatnak benyújtott írásos kérelemre indul.
​(2) A kérelemnek tartalmaznia kell legalább:
a) ​a kérelmező nevét és elérhetőségét,
b) az érintett ingatlan pontos beazonosításához szükséges adatokat és
c) a tervezett településképet érintő tevékenység ismertetését.
​(3) A szakmai konzultáció szóban történik.
(4) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre, a polgármester döntése alapján a helyszínen is lefolytatható.
(5) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyet a konzultáció résztvevői aláírásukkal látnak el.
VI. FEJEZET
A településképi bejelentési eljárás
19. A településképi bejelentési eljárás esetei
27. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni – a nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével - minden közterületről, közforgalom által használt területről vagy közforgalom céljára átadott magánterületről látható, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenység megkezdése előtt, az alábbi esetekben:
​a) Építési engedéllyel építhető építmény homlokzatának megváltoztatása esetében, ha az építési tevékenység az építmény tartószerkezeti rendszerét, alapozását nem érinti­;
b) Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró áthidalóját nem érintő, de méretét tekintve a meglévőtől eltérő cseréje esetén, a homlokzatfelület színezése esetén;
c) Új, önálló, homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló égéstermék-elvezető kémény építése esetén, melynek magassága nagyobb, mint 4,0 m, de 6,0 m-t nem haladja meg;
d) Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.
e) Nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén;
f) Nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, de legalább 20 m2 alapterületet, vagy 3,5 m épületmagasságot elérő, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása esetén;
g) Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t;
h) Emlékfal építése esetén, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t;
i) Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése esetén;
j) Megfelelőség-igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló
ja) ​rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
jb) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
jc) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
jd) ideiglenes fedett lovarda,
je) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény
építése estén;
​k) Növénytermesztésre szolgáló üvegház vagy fóliasátor építése, bővítése, megváltoztatása esetén, ha alapterülete meghaladja a 20 m2-t, de nem éri el az 50 m2-t;
l) Meglévő épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén;
m) 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, illetve a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő építmény bővítése esetén;
n) A magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése esetén;
o) A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb de legalább 0,5 m-t elérő, mértékű, végleges jellegű megváltoztatása esetén;
p) Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása esetén, amelynek mérete az építési tevékenységgel eléri a 1,0 m-t, de nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot;
q) Kerítés, kerti építmény, húsfüstölő építése esetén;
r) Napenergia-kollektor, szellőző-, klímaberendezés, áru- és pénzautomata létesítése esetén,
s) Építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, tároló elhelyezése esetén;
t) Cégtábla és egyéb grafikai elemek elhelyezése esetén.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat:
a) ​telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
b) a korábbi rendeltetéshez képest
ba) ​környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,
bb) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsiforgalmat, illetve
bc)23 ​a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet parkolóhely vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,
c) ​érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha
d) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmát, azok biztonságát veszélyeztetheti.
(3) ​Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a település területén önálló reklámtartó építmény építése, reklám-elhelyezés esetén.
20. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
28. § (1) A településképi bejelentési eljárás a 3. melléklet szerinti kérelem benyújtásával indul.
​(2) A bejelentést papír alapon kell benyújtani. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni. A digitális adathordozón benyújtott dokumentáció pdf vagy jpg file formátumú lehet.
(3) A polgármester csak hiánytalanul összeállított építészeti-műszaki tervdokumentációt véleményez.
(4) A településképi bejelentéshez kötött tevékenység a bejelentés alapján, a tudomásul vételt igazoló hatósági határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével, vagy hatósági határozat hiányában a bejelentéstől számított 16. napon – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
21. A településképi bejelentési eljárás szempontjai
29. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki tervdokumentáció értékelése során a településképben esztétikusan megjelenő, városképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
​(2) Részletes vizsgálati szempontok:
a) a tervezett megoldás megfelel-e jelen rendelet előírásainak,
b) a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik-e a kialakult településszerkezetbe,
c) a tervezett megoldás nem zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek, használhatóságát,
d) a cégtáblák, egyéb grafikai elemek, továbbá a reklámok, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések mérete, nagysága, anyaga, kialakítása megfelel-e a településképhez igazodó esztétikus elhelyezés követelményeinek,
e) a tervezett megoldás harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait,
f) a tervezett megoldás kielégíti-e, a helyi építészeti értékek védelmével kapcsolatos építészeti esztétikai elvárásokat,
g) a tervezett megoldás megjelenésével, színezésével, méreteivel nem okoz-e esztétikai és látványbeli zavart, különösen a helyi védett értékek vonatkozásában, valamint a település kiemelt jelentőségű közterületei felőli látványban,
h) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén a helyi építési szabályzat előírásainak megfelel-e.
VII. FEJEZET
A településképi kötelezési eljárás és a településképi bírság
22. A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai
30. § (1) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, vagy a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,
a) kötelezési eljárást kezdeményez, vagy
b) reklám elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti az illetékes kormányhivatalt.
​(2) A kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre folytatható le.
(3) Kérelemre folytatott településképi kötelezés a polgármesternek benyújtott kérelemmel kezdeményezhető. A kérelemnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
​a) a kérelmező nevét, címét, elérhetőségét,
b) a kezdeményezett településképi kötelezési eljárás indoklását.
[26]
23. A településkép-védelmi bírság
31. § (1) A képviselő-testület, amennyiben a kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, az ingatlantulajdonossal szemben 1.000.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendeli el, melyet a kötelezési eljárást lefolytató polgármester szab ki.
(2) A településkép-védelmi bírságot az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára kell befizetni.
VIII. FEJEZET
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNTŐ RENDSZER
32. § (1) Az Önkormányzat a védetté nyilvánított helyi építészeti értékek megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítésére forrást biztosíthat.
​(2) Az önkormányzati támogatás a helyi egyedi védelem alatt álló épületek felújítása mellett tájékoztató füzetek, kiadványok megjelentetésére, kiállítások szervezésére, védettség tényét megjelölő táblák elhelyezésére, népszerűsítő előadások megtartására és a védett érték megmentését elősegítő pályázati források lehívására is felhasználható.
33. § (1) Az önkormányzati támogatás kérelem alapján nyerhető el.
​(2) A Képviselő-testület minden év április 30-ig pályázatot ír ki, meghatározza a pályázati feltételeket.
(3) A kérelmet a jegyzőhöz kell benyújtani.
(4) A benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell:
a) ​az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt, amennyiben a tervezett építési tevékenység építési engedély köteles;
b) amennyiben a tervezett építési tevékenység nem építési engedély köteles:
ba) ​a tervezett felújítás részletes leírását,
bb) helyszínrajzot,
bc) az ingatlan tulajdoni lapját;
c) ​a megvalósítást szolgáló tételes költségvetést;
d) megpályázott összeg megjelölését,
e) az Önrész rendelkezésre állásáról szóló nyilatkozatot,
f)) a megpályázott munka elkészülésének határidejét;
g) előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel.
(5) Csak azok a kérelmek részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése előtt nyújtanak be és a felújítás költsége részletes kalkulációval igazolható, hitelt érdemlően alátámasztott.
(6) A támogatás odaítélését követően a kérelmezővel megállapodást kell kötni.
IX. FEJEZET
Záró rendelkezések
34. § (1) E rendeletben nem szabályozott eljárásjogi kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásai irányadóak.
​(2) Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
2. melléklet a 12/2018.(V.30.) önkormányzati rendelethez
Helyi egyedi és területi védelem

Deák tér

1964

Polgármesteri Hivatal

H1

Deák tér

748/2

Kereskedelmi, szolgáltató

H1

Deák tér

748/3

Lakó

H1

Deák tér

750

Lakó

H1

Deák tér

751

Lakó

H1

Deák tér

752

Lakó

H1

Szabadságtér 1-3

1168

Óvoda

H1

Jókai Mór u. 1-5

850

Kereskedelmi, szolgáltató

H1

Kossuth Lajos u. 12-14

798

Kereskedelmi, szolgáltató

H1

Kossuth Lajos u.

797

Lakó

H1

Kossuth Lajos u. 10

796

Lakó, kereskedelmi, szolgáltató

H1

Klapka u. 20

746

Lakó

H1

Klapka u. 14

740-741

Lakó

H1

Damjanich u. 17

748/1

Lakó

H1

Damjanich utca

720

Iskola

Bem u

757

Lakó és kereskedelmi

Bem u

755

Üzlet

H1

Petőfi tér 1

18

Kereskedelmi, szolgáltató

H1

Petőfi tér 4

1

Okmányiroda

H1

Szent Imre u. 3

19

Vendéglátó

H1

Szent Imre u. 5

21/1-21/3

Lakó

H1

Szent Imre u. 8

711

Lakó

H1

Árpád u. 7

577

Intézmény

H1

Arany János u. 12

296

Kultúrház

H1

Miskei u. 4

1962

Lakó Műemlék!!!!!!!!

H1

Miskei u.

1263/1

Egészségház

H1

Miskei u.-Dózsa Gy. u. sarok

1461

Feszület

H2

Petőfi tér

670/2

Gárdonyi Géza szobor

H2

Petőfi tér

718

Szobor (fohász)

H2

Pápai u.

0306/3

Szentháromság szobor

H2

Hunyadi u.

283

Kőkereszt

H2
Helyi területi védelem alatt álló értékek
Helyi védett utcakép:
- Kossuth utca mindkét oldala: 800; 801/6; 801/5; 801/4; 801/3; 801/2; 802; 803; 804/1; 804/2;805; 806; 807; 808; 831; 834; 798; 797; 796; 794; 793;792/2; 768/2; 768/1
- Szabadság tér déli oldala: 1240; 1239/1; 1239/2; 1239/3; 1239/4;1239/5; 1233; 1232; 1234; 1235; 1236; 1231; 1230; 1228/4; 1179; 1174; 1173; 1175; 1176; 1177; 1168;
- Deák tér mindkét oldala: 1964; 748/2; 748/3; 750;751; 752; 779; 786/1; 1263/1; 1262; 1261; 1254; 1255; 1256; 1257; 1258; 1259; 1252; 1251; 1244; 1241
3. melléklet a 12/2018.(V.30.) önkormányzati rendelethez
Kérelem településképi bejelentési eljáráshoz
Iktató szám: …………………………
KÉRELEM
településképi bejelentési eljáráshoz
Kérelmező(k) neve:
Lakcíme:
Elérhetősége (telefon és e-mail):
Kérelmező neve (aláhúzandó): építtető tulajdonos tervező megbízott
A kérelmezett tevékenységgel érintett ingatlan pontos helyének megjelölése: hrsz
címe: utca hsz.
A kérelmezett tevékenység rövid ismertetése, tárgya:
A kérelmezett tevékenység tervezett időtartama:
A kérelem tárgyában korábban született engedélyek, vélemények, emlékeztetők száma, kelte: (másolatot mellékelni is kell)
A benyújtandó egyszerűsített műszaki dokumentáció tartalma:

építési munkákhoz

műszaki leírás: rendeltetés, forma, anyag, méretek, szín stb. leírással

helyszínrajz, alaprajz, a megértéshez szükséges metszetek,

homlokzatok, nézetek anyaghasználat és színek jelölésével

utcakép vagy fotó / látványterv vagy fotó,

közterületi elhelyezés esetén M=1:500 méretarányú, a közmű-szolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett – helyszínrajzot,

Kerítés építés esetén geodézaiai felmérés

rendeltetésváltáshoz

tulajdoni lap másolat, alaprajz, külső fénykép

helyszínrajz, a változással érintett alaprajz

műszaki leírás, mely kitér a rendeltetés-változásból adódó környezetterhelés ismertetésére, a gépjármű elhelyezés igazolására, üzletnél technológiai ismertetésére

reklámelhelyezéshez

műszaki leírás: rendeltetés, forma, anyag, méretek, szín leírással

terv vagy fotó montázs

201.. ……………………….. hó ……….. nap
a kérelmező sajátkezű aláírása
4. melléklet a 12/2018.(V.30.) önkormányzati rendelethez
Emlékeztető településképi szakmai konzultációról
Iktató szám: …………………………
EMLÉKEZTETŐ
településképi szakmai konzultációról
Készült: dátum: hely: PMH
Jelen vannak:
A szakmai konzultációval érintett ingatlan helyrajzi száma:
címe: utca hsz.
Tárgy:
Felvetett kérdések/javaslatok:
Tervek csatolva: igen nem
Polgármester nyilatkozata:
Aláírások:
polgármester Kérelmező
5. melléklet a 12/2018.(V.30.) önkormányzati rendelethez
Telepítésre nem javasolt növények jegyzéke

magyar elnevezés

tudományos (latin) elnevezés

magyar elnevezés

tudományos (latin) elnevezés

fehér akác

Robinia pseudoacacia

gyalogakác

Amorpha fructicosa

bálványfa

Ailantus altissima

kisvirágú nebáncsvirág

Impatiens parviflora

fehér eper

Morus alba

bíbor nebáncsvirág

Impatiens garndiflora

ezüstfa

Eleagnus angustifolia

japán keserűfű-fajok

Fallopia spp.

zöld juhar

Acer negundo

magas aranyvessző

Solidago gigantea

amerikai kőris

Fraxinus pennsylvanica

kanadai aranyvessző

Solidago canadensis

kései meggy

Prunus serotina

selyemkóró

Asclepias syriaca

kanadai nyár

Populus x canadensis

ürümlevelű parlagfű

Ambrosia artemissiiflora

nyugati ostorfa

Celtis occidentalis

arany ribiszke

Ribes aureum

adventív szőlőfajok

Vitis-hibridek

perzsa medvetalp

Heracleum persicum

vadszőlőfajok

Parthenocissus spp.

kaukázusi medvetalp

Heracleum mantegazzianum

süntök

Echinocystit lobata

Sosnowsky-medvetalp

Heracleum sosnowskyi

észak-amerikai őszirózsák

Aster novi-belgii

hévízi gázló

Hídrocortyle ranunculoides

olasz szerbtövis

Xanthium strumaium subsp. italicum

fodros átokhínár

Lagarosiphon major

amerikai karmazsinbogyó

Pytholacca esculenta

nagyvirágú tóalma

Ludwigia grandiflora

japán komló

Humulus japonicus

sárgavirágú tóalma

Ludwigia peploides

átoktüske

Cenchrus incertus

sárga lápbuzogány

Lysichiton americanus

tündérhínár

Cambomba caroliniana

közönséges süllőhínár

Myriophyllum aquaticum

kanadai átokhínár

Elodea canadensis

felemáslevelű süllőhínár

Myriophyllum heterophyllum

aprólevelű átokhínár/vékonylevelű átokhínár

Elodea nuttallii

keserű hamisüröm

Parthenium hysterophorus

moszatpáfrányok

Azolla mexicana, Azolla filicuoides

ördögfarok keserűfű

Persicaria perfoliata

borfa, tengerparti seprűcserje

Baccharis hamilifolia

kuzdu nyílgyökér

Pueraria montana

kaliforniai tündérhínár

Cambomba caroliniana

aligátorfű

Althernanthera philoxeroides

vízijácint

Eichhornia crassipes

óriás rebarbara

Gunnera tinctoria

Microstegium vimineum

tollborzfű

Pennisetum setaceum
6. melléklet a 12/2018.(V.30.) önkormányzati rendelethez
Növénytelepítés ültetési távolságai

Típus

Növési magasság

Ültetési távolság

kerítéstől, jogi határtól

szomszédos épülettől

lombos cserjék és oszlopos növekedésű örökzöld cserjék

< 2,0 m

0,5 m

1,0 m

lombos cserjék

> 2,0 m

1,5 m

2,0 m

fatermetű fenyőfélék

2,0 m

2,5 m

gyümölcs és egyéb fák

< 3,0 m

1,5 m

2,0 m

lombos fa

> 3,0 m

3,0 m

3,0 m
23

A rendelet szövegét a 15/2019 (VI.20.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2019. június 21-től

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás