Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2018 (XII.15.) önkormányzati rendelete

Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testülete, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, a Mötv. 109. § (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. és 11. pontjában, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, a helyi önkormányzatok és szervei, köztársasági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv. 138. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. § E rendelet hatálya

a) az önkormányzatra, annak szerveire

b) mindazokra a dolgokra, melyek az önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, az immateriális javakra valamint az értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon) terjed ki.

2. § Az önkormányzati vagyon rendeltetése szerint törzsvagyon és üzleti vagyon.

3. § (1) A törzsvagyon közvetlenül kötelező önkormányzati feladat ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja és a többi vagyontárgytól elkülönítetten kell nyilvántartani.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon lehet forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes.

a) Forgalomképtelen törzsvagyon:

aa) törvényben és e rendelet 1. mellékletének 1. pontjában meghatározott az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyon,

ab) törvényben és e rendelet 1.mellékletének 2. pontjában meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon és a

ac) a köztéri műalkotások.

b) Korlátozottan forgalomképes vagyon

ba) amit törvény, valamint e rendelet 2. számú melléklete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg,

bb) az önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások és

bc) a közüzemi szolgáltatást végző gazdasági társaságok használatába adott önkormányzati vagyon, amely magában foglalja az ingó és ingatlan vagyontárgyakat is.

4. § (1) Üzleti vagyon mindaz a vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

(2) Az üzleti vagyon körébe tartozó ingatlanok felsorolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

5. § A törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes vagyon működtetésére a Képviselő-testület:

a) saját többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetet hozhat létre, vagy

b) költségvetési, illetőleg önkormányzati intézményt alapíthat, vagy

c) a működtetés időleges jogát koncessziós szerződésben a pályázat nyertesének engedheti át,

d) az önkormányzati törzsvagyonban lévő közcélú vízi létesítmény létesítését végző gazdálkodó szervezetnek a létesítmény közművagyonát használatba adhatja.

6. § (1) Az önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő nyilvántartásokat kell vezetni.

(2) Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) összesített adatokkal az önkormányzatnak be kell mutatni, melyben a törzsvagyont elkülönítetten kell szerepeltetni, továbbá ki kell mutatni az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket.

(3) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a nemzeti vagyont, annak értékét és változásait, illetve a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését.

7. § (1) A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja, azonban egyes tulajdonosi jogok gyakorlását az e rendeletben foglaltak szerint saját szerveire ruházza át.

(2) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a képviselő-testület a meghatározott vagyontárgyaira vonatkozó vagyonkezelői szerződéssel megbízza. Ez esetben a vagyonkezelő – a szerződésben meghatározott körben – a tulajdonos önkormányzat nevében és megbízásából gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

(3) Önkormányzati vagyonkezelő szervek: az önkormányzat intézményei és a Szentgáli Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

(4) Az önkormányzati vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – a törvények és e rendelet keretei között gazdálkodik.

(5) Az önkormányzat intézményei és a Polgármesteri Hivatal vagyonkezelője

a) mindazon önkormányzati tulajdonú ingó és ingatlan vagyonnak, amelyet a költségvetési szerv alapító okiratában a Képviselő-testület rendelkezésére bocsátott;

b) amelyet a költségvetési szerv Képviselő-testület által megállapított kiadási költségvetési előirányzatából létesített vagy vásárolt.

(6) Az (5) bekezdés szerinti vagyonkezelők jogosultak a kezelésükben lévő önkormányzati tulajdonú vagyon állagmegóvása mellett annak felújítására, fejlesztésére is.

8. § (1) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.

(2) Ha az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az önkormányzat, illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi, vagy szavazati aránya 51%-nál kevesebb nem lehet.

(3) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a képviselő-testület nyilatkozatával lehet.

(4) Az önkormányzati törzsvagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a képviselő-testület, a polgármesteri hivatal, az önkormányzat intézményei útján gondoskodik.

(5) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerződésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni.

9. § (1) Az önkormányzati vagyont 500.000 Ft értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak – tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli - nyilvános pályázat útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. A pályázatot meg kell hirdetni az önkormányzat honlapján és önkormányzati hirdetőtáblákon, amelyben meg kell jelölni a részletes pályázati kiírás rendelkezésre bocsátásának helyét, időszakát, egyéb feltételeit.

(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a. a kiíró nevét és pontos címét,

b. a pályázat tárgyát képező vagyonelem megnevezését, ingatlan esetén pontos közigazgatási címét és helyrajzi számát,

c. a pályázat célját,

d. a pályázat nyertesével kötendő szerződés-típus megjelölését,

e. tájékoztatást a bánatpénz befizetéséről, annak határidejéről,

f. a pályázati ajánlatok beadásának helyét és határidejét,

g. a pályázati dokumentáció átvételének helyét és feltételeit,

h. a további információkkal szolgáló személy nevét, elérhetőségét,

i. tájékoztatást a megtekintés lehetőségéről,

j. tájékoztatást arról, hogy a pályázat nyertesének a szerződéskötést megelőzően természetes személy esetén igazolni kell a személyazonosságát, meg kell adni adóazonosító jelét; nem természetes személy esetén igazolnia kell, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 3. § (1) bekezdésében foglaltak alapján átlátható szervezet, mert ennek hiányában az önkormányzattal nem köthet szerződést.

(2) Az ingatlan nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a polgármesteri hivatal, ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a vagyonkezelő szerv feladata a versenytárgyalás lebonyolítása.

(3) A szerződés megkötésére a polgármester jogosult a képviselő-testület felhatalmazása alapján.

(4) Az önkormányzat Pénzügyi Bizottsága ellenőrzi a nyilvános értékesítést, hasznosítást.

10. § (1) A vagyon értékének megállapítására a nyilvántartási érték az irányadó.

(2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

a) értékpapír esetén a névérték alapján,

b) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján.

(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy vagy vagyontömeg, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak vagy vagyontömeg együttes értéke az irányadó.

(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

11. § (1) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.

(2) Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

13. § (1) Önkormányzati ingatlanvagyon ingyenes használatba adására kizárólag a képviselő-testület jogosult, ha a kedvezményezett a vagyon használatával a kötelező vagy önként vállalt önkormányzati feladatok teljesítését vállalja, és a vagyonrész e feladat, ellátásához szükséges.

(3) Önkormányzati ingatlanvagyon ingyenes használatba adása esetén a kedvezményezett visel minden, a használattal kapcsolatban felmerülő költséget – ideértve az esetlegesen felmerülő adófizetési kötelezettségeket.

12. § Az önkormányzati vagyont ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni – a törvényben meghatározott eseteken kívül – a következő célra lehet:

a) meghatározott céllal, más önkormányzatnak,

b) kötelezettségvállalással, közérdekű célra.

13. § (1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, a vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület jóváhagyására.

14. § A forgalomképes vagyontárgy létesítéséről, megszerzéséről és gazdasági társaságba történő beviteléről a Képviselő-testület dönt. A Képviselő-testület jognyilatkozatait a polgármester aláírásával teszi meg.

15. § (1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:

a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,

b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése, elővásárlási jog gyakorlása,

c) gazdasági társaságokban fennálló részesedések értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és természetbeni apport befektetése társaságokba,

d) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,

e) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,

f) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,

g) gazdasági és közhasznú társaság alapítása,

h) közalapítvány létrehozása, társadalmi szervezethez, közalapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása,

i) az e rendeletben más szerv hatáskörébe nem utalt valamennyi vagyonhasznosítási döntés.

(2) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik értékhatártól függetlenül

a) ingatlanvagyon vásárlása,

b) ingatlanvagyon értékesítése, a használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése.

^[1]A polgármester jogosult:

a) a Képviselő-testület döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,

b) megkötni a nem intézményi használatban lévő vagyontárgyakra a bérleti szerződéseket

16. § Az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében az Önkormányzat a közfeladatot Nvt. alapján átlátható jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek átadhatja, s a feladatátadáshoz szükséges, tulajdonában lévő törzsvagyonára és üzleti vagyonára az átvevőt megillető vagyonkezelői jogot létesíthet.

17. § Vagyonkezelői jog létesítésére az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódva kerülhet sor:

a) az épített és természeti környezet védelme,

b) a köztemető fenntartása,

c) a helyi közutak és közterületek fenntartása, közterületen közúti járművel való várakozás (parkolás) biztosítása,

d) a köztisztaság és a településtisztaság biztosítása,

e) gondoskodás a helyi tűzvédelemről,

f) az óvodákról, az alapfokú nevelésről, oktatásról gondoskodás,

g) az egészségügyi ellátásról gondoskodás,

h) a szociális ellátásról gondoskodás,

i) igazgatási feladatok ellátása,

j) gondoskodás a gyermek és ifjúsági feladatokról,

k) a közösségi tér biztosítása,

l) közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása,

m) nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása,

n) az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.

18. § A vagyonkezelőt – ha jogszabály másként nem rendelkezik – megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá használati joggal, szolgalommal vagy más dologi joggal nem terhelheti meg, biztosítékul nem adhatja, és a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át, nem terhelheti meg.

19. § (1) Vagyonkezelői jogot az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolva ellenérték fejében, vagy ingyenesen lehet megszerezni és gyakorolni.

(2) A 7. §-ban foglalt kivétellel vagyonkezelői jog nyilvános pályázat útján, ellenérték fejében szerezhető meg. A pályázat tartalmát a Képviselő-testület hagyja jóvá és dönt a pályázat elbírálásáról.

(3) A 7. § (3) bekezdésében meghatározott önkormányzati vagyonkezelő szervek a vagyonkezelői jog ingyenesen szerzik meg.

(4) A vagyonkezelői jog megszerzésének feltétele, hogy a vagyonkezelő a feladatellátással összefüggő jogokat, kötelezettségeket átvegye.

(5) Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzéséhez – 7. § (3) bekezdésében meghatározott önkormányzati vagyonkezelő szervek kivételével – az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés is szükséges. A vagyonkezelői jog jogosultja köteles gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.

(6) A 19. §-ban meghatározott közszolgáltatások ellátásához szükséges önkormányzati tulajdonban lévő ingó- és ingatlanvagyon kezelésbe adása vagyonkezelő szerződéssel történik.

20. § (1) A vagyonkezelési szerződésnek – figyelemmel az önkormányzati közfeladatra és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére – tartalmazni kell:

a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladat és az ellátható egyéb tevékenységek meghatározását, kikötve, hogy a vagyonkezelő a közfeladaton kívüli egyéb tevékenységet csak olyan módon és mértékben láthat el, hogy az ne veszélyeztesse az átadott közfeladat ellátását,

b) a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához alvállalkozók, illetőleg közreműködők igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket,

c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek a helyi önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzéket értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,

d) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve az ingyenesség tényét, a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,

e) az önkormányzat költségvetését megillető – a vagyonkezelésbe adott vagyon kezeléséből származó – befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,

f) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket,

g) a teljesítés biztosítására szolgáló mellék-kötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,

h) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,

i) a vagyonkezelési szerződés időtartamát.

(2) A vagyonkezelőnek a tulajdonosi hozzájárulást kell beszereznie a vagyonkezelési tevékenység körében felmerülő bármely hatósági engedélyhez kötött tevékenységhez.

(3) Az önkormányzat az önkormányzati cikluson belül legalább egy alkalommal ellenőrzi a vagyonkezelői jog gyakorlását, az átadott vagyon rendeltetésszerű használatát és kezelését.

21. § (1) A tulajdonosi nyilatkozatok megtételére a Képviselő-testület jogosult.

(2) Az önkormányzati követelés kiegyenlítésekor az önkormányzat javára az ingatlanra a követelés biztosítására bejegyzett jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló nyilatkozat kiadására a polgármester jogosult.

22. § (1) Átmenetileg felszabaduló pénzeszköz hasznosításáról, értékpapír (kizárólag MNB kötvény, MÁK, Diszkont kincstárjegy) vásárlásáról, bankbetétről értékhatártól függetlenül a polgármester dönt a gazdasági ügyintéző ellenjegyzésével.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt értékpapírok kizárólag pénzintézettől vásárolhatók.

(3) Egyéb üzletrészek és értékpapírok hasznosítása, vásárlása értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

23. § Az önkormányzati követelés kiegyenlítésekor az önkormányzat javára az ingatlanra a követelés biztosítására bejegyzett jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló nyilatkozat kiadására a polgármester jogosult.

24. § (1) A mezőgazdasági célra alkalmas ingatlan haszonbérbe adás útján is hasznosítható.

(2) A haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama 10 év lehet. A szerződés időbeli hatályának meghatározásánál a településszerkezeti tervet figyelembe kell venni.

(3) A haszonbérleti szerződések megkötésére a polgármester jogosult.

25. § (1) A vagyontárgyak elidegenítésénél, illetve hasznosításánál fizetési eszközként az önkormányzat csak készpénzt, illetve külön képviselő-testületi jóváhagyással csereingatlant vagy értékpapírt fogad el.

(2) Részletfizetési kedvezményt vagy fizetési haladékot csak rendkívül indokolt esetben, kizárólag a Képviselő-testület adhat.

26. § (1) Az önkormányzat tulajdonát képező, 51 %-os tulajdoni arány el nem érő üzletrész, illetve részvényvagyon vagy egyéb értékpapír hasznosítására a Képviselő-testület portfólió-vagyonkezelési szerződést is köthet.

(2) A szerződés megkötésének célja a vagyontömeg piaci értékének megőrzése, illetve növelése.

(3) Részvény- és egyéb értékpapírvagyon-portfólió vagyonkezelése esetén a tulajdonosi jogosítványokat - a szerződésben foglaltak figyelembe vételével - a vagyonkezelő gyakorolja.

27. § (1) Az önkormányzat intézményeinek feladata a használatában lévő ingatlanok, egyéb eszközök és szellemi kapacitás ésszerű, az alaptevékenységet nem sértő hasznosítása és azzal többletbevétel elérése. Az eredményességért és jogszerűségért az intézmény vezetője felel.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységből származó bevétel az intézményt illeti meg.

(3) A hasznosítás eredményét az intézmény működési feltételeinek javítására kell felhasználni.

28. § (1) Az önkormányzati tulajdonában lévő lakások és az önkormányzati tulajdonú helyiségek közül bérbeadás útján hasznosított helyiségek száma nem haladja meg a húszat, ezért a Képviselő-testületnek a lakások és helyiségek a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 79. § (2) bekezdése alapján nem kell rendeletet alkotnia.

(2) Az önkormányzati tulajdonában lévő lakások és az önkormányzati tulajdonú helyiségek közül bérbeadás útján hasznosított helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére az Ltv-ben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Az újonnan épített vásárolt, vagy más módon az Önkormányzat tulajdonába került lakások és a helyiségek hasznosításának módjáról, feltételeiről, valamint a bérbeadás esetén annak jellegéről a Képviselő-testület egyedi határozatban dönt.

(4) A határozott idejű bérleti szerződések lejártakor, illetve a lakások és helyiségek megüresedésekor a Képviselő-testület egyedi határozatban dönt az ismételt bérbeadás vagy az értékesítés feltételeiről.

29. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése vagy hasznosítása kérelemre vagy hivatalból indulhat.

(2) Hivatalból kezdeményezhet

a) a Képviselő-testület,

b) a bizottságok,

c) a polgármester,

d) a jegyző.

(3) A magánszemélyek vagy a gazdálkodó szervek kezdeményezése alapján induló pályázat esetén a kezdeményezők hasznosítói ötleteinek védelmét biztosítani kell. Két egyforma, azonos értékű pályázat benyújtásakor az ötletgazda elsődlegességének elve érvényesül.

(4) Ingatlan értékesítése során a vételáron túlmenően érvényesíteni kell a szerződéskötés költségeit, mely tartalmazza az ingatlan forgalmi-értékbecslésének költségeit is. A szerződéskötés költségeinek megfizetése a szerződés aláírásakor esedékes.

30. § (1) A bérleti és használati díjakat a bérbeadó számlája alapján havonta előre kell megfizetni. E feltételt a bérleti szerződésben is rögzíteni kell.

(2) Az eseti, meghatározott napra vagy 3 hónapnál rövidebb időtartamra szóló bérleti, használati díjak megfizetésének módjában a felek szabadon állapodnak meg.

31. § (1)Ez a rendelet a 2019. január 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 7/2014. (IV. 30.) önkormányzati rendelete.

Szentgál, 2018. december 13.

Istvánfalvi Sándor Pintérné Kundermann Györgyi

polgármester jegyző

A rendelet kihirdetve 2018. december 15-én.

Pintérné Kundermann Györgyi

jegyző