Kifejezéskereső
Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2018. (XII.20.) önkormányzati rendelete
Úrkút község Helyi Építési Szabályzatáról
Úrkút község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdés a-c) pontjaiban biztosított jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal, Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Természetvédelmi Osztály, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országos Vízügyi Igazgatóság, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi és Járványügyi Osztály, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal, Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály, VMKH Veszprémi Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal, Ajkai Járási Hivatal Földhivatali Osztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztálya, Veszprém Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Főosztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztály I., Veszprém megyei Önkormányzat, MÁV Zrt Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság Ajka Város Önkormányzata, Kislőd Önkormányzata, Szentgál Önkormányzata, Tótvázsony Önkormányzata, Nagyvázsony Önkormányzata, Magyar Közút Nonprofit Zrt Veszprém megyei Igazgatóság véleményének kikérésével valamint a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet alkalmazása
1. § Úrkút község területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok és jelen rendelet előírásainak és a mellékletét képező Szabályozási tervnek az együttes alkalmazásával lehet.
2. Fogalommagyarázat
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Főépület: Az övezet rendeltetése szempontjából meghatározó, a területfelhasználási egységeknél felsorolt fő rendeltetési egységeket tartalmazó épület.
2. Közös udvaros beépítésű telek: kialakult, közös udvarral és több épülettel rendelkező telek, ahol a telken álló épületek egy része vagy mindegyike külön hrsz-ú úszótelek. Új épület elhelyezése, vagy meglévő épületek átépítése, bővítése esetén a közös udvart az úszótelkek területével együtt kell a beépítés alapjául számolni és a beépítés mértékbe az összes épületet (az úszótelkeseket is) be kell számítani.
3. Melléképület: a főépület rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb tároló épület, gépjárműtároló, mosókonyha, nyárikonyha, műhely, műterem, üvegház, fóliasátor, mezőgazdasági épület, állattartó épület.
4. Terepszint alatti beépítés: A terepszint feletti beépítéshez szerkezetileg csatlakozó, terepszint alatti épületrész.
3. Szabályozási elemek
3. § (1) A Településszerkezeti terv módosításával is járó kötelező szabályozási elemek:
a) övezethatár, építési övezet határa, ha különböző területfelhasználási egységeket választ el,
b) területfelhasználási egység besorolása
(2) A Szabályozási terv kötelező elemei, melyek csak a Szabályozási terv módosításával változtathatók:
a) tervezett szabályozási vonal, szabályozási szélesség,
b) övezet, építési övezet határa, jele,
c) szabályozási elemekre vonatkozó méretek,
d) a telek be nem építhető része.
(3) Azoknak a tájékoztató elemeknek a módosítása, melyek nem az Önkormányzat hatáskörébe tartoznak, csak a magasabb szintű jogszabályok megváltozása esetén, vagy az illetékes hatóságok egyetértésével lehetséges. Ilyen elemek a következők:
a) országos jelentőségű természetvédelmi terület,
b) Natura 2000 terület,
c) országos ökológiai hálózat – magterület,
d) országos ökológiai hálózat – pufferterület,
e) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület ,
f) régészeti lelőhelyek,
g) védőterületek, védőtávolságok, védősávok határa,
h) hidrogeológiai védőövezet,
i) alábányászott terület és védőterülete.
(4) Irányadó szabályozási elemek, amelyek pontosítása a Szabályozási terv módosítása nélkül is lehetséges:
a) javasolt telekhatár,
b) javasolt telekhatár megszüntetés,
c) javasolt belterületi határ megszüntetés,
d) tervezett belterület határ (eddig növelhető a belterület).
4. Telekalakítás
4. § (1) Új építési telkek szélessége, amennyiben az építési övezeti előírások másképpen nem szabályozzák:
a) oldalhatáron álló beépítés esetén minimum 16 m,
b) szabadonálló beépítés esetén minimum 18 m,
c) gazdasági területen minimum 20 m.
(2) Közmű műtárgy, köz-és magánút elhelyezésére az építési övezeti, övezeti előírásainál kisebb méretű telek is kialakítható.
(3) Az építési övezetekben új nyúlványos (nyeles) telek csak abban az esetben alakítható ki, ha terepadottságok a telek más módon történő megközelítését nem teszik lehetővé vagy a telek más módon történő megosztása nem lehetséges, de a visszamaradó telek szélessége feleljen meg az (1) bekezdés szerinti méreteknek.
5. Építés, létesítés általános feltételei
5. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen új beépítés csak akkor létesíthető, ha:
a) a tervezett szabályozási vonalnak és övezethatárnak illetve építési övezethatárnak megfelelő telekalakítás átvezetése az ingatlan-nyilvántartásban megtörtént;
b) a szükséges közművesítési feltétel biztosítható.
(2) Beépítésre nem szánt területeken terepszint alatti építmény bruttó területe legfeljebb a telek 10%-a lehet és bárhol kialakítható, ha a rendelet másként nem szabályozza.
(3) Melléképület, melléképítmény (kivéve közmű-becsatlakozási műtárgy, kerti építmény) beépítésre szánt területen új beépítésként önállóan nem helyezhető el.
(4) Belterületen 6 m-nél magasabb szélkerék nem helyezhető el.
(5) Ha az építési övezet területére eső telek alábányászott területtel vagy az alábányászott terület védőövezetével érintett, akkor az érintett telekrészen épület csak részletes geotechnikai szakvélemény alapján létesíthető.
6. Tereprendezés
6. § (1) A telekhatárokon a csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett terepszint között legfeljebb 1,0 m lehet az eltérés és a tereprendezéssel kialakuló új terepvonalnak illeszkednie kell a környező telkek terepadottságaihoz.
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ HELYI RENDELKEZÉSEK
Általános építési előírások
7. § (1) Az övezeti előírásokban szereplő legkisebb kialakítható teleknél kisebb méretű, meglévő építési telek is beépíthető, ha az összes egyéb előírás betartható és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
(2) Úrkút teljes területén lakókocsi, utánfutó és egyéb forgalomból kivont közlekedési eszköz építményként nem helyezhető el.
(3) Az előkert mérete
a) már beépült területeken az adott utcában, az érintett ingatlan környezetében (legalább 2-2 telek) lévő főépülethez igazodóan (kialakult állapot),
b) az a) pontban megjelölt területen kívül 5 m, kivéve ha az egyes övezeti előírások, vagy a Szabályozási terv ettől eltérően rendelkeznek.
(4) Előkert minimális méretén belül, ha az övezeti előírások másként nem szabályozzák csak
a) közmű-becsatlakozási műtárgy
b) maximum 4m³ térfogatú föld alatt elhelyezett zárt esővíztározó
c) kerti tó,
d) zászlótartó oszlop,
e) hulladéktartály-tároló maximum 2m² alapterülettel 2 m magassággal
helyezhető el, oly módon hogy a szomszédos ingatlan használatát nem korlátozhatja.
(5) Oldalkert minimális mérete nem lehet kisebb
a) oldalhatáros beépítés esetén az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb épületmagasság mértékénél, a b) pont kivételével;
b) a közös udvaros beépítésű telkeken, ahol mindkét oldalhatáron meglévő épület áll az oldalkert mérete 0 m;
c) szabadon álló beépítés esetén az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb épületmagasság felénél.
(6) Oldalkert teljes méretében – az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály szerinti - benyúló épületrészeken a főépület oldalkert felőli homlokzatának mélységében csak
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) kerti építmények közül pihenés, játék, szórakozás, kikapcsolódás használatát szolgáló műtárgy
helyezhető el, oly módon hogy a szomszédos ingatlan használatát nem korlátozhatja.
(7) A hátsókert minimális mérete az övezeti előírások eltérő rendelkezése és a Szabályozási terv eltérő jelölése hiányában
a) legalább 6 méter,
b) a Mester utca (256/4 hrsz) menti és a Sport utca (387 hrsz) menti teleksorok (319-328 hrsz és a 249/9-12, 250-255 hrsz, 373/2-373/10, 373/18, 374-383, 373/14-20, 388/2-390/6 hrsz) esetében a hátsókertnek tekintendők a Mester utca, illetve Sport utca felőli telekrészek.
(8) A lakóterületek, és vegyes területek saroktelkein, oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épület szabadon állóan is elhelyezhető az egyéb előírások betartásával, de a szabadon álló beépítés a szomszédos építési telkek építési jogait nem korlátozhatja.
(9) Az előírt beépítési módtól eltérő, kialakult beépítésű meglévő épület bővítése, felújítása a szomszédos telkek előírt beépítési módú beépíthetőségét nem korlátozhatja, kivétel ez alól, ha a szomszédos épület is kialakult beépítésű.
(10) Az építési helyen belül több épület is elhelyezhető, azonban legalább egy főépületet az utca felőli előkert határára kell helyezni.
(11) Új főépületek utca felőli homlokzata hosszának legalább 40 %-a kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell, hogy kerüljön.
(12) Melléképületet a főépülethez hozzáépítve, vagy a főépület mögött szabad elhelyezni, az adott építési övezetre vonatkozó elő- oldal- illetve hátsókert előírásainak megfelelően, kivéve ahol a kialakult állapot szerint az egyik oldalhatáron a főépület, a másik oldalhatáron a melléképület áll.
8. Építészeti előírások
8. § (1) Az építési övezeteknél az épületekre meghatározott legnagyobb épületmagasság hitéleti és kegyeleti épületek tornyánál figyelmen kívül hagyható.
(2) Az adott építési övezetben szabályozott épületmagasságnál nagyobb magasságú épület - mely a korábbi előírásoknak megfelelően szabályosan épült – felújítható és az épülettömegen belül bővíthető.
9. Zöldfelületek
9. § Új közutak, utcák kialakításánál
a) 12-15 m szabályozási szélesség esetén legalább egyoldali fasor telepítéséhez,
b) a legalább 16 m szabályozási szélesség esetén kétoldali fasor telepítéséhez kell területet biztosítani.
10. Közterületek alakítására vonatkozó előírások
10. § (1) Közterület kialakítása, megszüntetése, határvonalának módosítása – ahol a Szabályozási terv jelöli - csak a Szabályozási Terv rendelkezése szerint hajtható végre.
(2) Közterületen, közhasználat céljára átadott területen, építmény, berendezés, köztárgy, közterületi felszerelés csak abban az esetben helyezhető el, ha az
a) a gyalogossáv szélességét nem csökkenti,
b) a járművezetők kilátását és az utak forgalmát nem veszélyezteti,
c) a felszíni vizek lefolyását, elvezetését nem korlátozza,
d) a közműlétesítmények építését, karbantartását nem akadályozza meg,
e) ha a közlekedésre és a közterületre vonatkozó más jogszabályi rendelkezések teljesülnek.
(3) Közterületen garázs, sorgarázs nem építhető.
a közművekre és a közművesítésre vonatkozó előírások
11. A közművekre és a közművesítésre vonatkozó általános előírások
11. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági-, védőtávolsága számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani.
(2) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, továbbá egyéb okból funkciót vesztett, feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.
(3) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében, az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, továbbá a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy az előírt utcai fasorok telepítését ne akadályozzák meg.
(6) Főépület elhelyezéshez a közmű feltételek az alábbiak:
a) belterületi beépítésre szánt területen (kertvárosias lakóterület, településközpont terület, általános gazdasági terület, különleges területek) teljes közművesítés,
b) külterületi beépítésre szánt területen (falusias lakóterület, egyéb ipari terület, általános gazdasági terület, beépítésre szánt különleges területek) részleges közművesítés,
c) beépítésre nem szánt terület övezeteiben közműigényes épület rendeltetés esetén a vízellátás történhet helyi vízbeszerzéssel, vízzáró szennyvíztároló, illetve az illetékes hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés megléte szükséges.
d) Az a-c) pontokban foglalt közművesítés mértéke abban az esetben nem követelmény az egyes telkek beépítésének feltételeként, ha a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi módon teljesíthetők az övezetre előírt közművesítettségi feltételek.
e) Szennyvízcsatornával ellátott területeken új épület a hálózatra történő rákötéssel építhető.
A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ HELYI RENDELKEZÉSEK
12. Táji és természeti értékek védelme
12. § (1) A Szabályozási terv feltünteti a település területét érintő magasabb szintű jogszabály által előírt területeket, melyek az alábbiak:
a) országos jelentőségű természetvédelmi terület,
b) Natura 2000 terület,
c) országos ökológiai hálózat magterülete,
d) országos ökológiai hálózat pufferterülete,
e) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő területeken építési tevékenység a jelen rendelet előírásai mellett a vonatkozó jogszabályokban rögzített előírások együttes figyelembevételével történhet.
(3) Külterületen levő, a tájkaraktert meghatározó fasorok, mezsgyék, védőerdősávok megőrzendők.
(4) Mezőgazdasági terület, erdőterület tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területre eső övezeteiben az épületek tájba illesztését látványtervvel kell igazolni. A látványterv egy fotómontázs lehet, amelyen a tágabb táji környezetbe kell beilleszteni a tervezett épületet, épületeket.
13. Környezetvédelem
13. § (1) A levegő védelme szempontjából védelmi övezetet igénylő építmények (légszennyező források) csak úgy alakíthatók ki, hogy a szomszédos telkek, övezetek, építési övezetek beépítési lehetőségét, területfelhasználását nem korlátozzák.
(2) A zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak akkor építhető, illetve ilyen tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke nem haladja meg a környezetében a vonatkozó zajterhelési határértékeket.
(3) A település területén kijelölt egyedileg meghatározott zajvédelmi szempontból érzékeny területfelhasználási egységek: turisztikai terület, látogatóközpont.
(4) Technológiai eredetű szennyvíz, illetve az üzemek, gazdasági területek területén összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába csak akkor vezethető, ha előtisztítása a vonatkozó jogszabályokban és hatósági előírásokban meghatározott mértékben az üzemek, gazdasági területek területén megtörtént.
(5) Állattartás céljára szolgáló épületek építése csak a rendelet építési övezetekre vonatkozó előírásai szerint lehetséges.
(6) A település igazgatási területén tisztítatlan szennyvíz nem szikkasztható el.
(7) A közcsatornával ellátatlan külterületen a keletkező szennyvizet szivárgásmentes, zárt tárolóban kell összegyűjteni, vagy egyedi szennyvíztisztító kisberendezéssel kell megtisztítani.
(8) Külterületen egyedi szennyvíztisztító kisberendezés akkor létesíthető, ha azt az övezeti előírások nem tiltják és a szükséges védőtávolság a telken belül biztosítható.
(9) Talajmozgatással járó tevékenység során, továbbá a beépítendő területeken a termőréteg védelmét, elkülönített tárolását és újrahasznosítását biztosítani kell.
(10) A gazdálkodó szervezeteknek gondoskodniuk kell a tevékenységükből keletkező veszélyes és nem veszélyes termelési hulladékok hasznosításáról, ártalmatlanításáról.
(11) Az üzemi technológia során keletkező veszélyes hulladék átmeneti tárolása a vonatkozó jogszabályok szerint a talaj, talajvíz szennyezése nélkül történhet.
(12) A keletkező kommunális szilárd hulladék szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell, kommunális szilárd hulladék zárt gyűjtőedényben tárolható.
(13) Veszélyes anyagok, vagy hulladékok állandó tárolására szolgáló telephely, hígtrágyás állattartó telep Úrkút bel- és külterületén nem létesíthető.
(14) Lakóterület határáról 500 m védőtávolságon belül külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, külszín bányaművelés nem folytatható.
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEKRE ILLETVE ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
14. Beépítésre szánt területek
14. § (1) A beépítésre szánt területek használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:
a) Kertvárosias lakóterület (Lke),
b) Falusias lakóterület (Lf),
c) Településközpont terület (Vt),
d) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz),
e) Különleges terület
ea) Sportterület (Ksp),
eb) mezőgazdasági üzemi terület (Kmü),
ec) Turisztikai terület (Kt),
ed) Kulturális központ (Kkk),
ee) Vízmű (Kv),
ef) Honvédelmi terület (Kh).
(2) Az egyes építési övezetek paramétereit az 1. melléklet tartalmazza.
15. Kertvárosias lakóterület (Lke)
15. § (1) A Kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő, kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, legfeljebb 6,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető főépület a következő rendeltetéseket tartalmazhatja:
a) lakó,
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló, a lakóterületi követelményeknek megfelelő kereskedelmi, szolgáltató,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális,
e) szállás jellegű,
f) sport.
(3) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben melléképületként
a) gépjárműtároló,
b) az épület(ek) rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb tároló,
c) nyárikonyha, mosókonyha, műterem,
d) kerti növényház (üvegház), fóliasátor legfeljebb 30 m2 alapterülettel,
helyezhető el.
(4) Kertvárosias lakóterületen a melléképítmények közül kizárólag:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló,
c) kerti építmény,
d) állat ól, állatkifutó,
e) olyan antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, melynek legmagasabb pontja nem haladja meg a 6,0 m-t,
f) komposztáló,
g) csapadékvíz gyűjtő ciszterna,
h) zöldségverem,
helyezhető el.
(5) A (3) a-d) pontok szerinti rendeltetések a főépületben vagy a főépülettel egybeépítve is elhelyezhetők a (2) bekezdés a-f) pontja szerinti rendeltetések mellett.
(6) Új főépület elhelyezése esetén gépkocsitároló csak a fő rendeltetésű épülettel egy tömegben vagy azzal egybeépítve a főépület takarásában alakítható ki.
(7) A telek közterületi határvonalától 25 m mélységű területrészén állat ól, állatkifutó és egyéb - az állattartással összefüggő építmény nem létesíthető.
(8) A kertvárosias lakóterület építési övezeteinek paramétereit az 1. melléklet 1. táblázata tartalmazza.
(9) Kertvárosias lakóterületen az állattartó építmények összes alapterülete nem lehet több a beépítési mérték 5 %-ánál.
16. Falusias lakóterület (Lf)
16. § (1) A falusias lakóterület legfeljebb 5,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mezőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető főépület a következő rendeltetéseket tartalmazhatja:
a) lakó,
b) a lakóterületi követelményeknek megfelelő, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú rendeltetés legfeljebb 50 m2 alapterülettel
c) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés legfeljebb 50 m2 alapterülettel,
d) szállás jellegű,
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
f) kulturális, közösségi szórakoztató.
(3) Falusias lakóterület építési övezeteiben melléképületként
a) gépjárműtároló,
b) az épület(ek) rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb tároló,
c) műhely,
d) nyárikonyha,
e) mezőgazdasági épület, állattartó épület
helyezhető el.
(4) Falusias lakóterületen a melléképítmények közül kizárólag:
i) közmű-becsatlakozási műtárgy,
j) hulladéktartály-tároló,
k) kerti építmény,
l) állat ól, állatkifutó,
m) olyan antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, melynek legmagasabb pontja nem haladja meg a 6,0 m-t,
n) komposztáló,
o) csapadékvíz gyűjtő ciszterna,
p) zöldségverem
helyezhető el.
(5) A (2) bekezdés a-f) pontja szerinti rendeltetésű főépületben vagy a főépülettel egybeépítve a (3) a-d) pontok szerinti rendeltetések is elhelyezhetők.
(6) Falusias lakóterületen az állattartó építmények (istálló, ól, kifutó) összes alapterülete nem haladhatja meg a telek területének 10 %-át, és nem lehet több 100 m2-nél.
(7) A falusias lakóterület építési övezeteinek paramétereit az 1. melléklet 2. táblázata tartalmazza.
17. Településközpont terület (Vt)
17. § (1) A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetésű épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
(2) A településközpont területen elhelyezhető főépület:
a) lakó,
b) igazgatási, iroda,
c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
e) kulturális, közösségi szórakoztató,
f) sport,
rendeltetést tartalmazhat.
(3) A településközpont terület építési övezeteinek paramétereit az 1. melléklet 3. táblázata tartalmazza.
(4) Településközpont terület építési övezeteiben melléképületként gépjárműtároló és az épület(ek) rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb tároló helyezhető el.
(5) Településközpont területen a melléképítmények közül kizárólag:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló,
c) kerti építmény,
d) olyan antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, melynek legmagasabb pontja nem haladja meg a 6 m-t
helyezhető el.
18. Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
18. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató, ipari) tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben csak olyan rendeltetésű épület létesíthető, amelyben folytatott tevékenység:
a) védőtávolság, védőövezet igénye saját telkén belül biztosítható,
b) a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás is kialakítható.
(4) A Gksz-1 építési övezetben a meglévő irodaépület rendeltetése szálláshely szolgáltatásra akkor változtatható meg, ha igazolható, hogy a szomszédos területeken a gazdasági tevékenységek a szállás rendeltetésre nincsenek zavaró hatással.
(5) A kereskedelmi,szolgáltató terület építési övezeteinek paramétereit az 1. melléklet 4. táblázata tartalmazza.
(6) Az építési övezetben elhelyezésre kerülő technológiai építmény legmagasabb pontja meghaladhatja az építési övezetben meghatározott maximális épületmagasságot ha az alkalmazott üzemi technológia szempontjából az szükséges.
(7) Az építési övezetben a minimális zöldfelületi értéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítendő.
19. Különleges terület – Sportterület
19. § (1) A Szabályozási terven Ksp jellel szabályozott építési övezetben a testedzéssel, sportolással, a szabadidő eltöltésével összefüggő építmények, valamint a látogatók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű épületek helyezhetők el.
(2) Az építési övezeti paramétereket az 1. melléklet 5. táblázat tartalmazza.
20. Különleges mezőgazdasági üzemi terület
20. § (1) A Szabályozási terven „Kmű” jellel szabályozott építési övezetben mezőgazdasági üzemi építmények, mezőgazdasági termeléssel összefüggő kereskedelmi, szolgáltató és agrárturisztikai, lovas-turisztikai rendeltetésű építmények létesíthetők.
(2) Az építési övezetben kialakíthatók a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások is.
(3) A területen csak olyan kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági tevékenységi célú épületek létesíthetők, amelyek közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból az állattartással összeegyeztethetők.
(4) Épületnek nem minősülő technológiai építmény magassági korlátozás nélkül létesíthető.
(5) Az építési övezet paramétereit az 1. melléklet 5. táblázat tartalmazza.
21. Különleges terület- turisztikai terület
21. § (1) A Szabályozási terven, Zsófiapusztán „Kt” jellel szabályozott építési övezetben lakó, kulturális, rekreációs, sportolási rendeltetésű épületek, valamint szállás jellegű és a turizmushoz kapcsolódó kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó rendeltetésű épületek helyezhetők el.
(2) Az építési övezet paramétereit az 1. melléklet 5. táblázat tartalmazza.
22. Különleges terület- kulturális központ
22. § (1) A Szabályozási terven, „Kkk” jellel szabályozott építési övezetben hitéleti, kulturális, sportolási, oktatási és ismeretterjesztési rendeltetésű épületek, valamint ezekhez kapcsolódó szállás jellegű, kiszolgáló rendeltetésű épületek helyezhetők el.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt rendeltetések mellett kialakíthatók a személyzet és használók számára lakások is.
(3) Az építési övezet paramétereit az 1. melléklet 5. táblázat tartalmazza.
23. Különleges terület- vízmű (Kv)
23. § (1) A Szabályozási terven „Kv” jellel szabályozott építési övezetben az ivóvízellátást, a vízkivételt, vízkezelést szolgáló építmények létesíthetők
(2) Az építési övezet paramétereit az 1. melléklet 5. táblázat tartalmazza.
24. Különleges terület- honvédelmi terület (Kh)
24. § (1) A Szabályozási terven „Kh” jellel szabályozott építési övezetben a honvédelmi és azzal összefüggő funkciókat magába foglaló építmények, továbbá a honvédelmi oktatást, ismeretterjesztést, továbbképzést szolgáló építmények helyezhetők el.
(1) Az építési övezet paramétereit az 1. melléklet 5. táblázat tartalmazza.
25. Beépítésre nem szánt területek
25. § (1) A beépítésre nem szánt területek használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe tartoznak:
a) Közlekedési és közműterületek – közúti (KÖu)
b) Zöldterület (Z),
c)1 Erdőterület
ca) védelmi erdőövezet (Ev),
cb) védelmi, másodlagosan honvédelmi erdőövezet (Evh),
cc) gazdasági (Eg),
cd) közjóléti (Ek)
ce) közjóléti-turisztikai (Ek-t).
d) Mezőgazdasági terület
da) általános mezőgazdasági terület (Má),
db) korlátozott használatú terület (Mko).
e) Vízgazdálkodási területek (V),
f) Különleges terület
fa) temető (Kb-t),
fb) zagytározó (Kb-z),
fc) látogatóközpont (Kb-L),
fd) bányamúzeum (Kb-bm),
fe) napelempark (Kb-np)
26. Közlekedési területek
26. § (1) Közlekedési és közműterületen csak a közút létesítményei, berendezései, és kiszolgáló építményei, tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (váróhelység, esőbeálló) valamint közművek helyezhetők el.
(2) A közúthálózat elemei számára a szabályozási terven jelölt építési területet (a meglévő, nem szabályozott telekhatárt, vagy tervezett szabályozási szélességet) kell biztosítani.
a) meglévő országos mellékút:
aa) 7308 sz.(K.V.B., Rákóczi út és Béke út, B.V.c.B.),
ab) 73114 j. (K.V.B.),
ac) 73115 j. (K.V.B.).
b) meglévő gyűjtőutak:
ba) Mester u., Ady Endre u. (Mester u. – Hősök u. között), (B.V.c.B),
bb) Temető u. (Ady Endre utcától északra eső szakasza), (B.V.c.B),
bc) Hősök u., Rózsa utca (első szakasza) (B.V.c.B),
bd) külterületi gyűjtő szerepű mezőgazdasági út szakaszok (terven jelölve, K.VI.B.).
c) lakó utak, kiszolgáló utak: Meglévő és tervezett utcák, utcaszakaszok (B.VI.c.B.),
d) tervezett kerékpárút (nyom): Tihany – Nagyvázsony – Ajka (7308 sz. út mentén) (K.VIII.)
(3) Az országos közutak beépítésre nem szánt területen lévő szakaszai mentén az alábbi védőtávolságokat kell biztosítani az út tengelyétől számítva: országos mellékutaknál 50 – 50 m.
(4) Védőtávolságon belül építmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el.
(5) A helyi külterületi utak (mezőgazdasági kiszolgáló utak), illetve külterületi, közforgalom elől nem elzárt magánutak mentén kerítés és egyéb építmény az úttengelytől számított 6-6 méteren belül nem helyezhető el.
(6) Közforgalom elől nem elzárt magánút minimum 6,0 m, közforgalom elől elzárt magánút minimum 4,0 m telekszélességgel alakítható ki. Előbbiek alól kivétel a gyalogút és kerékpárút, mely esetekben a minimális szélesség 3,0 m.
(7) Bármely közút, illetve közforgalom elől nem elzárt magánút esetében az úttengelytől számított 3-3 méteren belül nem helyezhető el fás szárú növényzet.
27. Zöldterület (Z)
27. § (1) Zöldterület a Szabályozási Terveken Z jellel szabályozott közhasználatú, meghatározóan növényzettel fedett közterület, ahol a növényzettel borított terület aránya 60 %-nál kevesebb nem lehet.
(2) A Z-0 jellel szabályozott zöldterületeken épület nem létesíthető, elhelyezhetők a szabadidő eltöltését – a pihenést, játékot, sportolást – szolgáló, épületnek nem minősülő építmények, sétaút, kerékpárút, továbbá köztárgyak.
(3) A Z-1 jellel szabályozott zöldterületeken a (2) bekezdés szerinti építmények továbbá a zöldterület funkciójához illeszkedő vendéglátó, sport-, szabadidős létesítmények épületei is kialakíthatóak.
(4) A Z-1 övezet beépítettsége legfeljebb 3 % lehet, az épületek szabadonállóan legfeljebb 5,0 m épületmagassággal helyezhetők el.
28. Erdőterület (E)
28. § (1) Erdőterület az üzemtervezett erdők és a településrendezési eszközök szerint tervezett erdők területe.
(2) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából:
a) gazdasági (Eg),
b) védelmi (Ev),
c) Védelmi, másodlagosan honvédelmi (Evh)
d)2 közjóléti (Ek)
e)3 közjóléti-turisztikai (Ek-t)
övezetbe tartozik.
(3) Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezeteiben (Eg) övezeteiben az erdőgazdálkodással, vadgazdálkodással összefüggő épületek és az erdei turizmussal összefüggő, épületnek nem minősülő építmények létesíthetők.
(4) Az Eg jelű erdő övezetek területén épületek a következő feltételekkel létesíthetők:
a) a beépíthető telek területe legalább 1,0 ha,
b) a beépítettség mértéke legfeljebb 0,5 %,
c) az épületmagasság legfeljebb 4,5 m,
d) az előkert, oldalkert legalább 10 m.
(5) Az Ev jelű védelmi rendeltetésű erdőterület övezetében épületet létesíteni nem lehet.
(6) Az Evh jelű védelmi, másodlagosan honvédelmi erdőövezetben honvédelmi és katonai rendeltetésű épületek elhelyezhetők, az alábbi feltételekkel:
a) a beépíthető telek területe legalább 1,0 ha,
b) a beépítettség mértéke legfeljebb 0,5 %,
c) az épületmagasság legfeljebb 4,5 m,
d) az előkert, oldalkert legalább 10 m.
(7)4 Közjóléti-turisztikai rendeltetésű erdőterület (Ek-t) övezetében az erdőhöz kötődő turisztikai létesítmények, erdei szállásépület, továbbá fogadóépület helyezhetők el.
(8)5 Az Ek-t jelű övezet területén épületek a következő feltételekkel létesíthetők:
a) az övezet telkének beépítettség mértéke legfeljebb 1 %,
b) az egyes épületek br. alapterülete nem lehet több, mint 40 m2,
c) az épületmagasság legfeljebb 4,5 m, ahol a rendezett terepszint alatt az épület padlószintjét kell érteni,
d) épület – kivéve a fogadóépület - a telekhatároktól legalább 10 m-re helyezhető el,
e) a fogadóépület a telekhatártól legalább 5 m-re helyezhető el.
29. Mezőgazdasági terület
29. § (1) A mezőgazdasági terület a termőhelyi adottságokhoz illeszkedő hagyományos mezőgazdasági használat megtartása, a termőföldvédelem, a természeti értékek védelme, a tájképvédelem érdekében a következő sajátos területfelhasználási egységekre tagolódik:
a) általános mezőgazdasági terület (Má),
b) korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko).
(2) Ha az övezeti előírások lakás, lakóépület létesítését lehetővé teszik, azok csak az árutermelő mezőgazdasági üzemi tevékenység épületeinek megépítésével egy időben, vagy azt követően létesíthető.
30. Általános mezőgazdasági terület
30. § (1) Általános mezőgazdasági terület az Má jellel szabályozott árutermelő gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági termőföldek területe.
(2) Általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás, állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozás és –tárolás építményei, továbbá lakóépület, lakás helyezhető el.
(3) Általános mezőgazdasági terület Má övezetében az (2) bekezdés szerinti építmények kialakításának feltételei:
a) Beépíthető telek területe: minimum 5 ha,
b) Kialakítható legkisebb telek (földrészlet) területe: minimum 1 ha,
c) Beépítési mód: szabadonálló,
d) Beépítettség mértéke: maximum 5 %,
e) Épületmagasság: maximum 7,5 m,
f) Előkert, oldalkert: minimum 10 m.
(4) Az általános mezőgazdasági terület övezetében, ha valakinek a tulajdonában álló mezőgazdasági művelési ágú telkek (földrészletek) összes területe eléri az 5 ha-t, akkor az egyik legalább 1 ha területű telken birtokközpont létesíthető, ahol a (2) bekezdés szerinti építmények, továbbá a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület és vendéglátó épület helyezhető el.
(5) A birtokközpont kialakításának feltételei:
a) Beépíthető telek területe: minimum 1 ha,
b) Beépítési mód: szabadonálló,
d) Beépítettség mértéke: a birtokközpont területének 40 %-a, de nem lehet több, a beszámított telkek összterületének 10 %-ánál,
e) Épületmagasság: maximum. 7,5 m,
f) Előkert, oldalkert:, hátsókert: minimum10 m.
31. Korlátozott használatú mezőgazdasági terület
31. § (1) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület az országos ökológiai hálózat övezeteinek területére, az alábányászott területre eső mezőgazdasági területek továbbá a tájképvédelmi szempontból érzékeny Mko jellel szabályozott területek.
(2) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület Mko-0 övezeteiben épület nem létesíthető.
(3) Az Mko-1 jelű övezetben a gyepterületek fenntartását szolgáló legeltetéses állattartás, a lovas sportolás, lovas turizmus építményei, a bemutatást, ismeretterjesztést szolgáló gazdasági épületek, a továbbá a tulajdonos, használó, a személyzet számára szolgáló lakás létesíthető.
(4) Az Mko-1 övezet területén építmények a következő feltételekkel helyezhetők el:
a) Beépíthető telek területe: minimum 5 ha
b) Kialakítható legkisebb telek (földrészlet) területe: minimum 2 ha,
c) Beépítési mód: szabadonálló,
d) Beépítettség mértéke: maximum 3 %,
e) Épületmagassága: maximum 7,5 m,
f) Előkert, oldalkert: minimum 10 m.
(5) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezeteiben birtokközpont nem létesíthető.
32. Vízgazdálkodási terület
32. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő terület a vízmedrek, árkok területe (V), ahol a vízgazdálkodással összefüggő építmények létesíthetők.
33. Különleges terület – Zagytározó
33. § (1) A Kb-z jelű, beépítésre nem szánt, különleges terület – zagytározó övezetben a rekultivációt és a zagytározókban előforduló ásványi nyersanyagok kitermelését, feldolgozását szolgáló építmények létesíthetők.
(2) Az övezet területén az építmények elhelyezésének feltételei a következők:
a) beépítési mód: szabadonálló
b) kialakítható telekterület: minimum 1 ha,
c) beépítettség: maximum 1 %,
d) épületmagasság: maximum. 5 m.
34. Különleges terület- Temető
34. § (1) A terület a Szabályozási terven Kb-t jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol csak a temető funkciójával összhangban lévő építmények helyezhetők el.
(2) A temető rendeltetésének megfelelő építmények a következő előírások szerint létesíthetőek:
a) beépítési mód: szabadonálló,
b) kialakítható telekterület: minimum 5000 m2,
c) beépítettség: maximum 5 %,
d) épület épületmagassága: maximum 5,5 m.
35. Különleges terület – Látogató központ
35. § (1) A Kb-lk jelű, beépítésre nem szánt, különleges terület – látogató központ övezetében az őskarszt természeti értékeinek bemutatását, az oktatást, ismeretterjesztést, ökoturizmust szolgáló épület továbbá szállás jellegű, és vendéglátó épület létesíthető.
(2) Az övezet területén az építmények elhelyezésének feltételei a következők:
a) beépítési mód: szabadonálló,
b) kialakítható telekterület: miniumum 1 ha,
c) beépítettség: maximum 10 %,
d) épületmagasság: maximum 5,5 m.
36. Különleges terület – Bányamúzeum
36. § (1) A Kb-m jelű, beépítésre nem szánt, különleges terület – bányamúzeum övezetében az egykori mangánbányászattal összefüggő épületek és létesítmények megtartásával a bányászat bemutatását, a bányászattal összefüggő ismeretterjesztést, oktatást szolgáló rendeltetések, látogatóközpont, alakítható ki továbbá szállás jellegű, vendéglátó rendeltetésű épületek helyezhetők el.
(2) Az övezet területén az építmények elhelyezésének feltételei a következők:
a) beépítési mód: szabadonálló,
b) kialakítható telekterület: minimum 1 ha,
c) beépítettség:maximum 10 %,
d) épületmagasság: maximum 5,5 m.
36. Különleges terület – Napelempark
37. § (1) A Kb-np jelű, beépítésre nem szánt, különleges terület – napelempark övezetében legfeljebb 5 MW névleges teljesítményt el nem érő napelempark létesíthető, a területen annak építményei és kiszolgáló létesítményei alakíthatók ki.
(2) Az övezet területén az építmények elhelyezésének feltételei a következők:
a) beépítési mód: szabadonálló,
b) kialakítható telekterület: minimum 1 ha,
c) beépítettség: maximum 2 %,
d) épületmagasság: maximum 4,5 m,
e) előkert, oldalkert, hátsókert: minimum 5 m,
f) zöldfelület legalább 40%, de a minimális zöldfelületi arányba a napelemek alatt kialakított zöldfelület is beszámítható.
38. Mellékletek
38. § (1) A rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Az építési övezetek táblázatai,
b) 2. melléklet: SZT-1 jelű M=1:2000 méretarányú Szabályozási terv (belterület),
c) 3. melléklet: SZT-2 jelű M=1:10000 méretarányú Szabályozási terv (külterület),
d) 4. melléklet SZT-3 jelű 1:4000 méretarányú Szabályozási terv (Zsófiapuszta).
39. Záró rendelkezések
39. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés napjától számított 30. napon lép hatályba.
(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
(3) Hatályát veszti Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének az Úrkút helyi építési szabályzatáról szóló 12/2008. (X.9.) önkormányzati rendelete.
A 25. § (1) bekezdés c) pontja az Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (2) bekezdés d) pontját az Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdése iktatta be.
A 28. § (2) bekezdés e) pontját az Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdése iktatta be.
A 28. § (7) bekezdését az Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 28. § (8) bekezdését az Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. melléklet az Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 3. § - 1. mellékletével megállapított szöveg.
