Kifejezéskereső
Sáska község Képviselő-testületének 3/2018(III.23..) önkormányzati rendelete
A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL
Sáska község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXLX. törvény 13. § (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 43/A § (6) bekezdés és a 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért és Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Államtitkárság, NMHH Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósági Iroda, a Magyar Építész Kamara, továbbá a Településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 29. §-a alapján elfogadott, Sáska község Önkormányzata Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 4/2017. (V.25.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya és értelmező rendelkezések
1. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja:
a) Sáska épített és természeti értékeinek védelme, az épített környezet esztétikus kialakítása.
b) A településképi szempontból meghatározó területen a településképi illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő településképi követelmények érvényesítése.
(2)1 A képviselő-testület a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. §-ban foglalt önkormányzati hatósági hatásköröket a 8/A. §-ban kapott felhatalmazás alapján a polgármesterre ruházza át.
2. § E rendelet mellékletei:
1. melléklet: A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
2. melléklet: Ajánlott növényjegyzék
3. melléklet: A Településképi bejelentési tervdokumentáció – Bejelentés minta
4. melléklet: A település helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke
3. § E rendelet alkalmazásában:
a) áttört kerítés: Olyan kerítés amelynek kerítéssíkjára merőleges átláthatóság a rendeletben meghatározott %-os arányban nem akadályozott;
b) molinó: alkalmanként az üzlet, épület homlokzatán elhelyezett vagy a járda, az úttest felett kifeszített nem merev szerkezetű, speciális fóliából készült mobil hirdetési felület.
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
4. § (1) A helyi védelem célja Sáska község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
5. § (1) A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökség
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése és
d) a lakossággal történő megismertetése.
6. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve megszüntetés írásban benyújtott kérelemmel kezdeményezhető.
(2) A kérelmet bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy Sáska Képviselő-testülete benyújthatja a község Polgármesterének.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a védendő-, vagy a védettség megszűntetésével érintett érték megnevezését, a helyszínének címét, helyrajzi számát;
b) a kérelmező nevét,
c) helyi területi védelem esetén az együttes megnevezését, térképi lehatárolását,
d) a védendő érték, vagy terület ismertetését,
e) a védelem alá helyezés indoklását.
(4) A helyi védelem alá helyezés, illetve megszüntetés kezdeményezése során hiánypótlásra nincs lehetőség.
(5) A kérelmet a beérkezésétől számított 30 napon belül a polgármester előkészíti a Képviselő-testületnek, aki dönt, hogy a kérelem alapján kezdeményezi-e a településképi rendelet módosítását.
7. § Ha a helyi védelem alatt álló elem országos műemléki védelem alá kerül, a helyi védelem az országos védettség hatályba lépésével egyidőben megszűnik.
3. A helyi védelem meghatározása
9. § (1) A helyi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó, az 4. melléklet meghatározott
a) építményekre, építményrészletekre
b) alkalmazott anyaghasználatra,
c) tömegformálásra,
d) homlokzati kialakításra,
e) táj- és kertépítészeti alkotásra,
f) egyedi tájértékre, növényzetre,
g) szoborra, képzőművészeti alkotásra,
h) utcabútorra terjed ki.
4. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
10. § (1) Az 4. melléklet szereplő, helyi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos
köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását.
(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló művi érték korszerűsítéssel, átalakítással, bővítéssel, részleges bontással, bontással kapcsolatos általános szabályai:
11. § (1) A 4. melléklet szerinti helyi egyedi védelem alatt álló (a továbbiakban védett) épületek bővítése felújítása, (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés) során az eredeti épület anyaghasználatát,
színezését, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások alkalmazandók.
6. A helyi védelem alatt álló területen vagy értéken elhelyezett sajátos építményekre, műtárgyakra vonatkozó anyaghasználati követelmények
12. § (1) Égéstermék elvezetésére szerelt kémény az ingatlannal határos közterületről látható módon nem építhető.
(2) Épített égéstermék elvezető csak tégla vagy vakolt felületű lehet. Az új, korszerű készülékek függőleges égéstermék elvezetőjének színe (gyári tartozék kémény) a héjazat színével megegyező vagy fekete legyen. Égéstermék elvezető közterületről látható esetben csak függőleges lehet, homlokzati égéstermék elvezető közterületről látható külső határoló falakon csak abban az esetben jelenhet meg, ha egyéb módon az épület fűtéskorszerűsítése műszakilag nem oldható meg.
(3) Elektronikus hírközlési építmények és berendezései, műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés, közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, klímaberendezés kültéri egysége, valamint egyéb gépészeti berendezés az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén nem helyezhető el, kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg.
(4) Az épületen elhelyezett napkollektor csak tetősíkban vagy az ingatlannal határos közterületről nem látható módon helyezhető el.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
13. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:
a) falusias terület
b) gazdasági terület
c) mezőgazdasági terület
d) erdő terület
e) egyéb terület
(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 1. melléklet tartalmazza.
9. Falusias területre vonatkozó településképi követelmények
15. § (1) A telek rendeltetésszerű használatához szükséges építményeket egy csoportban, oldalhatáron állóan kell elhelyezni.
(2) A területen az épületek csak földszint vagy földszint + tetőtér kialakításúak lehetnek. Tetőtér csak egyszintesen építhető be.
(3) A lakótelkek utcai telekhatárán csak maximum 50 cm magasságú természetes anyagból készült tömör lábazatos, áttört utcai kerítések létesíthetők. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást akadályozó létesítményt elhelyezni, valamint 1,2 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.
(4) Az utcafronton elhelyezett kerítés minimum 50 % -ban áttört lehet.
(5) Az épületek tetőhajlásszöge nem lehet 40º-nál kisebb és 45º-nál nagyobb. Kivéve a Rákóczi utca és Ifjúság utca között megnyitásra kerülő új utca esetén, ahol a tető hajlásszöge 30º-ig csökkenthető.
(6) A tetőtér beépítése esetén tilos térdfal magasítás, beugró loggia, kiugró erkély. Kivéve a Rákóczi utca és Ifjúság utca között megnyitásra kerülő új utca esetén, ahol a térdfal építése engedélyezett.
(7) 20 m-nél keskenyebb telken nem lehet utcával párhuzamos tetőgerincű, nyeregtetős épületet építeni.
(8) Az épület utcai homlokzatára, látható helyre technológiai berendezés (klímaberendezés, parabolaantenna, szellőző) nem helyezhető el.
(9) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, maximum 0,5 m2 nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.
(10) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
1. A gazdasági területre vonatkozó településképi követelmények
16. § (1) A területen az épületek legmagasabb pontja a terepcsatlakozástól számított maximum 10,0 m lehet, kivéve az alkalmazott technológiából adódó létesítmények.
(2) Az utcafronton elhelyezett kerítés minimum 70 % -ban áttört lehet.
(3) A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével a tető hajlásszöge 30°-45° között lehet.
(4) Épületcsoportoknál azonos dőlésszögű, héjalású tetőkialakítást kell alkalmazni.
(5) A telekhatárok mentén legalább egy fasort kell telepíteni. Gazdasági területen az előkertben portaépület elhelyezhető.
(6) A parkolók és a telekhatárok mentén új fasor telepítésénél és meglévő fasor kiegészítésénél (fapótlásnál) várostűrő, előnevelt, többszörösen iskolázott, útsorfa minőségű faegyedek ültetésénél a 8 méternél kisebb tőtávolság nem megengedett.
(7) A minimálisan kialakítandó zöldfelület kétharmadán a kevesebb, mint háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növénytakaró alkalmazása nem megengedett.
(8) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 2 darab, összesen maximum 1,0 m2 nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.
(9) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
11. A mezőgazdasági területekre vonatkozó településképi követelmények
17. § (1) A telkek rendeltetésszerű használatához szükséges építményeket egy csoportban, szabadon állóan kell elhelyezni.
(2) Az épületeket tájba illeszkedően, hagyományos tömegű és építészeti karakterű kialakítással lehet elhelyezni.
(3) Az épületek homlokzati kialakítása vakolt fal, természetes kő vagy természetes színű fa lehet.
(4) A területen elhelyezhető lakóépületek legmagasabb pontja a terepcsatlakozástól számított maximum 8,0 m lehet.
(5) Az épületek szélessége legfeljebb 7,5 m lehet. Összetett tömegek esetén az épületrészekre vonatkozóan kell meghatározni a szélességet.
(6) A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével a tető hajlásszöge 40º-45º között lehet.
(7) Épületcsoportoknál azonos dőlésszögű és héjalású tetőkialakítást kell alkalmazni.
(8) Kerítés csak élő sövényből létesíthető, kivéve az erdővel, gyeppel határos területeken a vadvédelmi célú kerítést.
12. Az erdőterületre vonatkozó településképi követelmények
18. § (1) A telkek rendeltetésszerű használatához szükséges építményeket szabadon állóan kell elhelyezni, a telekhatároktól minimum 20 m-re.
(2) Az épületeket tájba illeszkedően, hagyományos tömegű és építészeti karakterű kialakítással lehet elhelyezni.
(3) A területen az épületek legmagasabb pontja a terepcsatlakozástól számított maximum 8,0 m lehet, kivéve a kilátók.
(4) Kerítést létesíteni csak ideiglenesen, természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdálkodási célból szabad, minimum 90 % -ban áttört kialakítással.
(5) A tető hajlásszöge 40º-45º között lehet.
(6) Épületcsoportoknál azonos dőlésszögű és héjalású tetőkialakítást kell alkalmazni.
(7) Az épületek kialakításánál kizárólag természetes anyagok alkalmazhatók.
13. Reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
19. § (1) A védett épületeken hirdetés, reklám nem helyezhető el.
(2) 4 m2-nél nagyobb felületű reklámhordozó a településen nem helyezhető el.
(3) Közterületen és köztulajdonban álló ingatlanon 10 méterenként legfeljebb 1 db, maximum 1,5 m2 nagyságú reklámhordozó helyezhető el.
(4) A reklámhordozó anyaga az időjárásnak ellenálló (nem rozsdásodó) kell legyen, az élénk színek használata kerülendő.
(5) villogó fényreklám és fényszennyezést okozó reklám nem helyezhető el.
20. § A belterület közterületein kizárólag reklámozás, hirdetés célját szolgáló, állandó jellegű, táblaszerű objektum nem helyezhető el, kivéve, ha a hirdetés önkormányzati illetve települési célt, továbbá esetenkénti rendezvények hirdetését szolgálja.
21. § (1) Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó reklámhordozó, reklám, molinó hirdetmények elhelyezhetők közterületen illetve magán területen is.
(2) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(3) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(4) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
(5) Pályázati forrásból megvalósuló építmény esetében az előírt tájékoztatási felületként
a) az építés ideje alatt a telken belül elhelyezett, a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla,
b) a létesítmény átadása után legfeljebb a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla a homlokzaton, vagy a létesítmény előkertjében elhelyezve – a pályázati kiírás szerinti időszakra – létesíthető.
22. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és az elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:
a) gazdasági terület,
b) mezőgazdasági terület.
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és az elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésér nem alkalmas területek
a) falusias terület,
b) egyéb terület.
c) Natura 2000 területek,
d) az ökológiai hálózat területe.
23. § Közmű és elektronikus hírközlési létesítmények kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani. A nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében a már meglévő lég- vagy szabadvezetékes fizikai infrastruktúra felhasználható.
24. § Elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, klímaberendezés kültéri egysége, valamint egyéb gépészeti berendezés az épületek közterületről látható homlokzati felületén nem helyezhető el.
25. § Műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén nem helyezhető el, kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg, ebben az esetén az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén csak takartan helyezhető el.
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
15. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
26. § (1) A településkép védelme érdekében az építtető kérelmére az önkormányzati főépítész (főépítész) – illetve, ha az önkormányzat által főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester – 8 napon belül szakmai tájékoztatást ad a településképi követelményekről.
(2) Szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.
(3) A kérelem papír vagy elektronikus formában nyújtható be az önkormányzathoz a közös önkormányzati hivatalba.
(4) A kérelmet a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi. A kérelmet az alábbi tartalmi követelménnyel kell benyújtani:
a) tervezett tevékenység helye (cím, hrsz.);
b) tervezett tevékenység rövid leírása;
c) a közterület felőli arculati megjelenés bemutatása (fotó, grafika, megjelenés a közvetlen környezetben);
d) beépítési koncepció vázlatos bemutatása.
(5) A főépítész – illetve, ha az önkormányzat által főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester - szakmai konzultációról készített emlékeztetőjéhez csatolni kell az esetlegesen bemutatott dokumentumokat (pl. vázlattervet, fotót).
(6) A konzultációkról az önkormányzati főépítész, ha főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester nyilvántartást vezet.
16. Szakmai konzultáció tartásának kötelező esetei
27. § (1) Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni
a) 200 m2 feletti alapterületű épület építése, átalakítása, bővítése esetén;
b) kereskedelem vendéglátás, szolgáltatás funkció kialakítása esetén.
(2) Amennyiben a szakmai konzultációra vázlatterv, vagy műszaki terv dokumentáció is benyújtásra kerül, előzetesen vizsgálni kell, hogy annak tartalma megfelel-e a jelen rendeletben foglalt előírásoknak.
(3) A szakmai konzultációról a főépítész, vagy annak hiányában a polgármester emlékeztetőt készít.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
28. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni építési engedély nélkül létesíthető:
a) reklámok és reklámhordozók elhelyezése,
b) 8m legnagyobb magasságot meghaladó, valamint
c) az építési törvény szerinti egyszerű bejelentés hatálya alá nem tartozó 300 m2 hasznos alapterület feletti építmények építése és bővítése esetén.
18. A bejelentési eljárás részletes szabályai
29. § (1) A településképi bejelentési eljárás a reklámozó, illetve a reklámhordozó és reklám elhelyezésével érintett telek tulajdonosa (a továbbiakban együtt: bejelentő) kérelmére indul.
(2) A kérelmet Sáska Község Polgármesteréhez (a továbbiakban: Polgármester) kell benyújtani. a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendeletben rögzítettek szerint.
(3) A településképi bejelentési eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot a 3. melléklet tartalmazza.
(4) A Polgármester a településképi bejelentési eljárást a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
(5) A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Sáska Község Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.
30. § (1) A településképi bejelentési eljárás szempontjai:
a) a kérelem megfelel-e a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek;
b) a reklámhordozó és reklám elhelyezése megfelel-e az e rendeletben megállapított településképi követelményeknek.
c) a 8m legnagyobb magasságot meghaladó, valamint az építési törvény szerinti egyszerű bejelentés hatálya alá nem tartozó 300m2 feletti, építmények építése és bővítése esetén
ca) a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik–e a kialakult településszerkezetbe,
cb) nem zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek, használhatóságát.
cc) teljesíti-e az egyes eltérő karakterű településképpel rendelkezői városrészek esetében a településképi szempontokkal kapcsolatos tömegalakítási, homlokzatformálási, anyaghasználati követelményeket,
cd) harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
19. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
31. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építési engedély alapján létesíthető:
a) reklámok és reklámhordozók elhelyezése,
b) 8m legnagyobb magasságot meghaladó, valamint
c) az építési törvény szerinti egyszerű bejelentés hatálya alá nem tartozó 300m2 hasznos alapterület feletti építmények építése és bővítése esetén.
20. A véleményezési eljárás részletes szabályai
32. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építéssel érintett ingatlan, valamint a reklámozó, illetve a reklámhordozó és reklám elhelyezésével érintett telek tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.
(2) A kérelmet Sáska Község Polgármesteréhez (a továbbiakban: Polgármester) kell benyújtani.
(3) A településképi véleményezési eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot a 3. melléklet tartalmazza.
(4) A Polgármester a településképi véleményezési eljárást a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
33. § (1) A településképi véleményezési eljárás szempontjai:
a) a kérelem megfelel-e a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek;
b) a reklámhordozó és reklám elhelyezése megfelel-e az e rendeletben megállapított településképi követelményeknek.
c) a 8m legnagyobb magasságot meghaladó, valamint a 300m2 hasznos alapterület feletti építmények építése és bővítése esetén
ca) a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik–e a kialakult településszerkezetbe,
cb) nem zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek, használhatóságát.
cc) teljesíti-e az egyes eltérő karakterű településképpel rendelkezői városrészek esetében a településképi szempontokkal kapcsolatos tömegalakítási, homlokzatformálási, anyaghasználati követelményeket,
cd) harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS
21. A településképi kötelezés
34. § (1) A jelen rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén a Polgármester hivatalból, vagy kérelemre végzésben felhívja az ingatlan tulajdonosának figyelmét a jogszabálysértésre.
(2) Az (1) bekezdés szerinti végzésben a jogszabálysértés megszüntetésére, a jogszabálysértés mértékéhez igazodó határidőt kell megállapítani.
(3) A Polgármester kötelezési eljárást folytat le az (1) bekezdés szerinti végzésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően.
(4) A településképi kötelezésről a Polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz határozat formájában.
22. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
35. § (1) A Polgármester a 34. § (3) bekezdés szerinti hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítés esetén településkép-védelmi bírságot szab ki.
(2) A településkép-védelmi bírság összege egyedi elbírálás alapján szabható ki, amelynek mértéke 30.000.- forinttól, 1.000.000. forintig terjedhet.
(3) Reklám, reklámhordozó jogszabálysértő módon történt elhelyezése esetén 15 napon belül a polgármester értesíti a Veszprémi Kormányhivatalt.
23. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja
36. § (1) A bírság összegét 30 naptári napon belül az Önkormányzat határozatban meghatározott számlaszámra kell befizetni.
(2) A befizetési határidő letelte után az elmaradt befizetés ismételten kivethető és eljárási bírsággal sújtható.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
24. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
25. Hatálybalépés
38. § . E rendelet kihirdetését követő nap lép hatályba.
26. Hatályon kívül helyező rendelkezések
39. § Hatályát veszti Sáska Község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/2017. (X.27.) számú, A reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló rendelete.
1. függelék
Az 1. § (2) bekezdését a Sáska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2021. (IX. 23.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
