Kifejezéskereső
Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2018. (III. 27.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) c) pontjában biztosított jogkörében eljáró Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet, Miniszterelnökség és Nemzeti Média- és Hírközlési hatóság véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:
Bevezető rendelkezések
1. A rendelet mellékletei
1. § E rendelet mellékletei:
1. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek
2. melléklet: Kérelem településképi véleményezési eljáráshoz
3. melléklet: Kérelem településképi bejelentési eljáráshoz
4. melléklet: Agresszíven gyomosító, invazív, nem telepíthető növények listája
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazása során:
a) Cégtábla: a vállalkozási tevékenységet folytató ingatlanon elhelyezett cégér, címtábla, cégfelirat, címfelirat, amely a vállalkozás nevét és székhelyét, logóját vagy egyéb adatait tartalmazza.
b) Üvegezett világító reklámtábla: függőleges elhelyezésű üvegezett berendezés, amely legfeljebb 2 m2 reklámközzétételre alkalmas felülettel rendelkezik.
c) Egyéb grafikai elem: A vállalkozással kapcsolatos egyéb információ, adatközlés, ábra, felirat.
d) Épületszélesség: Az épület utcai – saroktelek esetén a rövidebbik - homlokzatának szélessége. Az utcai homlokvonal szélességéhez hozzá kell számítani azokat az oldalirányú épületkiugrásokat is, amelyeket az utcai homlokvonal sarokpontjain, a homlokvonal síkjára állított – a telek mélysége felé eső - 45 fokos egyeneseken kívül esik.
e) Közterületi eligazodást segítő, tájékoztató tábla: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
f) Molinó: olyan, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, vagy két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
g) Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
h) Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
i) Tömör kerítés: az a kerítés, amelynek a közterület felőli merőleges vetületének összes felületének kevesebb, mint 50%-ban átlátható. Az összes felület a lábazatot is tartalmazza.
j) Védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény: építészmérnök, településmérnök, statikus, műemlékvédelmi szakmérnök szakképzettséggel rendelkező személy által készített szakvizsgálat, amely a védelem alatt álló épület, építmény vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, mely alapján a védelem oka már nem áll fenn.
A helyi védelem
3. A helyi védelem alá helyezésnek és a helyi védelem megszűnésének szabályai
3. § (1) A helyi védelem alá helyezési vagy annak megszüntetése iránti eljárást bármely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti írásban.
(2) A helyi védelem alá helyezést kezdeményező javaslatnak tartalmaznia kell:
a) a helyi védelemre javasolt építészeti örökség megnevezését, egyedi védelem esetén a címét és helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület térképi lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a helyi védelem alá helyezés kezdeményezésének indoklását,
c) a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségét,
d) a helyi védelemre javasolt építészeti örökséget bemutató értékvizsgálatot.
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a helyi védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét és helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés indokolását,
c) a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségeit,
d) a helyi védelem megszüntetését alátámasztó szakvéleményt.
(4) Amennyiben a helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését kezdeményező javaslat nem tartalmazza a jelen rendeletben meghatározott kellékeket, a polgármester a kezdeményezőt 30 naptári napos határidővel hiánypótlásra hívja fel. Amennyiben a hiánypótlási felhívás eredménytelenül eltelik a polgármester a javaslatot érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja.
(5) A polgármester intézkedhet az értékvizsgálat kiegészítéséről vagy önálló értékvizsgálat készítéséről.
(6) A helyi védelem alá helyezési vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét,
b) műalkotás esetén az alkotót vagy a szerzői jog jogosultját,
c) a kezdeményezőt.
(7) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárás kezdeményezéséről, az értékvizsgálat vagy szakvélemény közzétételével egyidejűleg, az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá helyi egyedi védelemre vagy helyi egyedi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés esetén írásban értesíteni kell az 3. § (6) bekezdés szerinti érdekelteket.
(8) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek:
a) egyedi védelem esetén az értesítés átvételét,
b) területi védelem esetén a hirdetmény közzétételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
4. Az ideiglenes helyi védelem
4. §[2]
5. A helyi védett értékek megjelölése és nyilvántartása
5. § (1) Az Önkormányzat a helyi egyedi védelem alatt álló értéket - annak értékeit nem sértő módon, de a közterületről jól láthatóan – az e célra rendszeresített, egységes táblával jelöli meg.
(2) A helyi egyedi védelem tényét közlő tábla elkészíttetése, kihelyezése és karbantartása az önkormányzat feladata. A tábla kihelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.
(3) A helyi egyedi védelem tényét közlő feliraton kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében, amelyet az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.
(4) A helyi védelem alá helyezett értékek nyilvántartásának vezetéséről a jegyző a külön jogszabályban foglaltak szerint gondoskodik.
6. A helyi egyedi védelemmel kapcsolatos szabályok
6. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló érték megfelelő fenntartását és megőrzését megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) Helyi egyedi védelem alatt álló érték nem bontható le.
(4) Helyi védelem alatt álló műtárgyak, műalkotások közül a kereszt, szobor, emlékmű áthelyezhető.
(5) Helyi védett műtárgyak, műalkotások felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell továbbra is alkalmazni.
(6) A helyi védett épületen állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtérbeépítés, bővítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát használó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók.
(7) Helyi védett épületen történő állagmegóvási munka végzésénél, felújításnál, helyreállításnál, korszerűsítésnél, tetőtérbeépítésnél, bővítésnél
a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani, bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz,
b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:
ba) a homlokzat felületképzését;
bb) a homlokzat díszítő elemeit;
bc) a nyílászárók formáját, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását;
bd) a tornácok kialakítását;
be) a lábazatot, a lábazati párkányt;
bf) a fő tartószerkezetek, főfalak, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.
A TELEPÜLÉSKÉPi SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
7. § A településkép szempontjából meghatározó területek lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza, melyek elnevezése az alábbi:
a) Öregfalu
b) Új lakóterületek
c) Újhegyi hétvégi házas területek
d) Balaton-parti hétvégi házas területek
e) Nagy kiterjedésű idegenforgalmi területek
f) Zártkertek
g) Külterületek
h)1 Villaszerű üdülőházas terület
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
8. A településképi szempontból meghatározó területeken alkalmazandó egyedi építészeti követelmények
8. § (1) A látszó terméskő falazatok és burkolatok permi vöröskőből, a bazaltkőből és mészkőből vagy az ezekkel színben és texturában megegyező terméskövekből készülhet.
(2) Hullámlemez vagy trapézlemez, bitumenes zsindely tetőhéjalásként, épületburkolatként nem alkalmazható.
(3) Csak egymással harmonikus egységet alkotó, azonos színcsaládba tartozó színek alkalmazhatók egy épületen.
(4) Közterületek felől az épületek homlokzatait részlegesen színezéssel ellátni nem lehet, kivéve, ha az épület homlokzati struktúrája, tagozódása ezt lehetővé teszi
(5) 45o-nál meredekebb tetőhajlásszögű épület nem létesíthető.
(6) Kétszintes tetőterű épület nem létesíthető.
(7)2 Az épületek utcafronti homlokzatán és tetőfelületén, amennyiben az a közterület felől látható, szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését, közműfogadót, közműórát valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni nem lehet.
(8)3 Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) magastetőre történő telepítése esetén a berendezés síkja a tetősíkkal párhuzamosnak kell lenni. A tetőszéleken (eresz- és gerincvonal, valamint oromzatoknál) minimum 60 cm széles sávot napenergiát hasznosító berendezésektől szabadon kell hagyni. A napenergiát hasznosító berendezéseket kizárólag téglalap alakú mezőben lehet felszerelni.
9. Az Öregfalu területén alkalmazandó egyedi építészeti követelmények
9. § (1) Az épületek homlokzati falfelületének színezésénél csak az alábbi színek alkalmazhatók:
a) fehér,
b) sárgával tört fehér,
c) szürkével tört fehér,
d) természetes építőanyagok esetén azok természetes színei.
(2) Faszerkezetek és nyílászárók esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túl a barna, kék, okker és zöld szín és azok árnyalatai is alkalmazhatók.
(3) Tetőfedésként kizárólag égetett cserép- vagy nádfedés alkalmazható. A cserépfedés színe natúr égetett agyagszín lehet.
(4) A homlokzatok kizárólag vakolt homlokzatok vagy terméskő falazatok lehetnek.
(5) Beton látható felületként nem jelenhet meg.
(6) Kizárólag magastetős épület helyezhető el, 37-42o tetőhajlásszöggel. Alacsony hajlású vagy lapostető az épület bruttó alapterületének legfeljebb 15%-án, de legfeljebb 20m2-en létesíthető. Nádfedés esetén a tetőhajlásszög 45o-ig emelhető.
(6a)4 A tető hossztengelyének és a gerincnek egyirányúnak kell lenni, az utca felől oromfalas megoldás alkalmazásával.
(7) Tetőtérben kizárólag tetősíkablak, íves záródású ökörszem ablak vagy négyszög kiemelésű ablak létesíthető.
(8) Új lakóépület épületszélessége nem lehet nagyobb, mint 8,0 méter.
(9) A közterület felé néző homlokzaton garázskapu, erkély, loggia, francia erkély nem létesíthető.
10. Az Új lakóterületek területén alkalmazandó egyedi építészeti követelmények
10. § (1) Az épületek homlokzati falfelületének színezésénél az alábbi színek alkalmazhatók:
a) fehér,
b) sárgával tört fehér,
c) szürkével tört fehér,
d) okker árnyalatai,
e) homok- és agyagszín,
f) pasztell színek a piros, lila, zöld és kék színek kivételével,valamint
g) természetes építőanyagok esetén azok természetes színei.
(2) Az (1) bekezdében foglaltakon túl sötét föld színek az épületek homlokzati felületének legfeljebb 10%-án használhatók.
(3) Faszerkezetek és nyílászárók esetén a barna, kék és zöld szín és azok árnyalatai is alkalmazhatók.
(4)5 Az épületek tetőhéjalásánál csak a natúr égetett agyagszín, vörös, bordó, vörösbarna szín árnyalatai alkalmazhatók.
(5) Tetőhéjalásként az alábbi anyagok használhatók:
a) égetett agyagcserép,
b) betoncserép,
c)6
d)7
e) nádfedés,
f) korcolt vagy lécezett sík fémlemez fedés.
(6) Faburkolat, kisméretű tégla burkolat vagy síklemez fedés az épületek homlokzati felületének legfeljebb 10%-án alkalmazható. A homlokzatokon ezen felül vakolt felület és terméskő jelenhet meg.
(7) Kizárólag magastetős épület helyezhető el, 37-42o tetőhajlásszöggel. Alacsony hajlású vagy lapostető az épület bruttó alapterületének legfeljebb 20%-án, de legfeljebb 50m2-en létesíthető. Nádfedés esetén a tetőhajlásszög 45o-ig emelhető.
(8)8 A tető hossztengelye és a gerinc egyirányú legyen. Az utcafront felé nem lehetséges a tető teljes kontyolása.
11. Az Újhegyi hétvégi házas területeken alkalmazandó egyedi építészeti követelmények
11. § (1) Az épületek homlokzati falfelületének színezésénél az alábbi színek alkalmazhatók:
a) fehér,
b) sárgával tört fehér,
c) szürkével tört fehér,
d) okker árnyalatai,
e) homok- és agyagszín,
f) pasztell színek a piros, lila, zöld és kék színek kivételével,valamint
g) természetes építőanyagok esetén azok természetes színei.
(2) Az (1) bekezdében foglaltakon túl sötét föld színek az épületek homlokzati felületének legfeljebb 10%-án használhatók.
(3) Faszerkezetek és nyílászárók esetén a barna, kék és zöld szín és azok árnyalatai is alkalmazhatók.
(4)9 Az épületek tetőhéjalásánál csak a natúr égetett agyagszín, vörös, bordó, vörösbarna szín árnyalatai alkalmazhatók.
(5) Tetőhéjazatként az alábbi anyagok használhatók:
a) égetett agyagcserép,
b) betoncserép,
c)10
d)11
e) nádfedés,
f) korcolt vagy lécezett sík fémlemez fedés,
g) homokszórt felületképzésű előregyártott kiselemes fémlemez fedés.
(6) Kisméretű tégla burkolat az épületek homlokzati felületének legfeljebb 10%-án alkalmazható. A homlokzatokon ezen felül fa, vakolt felület és terméskő jelenhet meg.
(7) Kizárólag 30-45° közötti tetőhajlásszögű magastetős épület létesíthető. Az összes tetőfelület vízszintes síkra vetített területének legfeljebb 20%-án kialakítható alacsonyabb hajlásszögű tető is.
12. A Balaton-parti hétvégi házas területeken alkalmazandó egyedi építészeti követelmények
12. § (1) Az épületek homlokzati falfelületének színezésénél az alábbi színek alkalmazhatók:
a) fehér,
b) sárgával tört fehér,
c) szürkével tört fehér,
d) okker árnyalatai,
e) homok- és agyagszín,
f) pasztell színek a piros, lila, zöld és kék színek kivételével,valamint
g) természetes építőanyagok esetén azok természetes színei.
(2) Az (1) bekezdében foglaltakon túl sötét föld színek az épületek homlokzati felületének legfeljebb 10%-án használhatók.
(3) Faszerkezetek és nyílászárók esetén a barna, kék és zöld szín és azok árnyalatai is alkalmazhatók.
(4)12 Az épületek tetőhéjalásánál csak a natúr égetett agyagszín, vörös, bordó, vörösbarna szín árnyalatai alkalmazhatók.
(5) Tetőhéjazatként az alábbi anyagok használhatók:
a) égetett agyagcserép,
b) betoncserép,
c)13
d)14
e) nádfedés,
f) korcolt vagy lécezett sík fémlemez fedés.
g) homokszórt felületképzésű előregyártott kiselemes fémlemez fedés.
(6) Faburkolat, kisméretű tégla burkolat vagy síklemez fedés az épületek homlokzati felületének legfeljebb 10%-án alkalmazható. A homlokzatokon ezen felül vakolt felület és terméskő jelenhet meg.
(7) Magastető kizárólag 30-42o közötti hajlásszöggel létesíthető.
12/A.15 Villaszerű üdülőházas területeken alkalmazandó egyedi építészeti követelmények
12/A. § (1) Az épületek homlokzati falfelületének színezésénél az alábbi színek alkalmazhatók:
a) fehér,
b) sárgával tört fehér,
c) szürkével tört fehér,
d) okker árnyalatai,
e) homok- és agyagszín,
f) pasztellszínek a piros, lila, zöld és kék színek kivételével, valamint
g) természetes építőanyagok esetén azok természetes színei.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl sötét föld színek az épületek homlokzati felületének legfeljebb 10%-án használhatók.
(3) Faszerkezetek és nyílászárók esetén a barna, kék és zöld szín és azok árnyalatai is alkalmazhatók.
(4) Az épületek tetőhéjalásánál csak a natúr égetett agyagszín, vörös, bordó, barna szín árnyalatai alkalmazhatók.
(5) Tetőhéjazatként az alábbi anyagok használhatók:
a) égetett agyagcserép,
b) betoncserép,
c) korcolt vagy lécezett sík fémlemez fedés,
d) homokszórt felületképzésű előregyártott kiselemes fémlemez fedés.
(6) Épület szintszáma a Földszint +1 szintet nem haladhatja meg;
(7) Lapostető és alacsony hajlásszögű tető létesíthető.
(8) Magastető kizárólag 6,0 méteres párkánymagasságot el nem érő épületek esetén létesíthető 30-42 közötti hajlásszöggel, de az épület legmagasabb pontja nem érheti el a 8,0 m-t.
(9) Ősfás, ligetes parkjelleg megőrzendő, azok pótlásáról tájhonos, lobhullató többször iskolázott fajokkal gondoskodni kell.
(10) Épületek elhelyezését, építési hely meghatározása során a koros fákra figyelemmel kell meghatározni. A telek országos ökológiai hálózat magterületével érintett részén tájképi egység megőrzése érdekében a többszintű növénysáv megőrzendő tájhonos, lombhullató fajok alkalmazásával.
(11) A telek országos ökológiai hálózat magterületével érintett részén tájképi egység megőrzése érdekében a többszintű növénysáv megőrzendő tájhonos, lombhullató fajok alkalmazásával.
13. A Nagy kiterjedésű idegenforgalmi területeken alkalmazandó egyedi építészeti követelmények
13. § (1) Az épületek homlokzati falfelületének színezésénél az alábbi színek alkalmazhatók:
a) fehér,
b) sárgával tört fehér,
c) szürkével tört fehér,
d) okker árnyalatai,
e) homok- és agyagszín,
f) pasztell színek a piros, lila, zöld és kék színek kivételével,valamint
g) természetes építőanyagok esetén azok természetes színei.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl sötét föld színek az épületek homlokzati felületének legfeljebb 10%-án használhatók.
(3) Faszerkezetek és nyílászárók esetén a barna, kék és zöld szín és azok árnyalatai is alkalmazhatók.
(4)16 Az épületek tetőhéjalásánál csak a natúr égetett agyagszín, vörös, bordó, vörösbarna szín árnyalatai alkalmazhatók.
(5) Tetőhéjazatként az alábbi anyagok használhatók:
a) égetett agyagcserép,
b) betoncserép,
c)17
d)18
e) nádfedés,
f) korcolt vagy lécezett sík fémlemez fedés.
g) homokszórt felületképzésű előregyártott kiselemes fémlemez fedés.
(6) A homlokzatokon fa, vakolt felület, kisméretű tégla, sík fémlemez fedés és terméskő jelenhet meg.
(7) Magastető kizárólag 30-42o közötti hajlásszöggel létesíthető.
14. A Zártkertek területén alkalmazandó egyedi építészeti követelmények
14. § (1) Az épületek homlokzati falfelületének színezésénél csak az alábbi színek alkalmazhatók:
a) fehér,
b) szürkével tört fehér,
c) természetes építőanyagok esetén azok természetes színei.
(2) Faszerkezetek és nyílászárók esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túl a barna, kék, okker és zöld szín és azok árnyalatai is alkalmazhatók.
(3) Tetőfedésként kizárólag égetett cserép- vagy nádfedés alkalmazható. A cserépfedés színe natúr égetett agyagszín lehet.
(4) A homlokzatok kizárólag vakolt homlokzatok vagy terméskő falazatok lehetnek.
(5) Beton látható felületként nem jelenhet meg.
(6) Kizárólag kontyolás nélküli, magastetős, oromfalas épület létesíthető, 37-42o tetőhajlásszöggel a szintvonalakra merőleges tetőgerinccel. Alacsony hajlású vagy lapostető az épület bruttó alapterületének legfeljebb 15%-án, de legfeljebb 20m2-en létesíthető. Nádfedés esetén a tetőhajlásszög 45o-ig emelhető.
(7)19 Tetőtérben kizárólag tetősíkablak, íves záródású ökörszem ablak vagy négyzetes vagy fekvő téglalap kiemelésű ablak létesíthető. A tetőfelépítmények teljes hossza a tetőgerinc hosszának legfeljebb negyede lehet. Tetősíkba történő bevágás nem alakítható ki.
(8)20 Új épület épületszélessége nem lehet nagyobb, mint 8,0 méter.
(9) Az épületek homlokzatán garázskapu, erkély, loggia, francia erkély nem létesíthető.
(10) Kizárólag fa szerkezetű nyílászárók alkalmazhatók.
(11) A hagyományos építészeti elemek, homlokzati tagozatok, díszek, nyílászárók megőrzendők.
(12) A kialakult pincebejáratok homlokzati kialakítását eredeti formájában kell megőrizni.
(13)21 Konténer, mobilház, faanyagú épület (faház, rönkház, gerendaház), sátorszerkezet, vagy lakókocsi még ideiglenesen sem helyezhető el, kivéve az építkezés ideje alatt létesített, anyagok, eszközök, gépek tárolását biztosító, illetve kiszolgáló egységként működő felvonulási épületet. A felvonulási épület az építkezéssel létesített épület használatba vételekor eltávolítandó.
(14)22 Új épület téglalap alaprajzzal és szimmetrikus nyeregtető fedéssel készülhet.
(15)23 Korlát kizárólag fából vagy fémből készülhet.
(16)24 Az épületek homlokzatainak legalább 75%-át tömör felületként kell kialakítani.
15. A Külterületeken alkalmazandó egyedi építészeti követelmények
15. § (1) Az épületek homlokzati falfelületének színezésénél csak az alábbi színek alkalmazhatók:
a) fehér,
b) szürkével tört fehér,
c) természetes építőanyagok esetén azok természetes színei.
(2)25 Faszerkezetek és nyílászárók esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túl a barna, fehér, szürke, okker és zöld szín és azok árnyalatai is alkalmazhatók.
(3) Tetőfedésként kizárólag égetett cserép- vagy nádfedés alkalmazható. A cserépfedés színe natúr égetett agyagszín lehet.
(4) A homlokzatok kizárólag vakolt homlokzatok vagy terméskő falazatok lehetnek.
(5) Beton látható felületként nem jelenhet meg.
(6) Kizárólag kontyolás nélküli, magastetős, oromfalas épület létesíthető, 37-42o tetőhajlásszöggel a szintvonalakra merőleges tetőgerinccel. Alacsony hajlású vagy lapostető az épület bruttó alapterületének legfeljebb 20%-án létesíthető. Nádfedés esetén a tetőhajlásszög 45o-ig emelhető.
(7)26 Tetőtérben kizárólag tetősíkablak, íves záródású ökörszem ablak vagy négyzetes vagy fekvő téglalap kiemelésű ablak létesíthető. A tetőfelépítmények teljes hossza a tetőgerinc hosszának legfeljebb negyede lehet. Tetősíkba történő bevágás nem alakítható ki.
(8)27 Új épület épületszélessége nem lehet nagyobb, mint 8,0 méter.
(9)28 Az épületek homlokzatán garázskapu, erkély, loggia, francia erkély nem létesíthető.
(10)29 Kizárólag fa szerkezetű nyílászárók alkalmazhatók.
(11)30 A hagyományos építészeti elemek, homlokzati tagozatok, díszek, nyílászárók megőrzendők.
(12)31 A kialakult pincebejáratok homlokzati kialakítását eredeti formájában kell megőrizni.
(13)32 Konténer, mobilház, sátorszerkezet, vagy lakókocsi még ideiglenesen sem helyezhető el, kivéve az építkezés ideje alatt létesített, anyagok, eszközök, gépek tárolását biztosító, illetve kiszolgáló egységként működő felvonulási épületet. A felvonulási épület az építkezéssel létesített épület használatba vételekor eltávolítandó.
(14)33 Új épület téglalap alaprajzzal és szimmetrikus nyeregtető fedéssel készülhet.
(15)34 Korlát kizárólag fából vagy fémből készülhet.
(16)35 Az épületek homlokzatainak legalább 75%-át tömör felületként kell kialakítani.
16. A kerítésekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
16. § (1) A Külterületek és a Nagy kiterjedésű idegenforgalmi területek kivételével a kerítés anyaga és színe illeszkedjen a főépülethez.
(2) Külterületeken - a különleges beépítésre nem szánt terület és birtokközpont kivételével - kizárólag drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló, élősövény, valamint faanyagú karám helyezhető el.
(3) [3]
(4) A kerítések anyaga kizárólag fa, terméskő, fém vagy vakolt falazat lehet. Kerítésként sövény is telepíthető.
(5) Tömör kerítés - a Zártkertek, a Külterületek és a Nagy kiterjedésű idegenforgalmi területek kivételével létesíthető.
(6) Tömör kerítés kizárólag az alábbiak szerint létesíthető:
a) [4]
b) a tömör kerítésszakasz kizárólag terméskőből készülhet,
c) a kapu csak áttört szerkezetű lehet.
(7) [5]
(8) Az áttört kerítés utólagos lefedése, letakarása tilos.
17. Zöldfelületek kialakítási módjára vonatkozó követelmények a településkép szempontjából meghatározó területeken
17. § (1) [6]
(2) Az építési telkek be nem épített területén, minden megkezdett 200 m2 után legalább 1 darab lombos fa ültetendő.
(3) A 4. melléklet szerinti invazív növények nem telepíthetők.
(4) [7]
(5) Meglévő, kiegészítendő fasor egyedeinek pótlása, kiegészítése csak a meglévő fafajjal azonos fajjal lehetséges.
(6) Tervezett, új fasor létesítésekor egy-egy utcaszakaszon azonos fafaj ültetendő.
(7) A fasor létesítéséhez fánként legalább 4,0 m2-nyi burkolatlan vagy vízáteresztő burkolatú felületet vagy zöldsávot kell kialakítani és fenntartani.
(8) Közutak fásítása csak előnevelt, többször iskolázott egyedekkel létesíthető. A fásítást őshonos és a települési klímát jól tűrő lombos fafajokkal kell végezni.
(9) Új út építése, vagy egy utcaszakasz átépítése során legalább az egyik oldalon – ha a műszaki feltételek lehetővé teszik – fasor, vagy egyéb növényzet telepítendő, a közlekedés biztonságának figyelembe vételével.
(10) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó-(parkoló) helyet fásítani kell. A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítását minden megkezdett 6 db várakozó-(parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, kétszer iskolázott, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítésével kell megoldani, minimum 1 m2 szabad földterület biztosításával.
18. A reklámokra, reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
18. § (1) Vállalkozásonként 1 db, több portálszakaszból álló homlokzat esetén vállalkozásonként legfeljebb 5 méterenként 1 db cégtábla helyezhető el az épület homlokzatán, vagy a kerítésen.
(2) A cégtábla mellett egyéb grafikai elem is elhelyezhető.
(3) [8]
(4) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégtáblák, egyéb grafikai elemek elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani.
(5) Cégtábla, egyéb grafikai elem még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.
(6) Cégtábla, egyéb grafikai elem kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni. Villogó, zavaró fényű cégtábla, egyéb grafikai elem nem helyezhető el.
(7) [9] Reklámtorony (totem) kizárólag kereskedelmi létesítményhez kapcsolódó parkolóban, telken belül helyezhető el.
(8) Homlokzatra merőlegesen elhelyezett cégér oldalanként legfeljebb 0,5m2 felülettel és 0,3m szerkezeti vastagsággal alakítható ki.
(9) A cégtábla és egyéb grafikai elem rendszeres karbantartásáról annak tulajdonosa köteles gondoskodni.
(10) Az utcabútorok közül reklám célra kizárólag az utasváró, a kioszk, a közművelődési hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezések használhatók.
(11) Információs vagy más célú berendezésnek minősül:
a) a közérdeket alapvetően szolgáló
aa) kerékpártároló
ab) hulladéktároló, -gyűjtő
ac) pad
ad) telefonfülke,
amelyen reklámhordozó elhelyezhető.
b) a közérdeket a – hirdetőfelületének legalább egyharmadán közzétett – közérdekű információval szolgáló
ba) parkolót határoló korlát
bb) megállító tábla
bc) önkormányzati hirdetőtábla,
bd) önkormányzati faliújság
be) közterületi eligazodást segítő, tájékoztató tábla,
amelyen reklám a hirdetőfelület legfeljebb 2/3-án helyezhető el.
(12) Utcabútor a településen csak egységes kivitelben készülhet.
(13) Az utcabútorokon reklámhordozó összesen legfeljebb 2m2 felületen létesíthető.
(14) Az Önkormányzati hirdetőtábla és az Önkormányzati faliújság az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető területi korlát nélkül:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő információk.
(15) A buszmegálló építményen legfeljebb egy reklámfelület alakítható ki. A reklámfelület üvegezett világító reklámtábla is lehet.
(16) A település területén reklámcélokat nem szolgáló utcabútorok elhelyezése nem korlátozott.
(17) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében – az esemény előtt és annak időtartama alatt – időszakosan, de legfeljebb összesen 12 hétig molinó, plakát, egyéb hirdetés elhelyezhető.
(18) A település területén az építési tevékenység idejének végzése alatt építési reklámháló kihelyezése megengedett, amennyiben az építésinapló-bejegyzés igazolja a tevékenység megkezdését.
(19) Régészeti érdekű területen reklám, reklámhordózó, reklámhordozót tartó berendezés csak abban az esetben helyezhető el, ha az adott terület védelmi besorolás szerinti jelleget nem befolyásolja.
(20) [10]
(21) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(22) Közterület fölé nyúló árnyékoló berendezésen reklám, reklámhordozó nem helyezhető el.
19. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
19. § (1) Nem helyezhető el új felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmény, műtárgy
a) Az Ófalu területén
b) A Rákóczi utca mentén
c) közparkokban, közkertekben, játszótereken,
d) temetők területén,
e) védett természeti területen,
f) tájképvédelmi területen.
(2) Új energiaellátási és elektronikus hírközlés hálózat létesítése, illetve meglévő kiváltása kizárólag földkábeles formában történhet
(3) Önálló tartószerkezetre telepített antenna nem helyezhető el.
(4) Új villamosenergia ingatlan-bekötést földalatti csatlakozással kell kiépíteni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.
A településkép érvényesítési eszközök
20. A kötelező szakmai konzultáció esetei
20. § Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni a tervezett építési tevékenység megkezdését megelőzően, ha a tervezett építési tevékenység:
a) a lakóépület egyszerű bejelentéséről külön jogszabály hatálya alá tartozik, vagy
b) a településképi véleményezési eljárás hatálya alá tartozik, vagy
c) a településképi bejelentési eljárás hatálya alá tartozik.
21. A szakmai konzultáció szabályai
21. § (1) A szakmai konzultáció folyamata az önkormányzatnak benyújtott írásos kérelemre indul.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell legalább:
a) a kérelmező nevét és elérhetőségét,
b) az érintett ingatlan pontos beazonosításához szükséges adatokat és
c) a tervezett településképet érintő tevékenység ismertetését.
(3) A szakmai konzultáció szóban történik.
(4) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre, a főépítész döntése alapján a helyszínen is lefolytatható.
(5) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyet a konzultáció résztvevői aláírásukkal látnak el.
(6)36
22. A kötelező településképi véleményezési eljárás esetei és szabályai
22. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni minden esetben építmény építésére, bővítésére és településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási és összevont engedélyezési eljárást megelőzően.
(2) A településképi véleményezési eljárás a 2. melléklet szerinti kérelem benyújtásával indul.
(3) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a települési főépítész szakmai állásfoglalása képezi.
(4) Amennyiben a külön jogszabály szerinti tartalommal és módon véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció a szakmai konzultáción javasoltaktól eltérő megoldást tartalmaz, azt a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló műszaki leírásban indokolni kell.
(5)37 A képviselő-testület a településképi véleményezési eljárás lefolytatására vonatkozó hatáskörét a jegyzőre ruházza át.
23. A településképi véleményezés szempontjai
23. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) megfelel-e a településképi rendeletben foglalt kötelező előírásoknak,
b) ha volt, akkor figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, illetve szakmai konzultáció során írásba foglalt javaslatokat, véleményt, és hogy
c) a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést és településképi megjelenést eredményez-e.
(2) A tervezett telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja
a) az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) figyelembe veszi-e a terep adottságait és annak megfelelő épülettömeget alkalmaz-e,
c) nem jár-e a meglévő terep indokolatlan mértékű átalakításával, megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult és az átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
d) figyelembe veszi-e a település egyéb területeiről való rálátási viszonyokat,
e) nem sérti–e egyéb vonatkozásokban a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak, használóinak jogos érdekeit,
f) építési ütemben megvalósuló új beépítés vagy meglévő építmények bővítése esetén biztosított lesz vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
g) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) A tervezett épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult vagy a helyi építési szabályzat előírásai szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
d) javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám, cégtábla és egyéb grafikai elemek elhelyezésére és kialakítására,
e) településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
f) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(4) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentációban
a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata
b) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
c) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, és ebből eredően
e) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
f) a közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve telepítendő fákra, fasorokra.
(5) Az (1)-(5) bekezdésben szereplő szempontokat a főépítészi minősítés során is figyelembe kell venni.
24. A településképi bejelentési eljárás esetei
24. § (1)38 Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni minden közterületről, közforgalom által használt területről vagy közforgalom céljára átadott magánterületről látható, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység megkezdése előtt, amennyiben az építtető nem az Önkormányzat.
(2)39 A képviselő-testület a településképi bejelentési eljárás lefolytatására vonatkozó hatáskörét a jegyzőre ruházza át.
(3)40
25. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
25. § (1) A településképi bejelentési eljárás az 3. melléklet szerinti kérelem benyújtásával indul.
(2)41
(3) A településképi bejelentési eljáráshoz kötött tevékenységekre vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatos hatósági határozat alapját a települési főépítész szakmai állásfoglalása képezi.
(4) A településképi bejelentéshez kötött tevékenység a bejelentés alapján, a tudomásul vételt igazoló hatósági határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével, vagy hatósági határozat hiányában a bejelentéstől számított 16. napon – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
26. A településképi bejelentési eljárás szempontjai
26. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki tervdokumentáció értékelése során a településképben esztétikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) Részletes vizsgálati szempontok:
a) a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik-e a kialakult településszerkezetbe,
b) a tervezett megoldás nem zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek, használhatóságát,
c) a tervezett megoldás megfelel-e jelen rendelet előírásainak,
d) a tervezett rendeltetés változás megfelel-e a helyi építési szabályzat előírásainak,
e) a cégtáblák, egyéb grafikai elemek, továbbá a reklámok, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések mérete, nagysága, anyaga, kialakítása megfelel-e a településképhez igazodó esztétikus elhelyezés követelményeinek,
f) a tervezett megoldás harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait,
g) a tervezett megoldás kielégíti-e, a helyi építészeti értékek védelmével kapcsolatos építészeti esztétikai elvárásokat,
h) a tervezett megoldás megjelenésével, színezésével, méreteivel nem okoz-e esztétikai és látványbeli zavart, különösen a helyi védett értékek vonatkozásában, valamint a település kiemelt jelentőségű közterületei felőli látványban.
27. A településkép-védelmi bírság
27. § (1)42 A településképi követelmények érvényesítése, rendeltetésváltozás esetén a helyi építési szabályzat előírásainak teljesítése érdekében az ingatlan tulajdonosa a településkép védelméről szóló törvény szabályai szerint lefolytatott településképi kötelezési eljárásban településkép-védelmi bírsággal sújtható.
(2)43 A településképi bírságot az Önkormányzat számlájára kell megfizetni.
(3)44 A képviselő-testület a településképi kötelezés eljárás lefolytatására vonatkozó hatáskörét a jegyzőre ruházza át.
Záró rendelkezések
28. § (1) Jelen rendelet 2018. március 31. napján lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2017. (XII.30.) önkormányzati rendelete a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről;
b) Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2015. (XII.4.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárásról;
2. melléklet
|
ZÁNKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA |
|||
|
VÉLEMÉNYEZÉSI KÉRELEM |
|||
|
Iktatószám: |
Kiadás dátuma: |
||
|
Beérkezés dátuma: |
ÉTDR azonosító: |
||
|
Kérelmező tölti ki! |
||||
|
1. Építtető adatai: |
Tervező adatai: |
|||
|
Név: |
Név: |
|||
|
Lakcím: |
Tervezői jogosultság száma: |
|||
|
Levelezési cím: |
Levelezési cím: |
|||
|
Telefon/ e-mail: |
Telefon/ e-mail: |
|||
|
Kapcsolattartó: |
Tervező szervezet: |
|||
|
2. Véleményezés tárgya és rövid leírása: |
||||
|
Főépítészi egyeztetés szükséges: |
Reklámelhelyezés: |
|||
|
3. Kérelmezett építési tevékenység helye, az érintett ingatlan adatai: |
||||
|
Ingatlan címe: |
Helyrajzi szám: |
|||
|
Terület, épület védettségi foka: |
Ingatlan területe: |
|||
|
Övezeti besorolás: |
Beépíthetőség mértéke: |
|||
|
Minimális zöldfelület: |
Előírt építménymagasság: |
|||
|
4. Mellékelt dokumentáció tartalma (megfelelő szövegrész megjelölendő): |
||||
|
Műszaki leírás: |
Helyszínrajz: |
|||
|
Látványterv, színterv: |
Alaprajz(ok): |
|||
|
Utcaképi vázlat: |
Homlokzat(ok): |
|||
|
Fotódokumentáció: |
Egyéb: |
|||
3. melléklet
|
ZÁNKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA |
|||
|
BEJELENTÉSI KÉRELEM |
|||
|
Iktatószám: |
Kiadás dátuma: |
||
|
Beérkezés dátuma: |
Érvényesség ideje: |
||
|
Kérelmező tölti ki! |
||||
|
1. Építtető adatai: |
Tervező adatai: |
|||
|
Név: |
Név: |
|||
|
Lakcím: |
Tervezői jogosultság száma: |
|||
|
Levelezési cím: |
Levelezési cím: |
|||
|
Telefon/ e-mail: |
Telefon/ e-mail: |
|||
|
Kapcsolattartó: |
Tervező szervezet: |
|||
|
2. Bejelentés tárgya és rövid leírása (építési munka, tevékenység, változás, stb.): |
||||
|
3. Bejelentés helye, az érintett ingatlan adatai: |
||||
|
Ingatlan címe: |
Helyrajzi szám: |
|||
|
Terület, épület védettségi foka: |
A kérelmezett tevékenység tervezett időtartama: |
|||
|
4. Mellékelt dokumentáció tartalma (megfelelő szövegrész megjelölendő): |
||||
|
Műszaki leírás: |
Helyszínrajz: |
|||
|
Látványterv, színterv: |
Alaprajz(ok): |
|||
|
Utcaképi vázlat: |
Homlokzat(ok): |
|||
|
Egyéb: |
Egyéb: |
|||
4. melléklet
|
magyar elnevezés |
tudományos (latin) elnevezés |
magyar elnevezés |
tudományos (latin) elnevezés |
|---|---|---|---|
|
fehér akác |
Robinia pseudoacacia |
gyalogakác |
Amorpha fructicosa |
|
bálványfa |
Ailantus altissima |
kisvirágú nebáncsvirág |
Impatiens parviflora |
|
fehér eper |
Morus alba |
bíbor nebáncsvirág |
Impatiens garndiflora |
|
ezüstfa |
Eleagnus angustifolia |
japán keserűfű-fajok |
Fallopia spp. |
|
zöld juhar |
Acer negundo |
magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
|
amerikai kőris |
Fraxinus pennsylvanica |
kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
|
kései meggy |
Prunus serotina |
selyemkóró |
Asclepias syriaca |
|
kanadai nyár |
Populus x canadensis |
ürümlevelű parlagfű |
Ambrosia artemissiiflora |
|
nyugati ostorfa |
Celtis occidentalis |
arany ribiszke |
Ribes aureum |
|
adventív szőlőfajok |
Vitis-hibridek |
perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
|
vadszőlőfajok |
Parthenocissus spp. |
kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
|
süntök |
Echinocystit lobata |
Sosnowsky-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
|
észak-amerikai őszirózsák |
Aster novi-belgii |
hévízi gázló |
Hídrocortyle ranunculoides |
|
olasz szerbtövis |
Xanthium strumaium subsp. italicum |
fodros átokhínár |
Lagarosiphon major |
|
amerikai karmazsinbogyó |
Pytholacca esculenta |
nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
|
japán komló |
Humulus japonicus |
sárgavirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
|
átoktüske |
Cenchrus incertus |
sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
|
tündérhínár |
Cambomba caroliniana |
közönséges süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
|
kanadai átokhínár |
Elodea canadensis |
felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
|
aprólevelű átokhínár/vékonylevelű átokhínár |
Elodea nuttallii |
keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
|
moszatpáfrányok |
Azolla mexicana, Azolla filicuoides |
ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata |
|
borfa, tengerparti seprűcserje |
Baccharis hamilifolia |
kuzdu nyílgyökér |
Pueraria montana |
|
kaliforniai tündérhínár |
Cambomba caroliniana |
aligátorfű |
Althernanthera philoxeroides |
|
vízijácint |
Eichhornia crassipes |
óriás rebarbara |
Gunnera tinctoria |
|
Microstegium vimineum |
tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
A 7. § h) pontját a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (X. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 8. § (7) bekezdése a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (8) bekezdése a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (6a) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 10. § (4) bekezdése a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 9. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (5) bekezdés c) pontját a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 10. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. § (5) bekezdés d) pontját a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 10. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. § (8) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 11. § (4) bekezdése a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 9. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (5) bekezdés c) pontját a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 10. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 11. § (5) bekezdés d) pontját a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 10. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. § (4) bekezdése a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 9. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (5) bekezdés c) pontját a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 10. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. § (5) bekezdés d) pontját a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 10. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 12/A. alcímet (12/A. §-t) a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (X. 13.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 13. § (4) bekezdése a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 9. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (5) bekezdés c) pontját a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 10. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 13. § (5) bekezdés d) pontját a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 10. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (7) bekezdése a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (8) bekezdése a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (13) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.
A 14. § (14) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.
A 14. § (15) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.
A 14. § (16) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.
A 15. § (2) bekezdése a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (7) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 15. § (8) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 15. § (9) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 15. § (10) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 15. § (11) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 15. § (12) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 15. § (13) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 15. § (14) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 15. § (15) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 15. § (16) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 21. § (6) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 10. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 22. § (5) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 6. §-a iktatta be.
A 24. § (1) bekezdése a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (2) bekezdése a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (3) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 10. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 25. § (2) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 10. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 27. § (1) bekezdése a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (2) bekezdése a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (3) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 1. melléklet a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (X. 13.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
