kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 1. melléklet K) pontjában foglalt táblázat 5. sorában meghatározott feladatkörében eljáró innovációért és technológiáért felelős miniszterrel egyetértésben és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke véleményének kikérésével, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 111. § (2) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1.A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmára irányuló bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 19/1991. (XII. 28.) IM rendelet
1. § A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmára irányuló bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 19/1991. (XII. 28.) IM rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § A bejelentési kérelmet egy példányban kell benyújtani, és annak a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 20. § (3) bekezdésében meghatározott adatokon kívül tartalmaznia kell:
a) több bejelentő esetén az igényjogosultság arányát, ha az nem egyenlő;
b) a topográfia címét (tárgyának rövid és szabatos megjelölését);
c) nyilatkozatot arról, hogy a bejelentő a topográfia szerzője vagy annak jogutódja, illetőleg, hogy a topográfia szolgálati jellegű;
d) több szerző esetén a szerzőség arányát, ha az nem egyenlő;
e) a topográfia bármely országban történt első nyilvános hasznosításának kezdő napját, ha ez a bejelentés napjánál korábbi;
f) ha a bejelentő a topográfia ábrázolásának bizonyos részeit üzleti titokként kívánja kezelni, az erre vonatkozó nyilatkozatot;
g) a topográfia lajstromozására irányuló kérelmet;
h) a bejelentési kérelem mellékleteinek felsorolását.”
2. § A formatervezési mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 19/2001. (XI. 29.) IM rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) A bejelentési kérelmet egy példányban kell benyújtani, és annak az Fmtv. 36. § (3) bekezdésében meghatározott adatokon kívül tartalmaznia kell:
a) több bejelentő esetén az igényjogosultság arányát, ha az nem egyenlő;
b) a minta szerinti termék megnevezését;
c) annak megjelölését, hogy a bejelentésben hány mintára igényelnek oltalmat;
d) nyilatkozatot arról, hogy a bejelentő a minta szerzője vagy annak jogutódja;
e) több szerző esetén a szerzőség arányát, ha az nem egyenlő;
f) uniós, kiállítási vagy belső elsőbbség igénylése esetén az erre irányuló nyilatkozatot, feltüntetve uniós elsőbbségnél a külföldi bejelentés napját, országát és számát, kiállítási elsőbbségnél a kiállítás napját és megnevezését, belső elsőbbségnél pedig a folyamatban lévő bejelentés napját és ügyszámát;
g) megosztás esetén az erre irányuló nyilatkozatot, megjelölve az alapul szolgáló bejelentés ügyszámát, bejelentési és elsőbbségi napját;
h) a mintaoltalom megadására irányuló kérelmet;
i) a bejelentési kérelem mellékleteinek felsorolását.
(2) A bejelentési kérelem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában díjtalanul beszerezhető formanyomtatvány vagy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapjáról letölthető elektronikus űrlap kitöltésével is elkészíthető.”
3.A szabadalmi bejelentés, az európai szabadalmi bejelentésekkel és az európai szabadalmakkal, illetve a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel összefüggő beadványok, valamint a növényfajta-oltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 20/2002. (XII. 12.) IM rendelet módosítása
3. § A szabadalmi bejelentés, az európai szabadalmi bejelentésekkel és az európai szabadalmakkal, illetve a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel összefüggő beadványok, valamint a növényfajta-oltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 20/2002. (XII. 12.) IM rendelet (a továbbiakban: Szabadalmi Alaki Rendelet) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A bejelentési kérelmet egy példányban kell benyújtani, és annak az Szt. 57. § (3) bekezdésében meghatározott adatokon kívül tartalmaznia kell:
a) a szabadalom megadására irányuló kérést;
b) a találmány címét (tárgyának rövid és szabatos megjelölését, amely nem tartalmazhat fantázianevet);
c) több bejelentő esetén az igényjogosultság arányát, ha az nem egyenlő;
d) több feltaláló esetén a szerzőség arányát, ha az nem egyenlő;
e) uniós vagy belső elsőbbség igénylése esetén az erre irányuló nyilatkozatot, feltüntetve uniós elsőbbségnél a külföldi bejelentés bejelentési napját, országát és számát, belső elsőbbségnél pedig a folyamatban lévő bejelentés ügyszámát;
f) származtatás, illetőleg megosztás esetén az erre irányuló nyilatkozatot, megjelölve az alapul szolgáló bejelentés ügyszámát;
g) a találmány kiállításon történt bemutatása esetén a kiállítási nyilatkozatot, feltüntetve a kiállítás megnevezését és időpontját;
h) nyilatkozatot arról, hogy a bejelentő a találmány feltalálója vagy annak jogutódja;
i) a bejelentési kérelem mellékleteinek felsorolását, feltüntetve az egyes iratok lapszámát és példányszámát is.
(2) A bejelentési kérelem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában (a továbbiakban: Hivatal) díjtalanul beszerezhető formanyomtatvány vagy a Hivatal honlapjáról letölthető elektronikus űrlap kitöltésével is elkészíthető.”
„(1) Ha a Hivatal a nemzetközi szabadalmi bejelentés ügyében megjelölt vagy kiválasztott hivatalként jár el, az Szt. 84/S. § (3) bekezdésében meghatározottakon kívül a következőket kell benyújtani az iratok rendeltetésének feltüntetésével:
a) a nemzetközi szabadalmi bejelentésnek az Szt. 84/S. § (5) bekezdésében foglaltakkal összhangban elkészített magyar nyelvű fordítását;
b) ha az igénypontokat módosították, annak megjelölését, hogy a Hivatal előtti eljárásban a szabadalmat az eredeti vagy a módosított igénypontok szerint igénylik-e;
c) a nemzetközi szabadalmi bejelentés nemzetközi bejelentési számát;
d) képviselet esetén annak igazolását;
e) kiállítási nyilatkozat esetén az ezt megalapozó igazolást;
f) uniós elsőbbség igénylése esetén az elsőbbségi iratot, ha azt a nemzetközi szakaszban nem nyújtották be;
g) az Szt. 63. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a biológiai anyag letétbe helyezéséről szóló elismervényt;
i) ha a biológiai anyagot a bejelentő személyétől eltérő személy helyezte letétbe, a letétbe helyezőnek az Szt. 63. § (10) bekezdésében foglaltak szerinti nyilatkozatát;
j) ha a bejelentő a feltaláló jogutódja, szabadalmi bejelentés benyújtására vagy szabadalom szerzésére vonatkozó jogosultságát igazoló iratot, ha azt a nemzetközi szakaszban nem nyújtották be.”
„17. § A növényfajta oltalmi bejelentési kérelmet egy példányban kell benyújtani, és annak az Szt. 114/I. § (3) bekezdésében meghatározott adatokon kívül tartalmaznia kell:
a) a növényfajta oltalom megadására irányuló kérést;
b) a növényfajta fajtanevét;
c) a növényfaj nevét és latin nevét;
d) több bejelentő esetén az igényjogosultság arányát, ha az nem egyenlő;
e) több nemesítő esetén a szerzőség arányát, ha az nem egyenlő;
f) az UPOV-egyezmény által meghatározott elsőbbség igénylése esetén az erre irányuló nyilatkozatot, feltüntetve a külföldi bejelentés bejelentési napját, országát és számát;
g) nyilatkozatot arról, hogy a bejelentő a növényfajta nemesítője vagy annak jogutódja;
h) a bejelentési kérelem mellékleteinek felsorolását, feltüntetve az egyes iratok lapszámát és példányszámát is.”
d) az árujegyzéket vagy utalást a 3/A. § (2) bekezdése szerint mellékelt árujegyzékre;
e) uniós, kiállítási vagy belső elsőbbség igénylése esetén az erre irányuló nyilatkozatot, feltüntetve uniós elsőbbségnél a külföldi bejelentés napját, országát és számát, kiállítási elsőbbségnél a kiállítás napját és megnevezését, belső elsőbbségnél pedig a folyamatban lévő bejelentés ügyszámát.
(2) A védjegybejelentési kérelem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában díjtalanul elérhető formanyomtatvány vagy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapjáról letölthető elektronikus űrlap kitöltésével is elkészíthető.”
„3. § (1) A megjelölést olyan módon kell megjeleníteni, hogy az lehetővé tegye a védjegynek a Vt. 47. §-a szerinti lajstromban való egyértelmű, pontos, önmagában teljes, könnyen hozzáférhető, érthető, tartós és objektív módon történő megjelenítését.
(2) A megjelölés típusát az alábbiak szerint kell a védjegybejelentési kérelemben feltüntetni:
a) a kizárólag szavakat, szóösszetételeket (beleértve a személyneveket és a jelmondatokat is), számokat vagy egyéb általános nyomdai betű- vagy számkészletet tartalmazó megjelölést szómegjelölésként;
b) az ábrát, képet tartalmazó megjelölést – ideértve a kizárólag ábrás elemekből álló, valamint a szó- és ábrás elemeket egyaránt tartalmazó fekete-fehér, illetve egy vagy több színt tartalmazó megjelöléseket is – ábrás megjelölésként;
c) a részben vagy egészben térbeli alakzatból álló vagy azt tartalmazó megjelölést – ideértve a tárolókat, csomagolóanyagokat és a termékek térbeli megjelenését is – térbeli megjelölésként;
d) a megjelölésnek a terméken való elhelyezését vagy a termékre erősítés konkrét módját képező megjelölést pozíciót megjelenítő megjelölésként;
e) a kizárólag bizonyos elemek ismétlődéséből álló megjelölést mintázatként;
f) a kizárólag egy adott színből vagy színek kombinációjából álló megjelölést színmegjelölésként;
g) a kizárólag egy adott hangból vagy hangkombinációból álló megjelölést hangmegjelölésként;
h) a megjelölést alkotó elemek egészének vagy azok egy részének mozgása vagy helyváltoztatása által alkotott megjelölést mozgásmegjelölésként;
i) a részben vagy egészben kép és hang kombinációja által alkotott megjelölést multimédia-megjelölésként;
j) a hologram jellegű elemekből álló megjelölést hologram-megjelölésként;
k) az a)–j) pont szerinti felsorolásba nem tartozó megjelölést, illetve az a)–j) pont szerinti megjelölések kombinációját egyéb típusú megjelölésként
kell besorolni.
(3) A (2) bekezdés szerinti típusokba sorolt megjelöléseket a következő módon kell megjeleníteni, illetve ábrázolni:
a) a szómegjelölést a szokásos írásmóddal és formázással, grafikai elemek vagy színek nélkül kell ábrázolni;
b) az ábrás, illetve színes ábrás megjelölést valamennyi alkotóelemet és színt feltüntetve kell ábrázolni;
c) a térbeli megjelölést az azt alkotó térbeli alakzat ábrázolásával – például számítógéppel előállított kép vagy fénykép formájában – kell megjeleníteni, az alábbiak szerint:
ca) a megjelölést a valós láthatóság szerint, lehetőleg perspektivikus módon;
cb) a megjelölést több nézetből is be lehet mutatni, a nézet szerinti ábrázolások száma azonban hatnál nem lehet több;
cc) az ábrázolásokból ki kell derülnie a többi ábrázoláshoz fűződő kapcsolatnak;
cd) a bejelentéshez tartozó egyes ábrázolásokat számmal kell ellátni;
d) a pozíciót megjelenítő megjelölést úgy kell megjeleníteni, hogy annak alapján egyértelműen megállapítható legyen a megjelölés elhelyezkedése a terméken, valamint az adott termékhez viszonyított mérete vagy aránya a következők szerint:
da) azokat az elemeket, amelyek nem képezik a bejelentés tárgyát, jól látható módon, lehetőleg szaggatott vagy pontozott vonallal el kell választani a többi résztől;
db) az ábrázoláshoz leírás mellékelhető, amely bemutatja a terméken történő elhelyezés módját;
e) a mintázatot az ismétlődési mintát bemutató ábrázolással kell megjeleníteni. Az ábrázoláshoz olyan leírás mellékelhető, amely részletekkel szolgál az elemek ismétlődéséről;
f) a színmegjelölések esetében:
fa) ha a megjelölés kizárólag egy adott színből áll, a megjelölést e szín ábrázolásának benyújtásával, körvonalak nélkül kell megjeleníteni a Pantone színskála szerinti kód feltüntetésével;
fb) ha a megjelölést kizárólag egy adott színösszetétel képezi, a megjelölést a színösszetétel egységes és meghatározott elrendezését bemutató módon kell ábrázolni körvonalak nélkül, azzal, hogy az alkalmazott színeket a Pantone színskála szerinti kódok feltüntetésével kell megjeleníteni. A színek egymáshoz viszonyított elrendezését bemutató leírás mellékelhető az ábrázoláshoz;
g) a hangmegjelölést a hangot tartalmazó audiofájl benyújtásával, vagy a hang kotta formájában történő pontos ábrázolásával kell megjeleníteni;
h) a mozgásmegjelölést videofájl vagy az adott mozgást vagy helyváltoztatást bemutató állóképekből álló sorozat benyújtásával kell megjeleníteni, azzal, hogy az állóképeket meg lehet számozni, illetve a sorozathoz a mozgást vagy helyváltoztatást bemutató leírás is mellékelhető;
i) a multimédia-megjelölést egy olyan audiovizuális fájl benyújtásával kell megjeleníteni, amely bemutatja a megjelölést alkotó kép- és hangkombinációt;
j) a hologram-megjelölést videofájl vagy olyan grafikus vagy fényképes megjelenítések benyújtásával kell ábrázolni, amelyek kellő számú nézetet tartalmaznak ahhoz, hogy a holografikus hatás egésze azonosítható legyen;
k) az egyéb típusú megjelölés megjelenítésének meg kell felelnie az (1) bekezdésben meghatározott ábrázolási követelményeknek, és ahhoz leírás csatolható.
(4) A megjelölés típusának és a megjelenítésnek összhangban kell állnia egymással.
(5) A megjelölést kontrasztosan és éles kontúrokkal kell megjeleníteni, az ábrázolás pedig nem tartalmazhat az azonosíthatóságát zavaró vonalat. A megjelölés érzékelhetőségét csillogás, tükröződés, árnyékhatás nem akadályozhatja.
(6) Ha a megjelölés elhelyezkedésének iránya nem nyilvánvaló, azt a „felső rész” szavak szerepeltetésével kell egyértelművé tenni minden egyes ábrán.
(7) A nem elektronikus úton vagy elektronikus adathordozón benyújtott bejelentés esetén a megjelölést egyetlen, a bejelentés egyéb elemeit tartalmazó laptól különálló lapon kell ábrázolni. A megjelölés ábrázolását tartalmazó, A/4-es (29,7 cm × 21 cm) méretű lapon szerepelnie kell az összes releváns nézetnek vagy ábrázolásnak, azzal, hogy a lapon körben legalább 2,5 cm-es szegélyt kell hagyni.
(8) Az ábrázolásnak olyan minőségűnek kell lennie, hogy 8 cm széles és 8 cm magas méretre lehessen nagyítani vagy kicsinyíteni.
(9) Mintadarab benyújtása nem minősül a megjelölés megfelelő ábrázolásának.”
„3/A. § (1) Ha a bejelentő a védjegyoltalmat egynél több osztály tekintetében igényli, az árukat és szolgáltatásokat a gyári vagy kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodás által létrehozott osztályozási rendszer (a továbbiakban: nizzai osztályozás) osztályai szerint csoportosítva és a csoportokat az osztályok számának megfelelő sorrendbe rendezésével kell megjelölnie, minden csoport előtt feltüntetve a nizzai osztályozás adott osztályának számát.
(2) Ha az áruk, illetve a szolgáltatások felsorolásának terjedelme indokolttá teszi, az árujegyzéket külön lapon kezdve is el lehet készíteni.”
(A Vt. XVI–XVII. fejezeteiben szabályozott földrajzi árujelző lajstromozására irányuló bejelentésnek tartalmaznia kell)
„c) az agrárpolitikáért felelős miniszter által – külön jogszabály alapján – ellenőrzött és jóváhagyott termékleírást, ha a bejelentés szeszes italra vonatkozó földrajzi árujelző lajstromozására irányul.”
„5. § (1) A földrajzi árujelző bejelentési kérelmet egy példányban kell benyújtani, és annak a Vt. 113. § (1) bekezdésében előírtakon túl tartalmaznia kell
a) a földrajzi árujelző lajstromozása iránti kérést;
b) a földrajzi árujelző megnevezését, továbbá típusának (földrajzi jelzés vagy eredetmegjelölés) feltüntetését;
c) a termékjegyzéket (azoknak a termékeknek a felsorolását, amelyekkel kapcsolatban a földrajzi árujelző oltalmát igénylik);
d) a bejelentési kérelem mellékleteinek felsorolását.
(2) A földrajzi árujelző bejelentési kérelme a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában díjtalanul elérhető formanyomtatvány vagy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapjáról letölthető elektronikus űrlap kitöltésével is elkészíthető.”
„(2) E rendeletnek az egyes szellemi tulajdoni tárgyú rendeletek módosításáról szóló 30/2018. (XII. 12.) IM rendelettel megállapított rendelkezéseit a 2019. január 1-jén vagy azt követően tett védjegybejelentésekre és földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentésekre kell alkalmazni.”
„7. § E rendelet 3. §-a és 3/A. §-a a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2015. december 16-i (EU) 2015/2436 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
17. § A használati mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 18/2004. (IV. 28.) IM rendelet 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
b) a minta címét (tárgyának rövid és szabatos megjelölését, amely nem tartalmazhat fantázianevet);
c) több bejelentő esetén az igényjogosultság arányát, ha az nem egyenlő;
d) több feltaláló esetén a szerzőség arányát, ha az nem egyenlő;
e) uniós vagy belső elsőbbség igénylése esetén az erre irányuló nyilatkozatot, feltüntetve uniós elsőbbségnél a külföldi bejelentés bejelentési napját, országát és számát, belső elsőbbségnél pedig a folyamatban lévő bejelentés ügyszámát;
f) származtatás, illetőleg megosztás esetén az erre irányuló nyilatkozatot, megjelölve az alapul szolgáló bejelentés ügyszámát;
g) a minta kiállításon történt bemutatása esetén a kiállítási nyilatkozatot, feltüntetve a kiállítás megnevezését és időpontját;
h) nyilatkozatot arról, hogy a bejelentő a minta feltalálója vagy annak jogutódja;
i) a bejelentési kérelem mellékleteinek felsorolását, feltüntetve az egyes iratok lapszámát és példányszámát is.
(2) A bejelentési kérelem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában díjtalanul beszerezhető formanyomtatvány vagy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapjáról letölthető elektronikus űrlap kitöltésével is elkészíthető.”
6.Záró rendelkezések
18. § Ez a rendelet 2019. január 1-jén lép hatályba.
19. § E rendelet 11. §-a és 12. §-a a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2015. december 16-i (EU) 2015/2436 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
