Somlójenő Község Önkormányzat Képviselő testületének 5/2018 (VI.28.) önkormányzati rendelete

1. I. Fejezet

1. 1. Értelmező rendelkezések

1. 1. § E rendelet alkalmazásában:

1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.

2. Cégtábla: a cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.

3. Címtábla: az intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.

4. Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.

5. Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.

6. Hirdetővitrin: közösségi célú hirdetések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható, átlátszó burkolattal ellátott berendezés.

7. Óriásreklám: az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladó méretű, hirdetések elhelyezésére alkalmas közterületről látható építmény.

8. Pasztellszín: a színek világos, kis telítettségű árnyalatai, melyek között előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.

9. Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.

10. Tájba illeszkedő: a tájban elhelyezésre kerülő létesítményeknek vagy befolyásolt létesítményegyütteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza.

11. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.

12. Zárt kerítés: a település területén történetileg kialakult kerítések kapubálványokkal, pillérekkel tagolt, tömör falazott kerítés (kő, tégla) deszka vagy kovácsoltvas kapukkal.

1. II. Fejezet

1. 2. A helyi védelem fajtái

1. 2. § Somlójenő Község Önkormányzata e rendeletével helyi területi védelem alá vonja a 2. mellékletben feltüntetett ingatlanok területét, valamint helyi egyedi védelem alá helyezi a 3. melléklet szerinti védett értékeket.

1. 3. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

1. 3. § (1) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.

1. A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - írásban - a polgármesternél kezdeményezheti.

2. A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a védelemre javasolt érték megnevezését,

1. egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,

2. területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

1. a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,

2. a kezdeményezés rövid indokolását,

3. a védendő érték fotódokumentációját, helyszínrajzát,

4. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét

1. A helyi védelem megszüntetésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a védelem alatt álló érték megnevezését,

1. egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,

2. területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

1. a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

2. a védett érték felmérési és fotódokumentációját,

3. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

1. A védelem megszűnik, ha

1. a védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül;

2. a védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap;

3. a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.

1. A helyi védelem alá helyezésről, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

1. az érintett ingatlan tulajdonosát (tulajdonosait) postai úton,

2. műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

3. az illetékes építésügyi hatóságot,

4. a kezdeményezőket.

1. 4. § A helyi védelem alá helyezést elrendelő, vagy azt megszüntető önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését, vagy törlését.

1. 5. § (1) A védett érték csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Somlójenő Község Önkormányzata által védetté nyilvánított helyi érték - évszám”. A tábla anyaga kő, fa, vagy fém.

1. A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

1. 4. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

1. 6. § (1) A védett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe az önkormányzati hivatalban bárki betekinthet.

1. A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.

1. 5. A védettséghez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

1. 7. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

1. A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

1. 6. A településképi önkormányzati támogatás és ösztönző rendszer

1. 8. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

1. A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.

2. A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött megállapodásban kell rögzíteni.

1. 7. Helyi védett területre vonatkozó építészeti követelmények

1. 9. § A 2. melléklet 1. pontjában meghatározott területen:

1. A területrész szerkezetét, úthálózatát, a közterület kialakítását, a telekosztás jellegét, a telek alakját, megváltoztatását célzó vagy eredményező tevékenység (a telek max. 10%-át befolyásoló) telekhatár korrekció és telek egyesítés kivételével nem lehet.

2. Az utcavonalas beépítés, az épületek ritmusa, tetőidom, tetőforma védendő, meglévő épület felújítása, új épület építése során a történetileg kialakult állapothoz kell alkalmazkodni.

3. Az álló téglalap formájú egyedüli vagy páros ablakok nem alakíthatók át, a tornácbejárók nem szüntethetők meg, felújítás során ezek visszaállítását meg kell valósítani.

4. A területen a meglévő terep 1 métert meghaladó mértékben való rendezése nem végezhető.

5. A területen magastetős épület építhető 37-45° közötti tetőhajlásszöggel. A főtömegű épület bővítése esetén zöldtetők létesíthetők. Az előtetőkön illetve a melléképületeken a 37-45 fokos hajlásszögtől eltérő tetőidom is alkalmazható.

6. Parabolaantenna közterületről látható homlokzaton nem helyezhető el.

7. A területen légvezeték, légkábel újonnan nem létesíthető, új építés, korszerűsítés, csere során csak földkábel építhető

1. 10. § (1) A 2. melléklet 2. pontjában meghatározott területen:

1. A terület (Somló-hegy) javasolt történeti tájként országos védelemre. Az országos védelem kimondásáig a terület helyi védett történeti tájként kezelendő.

2. A területen a kialakult tájszerkezet védendő:

1. új utak a szabályozási terven jelölt, kiszabályozott utak kivételével nem létesíthetők;

2. meglévő utak a kialakult szabályozási szélességben kiépíthetők, felújíthatók;

3. meglévő támfalak, vízelvezetők megtartandók, védendők.

1. A területen a történeti hangulat és tájjelleg megőrzése céljából

1. támfalak kizárólag bazaltkőből, a vízelvezetők, utak bazaltkőből illetve betonba ágyazott úsztatott kőből építhető;

2. közműveket kizárólag a földfelszín alatt lehet elhelyezni.

1. A területen út felújítása, építése csak a csapadékvíz-elvezetés egyidejű megoldásával lehetséges.

2. A területen a szőlőkataszterből kivett területek és utak kivételével a területre jellemző tájhasználat, szőlőművelés fenntartandó.

3. A területen csak egységes tájékoztató, illetve ismeretterjesztést szolgáló táblarendszer helyezhető el, egyéb célzatú hirdetések, reklámtáblák közterületen való elhelyezése tilos.

1. A területen új épületek építése, a meglévő épületek felújítása és bővítése során az engedélyeztetésre benyújtott tervdokumentációnak látványtervet is kell tartalmaznia.

2. A területen új épület elhelyezése e rendelet Egyedi építészeti előírások a történeti tájként védendő szőlőhegyi területre vonatkozóan meghatározott rendelkezések szerint lehet.

3. A történeti táj övezetre és védőövezetére az értékek megőrzését és a fenntartható használatot biztosító, a történeti tájjá minősítést megalapozó tanulmány készítendő.

4. A területen bármilyen beavatkozás csak a természetvédelmi érdekekkel összhangban lehet.

5. A történeti táj védő-pufferövezetében jelentős látképi illetve tájhasználati változást jelentő létesítmény (adótorony, szélkerék, 2 ha-nál nagyobb ipari gazdasági terület, autópálya, gyorsforgalmi út) nem helyezhető el.

1. 11. § (1) Egyedi építészeti követelmények a történeti tájként védendő szőlőhegyi területre vonatkozóan:

1. A területen épület építése illetve felújítása az alább felsorolt helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával lehetséges, a g) pont figyelembe vételével:

1. Szerkezet: hagyományos falazó anyagokból (kő, tégla, vályog);

2. Tetőhéjalás: égetett cserép, nád, sötétszürke, vagy fekete színű természetes pala;

3. Nyílászárók: fa, natúr, szürke, zöld, fehér, barna színben;

4. Homlokzat: jellemzően simított vakolat, vagy tapasztott, vagy bazalt terméskő, vagy kézi felhordású höbörcsös felület;

5. Homlokzat színe: fehér szürke, sárga, vagy feltárással igazolt eredeti szín;

6. Lábazat: terméskő vagy vakolt;

7. Kerítés: élősövény, vagy élősövénnyel takart drótkerítés; tömör, vagy tömör lábazatú kerítés nem létesíthető.

1. A területen gazdasági épületként magastetős épület helyezhető el, mely épület fő tömege 37-43°-os tetőhajlásszögű, jellemzően szintvonalra illetve az útra merőleges tetőidommal. A főtömegű épület bővítése, földi pincék létesítése esetén zöldtetők létesíthetők. Az előtetőkön illetve a melléképületeken a 37-43 fokos hajlásszögtől eltérő tetőidom is alkalmazható.

2. A területen maximum F+ T (földszint + tetőtér) beépítésű épület helyezhető el, az épületek alápincézhetők.

3. A területen tetőtéri beépítés esetén ablak síkban fekvő, vagy harcsaszáj formájú lehet, erkély, francia erkély tetőtéri terasz nem létesíthető.

4. Homlokzaton az ablak csak álló ablak lehet. Méretének megválasztásakor a két oldalhossz arányának (a:b) 1:1,4 és 1:1,8 közé kell esnie.

5. A nyílászárók kialakításakor csak egyenes vagy íves záródás alkalmazható.

6. A területen borászati technológiai melléképület építése az a) pontban foglaltakon túl a technológia sajátos követelményei miatt az alábbi anyagok használatával is lehetséges:

1. Szerkezet: az épületben elhelyezendő technológia követelményeinek megfelelő magas minőségű, időtálló építőanyag (acél, fa, vasbeton, kompozit)

2. Tetőhéjalás: magas minőségű fémlemez fedés (cink, titáncink, horgany, vörösréz, réz, natúr és előpatinázott kivitelben).

3. Nyílászárók: fém (porszórt acél és alumínium), az épülettel és környezetével harmonizáló színben.

4. Homlokzat (általános felület és lábazat): magas minőségű fa és kompozit (természetes fa, hőkezelt fa, WPC), fémlemez (lásd gb) pont). A homlokzat színezésében kerülni kell a rikító, környezetidegen színeket.

1. A területen tornác építhető, a mellvéd fa, vagy falazott kialakítású lehet.

2. A területen új épületek, illetve az átépítésre kerülő épületek tervezésekor a területen szokásos forma és díszítésvilág eszközeit kell alkalmazni.

3. Kerítés csak vadvédelmi célból, élősövénnyel takarva létesíthető, az utcai fronton legfeljebb 1,2 m, erdővel szomszédos telekhatáron, legfeljebb 1,8 m magasságban.

4. A területen beton látható felületként nem jelenhet meg, beton alkalmazása kizárólag az épület jó állapotát biztosító szerkezeti megoldásoknál lehetséges.

5. A területen épülő új épület tömegében, megjelenésében, méretében a környező épületekhez kell, hogy alkalmazkodjon.

6. A területen új épület létesítése – az életveszély elhárítás kivételével – csak oly módon lehetséges hogy az építést követően a meglévő terep és az új terep közötti eltérés az 1,0 m-t nem haladhatja meg.

1. 8. Helyi egyedi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó építészeti követelmények

1. 12. § (1) A helyi védett épületek bővítése felújítása, (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés) során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások alkalmazhatók.

1. A helyi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél

1. az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz;

2. az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, érintetlenül kell hagyni, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:

1. a homlokzat felületképzését;

2. a homlokzat díszítő elemeit;

3. a nyílászárók keretezését, azok jellegzetes szerkezete, az ablakok osztását;

4. a tornácok kialakítását;

5. a lábazatot, a lábazati párkányt;

1. az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei –, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.

1. A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

2. Közterületre néző homlokzatra nem helyezhető ki gázkészülék égéstermék kivezetése, parabola antenna, illetve klímaberendezés.

3. Reklámcélú építmény, reklámhordozó, reklámnak minősülő falfestés, felirat, plakát helyi egyedi védelem alatt álló épületen, illetve az előtte levő közterületen nem helyezhető el.

4. Helyi védett épület bontására csak a teljes műszaki avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület bontására csak a védettség 3. § szerinti megszüntetését követően kerülhet sor.

5. Helyi védelem alatt álló műtárgyak, keresztek, küképek, emlékek felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni.

6. A temetőkben minden 100 évnél idősebb kereszt, emlék védendő, amelyekre a helyi védett műtárgyakra vonatkozó védelmi előírások alkalmazandók.

1. III. Fejezet

1. 9. Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

1. 13. § (1) Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki Somlójenő Község teljes közigazgatási területét:

1. Falusias karakterű terület,

2. Szőlőskertes terület,

3. Külterület.

1. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.

1. IV. Fejezet

1. 10. Az építmények anyaghasználatára vonatkozó építészeti követelmények

1. 14. § (1) Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.

1. A település területén nem alkalmazhatók az alábbi építési anyagok:

1. műanyag hullámlemez;

2. alumínium trapézlemez (gazdasági területeken kívül);

3. mesterséges pala;

4. bitumenes zsindely a 16. § d) pontjának figyelembevételével.

1. A harsány színű, faluképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.

2. Homlokzatokon és tetőhéjazatként zavaró fényhatást okozó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.

3. Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.

4. Az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek nem alkalmazhatók.

1. 11. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

1. 15. § (1) Új lakóépületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.

1. Saroktelek esetében, a telek beépítési módjának figyelembevételével, az építési helyet az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák építési vonalához igazodjon.

2. A település közigazgatási területén két vagy több szintes tetőterű épület nem létesíthető.

3. A településen jellemző, soros elrendezésű, több önálló helyrajzi számon található, de azonos udvarra nyíló földrészletek meglévő önálló lakásai felújíthatók, tetőterük az építési övezetben előírt építménymagasság betartásával beépíthető, de új lakás – már kialakított telken sem – építhető.

1. 12. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

1. 16. § Falusias karakterű területen az épületek, építmények kialakítására vonatkozó előírások:

1. Kialakult beépítésű utcában történő új építés esetén főépület tetőidomát az utcában jellemzően kialakult tetőidomokkal összhangban kell kialakítani.

2. Tetőidom és hajlásszög: magastető 35-42 fok hajlásszöggel.

3. Tetőhéjalás: égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag.

4. Épületek felújítása esetén a meglévő pala bitumenes zsindelyre cserélhető.

5. A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.

6. A homlokzat felújításnak a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.

7. Homlokzat színezése során a fehér, a tört-fehér, ill. pasztellszínek alkalmazhatók.

8. Előkert nélküli beépítésen elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna nem helyezhető el, kivéve a homlokzati falba beépítve, illetve takartan vagy a terepszint alatt az utcai vízelvezető hálózatba elvezetve helyezhető el.

9. Kerítés kialakítása:

1. Az utcafronton áttört, vagy tömör kerítés létesíthető, maximum 60 cm magas lábazattal.

2. Saroktelkek esetében a telek határain épített kerítésnek a telek sarokpontjától 2-2 m-es távolságig a lábazat feletti teljes felületen, áttört kialakításúnak kell lennie.

3. A település területén kialakult zárt kerítések védendők, felújítandó a lakóépület felújításával egy időben, a homlokzat színével megegyezően.

1. Zöldterületen (közkert, közpark) közlekedési, föld feletti közmű és hírközlési hálózatok, létesítmények, berendezések – a gyalogos és kerékpárutak, parkolók, közvilágítás kivételével –, valamint reklámtáblák – a környezet értékeit, turistaútjait bemutató, ismeretterjesztő célú építmények kivételével – nem helyezhetők el.

1. 17. § Szőlőskertes területen:

1. A területen a meglévő épület bővítése, átépítése építészeti stílusában, mind pedig teljes megjelenésében a környezettel és a Somló építészeti értékeivel harmonizáló módon lehetséges.

2. Az övezetek területén épületek a helyi épített örökségnek és tájkarakternek megfelelő népi építészeti hagyományokat továbbörökítő módon építhetők. Az épületek kialakítására, megjelenésére vonatkozóan a 11. §-ban meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

3. A terület földrészletein csak élősövény, vagy élősövénnyel takart drótfonatos kerítés építhető, tömör, vagy tömör lábazatú kerítés nem létesíthető.

4. Támfal csak a helyi tájkarakternek megfelelő bazalt anyagú lehet.

5. A területen a mezőgazdasági művelés során kialakult terepszintek megőrzendők.

6. A területen gáztartály csak épületben, vagy földbe süllyesztve helyezhető el

1. 18. § Külterületen:

1. Csak a tájba illeszkedő épületek építhetők.

2. A homlokzatok színeként világos, pasztellszínek alkalmazandók. A harsány, rikító színek használatát kerülni kell.

3. Támfal csak a helyi tájkarakternek megfelelő bazalt anyagú lehet.

4. A földrészletnek csak a kivett művelési ágú illetve intenzív kertészeti művelés alatt álló része keríthető le, drótfonatos kerítés vagy élősövény használatával. Egyéb földrészlet körül kerítés nem építhető.

5. Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor csak fás növényzettel takartan helyezhető el.

6. Mezőgazdasági területen gáztartály csak föld alatt, közterületről takartan helyezhető el.

1. 13. A zöldfelület kialakításának követelményei

1. 19. § (1) A telkek területének burkolatlan, be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

1. Fát, 3 m-nél magasabbra növő bokrot a szomszédos, nem közterületi telek határához belterületen legalább a várható koronaátmérő felének megfelelő távolságra kell ültetni, épülettől legalább 3 m-rel kell elmaradni.

2. Zöldterületen csak a táj jellegéhez és ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó – nem mérgező, allergiát és betegséget nem okozó – növények telepíthetők.

3. Külterületen a vízfolyások, utak mentén fasorokat, erdősávokat, azaz fás növényzetet kell telepíteni, illetve a vízfolyások mentén lévő galérianövényzetet meg kell őrizni.

4. Külterületi utak mentén legalább egyoldali, átlagosan 10 méter tőtávolságot meg nem haladó őshonos fajokból álló fasor telepítendő.

5. Fasorokba, erdősávokba csak tájhonos, a területre jellemző, lombhullató fa fajok telepítendők.

6. A gyorsan öregedő, könnyen törő, szemetelő, illetve allergiakeltő fafajok telepítése a település területén tilos.

7. A telepítésre javasolt növények jegyzéke, valamint a kerülendő inváziós növényfajok listája függelékként e rendelethez csatolandó.

1. 14. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó közös szabályok

1. 20. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett helyezhetők el.

1. Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.

2. Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.

3. Közművezetékeket és műtárgyaikat, közvilágítási berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a meglévő fákat ne károsítsák.

4. Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

5. Közterületen lámpákkal káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.

6. A fényszennyezés elkerülésének érdekében a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető.

7. A csapadékvíz-, ill. szennyvíz-elvezetés, tárolás módjának és kezelésének építményei, műtárgyai a közterületet sem műszakilag, sem településképvédelmi szempontból nem zavaró módon alakítandók ki.

1. 15. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok

1. 21. § (1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek az alábbiak:

1. helyi védett terület,

2. belterület,

3. belterület 200 méteres környezete,

4. védett természeti területek.

1. 10 méternél magasabb antenna nem építhető.

2. A település területén szélerőmű-park, szélerőmű-torony nem létesíthető.

1. 22. § (1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezése – a környezetbe illesztés feltételeivel – elsősorban a település külterülete alkalmas.

1. Amennyiben 300 m-es körzetben már meglevő antenna áll, új antenna elhelyezése csak a meglévő antennatartó-szerkezet igénybevételével történhet.

1. 16. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára vonatkozó általános településképi követelmények

1. 23. § (1) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer helyezhető el, az e rendelet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.

1. Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető csak el.

2. Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.

1. 17. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények

1. 24. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

1. Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

2. Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen táblaszerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m²-nél nagyobb.

1. 18. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények

1. 25. § (1) A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.

1. A település területén az épületek tetőzetén hirdetési berendezések, fényreklámok nem helyezhetők el.

2. Épülethomlokzaton reklám, reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.

3. Plakát, falragasz az épületek közterület felé néző homlokzatain nem helyezhető el.

4. Reklámcélú védőháló, illetve ponyva – az építés, felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra - épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. A felületen továbbá az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel.

5. Építési reklámháló kihelyezése az építési tevékenység időtartamára településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően lehetséges.

1. 26. § (1) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

1. Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:

1. a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,

2. nem alakítható ki villogó effektussal, illetve

3. a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.

1. Belterületen 1,0 m²-es nagyságot meghaladó reklám, reklámhordozó szerkezet nem helyezhető el, és nem engedélyezhető 1,0 m² felületet meghaladó reklámjellegű homlokzatfestés sem.

1. 19. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

1. 27. § (1) Legfeljebb 1,0 x 1,5 m felületű, önkormányzat által kifüggesztett hirdetéseket, információkat tartalmazó hirdető vitrin közterületen elhelyezhető.

1. Közvilágítási oszlopokon, oszloponként 1 db, maximum A1-es ívméretű, (840x597mm), nem világító kialakítású információs berendezés elhelyezhető.

2. Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

1. V. Fejezet

1. 20. Rendelkezés a szakmai konzultációról

1. 28. § (1) A település főépítésze - alkalmazása hiányában a polgármester - szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

1. Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni, ha:

1. Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó, ún. „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.

2. Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.

3. Lakóépület magastetőtől (35-45°) eltérő tetőkialakítása esetén.

4. Új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:

1. műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,

2. antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.

1. A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:

1. az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,

2. a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását, az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.

1. A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben a felvetett javaslatokat, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait kell rögzíteni.

2. A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.

1. VI. Fejezet

1. 21. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

1. 29. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:

1. új építmény építési engedélyezési eljárását megelőzően,

2. meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.

1. 30. § A polgármester véleménye a 29. §-ban meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.

1. 22. A településképi véleményezés szempontjai

1. 31. § A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

1. 23. A településképi véleményezési eljárás szabályai

1. 32. § A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet a 4. mellékletben foglalt mintának megfelelően kell benyújtani.

1. VII. Fejezet

1. 24.A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

1. 33. § A Településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le.

1. 34. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül:

1. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.

2. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén.

3. Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése esetén, amennyiben közterületről látható.

1. A község teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

1. meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználata korábbi rendeltetéshez képest

1. jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,

2. többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé,

3. amennyiben a meglévő lakó rendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra,

4. érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,

5. érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát.

1. védett épület közterületre néző homlokzatán történő színezés, új tetőhéjalás, nyílászáró csere esetén.

2. településképi szempontból meghatározó területen az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített

1. kirakat kialakítása,

2. reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése esetén.

1. helyi védelem alatt álló értéken cégér, üzletfelirat stb. elhelyezése tekintetében.

1. 35. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben szereplő általános településképi követelmények és jelen rendeletben foglalt reklám és reklámhordozó elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően.

1. 25. A településképi bejelentési eljárás véleményezésének szempontjai

1. 36. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

1. Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,

2. a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak

3. összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

4. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

1. 26. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

1. 37. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez írásban benyújtott bejelentésre indul.

1. Az eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot az 5. melléklet tartalmazza.

2. A településképi bejelentési eljárás díj- és illetékmentes.

1. VIII. Fejezet

1. 27. A településképi kötelezési eljárás

1. 38. § (1) A polgármester kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést (az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására) bocsát ki

1. a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,

2. a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő építési tevékenység megvalósítása,

3. a polgármester településképi bejelentést elutasító döntése ellenére megvalósított, településképi bejelentéshez kötött építési tevékenység,

4. a településképi követelmények megsértése

1. A településképi kötelezési eljárásban – a kötelezés jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével – fel kell hívni az ingatlan tulajdonosát a kötelezés tárgyát képező állapot megszüntetésére.

1. 28. A településkép-védelmi bírság

1. 39. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete, amennyiben a kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, az ingatlantulajdonossal szemben 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendeli el, melyet a kötelezési eljárást lefolytató polgármester szab ki.

1. A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

1. a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

3. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

4. a jogsértő állapot időtartamát,

5. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

6. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

7. a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

1. A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.

2. A bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.

1. IX. Fejezet

1. 29. Hatályba léptető rendelkezések

1. 40. § (1) Ez a rendelet 2018. június hó 29. napján lép hatályba.

1. E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásban kell alkalmazni.

A rendelet kihirdetve:

Somlójenő, 2018. június 28.