Kifejezéskereső
Vid Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2018. (VIII.27.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Vid Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (7) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészének, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnak, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint Vid Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztési, településrendezési és településképi feladataival összefüggő partnerségi egyeztetések szabályairól szóló 5/2017. (VII.28.) önkormányzati rendeletében felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. Antenna: olyan eszköz, berendezés, vagy tartozék, amely elektromágneses jelek vételére és sugárzására szolgál.
2. Antennatartó szerkezet: hírközlési rendeltetésű műtárgy, vezeték nélküli sajátos építmény, amely antenna elhelyezésére szolgál.
3. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%- nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
4. Cégtábla: a cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
5. Címtábla: az intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
6. Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.
7. Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.
8. Hirdetővitrin: közösségi célú hirdetések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható, átlátszó burkolattal ellátott berendezés.
9. Óriásreklám: az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladó méretű, hirdetések elhelyezésére alkalmas közterületről látható építmény.
10. Pasztellszín: a színek világos, kis telítettségű árnyalatai, melyek között előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.
11. Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.
12. Tájba illeszkedés: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek vagy befolyásolt építményegyütteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely a környezettel való összhang megteremtését célozza.
13. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.
A helyi védelem
2. A helyi védelem célja
2. § (1) A helyi védelem célja Vid Község településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző építészeti örökségeinek védelme, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
3. A helyi védelem fajtái
3. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
(2) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely
a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra,
d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy egy részére terjedhet ki.
(3) A területi védelem alá tartozó területek behatárolását a 2. sz. melléklet, az egyedi védelem alatt álló épített értékek listáját az 3. sz. melléklet tartalmazza.
4. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
4. § (1) A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - írásban - a polgármesternél kezdeményezheti.
(2) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.
(3) A helyi védelem alá helyezésre, valamint a megszüntetésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt, ill. a védett érték megnevezését,
5. § A helyi védelem alá helyezést elrendelő, vagy azt megszüntető önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.
6. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Vid Község Önkormányzata által védetté nyilvánított helyi érték - évszám”. A tábla anyaga kő, fa, vagy fém.
(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(3) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
5. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
7. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe az önkormányzati hivatalban bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték nyilvántartási számát,
c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),
d) a védelem típusát,
e) a védett érték helymeghatározásának adatait, - területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (utca, házszám, helyrajzi szám),
f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,
g) a védett értékhez fűződő korlátozásokat,
h) a védett érték állapotfelmérésének adatait,
i) a helyreállítási javaslatot,
j) a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat,
k) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).
(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.
6. A védettséghez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
8. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
„(3) Amennyiben a védett építészeti érték karbantartásának és fenntartásának hiánya miatt,annak megjelenése és környezete (telke) településképet is rontó módon elhanyagolttá válik, úgy a polgármester településképi kötelezéssel és bírsággal élhet a tulajdonos felé a kedvezőtlen állapot megszüntetése miatt.”
7. A helyi védelemmel érintett ingatlanok költségviselése
9. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
(2) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:
a) a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
b) a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja,
c) a tényleges munka szabályszerűen kerül elvégzésre.
Településképi szempontból meghatározó területek
8. Vid Község településkép szempontjából meghatározó területei
10. § (1) 4 Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki Vid Község teljes közigazgatási területét:
a) Falusias karakterű településrész
b) Ipari mezőgazdasági terület
c) Külterület.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.
Településképi követelmények
9. Településképi szempontból meghatározó területeken az építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
11. § (1) 5 A község közigazgatási területén az épületek külső megjelenésében kerülendők a feltűnő, tájidegen építési anyagok, a harsány, rikító színek.
(2) Bitumenes lemez és hullámlemez tetőhéjazatként nem alkalmazható.
(3) Műanyag előtető nem építhető.
(4) A harsány színű, faluképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
(5) Homlokzatokon és tetőhéjazatként zavaró fényhatást okozó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.
(6) Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.
10. Belterület-Falusias karakterű területre vonatkozó területi építészeti követelmények
12. § (1) A telkek területének burkolatlan, be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
(2) A telken meglévő értékes fa megtartandó, ha a telek beépítését és az építési program megvalósítását ez nem lehetetleníti el.
(3) A településkép, a települések zöldfelületi rendszerének és növényállományának megóvása érdekében a települések közterületein és közcélú zöldfelületein élő fát kivágni csak fakivágási engedély alapján szabad.
(4) A településképi szempontból meghatározó területeken fás növényzet ültetése esetén -környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt tájban honos fa- és cserjefajok alkalmazandók.
13. § (1) Saroktelkek esetében a telek határain épített kerítésnek a telek sarokpontjától 2-2 m- es távolságig a lábazat feletti teljes felületen, áttört kialakításúnak kell lennie.
(2) A településeken kialakult zárt kerítések védendők, felújítandók a lakóépület felújításával egy időben, a homlokzat színével megegyezően.
(3) Az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.
14. § (1) Azon közterületek, ahol a szabályozási szélesség lehetővé teszi, fásított zöldfelülettel alakítandók ki.
(2) A fasorok telepítéséhez – az utca kialakítását figyelembe véve – honos fás növényzet alkalmazható.
(3) A fasor létesítéséhez fánként legalább 4,0 m²‐nyi burkolatlan felület vagy legalább 1,5 m széles, az útburkolattal párhuzamos zöldsávot kell kialakítani és fenntartani. A gyorsan öregedő, könnyen törő, illetve szemetelő vagy allergiakeltő fafajok telepítése tilos.
(4) A közművezetékek telepítésénél, az elrendezés tervezésénél az utak fásítását is figyelembe kell venni.
11. Gazdasági területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
15. § (1) Ipari gazdasági terület – agráripari területen a minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén legalább 10m‐es sávban többszintű növényzet telepítése kötelező.
(2) Ipari gazdasági terület – energiaszolgáltatási területen a minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén a szabályozási terven jelölt 5-20 méteres sávban többszintű növényzet (gyep-, fa- és cserjeszint) telepítése kötelező.
(3) Az építési övezetben a teljes telekméret minden 200 m²‐e után 1 db lombhullató fa ültetendő, min. 16/18‐as törzskörmérettel.
12. Külterületre vonatkozó területi építészeti követelmények
16. § (1) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását.
(2) A település külterületén, az árutermelő mező‐ és erdőgazdasági területeket kivéve, csak a tájra jellemző, őshonos növényfajok telepíthetők.
(3) Külterületi utak mentén legalább egyoldali, átlagosan 10 méter tőtávolságot meg nem haladó őshonos fajokból álló fasor telepítendő.
(4) Külterületen a főbb utak mentén telepítendő mezővédő erdősávok állományát őshonos fás növények kell, hogy alkossák.
13. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
17. § (1) A településkép védelme érdekében új lakóépületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.
(2) Falusias lakóterületen új épület építése esetén az épületszélesség nem lehet több, mint 7,0 m.
(3) Tetőidom és hajlásszög: falusias lakóterületen kizárólag magastetős épület építhető 37‐42° közötti tetőhajlásszöggel.
(4) Tetőhéjalás: elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag.
(5) Homlokzatszínezés: homlokzat színezése során a fehér, a tört-fehér, ill. pasztellszínek alkalmazhatók.
(6) A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.
(7) A homlokzatfelújításnak a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.
(8) Előkert nélküli telken elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna nem helyezhető el, kivéve a homlokzati falba beépítve, illetve takartan vagy a terepszint alatt az utcai vízelvezető hálózatba elvezetve helyezhető el.
(9) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek.
(10) Közterületi burkolat bontása akkor végezhető, amennyiben a helyreállítás a burkolatszéltől számított legalább 1,5 m távolságig történik meg, kivéve kiselemes burkolat esetén; kiselemes burkolatbontás esetén a javítást az eredetivel megegyező színű, formájú és méretű kiselemes burkolattal lehet elvégezni.
18. § (1) Az előkertbe kedvezőtlen látványt nyújtó építmények nem kerülhetnek. Takarásukról gondoskodni kell.
(2) Az építési övezet területén legfeljebb 2 építményszintű épület helyezhető el.
(3) A gazdasági területen elhelyezésre kerülő épületek magastetős kialakításúak lehetnek.
(4) A homlokzatokon (falburkolat, tető) olyan színárnyalatok alkalmazhatók, amelyek a hagyományos építőanyagok (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) színeire jellemzők.
19. § (1) A mezőgazdasági területen a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő épületek, építmények építhetők.
(2) Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) kell használni.
(3) A homlokzatokon (falburkolat, tető) olyan színárnyalatok alkalmazhatók, amelyek a hagyományos építőanyagok (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) színeire jellemzők.
(4) A kedvezőtlen látványt nyújtó építményeket az ingatlanokon oly módon kell elhelyezni és takarásukról gondoskodni kell, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől közterületekről ne legyenek láthatók, érzékelhetők.
(5) Az övezetben lévő meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható.
(6) A mezőgazdasági területen az új épületek körül takaró fásítást kell létesíteni.
(7) A mezőgazdasági területen a szélerózió elleni védelem és a helyi klíma javítása céljából mezővédő erdősávok, fasorok telepítendők. Az utak melletti fasorok, cserjesávok folyamatos ápolásáról, szükség szerinti pótlásukról gondoskodni kell
14. Helyi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó építészeti követelmények
20. § (1) A község jellegzetes településképi karakterének megőrzése érdekében a 2. melléklet
1. pontban meghatározott helyi értékvédelmi területen:
a) Az utcaképet meghatározó kialakult telek és épületritmus megőrzése érdekében helyi értékvédelmi területen védelem alatt áll az érintett telkek homlokvonala.
b) A helyi értékvédelmi területen lévő építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, illetőleg kialakítani. E tekintetben az épületek fő tömeg‐ és tetőformája, külső homlokzatát egymáshoz illeszkedően kell kialakítani.
c) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a helyi védett területen: ca) alagsori helyiség, emelet, valamint tetőtér – a padlástér szintemeléssel nem járó beépítésének kivételével nem alakítható.
cb) a főépületben pinceszinti helyiség abban az esetben alakítható, amennyiben a főépület földszinti padlóvonalának magassága az útkorona szintjéhez (±0,00 m) viszonyítva nem haladja meg a +0,45m‐t.Nyílászáró a pinceszinti helyiség utcai homlokzatán nem alakítható.
cc) új épület építése esetén a főépület földszinti padlóvonala az útkorona szintjéhez képest (±0,00 m) viszonyítva +0,45m‐nél magasabban nem lehet.
d) Helyi értékvédelmi területen az épületek egyik homlokzati felületre számított építmény magasság sem haladhatja meg a 4,5 m‐t.
(2) A 3.mellékletben felsorolt helyi védelem alatt álló épületeknél, építményeknél építési munkák a következő szabályok betartásával végezhetők:
a) A helyi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani, bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai és formái illeszkedjenek egymáshoz.
b) A helyi védelem alatt álló épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését.
c) A helyi védelem alatt álló épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
d) A helyi védelem alatt álló épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
e) Közterületre néző homlokzatra nem helyezhető ki gázkészülék égéstermék kivezetése, parabola antenna, illetve klímaberendezés.
f) A helyi védelem alatt álló épületen cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben helyezhető el.
g) A helyi védelem alatt álló épület homlokzatán hirdető-berendezés nem helyezhető el.
21. § Helyi védett épület bontása csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület bontására csak a védettség 4. § szerinti megszüntetését követően kerülhet sor.
15. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
22. § Egyéb műszaki berendezésekkel szembeni elvárások a településképi szempontból meghatározó területeken:
a) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.
b) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) a homlokzat vagy tetőhéjazat színéhez illeszkedően alakítható ki.
c) Klímaberendezés kültéri egysége, elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, stb.) valamint távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége lakóterületen lévő utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el kivéve műszaki szükségszerűség.
d) Közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, valamint egyéb gépészeti berendezés az épületek közterület felé néző homlokzatán nem helyezhető el.
16. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó közös szabályok
23. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett helyezhetők el.
(2) Újonnan kialakításra kerülő lakóterületen villamos energia hálózat vezetékei légkábellel is, új vagy korszerűsítésre kerülő hírközlési hálózat földkábellel létesíthető, kivéve „a nagysebességű elektronikus hírközlő hálózatok” kiépítését, tekintettel a már meglévő légvezetékes vagy meglévő szabadvezetékes fizikai infrastruktúrára.
(3) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(4) A helyi értékvédelmi területen légvezeték, légkábel újonnan nem létesíthető, új építés, korszerűsítés, csere során csak földkábel építhető.
(5) Az új beépítések közvilágítási hálózata kizárólag földkábeles kivitelű lehet. Hálózati rekonstrukció során a meglévő légvezetékeket földkábelre kell kiváltani.
(6) Az új beépítések vezetékes távközlési hálózata és a kábeltelevíziós rendszer földkábeles kiépítettségű legyen.
(7) Közterületen lámpákkal káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.
(8) A fényszennyezés elkerülésének érdekében a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető.
(9) Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.
(10) A gázhálózat rekonstrukcióra kerülő területeken felújítás idején meg kell vizsgálni a földfeletti telepítésű, közterületen elhelyezett gáz-nyomásszabályozóknak az érintett terület környezetének rendezése érdekében térszín alatti berendezésekre történő cseréjét.
(11) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(12) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(13) A csapadékvíz-, ill. szennyvíz-elvezetés, tárolás módjának és kezelésének építményei, műtárgyai a közterületet sem műszakilag, sem településképvédelmi szempontból nem zavaró módon alakítandók ki.
(14) A település területén szélerőműpark nem építhető.
17. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok
24. § A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek az alábbiak:
a) belterület,
b) a belterület 200 m-es környezete,
c) helyi természetvédelmi terület.
25. § A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére alkalmas területek – a környezetbe illesztés feltételeivel – az alábbiak:
a) a meglévő antennatartó-szerkezet igénybevételével,
b) egyéb, védelem alatt nem álló mezőgazdasági terület.
18. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára vonatkozó általános településképi követelmények
26. § (1) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető- berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer egységes koncepció alapján helyezhető el, az e rendelet szerinti Településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.
(2) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető csak el.
(3) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-,címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően új településképi bejelentési eljárás szerint helyezhető el.
27. § Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató reklámhordozó, reklám, molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.
19. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények
28. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(2) Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
(3) Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen táblaszerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m²-nél nagyobb.
20. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények
29. § (1) A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.
(2) A település közigazgatási területén reklámhordozó és reklám – a településképvédelméről szóló törvényben meghatározott kivétellel – az alábbi fokozott védelem alatt álló területeken, közterületen és magánterületen sem helyezhető el:
a) helyi jelentőségű védett érték területén;
b) műemlékek és műemléki környezet területén;
c) régészeti érdekű területen és a régészeti lelőhely területen;
d) helyi jelentőségű természetvédelmi területen és védett természeti érték területén.
(3) A település területén az épületek tetőzetén hirdetési berendezések, fényreklámok nem helyezhetők el.
21. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
30. § (1) Legfeljebb 1,0 x 1,5 m felületű, önkormányzat által kifüggesztett hirdetéseket, információkat tartalmazó hirdető vitrin közterületen elhelyezhető.
(2) Közvilágítási oszlopokon, oszloponként 1 db, maximum A1-es ívméretű, (840x597mm), nem világító kialakítású információs berendezés elhelyezhető.
(3) Az épületeken, közterületeken és közterületről látható magánterületeken elhelyezhető hirdetések, cégérek elhelyezésével szembeni elvárások:
a) Mérete a közterületről látható magánterületen az 1,0 m2-es nagyságot nem haladhatja meg.
b) Hirdetési- és más célú berendezést – a saját célú cégér, cégtábla, cégfelirat kivételével – elhelyezni nem lehet.
c) Cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
d) Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
e) Épülethomlokzaton, kerítésen 1,0 m2-t meg nem haladó cég-, címtábla, ill. kulturális rendezvényt (művelődési ház, mozi stb.) hirdető plakát, és arra engedélyezett reklámhordozó felület, gépjármű- és gyalogos forgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető.
f) Kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt üzlethelyiségenként legfeljebb egy db, álló, A1-es méretű, kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobiltábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
22. Rendelkezés a szakmai konzultációról
31. § (1) A település főépítésze - alkalmazása hiányában a Polgármester - szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.
(2) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni, ha:
a) Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó, ún. „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
b) Lakóépület magastetőtől (25-45°) eltérő tetőkialakítása esetén.
c) Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.
d) Közterületen kapubeálló, híd építése, átépítése esetén.
e) Új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:
ea) műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,
eb) antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna
felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.
(3) A szakmai konzultáció iránti kérelmet a Polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,
b) a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását, az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.
(4) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben a felvetett javaslatokat, valamint az önkormányzati főépítész vagy a Polgármester lényeges nyilatkozatait kell rögzíteni.
(5) A Polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.
A településképi véleményezési eljárás
23. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
32. § (1) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytathat le - a vonatkozó kormányrendelet keretei között, e rendeletben meghatározott módon, minden hatósági építési engedélyhez kötött építési tevékenységre vonatkozóan.
(2) A polgármester véleménye a (1) bekezdésben meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.
33. §
24. A településképi véleményezés szempontjai
34. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi vélemény kialakításánál a Korm. rendeletben meghatározott szempontokat és e rendelet előírásait kell figyelembe venni.
25. A településképi véleményezési eljárás szabályai
35. § A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet a 4. mellékletben foglalt mintának megfelelően kell benyújtani.
A településképi bejelentési eljárás
26. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
36. § A Településképi bejelentési eljárást a Polgármester folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozva.
37. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül:
a) Reklámok, reklámhordozók elhelyezésével kapcsolatban.
b) Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén.
c) Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése esetén, amennyiben közterületről látható.
(2) 8Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
a) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználata korábbi rendeltetéshez képest
aa) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat, ab) többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé,
ac) amennyiben a meglévő lakó rendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra,
ad) érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,
ae) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát.
b) védett épület közterületre néző homlokzatán történő színezés, új tetőhéjalás, nyílászáró csere esetén.
c) településképi szempontból meghatározó területen az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített ca) kirakat kialakítása,
cb) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése esetén.
d) helyi védelem alatt álló értéken cégér, üzletfelirat stb. elhelyezése tekintetében.
27. A településképi bejelentési eljárás véleményezésének szempontjai
38. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma:
a) megfelel-e a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
c) a b) pont szerinti előírásoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
b) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak,
c) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
(4)
d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét,
e) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő.
28. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
39. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.
(2) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott –
A településképi kötelezés, a településkép-védelmi bírság
29. A településképi kötelezési eljárás
40. § (1) A Polgármester kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést (az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására) bocsát ki
a) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,
b) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő építési tevékenység megvalósítása,
c) a Polgármester településképi bejelentést elutasító döntése ellenére megvalósított, településképi bejelentéshez kötött építési tevékenység,
d) a településképi követelmények megsértése esetén.
30. A településkép-védelmi bírság
Záró és átmeneti rendelkezések
31. Hatályba léptető rendelkezések
42. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
1. melléklet1
2. melléklet
1. Helyi értékvédelmi terület
Helyi értékvédelmi terület Viden: 1-34, 38, 43-50, 51/1-2, 53-82, 85-106, 109-114, 116,
119-120, 123-125, 128-129, 132-133, 136-137, 140-145, 148-153, 156-159 hrsz
2. Helyi természetvédelmi terület
Hrsz 06/3, 06/7-8, 07/1, 07/5-8, 08/1-2, 09, 010, 011/1-2, 014/4, 014/10-11, 030/1, 030/4, 42/5, 44-45, 47-50, 51/1, 52-58, 60, 63-66, 72-73, 83-84, 98, 100, 106-109, 111-114
3. melléklet
|
|
Cím |
Hrsz |
Funkció |
|---|---|---|---|
|
1. |
Úttörő u. 3. |
6 |
Lakóház |
|
2. |
Úttörő u. 1. |
5 |
Lakóház |
|
3. |
Úttörő u. |
40 |
Harangláb |
|
4. |
Széchenyi tér 9. |
1 |
Lakóház |
|
5. |
Széchenyi tér 14. |
76 |
Polgármesteri hivatal |
|
6. |
Petőfi S. u. 7. |
123 |
Lakóház |
4. melléklet
1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:
(továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet, telefax számot és telefonos elérhetőséget)
2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:
3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:
4. Az ingatlan adatai:
A telek területe:
A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása:
5. Az épület bruttó beépített alapterülete:
6. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):
7. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:
7. A kérelemhez csatolt mellékletek:
Építészeti-műszaki tervdokumentáció pld
Építészeti-műszaki tervdokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) db Egyéb szakhatósági állásfoglalás pld
Egyéb okirat
Alulírott építtető (tervező) kérem, hogy a mellékelt tervdokumentáció szerinti építményről településképi véleményt alkotni szíveskedjenek.
Kelt: -, - év hó nap
aláírás (kérelmező)
5. melléklet
1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:
(továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet, telefax számot és telefonos elérhetőséget)
2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:
3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:
4. Az ingatlan adatai:
A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása:
5. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):
6. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:
7. A kérelemhez csatolt mellékletek:
Építészeti-műszaki tervdokumentáció pld
Építészeti-műszaki tervdokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) db Egyéb szakhatósági állásfoglalás pld
Egyéb okirat
Alulírott építtető (tervező) kérem, hogy a mellékelt tervdokumentáció szerinti tevékenység településképi bejelentését tudomásul venni szíveskedjenek.
Kelt: -, - év hó nap
aláírás (kérelmező)
Módosította a 2/2021. (III.22.) önkormányzati rendelet 11.§-a. Hatályos 2021. március 23. napjától
