Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 9/2018 (VI.22.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 37/2014. (XII.19.) önkormányzati rendelet módosításáról

2018.06.23.

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 7. § tekintetében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 37/2014. (XII.19.) önkormányzati rendelet 35. § (2) bekezdésében, 48. § (2) bekezdésében és 1. melléklet 1.1.1. alpontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Jogi és Ügyrendi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 37/2014. (XII.19.) önkormányzati rendelet módosítása

1. §

Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 37/2014. (XII.19.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) a következő 6. alcíme a következő 7/A. §-sal és 7/B. §-sal egészül ki:

„7/A. §

(1) A települési képviselőket a települési képviselők, a tanácsnokok, a közgyűlési bizottságok tagjai tiszteletdíjáról, juttatásáról és költségtérítéséről szóló önkormányzati rendeletben megállapított tiszteletdíj és egyéb természetbeni juttatások illetik meg.

(2) A képviselő az – (1) bekezdés szerinti önkormányzati rendeletben meghatározott – alapdíj 25 %-kal csökkentett összegére jogosult, ha a Közgyűlés ülésén nem vesz részt, feltéve, hogy az azt közvetlenül megelőző ülésen sem vett részt. Az alapdíj abban a hónapban csökken, amelyben az ismételt mulasztás megtörtént. A képviselő egyébként a tiszteletdíja 100 %-ára jogosult.

(3) A bizottságok elnökeire, alelnökeire és – képviselő, valamint nem képviselő – tagjaira az e tisztség után járó tiszteletdíj megállapításánál a (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a tiszteletdíj nem csökkenthető, ha az érintett személy az adott hónapban több ülésen vett részt, mint amennyit elmulasztott.

(4) A Közgyűlési és bizottságai testületi ülésein való jelenlét igazolására a jelenléti ív szolgál.

(5) Igazolt távollét esetén a (2)-(3) bekezdésben foglalt szabályok nem alkalmazhatóak a képviselőre, bizottsági elnökre, alelnökre és tagokra.

(6) Igazolt távollétnek minősül különösen:

a) kereső képtelenséggel járó betegség,

b) a testület vagy a testület elnökének meghatalmazása (megbízása) alapján, közfeladat ellátása céljából bekövetkező, önkormányzati érdekből történő távollét,

c) egyéb méltányolható ok.

(7) A távollétet a testületi ülés megkezdéséig, az indok megjelölésével, írásban kell a polgármesternek, illetve a bizottság elnökénél bejelenteni.

(8) A bizottsági elnök távollétét a polgármester igazolja.

(9) Amennyiben a képviselő akadályoztatása miatt nem tudja távollétét az ülés megkezdéséig bejelenteni, akkor az akadályoztatás megszűnését követően haladéktalanul köteles eleget tenni a jelen rendelet szerinti bejelentési kötelezettségének.

(10) A Jogi és Ügyrendi Bizottság dönt abban az esetben, ha a távollét minősítése tekintetében vita merül fel.

7/B. §

(1) A képviselő testületi ülésről való távolmaradását, ha az a 7/A. § (6) bekezdésének c) pontja szerinti okból történt, kérelmére a polgármester igazolja. Ez esetben az alapdíj összegének megállapítása szempontjából jelenlévőként kell figyelembe venni.

(2) A bizottsági elnök tartós távolléte esetén a helyettesítésre jogosultat - a helyettesítés időtartamára - az elnökre vonatkozó díjazás illeti meg. Tartós távolléten legalább két egymást követő bizottsági ülés elmulasztását kell érteni.

(3) A bizottsági tagokat megillető juttatás megállapításához az önkormányzati érdekből történő távollét igazolására a bizottság elnöke jogosult.”

2. §

(1) A Rendelet 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A polgármester, majd a települési képviselők az alakuló ülésen esküt tesznek. Az eskü szövegét a jegyző, ennek hiányában vagy akadályoztatása esetén a polgármester által erre felkért személy olvassa elő.”

(2) A Rendelet 16. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Közgyűlésre a települési képviselőkön, tisztségviselőkön, a jegyzőn és az aljegyzőkön kívül meg kell hívni]

„c) azt az alpolgármestert, aki nem tagja a Közgyűlésnek,”

(3) A Rendelet 24. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A hozzászólások nem összevonható időtartama:]

„e) 27. § szerinti esetben 1 perc.”

(4) A Rendelet 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Közgyűlésen felszólalhat a tisztségviselő, vagy bármely települési képviselő, amennyiben a személyét érintő negatív értéktartalmú kifejezés hangzik el neve említésével, vagy nevének említése nélkül, de beazonosítható módon.”

(5) A Rendelet 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A felszólalás engedélyezéséről – a 24. § (4) bekezdés e) pontjában foglalt időtartamra – az elnök dönt. Viszontválasznak, vitának helye nincs.”

(6) A Rendelet 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az elnök vagy az általa felkért személy az ülésen felszólalhat a Közgyűlés tájékoztatása érdekében. Az elnök a tájékoztatáshoz audiovizuális eszközt igénybe vehet.”

(7) A Rendelet 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 29. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az elnök

a) figyelmezteti azt a felszólalót, aki a tanácskozáshoz nem méltó, másokat sértő kifejezéseket használ, magatartást tanúsít,

b) rendre utasíthatja azt, aki a Közgyűléshez méltatlan magatartást tanúsít,

c) felszólíthatja tárgyszerűségre azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól,

d) rendre utasítja, és szükség esetén megvonja a hozzászólás jogát attól a felszólalótól, aki az a)-c) pont szerinti figyelmeztetés, rendre utasítás vagy felszólítás ellenére ismételten kifogás alá esik,

e) széksértés megállapítását kezdeményezheti, ha a települési képviselő a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a Közgyűlés tagjait sértő kifejezésekkel illeti, továbbá bántó kifejezéseit haladéktalanul vissza nem vonja és a sértettet vagy a testületet meg nem követi (a továbbiakban: széksértés),

f) figyelmezteti azt a Közgyűlésen jelenlévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti,

g) egyedileg engedélyezheti választójoggal nem rendelkező 18 éven aluli személyek Közgyűlés testületi ülésén való részvételét.

(2a) A (2) bekezdés e) pontja szerinti kezdeményezés esetén a Közgyűlés a széksértés tényét vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel állapítja meg.”

(8) A Rendelet 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Elutasító döntés meghozatala esetén, vagy ha a szavazás eredményével kapcsolatban kétség merül fel, az elnök a szavazást egy alkalommal megismételtetheti.”

(9) A Rendelet 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„Egyszerű többséget igénylő szavazásnál szavazategyenlőség áll fenn, ha az „igen” szavazatok száma megegyezik a „nem” és a „tartózkodó” szavazatok együttes összegével. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a javaslatot elutasító döntés született.”

(10) A Rendelet 32. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A napirend elfogadása tárgyában, ügyrendi kérdésben, továbbá bizottság létszáma és összetétele tekintetében név szerinti szavazás nem tarható.”

(11) A Rendelet 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Közgyűlés határozatait a naptári év elejétől külön-külön megjelöléssel kell ellátni.”

(12) A Rendelet 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott tartalmi elemeken túlmenően az írásos jegyzőkönyv mellékletét képezik:

a) meghívó,

b) az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,

c) a jelenléti ív,

d) – elrendelése esetén – a név szerinti szavazásról készült névsor.”

(13) A Rendelet a következő 37/A. §-sal kerül kiegészítésre:

37/A. §

(1) Bármely természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet – a zárt ülés kivételével – kérelmet nyújthat be a Közgyűlés, illetve testületi formában működő szervei testületi üléséről készült jegyzőkönyvbe történő betekintés érdekében.

(2) A Polgármesteri Hivatal az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján, annak benyújtásától számított 15 napon belül, munkanapokon, munkaidőben bármely polgár számára betekintési lehetőséget biztosít a testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvekbe és határozatokba, valamint a Közgyűlés által megalkotott rendeletekbe.

(3) A Közgyűlés üléséről készített hangfelvételről másolat nem készíthető.

Zárt ülés tartása esetén – a hatósági és kitüntetési ügyek kivételével – a hozott határozatokat a nyilvános ülés jegyzőkönyvében kell rögzíteni.

(4) Zárt ülés tartása esetén is gondoskodni kell a közérdekű adatok nyilvánosságra hozataláról így különösen:

a) az önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására,

b) az önkormányzati vagyon kezelésére,

c) a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre,

d) jogszabályban kötelezően előírt közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatokra

vonatkozóan.

(5) A kérelmező a megtekintett dokumentumokról költségtérítés ellenében másolatot kérhet. A költségtérítés összegét a közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről szóló kormányrendeletben meghatározott maximális mérték szerint kell megállapítani.

(6) Az (5) bekezdés szerinti költséget a Polgármesteri Hivatal házipénztárába vagy átutalással kell befizetni a Polgármesteri Hivatal pénzforgalmi számlaszámára.”

(14) A Rendelet 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„39. §

A Közgyűlés ülésének időpontjáról és napirendjéről a nyilvánosságot a Polgármesteri Hivatal székhelyén lévő hirdetőtáblán való kifüggesztéssel és elektronikus formában Miskolc Megyei Jogú Város honlapjára való feltöltéssel kell értesíteni, rendes ülés esetén a 13. § szerinti időpontban, rendkívüli ülés esetén a 14. § szerinti időpontban.”

(15) A Rendelet 13. §-ában a „kabinetvezetők” szövegrész helyébe a „kabinetvezetők, illetve főosztályvezetők” szöveg lép.

(16) A Rendelet 16. § i) pontjában „kabinetvezetőit, kabinetvezető-helyetteseit” szövegrész helyébe a „kabinetvezetőit, kabinetvezető-helyetteseit, illetve főosztályvezetőit és főosztályvezető-helyetteseit” szöveg lép.

(17) A Rendelet 18. § (3) bekezdésében a „kabinetvezetőknek” szövegrész helyébe a „kabinetvezetőknek, illetve főosztályvezetőknek” szöveg lép.

(18) A Rendelet 36. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A határozatok végrehajtásáról a végrehajtásért felelős szervezeti egység, illetve amennyiben a végrehajtásért felelős a (3) bekezdés szerinti szervezet, a végrehajtást felügyelő szervezeti egység tartozik beszámolási kötelezettséggel. Amennyiben a végrehajtásban további szervezeti egység, bizottság, közvetlenül vagy közvetve többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság, önkormányzati alapítású költségvetési szerv működik közre, úgy a végrehajtásért felelős szervezeti egység, illetve a végrehajtást felügyelő szervezeti egység jogosult a végrehajtás állásáról információt kérni. A végrehajtásban közreműködő a kért információkat köteles megadni.”

(19) A Rendelet 36. § (2)-(5) bekezdésében a „kabinet” szövegrész helyébe a „szervezeti egység” szöveg lép.

(20) A Rendelet 67. §-ában a „kabinetvezetői” szövegrész helyébe a „kabinetvezetői, illetve főosztályvezetői” szöveg lép.

3. §

(1) A Rendelet 47. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az állandó bizottság nem képviselő tagja az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) alapján köteles vagyonnyilatkozat-tételre, amennyiben a Vnytv. 3. § (3) bekezdés eb)-ed) alpontjaiban meghatározott feladatok tekintetében javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult.”

(2) A Rendelet 50. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés értelmezésében kellő idő áll rendelkezésre az állandó bizottsági ülésen történő megjelenéshez, amennyiben az értesítésre legkésőbb az ülés időpontját megelőző naptári napon kerül sor.”

(3) A Rendelet 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az együttes állandó bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon az egyes állandó bizottságok külön-külön is határozatképesek. Az együttes állandó bizottsági ülésen az állandó bizottságok döntéseiket külön-külön határozatba foglalva hozzák meg.”

(4) A Rendelet 56. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állandó bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. Az állandó bizottság munkájának koordinálása, testületi üléseinek előkészítése, a testületi ülésről jegyzőkönyv készítése és a testületi ülésen való részvétel a jegyző által kijelölt, a Polgármesteri Hivatal személyi állományába tartozó köztisztviselők feladata.”

(5) A Rendelet 48. § (5) bekezdésében a „vele szemben felmerült kizáró okot” szövegrész helyébe a „személyes érintettségét” szövegrész lép.

4. §

(1) A Rendelet 59. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az írásbeli határozatot a naptári év elejétől külön-külön megjelöléssel kell ellátni.”

(2) A Rendelet V. Fejezete a következő 36. alcímmel egészül ki:

„36. Társulás

68/A. §

(1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, gazdaságosabb és ésszerűbb ellátása érdekében részt vesz a Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásban (a továbbiakban: Társulás).

(2) A Társulás Miskolc város térségének települési szilárdhulladékai kezelésének korszerű megoldására, az ehhez szükséges jogi, pénzügyi, gazdasági feltételrendszer megteremtésére és az Európai Uniós követelményrendszernek való megfelelés megvalósításának elősegítése céljából, továbbá a közös érdekérvényesítés elősegítése érdekében a tagönkormányzatokkal együttesen, megállapodás alapján létrehozott, önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás.

(3) A Társulás feladata Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti önkormányzatot terhelő hulladékgazdálkodási közfeladat megoldása.

(4) A Társulás munkaszervezete a Polgármesteri Hivatal. A munkaszervezet feladatai:

a) a Társulás döntéshozó szerve (a továbbiakban: Társulási Tanács) feladatainak végrehajtása és döntéseinek előkészítése,

b) a Társulási Tanács és szervei üléseinek előkészítése,

c) a Társulási Tanács elé kerülő előterjesztések elkészítése,

d) a Társulási Tanács és szervei működésével kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátása,

e) a Társulási Tanács működésével kapcsolatos nyilvántartások vezetése,

f) az ülések jegyzőkönyveinek elkészítése,

g) a meghozott határozatok nyilvántartása, a határozattal érintettek értesítése, tájékoztatása,

h) gondoskodik a Társulás költségvetésének előkészítéséről és végrehajtásáról, zárszámadásának összeállításáról,

i) a Társulás belső ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátása,

j) a társulási megállapodásban meghatározott feladatokhoz kapcsolódó szakmai tevékenységek koordinálása és végrehajtása.”

5. §

(1) A Rendelet 69. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A nemzetiségi önkormányzat részére az Önkormányzat által támogatásként rendelkezésre bocsátott pénzügyi forrás mértékét a mindenkori költségvetési rendelet határozza meg.”

(2) A Rendelet 69. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzatok hatékony érdekérvényesítéséhez, törvényben meghatározott egyéni és közösségi jogainak gyakorlásához biztosítja valamennyi nemzetiségi önkormányzat részére a működésükhöz szükséges tárgyi feltételeket, melyek részletes szabályait a 4. melléklet tartalmazza.”

(3) A Rendelet 69. §-a a következő (5)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A települési nemzetiségi önkormányzat elnökét tanácskozási joggal kell meghívni a Közgyűlés, illetve az állandó bizottságok testületi ülésének azon meghatározott napirendi pontjához, mely tárgya szerint a nemzetiség helyzetét érintő kérdésre vonatkozik.

(6) A települési önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban: Njtv.) meghatározott kezdeményezését, javaslatát, tájékoztatáskérését – elnöke útján – a polgármesterhez nyújthatja be.

(7) A települési nemzetiségi önkormányzat képviselője a Polgármesteri Hivataltól igényelheti a nemzetiségi önkormányzati feladatkörének ellátásához szükséges tájékoztatást, szakmai közreműködést.

(8) Az Njtv. 81. §-a szerinti tárgykörbe tartozó előterjesztés tárgyalása esetén a közgyűlési határozat meghozatalára csak az érintett települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével, illetve véleményének benyújtását követően kerülhet sor.

(9) A (8) bekezdés szerinti véleményezési, egyetértési jog gyakorlására a véleményezési, egyetértési jog jogosultjának az erre irányuló kezdeményezés kézhezvételét követő 30 napos jogvesztő határidő áll rendelkezésére. A véleményezésre, egyetértésre jogosultak nyilatkozatának tartalmáról, a nyilatkozattétel elmaradásáról a Közgyűlést az előterjesztő tájékoztatja.”

6. §

(1) A Rendelet 1. melléklet 2.1.6. pontja helyébe a következő pont lép:

[2. PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG

2.1. Véleményezi]

„2.1.6. az államháztartás alrendszereibe nem tartozó alapítványi forrás átvételével és átadásával kapcsolatos előterjesztéseket,”

(2) A Rendelet 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(3) A Rendelet a 2. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.

2. Az Önkormányzat 2018. évi költségvetésének megállapításáról szóló 2/2018. (III.6.) önkormányzati rendelet módosítása

7. §

Az Önkormányzat 2018. évi költségvetésének megállapításáról szóló 2/2018. (III.6.) önkormányzati rendelet 22. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Közgyűlés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt az önkormányzati feladatok esetében, éves szinten a 3. mellékletben, az „Önkormányzat összesen” soron megtervezett – az intézmények kiadási előirányzatait nem tartalmazó – kiadási előirányzattal azonos összegben állapítja meg.”

4. Hatályon kívül helyező rendelkezések

8. §

(1) Hatályát veszti a Rendelet 50. § (1) bekezdésében az „az írásbeli előterjesztések egyidejű kiküldésével” szövegrész.

(2) Hatályát veszti

1. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a települési képviselők, a tanácsnokok, a közgyűlési bizottságok tagjai tiszteletdíjáról, juttatásáról és költségtérítéséről szóló 30/2014. (XI. 4.) önkormányzati rendelet 4-5. §-a,

2. a Rendelet 22. alcíme, 64. § (2) bekezdése.

5. Záró rendelkezések

9. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Miskolc, 2018. június 19.

Dr. Alakszai Zoltán Dr. Kriza Ákos

jegyző polgármester

1. melléklet

2. melléklet