Kifejezéskereső
Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2019(VIII.29.) önkormányzati rendelete
Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2019.(VIII.29.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről
Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012 (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §(6) bekezdés biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a műemléki és régészeti szakterületen, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatala, mint örökségvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal, valamint a Partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 11/2017. (V.29.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet alkalmazási köre, hatálya
1. § A helyi településképi rendelet célja Kocs község településképére jellemző elemek és követelmények, valamint a településkép-védelem eszközének és módjának meghatározása.
2. § Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:
a) 1. melléklet – Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása,
b) 2. melléklet – Helyi védelem alatt álló objektumok listája,
c) 3. melléklet – Telepítésre javasolt fajok listája,
d) 4.melléklet - Településképi szakmai konzultáció iránti kérelem,
e) 5.melléklet – Településképi vélemény iránti kérelem,
f) 6.melléklet – Településképi bejelentési eljárás iránti kérelem.
3. § E rendeletben Kocs területére vonatkozó településképi követelmények kerülnek meghatározásra a rendelet 1. melléklete szerint lehatárolt területekre, valamint a 2. mellékletben felsorolt helyi védett létesítményekre vonatkozóan, amely területek és védett elemek a településszerkezet, táji- természeti környezet, településkarakter, építészeti karakter, tájkarakter vagy egyéb helyi adottság, településképi jellemző alapján kerültek kijelölésre.
2. Értelmező rendelkezések
4. § Fogalom meghatározások:
a) áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága min. 50%,
b) természetes szín: fehér, barna, sárga, bézs, szürke, zöld, és ezen színek árnyalatai,
c) természetes anyag: kő, tégla, fa, fém, üveg.
Helyi védelem
3. A helyi védelem feladata
5. § (1) A helyi védelem feladata az épített környezet és települési környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében.
(2) Az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti, természeti, táji, történelmi értékeket helyi védelem alá helyezi.
(3) A helyi védelem feladata általánosan a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, természeti, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett értékek számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
4. A helyi védelem fajtái
6. § (1) A helyi védelem a településen egyedi és területi védelem lehet.
(2) A helyi egyedi védelem hatálya kiterjed a 2. mellékletben meghatározott helyi védett értékekre.
5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
7. § (1) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről - jelen rendelet módosításával - a Képviselő-testület dönt.
(2) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti. A védelemhez értékvizsgálat készítése kötelező. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
b) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész);
c) a védendő érték rövid leírását (dokumentációt);
d) a kezdeményezés indoklását;
e) a jelenlegi - és amennyiben van ilyen, a tervezett – használat, funkció ismertetését.
(3) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett épület, vagy érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap,
e) a védett érték statikai szakvélemény alapján életveszélyes állapotban van.
(4) A helyi védettség alá helyezésre, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindítástól számított 8 napon belül értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját és kezelőjét,
b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek),
c) a kezdeményezőt.
(5) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.
(6) A helyi védettség elrendeléséről vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az ingatlan/objektum tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját,
b) a kezdeményezőt.
(7) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.
6. A védettséggel összefüggő tulajdonosi korlátozások, kötelezettségek
8. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.
(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.
7. Az egyedi védelemhez kapcsolódó építészeti követelmények
9. § (1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat, részletképzéseket, anyag és színhasználatot.
(2) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi, településképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(3) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem akadályozza.
(4) A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése (kivéve hagyományos, épített kémény) nem helyezhető el.
(5) A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény nem bontható.
(6) A helyi védelemben részesített épületek esetében az építési, átalakítási, felújítási munkálatok során a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, homlokzati jelleget meg kell tartani.
(7) Az épületeken meg kell őrizni az eredeti tégla-, kő-, vagy faburkolatot és tagozatokat, illetve a vakolt homlokzati textúrát, azzal, hogy az oromfal - a hagyományokat tisztelő módon - deszkaborítású is lehet.
(8) Az épületeken fa szerkezetű és fa hatású, illetve színezetű nyílászárók alkalmazandók.
8. A védett építmények, természeti értékek fenntartásának, felújításának támogatása
10. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
Településkép-védelem, településképi követelmények
8. Településképi szempontból meghatározó területek fajtái
11. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:
a) falusi terület,
b) kertvárosi terület,
c) településközponti terület,
d) gazdasági terület,
e) mezőgazdasági terület,
f) tájképvédelmi terület.
9. Településképi szempontból meghatározó
falusi területre
vonatkozó területi (12.§) és egyedi (13.§) településképi követelmények1
12. §2
(1) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.
(2) A területen meg kell tartani a településképet meghatározó, kialakult állapot szerinti előkertet, vagy kis előkertet (max. 2 méter), oldalhatáron álló beépítési módokat.
(3)3 A fő épületek tömegformálását utcára merőleges magastetővel, utca felé kontyolva, 30-45 fokos tetőhajlással kell létesíteni.
(4)4 Utcafronton legfeljebb földszint és tetőtér építhető. Lejtős terepen, udvari homlokzatnál a két szint is megengedett egységes, nem tagolt tetőszerkezettel.
(5) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani.
13. §5
(1) Az épületeken tetőtér beépítés lehetséges.
(2) Túltagolt tetőkialakítás nem megengedett.
(3)6 Tetőhéjazatként barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai szerinti égetett agyag cserépfedés, betoncserép vagy kiselemes fémlemez megengedett. A héjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen csak egyféle cserép helyezhető el.
(4) Az épület utcai homlokzatán erkély, vagy loggia nem alakítható ki.
(5) A telek utcafrontján önálló épületként, különálló garázs nem helyezhető el.
(6) A területre jellemző tetőhajlásszögektől, valamint a párkánymagasságoktól eltérni nem lehet.
(7) Az épületeken vakolt homlokzati textúrát kell kialakítani, mely fa- vagy téglaburkolattal tagolható.
(8) Az épületek színezésénél a természetes földszínek alkalmazása a megengedett. Harsány, rikító vagy túlzottan sötét színek (pl. kék, lila, piros) a területen nem alkalmazhatók.
(9) A homlokzat színezése során csak két, egymással harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.
(10) Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet.
(11) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően lehet.
(12)7 Gázmérő, nyomásszabályozó vagy klímaberendezés az épületek utcai homlokzatán a környezetbe illesztett módon, takartan helyezhető el.
(13)8 A melléképületek anyaghasználata és színei illeszkedjenek a főépülethez. Az utcaképet nem befolyásoló esetekben a tetőfedés és a homlokzatburkolat anyaga is lehet fémlemez alacsonyabb tetőhajlásszöggel. Utcafronton kötelező építési vonalon elhelyezendő fő vagy melléképület (saroktelek) nem lehet fémlemezes homlokzat burkolatú. Ha nincs a telken főépület, akkor nem lehet fémlemezes melléképületet elhelyezni. Műemléki környezetben, közvetlenül a nemzeti emléknek minősülő védett műemlékek melletti ingatlanok esetében, illetve helyi védett épület telkén, helyi védett építménnyel szomszédos ingatlanon a homlokzaton és tetőfedés anyagként fémlemez burkolat alkalmazása örökségvédelmi szempontból nem alkalmazható.
(14)9
(15)10 Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton nem létesíthető.
(16) Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.
(17) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.
(18) A területen nagyfeszültségű elektromos vezeték légvezetékként nem helyezhető el.
(19) Közterületen fasorként allergiát okozó fafajok nem telepíthetők.
(20) A közparkok, egybefüggő nagyobb zöldfelületek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajai közül a honos vagy meghonosodott, tájba illő fajok alkalmazása lehetséges.
10. Településképi szempontból meghatározó
kertvárosi területre
vonatkozó területi (14.§) és egyedi (15.§) településképi követelmények11
14. §12
(1) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.
(2) A területen meg kell tartani a településképet meghatározó, kialakult állapot szerinti előkertet, vagy kis előkertet (max. 5 méter), oldalhatáron álló beépítési módokat.
(3)13 A fő épületek tömegformálását utcára merőleges magastetővel, 30-45 fokos tetőhajlással kell létesíteni.
(4)14 A területen maximum két terepszint feletti szint építhető.
(5) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani.
15. §15
(1) Az épületeken tetőtér beépítés lehetséges.
(2) Túltagolt tetőkialakítás nem megengedett.
(3) Tetőhéjazatként barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai égetett agyag cserépfedés vagy betoncserép, zsindelyfedés és cserepes lemez megengedett. A héjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen csak egyféle cserép helyezhető el.
(4) Az épület utcai homlokzatán erkély, vagy loggia nem alakítható ki.
(5) A telek utcafrontján önálló épületként, különálló garázs nem helyezhető el.
(6) A területre jellemző tetőhajlásszögektől, valamint a párkánymagasságoktól eltérni nem lehet.
(7) Az épületeken vakolt homlokzati textúrát kell kialakítani, mely fa- vagy téglaburkolattal tagolható.
(8) Az épületek színezésénél a természetes földszínek alkalmazása a megengedett. Harsány, rikító vagy túlzottan sötét színek (pl. kék, lila, piros) a területen nem alkalmazhatók.
(9) A homlokzat színezése során csak két, egymással harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.
(10) Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet.
(11) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően lehet.
(12) Gázmérő, nyomásszabályozó vagy klímaberendezés az épületek utcai homlokzatán nem helyezhető el.
(13) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény, és klímaberendezés utcai homlokzaton nem létesíthető.
(14)16 A melléképületek anyaghasználata és színei illeszkedjenek a főépülethez. Az utcaképet nem befolyásoló esetekben a tetőfedés és a homlokzatburkolat anyaga is lehet fémlemez alacsonyabb tetőhajlásszöggel. Utcafronton kötelező építési vonalon elhelyezendő fő vagy melléképület (saroktelek) nem lehet fémlemezes homlokzat burkolatú. Ha nincs a telken főépület, akkor nem lehet fémlemezes melléképületet elhelyezni. Műemléki környezetben, közvetlenül a nemzeti emléknek minősülő védett műemlékek melletti ingatlanok esetében, illetve helyi védett épület telkén, helyi védett építménnyel szomszédos ingatlanon a homlokzaton és tetőfedés anyagként fémlemez burkolat alkalmazása örökségvédelmi szempontból nem alkalmazható.
(15)17
(16) Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.
(17) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.
(18) A területen nagyfeszültségű elektromos vezeték légvezetékként nem helyezhető el.
(19) Közterületen fasorként allergiát okozó fafajok nem telepíthetők.
(20) A közparkok, egybefüggő nagyobb zöldfelületek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajai közül a honos vagy meghonosodott, tájba illő fajok alkalmazása lehetséges.
11. Településképi szempontból meghatározó
településközponti területre
vonatkozó területi (16.§) és egyedi (17.§) településképi követelmények18
16. §19
(1) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.
(2)20 A területen maximum két terepszint feletti szint építhető.
(3) Az épületeket magastetővel kell ellátni,
(4) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani.
(5) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
17. §21
(1) Utcafrontra merőleges gerincű épület, vagy épületszárny szélessége maximum 7,0 méter lehet.
(2) Az épületeken tetőtér beépítés lehetséges.
(3) Túltagolt tetőkialakítás nem megengedett.
(4)22 A területen a fő épületek fő tömegének tetőhajlásszöge 30-45 fokos lehet.
(5) Tetőhéjazatként barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai égetett agyag cserépfedés vagy betoncserép megengedett. A héjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen csak egyféle cserép helyezhető el.
(6) Az épület utcai homlokzatán erkély, vagy loggia nem alakítható ki.
(7) A telek utcafrontján önálló épületként, különálló garázs nem helyezhető el. Garázs utcafronton csak a fő épülettel egybe építve alakítható ki.
(8) A területre jellemző tetőhajlásszögektől, valamint a párkánymagasságoktól eltérni nem lehet.
(9) Pince kialakítása esetén az utcára pinceablak nem nyitható, csak szellőzőnyílás.
(10) Az épületeken vakolt homlokzati textúrát kell kialakítani, mely fa- vagy téglaburkolattal tagolható.
(11) A párkány kiülése nem lehet nagyobb 50 cm-nél. Az oromfalon a héjalás túlnyúlása nem lehet több 10 cm-nél.
(12) Közterületről látható oldalon a tető síkjából kiugró tetőablak – meglévő padlásszellőző ablak kivételével - nem létesíthető.
(13) Az épületek színezésénél a természetes földszínek alkalmazása a megengedett. Harsány, rikító vagy túlzottan sötét színek (pl. kék, lila, piros) a területen nem alkalmazhatók.
(14) A homlokzat színezése során csak két, egymással, a természetes anyagokkal harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.
(15) Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet. Ragasztott kő, csempe, csempe- és kő utánzat alkalmazása nem megengedett.
(16) Közterületről látható homlokzaton fekvő téglalap arányú nyílászárók kialakítása nem lehet.
(17) A közterületről látható homlokzatokon külső redőnytok elhelyezése nem megengedett.
(18) A településkép védelme érdekében gerendaház, faház, illetve deszkaborítású épület – hagyományos gazdasági épület, ól, góré kivételével - a területen nem létesíthető.
(19) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani.
(20) Az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,3-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.
(21) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.
(22) Gázmérő, nyomásszabályozó vagy klímaberendezés az épületek utcai homlokzatán nem helyezhető el.
(23) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény, klímaberendezés és parabolaantenna utcai homlokzaton illetve közterületről látható módon nem létesíthető.
(24) Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el. Az elhelyezett cégér, cégtábla az épület tagozatait, díszítő elemeit nem károsíthatja, és nem takarhatja.
(25) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.
(26) A területen nagyfeszültségű elektromos vezeték légvezetékként nem helyezhető el.
(27)23
(28) Közterületen fasorként allergiát okozó fafajok nem telepíthetők.
(29) A közparkok, egybefüggő nagyobb zöldfelületek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajai közül a honos vagy meghonosodott, tájba illő fajok alkalmazása lehetséges.
(30) Tűlevelű fafajok (boróka, fekete fenyő, erdei fenyő, görög jegenyefenyő, szurkos fenyő, különböző tuják) alkalmazása csak a közparkokban lehetséges, lakóutcákban nem engedélyezett.
12. A településképi szempontból meghatározó
gazdasági, mezőgazdasági, zöldfelületi karakter területekre24
vonatkozó területi (18.§) és egyedi (19.§) településképi követelmények25
18. §26
(1) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.
(2)27 Az épületek tömegformálását magastetővel kell létesíteni.
(3)28 A területen maximum egy terepszint feletti szint építhető.
(4) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani.
19. §29
(1)30 A területen (tájképvédelemmel, vízminőség védelemmel, NATURA 2000 besorolással érintett területek, valamint ökológiai magterület- és ökológiai folyosó területek, pufferterületek, természetvédelmi területek) az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, vakolt felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, természetes szín lehet.
(2) Az épületeken tetőtér beépítés lehetséges.
(3) Túltagolt tetőkialakítás nem megengedett.
(4)31 Tetőhéjazatként barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai szerinti égetett agyag cserépfedés, betoncserép vagy horganyzott fémlemez megengedett. A héjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen csak egyféle cserép helyezhető el.
(5) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.
(6) Kerítés csak telekhatáron építhető.
(7)32
(8) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény közútról látható homlokzaton nem létesíthető.
(9)33 Nagyfeszültségű elektromos vezeték országos jelentőségű természetvédelmi területen légvezetékként nem helyezhető el.
(10) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet e rendelet 3. melléklete szerint.
13.Növényzet településképi szempontból meghatározó területek esetén
20. § (1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától:
a) 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében: minimum 1,0 méter lehet,
b) 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében: minimum 1,00 méter lehet,
c) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében: minimum 3,00 méter lehet,
d) 3-6 méterre növő gyümölcs- és egyéb fa esetében: minimum 5,00 méter lehet,
e) 6 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében: minimum 6,00 méter lehet.
(2) Közút területén – a mezőgazdasági művelésű terület telekhatárától – minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot minimum 1,5 méter távolságra; a 3 méternél magasabbra növő gyümölcsfát minimum 5,0 méter távolságra lehet ültetni (telepíteni).
(3) A közterületre történő növényültetésnél a következő szempontokat kell betartani:
a) nagylombú fát épület falától és egymástól minimum 7 méter távolságra lehet ültetni,
b) az elültetett fa töve ivóvíz-, telefon-, kábeltelevízió-, csapadékvíz-és szennyvízvezetéktől, földkábeltől legalább 1,5 méterre, távfűtési- és gázvezetéktől legalább 2 méterre lehet,
c) meglévő közterületi fasorba idegen fafaj nem ültethető,
d) közterületi légvezeték alá csak kisméretű, vagy alacsony gömbkoronás fa ültethető.
Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó követelmények
21. § (1) A település közcélú ellátását biztosító felszíni és felszín feletti energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az alábbiak:
a) külterületi és belterületi közlekedési és közműterületek,
b) gazdasági területek,
c) mezőgazdasági területek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére az alábbi területek nem alkalmasak:
a)34 természetvédelmi terület, és 200 m-es védőtávolságuk,
b) műemléki és régészeti területek, és 200 m-es védőtávolságuk,
c) településközponti terület, és 200 m-es védőtávolságuk.
A cégérekre, cég- és üzletjelzésekre, valamint a berendezések épületeken való elhelyezhetőségére vonatkozó településképi követelmények 35
22. § (1)36 Cégért, cég- és üzletjelzések berendezést a környezettel összhangban, úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanoknak a rendeltetésszerű használatát, ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit, ne okozzon közlekedési veszélyhelyzetet, és ne akadályozza a térfigyelő kamerarendszer működésést.
(2)37 Az épületeken legfeljebb 2 m2 felületű cégéreket, cég- és üzletjelzések berendezést tartó berendezések helyezhetők el. Összes felületük nem haladhatja meg az érintett homlokzat vagy tető felületének a 20 %-át
(3)38
(4)39 Üzletenként legfeljebb 1 db cégér, cég- és üzletjelzések berendezés helyezhető el, kivéve a saroképületet, amelynél a sarkon elhelyezkedő üzlet esetében közterületenként egy-egy cégér, cég- és üzletjelzések berendezés helyezhető el.
(5)40
(6)41
23. §42
24. §43
Településkép érvényestési eszközök
Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
25. § (1)44 Településképi konzultáció a település teljes közigazgatási területén kötelező az utcaképben megjelenő építési, átalakítási, felújítási munkára, kivéve a településképi véleményeztetés és településképi bejelentési kötelezés alá vont eseteket.
(2)45
(3) A kötelező szakmai konzultációhoz az 4. melléklet szerinti kérelmet kell benyújtani, amelyhez a csatolandó dokumentáció megegyezik az egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenységekhez beadandó dokumentáció vázlatterv szintű dokumentumaival.
(4)46
Településképi véleményezési eljárás
26. § (1) A polgármester a főépítész szakmai álláspontjára alapozva folytat le településképi véleményezési eljárást a 5. melléklet szerinti kérelemre az engedély köteles építési tevékenységeknél, az engedélyezési eljárásokat megelőzően.
(2)47
(3) A településképi véleményezés során az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálandó:
a) a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival;
b) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezés elhelyezésére és kialakítására; a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére;
c) a tetőzet kialakítása - különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye – megfelel-e a településképi követelményeknek.
d) tömegalakítása, homlokzatfelület színezése, anyaghasználata harmonizál-e a településkép meghatározó karakterelemeivel.
(4) A településképi véleményezés során a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálandó a közterületre benyúló építményrész, szerkezet, berendezés, - különösen díszvilágító és hirdető berendezés -,
a) milyen módon befolyásolja a közterület használatát;
b) korlátozza-e vagy zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és azok biztonságát;
c) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait;
d) a terv megfelelő javaslatot ad-e az esetleg szükségessé váló - közterületet érintő - beavatkozásra.
Településképi bejelentési eljárás
27. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a településképi szempontból meghatározó és a helyi területi védelem alá tartozó területen, műemléki környezetben, valamint egyedi védelem alatt álló építményre vonatkozóan a (2) bekezdésben meghatározott építési tevékenységek esetén,
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni
a)48 a 419/2021.(VII.15.) Korm.rendelet 1-6., 9-10., 13., 15-16., 19. pontjai alatti tevékenység esetén;
b) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor,
c)49
(3)50 A településképi bejelentési eljárás a polgármesterhez benyújtott 6. melléklet szerinti kérelemre indul. A bejelentés melléklete a papíralapú dokumentáció vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozó.
(4)51
Településképi kötelezés és bírság
28. § (1) Településképi kötelezési eljárás lefolytatása szükséges a településképi bejelentés elmulasztása esetén, a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén; illetve a településképi rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények és kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben hivatalból, vagy bejelentésre eljárás indul; amennyiben a bejelentés megalapozott, a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva felszólítást ad ki az építtetőnek vagy a tulajdonosnak a jogsértő állapot legfeljebb 30 napon belüli megszüntetésére. Amennyiben a felszólítás eredménytelen kötelezést ad ki az építtetőnek vagy a tulajdonosnak a jogsértő állapot legfeljebb 60 napon belüli megszüntetésére.
(3)52
(4)53
(5) A településkép védelmi bírság adók módjára behajtható.
(6) Fellebbezés a közigazgatási eljárás szabályai szerint nyújtható be.
Záró rendelkezések
29. § (1) Ez a rendelet a – (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A rendelet 30. §-a a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
30. § (1) Hatályát veszti a helyi egyedi védelemről szóló 13/2013.(IX.25.) önkormányzati rendelet.
A „vonatkozó területi (12.§) és egyedi (13.§) településképi követelmények” alcím címe a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 12. §-t a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 21. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. § (3) bekezdése a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (4) bekezdése a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 13. §-t a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 21. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 13. § (3) bekezdése a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (12) bekezdése a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (13) bekezdése a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (14) bekezdését a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 21. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.
A 13. § (15) bekezdése a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A „vonatkozó területi (14.§) és egyedi (15.§) településképi követelmények” alcím címe a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 14. §-t a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 21. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (3) bekezdése a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (4) bekezdése a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 15. §-t a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 21. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § (14) bekezdése a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (15) bekezdését a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 21. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.
A „vonatkozó területi (16.§) és egyedi (17.§) településképi követelmények” alcím címe a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 16. §-t a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 21. § 7. pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. § (2) bekezdése a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 17. §-t a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 21. § 8. pontja hatályon kívül helyezte.
A 17. § (4) bekezdése a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (27) bekezdését a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 21. § 9. pontja hatályon kívül helyezte.
A „gazdasági, mezőgazdasági, zöldfelületi karakter területekre” a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A „vonatkozó területi (18.§) és egyedi (19.§) településképi követelmények” alcím címe a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A 18. §-t a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 21. § 10. pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § (2) bekezdése a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (3) bekezdése a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.
A 19. §-t a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 21. § 11. pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. § (1) bekezdése a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (4) bekezdése a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (7) bekezdését a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 21. § 12. pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. § (9) bekezdése a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 14. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (2) bekezdés a) pontja a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
Az V. Fejezet címe a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (1) bekezdése a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (2) bekezdése a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 22. § (2) bekezdése a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (3) bekezdését a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelete 2. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 22. § (4) bekezdése a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (5) bekezdését a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelete 2. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 22. § (6) bekezdését a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelete 2. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 23. §-t a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 21. § 13. pontja hatályon kívül helyezte.
A 24. §-t a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 21. § 13. pontja hatályon kívül helyezte.
A 25. § (1) bekezdése a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 18. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (2) bekezdését a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 21. § 14. pontja hatályon kívül helyezte.
A 25. § (4) bekezdését a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 21. § 15. pontja hatályon kívül helyezte.
A 26. § (2) bekezdését a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 21. § 16. pontja hatályon kívül helyezte.
A 27. § (2) bekezdés a) pontja a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (2) bekezdés c) pontját a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 21. § 17. pontja hatályon kívül helyezte.
A 27. § (3) bekezdése a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (4) bekezdését a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 21. § 18. pontja hatályon kívül helyezte.
A 28. § (3) bekezdését a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 21. § 19. pontja hatályon kívül helyezte.
A 28. § (4) bekezdését a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 21. § 19. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. melléklet a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 20. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet a Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2026. (V. 14.) önkormányzati rendelete 20. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
