Tiszabercel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelete
A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Tiszabercel Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Az önkormányzat, a képviselő-testület és szervei elnevezése, székhelye
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye: Tiszabercel Község Önkormányzata Székhelye: 4474 Tiszabercel, Fő utca 40.
(2) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése és székhelye: Tiszabercel Község Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) Székhelye: Tiszabercel, Fő utca 40.
(3) A Képviselő-testület hivatalának elnevezése: Tiszaberceli Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatal) Székhely: Tiszabercel, Fő utca 40.
(4) A Képviselő-testület szervei:
1. Tiszabercel Község Önkormányzata Polgármestere
2. Tiszaberceli Közös Önkormányzati Hivatal
3. Tiszaberceli Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője
4. Tiszabercel Község Önkormányzata Alpolgármestere
5. Tiszabercel Község Önkormányzata Ügyrendi Bizottsága
6. Tiszabercel Község Önkormányzata Szociális és Egészségügyi Bizottsága
(5) Az önkormányzat önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi Tiszabercel község közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról, a mindezekhez szükséges feltételek megteremtéséről.
(6) Az önkormányzathoz tartozó közigazgatási terület leírását, a választókerületek beosztását az SZMSZ 1 sz. melléklete tartalmazza.
2. Az önkormányzat jelképei és bélyegzői
2. § (1) Tiszabercel község címere csücskös talpú pajzs alakú, kék mezejében hullámos ezüstpólya jelképezi a Tiszát. A pajzs főközépen nyitott, ékkövekkel kirakott arany levélkoronából ágaskodó arany griff jobb mellső lábával arany szablyát emel. Ezen motívumok utalnak a település híres nemesi származású szülöttére, Bessenyei Györgyre. A pajzstalp középen jobbra úszó tátott szájú aranyszínű tükörponty lebeg - a Tisza e környékén halban való gazdagságát jelképezve. A pajzson jobbra néző fekete bíborral bélelt pántos sisak nyugszik. A sisaktartó, levél alakúra bevágott szélű, jobb oldalon kék – ezüst, bal oldalon vörös – arany színű.
(2) Tiszabercel község zászlója álló téglalap alakú, 2:1 méretarányú fehér (ezüst) textil, melyet körben sárga (arany) színű rojt szegélyez. A színes címer a feliratos szalaggal a zászló hosszanti szimmetriatengelyén, annak felülről mért 1/3 –os osztásvonalán helyezkedik el. A szalagon „Emeld nemzetedet” felirat olvasható, mely idézet Bessenyei György: Egy magyar társaság iránt való jámbor szádék c. munkájából származik.
(3) Tiszabercel község díszpecsétje kör alakú pecsétlap szélén peremmel. A pecsétmező közepén Tiszabercel község címerének kontúrrajza, melyet két oldalról és felülről nagybetűs körirat övez: TISZABERCEL KÖZSÉG PECSÉTJE.
(4) A képviselő-testület körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben „Tiszabercel Község Önkormányzati Képviselő Testülete” feliratot, valamint a belső körben a képviselő-testület székhelyét.
(5) A polgármesteri hivatal körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben „Tiszabercel Község Polgármesteri Hivatala” feliratot, valamint a belső körben a polgármesteri hivatal székhelyét.
(6) A címer, a zászló és a pecsét használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.
3. Az önkormányzat hivatalos lapja és honlapja
3. § (1) Az önkormányzat hivatalos lapja a „Berczeli Napló”, az önkormányzat hivatalos honlapja a: www.tiszabercel.hu
4. Az önkormányzat kitüntetései
4. § (1) Tiszabercel Község Önkormányzata által alapított kitüntetésekről, ezek adományozási rendjéről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
5. Az önkormányzat feladat- és hatáskörei
5. § (1) Az Önkormányzat köteles ellátni a törvényben előírt feladatokat, ezen túlmenően önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.
(2) Közfeladat önkéntes felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek eredményeként a Képviselő-testület elé kerülő javaslatnak tartalmaznia kell a feladat személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit, melyet az illetékes bizottság előzetesen véleményez.
(3) Közfeladat önkéntes vállalása a kötelező önkormányzati feladatok ellátását nem veszélyeztetheti.
(4) Az Önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét és együttműködik a közösségekkel. A Képviselő-testület a polgármesteren, a jegyzőn, az alpolgármesteren és a bizottságokon, valamint a képviselőkön keresztül tart kapcsolatot velük, a vonatkozó döntések előkészítésébe bevonja őket.
(5) A (2) bekezdésben említett előterjesztés elfogadásához a Képviselő-testület minősített többségű szavazata szükséges. Ugyanez vonatkozik az ilyen jellegű feladat megszüntetésére is.
(6) Az önkormányzat a következő közfeladatok ellátását biztosítja önkéntes vállalás alapján:
a) nappali gondozást nyújtó intézmény társulási fenntartása,
b) idegenforgalmi és turisztika feladatok ellátása,
c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.
(7) Az önkormányzat a kötelező és önként vállalt közfeladatait
a) saját maga,
b) a Közös Önkormányzati Hivatal,
c) az általa létrehozott költségvetési intézmények,
d) a részvételével működő önkormányzati társulások, gazdasági társaságok,
e) vásárolt közszolgáltatások,
f) önkormányzati döntés, vagy megállapodás alapján az állampolgárok, önszerveződő közösségek, egyházak
közreműködésével látja el.
(8) A polgármester a képviselő-testület által átruházott feladat és határkörében eljárva:
a) ellátja a helyi szociális rendeletben meghatározott hatásköröket az alábbiak szerint:
aa) temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított települési támogatás elbírálásának jogköre
ab) köztemetéshez kapcsolódó támogatás elbírálásának jogköre
b) rendkívüli sürgős szükség esetén kivételesen dönt a hatályos képviselő-testület rendelet alapján önkormányzati segély odaítélésről
c) gondoskodik a bel- és külterületi közterületek és azok tartozékainak rendben tartásáról
d) gondoskodik a tulajdonában lévő közutak tartozékát képező fák, cserjék, bokrok közlekedésbiztonsági szempontú gondozásáról
e) gondoskodik a közút tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, továbbá az út síkossága elleni védekezésről
f) szabályozza a helyi utak forgalmát, elhelyezi, fenntartja, üzemelteti, eltávolítja a közúti jelzéseket
g) hozzájárul a helyi közút nem közlekedési célú igénybevételéhez és megállapítja önkormányzati rendelet előírásai alapján a fizetendő díj összegét.
h) gondoskodik a közvilágítási berendezés üzemeltetéséről
i) feladata a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz és belvízelvezetés
j) gondoskodik a települési vízrendezési feladatok körében a természetes vízfolyások és belvízcsatornák, a nyílt csapadékvíz-elvezető csatornák, árkok, zárt rendszerű csapadékvíz-csatornák, tározók, záportározók, szivattyútelepek és egyéb műtárgyak fenntartásáról, hogy azok az önkormányzat jogszabályban meghatározott, helyi vízkár-elhárítási és vízrendezési feladatainak ellátása során a tervezett funkció ellátására alkalmasak legyenek. Gondoskodik a fenntartási feladatok során, különösen – a vízfolyás és csatornamedrek vízszállító képességének megtartásáról, az elfajult medrek helyreállításáról, a töltések, burkolatok helyreállításáról, gyepfelület pótlásáról, kapubejárók alatti csőátereszek tisztán tartásáról, tározótér feliszapolódásának eltávolításáról.
k) dönt pályázatok benyújtásáról
l) nyilatkozik a pályázatokhoz szükséges önerő rendelkezésre állásáról 10 millió forintos összeghatárig
m) megszervezi a közfoglalkoztatást, dönt a hozzá kapcsolódó pályázatok és elszámolások benyújtásáról
n) az önkormányzati dolgozók és a közfoglalkoztatottak feletti munkáltatói jogokat gyakorolja
o) A költségvetési szervek rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői, önkormányzat esetében a polgármester előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek, az előirányzatok erejéig kötelezettséget szabadon vállalhatnak
p) jogosult a helyi közút kezelőjeként hozzájárulás elbírálása
q) gyakorolja a helyi védelemmel érintett védett érték rendeltetéstől eltérő használata esetén települési kötelezés formájában a tulajdonos vonatkozásában az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontásra történő kötelezést
r) gyakorolja a településképi bejelentési eljárással kapcsolatos hatásköröket
s) gyakorolja a településképi bírság kiszabásával kapcsolatos hatásköröket
t) gyakorolja az építéssel érintett telken tervezett építési munkák végzéséhez kapcsolatos a településképi követelményekre vonatkozó szakmai konzultáció megtartására irányuló hatáskört
Átruházott hatáskörökben hozott döntésről polgármester beszámol a Képviselő-testületnek.
(9) A Szociális és Egészségügyi Bizottság képviselő-testület által átruházott feladat és határkörében eljárva:
a) ellátja a helyi szociális rendeletben meghatározott hatásköröket az alábbiak szerint:
aa) kamatmentes szociális kölcsön nyújtása
ab) időskorúak eseti egészségügyi támogatása
ac) gyermekek és felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló fiatal felnőttek tanévkezdési támogatása
ad) természetbeni élelmiszer támogatása
ae) egyéb rendkívüli települési támogatás elbírálása
b) Az államháztartási körön belüli és azon kívülről érkező a szociális rendeltben nem szabályozott segélyek elosztásának megszervezésével, szétosztásával, elszámolásával kapcsolatos feladatokat ellátja.
(10) Az Ügyrendi Bizottság a képviselő-testület testület által átruházott feladat és hatáskörében eljárva:
a) Összeférhetetlenségi, méltatlansági, és vagyonnyilatkozati kötelezettséggel kapcsolatos feladatokat látja el.
b) Ellátja a sport tevékenységgel kapcsolatos feladatokat.
c) Nyilvántartja a képviselők és nem képviselő-testületi bizottsági tagok ülésekről, és rendezvényekről való távolmaradását.
d) javaslatot tesz a képviselő-testületnek a személyes érintettség bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselő tiszteletdíjának csökkentésére.
(11) A jegyző a Képviselő-testület által átruházott feladat- és hatáskörben eljárva:
a) ellátja a helyi szociális rendeletben meghatározott hatásköröket az alábbiak szerint:
aa) közüzemi díjtámogatás elbírálása, megszüntetése
(12) Hatáskör átruházásához minden esetben minősített többségű szavazat szükséges. A Képviselő-testülettől kapott hatáskörök tovább nem ruházhatók. Az döntéshozó az átruházott hatáskörben hozott döntéséről a képviselő-testületnek beszámol.
(13) A képviselő-testület a bizottságnak adott döntési jogot bármikor visszavonhatja.
6. A képviselő-testület működése
6. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A képviselő-testület tagjainak nevét a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) A képviselő-testületi ülés jellegéből fakadóan: alakuló, munkaterv szerinti - rendes -, rendkívüli, vagy közmeghallgatás lehet.
(3) Az alakuló ülést az újonnan megválasztott polgármester hívja össze és vezeti.
(4) Az alakuló ülés kötelező napirendje:
a) a Helyi Választási Bizottság beszámolója a választás eredményéről,
b) települési képviselők és polgármester eskütétele
c) a képviselő-testület bizottságainak megválasztása,
d) alpolgármester választása, tiszteletdíjának megállapítása
e) a képviselő-testület tagjai és a bizottságok nem képviselő-testületi tagjai tiszteletdíjának megállapítása
f) tájékoztató az összeférhetetlenségi szabályokról a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről, és a köztartozásmentes adatbázisban való regisztrációról
g) szervezeti és működési szabályzat módosítása.
(5) Az alpolgármester titkos választását a testület tagjai közül választott ad-hoc bizottság bonyolítja, a titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a választás időpontját, az ideiglenes bizottság tagjainak nevét, tájékoztatást a szavazás menetéről, a szavazatok számlálásának eredményét, a bizottság tagjainak aláírását.
(6) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely csatolmánya a testületi jegyzőkönyvnek, és e jegyzőkönyv tartalmazza a titkos szavazás eredményét és a döntést.
7. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését az itt rögzített sorrendben:
1. A Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke
2. Az Ügyrendi Bizottság elnöke
hívja össze.
(2) Tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó távollét.
8. § (1) A Képviselő-testület a munkaterve szerint, de évente legalább hat ülést tart.
(2) A Képviselő-testület ülésének helye a Képviselő-testület székhelye. A polgármester döntése alapján az ülés a székhelytől eltérő helyen is megtartható.
(3) A lakosságot a Képviselő-testület rendes üléséről a polgármester az ülés időpontját megelőzően legalább kettő nappal tájékoztatja a meghívó önkormányzat hirdetőtáblájára történő kifüggesztésével.
(4) A Képviselő-testület üléséről a vélemények korlátozásmentes és szabadabb kifejezése érdekében képfelvétel nem, azonban a jegyzőkönyvkészítés segítésére hangfelvétel készülhet.
(5) Választásra, kinevezésre irányuló eljárás esetén a pályázók meghallgatása a többi pályázó távollétében egyenként történik, melynek során a képviselő-testület lehetőséget biztosít a pályázónak a pályázata szóbeli kiegészítésére, majd a képviselő-testület tagjai a pályázóhoz kérdéseket intézhetnek. A döntést megelőző vita a pályázók jelenléte nélkül zajlik.
7. A Képviselő-testület ülésének összehívása, és az ülések előkészítése
9. § (1) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:
a) a települési képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) napirendhez kapcsolódó előadót, külső szakértőt.
(2) Az ülést meghívóval kell összehívni, a meghívót úgy kell személyesen kézbesíteni, hogy a meghívott az ülést megelőzően legalább kettő nappal korábban értesüljön annak időpontjáról, az ülés jellegéről, az ülés helyszínéről, és a tervezett napirendi pontokról. A napirendi pontok sorrendjét a polgármester állapítja meg.
(3) A képviselő-testületi ülés meghívóját a napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztésekkel együtt kell megküldeni.
(4) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testületi ülés elé terjesztendő rendelet- tervezet, a határozat-tervezet, a beszámoló, a tájékoztató, a pályázati felhívás.
(5) Előterjesztés benyújtására jogosult a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a képviselő-testület tagja, a képviselő-testület bizottságainak elnökei.
(6) Szóbeli előterjesztés csak kivételes esetben lehetséges.
(7) Az ülés meghívóján nem szereplő előterjesztések – sürgősségi indítványok – napirendre tűzéséhez a képviselők többségű szavazata szükséges.
(8) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a témakörökről a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel, valamint plakátokkal tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább tizenöt nappal.
10. § (1) A rendkívüli ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, vagy a Képviselő-testület bármely bizottságának indítványára, legkésőbb az indítvány beadását követő tizenöt napon belüli időpontra. Rendkívüli ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester indítvány nélkül is összehívhat.
(2) Rendkívüli ülésre a Képviselő-testület személyes értesítéssel vagy telefonon, írásos előterjesztés nélkül, akár azonnal is összehívható.
(3) Azokat az előterjesztéseket, vagy mellékleteiket, melyek zárt ülésen történő tárgyalását törvény előírja, illetve lehetővé teszi, és azt az előterjesztő a „Zárt ülésre javasolt!” minősítéssel látja el, csak a zárt ülés résztvevőinek szabad megküldeni. E rendelkezés nem érinti a Képviselő-testületnek azt a jogát, hogy az előterjesztést a javaslattól eltérően – ha azt törvény nem zárja ki –, nyílt ülésen vitassa meg. A zárt ülésre szánt előterjesztéseket a zárt ülés résztvevői kötelesek bizalmasan kezelni, figyelemmel a személyes adatok és az üzleti titkok védelmét szolgáló vonatkozó jogszabályi előírásokra.
11. § (1) A határozatképtelen ülést 8 napon belülre változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a meghívottak számára.
(2) A képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén dönt arról, hogy az ülést félbeszakítja úgy, hogy azt a következő munkanapon, a meg nem tárgyalt napirendek tárgyalásával folytatja.
12. § (1) Az ülésvezető jogkörei:
a) Megállapítja az ülés határozatképességét, majd folyamatosan figyelemmel kíséri,
b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
c) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,
d) lezárja a vitát,
e) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
f) lezárja a napirendi pontok tárgyalását,
g) szünetet rendelhet el,
h) rendre utasíthatja a képviselő-testület ülését megzavaró résztvevőt,
i) ismételt rendzavarót kiutasíthatja a teremből (kivéve: képviselőt)
j) bezárja az ülést.
13. § (1) A napirendi pontok tárgyalási rendje:
a) az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez,
b) az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismerteti véleményét,
c) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,
d) vita az előterjesztéssel kapcsolatban,
e) módosító javaslatok megtétele,
f) döntés a módosító javaslatokról,
g) döntés meghozatala.
14. § (1) A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de az ülés vezetője soron kívül is engedélyezhet hozzászólást.
(2) Ha ugyanazon testületi tag, vagy tanácskozási taggal jelenlévő ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételt hozzászólásra jelentkezik, az ülésvezető a második és a harmadik hozzászólásokat három-három percre korlátozhatja. Ezen döntéséről - a szómegvonás terhe mellett- tájékoztatja a jelenlévőket.
(3) Az ülésvezető a (2) bekezdésben meghatározott hozzászólótól megvonja a szót, ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik, vagy a (2) bekezdésben foglalt időkorlát túllépésre kerül.
8. Döntéshozatali eljárás
15. § (1) A nyílt szavazás - a névszerinti szavazás kivételével - kézfelemeléssel történik.
(2) A polgármester a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra. A képviselő-testület a módosító indítványokról a javaslat elhangzásának sorrendjében dönt. A módosító indítványok elfogadásához olyan szavazati arány szükséges, mint a döntéshez.
(3) A módosító indítvány előterjesztője a szavazás megkezdése előtt indítványát visszavonhatja.
(4) Minősített többség szükséges a helyi önkormányzatokról szóló törvényben szabályozott eseteken kívül:
a) fegyelmi ügyek eldöntéséhez,
(5) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadáshoz szükséges szavazati arányt, úgy 10 perc szünet elrendelését követően a polgármester újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.
16. § (1) Bármely képviselő indítványára – előzetes vita lefolytatása nélkül – egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el.
(2) Névszerinti szavazásnál a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát. A névszerinti szavazás eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
17. § (1) A képviselő-testület zárt ülésének tartására a jogszabályi feltételek fennállása esetén elsősorban a polgármester, vagy a jegyző tesz javaslatot. Amennyiben zárt ülés tartására azért kerülhet sor, mert érintett a nyilvános ülés tartásába nem egyezik bele, úgy az érintettet erre vonatkozóan a napirendi pont tárgyalását megelőzően nyilatkoztatni kell.
(2) Zárt ülésen tartható titkos szavazás elrendelésére a polgármester, vagy bármelyik képviselő tehet javaslatot. A titkos szavazás elrendeléséhez – előzetes vita nélküli – egyszerű többséggel hozott határozat szükséges.
(3) A titkos szavazás lebonyolítása minden esetben a 6. § (5) bekezdésében foglaltak szerint történik.
(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, aljegyzők, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt.
9. A képviselő-testület döntései
18. § (1) A képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására egész arab számokat kell alkalmazni. Ha egyazon napirendi pont keretében több szerkezetileg különálló határozat meghozatala is szükséges, úgy a határozat a sorszámát követően „/” jellel elválasztva az ábécé nagybetűinek sorrendjében kap további jelölést.
(2) A határozat megjelölése tartalmazza
a) a képviselő-testület megnevezését,
b) a „határozata” kifejezést,
c) a határozat meghozatalának évét, hónapját, napját
(3) A határozat az (1-2) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmazza a képviselő-testület döntését, és amennyiben van, úgy a végrehajtásra szolgáló határidőt, és a végrehajtásért felelős megnevezését.
(4) Az e §-ban foglaltakat az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokra az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.
(5) A normatív határozatokat az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.
19. § (1) A polgármesternél rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) alpolgármester,
b) képviselő-testület tagjai,
c) a képviselő-testület bizottságai
d) jegyző
(2) A rendelet-tervezetet a jegyző felügyelete mellett a hivatal készíti el, és megküldi a véleményezésre jogosult szerveknek. A tervezet elkészítésével és véleményezésével külső szakértő is megbízható.
(3) A képviselő-testület rendeleteinek számozását évente újrakezdi. A rendeletek számozása folyamatos. A rendeletek számozására egész arab számokat kell alkalmazni.
(4) Az önkormányzati rendeletet az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.
(5) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:
a) a rendelet számát,
b) a rendelet címét,
c) a rendelet kihirdetésének idejét,
d) hatályon kívül helyezés, módosítás idejét.
10. Jegyzőkönyv
20. § (1) A képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv két példányban készül. A képviselő-testület üléséről esetlegesen készített hangfelvételt a jegyzőkönyv elkészítéséig kell megőrizni.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a távol maradt képviselők nevét,
b) az ülés jellegét, helyét, idejét
c) a tárgyalt napirendi pontokat,
d) a tanácskozás lényegét,
e) a szavazás számszerű eredményét,
f) a hozott döntéseket
(3) A jegyzőkönyvhöz eredetben a jegyző mellékeli a meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
(4) A jegyzőkönyvbe való betekintést a jegyzőnél lehet kezdeményezni. A jegyzőkönyv a hivatalban ügyfélfogadási időben tekinthető meg. A jegyzőkönyvről másolat kérhető.
11. A képviselő-testület bizottságai
21. § (1) Az Ügyrendi Bizottság 2 fő képviselőből és 1 fő nem képviselő tagból áll. A bizottság tagjainak nevét a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az Ügyrendi Bizottság feladatai az átruházott hatáskörökön túl:
1. A polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatait nyilvántartja és szükség esetén ellenőrzi.
2. Összeférhetetlenség, és méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést kivizsgálja és javaslattal él a Képviselő-testület felé.
3. Véleményezi más önkormányzatokkal, nem önkormányzati szervekkel, intézményekkel kapcsolatos társulások létrehozásának szükségességét, az azokból való kiválást
4. Kezdeményezheti a Képviselő-testület feladatköreit érintő önkormányzati rendelet megalkotását.
5. Figyelemmel kíséri a község polgárai panaszainak közérdekű javaslatainak intézését.
6. Figyelemmel kíséri a település szerkezeti és szabályozási tervek hatályosulását, a községfejlesztés és a községrendezés összhangját.
7. Javaslatot tehet az kitüntető díjak odaítélésére, ösztöndíjak létesítésére.
8. Javaslatot tesz a képviselő-testületnek a személyes érintettség bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselő tiszteletdíjának csökkentésére
9. Átruházott hatáskörök gyakorlása
10. Véleményezi Tiszabercel Község Önkormányzata éves költségvetési rendeletének tervezetét, és a költségvetés módosításhoz kapcsolódó rendelet-tervezetet.
(3) A Szociális és Egészségügyi Bizottság 3 fő képviselőből és 2 fő nem képviselő tagból áll. A bizottság tagjainak nevét a 2. számú melléklet tartalmazza.
(4) A Szociális és Egészségügyi Bizottság feladatai az átruházott hatáskörökön túl:
1. Figyelemmel kíséri a község lakosságának életkörülményeit, szociális és egészségügyi helyzetét.
2. Figyelemmel kíséri a szociális gondoskodás különböző formái működésének tapasztalatait, és javaslatokat készít azok továbbfejlesztésére.
3. Figyelemmel kíséri és elemzi a község hátrányos helyzetben élő rétegei szociális és egészségügyi helyzetének alakulását, a jellemző feszültségek alapján azok mérséklésére tesz javaslatot.
4. Együttműködik a szociális gondoskodás kiterjesztése érdekében az egyházakkal és a karitatív szervezetekkel.
5. Figyelemmel kíséri a hajléktalanokról való gondoskodást.
6. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi az oktatási és közművelődési intézmények szakmai tevékenységét, és az ezzel összefüggő feladataik végrehajtását.
7. Segíti a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatok ellátását.
8. Támogatja a lakosság önszerveződő közösségi tevékenységét, együttműködik az általuk létrehozott érdekképviseleti szervekkel.
9. Figyelemmel kíséri a nevelési-oktatási intézmények szakmai munkáját, véleményezi szakmai programját, nevelési illetve pedagógiai programját.
10. Javaslatot tehet az kitüntető díjak odaítélésére, ösztöndíjak létesítésére.
11. Közreműködik az idegenforgalmi és turisztikai rendezvények megszervezésében, lebonyolításában.
12. Átruházott hatáskörök gyakorlása.
(5) A képviselő-testület egyes feladatok ellátására ad-hoc bizottságot is bármikor létrehozhat.
(6) A bizottság feladatkörét és hatásköreit ülésein gyakorolja. Az ülést a bizottság elnöke – összevont ülés esetén elnökei – hívja össze. Az elnök bárminemű akadályoztatása esetén az ülést a bizottság korelnöke hívja össze, vezeti le, és írja alá a jegyzőkönyvet. A bizottság ülését a polgármester indítványára is össze kell hívni.
(7) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet bármelyik képviselő, valamint az, akit a bizottság elnöke az ülésre meghív.
(8) Összevont bizottsági ülések esetén a bizottságoknak külön-külön is határozatképesnek kell lenniük. Az összevont bizottsági ülés vezetése a bizottságok elnökeinek megállapodása alapján – ennek hiányában sorshúzással – történik.
(9) A bizottság titkos szavazás esetén – tagjai sorából – három fős szavazatszámláló bizottságot választ, amely a titkos szavazást a 6. § (5) és (6) bekezdésében foglaltak értelemszerű alkalmazásával bonyolítja le.
(10) A bizottság működésének ügyviteli feladatait, döntéseik végrehajtását a Közös Önkormányzati Hivatal ügykör szerint illetékes ügyintézője látja el.
(11) A bizottság munkájának koordinálásáért, az ülések technikai előkészítéséért a jegyzőkönyv vezetéséért és a döntések nyilvántartásáért a Közös Önkormányzati Hivatal a felelős.
(12) Az átruházott hatáskörben hozott döntést az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban külön határozati formába kell foglalni.
(13) A határozatokat naptári évenként külön-külön, folyamatos sorszámmal kell ellátni.
(14) A jegyzőkönyvet – melyet 15 napon belül kell elkészíteni –, a bizottság elnöke és egy bizottsági tag – összevont ülés esetén elnökei - írják alá.
(15) A jegyzőkönyv egy példányát Közös Önkormányzati Hivatal tartja nyilván.
(16) Az ideiglenes bizottság összetételére és működésére az állandó bizottságra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
(17) A döntéshozatali mechanizmusok megegyeznek a jelen SZMSZ-ben foglalt, és a képviselő-testületre vonatkozó előírásokkal.
12. Az interpelláció és kérdés
22. § (1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől, jegyzőtől, a bizottságok elnökeitől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet (kérdés), amelyre az ülésen, vagy legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kell adni.
(2) Interpellációt (számonkérés) a képviselő a Képviselő-testület hatáskörébe, illetve az általa átruházott hatáskörbe tartozó ügyben írásban terjeszthető elő a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez úgy, hogy az a soron következő képviselőtestületi ülést megelőző 30 nappal korábban a címzetthez megérkezzen.
(3) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző 15 napon belül nyújtják be, csak abban az esetben kell az ülésen választ adni, ha a válaszadás nem igényel előzetes vizsgálatot. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül kell írásban válaszolni, ennek tartalmáról a következő ülésen tájékoztatást adni.
(4) A képviselő-testület ülésén a címzett tájékoztatja jelenlévőket az interpelláció tárgyáról. Ezt követően megadja a szükséges választ. Ezt követően az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról, vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Az interpellációra adott válasz el nem fogadása estén a képviselő-testület a polgármestert, vagy a tárgyánál fogva illetékes bizottságot bízza meg az ügy kivizsgálásával. A vizsgálat elrendelése esetén lehetőséget kell adni arra, hogy az interpelláló képviselő a vizsgálatban részt vehessen.
13. A települési képviselő és a bizottsági külsős tag
23. § (1) A képviselő és a bizottsági külsős tag az önkormányzati törvényben meghatározottakon túl köteles:
a) kapcsolatot tartani a település választópolgáraival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
b) olyan magatartást tanúsítani, mely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára
c) távollétét a polgármesternek, bizottsági ülés esetén a bizottság elnökének lehetőség szerint az ülést megelőző napig bejelenteni.
(2) A képviselőket a polgármester, a jegyző, és a Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói munkaidőben kötelesek – lehetőleg soron kívül – fogadni.
(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az illetékes bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a Bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a Képviselő-testületet.
(4) A képviselői, polgármesteri vagyonnyilatkozatok nyilvánosságát a Közös Önkormányzati Hivatalnál történő betekintés lehetősége biztosítja, melyről a helyben szokásos módon kapnak tájékoztatást az állampolgárok.
(5) Az önkormányzati törvényben és jelen SZMSZ-ben meghatározott kötelezettségeit nem teljesítő önkormányzati képviselő vagy külsős bizottsági tag tiszteletdíját a képviselő-testület 2 hónapra megvonja, ha a képviselő kötelezettségeit felróhatóságtól függetlenül nem teljesíti. Az Mötv. 32. § (2) bekezdés i) pontjában foglaltak nem teljesítését jelenti, ha három egymást követő testületi vagy bizottsági ülésen a képviselő vagy bizottsági tag nem vesz részt. A kötelezettségek teljesítését az Ügyrendi Bizottság felügyeli. A kötelezettségeit nem teljesítő képviselő vagy bizottsági tag mulasztásáról a bizottság tájékoztatja a képviselő-testületet, akik a tiszteletdíj megvonását kimondják.
14. Polgármester, alpolgármester
24. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
25. § (1) A képviselő-testület a képviselő-testület tagjai közül 1 fő alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(3) Az alpolgármester a polgármester akadályoztatása esetén gyakorolja a polgármesteri feladat és hatásköröket.
15. A Közös Önkormányzati Hivatal
26. § (1) A képviselő-testület Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.
(2) A hivatal szervezetileg nem tagozódik, aljegyzőt, kirendeltség vezetőt nevezhet ki.
16. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
27. § (1) A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés szabályait, eljárási rendjét.
17. Az önkormányzat gazdálkodása
28. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletben határozza meg.
18. Lakossági fórumok
29. § (1) A Képviselő-testület a lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, fontosabb döntéseinek előkészítése során, véleményük megismerése érdekében lakossági fórum, illetve közmeghallgatás megtartását és – szükség szerint – a rendelet-tervezetek közszemlére tételét rendelheti el.
(2) A lakossági fórum és közmeghallgatás helyéről, időpontjáról, illetve napirendjéről az lakosságot hirdetmény útján, a Képviselő-testület tagjait pedig minden esetben személyes meghívó megküldésével kell értesíteni.
(3) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer, előre meghirdetett általános közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás alapvető célja a - Képviselő-testület hatáskörébe tartozó, nagyobb horderejű döntésekkel kapcsolatos –, lakossági vélemények előzetes megismerése.
(4) A lakossági fórumon és közmeghallgatáson bárki, időbeli korlátozás nélkül fejtheti ki véleményét, közérdekű kérdést, illetve javaslatot tehet.
(6) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a polgármesteri hivatal köztisztviselői, az intézményvezetők.
(7) Az ülésen elhangozott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervezetet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja, és a szükséges intézkedéseket megteszi.
(8) A felszólaló részére a vizsgálat eredményéről, és a tett intézkedésekről 15 napon belül, írásban a polgármester, az alpolgármester, vagy a jegyző ad választ.
19. Egyéb rendelkezések
30. § (1) A jegyzőt távolléte, illetve tartós akadályoztatása esetén legfeljebb hat hónapra a Tiszaberceli Közös Önkormányzati Hivatal megfelelő végzettséggel rendelkező köztisztviselője helyettesíti. A képviselő-testület a jegyzői vagy aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a szükséges végzettséggel rendelkező köztisztviselőt nevez ki a jegyzői feladatok ellátására.
(2) A jegyző köteles a jogszabály sértő döntés és működés jelzésére, az adott testületi ülésen.
31. § (1) Az önkormányzati képviselő, amennyiben nem jelenti be személyes érintettségét, és a mulasztást az ülést levezető elnök megállapítja, felkéri az Ügyrendi Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a képviselő tisztelet díjának részbeni megvonására.
(2) A képviselő-testület a következő ülésén köteles megtárgyalni az Ügyrendi Bizottság javaslatát.
(3) Az önkormányzat által ellátott feladatok COFOG kódjait és elnevezéseit a 3. melléklet tartalmazza.
20. Záró rendelkezések
32. § (1) A rendelet 2019. október 24-én 18 óra 05 perckor került kihirdetésre.
(2) A 12/2014.(X.27.) önkormányzati rendelet a kihirdetéssel egyidejűleg hatályát veszti.
1. melléklet a 13/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelethez
Tiszabercel község Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében, Nyíregyházától 30 km-re található. A települést északról a Borsod megyei Györgytarló és Tiszakarád határolja, keletről Paszab, délről Buj, nyugatról Gávavencsellő. A település belterületének határán folyik a Tisza és a Lónyay-csatorna.
Terület:
Tiszabercel Község területének nagysága, 2823 ha , ebből belterület 313 ha .
A település szerkezete:
Szalagos, 18 utca alkotja.
Tiszabercel választókerületei:
Tiszabercel község területe és lakossága két egyéni választókerületre van felosztva.
Az 1. sz. választókerülethez a következő utcák lakói tartoznak:
Ady
Bercsényi
Dózsa György
Esze Tamás
Gábor Áron
Kinizsi
Petőfi
Rózsa
Táncsics
Vasvári Pál
Vásártér
Azon választópolgárok, akiknek lakcímük csak településnevet tartalmaz (pl. hajléktalanok).
A 2. sz. választókerülethez a következő utcák lakói tartoznak:
Bessenyei
Fő
Kossuth
Rákóczi
Szabadság
Tisza
Zrínyi Külterület
2. melléklet a 13/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 13/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelethez
1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2. 011140 Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége
3. 013320 Köztemető-fenntartás és működtetés
4. 013340 Az állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
5. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
6. 016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek
7. 041232 Start – munkaprogram – Téli közfoglalkoztatás
8. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
9. 041235 Vállalkozás részére foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy foglalkoztatáshoz nyújtó támogatás
10. 041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
11. 045120 Út, autópálya építése
12. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
13. 045220 Vízi létesítmény építése (kivéve: árvízvédelmi létesítmények)
14. 045230 Komp- és révközlekedés
15. 047120 Piac üzemeltetése
16. 047320 Turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek
17. 051030 Nem veszélye (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
18. 061020 Lakóépület építése
19. 062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
20. 063020 Víztermelés, - kezelés, - ellátás
21. 064010 Közvilágítás
22. 066010 Zöldterület – kezelés
23. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
24. 072111 Háziorvosi alapellátás
25. 072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
26. 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
27. 074040 Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás
28. 081043 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása
29. 081044 Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása
30. 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
31. 082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme
32. 082044 Könyvtári szolgáltatások
33. 082061 Múzeumi gyűjteményi tevékenység
34. 082062 Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység
35. 082063 Múzeumi kiállítási tevékenység
36. 082064 Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység
37. 082091 Közművelődés- közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
38. 082092 Közművelődés- hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
39. 082093 Közművelődés-egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek
40. 082094 Közművelődés- kulturális alapú gazdaságfejlesztés
41. 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai
42. 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
43. 091211 Köznevelési intézményben tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 1-4 évfolyam
44. 092111 Köznevelési intézményben tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 5-8 évfolyam
45. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
46. 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
47. 102031 Idősek nappali ellátása
48. 104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások
49. 104037 Intézményen kívüli gyermekétkezetés
50. 106 010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése
51. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
52. 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
53. 107052 Házi segítségnyújtás
54. 107070 Menekültek, befogadottak, oltalmazottak ideiglenes ellátása és támogatása