Kifejezéskereső
Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2019.(XII.13.) önkormányzati rendelete
a község településképének védelméről
Vilonya Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) c) pontjában biztosított jogkörében eljáró Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Miniszterelnökség és Nemzeti Média- és Hírközlési hatóság, a világörökségi, műemléki és régészeti egyeztetési szakterület tekintetében a Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya, Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 8/2017.(VII.6.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:1
1. Értelmező rendelkezések
1. §
2. A rendelet hatálya
2. § A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely a település közigazgatási területén:
a) jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy végeztet, illetve azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,
b) reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el, tart fenn vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,
c) meglévő építmény rendeltetését - részben vagy egészben - megváltoztatja.
2/A. §2 A képviselő-testület a településképi véleményezési eljárás, a településképi bejelentési eljárás, településképi kötelezés önkormányzati hatósági hatáskörét a polgármesterre ruházza át
3. A helyi védelem alá helyezésnek és a helyi védelem megszűnésének szabályai
3. § (1) A helyi védelem alá helyezési és annak megszüntetése iránti eljárást írásban kell kezdeményezni.
(2) A helyi védelem alá helyezést kezdeményező javaslatnak tartalmaznia kell:
a) a helyi védelemre javasolt építészeti örökség megnevezését, helyi védelem esetén a címét és helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület térképi lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a helyi védelem alá helyezés kezdeményezésének indokolását,
c) a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségeit.
(3) A helyi védelem megszüntetését kezdeményező javaslatnak tartalmaznia kell:
4. § A helyi védelem alá helyezési vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) ingatlantulajdonosát,
b) műalkotás esetén az alkotót vagy a szerzői jogjogosultját,
c) a kezdeményezőt.
5. § (1) A helyi védelem alá helyezéssel vagy a helyi védelem megszüntetésével kapcsolatos döntésről az önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá helyi helyi védelemre irányuló kezdeményezés esetén írásban értesíteni kell az 4. § bekezdés szerinti érdekelteket.
(2) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(3) A helyi védelem alá helyezésről vagy a helyi védelem megszüntetéséről a képviselő-testület:
a) a helyi védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálat vagy szakvélemény,
b) a 4. § bekezdésben meghatározott érdekeltek észrevételeinek és
c) az önkormányzati főépítész véleményének figyelembe vételével dönt.
(4) A helyi védelem alá helyezést és a helyi védelem megszüntetését elrendelő döntés hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy a védelem ingatlan-nyilvántartásból valótörlését.
4. A helyi védett értékek megjelölése
6. § (1) A helyi védelem alatt álló értéket - annak értékeit nem sértő módon, de a közterületről jól láthatóan – az e célra rendszeresített, egységes táblával kell megjelölni, legalább a következő felirattal: „Vilonya Község helyi védett értéke”.
(2) A helyi védelem tényét közlő tábla elkészíttetése, kihelyezése, karbantartása az önkormányzat feladata. A tábla kihelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.
(3) A helyi védelem tényét közlő feliraton kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében, amelyet az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.
5. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
7. § (1) A nyilvántartás kötelezően tartalmazza:
a) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,
b) a védelem típusát,
c) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását,
d) helyi védelem esetén a védett érték funkcióját és
e) a helyi védelem indokolását.
(2) A nyilvántartás tartalmazhatja továbbá:
a) a védett ingatlan helyszínrajzát,
b) a tulajdonos, kezelő nevét, címét,
c) az épület fotódokumentációját,
d) a védelem alapjául szolgáló értékvizsgálatot,
e) a védett érték felmérési terveit és állapotfelmérésének adatait,
f) minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart,
g) a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat és
h) a helyreállítási javaslatot.
6. A helyi védelemmel kapcsolatos szabályok
8. § (1) A helyi védelem alatt álló érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A helyi védelem alatt álló érték megfelelő fenntartását és megőrzését megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) Helyi védelem alatt álló érték nem bontható el, kivétel rendkívül indokolt esetben (pl. természeti káresemény, veszélyhelyzetet előidéző állagromlás).
7. A településkép szempontjából meghatározó területek megállapítása
9. § Vilonyán a településkép szempontjából meghatározó területeket (a továbbiakban: meghatározó terület vagy MT) jelen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza, amelyek elnevezése az alábbi:
9. A településképi követelmények alkalmazásának szabályai
10. § (1) Jelen rendelet alkalmazása során a helyi védett értékek esetében egyaránt figyelembe kell venni:
a) a helyi értékekre vonatkozó településképi követelményeket és
b) a helyi védett érték elhelyezkedése szerinti meghatározó területre vonatkozó településképi követelményeket.
(2) Amennyiben a helyi értékekre vonatkozó településképi követelmény és a helyi védett érték elhelyezkedése szerinti meghatározó területre vonatkozó településképi követelmény ellentétes, akkor a helyi védett értékre előírt településképi követelményt kell figyelembe venni.
(3) Az általános településképi követelmények minden meghatározó területre egyaránt vonatkoznak, amennyiben az előírás másképp nem rendelkezik.
10. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
11. § Az MT-ken új épület elhelyezésekor az utcában kialakult általános előkerti méretet kell alkalmazni.
11. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
12. § (1) A helyi védett épületen állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtérbeépítés, bővítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát használó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók.
(2) Helyi védett épület helyreállítása, felújítása, korszerűsítése, átalakítása vagy bővítése során:
a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani, bővítés esetén e meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai egymáshoz történő illeszkedését biztosítani kell,
b) az épület közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, vagy szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:
ba) a homlokzat felületképzését,
bb) a homlokzat díszítő elemeit,
bb) a nyílászárók keretezését, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását,
bc) a tornácok, erkélyek kialakítását,
bd) a lábazatot, a lábazati párkányt,
c) az alaprajzi elrendezés - különösen a fő tartószerkezetek, főfalak -, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.
(3) Ha a helyi védett épület egy részét vagy részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt
a) az építés idején fennálló eredeti állapotnak megfelelően, vagy
b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
(4) Helyi védett műtárgy felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell alkalmazni.
12. Az építmények anyag- és színhasználatára, homlokzati megjelenésére vonatkozó egyedi építészeti követelmények, kerítések előírásai
13. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken a harmonikus településkép kialakítása érdekében az alábbiakat figyelembe kell venni:
a) az épületek tömegformálásánál kialakult beépítés esetében az illeszkedés szabályait betartva, a védett értékeket hordozó épített örökség tiszteletben tartása mellett lehet új építményt építeni, vagy a meglévőt felújítani, átalakítani, bővíteni,
b) új beépítés esetén a területre meghatározott övezeti előírásokat betartva mértéktartó tömegformálással helyezhető el építmény,
c) az épületek anyaghasználatánál biztosítani kell a hagyományos építőanyagok alkalmazását,
d) az épületek a kialakult állapotra vonatkozó eseteket kivéve meghatározóan a beépítettség 80 %-át meghaladó mértékben magastetővel építhetők,
e) a magastető hajlásszöge 30-45 fok,
f) az épületek magastetős tetőfelületein az adott tetősík legfeljebb 20%-a bontható meg tetőfelépítménnyel, tetősík ablakkal, bevilágító felülettel vagy egyéb a tetőfedő anyagtól eltérő anyagú felületrésszel,
g) a magastetőn alkalmazható tetőfedő anyag nád, cserép, betoncserép vagy természetes alapanyagú pikkelyes tetőfedő anyag (pala), homokszemcsés vagy matt felületű kistáblás fémlemez,
h) a tetőfedő anyag színe a természetben fellelhető vagy hagyományos égetett eljárással készülő tetőfedő anyag színével harmonizáló színű tetőfedő anyag lehet,
i) a beépítettség 20%-át nem meghaladó mértékig lapostető, zöldtető vagy kishajlású állókorcozott fémlemez fedésű tető alakítható ki,
j) az épületeken alkalmazható fémlemez fedés, illetve bádogos szerkezetek színe illeszkedjen a tetőfedő anyag színéhez.
(2) Fő rendeltetést tartalmazó épület és közterületről látható melléképítmény, továbbá mosókonyha, nyárikonyha, gépkocsi- és egyéb tároló épület esetén tető héjalásként, épület burkolataként nem alkalmazható:
a) a műanyag hullámlemez,
b) a fémlemez fedés, kivéve a korcolt vagy lécezett fémlemez fedés vörösréz, horganylemez vagy antracit színű nemes fémlemez anyag használatával és a megjelenésében cserépfedés hatású felületkezelt lemez,
c) az egyéb fémlemez fedés bármilyen ipari jellegű, előregyártott fémlemezfedő rendszerből,
d) az alumínium trapézlemez a gazdasági épületen kívül,
e) a bitumenes zsindely, kivéve meglévő pala héjazat cseréje esetén.
(3) Az épületek homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében csak az alábbi színek alkalmazhatók:
a) fehér,
b) sárgával tört fehér,
c) szürkével törtfehér,
d) okker árnyalatai,
e) homok- és agyagszín,
f) pasztell színek a piros, lila és kék színek kivételével, valamint
g) természetes építőanyagok esetén azok természetes színei.
(4) Faburkolat, faszerkezetek esetén a barna és zöld, kék szín és azok árnyalatai is alkalmazhatók.
(5) A homlokzat felújításnak, homlokzatszínezésnek a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.
(6) Csak azonos színcsaládba tartozó színek alkalmazhatók egy épületen.
(7) Közterületek felől az épületek homlokzatait részlegesen színezéssel ellátni nem lehet, kivéve, ha az épület homlokzati struktúrája, tagozódása ezt lehetővé teszi.
(8) A közterület felöli telekhatáron álló kerítés természetes anyagokból épüljön. Tömör és áttört kerítés egyaránt létesíthető telektömbönként illetve utcaszakaszonként lehetőleg az utcában kialakult állapothoz, illetve a települési hagyományokhoz illeszkedő egységes módon az alábbiak szerint:
a) a települési hagyományokhoz illeszkedő kerítés:
aa) téglaanyag esetén 25x25 cm, vagy 38x38 cm pillérmérettel, vakolt felülettel
ab) betonelem esetén 30x30 cm, vagy 40x40 cm pillérmérettel, vakolt felülettel
ac) mindkét esetben 60 cm magas lábazat fölötti lécbetétes vagy kovácsoltvas kerítés mezőkkel, alakítható ki,
b) a kerítésmezőhöz hasonló módon kialakított kétszárnyú fa vagy kovácsoltvas kapu, a kapu két oldalán legalább 38x38 cm vagy 40x40 cm keresztmetszetű pillérrel készüljön, vakolt kivitelben,
c) a kerítésfalat és a kapupillért, valamint a kerítéspilléreket beton, vagy műkő fedkő fedje
d) telken belül az egyes külön használatú telekrészek, drótfonatos kerítéssel vagy élő sövénnyel választhatók el,
e) telken belül egyéb más kerítés nem létesíthető.
(9) Műemléki vagy helyi védettség alatt álló ingatlanon végzett építési, környezet alakítási tevékenység esetében kizárólag az épület, építmény védettségét megalapozó építéskori állapothoz igazodóan lehet anyagokat felhasználni. Az épület védett értékeit, meghatározó eredeti nyíláshelyeit és arányait, építészeti karaktert hordozó elemeit meg kell óvni, illetve helyre kell állítani. Új, kortárs építőanyagok használata oly mértékben megengedett, hogy azok az eredeti arculatot meghatározóan ne változtassák meg. Az alkalmazott tetőfedő anyagok felülete a 2 cm hullámméretet nem haladhatja meg.
(10) Helyi védettség alatt álló épületen a védettség tárgyát képező tömegformálás, homlokzat, épületszerkezet, építészeti részlet áll kizárólagos védelem alatt. Minden a védettség szempontjából nem meghatározó szerkezet, anyaghasználat meg szüntethető, elbontható, illetve átépíthető.
13. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti és településképi követelmények- A történelmi településrész – utcás területe
14. § (1) A történelmi településrész - utcás területét, melynek lehatárolását a 2. számú melléklet tartalmazza, későbbiekben helyi értékvédelem alá helyezendő.
(2) Új épület építése, épület újraépítése esetén meg kell tartani az eredeti beépítési módot, utcai beépítési síkot, igazodni kell a szomszédos épületek tömegéhez, épületmagasságához, tetőidomához, a területre jellemző hagyományos anyaghasználathoz, homlokzati felületképzéshez, színezéshez.
(3) Meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése során az építéskori állapotnak megfelelő beépítési arányokat, valamint a homlokzati megoldásokat, tetőformákat meg kell őrizni. Az eredetitől eltérő, tetősíkból kiugró tetőfelépítmény nem készíthető, tetőtérbeépítés csak a tető tömegén belül, az épület tetőzetének tetősíkban fekvő, egyedi bevilágító megoldással történhet.
(4) A helyi területi értékvédelemre vonatkozóan a 13. §-ban megfogalmazott általános elveken felül, az alábbi előírások betartása kötelező:
a) a meglévő telekformák megőrzendők, a telkek hossztengellyel párhuzamosan tovább nem oszthatók,
b) az előkert mélységének illeszkednie kell a két szomszédos ingatlan beépítési vonalához,
c) az utcafronti épület jellemző tetőidoma merőleges legyen az utca vonalára,
d) az épület utcafronti maximális szélessége 8,5 m,
e) pasztel színű vakolt homlokzat készüljön, a Településképi Arculati Kézikönyv (a továbbiakban: TAK) ajánlás figyelembe vételével,
f) az épület utcafronti homlokzatán garázskapu nem létesíthető,
g) nyílászárók színezése természetes, natúr fa, vagy a környezetbe illeszkedő hagyományos színek (fehér, zöld, barna ill. a szürke árnyalatai), az ablakok külső árnyékolására a spaletta, vagy zsalugáter ajánlott, redőnyszekrényt csak rejtett kivitelben, a nyílászáróval azonos színben lehet alkalmazni,
h) nem szabályos, vékony hasított kő burkolás az ablakok körül nem megengedett,
i) etőfelépítmény, többszörösen tagolt, tetőszerkezet kialakítása nem megengedett,
j) magastetős épület héjazata pikkelyes jellegű cserépfedés vörös, vöröses barna színben, természetes pala, azbeszt pala fedés cseréje esetén homokszórt vagy matt színű fémlemez fedés szintén vörös, illetve vöröses barna színben megengedett, táblás fémlemez héjazat nem alkalmazható,
k) tetőfelület eresznél történő törésével járó előtető nem megengedett, helyette az épület tetőszerkezetével fedett tornác ajánlott,
l) utcafronti kerítés nem lehet fémoszlopos, drótháló, drótfonat, nagytáblás fémlemez- vagy műanyagbetétes,
m) az utca, valamint a közterület felőli kerítésszakaszok, kapuk kizárólag a területre jellemző, a bástyás hagyományos megjelenést és anyaghasználatot folytatva, vakolt tégla felülettel, lábazattal, kerítés mezőket egymástól falazott pillérekkel, fa, vagy acél anyagú, áttört betétekkel, kapuzattal készülhetnek, telekhatáron elhelyezve,
n) a helyi hagyományoknak megfelelően a nagykapu a kiskapu mellé kerüljön, széleiken, és közöttük választó pillérekkel, pillérek fedkővel záruljanak,
o) az utcafronti kerítés betonelemből – zsalukőből – kizárólag vakolt felületképzéssel készülhet, vakolat nélkül, kizárólag előregyártott felületképzéssel ellátott kiselemes, falazott technológiával készülő kerítések létesülhetnek,
p) a kerítés kivételesen tömören készülhet, ha felületét legalább 50%-ban örökzöld futónövény fedi.
q) szabadon álló és oldalhatáron álló új beépítés esetén az előkert mérete a tömb érintett utcai oldalán kialakult jellemző állapothoz igazodjon.
(5) A területen konténerház, mobilház és faanyagú épület (pl.: rönkház, gerendaház) nem helyezhető el.
(6) Az új, vagy cserére szoruló nyílászárók utcai homlokzati megjelenés felől hagyományos, faanyagúak, illetve fa hatását keltő műanyag nyílászárók lehetnek.
(7) Tagozatos, díszítéssel ellátott, falazott, húzott párkányú épület felújításakor az építészeti tagozatok, homlokzati felületek helyreállítása, javítása, színezése csak az eredeti megjelenéssel azonosan, az eredeti anyagokkal és építési megoldásokkal kompatibilis módon készülhet.
(8) Napelem, napkollektor az épületek közterület és utca felőli tetőfelületein nem helyezhető el.
(9) A területen meglévő, földdel fedett pincék megtartandók.
(10) A történelmi településrészen új építések esetén biztosítani kell a karakteres (jellegzetes) falusias léptéket megtartó tömeg- és homlokzatalakítású, a településközpont jelleget erősítő, építészeti megoldásokat.
14. A történelmi településrész – halmazos területe
15. § (1) A történelmi településrész - halmazos területét, melynek lehatárolását a 2. számú melléklet mutatja, későbbiekben helyi értékvédelem alá célszerű helyezni.
(2) Épület újraépítése esetén meg kell tartani az eredeti beépítési módot, utcai beépítési síkot, igazodni kell a szomszédos épületek tömegéhez, épület magasságához, tetőidomához, a területre jellemző hagyományos anyaghasználathoz, homlokzati felületképzéshez, színezéshez.
(3) Meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése során az építéskori állapotnak megfelelő beépítési arányokat, valamint a homlokzati megoldásokat, tetőformákat meg kell őrizni, az eredetitől eltérő, tetősíkból kiugró tetőfelépítmény nem készíthető, tetőtérbeépítés csak a tető tömegén belül, az épület tetőzetének tetősíkban fekvő, egyedi bevilágító megoldással történhet.
(4) A 13. §-ban megfogalmazott általános szabályokon felül az alábbi előírások betartása kötelező:
a) a meglévő telekformák megőrzendők,
b) az előkert mélységének illeszkednie kell a két szomszédos ingatlan beépítéséhez,
c) az épület utcafronti oldalán a jellemző tetőidom merőleges legyen az utca vonalára,
d) az épület utcafronti maximális szélessége 7 m,
e) pasztel színű vakolt homlokzat, a TAK ajánlást figyelembe vételével,
f) az épület utcafronti homlokzatán garázs nem nyílhat, garázskapu nem létesíthető,
g) nyílászáró színezése természetes, natúr fa, vagy a környezetbe illeszkedő hagyományos színek (fehér, zöld, barna ill. a szürke árnyalatai),
h) az ablakok külső árnyékolására a spaletta, vagy zsalugáter ajánlott, redőnyszekrényt csak rejtett kivitelben, a nyílászáróval azonos színben lehet alkalmazni,
i) nem szabályos, vékony hasított kő burkolás az ablakok körül nem megengedett,
j) tetőfelépítmény, többszörösen tagolt tetőszerkezet kialakítása nem megengedett,
k) tetőfelület eresznél történő törésével kialakított előtető nem megengedett,
l) magastetős épület héjazata pikkelyes jellegű cserépfedés vörös, vöröses barna színben, természetes pala, azbeszt pala fedés cseréje esetén homokszórt fémlemez fedés szintén vörös, illetve vöröses barna színben megengedett, táblás fémlemez héjazat nem alkalmazható,
m) utcafronti kerítés nem lehet fémoszlopos, drótháló, drótfonat, nagytáblás fémlemez- vagy műanyagbetétes,
n) az utca, közterület felőli kerítésszakaszok, kapuk kizárólag a területre jellemző, a bástyás hagyományos megjelenést és anyaghasználatot folytatva, vakolt tégla felülettel, lábazattal, kerítés mezőket egymástól falazott pillérekkel, fa, vagy acél anyagú, áttört betétekkel, kapuzattal készülhetnek, telekhatáron elhelyezve, a kerítéseknél a nagykapu a kiskapu mellé kerüljön, széleiken, és közöttük választó pillérekkel, a pillérek fedkővel zárulnak,
o) a kerítés kivételesen tömören készülhet, ha felületét a közterület felől legalább 50%-ban örökzöld futónövény fedi,
p) a területen kerítés, előregyártott beton és fémkerítéselemből nem készülhet, vakolat nélkül, kizárólag előregyártott felületképzéssel ellátott kiselemes, falazott technológiával készülő kerítés létesíthető,
q) szabadon álló és oldalhatáron álló új beépítés esetén az előkert mérete a tömb érintett utcai oldalán kialakult jellemző állapothoz igazodjon.
(5) Az új, vagy cserére szoruló nyílászárók utcai homlokzati megjelenés felől hagyományos, faanyagúak, illetve fa hatását keltő műanyag nyílászárók lehetnek.
(6) A területen konténerház, mobilház és faanyagú épület (pl.: rönkház, gerendaház) nem helyezhető el.
(7) Tagozatos, díszítéssel ellátott, falazott, húzott párkányú épület felújításakor az építészeti tagozatok, homlokzati felületek helyreállítása, javítása, színezése csak az eredeti megjelenéssel azonosan, az eredeti anyagokkal és építési megoldásokkal kompatibilis módon készülhet.
15. Az Újtelep és környezete
16. § (1) Meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése során az építéskori állapotokat, arányokat, homlokzati megoldásokat, tetőformákat meg kell őrizni, az eredetitől eltérő, tetősíkból kiugró tetőfelépítmény nem készíthető, tetőtér beépítés csak a tető tömegén belül, az épület tetőzetének közterületről látszó, előnytelenül nem megbontó, tetősíkban fekvő, egyedi bevilágító megoldással történhet.
(2) A 13. §-ban megfogalmazott általános szabályokon felül az alábbi előírások betartása kötelező:
a) oldalhatáron álló új beépítés esetén az előkert mérete a tömb érintett utcai oldalán kialakult jellemző állapothoz igazodjon,
b) meglévő telekformák megőrzendők,
c) a telkek utcavonalra merőleges tovább osztása nem lehetséges,
d) nyílászáró színezése természetes, natúr fa, vagy a környezetbe illeszkedő hagyományos színek (fehér, zöld, barna ill. a szürke, antracit árnyalatai),
e) az ablakok külső árnyékolására a spaletta, vagy zsalugáter ajánlott, redőnyszekrényt csak rejtett kivitelben, a nyílászáróval azonos színben lehet alkalmazni,
f) nem szabályos alakú, vékony hasított kő burkolás lábazatként, vagy az ablakok körül nem megengedett,
g) tetőfelépítmény, többszörösen tagolt tetőszerkezet kialakítása nem megengedett,
h) tetőfelület eresznél történő törésével járó előtető kialakítása nem megengedett,
i) utcafronti kerítés nem lehet fémoszlopos, drótháló, drótfonat, nagytáblás fémlemez- vagy műanyagbetétes,
j) magastetős épület héjazata pikkelyes jellegű cserépfedés vörös, vöröses barna, antracit színben; természetes pala, azbeszt pala fedés cseréje esetén homokszórt vagy matt felületű fémlemez fedés szintén vörös, vöröses barna illetve antracit színben megengedett, táblás fémlemez héjazat nem alkalmazható.
(4) Lakóépület építése esetében 30-45 fokos magastető készülhet.
(5) A területen konténerház, mobilház és faanyagú épület (pl.: rönkház, gerendaház) nem helyezhető el.
16. Új beépítésre szánt terület
17. § (1) Az új beépítésnek, igazodnia kell a kialakult környező lakóterület, utca, utcaszakasz beépítéséhez és illeszkednie kell az építészeti megjelenéshez, így különösen a beépítés módja, előkert mértéke, tömegarányok, tetőforma, homlokzatkialakítás, anyaghasználat.
(2) Lakóépületeket 25-40 fokos nyeregtetővel, vagy kontyolt nyeregtetővel kell kialakítani. Az épület bruttó földszinti alapterületének 50 %-án lapostető is készülhet.
(3) A hátranyúló bővítés vagy épületrész fedése enyhe hajlású, vagy lapostetős kialakítású is lehet.
(4) A többszörösen összetett tetőidomot kerülni kell.
(5) Magastetős épület héjazata pikkelyes jellegű cserép vagy természetes pala lehet. Lapos vagy kishajlású tető esetén állókorcos fémlemezfedés vagy zöldtető lehet. Nagy táblás héjazat nem alkalmazható.
(6) Az érintett tetősíkfelület legfeljebb 20%-a bontható meg tetősík-ablakkal vagy tetőfelépítménnyel.
(7) Homlokzatot vakoltan, vagy natúr anyagú burkolt falazatokkal kell képezni, faburkolatot legfeljebb a homlokzati felületek 30%-án lehet alkalmazni.
(8) Épületgépészeti elemek – kültéri klímaegységek, napelemek – közterületről láthatóan nem helyezhetők el.
(9) Utcai kerítés nem lehet drótháló, drótfonat, nagytáblás fémlemez- vagy műanyagbetétes. Csak átlátható, alacsony - beton, kő - vakolt lábazatú, acél pálcás, hálós, falécezésű kerítés létesíthető. A tömör sövény megengedett. Tömör kerítés nem megengedett.
(10) Az épületek földszinti padlóvonal magassága a járda csatlakozási szintjétől mért 0,02-0,60 m között lehet.
(11) A területen konténerház, mobilház és faanyagú épület (pl.: rönkház, gerendaház) nem helyezhető el.
17. A cégtáblákra, cégérekre és egyéb grafikai elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
18. § (1) Egy épületen vállalkozásonként 1 db cégtábla és 1db cégér helyezhető el.
(2) A cégtábla és cégér mellett egyéb grafikai elem is elhelyezhető úgy, hogy ezek együttes mérete nem haladhatja meg a 2m2-t.
(3) Cégtábla és egyéb grafikai elemek homlokzatonként:
18. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
19. § (1) Információs vagy más célú berendezésnek minősül:
a) a közérdeket alapvetően szolgáló:
aa) kerékpártároló,
ab) önkormányzati hirdetőtábla,
ac) hulladéktároló, hulladékgyűjtő,
b) a közérdeket a – hirdetőfelületének legalább egyharmadán közzétett – közérdekű információval szolgáló:
ba) parkolót határoló korlát,
bb) megállító tábla,
bc) közterületi eligazodást segítő, tájékoztató tábla.
(2) Reklámok, reklámhordozók kizárólag közterületen, utcabútor – kivéve a buszmegállók - igénybevételével helyezhetők el.
(3) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében – az esemény előtt és annak időtartama alatt – időszakosan, de legfeljebb összesen 12 hétig molinó, plakát, egyéb hirdetés elhelyezhető.
(4) Az épülethomlokzat részét képező kirakatportálok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, hirdetés mérete nem haladhatja meg az adott portálfelület méretének 25%-át.
(5) A település területén – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – az építési tevékenység idejének végzése alatt építési reklámháló kihelyezése megengedett, amennyiben az építési napló- bejegyzés igazolja a tevékenységmegkezdését.
19. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
20. § (1) Nem helyezhető el új felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmény, műtárgy játszótereken és temető területén.
(2) Új energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózat létesítésekor, illetve meglévő kiváltásakor földkábeles formában kell kialakítani kivéve meglévő tartószerkezetek esetén:
a) közparkokban, közkertekben,
b) játszótereken,
c) temetőterületén,
d) településközpont településrész MT-n,
e) falusias beépítésű lakóterület MT-n.
(3) Új villamosenergia ingatlan-bekötést a (2) bekezdés szerinti területeken földalatti csatlakozással kell kiépíteni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.
(4) Önálló tartószerkezetre telepített antenna – a tartószerkezettel együtt – nem lehet magasabb, mint az építési övezetben, övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értékének kétszerese, de legfeljebb 20,0 méter a különböző területfelhasználású területeken.
20. A telken belüli zöldfelületek kialakításának módjára vonatkozó egyedi építészeti követelmények
21. § (1) Belterületen új közterületek, utcák kialakításánál a fasorok telepítéséhez – az utca műszaki kialakítását figyelembe véve – fánként legalább 4,0 m2-nyi burkolatlan felület vagy legalább 1,5 m széles, az útburkolattal párhuzamos zöldsávot kell kialakítani és fenntartani.
(2) A település közigazgatási területén nem ültethetők pikkely levelű örökzöldek, mediterrán növényfajok.
(3) A kertek és közterületek növényzetének kiválasztásakor a tájba illő, helyi ökológiai adottságoknak megfelelő növényfajokat javasolt telepíteni.
(4) Tervezett, új fasor létesítésekor egy-egy utcaszakaszon azonos fafaj ültetendő.
(5) Egy-egy utcaszakasz átépítése során legalább az egyik oldalon – ha a műszaki feltételek engedik – a közlekedés biztonságának figyelembe vételével fasor telepítendő.
21. A szakmai konzultáció
22. § (1) A településkép védelme érdekében az alábbi eljárásokban a szakmai konzultáció kötelező:
a) egyszerű bejelentési eljárás alá tartozó új lakóépület építése, meglévő lakóépület bővítése esetén,
b) az építési engedélyezési eljárással létesülő egyéb épületek építése, bővítése esetén.
(2) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van:
a) a tervezés során felmerült megoldások értékelésére,
b) a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére,
c) a tájékoztatóban foglalt irányadó szabályozási elemek, illetve e rendelet szerinti illeszkedési követelmények egyeztetésére,
d) az esetleges tervtanácsi bemutatással összefüggő tartalmi és eljárási szabályok pontosítására valamint
e) a hatályos rendezési tervvel kapcsolatos tájékoztatásra.
23. § (1) A szakmai konzultációt a tervezéssel érintett ingatlan, valamint a tervezett tevékenység megjelölésével az építtető vagy az általa megbízott tervező kezdeményezi.
(2) A tervezés során ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban az építtető, vagy az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.
(3) Építési tevékenység esetén az egyeztetett időpontban megtartott szakmai konzultáción a tervezőnek a konzultáció napjára dátumozott papír alapú tervdokumentációt kell bemutatnia.
(4) A dokumentációt a tervezőnek elektronikus úton (pdf. vagy jpg formátumban) a szakmai konzultációt legalább 7 nappal megelőzően meg kell küldenie az önkormányzatnak.
(5) Amennyiben a szakmai konzultáción az illeszkedés megítélése tekintetében a felek véleménye nem egyezik, az építtető kérheti, a főépítész kezdeményezheti a helyi építészeti műszaki tervtanács összehívását.
24. § (1) A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell megtartani, és az arról készült emlékeztetőt elektronikus úton meg kell küldeni a tervezőnek.
(2) Ha az építészeti-műszaki tervdokumentáció műleírása a szakmai konzultációra vonatkozó utalást, hivatkozást is tartalmaz, a terviratok között az (1) bekezdés szerinti emlékeztetőt és az azokhoz tartozó munkaközi dokumentáció tervlapjainak másolatát is szerepeltetni kell.
22. Településképi véleményezési eljárás- Általános szabályok
25. § (1) Építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti műszaki tervekkel kapcsolatban településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni:
a) új építmény építésére,
b) meglévő építmény (a meglévő tetőtér beépítését is ideértve) - a beépített szintterület növekedését eredményező - bővítésére, illetve a településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárások esetén.
(2) A településképi véleményezési kérelmet az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszerbe (a továbbiakban: ÉTDR) feltöltéssel kell kezdeményezni.
(3) A rendszerbe való feltöltéssel egy időben a polgármester felé be kell nyújtani papíralapú dokumentációt melynek tartalma:
a) az építési engedélyezésre szánt tervanyaggal megegyező helyszínrajz, alaprajzok, metszet, homlokzatok,
b) építészeti műszaki leírás,
c) a tervek benyújtásának idején készült max. 4 db helyszíni fotó.
(4) E fejezet előírásait nem kell alkalmazni a területi építészeti-műszaki tervtanács hatásköre alá eső, valamint az összevont telepítési eljárás, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakasz kezdeményezésére vonatkozó esetekre.
(5) A polgármester véleményét általánosan az önkormányzati főépítész véleménye, e rendeletben meghatározott esetekben a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontja alapján alakítja ki.
(6) Amennyiben a tervtanács határozatképessége objektív okok miatt nem biztosítható, kivételes esetben a tervtanácsi állásfoglalást az önkormányzati főépítész szakmai állásfoglalása helyettesítheti.
(7) A tervezési terület, illetve az építési munka sajátosságai alapján indokolt esetben a polgármester kezdeményezheti a helyi építészeti-műszaki tervtanácsi véleményezését.
23. A településképi véleményezési eljárás szabályai
26. § (1) A polgármester településképi véleményét az önkormányzati főépítész készíti elő, szakmailag megvizsgálja a véleményezésre benyújtott dokumentációt, megadja szakvéleményét vagy a tervtanácsról szóló önkormányzati rendeletben szabályozott esetekben összehívja a tervtanácsot.
(2) A településképi véleményhez csatolni kell a tervtanácsi vagy főépítészi állásfoglalást, melynek elutasítás esetén tartalmaznia kell a vélemény részletes indoklását.
(3) Amennyiben a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció a beépítési tájékoztatás és a tervekkel kapcsolatos szakmai konzultáció, illetve e rendelet, valamint a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától eltérő megoldást tartalmaz, az eltérést a műleírásban indokolni kell.
(4) A településképi vélemény kiadására 15 napos határidő áll rendelkezésre.
(5) Polgármester a tervezett építési tevékenységet feltétel nélkül vagy feltétel meghatározásával javasolja, vagy engedélyezésre nem javasolja.
24. A településképi vélemény kialakításának szempontjai
27. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció:
a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
c) figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben található településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat, valamint hogy
d) a b) és c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés esetén biztosított lesz-e minden ütemben az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek való megfelelés, a bővítés megvalósíthatósága, a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) földszinti alaprajz - a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően - nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(4) Az épület tömegének, homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a helyi építési szabályzat szerint átalakuló épített környezethez,
b) a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak, az arculati kézikönyvben megfogalmazott elvárásoknak,
c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
d) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések, felületek elhelyezésére és kialakítására,
e) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,
f) a tetőzet kialakítása - különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz,
g) az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
(5) Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(4) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a tervtanácsi, illetve az önkormányzati főépítészi minősítés során egyaránt figyelembe kell venni.
21. Településképi bejelentés általános szabályai
28. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
a) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek,
b)3 a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében,
c)4 építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltoztatása esetén.
(2) E rendeletben foglaltak szerint településképi bejelentés köteles az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt építési munkák közül:
a) építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik,
b) meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
c) meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése,
d) új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg,
e) az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,
f) épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása,
g) kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet,
h) nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot,
i) önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,
j) temető területén urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,
k) ideiglenes fedett lovarda,
l) növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása,
m) növénytermesztésre és gombatermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása,
n) a 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése,
o) a magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése,
p) a telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása,
q) támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot,
r) közterület felőli kerítés, kerti építmény, építménynek minősülő növénytámasz építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése,
s) építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó felvonulási építmény építése,
t) a legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
26. A településképi bejelentési eljárás szabályai
29. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.) meghatározott elektronikus úton – vagy az Eüsztv. hatálya alá nem tartozó személyek - papíralapon benyújtott bejelentésre indul, melyhez mellékelni kell 1 példány papíralapú dokumentációt és a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót.
(2) A dokumentációnak tartalmazni kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, műszaki leírást, továbbá rendeltetésváltozás esetén igazolást a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést.
30. § (1) Polgármester határozatban feltétel meghatározásával vagy anélkül tudomásul veszi vagy megtiltja az építési tevékenységet, vagy rendeltetésváltoztatást.
(2) Az 28. § (2) szerinti tevékenység a bejelentés alapján akkor kezdhető meg, ha
a) ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és
b) a polgármester a bejelentést tudomásul veszi, vagy a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem bírálja el.
(3)5 A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenységet, reklám és reklámhordozó elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha:
a) a tervezett építési tevékenység nem illeszkedik a településképbe, vagy nem felel meg a településképi követelménynek,
b) a tervezett reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg a településképi követelménynek, vagy nem felel meg a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek,
c) a tervezett rendeltetésváltozás nem felel meg a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek.
27. A településképi bejelentés elbírálásának szempontjai
31. § (1) A 28. § (2) bekezdése szerinti tevékenység esetén a településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció:
a) megfelel-e a HÉSZ-ben és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
b) figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben található településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat, valamint hogy
c) a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés esetén:
da) biztosított lesz-e minden ütemben az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek való megfelelés, a bővítés megvalósíthatósága,
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a helyi építési szabályzat szerint átalakuló épített környezethez,
b) a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak, az arculati kézikönyvben megfogalmazott elvárásoknak,
c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
e) a tetőzet kialakítása - különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei - megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(4) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét.
(5) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének - részleges vagy teljes - megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat:
a) telephely engedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
b) a korábbi rendeltetéshez képest környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,
c) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat, valamint
d) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhely, rakodóhely kialakítását teszi szükségessé, érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket, növényzetet, valamint ha érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmát, azok biztonságát veszélyeztetheti.
(6) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység előírásoknak megfelelő végzését.
28. Településképi kötelezés
32. § (1) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését, a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, vagy a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, azonban attól eltérő végrehajtást tapasztal, kötelezési eljárást folytat le.
(2)6 A polgármester - figyelmeztetést tartalmazó döntésében – megfelelő határidő biztosításával felhívja a jogsértőt a jogszabályértés megszüntetésére.
(3)7 A településképi figyelmeztetés határidejének eredménytelen eltelte esetén a polgármester, önkormányzati hatósági döntéssel, településképi kötelezés formájában a jogsértőt a településképi követelmények teljesítésére és egyidejűleg a kötelezettet településkép védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.
(4)8 A településkép-védelmi bírság közigazgatási bírságnak minősül, melynek legkisebb összege 100.000.-Ft, legmagasabb összege természetes személy esetén 200.000,-Ft, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 2.000.000,-Ft.
(5)9 A kötelezettnek a bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzatnak a határozatban megjelölt számlájára kell átutalási megbízással teljesítenie vagy készpénzátutalási megbízással postai úton befizetnie.
(6)10 A polgármester a kötelezésben foglaltak nem teljesítése esetén - a településkép-védelmi bírság ismételt kiszabása helyett - a kötelezést tartalmazó döntés végrehajtását foganatosítja, mely során a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégzi vagy mással elvégezteti. Egyúttal a kötelezettet a felmerülő költség megfizetésére kötelezi
(7)11
29. Záró rendelkezések
33. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. (2) Hatályát veszti a 17/2017(XII.6) önkormány
(2) Hatályát veszti a 17/2017(XII.6) önkormányzati rendelet.
1. melléklet
|
sorszám |
megnevezés |
utca-szám |
hrsz. |
|
1. |
Varga malom |
Papkeszi u.6. |
88/2 |
|
2. |
Földdel fedett pince |
Kossuth u.23. |
315 |
|
3. |
Az egykori bőrgyár munkáslakások épülete |
352/1 |
|
|
4. |
Kerítés |
340 |
|
|
5. |
Az egykori Zichy-kastély épülete |
417/1 |
|
|
6. |
Az egykori katolikus iskola épülete |
Hétvezér u.1. |
423/1 |
|
7. |
II. világháborús emlékmű |
Kossuth u. |
332 |
|
8. |
A Völgyi-kút |
Petőfi S.u. |
365/3 |
|
9. |
Papp Gábor irodalmi szoborpark |
94 |
|
2. melléklet
A bevezető a Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2/A. §-t a Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 13.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 28. § (1) bekezdés b) pontja a Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 13.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (1) bekezdés c) pontja a Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 13.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § (3) bekezdése a Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 13.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § (2) bekezdése a Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 13.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § (3) bekezdése a Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 13.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § (4) bekezdése a Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 13.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § (5) bekezdése a Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 13.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § (6) bekezdése a Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 13.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § (7) bekezdését a Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 13.) önkormányzati rendelete 6. §-a hatályon kívül helyezte.
